Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag

a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára

www.konnektiv.hu

2. A természetgyógyászat kapcsolata az energetikával, biológiával,

biokémiával. A regulációs rendszer.

A természetgyógyászat bioenergetikai alapjai

A bioenergetika és a fitoterápia az a köztudatban legjobban reprezentált módszer, amire az

átlagember elsőként asszociál. A köztudatban még mindig megjelenik az az elvárás, hogy tessék
varázsolni, csodaszerrel, gyógynövénnyel gyógyítani.
A bioenergetika jelentősége a modern természetgyógyászatban háttérbe szorult, míg a fitoterápia
egyre inkább felértékelődött. A bioenergetika önálló szakterületként megszűnt működni, de
továbbra is alapja a természetgyógyászati szakterületeknek. Energetikai alapon működnek a nagy
múltú gyógyító rendszerek, ez indokolja jelentőségét és azt, hogy evvel foglalkozunk elsőként.
A bioenergetika az orvostudományban, a természetgyógyászatban és a társadalmi megítélésben
egyaránt a legvitatottabb szakterület. Az alkalmazott módszereinél nincsenek szabványosított,
nincsenek mindenütt elfogadható, reprodukálható kezelések és mérési lehetőségek. Az egész
területre a szubjektivitás jellemző. Ennek ellenére ez a módszer a legősibb gyógyító eljárások között
szerepel, minden kultúrkörben találunk bőséges példát az alkalmazására.
Nyomai megtalálhatók a Bibliában és az általunk primitívnek tartott természeti népek mindmáig élő
gyógyítási gyakorlatában. Ezek az eljárások a fitoterápia mellett a leggyakrabban alkalmazott
gyógymódok voltak, ilyen pl. a kézrátételes gyógyítás, táltosok, varázslók, templomi gyógyítások,
áldások, szentségek, beavatások, misztikus tapasztalások és auraábrázolások a képzőművészetben.
A távol-keleti gyógymódokban az energetikai rendszerre épül az akupunktúra és a mozgás- és
masszázsterápiák jelentős része.
A természetgyógyászati európai és távol-keleti gyógyító rendszerek energetikai szempontból
határozzák meg az életet, az egészséget és betegséget. Mindenki számára ismerősek lehetnek a
prána, a csí és az egyéb energetikai fogalmak. A magyar népi gyógyászat az életerő kifejezést
használja és így támogatja a szervezet öngyógyító képességét. A tudományos orvoslás a vitalitás
kifejezést használja.

A középkori gyógyításban Szent Hildegárd és a szerzetesek természetes módszerként alkalmazták a

kézrátételes gyógyítást, kezelést - innen származik minden terápia elnevezése (kezelés, karbantartás).
Vannak olyan emberek, akik átlagon felüli energiakészlettel rendelkeznek, fémtárgyak bőrükön
megtapadnak, képesek kanalakat hajlítani stb.

A bioenergia mai szemlélete

Alkalmazott társtudományok, biofizika, kvantumfizika, informatika, rendszerelmélet.
Gondolkodása: multikauzális, a hálózatok elvére épülő, mely szerint minden mindennel több síkon
(test-lélek-szellem szinten) összefügg.
A bioenergia mind élettelen, mind élő szervezetek folyamatait befolyásolni tudja.
A legegyszerűbb folyamat, melyet élettelen tárgyon fejt ki a bioenergia, a kisebb tárgyak forgatása.
A jól ismert erőterek, a gravitáció, az elektromos, vagy mágneses erőtér centrális jellegű, azaz két
pont vagy pólus között egyenes vonalú erő hat.

25
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

A bioenergia által kifejtett hatás egészen más, kifejezetten forgató jellegű.

További hatása a bioenergiának az, hogy a tárgyak elektromos vezetőképességét megváltoztatja.
Másik jellegzetessége, hogy a tárgyak mágneses tulajdonságait is megváltoztatja.
Ezen kívül gyenge hőhatás is tartozik hozzá.
Azt mondhatjuk tehát, hogy a bioenergia az elektromágneses jelenségekhez nagyon hasonló, de
azokkal nem azonos jelenség. Valószínűleg további elektromágneses hatások is léteznek, melyeket
a fizika ma még nem térképezett fel, de az élő szervezetek használják.
Ma ezért mindig egy élő szervezet, gyakorlatilag egy ember, a gyógyító maga hozza létre a
bioenergiát. Tehát ez az alanyfüggőség, vagy szubjektivitás a bioenergia megismerésének az egyik
akadálya, hiszen minden embernél más intenzitású.

A bioenergia eloszlása az egészséges emberben

A mai orvostudomány megfelelő tudományos kutatás és bizonyítékok hiányában nem ismeri és
elutasítja a bioenergia létét.
Szubjektív vizuális érzékeléssel az úgynevezett „látók” tapasztalják nagyságát, épségét, színét.
A természetgyógyászatban használt műszerekkel, aurafotóval, kirlián fényképezéssel,
vitalitásmérővel (Egely kerék) már objektíven regisztrálni lehet ezeket az erőtereket.
Egely-féle bioenergia mérő készülék segítségével gyorsan és pontosan megállapítható, hogy az
ember pillanatnyilag milyen vitalitás szinttel rendelkezik és ez a szint az egészségeshez viszonyítva
átlag alatti vagy feletti.

A mérések alapján megállapíthatjuk, hogy az ember körül kialakult energiamező nem egyenletes,
hanem helyileg erősen inhomogén.

A bioenergiát objektív körülmények nagymértékben befolyásolják, a relaxáció, a kellemes zene, a

szeretet, a meditáció, a természetgyógyászat módszerei nagymértékben növelik.
A bioenergia szintjét csökkenti a félelem, a szorongás, mások negatív gondolatai, fájdalom,
rosszkedv.
Vitalitásmérővel egyértelműen kimutatható, hogy az energia átvihető egyik emberből a másikba,
érintés nélkül akár 1-2 méter távolságból is. Ehhez még az sem szükséges, hogy a beteg abban a
pillanatban tudjon róla, hogy kapja, vagy éppen elveszik tőle az energiát.
A bioenergia szinonimái: prána, csí, kí, életerő, od, delej, magnetizmus.
Valamennyi módszer megegyezik az alábbi struktúrák elkülönítésében:
- Energiatestek: aurák, finomtestek.
- Energiaközpontok: csakrák, akupunktúrás, illetve marmapontok.
- Energiavezetékek: nadik, meridiánok.
Más szempontból:
- Fizikai test: durva anyagi test.
A fizikai (durva)test mellett az ember különböző minőségű „finomtestekkel” is rendelkezik.
Ilyen pl. az étertest, asztráltest, mentáltest, stb.
- Étertest: a fizikai test minden minőségét tükröző finomtest, e szinten a fizikai test minden
sejtjéről, szövetéről, szervéről, azok funkcionális állapotáról információ nyerhető. Létezése
tudományosan nem igazolt.
26
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

- Asztráltest: elkülönítését a testtől térben, időben, független érzékelések ténye teszi

indokolttá, tartalmazza az ösztönélet, az érzelmek és az ezek hátterében levő érzékelések
információit. (a lélek szintje)
- Mentáltest: tartalmazza az alacsonyabb és a magasabb szintű tudatműködéseket (a szellem
szintje).
A finomtestek létét nem támasztják alá tudományos vizsgálatok.

A gyógyító bioenergia
A bioenergia igazolt kísérletek szerint vírusokra, baktériumokra, egysejtűekre, növényekre,
rovarokra, állatokra úgy hat, hogy azok életfolyamatait pozitív irányba befolyásolja.
A legismertebbek a csírázó növényi magvak fejlődési sebességének változtatásával kapcsolatos
kísérletek.
Emberre gyakorolt hatását megfigyelve megállapíthatjuk, hogy sebek, sérült szövetek gyorsabban
gyógyulnak a kezelés hatására. Jótékonyan befolyásolja korunk egyik népbetegségét a
kimerültséget, a krónikus fáradtságot.

Bioenergetikai vizsgálatok
Műszeres bioenergetikai vizsgálatok:
- Akupunktúrás meridiándiagnosztika: segítségével meghatározható a kínai akupunktúrás
pontok helye és energetikai aktivitása.
- Infravörös fényképezés: a test körüli hőmegnyilvánulások vizsgálata.
- Kirlián fényképezés: vitalitás, érzelmi állapot.
- Egely-féle vitalitásmérő: a testközeli energetikai állapot és a mentális erő mérése.
- Voll féle elektroakupunktúra: segítségével felmérhető a pontok, meridiánok és a hozzá
tartozó szervek, szövetek bioelektromos viselkedése.
- Jansen, Bicom, Mora, Nelson, egyéb biorezonancia vizsgálatok.

A bioenergia érzékelésére, mérésére szolgáló eszközök:

1. Az emberi érzékelés:
o eszközös érzékelés: varázsvessző, inga,
o eszköztelen szenzitív érzékelés: aura mérete, csakrák.
2. Eszközös érzékelés:
Egely – féle vitalitásmérő, infrakamerás hőtérkép, Kirlián-fotó és respirométer.
3. Tradícionális távol-keleti módszerek:
pulzusdiagnosztika, akupunktúrás diagnosztika, mikrorendszerek energetikai értékelése.

Műszeres vizsgálati lehetőségek:

- akupunktúrás meridián diagnosztika (Voll-féle elektrakupunktúra),
- infravörös fényképezés,
- Kirlián fényképezés.

A Kirlián fotográfia lényege: A kéz és a láb nagy frekvenciás térrel provokált kisugárzásának
fotója. A módszer alkalmazható más élőlények pl. növények, de élettelen tárgyak, anyagok
27
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

fotójának elkészítésére is. Az alkalmazott feszültség néhány száz kHz, melyet impulzusokban
néhány másodperc alatt néhány százezerszer kiváltatnak. (A beteg számára nem jelent fájdalmat.)

Egely-féle vitalitásmérő
A vitalitásmérő pontosan, gyorsan, minden ember vitalitásszintjét méri meg. Tehát könnyen
azonosítható, hogy mennyire vagyunk átlag felett vagy átlag alatt. A készülék egy fordulatszámláló
elektronikával ellátott könnyű, forgatható korong, mely azt a hatást használja ki, hogy a körülöttünk
levő energiamező a tárgyakat forgatja. Ez a gyenge nyomaték elegendő a méréshez. Ha egyszerre
két kéz mellett mérünk, akkor azt is megnézhetjük, hogy a paciens mennyire tudja az energiát
irányítani, felerősíteni, vagy visszatartani. Bioenergetikai kezelés esetén pontosan mérhető, hogy
változott – e a beteg és a gyógyító energia szintje.
A készülék számítógéppel összeköthető kivitelben is kapható, ahol grafikusan ábrázolja a
vitalitásszintet.
A beteg érzékeli a vele való foglalkozást, a meleget, a pihenést, mely már önmagában segíti a
gyógyulását.

A bioenergia gyógyító felhasználása több bizonytalansági tényezőt mutat:

- a bioenergiát adó személy kiválasztása,
- a bioenergiát adó személy tevékenységének ellenőrzése,
- nehezen teremthetők olyan kísérleti körülmények, hogy a bioenergetikai hatás elkülöníthető
legyen minden más gyógyító tényezőtől,
- mely betegségre képes hatni bizonyítottan a bioenergiai kezelés - nem dönthető el objektíven,
- a terminológia nem cseng össze a mai medicina és a társtudományok terminológiájával.

Mindezekből adódóan a bioenergetika a gyógyításban történő felhasználása során bizonyosan nem

lehet semmilyen kezelés, még természetgyógyászati kezelés alternatívája sem. Ez azt jelenti, hogy
mindig egy másik módszerrel együtt kell alkalmazni, pl. reflexológia + bioenergetika stb.
Azt is tudni kell, hogy még véletlenszerűen sem várható el a bioenergetikától, hogy súlyos
betegségeket egyedül ennek a segítségével meg lehet gyógyítani. Legfeljebb azt várhatjuk el
reálisan, hogy csökkennek a fájdalmak, beindulnak leállt szervi funkciók, csökken a fáradtság, jobb
lelki közérzet alakul ki.

A bioenergia gyógyításban történő felhasználásának nehézségei:

– Nem ismerjük a mechanizmust, ahogyan a bioenergia kifejti hatását.
– Nem ismerjük a bioenergia lehetséges típusait, minőségeit, kívánatos dózisait.
– Nem tudjuk, hogy személyes kezelések során a gyógyítók saját energiájukat adják-e át vagy
kívülről származó energiát közvetítenek.
– Nincs közmegegyezésen alapuló terminológia. A tradicionális gyógyító rendszerek koherens
leírását adják az emberi energiarendszernek, az erre alapozott gyógyászat évezredek óta
működik, ugyanakkor az elnevezéseknek nincs meg a pontos természettudományos
megfelelőjük. A mai gyakorló bioenergetikusok szóhasználata nem egységes, élményeik
leírása szubjektív és néha ellentmondásos.

28
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

– Tisztázatlan, hogy a bioenergiával való gyógyítás bárki által elsajátítható, tanulható-e, vagy
különleges képességek szükségesek hozzá.
– Jelenleg nem tudjuk, hogy milyen fajta betegségekre, állapotokra lehet hatni bioenergiával,
van-e kontraindikációja, alkalmas-e mindenki az ilyen jellegű kezelések fogadására.

Etikai kérdések
Ezen a területen jelentek meg először a felkészületlen kóklerek, akik sokat ártottak ennek a
szakterületnek. Tehát csak felkészült, képzett, vizsgázott bioenergetikusok alkalmazhatják ezt a
módszert, akik egymást nem járatják le, nem hitegetik az embereket, és nem csalják ki
gyógyíthatatlan betegek pénzét, hiszékenységüket kihasználva.
Magyarországon, mint önálló szakterület nem létezik.
A bioenergiával gyógyító és működő rendszerek pl. Reiki, Prananadi, Biegelbauer-féle fényadás -
nem hivatalos, nem engedélyezett, de nagyon sokan elsajátították ezeket a technikákat. Amennyiben
az embertársi szeretettel, segíteni akarással és ingyenességgel párosul, kifogás nem emelhető ellene.

A szervezet biokémiai energiarendszere

A holisztikus gyógyítás sok jelensége nem magyarázható meg az egyetemi, mai hivatalos
egészségügyi, oktatási szemlélettel.
Nincs tudományos magyarázat arra, hogy mi az akupunktúra hatásmódja, hogyan hat a homeopátia
és a többi természetgyógyászati módszer.
A tudományos gondolkodás a hagyományokra építve természettudományos alapokon álló lineáris
ok-okozati elképzelést érvényesít.
A holisztikus gyógyítás ezzel szemben a hálózatot alkotó biológiai rendszerek elméletével dolgozik,
melynek gyökerei az évezredes gyógyító tradíciókból nőttek ki és a modern kibernetika
ismeretanyagával kiegészülve erősödtek meg.
A hálózatos biológiai rendszerek modellje rugalmas egyensúlyt, energetikailag nyílt rendszert ismer el.
Struktúra és rend jellemzi ezt a rendszert, amely a közeli és távoli információk befogadására és
feldolgozására egyaránt képes. Csak ezzel a szemlélettel lehet a szervezetet egészként felfogni.
A szervezet működésében nem csupán sejtbiokémiai folyamatok, hanem mágneses, energetikai,
pszichés és mentális hatások is érvényesülnek. Ennek megfelelő az egész szervezeten átvonuló
rendezési irányelv a Pischinger-féle alapreguláció, amelyre az egész holisztikus gyógyítási irányzat
épül.
A Pischinger-féle alaprendszer fogalma:
Az alaprendszer az a tér, melybe a szervezet valamennyi sejtje, organelluma, szerve, szervrendszere
beleágyazódik, amely egységes az egész szervezetben.

Az élő szervezet (disszipatív), azaz nyílt rendszer, állandó kölcsönhatásban van a környezetével,
anyag-energia és információ szintjén.
Fenntartja rendezettségét az élet folyamán. A folytonosan zajló változások ellenére, a szervezet
meghatározó jellemzői állandóak, ugyanakkor az életkor előrehaladásával, az öregedéssel a
rendezettség bizonyos mértékig csökken.

29
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

A szervezet működésének biokémiai szinterei, alkotói az úgynevezett bioszintek

1. bioszint: A biomolekulák
Nem élő környezetben nem találhatók meg, de ma már mesterségesen előállíthatók.
Ezek a molekulák építik fel az élő szervezetet.
Négy fő csoportjuk van: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, nukleinsavak.

Fehérjék: aminosavakból állnak és rendkívül sokirányú a működésük, pl. az anyagcsere

reakciókban enzimek lehetnek transzportmolekulák, receptorok, hormonok, izomfehérjék,
kötőszöveti fehérjék, immunglobulinok, véralvadási tényezők stb…
Működésükhöz gyakran nem fehérje részt pl. fém iont igényelnek.

Szénhidrátok: Elsősorban az úgynevezett összetett szénhidrátok, melyek olyan poliszacharidok,

amelyek fehérjékhez kapcsolódhatnak. Az egyszerű szénhidrátok a cukrok. A szénhidrátok szerepe
elsősorban az energiatermeléshez (szőlőcukorból glukóz), az energiaraktározáshoz (glikogén) és a
molekula felismerésekhez (antigenitás, receptor funkció) kapcsolódik.

Zsírok, lipidek: kémiailag heterogén csoportot alkotnak, közös bennük a kisfokú vízoldékonyság.
Ide tartoznak a gliceridek (zsírok, foszfolipidek, stb…) ezek főleg glicerinből és zsírsavakból
állnak, melyek működési területe az energiatermelés, az energiaraktározás, valamint a jelátvitel.
A másik lipidcsoportot a szteroidok alkotják. Jól ismert a szerepük hormonokként és epesavként.

Nukleotidok: egy jellemző bázisból (adenin, guanin, timin, uracil, citozin) 1 cukorból és 1-3
foszfátcsoportból állnak. Fő szerepük a rövid távú energiatárolás és a jelátvitel. Közreműködnek
enzimreakciókban a genetikai információ tárolásában, átírásában és fehérje molekulára való
lefordításában.
Mindenki egyedi fehérjekészlettel rendelkezik, melynek létrehozásáért elsősorban a minden
sejtmagban meglévő DNS kódkönyvtár és a fehérjeépítésben segédkező RNS molekulák a
felelősek.
Az információterjedés iránya DNS – RNS – Fehérje.

2. bioszint: Szupramolekuláris komplexek

Ide tartoznak:
1. Multienzim rendszerek: több enzimből és más alkotórészekből állnak
2. Biomembránok, sejthártya, sejtmaghártya: jelentőségét elsősorban a rajtuk átmenő szabályozott
anyagforgalom adja.
3. Sejtváz, citoszkeleton: az egész sejtet behálózó fonalrendszer, amely több alapvető
sejtműködésben vesz részt pl. sejtosztódás, sejtmozgás, sejttapadás, sejten belüli szállítás.
4. Alaprendszer: a sejten belüli citoszkeleton sejtközötti térben történő megfelelője és bizonyos
értelemben vett folytatása. Alapvetően felelős a sejtközötti anyag, energia és
információtranszport minőségéért és mennyiségéért.

30
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

3. bioszint: Sejtszervecskék (sejtorganellumok)

Különleges anyagcseréjű biomembránnal határolt sejtterek, melyek az egységesen működő sejtben
szabályozott munkamegosztásban működnek. A sejtmagban történik a DNS átírása.
A mitokondriumok a sejt energiaközpontját alkotják, itt történik a sejtlégzés. A Golgi rendszer a
kiválasztásért a felelős, az endoplazmás retikulum a fehérjeszintézisben vesz részt, a lizoszómák
savas környezetben a fehérjebontást végzik.

4. bioszint: Sejt
A sejt morfológiai (alaki) és funkcionális szempontból (működési) egységet képez. Minden sejtben
(a limfociták kivételével) ugyanaz a genetikai állomány van.

- kromoszóma
- mitokondrium
- nukleusz
- vacuolum
- endoplazmás retikulum
- centriolum
- Golgi apparátus

1. ábra A sejt [1]

5. bioszint: A sejt és közvetlen környezete – a mikromilliő

A sejtműködés megértése szempontjából alapvetően fontos, hogy a sejtet nem csak önmagában,
hanem környezetével egységben szemléljük.
A sejt általában sejthártyájában levő jelkötő fehérjéi révén kapja az információt, mely beindítja a
sejtválaszt.
A sejtválasz lehet: enzimek aktiválódása, vagy gátlása, fehérjék és más anyagok keletkezése,
elbomlása stb., majd a jel és jelátvivő molekulák a sejtben lebomlanak vagy hatásukat vesztik.
A sejt –sejt közötti tér közötti kölcsönhatás egy extracelluláris mátrixon keresztül történik. Tehát ez
a sejt közötti tér képezi a viszonylag állandó környezetet a sejtek számára, kialakítva számukra az
optimális homeosztázist. Ebben a térben történik az anyag, az energia és az információ áramlása.
Ezek az alapvető életműködések, ha szabadon megtörténnek, lehetővé válik az egészséges
működés. Blokkok, a jelátvitel megállása, a salakanyagok lerakódása minőségi változásokat hoz
létre, mely megteremti a degeneratív folyamatok, a kóros működés és a betegségek kialakulásának a
feltételeit. E tér anatómiai felépítésében és működésében az egész szervezetben egységes egymással
szorosan összefüggő rendszert alkot, melyet alaprendszernek is nevezünk.
Az alaprendszer vázát óriásmolekulák képezik, amelyek hialuron sav, glukóz, vázat vagy
rácsszerkezetet hoznak létre.
A rácsszerkezet molekuláinak képzését egy ősi úgynevezett omnipotens sejtrendszer, fibrocita
makrofágrendszer végzi. A rácsrendszer nem csak az említett molekulákból áll, hanem polaritása
miatt vízmolekulák is kötődnek hozzá, mintegy paplanként bevonva a váz minden szabad felületét
és így kialakul az alaprendszer oxigén, víz, cukor szerkezete.

31
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

Az alapállományban levő víz igazából nem szabad vízként, hanem 50%-ban kristályos szerkezetbe
foglalt állapotban fordul elő. Ez a magyarázata annak, hogy a szervezet vízkészlete szerkezetéből
adódóan információ továbbítására képes. A vízkristály csoportok nagysága pici, a látható fény
hullámhosszának nagyságrendjében mozog. Nagyon kicsi külső behatás elegendő e
kristályszerkezet megbontásához, átalakításához. Ez az állandó változás egy meghatározott
rezgésszámmal létrehoz egy alaprezgést, vagy ritmust a sejtközötti térben. Ez teszi lehetővé a
különböző természetgyógyászati módszerek (homeopátia, biorezonancia) áthangoló terápiás
hatását.
A szerkezet nélküli és a szerkezettel rendelkező víz állandó átalakulásban van, vannak tényezők,
melyek szerkezetépítőnek és vannak melyek szerkezettörőnek számítanak. A szerkezetek
egymásban érnek így az információkat hídként sejtről sejtre és a sejtközötti térben folyamatosan
tudják közvetíteni.
Molekuláris szinten az alaprendszer egymásba fonódott rácsszerkezete az élő anyag idegrendszertől
és hormonális rendszertől független kommunikációjának a molekuláris alapját képezi. (Ezen a
rendszeren keresztül hatnak a több ezer éves módszerek pl. akupunktúra, reflexológia stb.)
A kor előrehaladtával az extracelluláris tér egyre inkább elsalakosodik így az alaprendszer
működése károsodik. Az alaprendszer negatív előjelű változásai felelősek lehetnek a
befolyásolhatatlan kóros folyamtokért, az autoimmun betegségekért, a degeneratív elváltozásokért.
Az alaprendszer helyrehozhatatlan pusztulását és ezzel a saját gyógyító mechanizmusok
reménytelen helyzetét idézik elő a daganat sejtekből felszabaduló anyagok.

Az alaprendszer (extracelluláris-mátrix) funkciói:

1. Transzportút: az anyagcsere folyamatok alkotóinak célba jutását biztosítja. A szervezetben
történő szabályozás a transzport gátlását vagy gyorsítását is befolyásolhatják.
2. Raktár: a szervezet bizonyos anyagokból tartalékokat képez, melyek szükség esetén
mobilizálhatók. Ebben a rendszerben raktározódnak a szervezet számára szükségtelen
salakanyagok is.
3. Információ és energiaközvetítő: alacsony dózisú kémiai és energetikai hatások legfőbb
közvetítő apparátusa. Pl. az akupunktúrás vagy reflexológiai távolhatás, a homeopátiás
áthangolás ezzel a funkcióval hozható összefüggésbe.
4. Gyökfogó: a kémiai folyamatokban keletkező nagy reakcióképességű oxigén és hidroxil
gyökök megkötését tudják elvégezni. E nélkül a tevékenység nélkül a szervezetben
nagymértékű sejtroncsolás, sejtkárosodás, a szabályozási folyamatok zavara, degeneratív
elváltozások jönnek létre.
5. Immunsejtek képző és raktározó helye: Immunsejteket ugyanaz a sejtrendszer képezhet, mely
az alaprendszer struktúráit is létrehozza. A makrofágok a jól ismert immunszerveken kívül az
alaprendszerben raktározódva várják a szükséges szignált, hogy akcióba lépjenek.

Ezeket a funkciókat az alaprendszer struktúrájának változtatásával a szervezet változtatni,

szabályozni tudja. Attól függ ez az adaptációs válasz, hogy milyen patológiás történések zajlanak a
szervezetben, vagy milyen külső gyógyító beavatkozások történnek. Ezt a folyamatot a szervezet
alapregulációjának nevezzük. Tehát az alaprendszer szabályzása egy fölérendelt regulációs rendszer
működésétől függ, ez a szervezet öngyógyító, önszabályozó képessége.
32
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

6. bioszint: A szövet
Az azonos jellegű és hasonló működésű sejtek felismerik egymást, és egységet képeznek.
Típusai és feladatai:
- kötőszövet, védelem a mechanikai terhelés ellen,
- hámszövet, felszínek hézagmentes borítása,
- izomszövet: összehúzódó képesség,
- idegszövet. ingerületvezető.

7. bioszint: A szerv
A szerv erekkel, idegekkel ellátott szövet, mely egy magasabb szinten egységet képez formai és
működési szempontból.

8. bioszint: A szervrendszer
A szervrendszer egy adott életműködésben résztvevő rendszer, mely egymással kapcsolatban lévő
szervek működési egységét jelenti. Az életműködések szerint munkamegosztás van, melyeket az
idegi hormonális rendszer hangol össze. A pszicho-neuro immunrendszer a szervezet védelmében
és a stressz reakciókban játszik szerepet.

9. bioszint: A szervezet
A szervezet egyedi tulajdonsággal rendelkező formai és működési egység. Természetgyógyászati
szempontból a stressz, a fizikai munka, az étkezési, éhezési fázisoknak és egyéb hatásoknak
megfelelően, a kialakuló adaptációs válaszok a legfontosabbak. Kiemelendő a pszicho idegi
mellékvese tengely és a pszichoimmun kapcsolat a stressz esetében, mely lehetővé teszi, hogy a
szervezet a külső vagy a belső ingerekre egységként válaszoljon, és így lehetővé teszi az
alkalmazkodás képességét. Ebből következik, hogy a szervezetet egységében kell tekintenünk, a
test, a lélek, a szellem közötti kölcsönhatások tükrében a holisztikus megközelítés jelenti a
szemléletünk alapjait.

10. bioszint: A szervezet és környezete, a makromilliő

A szervezet a környezetéhez alkalmazkodik. Meghatározott a földrajzi éghajlati, társadalmi,
szociális, kulturális közeg, amelyben élünk.
Megállapíthatjuk, hogy a holisztika fogalma a társadalom és a környezet viszonyaira is
megjeleníthető. Az egyén nem vonhatja ki magát e hatások alól, mert az életmód, az életstílus
kialakítása szoros összefüggésben van a környezet adta lehetőségekkel.

A regulációs rendszer - a szervezet öngyógyító ereje

Minden inger, mely egy sejtet, vagy szervet, vagy a szervezetet éri, az egész hálózatra kiterjedő
reagálást vált ki és ellenválaszt produkál. Ez az evolúció során alakult ki és állandó válaszadásra
készteti a szervezetet, bármely fizikai, pszichés és mentális hatással szemben. Ezek teszik lehetővé
minden ember számára az alkalmazkodást az élethez.
A szervezet külső ingerekre irányuló regulációs képessége egyben a megfelelő szabályozási
képességet is jelenti. Ennek zavara a tartós terhelés következtében önmagát gyengítheti.
33
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

A regulációs rendszer működését befolyásoló tényezők:

1. Vízelvonás: Kevés folyadék fogyasztása, mely életmódbeli hiba. Exsiccosis (kiszáradás)
betegség következtében (láz, hányás, hasmenés).
2. PH változás: A sejtközötti tér savasodása, vagy lúgosodása. Salakanyagok, táplálkozási
hibák, rossz légzéstechnika következtében alakul ki.
3. Biokémiai változások: enzimek, szignál anyagok, sejtbomlás termékek felszabadulása vagy
eltűnése.
4. Mechanikai inger: akupunktúra, moxa, masszázs, vagy alaprendszert megterhelő káros
inger, légkalapács, baleset stb.
5. Gyógyszerek: szteroidok, hormonok, antibiotikumok.
6. Környezeti mérgek: konzerváló szerek, ízfokozók, festékek, amalgám, benzin
égéstermékek stb.
7. Idegimpulzus: az idegsejtek aktiválásának egyik neuronról a másikra való terjedése közben
kémiai ingerületközvetítők segítik az idegi információ terjedését, amely az egész
alaprendszer számára jelzést, ingert jelent. Pl. a csokoládéfogyasztás, az öröm, a mozgás, a
szerelem, pozitívan színezi át a hangulatunkat, mert az alaprendszert elárasztják az
endorfinok. Depresszió esetén ezek a neurotransszmitterek hiányoznak a szervezetből.
8. Kémiai szabályozó anyagok: prosztaglandinok, hormonok stb.

Az alapreguláció 3 tényező egyensúlyát hivatott biztosítani:

- Izoiónia (az anionok és a kationok egyensúlya)
- Izoozmózia (az alaprendszer nyomásviszonyainak vízkötő képességének az állandósága)
- Izotónia (az elektromos potenciál egyensúlya)
E három tényező egyénre jellemző bármelyik változása beindítja az alapregulációt.

Az alapreguláció működése
– Normális reguláció:
Az egészséges ember válasza a külső és belső ingerekre pl. a lázas állapot is lehet egy
normális válasz a reguláción belül.
Lényege: megfelelő ingerre, megfelelő válasz.
– Hiporeguláció:
Alulműködő, lassú anyagcseréjű, lassú szervezetekre a jellemző, ebben az esetben az ingerre
gyenge válasz születik. Pl. Vannak olyan szervezetek, amelyek sohasem lázasak,
alulműködésre, renyheségre, székrekedésre hajlamosak.
– Hiperreguláció:
Túlműködő szabályozás. Pl. allergia esetén, amikor ártalmatlan ingerre pl. virágpor, vagy
macskaszőr, vagy házi por a szervezet részéről olyan kóros válasz jön létre, amely a
szervezet életét, életminőségét rontja.
– Merev reguláció:
Ingerfelvételre és válaszra képtelen szervezet, súlyos betegség pl. rák esetén fordul elő.
– Kaotikus reguláció:
Kiszámíthatatlan, rendszertelen ingerválasz jön létre, a különböző ingerekre. Ezt a jelenséget
gyakran látjuk rák előtti állapotban.
34
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

A szervezet öngyógyító képességének egyes reakciószintjei védelmeznek a betegségek

kialakulásától, ugyanakkor kialakulhat egyfajta átcsapás. A védekező reakció túlműködése miatt
jelentkezhetnek panaszok, tünetek.

Ezek az öngyógyító reakciók a következők, az enyhébbtől a súlyosabb felé haladva:

– exkréció (kiválasztás): pl. fokozott váladékképződés
– reakció: pl. gyulladás
– depozíció (lerakódás): pl. polipok, ciszták képződése
– impregnáció (átitatódás): pl. hegek képződése
– degeneráció (elfajulás): pl. szövetek sorvadása
– neoplazma: daganatkéződés

A reguláció azon folyamatai, melyeknél a kóros állapot visszafordítható, maradandó nyom nélkül
gyógyul a következőek: exkréció, reakció, depozíció

A természetgyógyászati módszerek célja a reguláció támogatásában

Hiporegulatív betegnél érdemes erős ingert alkalmazni.

Az ingerterápiák közös jellemzői:

– A szervezet öngyógyító képességére alapoznak.
– A kívülről bevitt ingerek (mozgás vagy masszázs) működésbe hozzák a szervezet regulációs
rendszerét, amely beindítja az önszabályozó, helyreállító, gyógyító folyamatokat.
– A terapeuta szerepe közvetett, azaz a természet gyógyít, a terapeuta (csak) kezel.
– Akkor alkalmazhatók sikeresen, ha a szervezet még rendelkezik rugalmas regulációs
képességgel.

Az ingerek állapotfelmérésre, és terápiás célra is használhatók – ennek alapján kapta a

természetgyógyász eljárások egy része az ingerterápia nevet.
Az ingerterápiáktól akkor várható gyógyító hatás, ha a szervezet még abban a stádiumban van,
amikor az önszabályozás rugalmas vagy viszonylag rugalmas szintje fennmaradt.

Hiperregulatív betegnél gyenge inger és nyugtatás, csendesítés a cél.

Merevreguláció esetén célunk a méregtelenítés és a góckeresés.
Kaotikus reguláció nagyfokú óvatosságra int, itt is méregtelenítéssel és góckereséssel érdemes
indítani.
A betegség különböző fázisokon megy keresztül, ami a reguláció változását vonja maga után, és ez
befolyásolja a gyógyító feladatát.

Reckeweg német orvos különböző stádiumokat határozott meg a kórfolyamatban. Eszerint a

megbetegedésekhez vezető út hat állomása a homotoxikózis tana szerint a következők:
- Exkréciós (kiválasztó) fázis: egészség.
- Gyulladás: inflammáció: közérzetzavarok, rendszerszintű gyulladások.
- Depozíciós, vagy lerakódásos fázis: akut betegségek.
35
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

- Impregnáció, vagy bevésődés szakasza: krónikus betegségek.

- Szétesés, vagyis degeneráció: elfajulás: degeneratív betegségek, atrophia, sorvadás és
necrosis, elhalás.
- Átépülés vagy dedifferenciálódás: daganatképződés.

Reckeweg szerint a harmadik fázisig remélhető gyógyulás, ez után következik az a biológiai határ,
melyen túl a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak („no turning point” - nincs visszaút).
Az alapreguláció többé nem képes a gyógyító feladata ellátására.
A Reckeweg - féle teória sem tökéletes, hisz gyógyíthatatlan betegek is meggyógyulhatnak.
A gyógyító a regulációs terápia alkalmazásával a szervezet öngyógyító mechanizmusait igyekszik
regenerálni, ezért a tevékenysége során figyelembe veheti ezt a felosztást és felhasználhatja a
kezelés tervezésekor a gyógyulás kilátásait, lehetőségeit figyelembe véve.

A regulációt befolyásoló tényezők

A szervezetben zajló minden szabályozás az alaprendszerben zajlik, pl. hormonális, idegi
szabályozás, hőszabályozás, immunrendszer stb.
Ezek a folyamatok egymással összefüggnek, egymás működését erőteljesen befolyásolják.

Ebben a rendszerben kialakulhatnak bizonyos gátak, blokkok, akadályok, ezeket regulációs

gócoknak nevezzük. Ilyen lehet például egy elhalt fog, krónikus gyulladás, műtéti heg, protézis,
kóros bélflóra stb.
Nagyon komoly befolyásoló tényező a stressz. 1952-ben Selye János leírta a nem specifikus
ingerválaszt, melyet az alaprendszer alarmreakciójaként is felfoghatjuk.

3 fázist különböztet meg:

1. sokkfázis,
2. ellensokkfázis,
3. rekonvaleszcens (lábadozó, betegségből felgyógyulásban lévő).

A Pischinger tesztben egy gyulladást serkentő inger beadása után egy órával egészséges emberben a
fehérvérsejtszám jelentős emelkedést mutat: sokkfázis. 4-5 óra elteltével normalizálódik: ellensokk
fázisa.

A regulációs képesség változása meghatározza a betegség, vagy a gyógyulás algoritmusát.

Bizonyos szabályszerűségek és törvényszerűségek jelennek meg a folyamatban.
A regulációval kapcsolatban jelentős figyelem irányul a savbázis egyensúly megőrzésével
kapcsolatos problémakörre. A sav és bázis viszonyok a szervezetben a funkciónak megfelelően
eltérőek.

36
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

2. ábra Regulációs típusok [2]

A szervezet pH értékei
A vér és a kötőszöveti tér: .. 7,35-7,45
Liquor: .................................... 7,3-7,4
Izomsejtnedv: ......................... 6,1-6,9
Nyál: ....................................... 6,2-7,2
Gyomor: ................................. 1,2-3,0
Hasnyálnedv: .......................... 7,8-8,0
Vékonybélnedv: ..................... 4,8-8,2
Epe: ............................................... 7,0
Vatagbél: ................................ 7,8-8,0
Könny: ................................... 7,3-8,0
Hüvelyváladék: ...................... 3,4-4,2
Vizelet: ................................... 4,8-8,0
Izzadság: ................................ 4,0-6,8
Tej: ......................................... 6,0-7,0

Látjuk, hogy a vér és a kötőszöveti tér pH-ja lúgos vagy bázikus. A gyomornedv, a verejték, a
vagina váladéka savas vegyhatású. Tág határok között mozog pl. a vizelet ph, attól függően mennyi
savasító, ill. mennyi lúgosító táplálékot fogyasztottunk. Ehhez azt kell tudni, hogy a zöldségeknek,
gyümölcsöknek általában lúgosító hatása van. A mesterséges tápcsatornán bevitt lúgoldat
(szódabikarbóna, lúgosvíz) fogyasztása teljesen hatástalan, sőt ártalmas. Amit elérhetünk vele a
gyomornedv pH-jának semlegesítése, ezáltal az emésztési funkció gyengül, az anyagcsere
37
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

folyamatok károsodnak. A lúgos vagy savas szöveti tér egyenértékű jelentőségű a maga helyén és
szerepében. Ezt a természetes változatosságot a szervezet képes biztosítani a puffer rendszer
segítségével.
Az adott szöveti térre jellemző pH szabályozását a pufferoldatok és a szervezet pufferkapacitása
biztosítja.
Az olyan oldatokat, amelyeknek pH-ja bizonyos határok között állandó, pufferoldatoknak nevezzük.
A pufferek egymásba kapcsolódó finom kémiai szabályozórendszert alkotnak, melynek végső célja
a hidrogénion koncentráció állandóságának biztosítása. A szervezet szabályozórendszere, enzimjei
csak néhány tizedes pH-eltérést képesek elviselni károsodás nélkül. A sav-bázis szabályozás
kulcstényezője a hidrogénatom, mely egy pozitív töltésű protonból és negatív töltésű elektronból áll.

A protonkoncentrációt (savasságot) befolyásoló tényezők: életkor, diéta jellege, élelmiszerek

minősége, légzés minősége, fizikai megterhelés mértéke, bizonyos betegségek fennállása, edzettség,
a szervezet általános állapota.
Minden savas közegben a simaizomzat mozgása lassul, a túl sok savas anyag felhasználja a
szervezet pufferkapacitását. A pufferkapacitás az a sav, vagy lúgmennyiség, amelynek a
hozzáadására a pufferoldat pH-ja megváltozik.
Pufferaktivitás történik a vérben, a vesében, a gyomorban és a tüdőben. Amikor ezek a pufferek
kimerülnek, akkor a szöveti térben a pH savas irányba kezd növekedni és kóros folyamatok jönnek
létre: trombózis, érelzáródás, izomgörcs, bénulás, vesekárosodás, daganat.

A regulációs rendszerrel szoros összefüggést mutat a bélflóra állapota. A felborult bélflóra által
termelt toxinok salakanyagoknak minősülnek, melyek erjedéses, vagy rothadási folyamatokat
okoznak a bélrendszerben. A következménye anyagcserezavarok, emésztési zavarok, az
immunrendszer, a hormonálisrendszer működésének zavara, elhízás, depresszió.

Salaktalanítás
A természetgyógyászat szakkifejezése, elsősorban empirikus fogalom. Lényege, bizonyos terápiás
módszerekkel provokálni a salakanyagok kiürítését a szervezetből.
A köznyelvben elterjedt nomenklatúra a méregtelenítés, ami pontatlan, mert a toxikológia, az orvosi
oldal, mint méregtelenítő tudomány az életveszélyes mérgezésekkel és életmentéssel foglalkozik.
A salakanyagok a szervezet számára haszontalan, idegen vagy túlzott mennyiségben jelen levő
belső vagy külső eredetű molekulák és azok anyagcseretermékei.

A salakanyag legfőbb jellemzője, hogy teher a szervezet számára, nehezíti a normális biokémiai és
élettani folyamatokat. Az immunműködést, az anyagcserét, az adaptációs képességet, valamennyi
szervrendszer működését, a regenerációs és más önszabályozó képességet. A salakanyagok
többsége savas vagy semleges vegyhatású.
A természetgyógyászatban drasztikus tisztító kúrákat nem alkalmazunk, mert ez orvosi
kompetencia. Tanácsokat adhatunk, saját szakterületünk szerint beindíthatjuk a salaktalanítást, pl.
gyógynövények segítségével vagy salaktalanító masszázsprogrammal. Arra törekszünk, hogy az
életmód során minél kevesebb ártalom érje a szervezetet. Érdemes betartani pl. a táplálkozással
kapcsolatos néhány szabályt, amelyek betartása esetén elkerülhető a káros lebontási folyamatok
38
 Természetgyógyászat alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

létrejötte (erjedés, rothadás) a szervezetben. Pl. ne együnk az esti órákban se friss gyümölcsöt, de
húsfélét se. Legalább 4 órával a nyugovóra térés előtt ne vegyünk magunkhoz táplálékot. Inkább
több (pl. 6), de kisebb mennyiségű étkezést tervezzünk be, három fő étkezést (reggeli, ebéd,
vacsora) és két köztest (tízórai és uzsonna).

A táplálkozást, mint méregtelenítő módszert lehet alkalmazni a mindennapi életben a következő

módon: kevés felesleges élelmiszer adalékanyagot tartalmazzon (pl. állati termékekben,
adalékanyagokban, konzervált élelmiszerekben legyen szegény). Sok antioxidánst tartalmazzon, a
salakanyagok kedvezőtlen szabadgyök-hatásának közömbösítésére. Vízhajtó, izzasztó, dinamikus
bélpasszázst biztosító legyen. Csökkentse a salaknak minősülő anyagok felszívódását. Javítsa a
bélflórát. Bőséges folyadékot biztosítson. Csökkentse az emésztőrendszernek a felszívódást,
emésztést illető terhelését, és nagyobb lehetőséget biztosítson a kiválasztásra a bélnyálkahártya
felületén (böjtkúrák, kímélő diéták). Olyan növényeket tartalmazzon, melyek magukban is mint
gyógynövények fokozzák a kiválasztást (articsóka, alma, káposzta stb.).

39