Veszprémi Érseki Főiskola

Környezet és társadalom

1.) A környezetszociológia tárgyköre. A környezetvédelem

társadalmi jelentősége.
2.) Az urbanizáció és a túlnépesedés hatása, a természet
gyarmatosítása.
3.) A hagyományos (fosszilis) és a megújuló energia
források hatása a környezetre és az emberre.
Veszprémi Érseki Főiskola
1.) A környezetszociológia tárgyköre
A környezetszociológia a szociológia egyik legfiatalabb
aldiszciplínájaként, új ágaként az 1970-es években alakult ki az
USA-ban.
William R. Catton és Riley Dunlap Jr.
The American Sociologist 🡪
szakítani kell azzal a szociológiai gyakorlattal, amely elemzéseiben
nem veszi figyelembe a nem társadalmi változókat. A korábbi,
antropocentrikus megközelítési mód kibővítendő 🡪 a környezeti
elemekkel.
A környezetszociológiai (környezet-realista) új irányzat célja 🡪
környezeti, biofizikai szempontokat (változókat) is be kell vonni a
szociológiai elemzésekbe.

Veszprémi Érseki Főiskola

A környezetszociológia tárgyköre/2.

Catton & Dunlap (1978): a környezetszociológiát

 a környezet és a társadalom közötti interakció
tudományaként definiálták.
🡪vagyis a környezetszociológia:
1.) a biofizikai környezet,
2.) a társadalmi szervezet és
3.) a társadalmi viselkedés
közötti kölcsönhatások vizsgálatát jelenti. 🡪 Ez
magában foglalja az élet minden összetevőjét a
mikroorganizmusoktól a bioszféráig.
Veszprémi Érseki Főiskola
A környezetszociológia tárgyköre/3.

A környezetszociológia legfontosabb feladata

megérteni, hogy miért érzékel bizonyos környezeti
eseményeket problémának a társadalom.
A szociológiának azokra a társadalmi folyamatokra kell
koncentrálnia, amelyek egy helyzetet vagy jelenséget
környezeti problémává tesznek.
Például:
-- pazarló erőforrás-felhasználás🡪 túlfogyasztás
problémája 🡪 ökológiai lábnyom🡪 Földünk
erőforrásainak kimerülése.
Veszprémi Érseki Főiskola
A környezetszociológia tárgyköre/4.
Mely témák tartoznak a környezetszociológia tárgykörébe?

-- legrégebbi témakör a mezőgazdaság, a fenntartható mezőgazdaság

ökológiai perspektívából történő vizsgálata,
-- az energia és a tüzelőanyagok kérdésköre, olykor összefüggésben az
energiakrízissel, mikro és makro szinteken,
-- a környezeti mozgalmak kialakulása, működése, szerepe; a környezeti
érték, környezeti attitűdök, környezeti tudatosság vizsgálata, -- a
veszélyek, a természeti katasztrófák és más környezeti kockázatok, mint
például technológiai, technikai balesetek,
-- szórakozás és rekreáció (parkok, erdők, ökoturizmus),
-- a természeti erőforrások fogyása, emberi dimenziói,
-- a népesedés és az urbanizáció környezeti problémái, környezetre
gyakorolt hatásai,
-- ökológiai modernizáció, a fenntartható fejlődés.

Veszprémi Érseki Főiskola

A környezetvédelem társadalmi jelentősége.

A természetvédelem (természetvédelmi szervezetek kialakulása) a

19. század második feléig nyúlik vissza:

• hosszú ideig a politika és a társadalmi nyilvánosság

mostohagyermeke maradt,
• elsősorban városi polgári körök figyeltek fel a természet
szépségére, értékeire és szerették volna a pusztuló értékeket
megmenteni,
• kihaló vagy veszélyeztetett növények, állatok megmentését,
védelmét tűzték ki célul, s próbálták felhívni rá a környezetük
figyelmét, majd lobbizni érdekükben.
Veszprémi Érseki Főiskola
A környezetvédelem társadalmi jelentősége/2.

• Az 1950-es évek második felétől új polgári

kezdeményezésű mozgalmak jöttek létre:

• tevékenységük elsősorban az ipari növekedéssel

összefüggő gondok és veszélyek ellen irányultak 🡪
levegő-, víz- és talajszennyezés, emberre ártalmas
környezeti károk.

• Már nem csupán a természet védelme fontos

számukra, hanem a természethez fűződő megváltozott,
 új viszony 🡪 meg kell változtatni a gazdaságot, a tár
sadalmat, ami ökológia ellenes. 🡪 környezetvédelem!
Veszprémi Érseki Főiskola
A környezetvédelem társadalmi jelentősége/3.
Kiskörei Vízlépcső (1973) duzzasztó és vízerőmű 🡪 2019 mint hulladék-gát is funkcionált (Pet
Kupa 2019.) Forrás: https://petkupa.hu/hu_HU/
 Veszprémi Érseki Főiskola
A környezetvédelem társadalmi jelentősége/4.

A környezetvédelem polgári szereplői a környezet állapotának fenntartásáért,

javításáért küzdenek. Többnyire egy-egy fontos problémára koncentrálnak, és azt
szeretnék megoldani, hogy a természetes tartalékok kizsákmányolása, a talaj-, a
víz-, a levegő- és zajszennyezés csökkenjen, a táplálkozás minősége
fennmaradjon, javuljon. Azonban a környezetvédők a konfliktusokat, ellentétben
a természetvédőkkel, már a politikai arénában próbálják megoldani.

Veszprémi Érseki Főiskola

GYÁRROBBANÁS BHOPALBAN
Helyszín: Bhopal, India
Időpont: 1984. december 3.

Halálos áldozatok száma: közel 3000 fő.

Becslések szerint a későbbiekben körülbelül 15 ezren haltak bele a baleset idején
szerzett sérüléseik, betegségeik szövődményeibe.
Státusz: a történelem legsúlyosabb ipari katasztrófája .
Esemény: az Union Carbide bhopali vegyiüzeméből nagy mennyiségű mérgező gáz
szabadult ki, 3000 embert megölve és több százezret megbetegítve.

Az üzemnek 13 nappal a katasztrófa után újra kellett indulnia, hogy a szakemberek

biztonságos helyre menekíthessék az épen maradt tartályban lévő további 35 tonna
metil-izocianátot. A hírre Bhopal legtöbb lakója elhagyta a várost. A baleset
helyszínén mindmáig 425 tonna veszélyes hulladék vár hatástalanításra. Forrás:
https://www.natgeotv.com/hu/katasztrofak-nyomaban/bhopal
Veszprémi Érseki Főiskola
GYÁRROBBANÁS BHOPALBAN
Helyszín: Bhopal, India, Időpont: 1984. december 3.
Forrás: https://www.natgeotv.com/hu/katasztrofak-nyomaban/bhopal
Veszprémi Érseki Főiskola
OLAJ OKOZTA TŰZVIHAR Helyszín: Villa-Parisi, Brazília, Időpont: 1984.
Forrás: https://www.natgeotv.com/hu/katasztrofak-nyomaban/
Veszprémi Érseki Főiskola

2.) Az urbanizáció és a túlnépesedés hatása, a

természet gyarmatosítása
Az urbanizáció városodást jelent. Világméretű tendencia,
hogy dinamikusan nő a városokban élők aránya és száma 🡪
🡪 tehát növekedik a lakosság térbeli koncentrációja; ez az
urbanizáció mennyiségi eleme vs. városiasodás🡪 minőségi
elem (pl. infrastrukturális fejlődés).

A népességnövekedés az ipari forradalommal kezdődött el,

s vele párhuzamosan a városrobbanás, a városi népesség
gyors növekedése. 🡨 ellenurbanizáció: városodási folyamat
leáll, de ez nem jelenti a városiasodás leállását.
Veszprémi Érseki Főiskola
Urbanizáció, túlnépesedés, a természet gyarmatosítása/2.

Az észak-amerikai kontinens a legurbanizáltabb, de 1930-tól itt is

a szuburbanizáció jelensége figyelhető meg, mely folyamat a II.
vh. után Ny-Európában, majd 1980-as évek második felében
 Magyarországon is érzékelhetővé válik. Budapesten is egyre
többen költöznek ki a külváros zöldövezetébe, a város szélére, vagy
a város környezetében található kisebb településekre.
Ellenvárosodás🡪 kiköltözés távoli vidékre = dezurbanizáció;
Visszavárosodás🡪 visszaköltözés = reurbanizáció.

Ma a világ népességének fele városlakó, fele falvakban él, míg az

EU népességének 2/3-a városlakó, 1/3-a falvakban él (1. ábra).
Tehát átrendeződik a világ nagyváros-térképe, valamelyest
háttérbe szorul Európa és Amerika, ugyanakkor erőteljesebben
lesz jelen Ázsia és Afrika.

1.ábra: A városi és a vidéki élet az EU-ban.

Az EU népességének 2/3-a
városlakó, 1/3-a falvakban él.
Jellemzői:
a munkanélküliség nagyvárosban 8%,
kisvárosban 7%, falun 6.3%;
a szegénység és társadalmi kirekesztettség
nagyváros: 24%, kisvárosban: 21%,
falvakban 20%;
Szubjektív egészség (jó és nagyon jó együtt):
nagyvárosban 70%,
kisvárosban 70%, falvakban 66%;
alapvető digitális ismeretekkel rendelkezők
aránya: nagyvárosban: 62%,
kisvárosban: 55%, falvakban 48%;
Internet-hozzáférés:
nagyvárosban 81%,
kisvárosban 77 %, falvakban 70%.

Forrás:
https://ec.europa.eu/eurostat/data/browse-statistics-by-theme

Veszprémi Érseki Főiskola

Urbanizáció, túlnépesedés… /4.

Milyen negatív hatást gyakorol a gyors urbanizáció a

környezetre?
-- növekvő zajártalom,
-- a levegő szennyezettsége nő,
-- a szeméttermelés, a hulladék-elhelyezés és kezelés problémái a
városokban intenzíven jelennek meg,
-- a vízszolgáltatás, különösen az egészséges ivóvíz biztosítása kiemelt
feladat a városokban.

A városok kettős fenyegetést jelentenek a természetes környezetre: --

egyrészt a városok a természeti források felhasználói, -- de ugyanezen
források újratermelődését megakadályozó szereplők is egyben.

Veszprémi Érseki Főiskola

Urbanizáció, túlnépesedés, a természet gyarmatosítása/5.
Ugyanakkor:
Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában a városok jelentős része
csatornázatlan, a fertőzött víz betegségeket okoz. A szegények
emberhez méltó lakhatása nem megoldott, alkalmilag összetákolt
kalyibákban, bádogvárosokban élnek százmilliók.

A világ népességnövekedése :
-- napjainkban évente 1,1%-kal gyarapodik a Föld
lakossága,
 -- a termékenység folyamatos visszaesése miatt a
tendencia lassulása várható.
Az ENSZ közepes szintű prognózisa szerint 2100-ban
előreláthatólag 10,9 milliárd ember fog a Földön
élni.
Veszprémi Érseki Főiskola
Urbanizáció, túlnépesedés… /6.

2-3. ábra: A Föld népességének megoszlása kontinensek szerint,

A Föld népességnövekedésének alakulása kontinensenként.
 Veszprémi Érseki Főiskola
Urbanizáció, túlnépesedés… /7.

Túlnépesedés hatása 🡪 a népességnövekedés többek között a

városok számának és nagyságának növekedésével is jár. -- A városok a
közelebbi és távolabbi településükre gyakorolt elszívó hatása
következtében jelentőssé vált az ingázás🡪 kényszer mobilitás.
-- Ma már több tíz-, sőt százkilométeres távolságokról utaznak az
emberek a munkát adó településekre dolgozni. 🡪 közlekedés
intenzitása nő 🡪 CO2 kibocsátás növekedése.

Az emberi települések és környezetük ökológiai

egyensúlya napjainkra felbomlott.
Veszprémi Érseki Főiskola
Urbanizáció, túlnépesedés… /8.

E folyamatban a város egyre inkább elveszíti organikus

egységét:
-- a város szervezete bizonytalanná, áttekinthetetlenné
válik, határai elmosódnak. Helyenként a város szinte
teljesen feloldódik a tájban, kialakul az urbanizált táj,
 -- néhol már nem a táj veszi körül a települést, hanem a
települések gyűrűje veszi körül az egyre zsugorodó
szabad természet területeit (4-5. ábra).
4-5. ábra: Az urbanizált táj
Veszprémi Érseki Főiskola
Urbanizáció, túlnépesedés…/10.
 Az ipari rendszernek a kialakulását Polányi Károly írta le a Nagy
átalakulás (The Great Transformation) című könyvében. A régi
feudális agrártársadalom a nemzetállam és a piac kifejlődésén
keresztül transzformálódik. E folyamat közben alrendszert épített ki
magában, az ipari rendszert (6. ábra), amely expanzív karaktere révén
a társadalmi és természeti környezetén elkezdett uralkodni, illetve
kolonializálta azt.

-- Tehát az iparosodással az emberiség egy teljesen új rendszert

alakított ki, az ipari rendszert, amely bizonyos értelemben
önállósította magát az emberrel és a természettel szemben. Mint
különálló rendszer elidegenedik az embertől, éppen úgy, ahogy
elidegeníti az embert a természettől, aki ezzel a rendszerrel és ebből
a rendszerből él.
6. ábra:
Bioszféra – Társadalom/szocioszféra – Gazdaság/technoszféra
Veszprémi Érseki Főiskola
 3.) A hagyományos (fosszilis) és a megújuló energia
források hatása a környezetre és az emberre

1. Az emberiség energiafogyasztása az alábbi elemekből tevődik

össze:
a.) energiaipar, egyéb gazdasági ágazatok fogyasztása, b.)
lakossági fogyasztás (lakások fűtése, termelő tevékenység, háztáji
gazdaságok tevékenységei, pl. a talaj megművelése, stb.).

A három legfontosabb ágazat, amelyek a szennyező kibocsátás miatt

döntő szerepet játszanak:
1.) energiaipar,
2.) közlekedés,
3.) háztartási-intézményi fűtés.

Veszprémi Érseki Főiskola

A hagyományos (fosszilis) és a megújuló energia-források hatása a környezetre és az emberre/2.
2. Az emberiség energiafogyasztásának megoszlása: a fosszilis
energiahordozók fogyasztása ma még meghatározó , így a
fogyasztás 🡪
38%-a kőolaj,
30%-a szén,
20%-a földgázból származik,
a maradék 12%-on a többi energiaforrás osztozik (ebben szerepel
a nukleáris energia is).
Fosszilis tüzelőanyagok széntartalmúak, elégetésükkel CO2 jut a
légkörbe. A CO2 üvegház-hatású gáz 🡪 antropogén
éghajlatváltozás legfőbb oka 🡪 ami a környezeti rendszerek
jelentős módosulását 🡪 végül a bioszféra megváltozását
eredményezheti 🡪 ezért a földi környezetre a legveszélyesebbek.
Veszprémi Érseki Főiskola
A hagyományos (fosszilis) és a megújuló energia-források hatása a környezetre és az emberre/3.

Hőerőművek:
-- széntüzelésű hőerőművekben tökéletlen égéskor keletkezik CO2, CO, SO2
(4x annyi, mint az olajtüzelésű hőerőművekben), + korom 🡪 légkörbe jutva,
majd belélegezve 🡪 vér oxigénszállítását akadályozzák, a korom gyakori
belélegzése pedig tüdőrákhoz vezet. Magyarországon egyik ilyen hőerőmű
Visontán (Heves megyében) található. A környezetében kitermelt, illetve más
bányaterületekről odaszállított barnaszénnel fűtik.

Közlekedés, lakossági fűtés:

-- kén-dioxid, nitrogén-oxidok keletkeznek 🡪 légkörbe jutva kémiai
átalakulást követően savakat képeznek 🡪 környezet elsavasodása ma már
szintén globális probléma. A levegő oxigénje napsugárzás hatására a
nitrogén-oxidokkal reakcióba lép 🡪 ózonmolekulák jönnek létre 🡪 a legtöbb
élő szervezetre károsak.
Veszprémi Érseki Főiskola
A hagyományos (fosszilis) és a megújuló energia-források hatása a környezetre és az emberre/4.

Olaj tüzelésű hőerőművek működésével, illetve a közúti

közlekedés eredményeképpen szerves szennyeződések
is a légkörbe jutnak:
 -- szénhidrogének, aldehidek, a benziprén (dízelmotorok,
Ottó-motorok kipufogógázainak alkotórésze).

Közlekedésnél további szennyezők az ólomvegyületek.

(Egy kutatás során a benzinkutasoknál 3x több
kromoszóma rendellenességet mutattak ki, mint a
kontrollcsoportban).
A hagyományos (fosszilis) és a megújuló energiaforrások globális
megoszlása
(Forrás: The State of the World’s Forests 2018.
Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome, 2018)
A megújuló energiaforrások
aránya a fűtés-hűtés teljes
energiafelhasználásán belül
az EU országaiban.

(Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/data/browse-statistics-by-theme)

Veszprémi Érseki Főiskola A hagyományos

(fosszilis) és a megújuló energia-források hatása a környezetre és az emberre/7.
 Környezetkímélő energiatermelés néhány techno
lógiai lehetősége:
-- fosszilis tüzelőanyagok közül a földgáz a leginkább környezetkímélő
🡪 a gázfűtésű erőművek hatékonysága jobb, mint a szén
vagy olajfűtésű erőműveké,
-- szénerőművekben egy gőzturbina hajtja az áramtermelő
generátort, ami a hőenergia 36%-át képes villamos energiává
alakítani, -- ezzel szemben a gázturbina viszont 45-55%-os
hatékonyságot tud elérni, továbbá a gázfűtésű erőművek
üzemeltetése 25%-kal olcsóbb is!
Tehát a földgáz uralkodóvá válásával a szén
dioxid-emisszió elvileg 30-65%-kal
csökkenthető.
Veszprémi Érseki Főiskola
A hagyományos (fosszilis) és a megújuló energia-források hatása a környezetre és az emberre/8.

Megújuló energiaforrások káros hatásai:

Vízerőművek:
-- talajpusztítás, domborzat átalakítása, beton beépítése🡪
átalakítja az élővilágot: környezetpusztító. Völgyzáró gát
környezetében élő lakosok kitelepítése.

-Víztározók területén: ökológiai viszonyok megváltoznak, vízi

élővilág átalakul, a tó hordalékkal feltöltődik, a nagy vízfelület
fokozott párolgással jár. A gát által létrehozott víztározóban
megváltozik a víz minősége, felgyűlnek a tápanyagok és a
szennyező anyagok is, a víz hőmérséklete melegebb lesz, ami
befolyásolhatja a vízben oldott oxigén mennyiségét.
Veszprémi Érseki Főiskola
A hagyományos (fosszilis) és a megújuló energia-források hatása a környezetre és az emberre/9.

Vízerőművek:
-Az őshonos fajok sok esetben nem képesek alkalmazkodni a megváltozott
környezethez, ami lépéselőnyt jelent az invazív fajoknak.
- A gát megakasztja a víz és a hordalék természetes áramlását, ami – a
mesterséges emberi beavatkozásokkal együtt – a folyópart eróziójához
vezet.
- A nagy víztömeg túl nagy nyomást jelent a kőzetekre, azok
eldeformálódnak, földrengés esetén🡪 vízgát-sérülések.

Észak- és Nyugat Európában ezzel szemben már a gátak lebontása lett az

új trend!
- legújabb előrelépésekről itt lehet olvasni: Dam Removal Europe
https://www.facebook.com/damremovaleurope/
Veszprémi Érseki Főiskola
Hoover Dam, Lake Mead National Recreation Area, Nevada, USA
 Észak- és Nyugat Európában ezzel szemben már a gátak lebontása lett az új trend!
- legújabb előrelépésekről itt lehet olvasni:
Dam Removal Europe https://www.facebook.com/damremovaleurope/
 Veszprémi Érseki Főiskola
A hagyományos (fosszilis) és a megújuló energia-források hatása a környezetre és az emberre/12.
Naperőművek: Topaz, Solar Farms, California

A Topaz projekt keretében 9 millió, vékonyfilm technológián alapuló CdTe (kadmium-tellurid) nappanelt helyeztek el
egy 9,5 négyzetmérföldes (24,6 négyzetkilométer) területen. A végeredmény egy, nagyjából 160 000 átlagos
Kaliforniai otthon áramellátását eredményező, 100%-osan megújuló energiaforrásból táplálkozó zöld erőmű. A Topaz
a becslések szerint évente 377 000 tonna széndioxidtól kíméli meg bolygónk levegőjét, ami 73 000 autó CO2
kibocsátásának felel meg.
 Veszprémi Érseki Főiskola
A hagyományos (fosszilis) és a megújuló energia-források hatása a környezetre és az emberre/13.

Szélerőmű-telepek („szél-farmok”):
-- a szél mechanikai energiáját jó hatásfokkal alakítják át elektromos energiává,
kémiai melléktermékük nincs, DE: 1. generátorok zaja kellemetlen, 2. madarak
számára veszélyt jelent, 3. kedvezőtlen tájképi hatást adnak.

Napkohók, napelemek:
-- napkohók: a napfény sugárzási hőjének közvetlen felhasználása lenne a
legnagyobb megújuló energiaforrás, de óriási a helyigénye 🡪 megnő a
beépített terület, tehát nagy a környezeti ártalom. Pl.: Dél-Kalifornia, Hooper
Lake környéke🡪 80 megawattos napkohó, ami 852 db, egyenként 100 méter
hosszú egységből épül fel. Tükrök segítségével gyűjtik össze a hőt, ami
folyadékot melegít fel, és az így keletkezett gőz hajtja meg a turbinákat.
-- napelemek: közvetlenül alakítják át a napsugárzást elektromos energiává
(Topaz Solar Farms, California, USA).

Veszprémi Érseki Főiskola A hagyományos (fosszilis)

és a megújuló energia-források hatása a környezetre és az emberre/14.
 Biomassza: biomasszából égetéssel energia nyerhető, ami
gőzturbinák hajtására használható, mellyel elektromos áram
nyerhető (valamennyi CO2, CO és korom azonban a levegőbe jut).
De a gőzturbinák drágák. A gázturbinák olcsóbbak, jobb
hatásfokkal működnek és kevésbé szennyezik a környezetet.

Geotermikus energia: földkéregben található forró vízből nyerik,

turbinákkal hajtott generátorokban elektromos energiává
alakítható.

Árapály-erőművek: környezeti hatását tekintve nem szennyező,

de a part menti vízi életközösségeket károsítja.

A megújuló
energia-források aránya
az elektromos áram
termelésében
az EU-ban.
(Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/data/browse-statistics-by-theme)

Veszprémi Érseki Főiskola

A hagyományos (fosszilis) és a megújuló energia-források hatása a környezetre és az emberre/16.

A karbonlábnyom az Eurostat definíciója szerint a termékek végső

 felhasználása által keletkezett szén-dioxid. A lábnyom így
áttételesen azt mutatja meg, hogy mennyire bánunk takarékosan
és fenntartható módon a különböző erőforrásainkkal.
A hazai környezetvédelmi stratégia céljai:
-- 2030-ig a villamosenergia termelésünk 90%-ban karbonsemleges
lesz 🡪 elérése: nukleáris kapacitások szinten tartásával, megújuló
villamos-energia termelés ösztönzéssel, átfogó közlekedés
zöldítési programmal,
-- összességében 2030-ra 13%-ról 21%-ra nől majd a megújuló
energiaforrások részaránya. Zöldül és versenyképesebbé válik a
távhőszektor, és környezetbarát irányba fejlődik a közlekedés, -- 2050
–re a klímasemleges kibocsátás a cél.
Veszprémi Érseki Főiskola
Háztartások ökológiai lábnyoma (Forrás: http://www.kothalo.hu/labnyom/) -
Milyen mértékű az egyén fogyasztása a létfenntartásához szükségessel szemben.
Kérdőív kitöltése a fenti linken lehetséges.
Összetevők, amelyek alapján ez mérhető:
-- egy főre jutó lakóterület mérete (m2),
-- ház/lakás fűtésének típusa,
-- vízhasználat, víztakarékosság, vízóra,
-- ház/lakás építőanyaga,
-- Mennyi zöldséget, húst eszik?
-- Hányszor eszik otthon készített ételt?
-- Étel vásárlásnál előnyben részesíti-e a hazai termékeket?
-- Milyen járművet használ?
-- Mivel jár iskolába/munkába?
-- Használ-e tömegközlekedést?
-- Elmúlt évben hol volt nyaralni?
-- Vásárolt-e tartós fogyasztási cikket? Energiatakarékos volt?
-- Háztartási hulladékot csökkenti-e, komposztál-e, újrahasznál-e? Szemét
mennyisége hány liter (10-20 literes zsák) keletkezik hetente a
háztartásában?

Veszprémi Érseki
FőiskolaKöszönöm a figyelmet!
Forrásmunkák és további irodalmak:
• Albert József – Farkas János (1997): Környezetszociológia, Veszprém: Egyetemi
Kiadó.
• Enyedi György (szerk.) (2000): A településkörnyezet. In: Uő: Magyarország
 település-környezete. Budapest: MTA TK, 1-8. old.

• Kerényi Attila: Energia és Környezet. In: Nánási Irén (szerk.): Humánökológia: a

természetvédelem, a környezetvédelem és az embervédelem tudományos alapjai és
módszerei. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 2005.
https://petkupa.hu/hu_HU/
https://www.natgeotv.com/hu/katasztrofak-nyomaban/bhopal
http://www.kothalo.hu/labnyom/
https://ec.europa.eu/eurostat/data/browse-statistics-by-theme
http://ecolounge.hu/zoldmotor/a-vilag-legnagyobb-napelemparkj
a https://www.facebook.com/damremovaleurope/