Környezetvédelem- A rádöbbenés korszaka

(1960-as évek)
A környezetvédelem definíciója Kerényi Attila nyomán:
Környezetvédelem alatt olyan tevékenységi rendszert értünk, amelynek
célja a bioszféra megőrzése oly módon, hogy környezetünket, és
magát az embert is megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység
szennyező és pusztító hatásától. Emellett mesterséges környezetünket
úgy kell alakítanunk, hogy az harmóniában legyen a természeti
környezettel, valamint a gazdasági tevékenységek végzése során
tekintettel kell lenni az élő rendszerek tűrőképességére, amelyet a
tevékenység során nem haladhatunk meg.

A környezetvédelmi tevékenységeket két fő csoportba sorolhatjuk:

elméleti - tudomány és az oktatás
gyakorlati - gazdasági és fogyasztási tevékenységek tartoznak.
Környezet fogalma, a környezet elemei
• Természeti elemek: a talaj, víz, levegő, élővilág és táj.
• Mesterséges elemek: az épített környezet.
A környezet elemeinek csoportosítása:
I. Föld: alapkőzet, ásványi vagyon, barlangok, termőföld,
talaj, domborzat
II. Víz: felszín alatti, felszíni vizek
III. Levegő: alsó légkör, felső légkör
IV. Élővilág:
1. Növényvilág: erdők, gyepek, nádasok, mezőgazdasági
növényzet
2. Állatvilág: vadon élő védett állatok, vadon élő nem védett
állatok, védett háziállatok, nem védett háziállatok,
3. Mikroorganizmusok
 Globális környezeti problémák
• Túlnépesedés, éhínség, városnövekedés
• Energiaválság, nyersanyagok kimerülése
• A légkör globális problémái
- Üvegházhatás, globális felmelegedés
- Savas esők
- Ózonréteg elvékonyodása
- Elsivatagosodás
• Környezetszennyezés
– Vízszennyezés
– Talajszennyezés, talajpusztulás
– Levegőszennyezés
– Hulladék-elhelyezés
• Nukleáris veszélyek
• A biodiverzitás csökkenése
• Háborús konfliktusok
 Római Klub

 25 ország 70 tudósa - céljuk Földünk globális

problémáinak vizsgálata, világmodellek kidolgozása
 első állomás Forrester világmodellje volt 1971-ben, „A
világ dinamikája”
 Meadows és kutatócsoportja - „A növekedés határai”1972

A Római Klub tevékenysége az 1970-es években

rendkívül nagy hatást gyakorolt a tudományos és
közgondolkodásra, és megteremtette a környezetvédelem, a
globális gondolkodás tudományos alapjait.
Római Klub: 1968.

 Fő cél: globális problémák megoldása;

 A tudományos társaság feladata:
fejlődés elemzése,feltárása, a
határozott célok megfogalmazása;
 Világmodelleket hoztak létre;
 A várható jövőt dolgozták ki, ezen belül
a főbb témakörök: népességnövekedés,
ipari termelés,élelmiszertermelés…
 Római Klub hatása:

 14 modellt hoztak létre (Mi történik,ha? modellek);

 Modellekből javaslatokat, következtetéseket
fogalmaztak meg, pl.: csökkenteni kell a meg
nem újuló természeti erőforrások használatát,
tudomány és technika alapján egy újabb és
jobb világot hozhatunk létre;
 Cél: népességkorlátozás, hatékony
anyagfelhasználás a természet védelmével;
 3 elméleti modell létezik: 1. Különböző
forrásoknak nincsenek korlátai 2. Az
erőforrásoknak vannak határai, de már késő
cselekedni 3. Az erőforrásoknak vannak
határai, de még lehet cselekedni.
 Meadows világmodellek
1972. óta napjainkig közel 30 világmodell született- öt változó
vizsgálata
- népesség száma
- ipari termelés
- mezőgazdasági termelés
- természeti erőforrások
- környezetszennyezés mértéke
Mindegyik változónál exponenciális a növekedés.
Az exponenciális növekedéssel az emberiség zsákutcába jut
A Meadows-modellek felhívták a közvélemény és a
kormányok figyelmét az emberiség jövőjét leginkább
veszélyeztető tényezőkre, a túlnépesedésből, a
nyersanyagkészletek kimerüléséből, a fokozódó
környezetszennyezésből adódó veszélyekre.
 Mesarovic-Pestel modell

Mihajlo Mesarovic és Eduardo Pestel 1974-ben

publikálták modelljüket,
„Fordulóponton az emberiség” címmel. A világot tíz különböző
fejlettségű régióra osztották, ahol az egyes régiók almodelljeit a
világproblémák kapcsolják össze egységes rendszerré. A modell
alkotói arra a következtetésre jutottak, hogy egy világméretű
katasztrófa bekövetkezése nem egy időpontban várható.
Hangsúlyozzák az emberi tudat átformálásának, új
magatartásforma kialakításának a szükségességét, a
takarékosság, a természet kímélése és a jövő generációjáért
érzett felelősség fontosságát.
 Leontief-modell

 Wassily Leontief egy globális input-output világmodellt

alkotott meg,1976-ban „A világgazdaság jövője” címmel.
 Nem tartja megoldhatatlannak az élelmezés, az energia- és
a nyersanyagellátás, valamint a környezetvédelem
helyzetét.
 A modell két kiutat vázol:
- Fejlődés csökkenése
- Új világgazdasági rend kialakítása; liberalizáltabb
kereskedelem, GDP-vel arányosan növekvő segélyezés
 Timbergen-modell

 Jan Timbergen„A nemzetközi rend átalakítása”

1977
 szakértői véleményekre alapoz
 Alapgondolata, hogy a világ jövőjének
alakulása attól függ, hogy sikerül-e a
fejlődésben mutatkozó egyenlőtlenségeket
megszűntetni.
Megoldás: reform a fejlődő országokban
Gábor Dénes és László Ervin világmodelljei
Gábor Dénes szerint megfelelő takarékossággal, a tudományos és a
technikai eredmények felhasználásával az energia- és
nyersanyagprobléma megoldható, az élelmiszer-ellátás helyzetének
javítása viszont a népesség szaporodásának korlátozását teszi
szükségessé.

László Ervin és munkatársainak jelentése „Célok az emberiség

számára” címmel 1977-ben készült el. Arra keresik a választ, hogy
melyek az emberiségnek azon közös céljai, amelyekért hajlandó
áldozatot hozni.
Következtetésük, hogy a célok megvalósítása érdekében világméretű
együttműködésre, egy új és szabályozott világgazdasági rend
megteremtésére van szükség.
Környezetvédelmi világkonferenciák
 Stockholm,1972
 Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet
(Helsinki, 1975);
 SO2-egyezmény; Helsinki, 1985
 Ózonréteg védelme; Montreal, 1987.
 NOX-egyezmény; Szófia, 1988.
 Éghajlat-változási keretegyezmény; New York, 1992
 Bázeli Egyezmény, 1989. Hulladékok nemzetközi
szállítása
 Riói Konferencia 1992
 Johannesburgban, Fenntartható Fejlődés
Világkonferencia 2002
 Koppenhága Klímakonferencia 2009
 ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia
(Stockholm, 1972)
 1972. Június 5. Az első Környezetvédelmi
Világkonferencia;

 113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és

Románia kivételével a szoc. országok, de még ebben
az évben Mo. is aláírta);

 A konferencia mérföldkövet jelentett;

 Eredménye: (a 4 dokumentum)
1. Nyilatkozat az emberi környezetről
2. Nyilatkozat az irányelvekről
3. Akcióprogram javaslat
4. Szervezeti intézkedések.
Nyilatkozat az emberi környezetről

 Az ember hozza létre, a környezet fizikai létét az

ember határozza meg;

 Az ember fejleszteni és elpusztítani is tudja a

környezetét;

 Globális szinten kell megelőzni a

környezetszennyezést;

 Az ember az intellektuális fejlődést elősegítheti.

Nyilatkozat az irányelvekről

26 irányelvet fogalmaztak meg, néhány

fontosabbak közül:
 Az embernek joga van a minőségi környezethez;
 Term. Erőforrásokat meg kell őrizni;
 Fenntartható fejlődés;
 El kell kerülni az olyan szennyezőanyag
használatát, amely az ökológiai egyensúly
megbomlását eredményezi;
 Szabvány, szemlélet, oktatás kialakítása;
 A tömegpusztító eszközöktől meg kell védeni az
embert és a környezetét;
 Tudományos kutatás segítése…
 Akcióprogram javaslat

180 akcióprogram született,a

kiemelkedőbbek:
 Településkörnyezet kialakításakor figyelembe kell
venni a környezet védelmét;
 Családtervezések megalapozása;
 Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás
környezeti szempontok figyelembevételével;
 Talajminőség megőrzés;
 Erdők, rezervoárok megőrzése;
 Vegyszerek környezetkímélő alkalmazása;
 Radioaktív hulladékok elhelyezése…
Szervezeti intézkedések

 Jún.5. Környezetvédelmi Világnap;

 UNEP: Egyesült Nemzetek
Környezetvédelmi Program, Székhelye:
Nairobi (Kenya fővárosa);
 EU titkárságot hoztak létre Genfben;
 WEM Monitoring rendsz. létrehozatala;
 Kialakultak zöld mozgalmak;
 Földi megfigyelő szolgálat jött létre.
 III. Európai Bizottsági és Együttműködési
Értekezlet (Helsinki, 1975.)

 1975. augusztus 1.

 Megállapították: megelőző intézkedésekkel lehet a

környezetkárosodást leghatékonyabban megelőzni;

 Európa, USA és Kanada egyöntetűen vállalták,hogy a

legmagasabb szinten biztosítják a világ
környezetbiztonságát;

 Záróokmány: „Együttműködés a gazdaság, a

tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem
területén.”
Környezet és Fejlesztés Világbizottság
(Bruntland Bizottság 1984-1987)

 Bizottság vezetője: Gro Harlem Bruntland

(Norvégia miniszter asszony);

 Bizottság tagjainak száma: 22;

 Titkárság: Genfben;

 A konferencia kezdete (1984): Genf;

 A jelentés elfogadása (1987): Tokió;

A Bizottság 8 kulcskérdése:
1. A népesedés a környezetvédelem és a
fenntartható fejlődés perspektívái;
2. Energia és környezetvédelem;
3. Ipar
4. Élelmiszer-biztonság, mezőgazdaság,
erdészet;
5. Emberi települések;
6. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok;
7. A környezetgazdálkodást támogató
döntési rendszerek;
8. Nemzetközi együttműködés.

Hiányzik: oktatás, nevelés, környezettudatosság

témaköre => kritikát kapott .
 „Közös Jövőnk” jelentés
 „ Our Common Future”;
 1987 februárjában fogadták el a jelentést
Tokióban;
 Alapkoncepció: a Föld minden lakosának joga van
arra, hogy emberhez méltó körülmények között
élhessen és legalább az alapvető emberi
szükségleteit kielégíthesse;
 Fenntartható fejlődés koncepciója;
 Stratégiakidolgozás a környezetkímélő fejlődéshez;
 Módszerek és eszközök felmérése a nemzetközi
együttműködéshez;
 Hosszútávú környezetvédelem kidolgozása.
ENSZ Környezet és Fejlődés
Konferenciája 1992.
Rio de Janeiro
 UNCED (United Nations Conference on
Environment and Development) Egyesült
Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája;

 Magyarországról jelen volt:

– Gönc Árpád köztársasági elnök (Ő írta alá az
Éghajlat-változási Keretegyezményt és a Biológiai
Sokféleségről szóló Egyezményt)
– Keresztes K. Sándor környezetvédelmi
miniszter(a tárgyalási szakaszban ő vezette a
magyar delegációt).
A konferencia dokumentumai:

1. A Riói Nyilatkozat;

2. Feladatok a XXI. századra (AGENDA 21);

3. Nyilatkozat az erdők védelméről;

4. Kertegyezmény az éghajlati változásokról;

5. Egyezmény a biológiai sokféleségről.

 1. A Riói Nyilatkozat (27 elv)
 Fenntartható fejlődés elérése;
 A környezetvédelem az élet minden szintjébe
tevékenységébe épüljön be;
 A környezeti ügyeket az összes állampolgár
részvételével lehet megoldani;
 Törekedni kell az elővigyázatosságra;
 Környezeti hatástanulmányokat kell készíteni;
 Minden természeti katasztrófáról értesíteni kell
az államnak a lakosságot;
 A nők szerepe létfontosságú;
 Együtt kell működni a szegénység
leküzdésében…
 2. Feladatok a XXI. századra:

 Első rész: a környezet és fejlődés általános

problémáit tárgyalja;

 Második rész: a környezet egyes elemeinek

védelmével foglalkozik;

 Harmadik rész: a társadalmi, gazdasági

tényezőket tekinti át;

 Negyedik rész: a végrehajtás, a megvalósítás

eszközeit sorolja fel.
3. Nyilatkozat az erdők védelméről
 Nem kötelező az ENSZ tagállamokra nézve, csak
ajánlásokat tartalmaz;

 Minden erdőtípusra kiterjed a védelem, de leginkább

az esőerdők vannak a középpontban;

 A fejlődő országokat indokolt támogatni a

fenntartható erdőgazdálkodás érdekében;

 A meglévő területek védelme mellett szükséges az

erdőterületek növelése is;

 Az országok területén elhelyezkedő erdőfelületért az

adott ország a felelős.
4. Keretegyezmény az éghajlati változásokról

 Savas esők problémaköre: a kén dioxid

kibocsájtást 1980-hoz viszonyítva 1993-ra 30%-al
kell csökkenteni;

 Ózonlyuk problémaköre: 1988-as Montreali

jegyzőkönyv alapján: a CFC-k használatát az 1986-
os bázishoz viszonyítva 2000-re 50%-al kell
csökkenteni;

 Üvegházhatás problémaköre: szén - dioxid

kibocsájtás csökkentése (a Kiotói- konferencián
konkretizálják a százalékos csökkentési arányokat,
mely 2005. Február 16-án lépet életbe).
VI. A „mai” konferenciák

 A múltban elkezdett gyakorlatot egyre nagyobb

nemzetközi összefogással, programokkal a globális
érdekekért folytatják.

 1997. A Kiotói – Konferencia;

 2002. aug. 26- szept. 4. : Fenntartható Fejlődés

Világtalálkozója – Johannesburgi Konferencia
(191 ország);

 2005. febr. 16. életbelép a Kiotói- Jegyzőkönyv.

 A Kiotói- jegyzőkönyv

 1997.dec.11.: Kiotói-egyezmény;
 141, köztük 38 fejlett ipari ország írta alá;
 Kötelezettséget vállaltak a CO2 kibocsátás visszaszorítására
(országonként különböző mértékben) ;
 Emisszó-kereskedelem lehetősége.
 2008-2012 időszak alatt az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal
csökkenti az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó gázok kibocsátását
(CO2)
 Új Zéland, Oroszország, Ukrajna, szinten tartás,
 Magyarország 6%, EU együttesen 8%, USA 6%, Japán 7%,
 Norvégia, Izland, Ausztrália – növekedhet,
 USA a Kiotoi Egyezménytől visszavonult!
 2005. febr. 16. életbelép
 Koppenhága-”Klímacsúcs”
 a 193 delegáció egy új nemzetközi szerződés elfogadása helyett
tudomásul vett egy kevés konkrétumot tartalmazó, politikai
nyilatkozatot.
 2010-es mexikóvárosi klímakonferencián megalkothatják az
éghajlatvédelmi harcot szabályozó, kötelező jogi érvénnyel bíró
szerződést
 a felmelegedést 2 Celsius-fokban kell korlátozni
 a felmelegedés megfékezéséhez 2020-ig évente 100 milliárd dollárt ad
a fejlett világ
 a fejlődő országok 2010 és 2012 között az alkalmazkodáshoz 30
milliárd dollárt kapnak, ehhez pedig leginkább az Európai Unió járul
hozzá.

 A 192 országból érkező mintegy 1800 küldött 41 ezer tonna szén-

dioxidot termelt, ami megegyezik egy 140 ezres város kibocsátásával.
 A fenntartható fejlődés

„ A fenntartható fejlődés olyan fejlődés,

amely kielégíti a jelen generáció
szükségleteit anélkül, hogy
veszélyeztetné a jövő generációk esélyét
arra, hogy ők is kielégíthessék
szükségleteiket.”

A Földet érő környezeti terhelés három tényező szorzata:

a Föld lakóinak száma * az egy főre jutó GDP-vel * a GDP egységére jutó
környezetterheléssel
Fenntartható fejlődés és alapelvei
 A holisztikus megközelítés elve
 Az integrációs elv
 A tartamosság elve
 A természeti erőforrások használatának és megőrzésének
egyidejűségi elve
 A megelőzés és az elővigyázatosság elve
 Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve
 A helyi erőforrások hasznosításának elve
 A környezet-adekvát hasznosítás elve
 A stabilitás és a sokféleség megőrzésének elve
 A nem anyagi értékek haszon elv
 Az eltartó képesség szerinti használat
 A körfolyamatokban történő összekapcsoltság elve
 A szubszidiaritás elve
 A koegzisztencia elve
A fenntartható fejlődés követelményei a
következőkben összegezhetőek:
 a megújuló természeti erőforrások
felhasználásának mértéke kisebb vagy
megegyező legyen a természetes vagy irányított
regenerálódó (megújuló) képességük mértékével;

 a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb

vagy megegyező legyen a környezet szennyezés
befogadó képességének mértékével, amit a
környezet asszimilációs kapacitása határoz meg;

 a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási

üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a
megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a
technológiai haladás határoz meg.
Feladatok a fenntartható fejlődés megvalósítása
érdekében:

1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről.

2. Az ember életminőségének javítása.
3. A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése.
4. A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása.
5. A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása.
6. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell
maradni.
7. Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását.
8. Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját
környezetükről.
9. Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti
kereteit.
10. Globális szövetséget kell létrehozni.