Környezeti

kockázat-
értékelés
1. A környezeti veszélyek
megközelítései,
alapfogalmak, a környezeti
veszélyek osztályozása
Bevezetés
környezeti veszélyek megjelenése a médiában
növekvő tájékozottság
katasztrófaesemények, tanórán hallott folyamatok
- 2004 cunami, indiai óceán, Indonézia nyugati partjai
- 2010 tavasza: izlandi vulkánkitörések, légtérzár Európában
- 2010 vörös iszap (sárfolyás)
- 2014 Fukusima nukleáris katasztrófa (ahol nem volt végig gondolva
a kockázati sor)
A tudomány sokat tehet – ha a politika hajlandó figyelembe venni.
 Veszély és tudatosság
 növekvő paradoxon:
 tudomány és gyógyászat fejlődik
(elviekben biztonságosabb és egészségesebb környezet)
 ‚természeti veszélyek’ okozta halálozás mégis probéma
 technikai fejlődés kontra emberi hibák

 Kitett emberiség:
természeti földrajzi
események, ipari
tevékenység hatásai,
közlekedés veszélyei
A természeti katasztrófák száma 1980-2016 (Munich  Fontos a tudatosság!
Re)
 ábrák, számok, képek a médiában
2016
Történet
 2000 éve már házak földrengés-védelme
 1930-40-es évektől: szisztematikus kockázat kutatás, G. White:
a mérnöki sémák nem jók az árvíz problémák ellen az USA-ban
 1970-s évek: felgyorsuló kutatások, köszönhetően a sok extrém
természeti eseménynek ; nagy környezeti folyamatok
vizsgálata; természet és társadalom kapcsolatának kutatása
 1990-s évek: természeti veszélyek elméleti kutatásának csúcsa
 Az elmúlt 15 év: ERA environmental/ecological risk assessment
0 200 400
2015
2012
2005
2000
1995
1991
1988
1984
1979 ERA

Web of Science, Ngram Viewer

Környezeti veszély paradigma
időbeli változása (forrás: Smith és Petley 2009)
Időszak Megközelítés Főbb feltett kérdések Válasz

1950 mérnöki Fizikai okok a veszély időjárás előrejelzés, nagy

előtt (engineering) gyakorisága és mértéke léptékű mérnöki
mögött; milyen védekezés megoldások, főleg hidro-
kell a káros következmények meteorológiai veszélyek
ellen ellen
1950- ok-okozat Mi a halálozás és a rövid távú
1970 (behavioural) gazdasági kár léptékének figyelmeztetés,
oka, milyen társadalmi területtervezés fejlesztés
változások kellenek a a társadalom
kockázat kitettségének
minimalizálásához? mérséklésére
1970- Folyamat Miért olyan súlyosak a károk Tudatosság és társadalmi
1990 (development) a fejlődő országokban, mik sérülékenység; kis
a mögöttes történet ill. társ- gazdasági fejlődés és
gazd-i okok? politikai függőség mint
mögöttes ok

1990-től Komplexitás Hogyan lehet fenntartható Nagyobb hangsúly a

(complexity) módon csökkenteni a természet és társadalom
katasztrófák hatásait, főleg bonyolult
a legszegényebbekre nézve kapcsolatrendszerén,
tervezett helyi kezelés
 2012
875 oldal

1991 óta 6
kiadás, utolsó
2013-as

2013
1175 oldal
 a veszély a mindennapjaink része
 nincs kockázat-mentes környezet
 a veszély és a kockázat NEM SZINONÍMÁK

 VESZÉLY (ok): az emberi jólétet potenciálisan befolyásoló

fenyegetettség

 KOCKÁZAT (okozat): egy veszély bekövetkezésének a

valószínűsége

(pl. földrengés veszély van egy lakatlan szigeten, és

földrengés kockázat akkor van egy területen, ha az emberek
és javaik veszélyeztetettek)
Elméleti kapcsolat a veszély, valószínűség és a kockázat között
(Moore 1983 és Smith 2010 alapján)

 Veszély hatása:
környezetre, javakra,
emberre
 Veszély és
bekövetkezésének
valószínűsége
kockázat
 Emberi élet:
legnagyobb kár
Környezeti veszély
 nehéz definiálni
 természeti veszély(1964, Burton és Kates) a
természetföldrajzi környezet minden olyan eleme
jelentheti, amely káros az emberre és külső erők okozzák
 ebben a kontextusban az ember nem okozója…
 a környezeti veszélynek van természetes és emberi
összetevője
 Pl. árvíz: klíma fluktuáció, erdőírtások

Környezeti veszély –
extrém helyzetek és
technológiai hibák
(Smith 2010)
Környezeti veszély
 mint a természetföldrajzi elemek változatosságának és a
társadalmi-gazdasági tolerancia mértékének a
függvénye

ha az időbeli
változékonyság az
elvárt állapot körül
mozog, haszon; ha a
változékonyság elér
egy kritikus értéket,
veszély
Smith 2010
 A környezeti veszélyek és az emberi sérülékenység kapcsolata

 Fizikai kitettség: egy adott helyszínen a potenciálisan

károsító események és azok statisztikai változatossága
 Humán sérülékenység: a társadalmi-gazdasági tolerancia
mértéke a veszélyes eseményekkel szemben egy adott
helyen

* *
* pl. Japán: sok környezeti
veszély, de technológiai
fejlettség és felkészültség

*Pl. afrikai országok

Környezeti veszély

 Megközelítés: lépték,
eredet, vonatkozás
 Széles spektrum:
 természeti
(természetföldrajzi)
 technológiai
(többnyire
balesetek)
 társadalmi
(emberi viselkedés)
‚események’)

De: context hazards - klímaváltozás

Context hazards – nagy léptékű veszély, krónikus és ritka, ok:
globális környezeti változások(Smith 2009)
Környezeti veszélyek
o Természeti veszély
A természeti földrajzi környezet által okozott veszély
 külső erők hatnak az emberre

o Technológiai veszély
A humán környezet által okozott veszély
 a humán környezetből eredő erők hatnak
Olyan extrém geofizikai események, biológiai folyamatok
vagy technológiai balesetek, amely során a kibocsátott anyag
koncentrációja (vagy energia) olyan mértékű, hogy az emberi
életet vagy javait jelentős mértékben károsítja.
Környezeti veszélyek közös jellemzői

 A károsító folyamat vagy esemény ismert, jellegzetes

veszéllyel jár az emberi egészségre és a javakra (pl. nagy
esőzés-árvíz-fulladás)
 A veszély előrejelzésének ideje rövid ( ált. váratlanság)
 Leginkább direkt/közvetlen veszteségek (napok, hetek az
események után)
 A társadalmi kitettség többnyire nem önkéntes.

Nem globális problémákról, folyamatokról van szó pl.

sivatagosodás!
Veszély (és katasztrófa) típusok
 nagyon sok osztályozási - kategorizálási lehetőség van

 a különböző tipizálások közötti választást a felhasználás

célja döntheti el (pl. kutatás, vészhelyzetre való
felkészülés)
Osztályozás
 természeti földrajzi folyamatok szerint
 endogén vagy exogén eredet szerint
pl. vulkán, földrengés (endogén)
árvíz (exogén)
 nem természeti földrajzi folyamatok szerint (Burton et al.)
 A kár területi kiterjedése
 A hatás intenzitása
 A hatás időtartama
 A kialakulás üteme
 Előre jelezhetőség
Környezeti veszélyek
Természeti veszélyek

 Atmoszférikus

Csapadék, ónos eső, jeges eső, hó, szél, villámlás,

hőmérséklet (hőhullám, hideg periódus, fagy), köd
Komplex veszélyek: eső és szélviharok, tornádó, hurrikán,
hóvihar, aszály
Környezeti veszélyek
Természeti veszélyek

 Hidrológiai

Árvíz (eső, hóolvadás), tavi vagy tengeri hullámverés, víz

összegyülekezés, tengeri jég és jéghegyek, lefolyás, aszály,
gleccser előrehaladás

Forrás: www.ativizig.hu
Környezeti veszélyek
Természeti veszélyek

 Geológiai

Tömegmozgások (csuszamlás, lavina, iszapfolyás,

süllyedés), erózió (talaj, víz, szél), feliszapolódás (folyó,
kikötő, gát), földrengés, vulkánkitörés, futóhomok

Forrás: ttk.pte.hu
Környezeti veszélyek
Természeti veszélyek

 Biológiai

Járványok (növények, állatok, háziállatok), állati és

növényi invázió, tüzek (erdő, rét)

Forrás: erdotuz.hu
Környezeti veszélyek
Technológiai

Közlekedési balesetek, ipari robbanások és tüzek, toxikus

gázok balesetből származó kijutása, nukleáris erőmű
meghibásodás, épületek megrongálódása vagy hibái,
biológiai vagy nukleáris háborús helyzet

Forrás: EEA
Környezeti veszélyek
Globális környezeti változások indukálta veszélyek
 Légszennyezés – klímaváltozás, tenger vízszintemelkedés
 Környezeti degradáció – erdőírtás, sivatagosodás, a
természetes erőforrások csökkenése es
 A termőföldre nehezedő nyomás – intenzív urbanizáció
 Egyéb veszélyek: katasztrofális változások a Földön, extra-
terresztriális objektumok hatása

Source: climatecentral.org
A veszély (és később katasztrófa)
kialakulásának folyamata
és a beavatkozási lehetőségek
 Aszály és mezőgazdaság (számos beavatkozási pont,
amely a kockázat értékelésével kiküszöbölhető)
A környezeti veszélyek potenciális hatásai
Pozitív és negatív hatások is

veszteség
Személyes Nemzeti Az ipari Stressz,
tulajdon örökség termelés kényelmet-
károsodik vagy az üzleti lenség,
fizikai (pl. tevékenység felépülés,
sérülése műkincs) károsodik betegség

direkt indirekt
haszon

Adományok, A mező- Festői Turizmus

segítség, gazdaság környezet- potenciál (pl.
újjáépítési számára ben építési vulkáni
támoga- hasznosítha- telek (pl. tevékenység)
tó szerves vízpart)
tások
hulladék,
hamu

Kézzel fogható

Eszmei
Smith 2010