A kromatográfia elméleti alapjai

Kromatográfiás elválasztás

1. A különbözı fizikai-kémiai tulajdonságú komponensek

megoszlása az álló- és mozgófázis között eltérı (kvázi
egyensúly)

2. A töltéssel rendelkezı részecskék töltésüknek, méretüknek

megfelelıen, elektromos erıtérben, eltérı sebességgel
mozognak (Elektroforézis)

Felosztás alapja:

1. Mozgó- és állófázis minısége

2. Kényszeráramot létrehozó erı: nyomáskülönbség

elektromos erıtér
 Kromatográfia felosztása
Álló fázis
Mozgó fázis
Szilárd Folyadék
Kényszeráramlást okozó erı

Nyomáskülönbség
Gáz kromatográfia gáz GSC GLC
GC

Szuperkritikus szuperkritikus SFC SFC

kromatográfia fluid
SFC
TLC PC
IC
Folyadék GPC,SEC
kromatográfia
folyadék Normal Reversed
LC
phase phase
(HPLC-NP) (HPLC-RP)
CE
erıtér
Elektromos

Folyadék folyadék GEL ELFO

kromatográfia
LC
 A kromatográfiás elválasztások

• Frontális kromatográfia
• Kiszorításos kromatográfia
• Elúciós kromatográfia
 Kölcsönhatások a kromatográfiában
1. Fizikai kölcsönhatások
-szorpciós: adszorpciós
abszorpciós (oldódás, megoszlás)
kemiszorpció

-hidrofil- kölcsönhatások

-hidrofób- kölcsönhatások

-méret szerinti kölcsönhatások

2. Kémiai kölcsönhatások
-sav-bázis kölcsönhatás

-komplex képzıdés

-H-hidas kölcsönhatások

3. Biokémiai kölcsönhatások
-biokémiai affinitás
KROMATOGRÁFIÁS
ALAPFOGALMAK
 A kromatográfiás folyamat

Következmény:
• A komponensek eltérı sebességgel vándorolnak (differenciális migráció)
• A kromatográfiás folyamat elırehaladtával a sávok kiszélesednek (band
broadening)
 Retenciós adatok
Retenciós idı: tR

Holt idı: tM (t0)

Redukált retenciós
idı: tR’ = tR - tM

Retenciós térfogat: VR = t R F
′ ′
Redukált retenciós térfogat: VR = t R F = (t R − t M ) F = VR − VM
′
Nettó retenciós térfogat: (GC) VN = jVR = j (t R − t M ) F = jVR − jVM

VN 273 m :
Fajlagos retenciós térfogat: (GC) Vg = L megosztófolyadék tömege
mLT
 Retenciós faktor (k’)
• A komponens az elválasztás során mennyi idıt
tartózkodott az állófázison viszonyítva a mozgófázisban
eltöltött idıhöz képest.
k’: a kvázi egyensúly
megoszlási hánya-
dosa, ha az anyag-
mennyiséget mólban
adjuk meg

k’ = nS/nM
Retenciós faktor (k’): a kvázi egyensúly megoszlási hányadosa,
ha az anyagmennyiséget mólban adjuk meg
ns k′
k′ = : retenciós faktor
nM n : x móljainak száma

ns nM ns + nM
k′ + 1 = + =
nM nM nM
nM 1 ux u
R= =
ns + nM 1 + k ′
R= ux =
u 1 + k′
L L L
tR = ← uX = tM = → L = u tM
uX tR u

tR =
u tM
→ tM (1 + k ′) t R − tM
ux k′ = t0 = t M
tM
 VR = t R F F : cm3 / min

= VM (1 + k ′)
VM = tM F VM
VM = tM F VR = t R
tM
Figyelembe véve: állófázis térfogatát VS
mozgófázis térfogatát VS

k′ =
nS ns = xsVs xs : mol / dm3
nM
nM = xM VM xM : mol / dm3
xsVs xS Vs
k′ = K=
xM VM xM k′ = K
VM

k′ = K
Vs K β=
VM
ß: fázisarány
=
VM β Vs
k’ értékét a komponens megoszlására jellemzı
termodinamikai folyamat szabja meg

Több komponens elválasztása esetén a szelektivitási

tényezı (elválasztási faktor) α az a paraméter, mely
termodinamikai alapon megmutatja, hogy lehetséges-e az
elválasztás
k2'
α=
k1'

A megfelelı szelektivitási tényezıhöz megfelelı kinetikai

hatékonyságnak kell párosulni
Az elúciós folyamat feltételei:
1. „Dugószerő” mintabevitel
2. A mozgófázis a kromatogram kifejlesztése alatt állandóan áramlik az
állófázis felett
3. A mozgófázis szorpciója kisebb mértékő, mint a legkevésbé kötıdı
minta komponensé
 A kromatográfiában arra törekszünk, hogy a megoszlási hányados
független legyen a koncentrációtól és a csak a hımérséklettıl
függjön. A megoszlási izotermák lineáris szakaszain dolgozunk.

Egy mólnyi anyag mozgó fázisból az álló fázisba való kerülésére érvényes:

∆Gi = -RT ln Ki
Az egyensúlyi elmélet alapján megadható:

1. A kromatográfia általános egyenlete, mellyel a retenció jellemezhetı

2. Kvalitatíve értelmezi a csúcstorzulásokat

3. Értelmezi a megoszlási hányadost

4. Értelmezi a két komponens elválasztásához szükséges

termodinamikai kritériumot.

Nem ad választ:

• Milyen a koncentráció eloszlás a kolonnában való elırehaladás során

• Milyen tényezık befolyásolják ezt

• Milyen tényleges kölcsönhatások vezetnek az elválasztáshoz

 Az elúciós kromatográfiás folyamat

Következmény:
• A komponensek eltérı sebességgel vándorolnak (differenciális migráció)
• A kromatográfiás folyamat elırehaladtával a sávok kiszélesednek (band
broadening)
 A sávszélesedés szemléltetése

⇐⇐ mozgófázis haladásának iránya

Sávszélesedés (Band broadening) magyarázata

 Tányérelmélet
A különbözı kromatográfiás rendszerek összevetéséhez relatív
zónaszélesedést adunk meg amit elméleti tányérszámmal (N) fejezünk ki.
Elméleti tányér a kolonna azon szakasza, ahol a kvázi-egyensúly létrejön.

L: kolonna hossz
= = σt2: idıben kifejezett variancia négyzet
 

σL2: hosszúságban kifejezett variancia

 

 

négyzet

σ) helyett a pontosabb, csúcsalapon mért

A számolásoknál a variancia (σ
σ értéket (w) használata
4σ

2 2
t   tR 
N = 16  R  = 5,54  
w  1/2 
w
• A tányérelmélet feltételezései:

• Az elméleti tányérokon pillanatszerően beáll az

egyensúly
• A megoszlási hányados független a koncentrációtól
• A mozgófázis szakaszosan megy egyik tányérról a
másikra
• A kolonna hossztengelye irányában a diffúzió
elhanyagolható

• Ezek a feltételek nem mindig teljesíthetık

Sebességi elmélet
 A sebességi elméletek feltételezései:

• Az állófázisból a mozgófázisba való anyagátmenet gátolt

• A kolonnán az áramlási sebesség sugárirányban változik
az eltérı keresztmetszető csatornák miatt (Eddy diffúzió)
• Longitudinális (hosszirányú) diffúzió történik, melynek
zónaszélesítı hatása annál nagyobb, minél tovább
tartózkodik a komponens a kolonnán
 A sebességi elmélet szerint a csúcsszélesedés
oka:

1. Áramlási - nem egyensúlyi- folyamatok

2. Diffúziós folyamatok
3. Anyagátadási folyamatok
Gátolt anyagátmenet, Eddy – és longitudnális diffúzió

Porózus töltet
 A sebességi elmélettel számolt csúcsszélesedési adatok
akkor igazak, ha teljesülnek a gázokra és folyadékokra
jellemzı fiz.-kém. paraméterek

paraméter gáz Szuperkrit. folyadék

fluid
Diffúziós 10-1 10-4 – 10-3 10-5
koefficiens
(cm2 sec-1)
Sőrőség 10-3 0,3 – 0,8 1
(g cm-3)

Viszkozitás 10-4 10-4 – 10-3 10-2

(poise)

Reynolds szám 10 .. 102

Sebességi elméletek (Van Deemter, Giddings, Knox)
Zónaszélesedést kiváltó folyamatok H értékei additívek:

• Örvénydiffuzió
L
H=
N

Ce d p
 • Anyagátadási gátlás a mozgófázisban

2
CM d p u
DM

• Anyagátadási gátlás a mozgófázis álló részében

2
CS M d p u
DM
•Anyagátadási gátlás az állófázisban

2
CS d f u
Ds

• Longitudinális diffúzió

Cd DM
u
Az állófázis, mozgófázis és a komponens
kölcsönhatása
 H additivitása
2 2
1 Cd DM CS M d p u CS d f u
H= + + +
1 1 u
+ DM Ds
Ce d p C M d p 2 u
DM

Általában H kicsi, ha:

1. - kicsi a szemcseátmérı
2. - kicsi az áramlási sebesség u
3. - kicsi az eluens viszkozitás

4. - nagy az elválasztás hımérséklete T

5. - kicsi az elválasztandó molekula DM és DS
 H függése a lineáris áramlási sebességtıl (u)
(Van Deemter) gázkromatográfiás töltet esetén
H függése a lineáris áramlási sebességtıl (u)
folyadékkromatográfiás töltet esetén
 H –u görbék különbözı szemcseátmérıjő (dp)
töltetekre

u
H függése a viszkozitástól (η)
7,4x10 −15 (ψ 2 M 2 )1/2 T
DM =
ηV 0.6
H függése a hımérséklettıl (T)
7,4x10 −15 (ψ 2 M 2 )1/2 T
DM =
ηV 0.6
A sebességi egyenlet különbözı alakjai

B
h = Aν 1/3
+ + Cν Knox
ν

A B
h= + + Cν Scott
1 + E/ν ν

A B
h= + + Cν + Dν 1/2
Horváth
1 + E/ν 1/2 ν

A B
h= + + Cν + Dν 3/2
Giddings
1 + E/ν 1/3 ν
A kromatográfia kinetikus elmélete
 A van Deemter, Knox elmélet hátrányai:
1. Nem veszi figyelembe mekkora nyomásesés kell egy adott
N eléréséhez
2. Különbözı morfológiájú töltetek összevetése nehéz:
Szemcsés töltet: dp
Monolit töltet: pórusátmérı, váz szélesség
3. Nem tartalmazza azt az ellenállást, melyet a nyomásesés (∆p)
és a viszkozitás (η) változása okoz adott elméleti tányérszám
elérésekor

Ezt egy új paraméter, az elválasztási ellenállás (E) adja meg

Szabályos (gömb) és szabálytalan (irreguláris)
töltetek
 Monolit töltet

Szilikagél töltet. Karakterisztikus Polimer töltet. Karakterisztikus

paraméter : pórúsátmérı és paraméter : pórúsátmérı és
falvastagság összege falvastagság összege
 Az új összefüggés alapot teremt a kolonnák
összehasonlítására

∆p t M
E= 2
η N
Az összehasonlításhoz rögziteni kell a ∆p/η értékét, mert
DM az η függvénye és az η függ a mozgó fázis
összetételétıl.
Másrészrıl E a dp vagyis a szemcseátmérı illetve struktúra
függvénye (monolit oszlop)
 A Knox összefüggés szemcsés és monolit
kolonnákra
B
H = Aν 0 , 33
+ + Cν
ν
5 µm monolit

3 µm

Az ábra nem mutatja mekkora az E értéke a három kolonnára

 Szemcsés és monolit töltető kolonnák
összehasonlítása elválasztási ellenállás (E) alapján

5 µm

monolit

Áramlási ellenállás oldalról nézve: monolit jobb mint a szemcsés

 Szemcsés és monolit töltető kolonnák
összehasonlítása ∆p – F összefüggés alapján

Nyomásesés (∆p) szempontjából a monolit elınyösebb,

mint a szemcsés. De redukált elméleti tányérmagasság (h)
szempontjából nem egyértelmő.
 A kinetikus görbe végleges transzformációja
t0/N2 (tE) – N összefüggés

Zónaszélesedés:
minimumtól balra: a hosszirányú diffúzió szabja meg (B tag)
minimumtól jobbra: anyagátadási ellenállás (C tag)
 Emin és Nopt szerepe

monolit 5µm

Kinetikus görbéknél Emin és Nopt együtt kell megadni

Bonyolult elválasztások: monolit (nagy Nopt)
Gyors elválasztások: szemcsés (nagy E0)
 Oszlopon kívüli sávszélesedés

A komponens Vx térfogata

Az oszlopon VB (VB=tBF)

Összekötı vezetékekben Vi
Detektorcellában Vj

Egyéb csatlakozóelemekben Vk térfogatúra szélesedik

Vi: térfogategységben kifejezett sávszélesedés

Detektorban VB‘ sávszélesség

′2
VB = VB + Vx + Vi + V j + K
2 2 2 2

′
Cél: V B ≈ VB

Ehhez: VX = 1/3(t w F)

F= 2 ml / min (u = 0,03 ml / s)

Vp= 20 x 0,03 = 600 µl

Vx=1/3 x 600= 200 µl

A felbontás
A felbontás (RS) definiciója

t R2 − t R1
Rs =
1
(w1 + w2 )
2
 Ha az 1. csúcsra vonatkoztatunk:

N 1 (α − 1)
1 k1'
RS =
4 1 + k1'

Ha a 2. csúcsra vonatkoztatunk:

1 α − 1 k2'
RS = N2
4 α 1 + k2'
 Két komponens felbontásának grafikus ábrázolása

Csúcsarány: 1:1

Csúcsarány: 2:1
A felbontás növelésének lehetıségei

1 α − 1 k2'
RS = N2
4 α 1 + k2'
A felbontás függése a retenciós faktortól

1 α − 1 k 2'
RS = N2
4 α 1 + k2'
A felbontás függése a szelektivitástól

1 α − 1 k2'
RS = N2
4 α 1 + k2'
A felbontás függése az elméleti tányérszámtól

1 α − 1 k2'
RS = N2
4 α 1 + k 2'
Gázkromatográfia
 Kromatográfia felosztása
Álló fázis
Mozgó fázis
Szilárd Folyadék
Kényszeráramlást okozó erı

Nyomáskülönbség
Gáz kromatográfia gáz GSC GLC
GC

Szuperkritikus szuperkritikus SFC SFC

kromatográfia fluid
SFC
TLC PC
IC
Folyadék GPC,SEC
kromatográfia
folyadék Normal Reversed
LC
phase phase
(HPLC-NP) (HPLC-RP)
CE
erıtér
Elektromos

Folyadék folyadék GEL ELFO

kromatográfia
LC
 Gázkromatográfia

• Gas chromatography-GC
– Gáz-folyadék (GLC)
– Gáz-szilárd (GSC)

• Gázkromatográfiával vizsgálható anyagok

– Bomlás nélkül elpárologtatható (származékképzés)
– Szilárd-folyadék-gáz
– 600 móltömegig (közvetlenül 200-300)

• Analitikai módszerek 50-70%-a kromatográfiás

(20-30% ebbıl kb. a GC)
 Gázkromatográfia története

• M. Tswett → Folyadék-szilárd kromatográfia 1903

(fejlıdése a lassú anyagátmenet problémája miatt nem dinamikus)

GC – dinamikus fejlıdés
• E. Cremer → gáz-szilárd kromatográfia 1951
• A. T. James, A. J. P. Martin → gáz-folyadék kromatográfia 1952
• van Deemter sebességi elmélet 1956
• M. Golay → kapilláris kolonnák kifejlesztése
• Schay Géza → gázkromatográfiás könyv 1961
• Szepesy László → gázkromatográfiás könyv magyar (1961) és
angol (1971) nyelven
 Gázkromatográf (GC)
injektor detektor
tisztító patron

PC

oszlop

termosztát
nyomásmérı
áramlás-szabályozók
gázpalack
Részei:
1. Eluensforrás, a gázáramlást biztosító és szabályozó rendszerrel, tisztítóval
2. Mintabeviteli rendszer
3. Kolonna a termosztáttal
4. Detektor
5. Detektorjel erısítésére szolgáló erısítı
6. Jelátviteli rendszer számítógéppel (jelrögzítés, tárolás, feldolgozás)
 Gázkromatográfiás készülékek
Típusai:
Rutin elemzést szolgáló készülékek (reporting)
Kutató készülékek (analitikai)
Hordozható (portable) készülékek
Preparatív
Folyamat (process)

Analitikai készülékek:
Töltött kolonnás
Vegyes kolonnás
Kapilláris GC
 Vivıgázáram
elnevezés jelölés % ppm Vivıgáz minıségét megszabja:
tiszta 2.5 99,5 5000
3.0 99,9 1000
-Kolonna:
-töltetes: N2, Ar DM kicsi
nagy 3.5 99,95 500
-kapilláris: He, H2
tisztaságú 4.0 99,99 100
4.5 99,995 50 -Detektor:
5.0 99,999 10 -TCD: H2, He
6.0 99,9999 1
-FID: He, Ar, N2
-ECD: N2, Ar+CH4
ultra 7.0 99,99999 0,1

Acél, alumínium palackok, 100-150 bar nyomással, max. 0,15 m3 térfogattal

Reduktor: nyomáscsökkentı (a gáz anyagi minıségének és a nyomásnak

megfelelıt választani) 100-150 bar-t kell 1-5 bar-ra lecsökkenteni 2 lépésben
1 membránszelep → nyomásmérı: 100-150 bar
2 tőszelep → nyomásmérı: 1-5 bar
 Áramlási sebesség szabályozása
Tőszelep → áramlási sebesség finom szabályozása
Membrános áramlásszabályozó

T növekedés hatására az áramlási sebesség csökken

Tőszelep: T növekedésébıl eredı áramláscsökkenést nem kompenzálja

Membrános áramlásszabályozó, integrált áramkörös nyomásérzékelı fixen
tartja az áramlást
 Mintabemérı (Injektor)

A mintabemérés kritikus pont

– Pillanatszerő, kvantitatív és reprodukálható
legyen
– Minta gáz/gız halmazállapotba kerüljön
(főthetı)
– Eluenssel való elkeveredés
– Oldószer fókuszálás

viszonylag kicsiny térfogat folyadék elpárologtatva:

→
0,1 µl-1 ml 100-10000 X
térfogatnövekedés
 Gáz halmazállapotú minták bemérése
Gázmintabemérı csap

- mintahurok 5-10-szeresét átengedve a mintából biztosítható, hogy

a csap elfordításával valóban minta kerüljön a gázkromatográfba
- különbözı térfogatú mérıhurkok (0,25 ; 0,5 ; 1 ml)
- bemérıhurok főthetı is, de nem szükséges
 Gáz halmazállapotú minták bemérése
Fluidisztor

- nagysebességő gázkromatográfiában használatos

- gyors mintabevitel
- számítógépes vezérléssel mőködtethetı

Mikromennyiségő gáz halmazállapotú minták bevitele teflon

dugattyús mikrofecskendıkkel történik
Folyadék halmazállapotú minták bemérése

Mintabevitel két fı eleme:

- mikrofecskendı
- gázkromatográf mintabemérı, elpárologtató része

Mikrofecskendık

Általában 5-50 µl térfogatúak

Teflon végő rozsdamentes acél dugattyú, üvegtest, kalibrált térfogat
Hamilton, SGE a leggyakoribb gyártmány
 Gázkromatográf mintabemérı része

Flash elpárologtató
- pillanatszerő elpárologtatás,
ha injektor T = 50-70˚C + Fp
- belsı rész üvegbetét korrózió
ellen
- injektor V kellıen nagy, hogy
az elpárologtatás ne okozzon p
növekedést, de ne túl nagy
mert csökken a hatékonyság
- fıleg kapilláris kolonnáknál
használják, ahol nagyobb az
injektált minta mennyisége
 Gázkromatográf mintabemérı része

On-column injektor
- adagolás közvetlenül a kolonna
töltetére
- kolonna elsı 5-10 cm-es része
csak töltetet megosztófolyadékot
nem tartalmaz
- elpárolgással egyidejőleg az
elválasztás is elkezdıdik
- expanziós tér lecsökkenthetı
- fıleg kapilláris kolonnáknál
használják, ahol nagyobb az injektált
minta mennyisége
 Gázkromatográf mintabemérı része
Mintaáram elosztó (splitter)

- kis mintamennyiség (0,1-0,01 µl)

bevitele → kapilláris kolonnáknál
alkalmazzák
- az injektált mennyiség nagyobb
(1-2 µl) de a splitter csak 1/10-
1/100-ad részét engedi a kolonnára
- expanziós tér szükséges
- split és splitless üzemmód
 „Splittelés” hátrányai

1. A minta alkotói közötti diszkrimináció

2. A splitarány mérés közbeni ellenırizhetetlen

megváltozása

3. A flash párologtatás okozta drasztikus termikus

hatásra bekövetkezı esetleges termikus degradáció
 Gázkromatográf mintabemérı része
Cold on-column

- hideg injektor, hideg kolonna

- illékony, kevésbé hıálló
vegyületek injektálására
- kolonna elsı része hideg (hőtés)
majd fokozatosan melegszik
- nincs lehetıség splittelésre
Gázkromatográfiás kolonnák
 Kapilláriskolonnák csoportosítása

• mikrokapillárisok: d < 150µm

• standard kapillárisok: 150µm < d < 500µm

• makrokapillárisok: d < 0,5 mm

 Kapilláriskolonnák típusai
PLOT, WCOT, SCOT kolonna

Adszorpciós

Abszorpciós
 Hordozók

kívánalmak:
a hordozó szemcsék egységes mérete
a szemcsék geometriája
a hordozó termikus és mechanikai stabilitása
kémiai inertség

típusai:
diatómaföld alapúak
üveg alapúak
aktívszén alapúak
 Megosztófolyadék

kívánalmak:

hıstabilitás
folyékony hallmazállapot
jól definiált kémiai szerkezet
kémiai inertség
kellı nedvesítı képesség
oldhatóság
mérsékelt ár
 Megosztófolyadék

típusai:

szénhidrogén típusú megosztófolyadékok

ftálok
glikol-észterek
poliglikolok (poliéterek)
polietilén-glikol származékok
nitrilek
szilikon fázisok
HETP függése a töltet szemcseméretétıl
HETP függése a megosztófolyadék
mennyiségétıl
HETP függése a kolonna átmérıtıl
HETP függése a nyomástól
HETP függése az eluens minıségétıl
 Gázkromatográfiás detektorok

univerzális: minden molekulára ad jelet

szelektív: bizonyos vegyülettípusokra ad jelet
specifikus: csak bizonyos molekulákra ad jelet

dinamikus tartomány: az a koncentráció tartomány amelyben a

koncentráció változása detektorjel változást eredményez
lineáris tartomány: T= mc (eltérés < 5 %)
érzékenység: m (egységnyi koncentrációváltozás hatására
bekövetkezı jelváltozás)
kimutatási határ: az a koncentráció, melynek mérésénél a detektor
válaszjele egyértelmően megkülönböztethetı a háttértıl (LOD)
meghatározási határ: az a legkisebb koncentráció, amely megfelelı
precizitással és pontossággal meghatározható (LOQ)
 Gázkromatográfiás detektorok

• FID (flame ionization detector – lángionizációs detektor)

• ECD (electron capture detector – elektron befogási
detektor)
• FPD (flame photometric detector – lángfotometriás
detektor)
• PID (photo-ionization detector – foto-ionizációs detektor)
• MS(D) ( loecule selective detector – tömegspektrometriás
detektor)
• TCD (thermal conductivity detector – hıvezetıképességi
detektor)
 Hıvezetıképességi detektorok

hıvezetés: idıegység alatt, 1 m hosszon, 1K

hımérsékletkülönbség hatására átszármaztatott
hımennyiség. Anyagi minıségtıl függ.

- állandó eluensáram → állandó hıvezetés → főtött szál

ellenállása állandó
- mintával „szennyezett” eluens → változó hıvezetés →
főtött szál T változik → változik az ellenállás →
detektorjel

áramlás ingadozásából adódó hıelszármaztatás

kivédése hídkapcsolással
Hıvezetıképességi detektorok
 Hıvezetıképességi detektorok

• konvencionális: 0,5-3 cm3 cellatérfogat (töltött

kolonna)

• félmikrocellás: 25-100 mm3 cellatérfogat (wide

bore kolonna)

• mikrocellás: 5-10 mm3 cellatérfogat

• rétegcellás: 1-10 nl cellatérfogat (integrált

mikoráramkörökhöz hasonló, LOD = 10-10-10-9g)
 Ionizációs detektorok

elektródok között akkor folyik áram, ha ionokat hozunk létre a

mintából
 Ionizációs detektorok

Az ionizációhoz használt energia tipusa:

- termikus energia (FID)

- kinetikus energia (ECD, MS)
- fényenergia (PID)
- elektromos energia (kisülési ionizációs
detektor –DID)
Ionizációs detektorok

Lángionizációs
detektor
Ionizációs detektorok

Elektronbefogási
detektor
 Minıségi analízis

- Összehasonlítás elızıleg mért, ismert

anyagok retenciós idejével
- Relatív retenció alkalmazása
- Addíció
- Retenciós indexek
- Tömegspektrométer
 KOVÁTS-féle retenciós index

• Alapja:
– Szénhidrogén származékok homológ sorában a
retenciós idık a C-atom számmal exponenciálisan
növekednek
⇓
– Lg tR’ ábrázolva
– C-atom szám függvényében egyenest ad

– N alkán homológok retenciójához viszonyít

 KOVÁTS-féle retenciós index

lgt R' X − lgt R'n

I x = 200 * + 100n
lgt R'n+2 − lgt R'n
Ix-ismeretlen komponens retenciós indexe
tR’n+2 > tR’x (ismeretlen) > tR’n
– n-páros szénatomszámú parafin szénatomszáma

Jelentıssége:
– Ismeretlen komponens azonosítása
 Mennyiségi analízis

A detektor érzékeli az oszlopból kilépı gázáram

valamilyen fizikai v. kémiai tulajdonságának
megváltozását →jelfeldolgozás

Az elektromos jel
– Függhet:
• koncentrációtól (konc. érzékeny)
• idıegység alatt a detektorba jutó minta mennyiségtıl
(tömegáram érzékeny)

– A jel és a konc. ill. a tömegsebesség közötti

függvénykapcsolat keressük a mennyiségi elemzés
során
 Mennyiségi analízis

- Csúcsterülethez (A) keressük az

anyagmennyiséget (m)

- Csúcsterület meghatározás integrálással

(ma elektronikus integrátorokkal)
 Mennyiségi értékelés

Módszerek:

– Kalibrációs görbék felvétele

– Belsı standardok

– Addíciós módszer
 Kalibrációs módszer

Ismert koncentrációjú
A3
mintasorozat mérésével
Aism kalibrálva, azaz
A2 kalibrációs görbe felvétele
után az ismertelen
A1
koncentrációja(tömege) a
görbérıl visszaolvasva
m1 m2 mism m3
meghatározható
Addíciós módszer
 Belsı standard módszer
Relatív
érzékenység
f=Ai/As*ms/mi

a vizsgálandó mintához olyan anyagot (belsı standardot) adunk, amelyet a

minta nem tartalmaz, de jól elváló jelet ad, és ehhez viszonyítjuk a minta-
komponensek által szolgáltatott jeleket.
Elızetesen meg kell határozni a minta-komponensek belsı standardra
vonatkozó relatív érzékenységét.
 Ipari oldószerek GC analízise

Speciális feladatra tervezett állófázisokat is árulnak

A folyadékktomatográf (HPLC)
A folyadékkromatográfiás rendszerek felépítése I.
A folyadékkromatográfiás rendszerek felépítése II.
A folyadékkromatográf felépítése
 Eluens tárolók

Üvegedény (vizes rendszereknél: ionok oldódnak ki)

Mőanyag edény (szerves eluensek lágyítókat, adalékokat
oldanak ki)

Eluensek gázmentesítése

• Forralás (differenciális párolgás)

• Vákuum alkalmazása (differenciális párolgás)
• Ultrahang alkalmazása
• He alkalmazása (leghatásosabb)
 Szivattyúk
Szivattyúkkal szemben támasztott követelmények:

1. Nagy nyomáson szállítson akár kis, akár nagy térfogati áramlási sebességgel
2. Pulzálás csökkentés akár mechanikusan akár elektronikusan
3. Cserélhetı nagynyomású szivattyúfej (analitikai-preparativ; acél-titán-teflon:
biológiai minták)
4. Automatikus kompresszibilitás kompenzáció
5. Kompatibilis kis forráspontú oldószerekkel
6. Kompatibilis pufferolt eluensekkel
7. Kompatibilis ionpár-képzı anyagokkal
8. Gyors eluens csere biztosított legyen
9. Kis „hold-up” térfogat
10.Számítógépes vezérlés (mozgófázis összetétel, gradiens vezérlés, áramlási
sebesség, stb)
 Állandó nyomáson szállító szivattyúk
1. Pneumatikus szivattyú

Elıny: - olcsó
- egyszerő
- pulzálás mentes

Hátrány: - térfogat és végnyomás

korlátozott
- térfogati sebesség a viszkozitás
és permeabilitás függvénye
2. Pneumatikus erısítéső szivattyú (Haskel type)

Elıny: - olcsó
- oldószercsere egyszerő
- nagy térfogati sebesség
érhetı el
- szállítási nyomás gyorsan beáll

Hátrány: - térfogati sebesség a viszkozitás

és permeabilitás függvénye
 Állandó áramlási sebességgel szállító
szivattyúk
1. Fecskendı típusú szivattyú (Syringe-type)

Elıny: - pulzálás mentes

- térfogati sebesség független a
viszkozitástól és a permeabilitástól
- térfogati sebesség könnyen
szabályozható
- szállítási nyomás gyorsan beáll

Hátrány: -drága
- kapacitás korlátozott
- oldószercsere bonyolult
2. Alternáló dugattyús szivattyú (Reciprocating piston pump)
Alternáló dugattyús szivattyúk szállítóteljesítmény görbéi
 Alternáló dugattyús szivattyúk

Elıny: - térfogati sebesség független a viszkozitástól és a

permeabilitástól
- térfogati sebesség könnyen szabályozható
- a belsı szivattyú térfogata kicsi

Hátrány: - pulzáló folyadékszállítás

- a szállított folyadékmennyiségi tartomány korlátozott
- a szállítási nyomást lassan éri el
A kompresszibilitás hatása a szállítóteljesítményre

Szívóütem után:
- folyadék térfogata:
V = m / ρ (ρ
ρ = g/cm3)
- nyomás növelésével ρ változik
- Darcy:
K o ∆P
u=
η Lε
- a térfogatcsökkenés a folyadék-
kromatográfiás körülmények
függvénye
- A kolonna bemenetnél a térfogati
áramlási sebesség csökken
- kompresszibilitás kompenzáció:
-mechanikus
-elektronikus
3. Membrán szivattyú (membrane piston pump)

Elıny: az eluens nem érintkezik a tömítésekkel

Pulzálás csökkentés:
- több szivattyúfej alkalmazása
- 500 1/min frekvencia alkalmazás
-400 bar nyomás az acélmembránon
4. Egydugattyús gyors feltöltéső szivattyú

ko
Feltöltés m
szállítás
szállítás pr
200 ms es
sz
ibi
lit
ás
 5. Sorba kötött két dugattyúfejes szivattyú

Csak a szívófejen van szívó és nyomószelep

Pulzálás mentesítés: elektronikusan: egyik ágban állandó nyomás
másik ágban állandó áramlási sebesség
 A nagynyomású szivattyúk mőködését
befolyásoló tényezık

1. Szilárd részecskék hatása

2. Oldott gázok hatása

3. Korróziós hatás
1. Szilárd részecskék hatása

a. eltömi az eluens szőrıt és a szelepek védı szőrıit

b. rárakódik a szelepülésekre
c. eltömi a nyomásmérı egységet
d. eltömi a kapillárisokat
e. Eltömi a mintaadagolót
Következmény:
- szállítóteljesítmény változása
- pulzálás
- nyomásnövekedés
Kiküszöbölés:
-eluens szőrése 0,4 – 0,5 µm pórusú szőrın
-oldószer gyárilag szőrve: 0,2 – 0,4 µm pórusú szőrın
Szilárd részecskék eredete:

a. Eluensbıl válik ki
- kristálykiválás pufferekbıl
eluensek elıre elkészítése izokratikus módban

- algák, baktériumok elszaporodása: nagy víztartalmú

eluensekben

b. Szivattyú tömítések morzsolódása

- dugattyúk mőködés közbeni mosása
2. Oldott gázok hatása

1. Oxigén oldódása vízben és

szerves oldószerekben
2. Pulzálás: a szívóütem után
addig nincs
folyadékszállítás amíg a
gázbuborék nyomása el nem
éri a kolonna belépı
nyomását
3. Oxigénbuborékok
keletkezése víz-meteanol
(exoterm), víz-acetonitril
(endoterm) oldószer párok
keverésekor.
4. Levegımentesítés
(lásd: eluenstárolók)
3. Korróziós hatás
HPLC technika: rozsdamentes acél (SS 316) használata
Haloid ion (Cl-, Br-) korrózió

Korróziós folyamatok víz-metanol, víz-acetonitril eluens rendszerekben:

0,1 ppm feletti Oxigén koncentráció jelenlétében az O2 redukálódik:
O2 + 2 H2O + 4e- ⇔ 4 OH-
A vas anódos oxidációval oldódik:
Fe → Fe2+ + e-
Katódos és anódos reakciótermék reagál:
Fe2+ + 2 OH- → Fe(OH)2
Oxigén jelenlétében:
4 Fe(OH)2 + O2 + H2O → 4 Fe(OH)3 → 2 Fe2O3 + 6 H2O

Megjelennek a vasoxid különbözı formái: zöld, vörös, barna

Passziválás: foszfát puffer, idınként salétromsav használata
 Adagolók
1. Kézi adagolók
2. Automata adagolók
Oszlopok
Anyaga:
-acél
-PEEK (poliéter-éter keton)
-üveg
Mérete:
Oszlophossz
20-50 10-20 10-15 5-10 2-5
(cm)

Oszlop belsı
átmérı
5-10 4-6 4-6 2-4 2-4
(mm)
Töltet
szemcse
átmérı 20-40 10-20 5-10 3-5 <2
(µm)
Oszlop csatlakozók
Oszlop- és összekötı csatlakozók
Folyadékkromatográfiás
detektorok
 Folyadékkromatográfiás detektorok felosztása
és alkalmazásuk gyakorisága

•UV-Vis (80%)
•Fluoreszcens (5%)
•Elektrokémiai (5%)
•Törésmutató mérı (RI) (2-3%)
•Vezetıképességi (2-3%)
•Fényszórásos (ELSD) (2-3%)
 Folyadékkromatográfiás detektorok
összehasonlításához használt paraméterek

•Detektor zaj
•Dinamikus tartomány
•Lineáris tartomány
•Detektálás alsó határa
•Cella térfogat és kialakítása
•Idıállandó
•Nyomásváltozás hatása a jel/zaj viszonyra
•Áramlási sebesség hatása a jel/zaj viszonyra
•Hımérséklet hatása a jel/zaj viszonyra
Rövid távú zaj

Statikus: 0.5-1.5x10-4 AU / perc

Dinamikus: 0.5-1.0x10-4 AU / perc
Hosszú távú zaj

Statikus: 1.0-4.0x10-4 AU / 10 perc

Dinamikus: 1.0-5.0x10-4 AU / 10 perc

Alapvonal mászás (drift)

Statikus: 5.0-10.0x10-4 AU / óra

Dinamikus: 2.0-6.0x10-4 AU / óra
A jel és zaj viszonyának (s/n) szemléltetése
Folyadékkromatográfiás detektorok jelleggörbéje

Dinamikus tartomány: a jel

arányos az anyag mennyiséggel

Lineáris tartomány: a jel

lineárisan arányos az
anyagmennyiséggel (5%)

Detektálás alsó határa (DAH,

LOD): a jel 3x nagyobb, mint a
zajszint

Mennyiségi mérés alsó határa

(LOQ): a jel 10x nagyobb mint a
zajszint
Dinamikus tartomány: a jel arányos az anyag mennyiséggel
Magában foglalja a lineáris tartományt

Lineáris tartomány: a jel lineárisan arányos az

anyagmennyiséggel (5% eltérésig)

s=ac ahol: s detektorjel

a detektor érzékenysége
c a minta koncentrációja
Fowlis és Scott:

s = a cr ahol: r válasz index (0.98 < r < 1.02)

r függ a készülék felépítésétıl

Lineáris tartomány: a legnagyobb koncentráció és a DAH közti

szakasz
A detektor érzékenysége
a = ∆s / ∆c illetve a = ds / dc

A detektor érzékenysége: az analitikai egyenes meredeksége

illetve nem lineáris tartományban a jel koncentráció szerinti
deriváltja
Az érzékenység alapján nem lehetséges a detektorok
összehasonlítása:
Uv-Vis: AU / (mol dm-3)
Elektrokémiai: nA / (moldm-3)
Gyakorlatban:
Kimenı jel: mV/ koncentráció vagy

Detektálás alsó határa (DAH, LOD)

A detektor érzékenység és a detektálás alsó határa
Detektorra vonatkozó DAH:
az adott anyagra jellemzı koncentráció mely a detektor
cellában áthaladva a zaj kétszeresének megfelelı jelet ad
Kromatográfiás rendszerre vonatkozó DAH:
az adott anyagra jellemzı koncentráció mely a kromatográfiás
rendszerben (adagoló, kolonna, detektor cella) áthaladva a zaj
kétszeresének megfelelı jelet ad
A kromatográfiás rendszer detektor érzékenysége (XD) és a
legkisebb kimutatható anyagmennyiség (m) függ:
- Kolonnára jellemzı adatok
a) geometriai méret (r, L)
b) töltet jellemzık (ε, N, dp)
- Visszatartásra jellemzı adatok (k, N, mozgófázis összetétel)
- Detektorra jellemzı adatok
Uv-látható (Uv-vis) detektorok

Egyutas detektor Kétutas detektor

A detektorok fényforrása
Deutérium lámpa Xenon lámpa

alap

500 óra

Alkalmazható hullámhossz tartomány:

190 – 800 nm 210 - 550nm
Állandó hullámhosszon mőködı lámpák

Hg gız lámpa 253 nm (szőrı)

Zn lámpa 213, 307 nm (szőrı)

Cd lámpa 228.8 nm (szőrı)

Szerves oldószerek fényelnyelése
Az oldószer fényáteresztı képessége (Uv cut-off):

Az a legkisebb hullámhossz, ahol a transzmittancia 10%-ra csökken

Oldószer Uv cut-off (nm)

Acetonitril 190
Metanol 205
2-propanol 205
Dioxán 215
tetrahidrofurán 230
Fordított fázisú kromatográfiában használt oldószerek
tisztaság vizsgálata gradiens elúcióval

Elméleti görbe Gyakorlati görbe

100%

0%
 A detektor optikai felépítésének jellemzésére szolgáló
paraméterek:

1. Hullámhossz beállítás torzítatlansága (accuracy)

2. Hullámhossz beállítás reprodukálhatósága (reproducibility)
3. Sávszélesség (bandwith)

1. és 2. Legtöbb készülék automatikusan végzi a hullámhossz

kalibrációt

2. Sávszélesség hatással van az érzékenységre és a linearitásra

-nagyobb sávszélességnél nagyobb lesz a fotodiódára jutó

energia, jel/zaj viszony javul, kimutatási határ csökken.

-De: nagy energia és sávszélesség hatására az intenzítás-

különbség csökken és ezzel az abszorbancia (A) kisebb lesz
Minden olyan hatás, mely a zajt növeli, csökkenti a
detektor érzékenységet és növeli a detektálás alsó határát.
Ezért vizsgálni és optimalizálni kell:
- Detektor cella kialakítását
- Detektor kimeneten az elektronikus szőrı idıállandójának
hatását (kromatográfiás csúcs torzulás)
- Hımérséklet változás hatását
- Áramlási sebesség hatását
- Nyomás-ingadozás hatását
 A detektor cella térfogatának és geometriájának
hatása

Hagyományos cellák:
- hengeres furat
- úthossz: 4-10 mm
- térfogat: 4-8 µL

Úthossz csökkentésével az RI hatás csökkenthetı (Lambert-Beer törvény)

 „Taper beam” cella

-RI hatás csökkentése

-Jel/zaj viszony növelés: optikai úthossz növelés (határt szab a
cellatérfogat növekedés, kolonnán kívüli zónaszélesedés)
 A detektor idıállandójának hatása a jelre

Az idıállandó (τ) (a jel mennyi idı alatt követi a detektorban bekövetkezı

változást):

τ növelése
- csökkenti a jel/zaj viszonyt, de
-torzítja a kromatográfiás csúcsot
-változtatja a maximum helyét (minıségi analízis)
-Általános szabály: az idıállandó nem lehet nagyobb, mint a hot idıhöz
tartozó σt zónaszélesedés tized része
Nagyhatékonyságú, pl. 3 cm kolonnánál, ha a holtidınél mért
zónaszélesedés σt = 150 ms, a detektor idıállandója 15 ms kell
legyen.
 Hımérséklet változás hatása a jel/zaj viszonyra

Modern detektoroknál, ahol a zajszint 10-5 AU, a hımérséklet változás

törésmutató változást okoz az eluensben (RI hatás; ld. detektor)
Általában: 1˚C hımérséklet változás 10-4 AU változást okoz.

Áramlási sebesség és a nyomás-ingadozás

hatása a jel/zaj viszonyra
Általában igaz, hogy a fényelnyelés független az áramlási paraméterektıl.
Szők csıben az áramlási sebesség és nyomásesés változás nyíróerı
változást okoz az eluensben az egyes rétegek között. Ez
hımérsékletváltozást okoz, ami együtt jár a törésmutató megváltozásával.
Többcsatornás Uv-vis és diódasoros detektorok
Többcsatornás detektorok:
Különbözı hullámhosszakon egy idıben több kromatogramot képesek
rögzíteni
Maximum 8 hullámhosszon mőködnek (8 fotodióda)
Az adatfeldolgozó szoftver kisebb kapacitású mint a diódasoros
módban mőködı szoftveré

Diódasoros detektor: helyesebben diódasoros detektálási mód

(DAD, diode array detection)

Többcsatornás detektorok, idı-, intenzítás- és hullámhossz adat

együttest győjtenek, és az adatokat számítógépen tárolják (utólagos
értékelés)
 Diódasoros detektor felépítése

Mintát fehér fénnyel világítjuk meg, fényfelbontás a küvetta után történik.

190-800 nm között általában 128-1024 fotodióda. Felbontás 1-5 nm. Diódák
jele kombinálható, ekkor a felbontás csökken. A diódasor néhány ms-
onként letapogatja a spektrumot.
Gyors pásztázó és diódasoros detektorok összehasonlítása

gyors pásztázó: egyetlen dióda,

a rács mozog

diódasoros: 128-1024 dióda,

a rács helyzete állandó
 A diódasoros (gyorspásztázó) detektor adatszolgáltatásai

A: háromdimenziós kép; B: spektrum; C: kromatogram; D: izoabszorpciós vonalak

 Diódasoros detektor nyújtotta szolgáltatások

A t, λ, A mintavételezés sőrősége, mérés utáni korlátlan felhasználás lehetısége

Változtatható paraméterek:
•Mérési idı: akár több óra is lehet
•Hullámhossz tartomány: (190-800 nm között) változtatható
•Mintavételezési idı: fotodiódák kiolvasási ciklusideje (néhány ms, ha túl
nagy torzítja a kromatogramot)
•Optikai sávszélesség: alapvetıen befolyásolja a spektrumot
•Integráló program: a mennyiségi kiértékeléshez
•Spektrum feldolgozási lehetıségek: csúcstisztaság ellenırzés
Csúcstisztaság ellenırzés
( )≡ ( )
  

≡
 ( )≡


( ) ( ) ( )



    

Fontos:
•Mekkora a legkisebb minta
koncentráció, ahol a spektrum még
értékelhetı
•Jel/zaj viszony megfelelı
•Matematikai eljárás (szoftver) alapján
egyértelmő legyen a csúcs tisztaság
Fluoreszcenciás detektálási mód
Fluoreszcencia: besugárzás és az emisszió közti idı: 10-5 - 10-8 s

Gerjesztı fény:
fehér ⇒ rács (prizma) ⇒ λ1
Emittált fény:
rács (prizma) ⇒ λ2

λ1 fekete test

λ2

Foszforeszcencia: az emisszió késleltetett (intersystem crossing)

Merck fluoreszcens detektor
Törésmutató (RI) mérı detektor

Elsı on-line detektor

A komponens és a mozgófázis törésmutatója eltérı
Univerzális detektor

Feltétel:
Állandó összetételő mozgófázis
Állandó hımérséklet
 Hımérséklet hatás

Hımérséklet változás ⇒ RI változás

Ultra termosztálás: 0.001°C
Kolonnáról lejövı mozgófázist felcsévelt 0.1-0.2 µm
ámérıjő termosztált kapillárison és detektoron vezetik át

Szivattyú pulzálás hatása

Pulzálás ⇒ nyomásváltozás ⇒hımérsékletváltozás ⇒RI változás

RI detektorok differenciális mőködésőek:

referencia ág ⇔ mérıág közti RI különbség mérése: váltakozva
mérik a törésmutatót a két ágban
Uv detektorhoz képest: DAH 3-4 nagyságrenddel nagyobb
 Fényelhajlás elvén mőködı RI detektor

•Referencia ág: csak tiszta mozgófázis

•Mérı ág: mozgó fázis + minta
•Ha a két ágban azonos a mozgófázis összetétel, a tükörrıl visszavert
fénynyaláb elhajlása ugyanolyan mértékő, de ellentéte irányú, a diódán a
folt zeró jelet ad
•Ha a mérıágban a mozgófázis összetétel megváltozik, a tükörrıl visszavert
fénynyaláb elhajlik, a folt helyzete megváltozik a diódán, a jel zérótól eltérı
(+ vagy – lehet)
• Nagy lineáris tartomány
Teljes visszaverıdés elvén mőködı RI detektor
Fresnel elv: üveg és folyadék határfelületrıl visszavert fény mennyisége függ:
•fény beesési szögétıl
•a két fázis törésmutatója közti különbségtıl
•maximális érzékenység: üveg és folyadék határfelületre érkezı fény beesési
szöge a kritikus szöghöz közeli

Differenciális mőködés
Referencia és mérıcella: teflon (3 µL), a prizma és a tükrözı hátlap közé fogva
⇒ mozgatható optikai padon ⇒ beesési szög változtatható
Törésmutató tartomány: 1.33 – 1.63
RI detektor alkalmazása

1. Szénhidrátok elemzése
2. Méretkizárásos kromatográfia
3. Kıolajipar, alifás szénhidrogének
4. Zsiralkoholok elemzése (háztartási vegyipar)
5. Polimerek vizsgálata (polietilén, propilén

Alapvetı hátrány:
1. Nagy LOD
2. Érzékeny a hımérséklet és áramlási sebesség változásra
3. Nem használható gradiens elúcióban
Elpárologtatással egybekötött fényszórás
elvén mőködı detektor
ELSD: evaporative light-scattering detektor
Univerzális

Mőködési elv:
• Kolonnáról lejövı eluens
porlasztása
• Oldószer elpárologtatása
(Főtés)
• Nem illékony részecskék
visszamaradnak
• Részecskék megvilágítása
(lézer, W lámpa)
• A részecskéken szórt fény
mérése
Szemcsék mérete ( 0.2 – 3.0 µm) és száma függ:
•Mozgófázis áramlási sebessége
•Porlasztó gáz áramlási sebessége
•Oldószerek felületi feszültsége
•Viszkozitás
•Sőrőség

Független: a részecskék kémiai tulajdonságától

Jel – koncentráció összefüggés: nem lineáris

Elıny:
Gradiens technika alkalmazható
Nem alkalmas:
Molekulák, nagy cseppek
detektálására
Reprodukálhatóság: állandó mőködési
paraméterek
 Elektrokémiai detektálási mód
Elektrokémiai detektálás:
• Elektronátmenet az elektródokon ⇒ hımérséklet függı ⇒ termosztálás
• Elektródfelületre jutó anyagmennyiség ⇒ áramlási sebesség függés ⇒
pulzálás függés

re
du
kci
ós

á
r
a
m
ox
id
ác
ió
s
Oxidáció ⇔ redukció
A, B, C anyag i - E görbéi
Redukciós üzemmód
•Hg-elektród
•O2 mentes közeg (O2 is redukálódik)
•Mozgófázis áramvezetı (normál fázisú kromatográfia: nem vezetı oldószerek)

Oxidációs üzemmód
• Kis felülető elektród: 8-10%-os áramkihasználás: amperometriás
detektálás (glassy carbon elctrode; inert de áramvezetı)
• Nagy felülető elektród: 100%-os áramkihasználás. Coulombmetriás
detektálás (porous graphite electrode; az eluens az elektródokon
átáramlik)
Egyéb folyadékkromatográfiás detektorok
Viszkozitás mérı detektor

Vezetıképesség mérı detektor: ionkromatográfia

Infravörös detektor

Radioaktív detektor

Transzport detektor
 Ionkromatográfia
(IC: Ion Chromatography)
Ionok elválasztása: eltérı sebességgel haladnak át egy megfelelıen
megválasztott oszlopon
Ioncserélı gyanták

1971: „forced flow chromatography”:

N2 gáz +UV-Vis spektrofotometria: Fe(III) elválasztása

HPLC fejlıdése megteremtette a mőszeres hátteret az IC fejlesztéséhez

hiányoztak a detektorok (klasszikus HPLC detektorok nem alkalmasak)

1975: vezetıképesség-mérésen alapuló detektálás: modern IC

 elválasztásért felelıs oszlop
szulfonált polisztirol-DVB
kicsiny ioncserekapacitás: 0,02 mmol/g

„elnyomó” oszlop
nagy ioncserekapacitás

Ionkromatográf: Dionex Co.

Kationokra: spektrofotometriás meghatározások léteztek korábban is

Anionokra kicsiny koncentrációban (ppm) nem volt analitikai módszer
 Ionkromatográfia
(IC: Ion Chromatography)
elválasztás: álló- és mozgófázis közötti ioncsere-egyensúlyon alapul
szervetlen és szerves ionok elválasztására
Minta halmazállapota:
folyadék

nagyhatékonyságú analitikai módszer Mozgófázisa: folyadék

kvalitatív & kvantitatív információk Állófázisa: ioncserélı

összetett minták analízise technikai kivitelezés: oszlop

a mintát alkotó komponensek szétválasztása (kiszorításos), elúciós analízis

Ionkromatográf felépítése: hasonló a HPLC-hez

 Elúciós analízis
jel
leggyakrabban alkalmazott technika
1. nem szorbeálódó eluens folyamatos átáramoltatása

integrális detektor
2. minta bevitele B
3. elúció A detektort elérı mintakomponens(ek)
felgyülemlett mennyiségét méri.

Minta: A & B A
A: kevésbé kötıdik

idı
Analitikai információ: jel
tB
minıségi: t (retenciós idı) tA

differenciális detektor
mennyiségi: csúcs területe
•az állófázisra juttatott minta mennyisége igen kicsiny
„elhanyagolható” az eluenséhez képest
•nincs szükség regenerálásra

Pillanatnyi különbséget mérnek az áthaladó eluens összetételében. idı

Állófázis:
•térhálósított mőgyanta (pl: polisztirol-divinilbenzol kopolimer) vázon
ioncserélı funkciós csoportok
•módosított szilikagél

Ioncserélık: Ioncserélık:
•kationcserélık •erıs
•anioncserélık •gyenge

erıs kation: -SO3H (szulfonsav) erıs anion: kvaterner aminocsoport

gyenge kation: -COOH gyenge anion: primer aminocsoport

Kationcserélı:
n RSO3H + Mn+ (RSO3)nMn+ + n H+

anioncserélı:
n RN(CH3)3OH + An- [RN(CH3)3]nA + n OH-
 Ionok megkötıdése függ:

méret

töltés

hımérséklet

ionerısség

pH
Állófázis:
pórusos gyanták: diffúzió: csúcs kiszélesedés

hatékonyság növelése: felületi porózus réteg: éles csúcsok (kicsiny minta kapacitás)

Mozgófázis:
Kationok elválasztása: erıs sav híg (vizes) oldata kompetíció a H+ (OH-)
Anionok elválasztása: erıs bázis híg (vizes) oldata és a Mn+ (An-) között az
ioncserélı helyeken
Detektor: vezetıképesség mérés

eluens: nagy a vezetıképessége: nagy háttérjel

szupresszor oszlop: vezetıképesség „elnyomó”

 Kationcserélı analitikai oszlop: nagykapacitású anioncserélı szupresszor
Analízis:
Kationcserélı: (KCl meghatározás acidi-alkalimetriásan)
n RSO3H + Mn+ (RSO3)nMn+ + n H+
Elnyomás: H+ semlegesítése (eluens + minta)
n RN(CH3)3OH + An- + nH+ [RN(CH3)3]nA + n H2O
An-: az eluens anionja
az eluens anionja megkötıdik és vele ekvivalens mennyiségő
hidroxidion kerül az oldatba
lecserélıdik az analitikai oszlopon elválasztott kation ellenionja is:
ekvivalens mennyiségő OH- jut az oldatba vezetıképesség mérés
& kationok

eluens tároló pumpa adagoló analitikai kolonna

ionelnyomó kolonna detektor PC

ionelnyomásos IC
anionok elválasztása: kationcserélı szupresszor

Szupresszor oszlop:
regenerálást igényel
csúcs kiszélesedét okoz – hatékonyság csökkenés

Gyenge savak anionja nem meghatározhatók:

savas forma kicsiny vezetıképesség-változást eredményez

Kicsiny ioncserekapacitású oszlopok megjelenése: nem szupresszált rendszerek

Anioncserélı:
TÖLTET-E- + A- TÖLTET-A- + E-
nem szupresszált rendszer (nincs szupresszor oszlop):
kicsiny vezetıképességő mozgófázis alkalmazása

eluens tároló pumpa adagoló analitikai kolonna

detektor PC egykolonnás (nem szupresszált) IC

Mozgófázis: Detektor:
•benzoesav •vezetıképesség mérés
•ftálsav •UV-Vis
•borkısav
•citromsav
 1980’

Töltetek fejlıdése: hatékonyság növekedés: folyamatosa növekvı számú alkalmazás

töltettel szemben támasztott követelmények:
•lehetı legnagyobb tányérszám
•töltet/eluens rendszer: gyors egyensúly (kinetikus csúcs kiszélesedés minimalizálása)
•retenciós idık: se túl nagy, se túl kicsi
•töltet/eluens rendszer: detektorral kapcsolható legyen
 Oszlop anyaga: Az oszlop Oszlop méretei:
•saválló acél átmérı: 1-8 mm
•PEEK (poli(éter-éter-keton)) Töltet: hossz: 3-30 cm
polisztirol-DVB kopolimer
módosított szilikagél
cellulóz alapú
szerves polimer-alapú töltetek:
kevésbé nyomástőrı (keresztkötések számával javítható)
duzzadnak: szerves oldószer csak kisebb koncentrációban alkalmazható
pH stabilitás: 1< pH < 14

szilikagél: pH: 3-8

kicsiny (µm) szemcsék (HPLC)

különbözı mérető pórusok:
mikro & makro

pellikuláris töltet:
az állófázis porózus külsı héjat alkot egy
áthatolhatatlan szemcse felületén
 Kationcserélı

HO3S HO3S

HO3S SO3H

kicsiny ioncserekapacitás: felületi módosítás

 Anioncserélı

CH2N+ R3
CH2N+ R3

R3+NCH2 CH2N+ R3

kicsiny ioncserekapacitás: felületi módosítás

 Módosított szilikagél
OH
OH
SiO2 OH
OH
OH
 H = A + B/u + C * u
H [mm] A van Deemter egyenlet általános ábrázolása

C*u

B/u
Hmin

u u [cm/s]
szabálytalanabb töltet: nagyobb áramlási egyenlıtlenségek
kisebb szemcseméret: kisebb egyenlıtlenségek
 Mintaadagolás
1. a mintát pillanatszerően kell bejuttatni az eluensbe
2. keveredjen el az eluenssel (OLDHATÓSÁG)
minta térfogata: 10-50 µl (nincs térfogatváltozás)
mikroliterfecskendı:

A bevitt minta térfogatát az adagolón elhelyezett hurok („loop”) térfogata

határozza meg.

hatutas bemérı szelep

 alternáló mozgást végzı,
kis dugattyú-térfogatú pumpa
(reciprocating pump)

pulzálás: jelentısen csökkenthetı: ikerfej alkalmazása (fáziseltolás)

V
térfogat: 10-100 µl
továbbított folyadék mennyisége: korlátlan
áramlási sebesség változtatása:
•löket hossz idı
•dugattyú sebessége
 DETEKTOROK
Az eluenst alkotó ionok jelenlétében képesnek kell lennie,
a minta ionjainak mérésére.

•csak a mintát alkotó komponensekre ad válaszjelet

•csak az eluenst alkotó komponensekre ad válaszjelet (indirekt detektálás)

Eluens megválasztása: minél kisebb detektorjel

 Detektorok
Kolonna: idıben (térben) elválasztja az egyes alkotókat
Az adott komponens az eluenssel (vivıgázzal) együtt beáramlik a detektorba.
mennyiségi analízis: a detektor által elıállított jel arányos az anyag
koncentrációjával vagy idıegység alatt bejutott mennyiségével
univerzális: minden molekulára ad jelet
szelektív: bizonyos vegyülettípusokra ad jelet
specifikus: csak bizonyos molekulákra ad jelet
destruktív
nem destruktív
dinamikus tartomány: az a koncentráció tartomány amelyben a koncentráció
változása detektorjel változást eredményez
lineáris tartomány: T= mc (eltérés < 5 %)
érzékenység: m (egységnyi koncentrációváltozás hatására bekövetkezı jelváltozás)
kimutatási határ: az a koncentráció, melynek mérésénél a detektor válaszjele
egyértelmően megkülönböztethetı a háttértıl (LOD)
meghatározási határ: az a legkisebb koncentráció, amely megfelelı precizitással és
pontossággal meghatározható (LOQ)
 UV-Vis spektrofotométer
Alkalmazható: UV-Vis tartományban elnyel az adott komponens

Lambeert-Beer:
Aλ = ελ c l „fényosztó” mérı ág
(splitter) cella (küvetta)
rés I0 I D
E A = lg I0/I
T
I0 I0 E
K
fényforrás
referencia ág T
O
R
monokromátor

Fényforrás: Detektor: Cella:

UV: deutérium lámpa fotodióda kvarc küvetta
Vis: volfrám lámpa l=5-10 mm
 Diódasoros detektor
DAD (Dioda Array Detector)
polikromátor

fényforrás lencse
cella (küvetta)
diódasor

Elıny:
különbözı hullámhosszúságon mért elnyelések egyidejő mérése
spektrum felvétele: minıségi információ
 Fluoreszcencia mérésen alapuló detektor
fluoreszkáló anyagok detektálása

monokromátor
cella (küvetta)
rés

fényforrás
monokromátor

Detektor:
a kibocsátott fényt méri
pl. festékanyagok
 Vezetıképesség mérésen alapuló detektor

Vezetıképesség: G [Siemens] 1/R

Ha egy elektrolit oldatba két azonos mérető, sík felülető, párhuzamos elektródlap (pl. Pt-
lap) merül, amelyek felületének nagysága A, a köztük levı távolság pedig l, akkor az így
kapott vezetıképességi cellára igaz, hogy

K=A/l: cellaállandó (geometria)

κ: fajlagos (specifikus) vezetıképesség: megadja a két, egységnyi (1 cm2) felülető, egymástól
egységnyi távolságra (1 cm-re) levı elektród között levı elektrolitoldat vezetıképességét

oldatok vezetıképessége: additív tulajdonság

Függ:

ionok minıségétıl (mozgékonyság)

ionok számától (koncentráció)
 Semleges molekulák: nem detektálhatók

Elv: 2 elektród (acél) elhelyezve az áramlási cellában

megfelelı feszültség: áram folyik
Áramerısség:
töltés, méret, koncentráció, oldószer, hımérséklet

Egyenfeszültség: elektrolízis veszélye

Váltakozó feszültség: 100-10 kHz, U= 20 V

„Érintkezés mentes” cella

Egyéb detektorok:
•potenciometria
•amperometria
•atomabszorpció
•ICP
•tömegspektrometria

Termosztát: oszlop: ioncsere: hımérséklet függés

eltérés a HPLC-tıl:
•Ionokat mérünk (HPLC is)
•Ioncserélı oszlopokat használ (HPLC is)

ALKALMAZÁSOK:

Klinikai
Gyógyszeripari
Élelmiszeripari
Környezetvédelmi
 Kapilláris elektroforézis
elektroforézis: valamely vezetı közegben (általában víz) elektromos erıtér
hatására a töltéssel rendelkezı részecskék elmozdulnak

elektroforetikus elválasztás: az elválasztandó komponensek adott elektromos tér

hatására kialakuló eltérı migrációs sebességén alapul

elektroozmotikus áramlás: (electroosmotic flow, EOF) a folyadék elektromos tér

hatására valamely töltéssel bíró felület mentén kialakuló elmozdulása

κ=GK κ: fajlagos vezetıképesség [S cm-1]

G: vezetıképesség [S]
K: cellaállandó [cm-1]

κ
Λm = moláris fajlagos vezetıképességet (Λm)
c Kohlrausch elsı törvénye

Λm = λ + λ + − λ+: a kation moláris fajlagos vezetıképessége [cm2Ω-1mol-1]

λ-: az anion moláris fajlagos vezetıképessége [cm2Ω-1mol-1]
az elektroforetikus mozgékonyság függ:

az ion töltésétıl (lehet pozitív ill. negatív töltésének elıjelétıl függıen)

sugarától

alakjától

szolvatáltságának mértékétıl

a közeg viszkozitásától

pH-jától,

ionerısségtıl

hımérséklettıl
üveg felület & víz: szilanol csoportok
pH > 2,5: deprotonált forma: pozitív töltéseket vonzanak:
negatív elektród (katód) felé mozognak: folyamatos áramlás
(dugószerő áramlási profil)
 PC

E K E
D

P
P
„outlet” „inlet”
V

A kapilláris elektroforetikus készülék sematikus rajza

E: elektród; K: kapilláris; D: detektor, P: puffertartó edény; PC: személyi
számítógép; V: tápegység
E
L
E
K
T kation
R
O
F semleges
E molekula
R
O
G anion
R
A
M
Alapeset:
µa: látszólagos mozgékonyság
bemenet: +
µe: effektív mozgékonyság
kimenet: -
µEOF: elektroozmotikus áramlás
kation: komigrál
µa = µe + µEOF anion: kontramigrál
 D
katód (-) anód (+)
EOF

vk
va

outlet inlet
V
 A kapilláris
követelmények:
•kémiailag és elektromosan inert
•hajlékony kvarc kapilláris
•kellıen szilárd (poliimid bevonattal)
•megfizethetı
•ne nyeljen el az UV-Vis tartományban

25 µm - 100 µm
10 – 100 cm
bevonatos kapillárisok: polimerek, PVA,
teflon

Kondícionálás: üvegfelület helyreállítása (NaOH)

 A detektor

megfelelı érzékenység

kimutatási határ

kicsiny zajjal

nagy linearitási tartománnyal

gyors válaszidıvel

Többféle mérési elv

UV-Vis
fluoreszcencia
vezetıképesség
MS
UV-Vis: egyszerő, olcsó, széleskörben alkalmazható
 UV-Vis

Lambert-Beer: A=εcl
háttérelektrolit elnyelése
fluoreszcencia
 A tápegység
U=5-30 kV
I=3-300 µA

A feszültség változtatásának hatása:

növelve a kapillárisra kapcsolt feszültséget:
•nı a térerısség
•nı az EOF célszerő nagyobb
•csökkennek a migrációs idık feszültségen dolgozni
•élesebb csúcsokat kapunk

növelve a kapillárisra kapcsolt feszültséget:

•nı az áramerısség
•egyre több hı szabadul fel (Joule-hı) célszerő kisebb
•kiszélesednek a csúcsok feszültségen dolgozni
•csúsznak a migrációs idık
 Mintabevitel

hidrodinamikai injektálás: elektrokinetikus injektálás:

nyomás alkalmazása feszültség alkalmazása

elektroforetikus mozgékonyságtól
függ
 Áramlási profil

EOF lamináris áramlás

áramlás hajtóereje a kapilláris belsejében mindenütt azonos

lamináris áramlási profilból eredı zónakiszélesedés a kapilláris
elektroforézisnél elhanyagolható
 Szelektivitás:
•puffer minısége, koncentrációja
•pH

Elınyök
•rövid analízis idı
•nagy felbontóképesség (N: 105-106)
•kicsiny oldószerfelhasználás
•egyszerő mintaelıkészítés

Hátrányok:
•kisebb érzékenység
•kevésbé robusztus (reprodukálhatósági problémák)
 ALKALMAZÁSOK:
bármi, ami befér a kapillárisba

Klinikai
Gyógyszeripari
Élelmiszeripari
Környezetvédelmi
 Minıségi analízis
Alapja: a retenciós idı a minta komponenseinek minıségétıl függ

A legegyszerőbb módszer: a retenciós idık relatív retenció (rx,r): a kísérleti

(pontosabban a redukált retenciós idık) körülmények különbözıségébıl származó
összehasonlítása ismert vegyületek retenciós eltéréseket kompenzálja
idejével egy kiválasztott (r) anyagra vonatkoztatott
redukált retenciós idı hányadosaként adnak
jel meg: '
t Rx
rx ,r = '
t Rr
idı jel
tx

idı
tr tx
 Mennyiségi értékelés
a kromatogramon levı csúcsok területe (magassága) arányos a mintakomponensek
mennyiségével, ill. koncentrációjával.

Detektor: a komponensek vagy az eluens fizikai vagy kémiai tulajdonságainak

mérése
1. kalibrációs módszer
2. addíciós módszer
3. belsı standard módszer
A kalibrációs módszer jel
c1 T1
T = mc

T: csúcs területe
c: koncentráció (anyagmennyiség) idı
m: arányossági tényezı (érzékenység)
1. független standard (kalibráló) oldatok jel
c2 T2
T
ismeretlen oldat: Tx

T3
Tx idı
T2
jel c3 T3
T1
m
c1 c2 cx c3
c
idı
 jel
Standard addíció cx Tx

T1,x= Tx+T1
T1=T1,x-Tx idı

T2,x= Tx+T2
jel
T2=T2,x-Tx cx+ c1 T1,x
T

T2
idı
T1
jel
c2 + cx T2,x
Tx

cx c1 c2
c
idı
 Belsı standard:
relatív terület meghatározása
a mintán belüli referencia

rögzített (meghatározott és állandó) koncentrációban (mennyiségben) a mintához

hozzáadjuk a referencia anyagot

a referencia anyag csúcsára vonatkoztatjuk a meghatározni kívánt csúcsok területét

Elınyök:
az analízis során fellépı hibák egy részét küszöböli ki:
adagolás
érzékenység változása
 Analitikai információ:
minıségi: retenciós (migrációs) idı
retenciós (migrációs) idı függ:
alkalmazott körülmények:
•mozgófázis
•anyagi minıség
•áramlási sebesség
'
•állófázis t Rx
•minıség rx ,r = '
•hossz t Rr
•hımérséklet
•pH, ionerısség
•stb
minıségi információ: UV-Vis: spektrum
Növekvı igények: új detektorok alkalmazása, fejlesztése
Tömegspektrométer
 Tömegspektrometria (MS) Nobel-díj:
1922, 1989, 2002

Alapelve: a gázállapotú ionizált molekulákat, ezek töredékeit (un. fragmenseit)

vagy bizonyos esetekben az atomokból képzıdött ionokat tömegük alapján
szétválasztja, majd mennyiségileg meghatározza
1. mintabevitel és a minta gázállapotba hozása
2. ionizáció és bizonyos esetekben fragmentáció
3. a keletkezett ionok töltésegységre jutó tömegük szerinti elválasztása
4. a szétválasztott, különbözı tömegő ionok mennyiségének meghatározása

A készülék felépítése:

vezérlı- és adatfeldolgozó rendszer

mintabevitel ionforrás analizátor detektor

vákuumrendszer
 A vákuumrendszer
1. az ionforrásban megfelelı hatékonysággal elı állíthatók legyenek az ionok
2. megfelelı hosszúságú szabad úthosszat kell biztosítani:
az ionforrásban képzıdött ionok ütközés nélkül eljuthassanak a detektorba
kb. 10-3 Pa

kétlépcsıs nyomáscsökkentés:
1. elıvákuum: néhány torr
2. nagyvákuum: 10-3 Pa

vákuumszivattyú:
1. atmoszférikus nyomásról képes közvetlenül gázt elszívni (rotációs szivattyúk)
2. mőködéséhez un. elıvákuum megteremtése szükséges (diffúziós szivattyúk)
elınye:
kicsiny háttérzaj
Elıny:
Kicsiny molekula tömegő eluens (pl. H2)
is hatékonyan eltávolítható
 Ionizációs módszerek
lehetıvé teszik a különféle halmazállapotú, igen eltérı tulajdonságokkal bíró
anyagféleségek ionizációját

Elektronionizáció (electron impact ionization, EI)

legáltalánosabban alkalmazott ionizációs technika
 EI

1: mintabevezetı nyílás; 2: ionvisszaverı lemez (repeller); 3: izzószál; 4:

elektronbevezetı nyílás; 5 és 6: iongyorsító rés; 7: belépı nyílás; 8: ionképzıdés
helye; 9: anód
∆U=5-100 V
 EI
T≈ 200 oC

p ≈ 10-8-10-9 atm

U
elektronok molekula
energia

gerjesztett molekula
elektron emisszió

molekulaion fragmens ionok

fragmentáció: elektronok energiája (gyorsító feszültség: 70 eV)

minıségi azonosítás (ujjlenyomat)

általában : egyszeres pozitív ionok képzıdnek

negatív ionok: nagy elektronegativitású atomok vannak jelen a molekulában
 Kémiai ionizáció (CI)
a mintát az elektronforrásba történı belépése elıtt un. „reagens” gázzal hígítják
nem a vizsgálandó minta lép közvetlen kölcsönhatásba az elektronokkal, hanem a
hígító gáz molekulái
mintát alkotó komponensek: szekunder ionizáció

-
RH e RH+
RH+ + M MH+ + R protontranszfer

primer-ion képzıdés
CH4 + e– = CH4+ + 2e– (CH3+) a) proton transzfer
CH5+ + MH = CH4 + MH2+
szekunder-ion képzıdés
CH4+ + CH4 = CH5+ + CH3 b) hidrogén absztrakció
(CH3+ + CH4 = C2H5+ + H2) CH3+ + MH = CH4 + M+
(C2H5+ + MH = C2H6 + M+)

c) töltésátvitel
CH4+ + MH = CH4 + MH+
 Kémiai ionizáció (CI)

Reagens gáz:
•metán
•i-bután
•ammónia

Ionizáció: a hígító gáz minıségétıl függıen

[M+H]+, [M-H]-, [M+NH4]+

Elınyök:
•egyszerősíti a tömegspektrumot
•molekulaion tömegét adja meg
 Atmoszférikus nyomású ionizációs technikák
(atmoszférikus nyomáson mőködnek)

T
minta elpárologtatás ionizálás

kapcsolt technikák: HPLC-MS

•termikus ionizáció
•elektromos tér okozta ionizáció
•ionütközés okozta ionizáció
•gyors atom ütközési
 Analizátorok
az ionok tömeg/töltés szerinti elválasztása

Jellemzése:
1. maximális tömegszám: amelynek vizsgálatára még alkalmas az adott analizátor
2. transzmisszió: a detektort elérı és az ionforrásban keletkezett ionok hányadosa
3. felbontás: az analizátor mekkora tömegkülönbséggel tud elválasztani két iont

•szektor típusú
•kvadrupól
•ioncsapdás
•repülési idı analizátor
 Szektor típusú analizátorok
Ionok elválasztása:
Mágneses tér vagy a gyorsító feszültség változtatása

mágnes E= qU=zeU ½ mv2 = zeU

Ekin= ½ mv2
ionnyaláb 2 zeU
v=
m

ionforrás detektor

Lorentz-erı
FL = zevB
FL= Fc mv2/r= zevB
mv 2
r=
Fc = mv2/r zevB
r = mv/(zeB) = (m/z) (v/eB)
 Elektrosztatikus analizátor

egyszeres fókuszálás: felbontása korlátozott

kétszeres fókuszálás: mágneses + elektromos fókuszálás: jobb felbontás
 Kvadrupólus analizátorok

olcsó, egyszerően kezelhetı, stabilis, reprodukálható tömegspektrumot eredményezı

analizátor

1: ionizáló elektronsugár; 2: az analizátor által kiszőrt ionok útja

3: az analizátor által átengedett ionok útja; 4: detektor
egymással szemben elhelyezkedı rudakat elektromosan összekötve azokra egyen-
és váltóáramot kapcsolva kvadrupoláris változó elektromos tér alakul ki

az ionok oszcilláló mozgást végezve haladnak át

oszcilláció amplitúdója függ:

•ion töltése
•ion tömege
•alkalmazott feszültségek

Ioncsapdás analizátor: (IonTrap)

módosított kvadrupólus analizátor
„tárolni tudja az ionokat”
 Repülési idı analizátorok
azonos kinetikus energiájú ionok sebessége vákuumban, külsı elektromos vagy
mágneses teret nem tartalmazó közegben, tömegük négyzetgyökével fordítva arányos

U Ionok repülési csı

ionforrás
(egyenlı mozgási energia) (tér mentes)

Kisebb tömegő ion: nagyobb sebesség 2 zeU

v=
m
 Detektorok
az analizátor által elválasztott, adott idı alatt becsapódott ionok számát határozza meg

pontdetektor: az ionok egymást követıen érik el a detektor ugyanazon pontját

Csak olyan analizátorral alkalmazható együtt, amely képes az ionokat idıben
elválasztani egymástól: pl. kvadrupólus

Elektronsokszorozó:
1. a fókuszált ionnyaláb egy un. konverziós dinódába ütközve onnan elektronokat
lök ki
2. kilökıdött elektronokat megfelelı feszültséggel gyorsítjuk
3. újabb és újabb felülettel ütköztetve megsokszorozott elektronáramot kapunk

fotokonverziós detektorok: a becsapódó ionok hatására kilökıdött elektronokat

szcintillátor segítségével fotonokká alakítjuk, majd a kibocsátott fotonokat
fotoelektronsokszorozóval elektromos jellé alakítjuk

jobb hatásfok, hosszabb élettartam és kisebb karbantartási igény

Sordetektor: egymástól térben elválasztott ionok egyidıben érik el a kilépırésnél
elhelyezett detektor sort

drága: magasabb árfekvéső készülékekben alkalmazzák (TOF, szektor)

 Kapcsolt technikák

valós minták: komplex, sokkomponenső rendszerek

A pontos és megbízható minıségi és mennyiségi analízis elképzelhetetlen a mintát

alkotó komponensek elválasztása nélkül.

elválasztástechnikai eljárás alkalmazása szükséges

A hagyományos kromatográfiás technikák azonban még tökéletes szeparáció

esetén sem kínálnak abszolút biztonságos minıségi azonosítást.

minıségi információ: csak az adott komponens retenciós viselkedése

a manapság megkövetelt megbízható és reprodukálható meghatározások

indokolják a tömegspektrometria és az elválasztástechnikai módszerek
kombinálását
 A következı feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy a két, meglehetısen eltérı
körülmények között mőködı módszert kapcsolni tudjuk egymáshoz:

•A kombináció ne vezessen kromatográfiás hatékonyság csökkenéshez.

•A kromatográfból a tömegspektrométerbe történı bevezetés során a minta
alkotóiban nem kontrollált kémiai átalakulás ne menjen végbe.
•A minta megfelelı mennyisége bejusson és ionizálódjon a tömegspektrométerben.
•A kromatográfot és az MS-t összekapcsoló un. interfész ne növelje számottevıen a
háttérzajt.
•Az interfész legyen egyszerő felépítéső, könnyen használható, tisztítható és
karbantartható valamint lehetıség szerint olcsó.
•Az interfész legyen kompatibilis valamennyi kromatográfiás körülménnyel (pl.
vivıgázok, oldószerek, áramlási sebesség, pH, hımérséklet, stb.).
•Az interfész ne korlátozza az MS nyújtotta lehetıségeket (pl. ionizáció, vákuum,
felbontóképesség, stb.).
•Az interfész alkalmazásával nyert eredmények reprodukálhatók legyenek.
 HPLCMS
Atmoszférikus nyomású ionizációs technikák
ESI (ElectroSpray Ionization) Nobel-díj
 ESI
az oldatbeli ionok gázfázisba juttatása

COULOMB FISSION ION EVAPORATION

 APCI
(Atmospheric Pressure Chemical Ionization)

nem szükséges ionok jelenléte az oldatban

elektromos kisülés: szekunder ionizáció
CEMS
 GCMS
Interface:
•jet-szeparátor
•membrán alkalmazása
kicsiny átmérıjő (d ≤ 0,25 mm) kapilláris oszlopok elterjedése:
interface nélküli, közvetlen csatlakoztatás

EI
1. anyamolekula gerjesztıdik fragmentáció:
2. ionizálódik •kötéshasadás
3. fragmentáció •a molekulát alkotó atomok átrendezıdése

tömegspektrum: m/z függvényében ábrázolt beütésszám

molcsúcs: molekulaion csúcsa

báziscsúcs: legintenzívebb vonal
leányion: molekulaionból képzıdı ion
unokaion: leányionokból képzıdı ion