KV BSC PDF

Környezetvédelem (BSc)
Tantárgyjegyző és gyakorlatvezető: Dr. Mannheim Viktória, egyetemi adjunktus
Kötelező és ajánlott irodalmak:

Órai előadásjegyzet
Barótfi, I.: Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó, 2000)
Moser, M.-Pálmai, Gy.: A környezetvédelem alapjai (Tankönyvkiadó, 1992)
Árvai, J.: Hulladékgazdálkodási kézikönyv (Műszaki Könyvkiadó)
Kósi, K., Valkó, L.: Környezetmenedzsment (Typotex, Bp. 2008)
Vermes, L.: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. (Mezőgazda K., 1998)
Hulladéksors szakmai folyóirat. www.hulladeksors.hu
KvVM honlapja. www.kvvm.hu
A kredit megszerzésének feltétele:

Az előadások és a gyakorlatok rendszeres látogatása.
Sikeres félévközi feladat és sikeres kollokvium.
Dr. Mannheim Viktória: 1

Környezetvédelem
Tematika
1. hét: Környezetvédelem fogalma, területei és céljai. Fenntartható fejlődés és környezetvédelem.

Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei. Környezetvédelmi politika az Európai
Unióban. Vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok, szakterületi törvények, kormány-, és
miniszteri rendeletek Magyarországon.
2. hét: A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata. Hulladékok keletkezése,
jellemzése és csoportosítása. Integrált hulladékgazdálkodási koncepció az Európai
Unióban. Hulladékok újrahasznosítására irányuló megoldások.
3. hét: Hulladékkezelési eljárások és berendezéseik. Fizikai-mechanikai, kémiai,biológiai és
termikus eljárások. Hulladékok újrahasznosítási területei.
4. hét: EU irányelvek, általános és vonatkozó jogszabályok áttekintése.
5. hét: Alternatív (megújuló) energiaforrások és alkalmazási területeik.
6. hét: Vízminőség-védelem. Vízszennyezés csökkentésére irányuló megoldások.
7. hét: Talajvédelem. Félévközi feladat: Környezetvédelmi esettanulmány készítése.
8-9. hét: Levegőtisztaság-védelem. Levegő-, és talajszennyezés csökkentésére irányuló
megoldások. Porleválasztók jellemzése, alkalmazási területei és kiválasztási szempontjai.
10. hét:: Zaj- és rezgésvédelem. A vállatok és a környezeti kihívás. Környezetvédelmi tevékenység
a vállalati gyakorlatban. Vállalati környezetvédelmi szervezet és tevékenységei. Vállalatok
környezetvédelmi teljesítménye. Környezetvédelmi mutatók és innováció a vállalatoknál.
11. hét: A környezetvédelem integrálása a menedzsment tevékenységébe. A környezeti tényezők
szerepe a menedzsment tevékenységében. A környezetvédelmi menedzsment alapelvei és
szabványosítása (ISO 14 000). A vállalati környezetmenedzsment hibái és minősítése.
Környezetmenedzsment rendszerek eszközei: életciklus-elemzés (LCA) és ökológiai
mérleg. Környezetvédelmi auditálás.
Környezetvédelem
1. előadás: Környezetvédelem fogalma.
Felmerülő kérdések:
1. Miért szükséges Környezetvédelem tárgyat hallgatni?
2. Miért szükséges a környezet védelmével foglalkozni?
Válaszok:
1. A környezet védelme elsősorban mérnöki utakon lehetséges. A tantárgy
megismerteti a mérnök hallgatókkal a környezet védelméhez szükséges
műszaki lehetőségeket és megoldásokat. Széleskörű betekintést ad a
környezetvédelmi feladatokba és az alkalmazandó eljárásokba, a
szükséges műszaki berendezések rövid bemutatása mellett.
2. A környezeti károk nagy részét az emberi beavatkozás okozta/okozza.
Amit Ember okoz, csak Ember orvosolhat!

Környezetvédelem
1. előadás: Környezetvédelem fogalma és területei.
Környezetvédelem fogalma:
Azon sokoldalú emberi tevékenységek és intézkedések összessége, amelyek célja a
természetes és a mesterséges környezeti értékek megóvása.
A környezetvédelem nemzeti ügy.
Nem azonos a természetvédelem fogalmával! A két fogalom között azonban jelentős
átfedés van. A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi
társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben a saját maga által okozott károsodások
megelőzésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul.
Környezetvédelem területei:
1.Levegőtisztaság-védelem
2.Vízminőség-védelem
3.Talajvédelem
4.Zaj- és rezgések elleni védelem
5.Hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem
1. előadás: Környezetvédelem céljai.
Környezetvédelem céljai:
• Az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet

biztosítása. Anyagi és szellemi javak védelme.
• A levegő, víz, a talaj és a növény- és állatvilág védelme az

emberi beavatkozás hátrányaitól.
• Az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése.

Környezetvédelem
1. előadás: : Környezetvédelem területei.
Környezetvédelmi tevékenységek a magvalósítandó célok elérése érdekében:
1. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások (károsító emissziók)

csökkentésére és megelőzésére ( = megelőzést szolgáló környezetvédelmi
szemlélet):
- Termelésintegrált környezetvédelem
- Termékintegrált környezetvédelem
A termelés- és termékintegrált környezetvédelem a termelési és fogyasztási

technológia tervezése, megvalósítása, szervezése és ellenőrzése során alkalmazott
környezetvédelmi szemléletmód és gyakorlat együttese. A technológia és az ennek
révén előállított termék környezetszennyező hatásainak megelőzésére szolgál.
2. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások és hatásaik elemzésére és

redukálására (műszaki eszközökkel és módszerekkel):
- Additív környezetvédelem
3. A bekövetkezett környezetszennyezések és környezeti károk felszámolására:
- Szanáló (helyreállító) környezetvédelem

Környezetvédelem
1. előadás: Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció.
A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei:

1. Megelőzés elve:
A környezetszennyezést keletkezésének helyén kell megszüntetni, megelőzve szétterjedését a
környezetben.
Megelőző fellépés: környezeti hatásvizsgálat végzése, technológiai fejlesztés, természeti erőforrások
tudatos használata az ökológiai egyensúly megtartása érdekében.
2. Elővigyázatosság elve:
A veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a
lehetséges legnagyobbak lennének.
3. Integrálás alapelve:
A környezeti szempontokat minden részpolitikába integrálni kell.
4. Szubszidiaritás elve:
Az elsődleges felelősséget és a döntéshozatalt a politikai és a gazdasági hierarchia legalacsonyabb
szintjén kell tartani. Az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát a tagállamoknál hatékonyabban
tudja kezelni. Ott kell intézkedést hozni, ahol azok a leghatékonyabbak.
5. „Szennyező fizet” elv:

A környezeti kár költségei a kár okozójának kell viselnie. Szankciók alkalmazása az előírások
megsértése ellen.

Környezetvédelem
6. „Fenntartható Fejlődés” elv

„A fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem
fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének
lehetőségétől”. (Bruntland jelentés)
Olyan fejlődésre van szükség, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy
az ne veszélyeztesse a jövő generációk életfeltételeit.
A szükségletek kielégítése addig biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik. Az

egyre növekvő szükségletek kielégítése fejlesztéssel lehetséges, de csak harmonikus
fejlesztéssel tartható fenn hosszútávon.
A fenntartható fejlődés lényege:

Az általános fejlődés folyamatában következetesen kell egyensúlyra törekedni a
társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. Ökológiai kölcsönös
függőség, egyensúly-fenntartás és etikai felelősség.
A fenntartható fejlődés alapja:
A természeti erőforrásokkal való ésszerű és hosszú távon is takarékos termelési és
fogyasztási magatartások kialakítása.

Környezetvédelem
A „fenntartható fejlődés” alapelvei, jogok és felelősségek
A. Általános alapelvek, jogok felelősségek

(1-8.)
B. Alapelvek, jogok és kötelességek a határoktól független természeti
erőforrások és beavatkozások terén
(9-22.)
Az EU környezetvédelmi politikájának legfontosabb alapelvei:

Magas szintű védelem = „legjobb gyakorlat” érvényesítése általánosságban. Az Európai
Unió létrejöttének alkalmából elsősorban az elővigyázatosság és a megelőzés elve
kapott hangsúlyt.
1. Megelőző fellépés
2. Integrálás alapelve
3. Szubszidiaritás elve
4. „Szennyező fizet” elv
5. „Fenntartható fejlődés” elv
Környezetvédelem
1. előadás: Környezetvédelmi politika az EU-ban.
Környezetvédelmi politika: a Múlt:

Negyedik időszak : 1992-2000. 5. Környezetvédelmi akcióprogram.
A „fenntartható fejlődés” irányába határozza meg a főbb irányvonalakat, követelményeket és a
környezetvédelmi prioritásokat (éghajlatváltozás, savasodás, levegőszennyezés, természeti
erőforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, vízkészletek csökkenése és szennyezése,
tengerpartok pusztulása, a hulladék stb.)
Törekvése: A társadalom magatartásának megváltoztatása a megosztott felelősség alapján,
bevonva annak minden szektorát, mint közigazgatás, állami és magánvállalkozói szektor és a
társadalom egészét.
Környezetvédelmi politika: a Jelen:
Ötödik időszak : 2001-2010. 6. Környezetvédelmi akcióprogram.
A „fenntartható fejlődés” politikába való integrálás elve szerinti környezetvédelmi prioritások:
1. Éghajlatváltozás
2. Természet és biológiai változatosság
3. Környezet és egészség
4. Természeti erőforrások és hulladék.

Környezetvédelem
Általános jogszabályok
• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (módosította a 2004.
évi LXXVI. tv)
• 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról
• 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

részletes szabályairól
2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a
kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés
áthárításának szabályairól (módosította a 363/2004. (XII.26.) Korm. rendelet)
• 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek
környezetvédelmi termékdíjáról (módosította. a 2004. évi CIII. törvény, a 2004. évi XLVIII.
törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2002. évi LXII. törvény)
• 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek
környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról (többször
módosítva, legutóbb a 26/2004 (XII. 22.) Korm. rendelettel)
• 3/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj

visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának
feltételeiről (többször módosítva, legutóbb a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelettel)

Környezetvédelem
Általános jogszabályok és szakterületi törvények
• 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

• 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyről
• 1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről

• 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről
• 2000. évi XLIII. törvény

a hulladékgazdálkodásról (módosította: a 2004. évi XCVII. törvény, a 2004. évi
XXIX. törvény, a 2003. évi CXX. törvény és a 2002. évi XLVII. törvény)
• 2000. évi XXV . törvény

a kémiai biztonságról
+ Kormányrendeletek, Miniszteri rendeletek áttekintése

Környezetvédelem
2. hét: Hazai szabályozások.
Környezetbarát termék védjegy:

csak az olyan termékre alkalmazható amely:
•nem tartalmaz veszélyes anyagot

•ilyen a felhasználása, illetve a fogyasztása során
sem keletkezik
•gyártási eljárása nem veszélyezteti az emberi
egészséget és a környezet minőségét.

Környezetvédelem
2. hét: A hulladék és a hulladékhasznosítás fogalma.
A hulladék fogalma:
Az ember mindennapi élete során keletkezik… a keletkezésük helyén feleslegessé válik… tőlük
tulajdonosuk megválik…mert sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, ill. nem kíván.
Ugyanazon tárgyak vagy anyagok a további sorsuktól függően lehetnek hulladékok, vagy
hulladéknak nem minősülők.
A hulladékhasznosítás fogalma:
Az elsődleges hulladékkal, vagy az abból kinyert anyagokkal az eredeti nyersanyagok és
alapanyagok kiváltása.
A hulladék újrahasználata nem azonos fogalom a hulladék újrahasznosításával.
Újrahasznosítás
„Termék-Hulladék-Termék” ciklus
(Recycling)
1. Gyártás
2. Eladás
3. Fogyasztás: termék
4. Feldolgozás
5. Fogyasztás: „hulladékból termék”
3 Újrahasználat Dr. Mannheim Viktória: 14

Környezetvédelem
2. hét: Hulladékgazdálkodási alapelvek.
A hulladékgazdálkodási alapelvei:
•Integrált hulladékgazdálkodási koncepció alkalmazása: A hulladék nem vész el, csak
átalakul.
•Gyártói felelősség. Hulladékszegény technológia alkalmazása.
•„Szennyező fizet elv”.
•Kereskedelmi korlátok eltörlése. Másodlagos nyersanyagpiac megteremtése.
•Személetformálás. Fogyasztók megfelelő és széleskörű informálása.
(2001. január elsejével hatályba lépett a 2000. évi XLIII. törvény a

hulladékgazdálkodásról (Hgt.). A törvény kiemelten foglalkozik a csomagolási hulladékokkal).
Integrált hulladékgazdálkodás:
1. A hulladékok keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének
csökkentése.
2. A keletkező hulladékok kezelése.
3. Hulladékégetés.
4. Lerakás.

Környezetvédelem
2. hét: Hulladékok csoportosítása.
II. Veszélyes hulladékok:

I. Települési és termelési nem a) Vegyipari, gyógyszeripari és
veszélyes hulladékok: műanyagipari
b) Gépipari
Települési szilárd hulladék c) Alumíniumipari
Települési folyékony hulladék d) Egyéb ágazati (energiaipari, bányászati,
Kommunális szennyvíziszap kohászati és ipari szennyvíztisztítási)
Építési, bontási és egyéb inert
hulladékok III. Kiemelten kezelendő veszélyes
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékáramok:
nem veszélyes hulladékok a) PCB és PCT tartalmú hulladékok
Ipari és egyéb gazdálkodói nem b) Hulladékolajok
veszélyes hulladékok c) Akkumulátorok, elemek
d) Elektromos és elektronikai hulladékok
e) Kiselejtezett gépjárművek
IV. Csomagolási hulladékok (később f) Egészségügyi hulladékok
tárgyaljuk részletesen) g) Állati eredetű hulladékok
h) Növényvédő szerek és csomagolásaik
V. Speciális, az eddigi kategóriákba i) Azbeszt
nem tartozó hulladékok

Környezetvédelem
2. hét: Szilárd települési hulladékok jellemzése.
Szilárd települési hulladék jellemzése és

többlépcsős technológiai előkészítése
Háztartások Ipar, szolgáltatás
60 % 40 %
Mennyisége településenként eltérést mutat,
összetétele időben változik, a hasznosítható részek
aránya három nagyobb csoportba foglalhatók
össze.
Magyarország: 4,6 millió t/év hp: 350…400 kg/fő/év
EU tagországok: 1 kg hulladék/fő/nap
(USA: 2 kg hulladék/fő/nap)
Környezetvédelem
2. hét: Szilárd települési hulladékok előkészítése.
Szilárd települési hulladék

50% 50%
10-30%
SZELEKTÍV GYŰJTÉS MARADÉK
háztartásokból, intézményektől, ipari és
kereskedelmi vállalatoktól, ill. vállalkozásoktól
30-40% 40-50%
CSOMAGOLÁS SZERVES,
BIOLÓGIAILAG
ELŐSZORTÍROZÁS LEBONTHATÓ
VÁLOGATÓMŰBEN HULLADÉK
UTÓSZORTÍROZÁS Komposztálás,
ELŐKÉSZÍTŐMŰBEN
Biogáz-előállítás
energetikai
hasznosítás
Lerakás Salak-
előkészítés,
lerakás
Környezetvédelem
2. hét: Recycling.
Fogyasztási hulladék Fogyasztás
Energia Újrahasznosítás
Nyersanyag
Termék
Levegő, víz Termelés
Segédanyag
Termelési hulladék
Kibocsátás = Emissziók Hasznosítás

Környezetvédelem
2. hét: A hulladékgazdálkodás gazdasági szabályozása: a környezetvédelmi termékdíj.
A környezetvédelmi termékdíj-rendszer szereplői:

1. Kormányzat
2. Ipar
3. Kereskedelem
4. Önkormányzatok
5. Civil szervezetek
6. Az Állampolgár
Termékdíjköteles termékek és anyagok:
• Gumiabroncsok
• Hűtőközegek
• Akkumulátorok
• Egyéb kőolajtermékek
• Reklámhordozó papírok
• Elektromos és elektronikai berendezések
• Műanyag (bevásárló-reklám) táska
• Csomagolás és kereskedelmi csomagolás
Környezetvédelem
2. hét: Jogszabály módosítások.
A 2009.június 1.-jével hatályba lépett termékdíjas jogszabály-módosítások:
1. 2009. évi XIX. törvény: A környezetvédelmi termékdíjról és az 1995. évi LVI. törvény
módosításáról.
2. 104/2009. (V.14.) Korm. rendelet: A környezetvédelmi termékdíjmentességről és az
53/2003. (IV.11.) Korm. rendelet módosításáról.
3. 7/2009. (V.29.) KvVM rendelet: A környezetvédelmi termékdíjról és az 1995. évi LVI.
törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX.28.) KTM rendelet módosításáról.
Változások 2009. június elsejével:
•A műanyag (bevásárló-reklám) táska termékdíjtétele 100%-ban levonható, ha a

csomagolás helyén a kibocsátott táskák legalább 25 %-a környezetbarát védjeggyel kerül
forgalomba.
•A Kötelezettek anyagáramonként egyidejűleg csak egy koordináló szervezettel
köthetnek megállapodást. Így például ugyanazon koordináló szervezettek kell
megállapodni a papír, fa, műanyag és egyéb csomagolásokra vonatkozóan.
•A gazdasági válság miatt 2009.-ben a 2008. évre előírt, 2010.-ben pedig a 2009. évre
előírt hasznosítási arányok teljesítésével érhető el termékdíj-mentesség.

Környezetvédelem
2. hét: Csomagolási hulladékok jellemzése.
„csomagolóanyag: olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása,

kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak”.
Elsődleges csomagolás: fogyasztói csomagolás

Másodlagos csomagolás: gyűjtőcsomagolás
Harmadlagos csomagolás: szállítási csomagolás
94/2002. (V.5.) Kormányrendelet

a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól.
A csomagolás környezeti hatásai:

Alapanyag felhasználás
• Energiafelhasználás
• Légköri anyagok kibocsátása
• Szennyvíz kibocsátás
• Hulladék keletkezés

Környezetvédelem
2. hét: Hulladékká vált csomagolóanyagok.
A csomagoló anyagok és a hulladékká vált csomagolás megoszlása:

Élelmiszer
Italok
Dohány cikkek
ruhanemű
Gyógyszer
EÜ és
Kozmetikumok
Tisztitószerek
Papírtermékek Papír, karton
Műanyag
Fém
Üveg
Fa
Egyéb
Környezetvédelem
2. hét: Hulladékká vált csomagolóanyagok.
Környezetvédelmi Termékdíj csomagolási

hulladékra
A csomagolóanyagot gyártó és A csomagolás Tömegalapú
forgalmazó cégek előtt tehát anyaga termékdíjtétel
alapvetően két törvényes út áll: HUF/kg (2008)
1. Saját maguk önállóan Műanyag 36

hasznosítják a csomagolási Társított 44
hulladékuk kötelezően előírt részét. Alumínium 16
2. Csatlakoznak a csomagolási
hulladék hasznosítását koordináló Fém (kivéve Al) 13
szervezethez, és hasznosítási díjat
fizetnek neki. Papír és karton Cskt. 16
Fa, természetes
alapú textil
(A díj összegét, amely a termékdíjnál
jóval alacsonyabb, a koordináló Üveg 6
szervezet állapítja meg.)
Egyéb 44

Környezetvédelem
3. hét: Termékdíj mentesség és koordináló szervezet.
A koordináló szervezet fogalma:

Koordináló szervezet: a hulladék szelektív begyűjtéséért és hasznosításáért,
azaz a hulladék sorsának koordinálásáért felelős szervezet.
ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. - csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló sz.
2001 óta a védjegyet bevezető Pro Europe nemzetközi hálózat tagja, ami az európai zöld
pontot alkalmazó szervezeteket fogja össze.
A Zöld Pont védjegy kizárólagos hazai használati jogosultja. Licence díj rendszer
alkalmazása. 2400 szerződéses partner. 5 millió lakos kiszolgálása a szelektív gyűjtés
területén, több mint 5000 gyűjtőszigettel. 900 bevont település.
Szervezeti célok:
•A csomagolási hulladékok hasznosításának elősegítése oly módon, hogy az EU-s
követelmények teljesítése elérhetővé váljon.
•Gyors és rugalmas reagálás a külső gazdasági hatásokra.
•Nyitottság minden érintett gazdálkodó felé a csatlakozást illetően (de nem teheti
kötelezővé a csatlakozást).

Környezetvédelem
3. hét: A koordináló szervezet fogalma.
A koordináló szervezet szerepe:
Szerződéses rendszerén keresztül átvállalja szerződéses partnerei befizetési,

adatszolgáltatási és hasznosítási kötelezettségét licence díj befizetése ellenében.
A licence díj fizetés fejében termékdíj mentességet biztosít szerződéses partnereinek.
Teljes termékdíj mentesség biztosítása a szerződéses partnereknek (kivéve reklámtáska).
Szerződéses kapcsolatok alapján, a befizetett licence díjakból pénzügyi
ellenszolgáltatást, költségtérítést nyújt a hulladékhasznosítási lánc érintett szereplőinek
(önkormányzatok, gyűjtők, hasznosítók).
Ahol szükséges támogatás nyújt a gazdaságosan nem hasznosítható csomagolási
hulladékok hasznosításához és magához a gyűjtéshez.
Szerződést köt a hulladék-feldolgozókkal is (akik szintén részesülhetnek a koordináló
szervezettől támogatásban), megteremtve a kapcsolatot a gyűjtés és a feldolgozás között.
A szerződéses partnerek által befizetett licence díjakból fedezi a gyűjtés és
hasznosításra történő előkészítés költségeit.
A három hasznosítási arány (Hk, Ha, Ht- tényleges hasznosítási arány) teljesítésével a
koordináló szervezet teljesen mentesül a termékdíj-fizetés alól.

Környezetvédelem
3. hét: Termékdíj mentesség italcsomagolásra.
Mentesség koordináló szervezethez való csatlakozás esetén
Példa: E1 termékdíj mentesség italcsomagolásra
Egy szénsavas üdítőital gyártó különböző fogyasztói csomagolásokban (PET,

üvegpalack, fémdoboz), különböző adagnagyságokban évente 500 millió liter különböző
üdítőitalokat forgalmaz.
Fogyasztói csomagolásukhoz:
- 300 millió db nem újrahasználható PET palackot,
- 50 millió db nem újrahasználható fémdobozt,
- 50 millió db újrahasználható üvegpalackot használ fel,
Összesen 400 millió db-ot.
Az 50 millió db újrahasználható üvegpalackot 80%-ban visszagyűjti és újratölti (40 millió
db), 10 millió db hulladékká válik.
- A cég csatlakozott hasznosítást koordináló szervezethez, amely igazolta, hogy a
kibocsátott
= műanyag csomagolások hasznosítását 22%-ban,
= fém csomagolások hasznosítását 52%-ban,
= üveg csomagolások hasznosítását 32%-ban elvégezte.
Ez azt jelenti, hogy ilyen arányban E1 kötelezettje 85%-os mentességet vehet igénybe.

Környezetvédelem
az E1 díjtétel kötelezettje a gyártó (első forgalomba hozó),
Az E1 díjtétel 2009-ben 1,80 Ft/db, 2010-ben 2,00 Ft/db.
E1 termékdíj számítása:
Mentesség nélküli díjösszeg: 400 millió db x 1,8 = 720 mFt
Ebből levonható: - újrahasznált 40 x 1,8 = 72 mFt
-nem újrahasznált, de hasznosított 85%-a
műanyag esetén 300 x 0,22 x 1,8 x 0,85 = 101 millió Ft
fémdoboz esetén 50 x 0,52 x 1,8 x 0,85 = 40 millió Ft
üvegpalack esetén 10x 0,32 x 1,8 x 0,85 = 5 millió Ft
Összes levonás: 218 millió Ft
Fizetendő E1 termékdíj: 502 millió Ft

Környezetvédelem
Példa: E2 díjtétel italcsomagolásra
Egy élelmiszer kiskereskedelmi egység 10 millió db különböző, a kereskedelmi

csomagolásba sorolt italféleséget forgalmaz, különböző anyagú
csomagolóeszközökben az alábbi (átlagos) megoszlásban (db-ban számolva):
- műanyag: 60% (6 millió db)
- üveg: 20% (2 millió db)
- fém: 10% (1 millió db)
- társított: 10% (1 millió db)
A vállalkozás hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott, amely igazolta,
hogy a kibocsátott csomagolások hasznosítását az I. példában megadottak
szerint hasznosította (a társított csomagolásokat a műanyagokkal megegyező
arányban).
A vállalkozás 1 millió db újrahasználható üveg csomagolóeszközt szállított
vissza E1 kötelezettnek.
az E2 díjtétel kötelezettje a „kiskereskedő” (továbbforgalmazó).
az E2 díjtétel 2009-ben 3,50 Ft/db, 2010-ben 4,00 Ft/db.

Környezetvédelem
E2 termékdíj számítása:
Mentesség nélküli teljes E2 díjösszeg: 10 m db x 3,5 = 35 millió Ft .
Ebből levonható:
- újrahasznált 1,0 x 3,5 = 3,5 m Ft
- nem újrahasznált, de hasznosított 85%-a műanyag esetén 6 x 0,22 x 3,5 x 0,85 =
3,93 mFt, üveg esetén 1 x 0,32 x 3,5 x 0,85 = 0,95 mFt, fém esetén 1 x 0,52 x 3,5 x
0,85 = 1,55 mFt, társított esetén 1x 0,22 x 3,5 x 0,85 = 0,65 mFt
Összes levonás: 10,58 mFt
Fizetendő E2 termékdíj: 35-10,6 = 24,4 millió Ft
Ez átlagosan 2,44 Ft/db termékdíjat jelent.
(Ha ennél a példánál is feltételezzük a 3 milliárd db-os kibocsátást, az E2 termékdíj

bevétel országosan min. 3 x 2,44 = 7, 32 milliárd Ft ).
Az országos E termékdíj bevétel tehát min. 7,3 + 3,8 = 11,1 milliárd Ft.
Környezetvédelem
3. hét: Termékdíj mentesség csomagolásra.
Egyéni teljesítés: a fizetendő termékdíj és mentesség meghatározása

T=Axt–M
Jelölések:
A- a termékdíj alapja, kg
t- a termékdíjtétel
M- a mentesség összege
Termékdíj alóli mentesség akkor szerezhető, ha
- a kötelezett mentességi kérelmet nyújt be az illetékes

környezetvédelmi hatóságnak (Felügyelőség vagy Főfelügyelőség részére)
határidőre (a tárgyévet megelőző szeptember 30-ig).
- a mentességi engedélyben foglalt kötelező hasznosítási arány
(Hk) és a kötelező anyagában történő hasznosítási arány (Ha) egyidejűleg
teljesítésre kerül.
(A termékdíj helyett a hasznosítás költségei terhelik az érintett
gazdálkodókat).
Kötelező hasznosítási arány: 50% minden csomagolásra (2005. évben)
(94/62. sz. EK irányelv alapján).
100%-os termékdíj mentesség vehető igénybe, beadott pályázatok útján.

Környezetvédelem
3. hét: Hulladékhasznosítás.
Hulladékhasznosítás fogalma:
Az a technológiai tevékenység, amelynek során az eredeti rendeltetésük szerint
tovább nem használható anyagokat, termékeket (azaz hulladékokat) közvetlenül,
tulajdonságaik megváltoztatása nélkül (újrahasználat), vagy közvetetten,
tulajdonságaik fizikai, kémiai, biológiai kezeléssel történő megváltoztatásával
(újrahasznosítás) a termelési vagy szolgáltatási folyamatba visszavezetik. A
hulladékhasznosítás során keletkezhet másodlagos hulladék. Gyakori eset a
termelési folyamatban a hulladék és az eredeti alapanyag együttes felhasználása.
A hulladékhasznosítás legfontosabb előnyei:

Takarékoskodás a primer nyersanyagokkal.
A hasznosítható komponensek feldolgozásával kevesebb hulladék kerül
deponálásra.
Az emberek életminősége javítható.
Energiakinyerés energetikai hasznosítás által: pl. cementipar, energiaipar,
kohászat stb.
Csökken a szén-dioxid kibocsátás.
Előfeltétele: a szelektív gyűjtési rendszer megléte

Környezetvédelem
3. hét: A hulladékhasznosítás előfeltétele: a szelektív hulladékgyűjtés.
A szelektív hulladékgyűjtés előnyei:

• A válogatás költségeinek egy része megtakarítható.
• A hulladék alkotói nem szennyeződnek és így kedvezőbb lehetőség nyílik az
újrafeldolgozásra.
• A további kézi válogatás már közegészségügyi szempontból elfogadható.
A szelektív hulladékgyűjtés változatai:

• A háztartásokban a hulladék elkülönített gyűjtésére több tárolóeszköz, illetőleg
zsák áll rendelkezésre, amit a begyűjtés során külön-külön vagy osztott rakterű
járművel szállítanak el.
• Gyűjtősziget: a lakosság a szelektíven gyűjtött hulladék-komponenseket az arra
kijelölt és feltűnően megjelölt konténerekbe hordja.
• Hulladékudvar: nagyobb terület szelektív begyűjtését ellátó, esetenként a
hulladék előkezelését is végző létesítmény.
Az európai csomagolási hulladékokat begyűjtő és kezelő struktúrák:

• Duális: kettős (párhuzamos) rendszer, amely a hagyományos települési
hulladékbegyűjtés mellett, attól elkülönülve működik.
• Integrált: a hulladékbegyűjtés az önkormányzatok által fenntartott, már létező
hálózatra támaszkodik.

Környezetvédelem
3. hét: Hulladékkezelés.
Hulladékkezelési technológiai rendszer
1. Előkezelés: a hulladék tárolását, hasznosítását és ártalmatlanítását elősegítő és a

környezetterhelést csökkentő tevékenység, ami a hulladék fizikai, kémiai és biológiai
tulajdonságainak megváltozásával jár. A hulladék mennyisége, veszélyessége
csökken, könnyebben kezelhetővé válik. A gyűjtést és szállítást követő tevékenység.
Fizikai-mechanikai és kémiai előkezelési eljárások.
2. Végső kezelés: Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a
termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása különböző fizikai és
kémiai eljárások alkalmazásával. Belső hasznosítás: a termelés során keletkező
hulladékok visszaforgatása, pl. acélműben, üveggyártásnál, vagy
műanyaggyártásnál. (R kóddal rendelkező hulladékkezelési műveletek –Hgt.).
3. Végső kezelés: Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése,
környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása.
Elsősorban biológiai, kémiai-fizikai és termikus műveletek. Lerakás, talajban történő
kezelés, mély-injektálás, felszíni feltöltés, lerakás műszaki védelemmel, tartós tárolás
stb. (D kóddal rendelkező hulladékkezelési műveletek –Hgt.).

Környezetvédelem
3. hét: Hulladékkezelés.
Hulladékkezelési eljárások:
Fizikai hulladékkezelés:
Előkészítő műveletek : aprítás, szitálás, tömörítés, darabosítás, mosás, tisztítás
Fázisszétválasztási eljárások
Komponens szétválasztási eljárások
Egyéb fizikai eljárások
Beágyazás
Kémiai hulladékkezelés:
Semlegesítés
Csapadékos leválasztás
Hidrolízis
Redukció
Oxidáció
Dehalogénezés
Elektrokémiai módszerek: fémvisszanyerés, elektrodialízis, egyéb módszerek
Biológiai hulladékkezelés:
Komposztálás
Biogáz-termelés
Termikus hulladékkezelés:
Égetés, Hőbontás
Környezetvédelem
3. hét: Hulladékhasznosítás.
A hulladékhasznosítás lehetőségei:
1. Anyagában: a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő
ismételt felhasználása = újrafeldolgozás.
2. Nyersanyagként: a hulladék valamely újrafeldolgozható vagy újrahasználható
összetevőjének elválasztása és alapanyaggá, illetve áruvá történő alakítása =
visszanyerés.
3. Energetikai hasznosítás: a hulladék energiatartalmának kinyerése.
4. Biológiailag lebomló szerves anyagok aerob és anaerob lebontása.
Az energetikai hasznosítás feltételei:
• Elsődleges cél az energianyerés kell, hogy legyen, amely során a hulladékkal
elsődleges tüzelőanyagot váltanak ki.
• A hulladék égetése során nyert energia nagyobb legyen, mint amennyit a
hulladék ártalmatlanítási célú elégetéséhez felhasználnának (nettó
energiatermelés).
• A megtermelt többlet energiát fel kell használni közvetlenül hő formájában
vagy elektromos energiaként.

Környezetvédelem
3 hét:Példa:
2.hét: Hulladékká
Hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítása.
vált csomagolóanyagok.
A csomagolás újrahasználható jellegére vonatkozó követelmények:

A csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek lehetővé kell tenniük több
fordulót vagy visszatérést. Teljesíteniük kell a hasznosítható csomagolásra
vonatkozó sajátos követelményeket, amikor a csomagolást már nem használják
fel újra és ezáltal hulladékká válik.
A csomagolási hulladékok hasznosítási lehetőségei:

•Anyagában történő hasznosítás: a csomagolást úgy kell előállítani, hogy a
felhasznált anyagok bizonyos százalékának visszaforgatását lehetővé tegyék.
(Példa fotókkal: PET palack, italos fémdobozok).
•Energetikai hasznosítás: az energia-visszanyerés céljából feldolgozott
csomagolási hulladéknak minimális alsó fűtőértékkel kell rendelkeznie ahhoz,
hogy lehetővé tegye az energia-visszanyerés optimalizálását.
•Komposztálás: a komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak
olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne
akadályozza az elkülönített begyűjtést és a komposztálási eljárást. Biológiai
lebontás.

Környezetvédelem
3. hét: Hasznosítási díjtételek csomagolásra.
Csomagolási hulladék hasznosítási díjtételei 2009. évre

(ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.)
Anyagfajta Hasznosítási díjtétel HUF/kg

Műanyag fogyasztói csomagolás 20,90
Társított (kompozit) 17,5-22,5
Alumínium 6,0
Fém (kivéve Al) 3,4
Papír és karton 8,7
Természetes alapú textil
Üveg 5,0
Fa 6,9
Környezetvédelem
3. hét: Feladatok.
Feladatok
1. Feladat:
Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által készített kisfilm („Hulladékból termék”
kiállítás-2008) megtekintése a szelektív gyűjtés hazai helyzetéről.
Értékelés és levont következtetések.
2. Feladat:
Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által készített film („Hulladékból termék” kiállítás-
2008) megtekintése a hulladékhasznosítás jelentőségéről és a hulladékok
kezeléséről.
Értékelés és levont következtetések.
3. Feladat: Félévközi feladat

Önálló esettanulmány készítése az előadó által megadott csomagolási hulladék
begyűjtésére, feldolgozására és hasznosítási területeire vonatkozóan.

Környezetvédelem
3. hét: Feladatok.
Félévközi feladat: önálló esettanulmány vázlata
PET-palack, papír- és karton, üveg és társított (italos karton) csomagolás.
Szakaszai:
1.Szakirodalmi áttekintés
1. Adott hulladékfrakció jellemzése
2. Előfordulás
2.Statisztikai adatok (EU és hazai, 2007-2009 között)
1. Keletkezett mennyiség a lakossági és ipari területeken
2. Hulladékpotenciál
3. Begyűjtésre kerülő hányad
4. Újrahasznosításra kerülő hányad
3.Javaslat a feldolgozási technológiára. Önálló folyamatábra elkészítése.

4.Újrahasznosítási területek áttekintése
5.Jövőkép. Esetleges javaslatok.

Környezetvédelem
4. hét: Műanyaghulladékok hasznosítása.
Csomagolási hulladékok hasznosítása: Műanyag
•A műanyaghulladékok a háztartási hulladékok 25%-át teszik ki és többségük nem

bomlik le a természetben.
•Nagy részét (65%) a tömegműanyagok (PP, LDPE, HDPE, PS, PVC, PU) jelentik,
amelyek továbbra is a lerakókra kerülnek, pedig valamennyi típus visszaforgatható.
Hasznosításukra anyagában (főként flakon- és fóliafrakciók), nyersanyagként vagy

energiaként (valamennyi műanyagfrakció) történő megoldások lehetségesek.
Az anyagában történő felhasználás a műanyagot kémiailag változatlanul hagyja,

megőrzi a műanyag energiatartalmát, de ehhez a feldolgozási eljáráshoz fajtatiszta
hulladékra van szükség.
Nyersanyagként való hasznosításnál a műanyag hulladékokat kémiai (elgázosítás,

termolízis, hidrogénezés) vagy kémiai-fizikai eljárással (oldószeres kezelés, Blowdec
technológia fluidágyas reaktorban) új nyersanyaggá alakítják át, ahol a kevert hulladék is
hasznosítható.

Környezetvédelem
4. hét: Műanyaghulladékok hasznosítása.
Műanyaghulladék főbb újrahasznosítási területei:
• Csomagolóeszközök újratöltése (PET palackok)

• Elgázosítás pirolízissel
• Feldolgozás kőolajiparban, olajfrakciók, paraffin
előállítása
• Műanyagtermékek előállítása
• Energetikai hasznosítás.

Környezetvédelem
4. hét: Papírhulladékok hasznosítási lehetőségei.
Csomagolási hulladékok hasznosítása: Papír és karton
Hulladékpapír fogalma:
A papír feldolgozása folyamán keletkező eselék (például hullámgépnél, doboz
alapanyag készítésénél).
Csoportosítási szempontok:
•Rostanyag-összetétel: famentes, fatartalmú, félfamentes, rongy- és műszáltartalmú

•Négyzetmétertömeg (g/m2)
•Rendeltetési cél (írás, nyomtatás, csomagolás, műszaki, egészségügyi)
•Előállítási mód
•Szín
•Simaság
•Megjelenési alak
•Egyéb tulajdonság
(MSZ EN 643:2002 A begyűjtött papír és karton szokásos minőségi kategóriáinak

európai jegyzéke -minőségazonosítás, kategorizálás- alapján).
Környezetvédelem
A hulladékpapír újrahasznosításának feltételei:
• Alapfeltétel: a szennyezettség elkerülése.

• Nem tartalmazhat semmilyen anyagot, amely akár a papíripari
berendezéseket, akár a másodlagos rostok felhasználásával gyártott
késztermék tulajdonságait rontja.
• A szabvány szerinti papírhulladék fajtákban más típusú papírhulladék csak
meghatározott mennyiségű lehet.
• Összetétele feleljen meg a szabvány-előírásoknak.
• Megengedett nedvességtartalom: 10-12 százalék.
• Gazdaságosan szállítható és tárolható bálákba, konténerekbe való
csomagolás szükséges.
• Nem tartalmazhat: mérgező vegyi anyagot, radioakív sugárzással fertőzött
anyagot, humán és állategészségügyi intézetekből származó
fertőzésveszélyes papírterméket, illetve a kommunális vegyes hulladékból
származó papírokat.

Környezetvédelem
A hulladékpapír újrahasznosítási területei:
• A papírhulladék csaknem kizárólagos területe maga a papíripar.
• A begyűjtött papírhulladékból „újrapapír” készül, ami szürkés színezetű, gyengébb

minőségű papír. Ilyenek például az egészségügyi papírok, különböző
csomagolóanyagok, kartondobozok, hullámpapírok, stb.
• A nagy ásványianyag-tartalmú papírhulladékok (amelyek forrásai elsősorban a

könyvek, napilapok stb.) elsősorban tömör papírlemezek és papírmasé
csomagolóeszközök (pl. tojástálca) gyártásához használhatók.
• A papírhulladék további felhasználási köre lehet az építőipar (pl. szigetelő

gipszrostlemez gyártása) és az energetikai hasznosítás (megújuló
energiaforrásokból származó elektromos energia termelése).
• A fogyasztói hulladékkartonból értékes komposzt is előállítható, illetve a

papírgyártásra alkalmatlan papírhulladék brikettálható is.

Környezetvédelem
Hazai körkép:
A fajlagos papírfelhasználás, más néven hulladékpotenciál értéke hazánkban 85

kg/fő/év, ami eléri az EU átlag felét (170 kg/fő/év).
2006-ban Magyarországon az összes keletkező szilárd települési hulladék 14,5

százaléka hulladékpapír (a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési
Stratégiája 2007-2016 adatai szerint), amelynek értéke ma már inkább a 20
százalékhoz közelít.
Az országos papír és karton csomagolás kibocsátás közel 300 ezer tonna, ami az
összes csomagolás kibocsátás 33 százaléka. Ennél a hulladékfajtánál a lakossági és
az ipari papíralapú csomagolás kibocsátott mennyisége közel azonos.
A hulladékpapír szelektív gyűjtése több éve folyik szervezetten, és jó eredményekkel

hazánkban. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés aránya 40-50 százalék.
A papír a legnagyobb mennyiségben újrahasznosításra kerülő hulladék.

Környezetvédelem
4. hét: Üveghulladékok hasznosítási lehetőségei.
Csomagolási hulladékok hasznosítása: Üveg
Gyűjtési területek:
1. Ipari jellegű (85 %): homogén, kis szennyeződéssel
2. Lakossági, intézményi (15 %): heterogén, szennyezett
Fontosabb újrahasznosítási területek:

• Újratöltés. Újraolvasztás.
• Üvegipar: üvegtermékek gyártása
• Építőipar: Habüveg granulátum, üvegbeton
Az üveghulladék hasznosításának lehetősége ma még kiaknázatlan.

Környezetvédelem
4. hét: Italoskarton csomagolás hasznosítási lehetőségei.
Csomagolási hulladékok hasznosítása:

Italoskarton csomagolás
Gyűjtés:
Sárga vagy kék szelektív konténerbe, műanyag vagy papír
csomagolással együttesen.
Fontosabb újrahasznosítási területek:

•Papíripar: kartonpapír alappapír gyártása
•Cementgyári hasznosítás
•Energetikai hasznosítás
IKSZ Egyesülés:
Italoskarton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (2004)

Környezetvédelem
4. hét: Gumiabroncs hulladékok hasznosítási lehetőségei.
Gumiabroncs hulladék hasznosításának előnyei:
Hulladék mennyiségének csökkentése, deponálás elkerülése.

Költségmegtakarítás.
Kedvező tulajdonságok megtartása.
Ellenállás a baktériumok és penészgombák szaporodásával
szemben.
Rugalmasság megtartása.
Ellenállás a napfénnyel és UV sugárzással szemben.
Fizikai tulajdonságai nem változnak.
Nem toxikus.
Biológiai úton lebonthatatlan.
Alakítható, ami alkalmassá teszi az újrafelhasználásra.

Környezetvédelem
4. hét: Gumiabroncs hulladékok hasznosítási lehetőségei.
Újrahasznosítási lehetőségek:
1. Gumiabroncs felújítás, újrafutózás:
Az újrafutózás aránya folyamatosan csökken, mivel megfelelő minőséget csak a
tehergépjárművek és a mezőgazdasági gépek abroncsai futófelületének felújításával
lehet elérni.
2. Anyagában történő hasznosítás:

- Granulálás, őrleménygyártás. Mechanikai vagy kriogén (nitrogénnel való fagyasztás)
aprítással és őrléssel nyert aggregátum. Az aprított és őrölt gumiabroncs esésvédő
gumilapok, sportpályák borítása, futószőnyegek, gumitéglák, játszótéri burkolatok,
parkolóhely-kerítés, tömítőanyagok és járólapok alapanyaga. Útépítésnél
szigeteléshez és aszfaltadalékként (aszfaltgumi) használható.
-Mérnöki és kultúrmérnöki alkalmazások: hulladéklerakók vízelvezető rétegei, hő- és
hangszigetelő rétegek, partvédelem, erózióvédelem, hullámtörők, lavinavédők,
folyópart stabilizálók.
3. Energetikai hasznosítás:
Hasznosítás tüzelőanyagként. Villamos energiatermelés. Pirolízises hasznosítás.
4. Egyéb alkalmazások:
Gátépítés, töltések és mesterséges zátonyok készítése.Mezőgazdasági alkalmazás.
Talajtakarás.

Környezetvédelem
4. hét: Hulladékfeldolgozás eljárásai.
A hulladékfeldolgozás során alkalmazott műveletek és eljárások:
•Mechanikai műveletek : pl. aprítás, őrlés, osztályozás, agglomerálás, granulálás

•Anyagátadási műveletek: pl. szárítás
•Hidrodinamikai műveletek
•Kémiai műveletek
•Hőátadási műveletek
•Fizikai-kémiai eljárások és fizikai-mechanikai eljárások

•Biológiai eljárások
•Termikus eljárások

Környezetvédelem
4. hét: Gyakorlati példa: Technológia vegyes műanyaghulladék feldolgozására.
terv: Mannheim
forrás: „Hulladéksors”, 2008.

Környezetvédelem
5. hét: Megújuló energiaforrások.
Alternatív (megújuló) energiaforrások.

Jellemzésük és felhasználási területeik.
Napenergia
Biomassza
• Megújuló üzemanyagok: bioetanol, biodíezel
• Biogáz
• biohulladékból
• szilárd települési hulladékból
• sertés hígtrágyából
• mezőgazdasági melléktermékekből
szennyvíziszapból
• Biometán
Szélenergia
Vízenergia
Geotermikus energia

Környezetvédelem
Napenergia hasznosítása. Passzív hasznosítás.

Környezetvédelem
Szilárd biomassza alapanyagok
Megnevezés Fűtőérték
(MJ/kg)
Erdészeti alapanyag 15,6
Faültetvények anyaga 15,4
Erdei tűzifa 18,5
Energiafű 15
Gabonaszalma 14,3
Fabrikett 18
Fapellet 20

Környezetvédelem
Példa: Biogáz biohulladékból

Környezetvédelem
6. hét: Vízminőség-védelem
Vízszennyezés csökkentése
Vízminőség
A víz tulajdonságainak összessége. Ami mind a természetes, mind az
emberi használatot érinti. Visszatükrözi az adott vízgyűjtőterületen
folytatott ipari, mg-i tevékenységet, a település szerkezetét és a terület
sajátságos hasznosítását.
Vízszennyezés
Minden olyan rendszerint mesterséges, külső hatást, amely a felszíni
és felszín alatti vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz
alkalmassága a benne zajló természetes folyamatok biztosítására és
az emberi használatra csökken vagy megszűnik.
Csökkentés eszközei:
1. Vízkímélő technológiák
2. Anyaghelyettesítő és visszanyerő technológiák

Környezetvédelem
A vízi ökoszisztéma
Élő víz

Környezetvédelem
A szennyezés során a környezetbe jutó anyagok

1.Biológiai úton könnyen bontható szerves szennyezők:
meghatározzák a víz felhasználhatóságát, tisztíthatóságát…
koncentrációjuk kifejezése: BOI, KOI, TOC szervesanyag-mutatókkal
2.Nitrogénformák:
elemi, szerves-, ammónia-, nitrit-, nitrát-nitrogén
3.Foszforformák:
teljesen oxidált formában, többnyire foszfátként.
ortofoszfátok szerves foszforvegyületek.
4.Szénformák:
Szén-dioxid megkötés a növények révén. Fotoszintézis, szénciklus.
5.Nehezen lebomló szerves mikroszennyezők:
Növényvédő szerek (peszticidek), kőolajok és származékaik,
szintetikus mosószerek, huminanyagok, fenolok
6.Toxikus fémek, szervetlen mikroszennyezők:
7.Egyéb szennyezésjelző összetevők: cianidok, fluoridok
Környezetvédelem
A vízszennyezés-szabályozás legfontosabb
alapelvei = vízvédelmi etikai kódex
• Méltányosság
• Irreverzibilis hatás
• Szennyező fizet
• Szabályozás a helyzeti előny kompenzálására
• Integrált megközelítés
• Szennyezés megelőzés
• Elfogadottság
• Ésszerűség
Környezetvédelem
Gondolatok a vízszennyezés-szabályozásról
• Az előbbi alapelvek nem érvényesülhetnek mindenkor és
egyformán.
• A környezeti politika a legfontosabb elvet tartja szem előtt az adott
helyzetben.
• Az elvek érvényesítésének gyakorlati megvalósítása: a határértékek
intézményrendszere. A folyamat határértékekkel jól szabályozható.
• A határértékek meghatározása többféle elvek alapján történhet, de
a választott rendszer jellemzi és minősíti is az adott ország
környezetvédelmi-vízgazdálkodási politikáját.
Határérték típusok a környezetvédelemben:
– imissziós (befogadóra vonatkozó)
– emissziós (kibocsátót érintő)
Hazánkban a felszíni és a felszín alatti vizek minősítésének
követelményeit és a megkívánt határértékeket nemzeti
szabvány írja elő.
• Technológiai standard (követelmény a gyártási technológiára).
Környezetvédelem
Imissziós határérték
• Célja: egyaránt biztosítsa az emberi egészség és a vízi flóra
fauna védelmét.
• Eleget tegyen a vízhasználati igényeknek.
• Vízminőségi állapotokat jellemeznek egy-egy koncentráció-
tartománnyal.
• A vízminőség alapján vízminőségi osztályokba sorolás
történik (a standard fizikai-kémiai-biológiai-baktaerológiai-
radiológiai mutatók alapján), ami eldönti a vízhasználatokat
is.
– I. kiváló
– II. jó
– III. elfogadható
– IV. gyenge
– V. rossz
Környezetvédelem
Emissziós határérték
• A vízszennyezés szabályozásának olyan eszköze,
amely közvetve vagy közvetlenül a szennyezés-
csökkentési technológiákra van hatással.
• Kifejezhető például: az iparban a termékegységre
vonatkoztatott kibocsátható szennyező anyag
mennyiségben. Kommunális szennyvíz esetén az
egy lakosra jutó szennyező anyag kibocsátásában
vagy az elfolyó vízben megengedett
koncentrációkban.
• A méltányosság és a szennyező fizet elven
alapulnak.
Környezetvédelem
EK előírások. Lépcsőzetes program:

• Minden agglomeráció legyen ellátva csatorna-
rendszerrel
• Az ipari szennyvizeket megfelelő előkezelés
után lehet a kommunális hálózatba vezetni.
• A szennyvizeket kibocsátás előtt másodrendű
tisztításnak kell alávetni.
• A tisztított szennyvizek minősége meg kell
feleljen a kibocsátási követelményeknek.
Környezetvédelem
Vízszennyezés szabályozása hazánkban
• Szennyvízkibocsátás
• Igénybevételi járulék
• Közüzemi szolgáltatási díj
• Környezetterhelési díj
• Határértékek
• Bírság
• Környezethasználati jogintézmény (három
sávos)
Környezetvédelem
Szennyezőanyagok eltávolítási sorrendje:
1. Szerves anyag eltávolítása

2. Foszfor eltávolítása (inkább biológiai
módszerekkel)
3. Nitrogén eltávolítása (csak akkor, ha az
előző lépcsők megvalósultak és a befogaó
igényli)
4. A tisztítás során keletkezett iszapot
elsősorban a mg-ban kell újrahasznosítani.
Környezetvédelem
Szennyvízelvezetés
• Gyűjtés, csatornázás (elválasztott és egyesítet

rendszerű csatornák)
• Kezelés: tisztítás, előtisztítás
• Elvezetés, ill. elhelyezés (befogadóba
vezetés, hasznosítás, iszaplerakás stb.)

Környezetvédelem
Szennyvíztisztítás fogalma
A természetben lejátszódó lebontási folyamatok

felismerésén alapuló fizikai, biológiai és kémiai
eljárások alkalmazása. Az eljárások alkalmazása,
tervezett hatásfoka , illetve aránya attól függ,hogy
milyen a befogadó szennyezőanyag tűrése,
öntisztító képessége.

Környezetvédelem
Szennyvizek tisztítási lépcsői:

• Mechanikai szennyvíztisztítás
– Rácsok, homokfogók, ülepítők
• Biológiai szennyvíztisztítás
– Mesterséges vagy természetes úton
• Kémiai tisztítás
– Tápanyag-eltávolítás (P, N)
– Fertőtlenítés
– Fizikai és fiziko-kémiai eljárások (pl. fordított
ozmózis)
Környezetvédelem
Mechanikai tisztítás: rács-homokfogó
Rács: A rácsok feladata a szűrhető szennyezés

(darabos szemét) leválasztása. A rácsszemetet
konténerben gyűjtik össze és szállítják el.
Homokfogó: Feladata a szennyvíz könnyen

ülepedő szennyezőanyag tartalmának (főként
homok) leválasztása oly módon, hogy a szerves
anyag lebegésben maradjon és továbbhaladjon a
szennyvízzel.
A kiülepedett homokot (zagyot) a kotrón

mozgatott szivattyúk emelik a homokvályúba.
Víztelenítést követően a homokot konténerbe
gyűjtik, a homokvíz a szennyvíztisztító telep belső
csatorna hálózatába folyik.

Környezetvédelem
Ülepítés nehézségi erőtérben

Ülepítés:
Az a művelet, melynek során a heterogén
rendszerek az őket alkotó fázisokra válnak
szét a nehézségi erő hatására.
1.Zagysűrítés
2.Derítés (szakaszos és folytonos üzemű)

Környezetvédelem
Dorr ülepítő
• Kisméretű szilárd részecskék szuszpenziójának

szétválasztására.
• Folytonos üzemű, nagy átmérőjű tartály (1,5-100m).
• Lassan forgó, kiemelhető mechanizmus (0,02 1/min fordulat).
• A derített tiszta folyadék a felső peremen ömlik át.
Környezetvédelem
Biológiai tisztítás
A biológiai tisztítás célja a
szennyvízben lévő biológiailag
bontható, illetve átalakítható
anyagok (vegyületek)
mennyiségének csökkentése.

Környezetvédelem
Biológiai tisztítás
A szennyvízben kolloid, illetve oldott állapotban lévő szerves
anyagokat a biológiai tisztítás során aerob, és anaerob körülmények
között baktériumok táplálékaként hasznosítva lebontják és biokémiai
folyamatok után szervetlen anyagokká alakítják.
A biológiai tisztítás a tisztítási technológia második egysége.
Az átalakított anyagok egy része környezetre ártalmatlan oldott
anyagként továbbra is a szennyvízben marad, jelentős része az
átalakítás következtében ülepíthető lesz, illetve gáz alakjában távozik
a szennyvízből.
A biológiai tisztítási eljárások három fő csoportja:
– aerob biológiai,
– anaerob biológiai,
– különleges eljárások.

Környezetvédelem
Aerob biológiai tisztítás

Az aerob biológiai szennyvíztisztítás során a szerves anyagot lebontó
baktériumoknak oldott oxigénre van szükségük ahhoz, hogy
életműködésüket fenntartsák.
A biológiai csepegtetőtestes tisztítás során a töltőanyag felületén
képződött biológiai hártyában érintkezik a lebontandó szennyvíz az
oxigénnel és a lebontó baktériumokkal.
Az eleveniszapos tisztítóberendezésekben a mikroorganizmusok a
szennyvízben pelyhekbe tömörülnek, s az érkező szennyvízzel
keveredve, gépi úton bevitt oxigén jelenlétében bontják le az oldott
szerves anyagokat. 99

Környezetvédelem
Anaerob biológiai tisztítás

Az anaerob biológiai szennyvíztisztításhoz nem
szükséges az oldott oxigén jelenléte. A biokémiai
oxidáció a lebontandó anyagokban kémiailag kötött
oxigén felhasználásával megy végbe. Az anaerob
lebontás során az oldott szerves anyagokat
savképző baktériumok szerves savakká alakítják,
azután az elszaporodó metánbaktériumok ezeket
széndioxidra, metánra, és szervetlen iszapra
bontják.
Környezetvédelem
Különleges eljárások
A különleges eljárások közé soroljuk azokat a
biológiai tisztítási módszereket, amelyek aerob
vagy anaerob körülmények között a természetes
lebontási folyamatok gyorsítása nélkül, a befogadó
öntisztító képességének hasznosításával oldják
meg a szennyvíztisztítást, ezért ezeket gyakran
„természetes” tisztítási módszereknek is nevezik.
(gyökérzónás szennyvíztisztítás, anaerob
szenyvízoxidációs tavak)
Környezetvédelem
Kémiai tisztítás
A kémiai szennyvíztisztítás során kémiai anyagok
szennyvízbe adagolásával idézik elő a nem gravitációs
hatásra mozgó lebegő anyagok ülepedését (derítés),
illetve az oldott szennyezők semlegesítését, kicsapását,
vagy a fertőző kórokozók elpusztításával biztosítják a
szennyvíz fertőzésmentességét.
Kémiai eljárásokat alkalmaznak az iszapkezelésben is,

az iszap víztartalma leadásának gyorsítása céljából.

Környezetvédelem
Szennyvíziszap kezelés
Iszapvíztelenítés: az iszap térfogatát csökkenti gépi úton vagy sűrítéssel, illetve
szikkasztással.
Komposztálás: A komposztálás előtt szükséges az iszap víztelenítése

iszapcentrifugával. A víztelenített iszapot faaprítékkal keverik össze és zárt
komposztáló cellákban komposztálják. A komposztálás során kiküszöbölik a
kórokozó baktériumok zömét. A komposztot előállítás után rostálják (faapríték
vissza nyerés), válogatják.
Iszaprothasztás: a szerves iszap lebontása széndioxid és metán fejlődése mellett.
Gázhasznosítás: az iszaprothasztás során keletkezett, főként széndioxid és metán

tartalmú un. biogáz elvezetése, tisztítása, tárolása és fűtő-, vagy motor
üzemanyagként való felhasználása.
Granulált iszapot a mezőgazdaságban hasznosítják talajerő pótlásra.

Környezetvédelem
7. hét: Talajvédelem
Talajszennyezés csökkentése
Talaj:
•Feltételesen megújuló és megújítható természeti erőforrás. (Megújulásuk

nem megy végbe automatikusan, hanem állandó és aktív tevékenységet
követel).
•Magyarországon kiemelt fontosságot kap, mivel hazánk ásványi kincsekben
szegény országnak számít.
•Ésszerű használata során nem semmisül meg, nem változik irreverzibilisen,
„minősége” nem csökken szükségszerűen és kivédhetetlenül.
•Egy végtelen variációs, anizotróp, háromfázisú, polidiszperz rendszer.
•A bioszféra nagy kiegyensúlyozó képességgel (puffer kapacitással)
rendelkező eleme, amely egy bizonyos határig képes mérsékelni, tompítani a
talajt érő különböző stresszhatásokat.
•A természet szűrő és detoxikáló rendszere.
•A talaj „hordozza” (fedi, őrzi, konzerválja) a Föld, az élővilág és az
emberiség történelmének számos emlékét, fennmaradt „dokumentumát”.

Környezetvédelem
A talaj jellemzői:
•A talaj több természeti erőforrás (napenergia, légkör, felszíni és felszín alatti

vízkészletek, geológiai képződmények, biológiai erőforrások) együttes hatását
ötvözve és közvetítve, integrálva és transzformálva biztosít „életteret” a
benne élő mikroorganizmusoknak, talajlakó állatoknak, illetve „termőhelyet” a
rajta vagy benne élő növényeknek, természetes növényzetnek, speciális
élőhelyeknek és termesztett kultúráknak.
•A biomassza-termelés alapvető közege, s mint ilyen a mezőgazdaság
alapvető termelőeszköze, a bioszféra legfontosabb tápanyagforrása.
•A talaj hőraktározó képessége képes tompítani a hómentes telek túl
alacsony, vagy a nyári hőség túl magas hőmérsékletének káros ökológiai
hatásait, lehetővé
•A talaj vízraktározó képessége nyújt lehetőséget a növénynek arra, hogy a
vegetációs periódus alatti folyamatos vízigényét a rendszertelenül – gyakran
nagyon szeszélyes tér- és időbeni eloszlásban – lehulló csapadék talajban
tározott vízkészletéből kielégítse a bekövetkező rövidebb vagy hosszabb
csapadékmentes időszakokban.
•A talaj tápanyag-raktározó képessége teszi lehetővé, hogy a növény
folyamatos tápanyagigényét és tápanyagfelvételét vagy a talaj természetes
tápanyagkészletéből, vagy szakaszos tápanyag utánpótlással elégítsük ki.
Környezetvédelem
Talajvédelem
Magyarország talajainak állapota jelenleg még kedvező. A talajvédelem feladata
megőrizni ezt az állapotot, megelőzni ennek az állapotnak a romlását, és
megakadályozni a meglévő talajpusztulási folyamatok súlyosbodását.
Talajvédelmi vonatkozású globális szintű nemzetközi egyezmények:

•Sivatagosodás elleni egyezmény (UNEP, 1994). Elsősorban a talajerózió elleni
védelmet és az aszálykárok enyhítését (megfelelő vízgazdálkodás) hangsúlyozza.
•Biodiverzitás egyezmény (IUCN, 1995): A Világ Természetvédelmi Chartájának
alapelveit emeli jogi erőre. Talajvédelmi vonatkozása a teljes ökoszisztéma védelmén
keresztül jut kifejeződésre. A talajt az ökoszisztéma részeként veszi figyelembe.
•Klímaváltozás keretegyezmény (UNEP, 1995) és a Kioto Protokol szempontjából a talaj
a szén körforgalomban betöltött szerepe miatt meghatározó. A talaj a szén egyik
legfontosabb raktára. Az egyezmény értelmében ezt a raktározó funkciót erősíteni kell, a
levegőben lévő széndioxid tartalom csökkentése érdekében az itt a raktározott szén
mennyiségét növelni kell.
•Amman határozat (IUCN, 2000). Kimondja, hogy a talajok ökológiai funkcióit csak
hatékony jogi háttérrel lehet biztosítani.
•Montevideo Program III. (UNEP, 2001).
A program keretében áttekintik a meglévő talajvédelmet elősegítő jogi eszközöket, és
javaslatot tesznek a talajok védelmének, fenntartható használatának és szükség esetén
rehabilitációjának érdekében leghatékonyabb jogi eszközre.
Környezetvédelem
A talaj jellemzése
Alapalkotók:
Szervetlen komponensek (kavics, homok, márga, agyag)
Szerves komponensek (2-5%) (huminanyagok, nem huminanyagok)
Talajvíz (3 különböző állapotban fordul elő!)
Talajatmoszféra (jellemzők!)
Fizikai és anyagjellemzők:
Szemcsézettség
Permeabilitás
Pórusvolumen
Vízkapacitás
Kapillaritás
Talajhőmérséklet
Leggyakoribb talajszennyező anyagok (vándorolnak vagy rögzülnek):

Olajok, olajszármazékok, szénhidrogének
Szerves ipari segédanyagok
Fémvegyületek

Környezetvédelem
A kárfelméréstől a kármentesítésig
1. Központi kár felmérése a szennyezés szakszerű
lehatárolásával (horizontális, vertikális)
2.Mintavétel a talajból.
3.Talaj és vízminták helyszíni, majd akkreditált
laboratóriumban való analízise
(bioteszt, fizikai és kémiai elemzések)
4.Kockázatelemzés elvégzése.
5.Szennyezés kinetika
(káros anyagok fajtája és mennyisége)
6.Kárelhárítási technológia kiválasztása
(beavatkozás mértéke: azonnali, folyamatosan
végzendő + célállapot)
7.Kármentesítés megtervezése

Környezetvédelem
Kárelhárítási technológia kiválasztási szempontjai
1.Anyagjellemző tulajdonságok
2.Anyagi források, gazdasági tényezők
3.Környezetvédelmi követelményrendszer (határértékek,
környezetvédelmi, vízügyi és egészségügyi követelmények)
4.Kockázatelemzés
5.Időigény (beavatkozás sürgőssége, technológia időigénye)
6.Helyi adottságok (terület jelenlegi és távlati funkciója)
7.Mentesítendő terület zavartalanságának biztosítása (in-situ
eljárások kerülnek előtérbe)
8.Szakhatósági, lakossági, önkormányzati akceptálhatóság

Környezetvédelem
Kárelhárítási technológiai változatok

1.Lokalizáció = a szennyezés továbbterjedésének
megakadályozása
1.Horizontális árnyékolás elve
2.Vertikális árnyékolás elve
2.Részleges mentesítés
1.Szilárd fázis kitermelése
2.Vízfázis kitermelése, tisztítása
(emulzióbontás, levegőztetés, sztrippelés, kemoszorpciós
és bioszorpciós eljárások)
3.Gázfázis kezelése
(levegőztetésnél! adszorpciós, kemoszorpciós és
bioszorpciós eljárások)
3.Teljes dekontaminálás
Környezetvédelem
Gyakorlati példa: Olajkár elhárítása a talajban
1. Mit értünk olaj alatt? (típusok, rektifikálás termékei)
2. A szennyező anyag releváns tulajdonságai.

(szénatomszám, tenzió, viszkozitás, szorpciós
jelenségek, vízoldhatóság, emulzióképzés,
hőstabilitás/hőbomlás értéke)
3. Hogyan kerül az olaj a talajba és a talajvízbe?

Miként okoz vízszennyezést?

Környezetvédelem
Gyakorlati példa: Olajkár elhárítása a talajban
4. Az olaj szétterülése és a vízben oldott olaj mozgása a

talajban.
5. Kárelhárítási technológia kiválasztása:
1. Részleges mentesítés: 3 fázis kitermelése
2. Az olajszármazékok teljes ártalmatlanítása
Küszöbértékek áttekintése („holland lista”):
Megnevezés Talaj (mg/kg) Talajvíz (µg=l)
Kőolaj 5000 600

Kerozin 800 150
Benzol 5 5
Toluol 30 50
Policiklikus bifenilek 5 1

Környezetvédelem
Olajtest alakja egynemű talajban
Forrás: Barótfi, I.: Környezettechnika

Környezetvédelem
Olajtest alakja különböző áteresztőképességű talajban

Környezetvédelem
Olajtest alakja, ha át nem eresztő talajhoz ér

Környezetvédelem
Az olajtest eléri a talajvízszintet…

Környezetvédelem
Olajcsere kitermelése. Részleges mentesítés

Környezetvédelem
A terület teljes ártalmatlanítása az olajszármazékoktól
Megoldás Előnyök Hátrányok
Veszélyes Gyors, gondmentes Nem teljes megoldás!

hulladéklerakóba történő Csak probléma-
szállítás elodázás
Talajlevegőztetés Gyors, olcsó, in-situ, Tűzveszélyes, elszívás
ex-situ is lehet szükséges!
Talajmosás Olcsó, kézenfekvő, Csak gyorsan kioldható
egyszerű anyagokra alkalmas.
Mosóvíz kezelés!
Biológiai dekontaminálás Kedvező költségek, Hosszú időszükséglet.
(mikro, makro-) környezetbarát Elővizsgálatok!
Termikus kezelés Gyors, telepíthető Drága

Környezetvédelem

Környezetvédelem
8. hét: Levegőtisztaság-védelem
Levegőszennyeződés csökkentése
Alapfogalmak:
Légszennyező anyag:
A levegő minőségét hátrányosan befolyásoló anyag, amely az
emberi tevékenység következtében került a levegőbe, és amely
káros lehet az ember egészségére, vagy a környezet
minőségére. Károsíthatja az anyagi javakat, megakadályozhatja
vagy befolyásolhatja a környezet jogszerű használatát.
Levegőterhelés:
Valamely anyag levegőbe bocsátása
Levegőszennyezés:
Légszennyező anyag levegőbe bocsátása
Légszennyező forrás:
A berendezésnek, ill. létesítménynek az a pontja, felülete,
amelyből légszennyező anyag kerül a levegőbe.
Környezetvédelem
A levegőszennyezettség hatásai:
Egészségkárosítás
Hatások a növény- és állatvilágra
A környezet savasodása
Műszaki károk
Gazdasági vonatkozások
Levegőtisztaság-védelem:
célja, a megfelelő minőségű levegő biztosítása az ember, az
élővilág és a védendő anyagi javak igényei szerint.

Környezetvédelem
A szennyeződés forrásai:
1. Természetes eredetű: légkörbe jutó szennyező anyagok

(aeroszol, sivatagi és tengeri homok, vulkáni tevékenység,
erdőtűz, növényi és állati bomlástermékek, gázkitörések…)
2. Mesterséges eredetű:
A mezőgazdaság kemizálódása
(peszticidek, klórozott szénhidrogének)
Közlekedés, ipar, háztartási tüzelés
I. Primer szennyező források

II. Szekunder szennyező források (meddőhányók,
pernyehányók, oldószer gőzök, szennyvíz gőzök,
cementgyári por…)
Környezetvédelem
A leggyakoribb szennyező anyagok:
Kén-dioxid
Oxidált nitrogénvegyületek
Fluor
Szén-monoxid
Szilárd szennyeződések: www.levego.hu
• szedimentum
• aeroplankton (pl. pollen, algák)
• aeroszol, aeroszeszton

Környezetvédelem
Alapfogalmak a levegőszennyező anyagok terjedése

kapcsán:
Levegőmolekulák hőmozgása (rendezett, rendezetlen)

Hőmérséklet-gradiens, inverzió
Szélstruktúra
Termikus és dinamikus turbulencia, turbulens diffúzió
Diffúzió klimatológia (meteorológia i tényezők és elemek
vizsgálata)
Légszennyeződés-meteorológia (levegőminőség
tervezése, levegőtisztaság-védelmi döntési modellek)
Alapterhelés érték - imisszió (I)

Környezetvédelem
Levegőszennyezés szabályozása:
Levegőminőségi határértékek (imisszió normák, In)
megállapítási szempontjai:
1. Egészségügyi-toxikológiai szempontok
2. Környezetvédelmi szempontok
3. Határértékek differenciálása
4. Gazdasági szempontok
5. Jogi szempontok
Területek besorolása: Kiemelten védett, Védett I., Védett II.

Mérések gyakorisága!

Környezetvédelem
A levegő minősítése:
Szempontok kiterjedt területekre:

1. Szennyező anyagok eredete, alapjellemzői
2. Érintett lakosság, természeti és anyagi javak
3. Észlelt eü-i és környezeti kár
4. A terület védettsége
5. A szennyezettség kiterjedése
6. Jellemző szennyező források
7. Meteorológiai összefüggések
8. Városrendezési, ipartelepítési szempontok
9. Levegőtisztaság-védelmi tervek
10. Lakossági panaszok

Környezetvédelem
A levegő minősítése:
Szempontok szűkebb területekre:

1. Szennyező forrás helye és környezete
2. A forrás emissziója
3. A környező terület imisszió viszonyai
4. Szennyezőanyag-fajták
5. Meteorológiai és helyrajzi viszonyok
6. Védőtávolságok betartása
7. A szennyező forrás levegőtisztaság-védelmi berendezései
8. Tervezett emisszió csökkentési intézkedések
9. Üzemi technológiai kérdések
10. Környezeti károk
11. Lakossági panaszok
12. Korábbi ellenőrzések általi intézkedések vizsgálata
Környezetvédelem
A szabályozás alapelvei:
1995. évi LIII. törvény alapelvként!
1. BAT (best available technique)

2. Levegőminőségi (imissziós) határértékek betartása
3. Integrált szennyezés megelőzés és csökkentés elve
Általános előírások:
1. Légszennyező hatású létesítmények építése, működtetése!
2. Védelmi övezetek kialakítása
3. Rendszeres adatszolgáltatás a légszennyező forrásokról
4. A környezeti levegő minőségének rendszeres ellenőrzése

Környezetvédelem
Kibocsátási (emisszió) határértékek:

(helyhez kötött légszennyező pontforrásokra)
I. Technológiai kibocsátási határértékek

BAT figyelembevételével való megállapítás
1. Általános technológia kibocsátási határértékek
(0, A, B, C, D osztály
2. Eljárás specifikus technológiai kibocsátási határértékek
(cementgyártás, üveggyártás, mészkő égetése, perlitgyártás,
kokszgyártás, klórgyártás, cukorgyártás, kávépörkölés…)
A, Tüzelési technológiák légszennyező anyag kibocsátásainak szab.
B, Hulladékégetés légszennyező anyag kibocsátásainak szab.
C, Illékony szerves vegyületek kibocsátásainak szab.(VOC)
II. Egyedi kibocsátási határértékek
III. Össztömegű kibocsátási határértékek
Környezetvédelem
Szilárd légszennyező anyagok (por) leválasztása
Por fogalma:
Apró, teszőleges alakú (izometrikus, lapos, szálas) és sűrűségű
szilárd részecskékből álló diszpergált anyag, amely gázfázisú
diszperziós közeggel egy kétfázisú rendszert alkot. Természetes és
mesterséges forrásokból (aprítás, őrlés) kerülhetnek a légtérbe.
Külső fázis
Belső fázis
szilárd cseppfolyós gáz
szemcsekeverék szuszpenzió,
szilárd poros gáz, füst
, porkeverék zagy
cseppfolyós paszta, pép emulzió köd, permet

Környezetvédelem
Szilárd légszennyező anyagok leválasztási eljárásai
1.Száraz leválasztás
1.Tömegerőn alapuló
2.Szűrőhatáson alapuló
3.Elektrosztatikus
Nedves leválasztás
Leválasztó mozgó alkatrész nélkül
Leválasztó mozgó alkatrésszel
Nedves elektrosztatikus

Környezetvédelem
Porleválasztás nehézségi erőtérben (porkamra)
50-100 µm-es szemcsék leválasztása.
A porkamrákban a gáz áramlási sebessége annyira lecsökken, hogy a

porszemcsék a nehézségi erő hatására le tudnak ülepedni a kamra
fenekére. A porkamrákat előválasztóknak alkalmazzák, hogy a
gázáramban lévő durva szemcsék koptató hatásától egyéb - a finomabb
részecskéket - leválasztó berendezéseket, pl. a ciklonokat mentesítsék.
Szemcse ülepedési sebessége a porkamrában (1-3 m/s):

d 2 ⋅ (ρ SZ − ρG )
w= g
18 ⋅ η

Környezetvédelem
Porkamrák
A porkamrák általában vízszintesen elhelyezett hosszúkás,

négyszögletes üres terek. A tisztítandó gáz bevezető nyílása a kamra
egyik hosszanti homlokfelületén, a tisztított gáz kilépő nyílása pedig az
ezzel szemben lévő homlokfelületen, vagy a kamra bevezető nyílásával
ellentétes végén oldalt vagy felül van elhelyezve.

Környezetvédelem
Porleválasztás centrifugális erőtérben

(porciklon)
1. Egyszerű ciklonok
50 µm-es szemcsék leválasztása.
2. Multiciklonok
10 µm-es szemcsék leválasztása.
3. Örvénycsövek
5-10 µm-es szemcsék leválasztása.
Szemcse vándorlási sebessége a ciklonban:
d 2 ⋅ (ρ SZ − ρG ) vt2
w=
18 ⋅η l

Környezetvédelem
Porleválasztás szűréssel
1. Szűrőhatás
2. Tehetetlenségi ütközés
3. Záróhatás
4. Diffúziós hatás
5. Elektrosztatikus hatás
A portartalmú gázt porózus szűrőrétegen vezetjük keresztül.
Típusok:
• Szűrőszövetek
• Szemcsés rétegű szűrők
• Rostágya szűrők
• Gyertyaszűrők
Környezetvédelem
Szűrők nyomásveszteségének meghatározása:
∆p = f (Uo, L, Ds ,a, η, Rh)

ahol:
∆p – a szűrő nyomásvesztesége, Pa,
Uo – a zavartalan áramlás sebessége, m/s,
L – a szűrőréteg vastagsága, m,
Ds – az elemi szál átmérője, m,
A – töltési sűrűség,
Η – a hordozógáz dinamikai viszkozitása, Ns/m2,
Rh – a hidraulikai sugár, m.
Az időegység alatt tisztítandó gáz térfogatának (Q m3/h) és a szűrőközeg felületének
(Af m2) hányadosa a szűrő felületi terhelése (Uf) amelynek mértékegysége általában
m3/m2h azaz m/h.
Uf=Q/Af
A felületi terhelés nagysága függ a leválasztásra kerülő por minőségétől, a
szűrőszövettől valamint az üzem közbeni poreltávolítás módjától.

Környezetvédelem
Elektrosztatikus porleválasztás
A gázban lebegő, elektromos töltésű porrészecskék az ellentétes pólusú

felület felé haladnak, és ott leválasztódnak.
Alapeleme: a leválasztó térbe épített sugárzó és leválasztó elektróda.
Elektrosztatikus porleválasztó

Környezetvédelem
A részecskék feltöltődése
Részfolyamatok:
1. A porrészecske
vándorlása az
elektromos tér
hatására
2. A részecske
kiválasztása a
leválasztó
elektródon,
töltésvesztés
3. A leválasztott
szemcse
eltávolítása

Környezetvédelem
Elektrofilterek
Alkalmazásuk:
Széles körben. Száraz vagy nedves.
Pl. hulladékégetők, széntüzelésű
erőművek, cementgyártás,
papíripar
Előnyeik:
• Olcsó üzemeltetés
• Megbízható működés.
• Jó leválasztási hatásfok
Környezetvédelem
Alkalmazás: Nedves porleválasztás

A portalanítás legrégibb módszere.
Tűz és robbanásveszélyes anyagoknál
kizárólag csak nedves porleválasztás Részfolyamatok:
alkalmazható! 1. A porrészecske és a
Előny: folyadékcsepp találkozása
Egy lépésben megvalósítható a
porleválasztás és az abszorpciós 2. A porrészecske
eljárás. megkötődése a
Hátrányok: folyadékcsepp felületén
Magasabb üzemeltetési költség (rosszul nedvesedő
Fagyásveszély porok) vagy behatolása a
folyadékcsepp belsejébe.
Alapfogalmak: 3. A porrészecske távozása
Határszemcseméret a mosófolyadékkal a
Víz/levegő arány leválasztó térből.
Leválasztási hatásfok
Környezetvédelem
Nedves porleválasztó berendezések

Környezetvédelem
Leválasztásnál Beruházási Üzem.

Működési terület
ható erők költség költség
Ülepítők nehézségi d ≥ 100 µm közepes kicsi
Ciklonok centrifugális d ≥ 5 µm kicsi középnagy
Nedves tehetetlenségi,
d ≥ 0,1 µm 5 µm-ig középnagy nagy
mosók diffúzió, elektromos
rácshatás, diffúzió,
Szűrők tehetetlenségi, d ≥ 0,1 µm 1 µm-ig nagy nagy
elektromos
Elektro-
elektromos d ≥ 0,1 µm 1 µm-ig nagyon nagy kicsi
filterek

Környezetvédelem
Porleválasztók alkalmazása

Környezetvédelem
Gázhalmazállapotú szennyező anyagok a légkörben

Környezetvédelem
Gázhalmazállapotú szennyező anyagok

leválasztási eljárásai
1. Abszorpció (fizikai, kémiai)

Ha az elnyeletendő komponens koncentrációja a
kiindulási elegyben nagy.
2. Adszorpció
(fizikai, kémiai) (folyamatos, szakaszos)
szelektív és megfordítható!
Ha az elnyeletendő komponens koncentrációja a
kiindulási elegyben kicsi.
3. Kondenzáció
4. Termikus véggáztisztítás
5. Biológiai véggáztisztítás
Környezetvédelem
ABSZORPCIÓ
1. Fizikai
2. Kémiai
Abszorberekkel szembeni műszaki

követelmények:
• Nagy koncentráció csökkenés a
gáz és folyadék között
• Nagy érintkezési fázisfelület
Alkalmazási területek:
• Kedvező hőmérséklet és
Füstgáz kén-dioxid mentesítése
nyomásviszonyok
• Kis viszkozitású abszorpciós Műtrágya-gyártás véggázainak
tisztítása
folyadékok
Hulladékégetők véggázainak
mosása

Környezetvédelem
ADSZORPCIÓ
1. Fizikai (van der Waals-féle kötések)
2. Kémiai (kémiai kötések)
Adszorbensek kiválasztási szempontjai:

• Megfelelő aktivitás kis gázkoncentráció esetén is
• Könnyű legyen a deszorpció.
• Aktivitásukat, mechanikai szilárdságukat ne befolyásolja a többszöri
adszorpciós-deszorpciós ciklus
• Vegyi ellenállóság a részvevő gázokkal szemben
• Nagy szelektivitás
Pl. aktív szén, zeolit, szilikagél…)
Alapfogalmak:
Aktivitás (q = megkötött adszorbeátum mennyisége)
Töltés, deszorpció
Környezetvédelem
Példák: Állóágyas és mozgóágyas adszorber, légtisztító berendezés

Környezetvédelem
KONDENZÁCIÓ
Nagy kiindulási szennyező koncentrációnál alkalmazzák!
Megvalósítás:
gőz/gőztartalmú gáz hőmérsékletének csökkentésével illetve
nyomásának növelésével.
Berendezés: kondenzátor
1.Direkt
2.Indirekt

Környezetvédelem
Termikus gáztisztítás. Termikus égető vázlata.

Környezetvédelem
Biológiai gáztisztítás. Bioszűrő.

Környezetvédelem
Biológiai gáztisztítás. Bioreaktor és membrán bioreaktor.

Környezetvédelem
10. hét: Zaj- és rezgésvédelem.
Zaj- és rezgésvédelem
1.A zaj környezeti hatásai. A zaj emberre gyakorolt főbb hatásai.

2.Zaj jellemzői.
3.Környezeti zajforrások.
4.Vonatkozó jogszabályok és rendeletek. 2003/10/EC direktíva.
5.Zajcsökkentés eszközei. Hallásvédő eszközök. Követelmények a
hallásvédő eszközökkel szemben.
6.Alkalmassági vizsgálatok.

Környezetvédelem
10. hét: Környezetvédelemben a vállalati gyakorlatban
Környezetvédelem a vállalati gyakorlatban

1.A vállalatok és a környezeti kihívás.
2.Gazdasági szereplők reagálása a környezeti kihívásokra.
GDP, környezeti hatás és ökointenzitási mutató
3.Technológiai választási lehetőségek/hierarchiák
1. „csővégi” technológiák
2. megelőző technológia
4.Vállalatok környezetvédelmi szervezete és tevékenységi területei
5.Vállalati környezeti menedzsment
6.Vállalati környezetvédelmi teljesítmény
7.Környezetvédelmi mutatók a vállalatoknál
8.Innovatív környezetvédelmi stratégia
Környezetvédelem
Alapfogalmak
Környezeti hatás:
A környezetben végbemenő mindennemű változás –akár káros, akár hasznos-
amely egészben vagy részben a szervezet környezeti tényezőitől származik
(MSZ EN ISO 14001).
Környezeti tényező:
Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak
olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel (MSZ EN ISO
14001).
Környezeti teljesítmény:
Egy szervezet irányításának mérhető eredményei a környezeti tényezők
tekintetében.

Környezetvédelem
Vállalati környezetvédelmi szervezet

Formái:
Funkcionális szervezet
Divizionális szervezet
Mátrix szervezet

Környezetvédelem
Vállalati környezetvédelmi szervezet

tevékenységi területei
1. Környezetvédelmi érdekek érvényesítése a vállalati

politikában. Környezetbarát termékek, szolgáltatások,
technológiák stb.
2. Folyamatos ellenőrzés (emissziók). Berendezések,
alkalmazottak felkészítése a környezetvédelmi
veszélyhelyzetekre.
3. Környezetvédelmi image javítása.
4. Gondoskodás a jogszabályok, rendeletek betartásáról.

Környezetvédelem
Vállalati környezetvédelmi teljesítmény

a vállalati környezetvédelmi teljesítményről csak akkor kapunk teljes képet,
ha a szennyezést és az ökológiai hatásokat leíró mennyiségi mutatók mellett a

vállalat alapfolyamatainak működését jellemző mutatókat is kidolgozunk (pl.
környezetvédelmi beruházások, környezetvédelmi képzés stb.)
ha kísérletet teszünk a vállalat ún. környezetvédelmi képességeinek
felmérésére.
kiépült környezetvédelmi irányítási rendszer: a különböző vállalati
környezetvédelmi intézmények rendszere (környezetvédelmi igazgató, bizottság,
stratégia, képzés, az üzleti partnerek vizsgálata, kommunikáció stb.)
A vállalati környezetvédelmi teljesítmény értékelése tehát nem alapulhat
csupán a termelés során felhasznált anyagok és energia, illetve a működés
okozta szennyezések mérésén, ezt ki kell egészítenie az olyan szemléletű
mutatóknak, melyek azt értékelik, hogy a vállalat milyen mértékben integrálta a
környezetvédelem szempontját általános irányítási rendszerébe és
tevékenységébe.

Környezetvédelem
Környezetvédelmi Mutatók a vállalatoknál
Környezetvédelmi Tevékenység Mutatója

azt jelzi, hogy a vállalat végzett-e az elmúlt három évben környezetvédelmi
beruházást, és vásárolt-e környezetvédelmi szolgáltatást más vállalattól.
Környezetvédelmi Innováció Mutatója
azt jelzi, hogy a vállalat végez-e környezetvédelmi termék- vagy technológiai
innovációt, illetve általában figyelembe vesz-e környezetvédelmi szempontokat
termék- és technológiafejlesztései során.
Innováció
a környezetvédelem és a verseny-képesség valódi egymásra találásának
terepe, mely a környezetterhelés csökkentését ígéri.
Környezetvédelmi termék- vagy technológiai fejlesztés
a környezeti kockázatok minimalizálásának („tiszta” technológiák és termékek)
és/vagy a hatékonyság növelésének (azaz a nyersanyag- és
energiafelhasználás, valamint a káros anyag kibocsátás csökkentésének) útját
jelentheti.

Környezetvédelem
10. hét: Menedzsment a környezetvédelemben
Vállalati környezeti menedzsment
Célja, a mindennapi eszközök megtalálása a hatások valós mérésére és a

gazdasági-társadalmi hatások fenntartható módon történő kezelésére.
A környezeti menedzsment nem korlátozódhat a „falakon belülre”!
Felmerülő kérdések:
1. Milyen a jó környezeti menedzsment?

2. Mennyire képes a menedzsment kézben tartani és uralni a vállalat
endogén és exogén környezeti kockázatait? (a környezeti
menedzsment minősítése)
3. Milyen a jó környezeti menedzser?

Környezetvédelem
A vállalati környezetmenedzsment alapelvei (ICC Charta elvei)

1.Kiemelt vállalati cél.
A környezet védelme és az azt szabályozó környezeti menedzsment a vállalati
célok között a legfontosabbak közé tartozik. A megfelelő környezeti
menedzsment meghatározó feltétele a vállalat fenntartható fejlődésének.
2. Integrált menedzsment.
A környezetvédelmi programokat és környezetbarát gyakorlatot minden üzleti
tevékenységben érvényesíteni kell, mint a menedzsment összes funkciójának
alapvető elemét.
3. Folyamatos javítás.
A vállalatnak érdeke a környezeti image folyamatos javítása, ezért a környezeti
politikának számításba kell vennie a technikai fejlődést, a tudomány állását, a
fogyasztók igényeit és a társadalom elvárásait.
4. Az alkalmazottak folytonos képzése, ösztönzése.
Az alkalmazottakat nevelni, gyakorlatoztatni kell annak érdekében, hogy
tevékenységüket a környezet iránti kellő felelősséggel és a környezet védelme
iránti elkötelezettséggel végezzék.
Környezetvédelem
A vállalati környezetmenedzsment alapelvei (N. Klaus nyomán)

5. A projektek előzetes környezeti értékelése. Előzetes hatásvizsgálat.
A környezeti hatást minden új tevékenység, projekt megkezdése előtt, a
szállítás, illetve a gyártás megkezdése, a termékek várható környezeti
hatásait a gyár területének az elhagyása előtt értékelni kell.
6. Termék- és szolgáltatási felelősség.
Olyan termékeket és szolgáltatásokat kell kifejleszteni, amelyeknek nincs káros
környezeti hatásuk, biztonságosak a folyamatos használatban, energia és
természeti erőforrás felhasználásuk hatékony, visszaforgathatóak vagy
biztonságosan hulladéklerakóba helyezhetőek.
7. Fogyasztói tanácsadás.
A fogyasztókat, az elosztó hálózatot és a lakosságot tájékoztatni kell.
8. Létesítmények és a tevékenységek.
A tervezéskor figyelemmel kell lenni a várható energia és nyersanyag
felhasználási hatékonyságát. A kedvezőtlen környezeti hatásokat és a
hulladékok keletkezését a minimálisra kell csökkenteni.

Környezetvédelem
A vállalati környezetmenedzsment alapelvei

9. Kutatások.
A felelős vállalati menedzsment megrendelője és támogatója olyan
kutatásoknak, amelyek a vállalat működéséhez szükséges alapanyagok
felhasználását minimalizálják, és a gyártási folyamatok kedvezőtlen
környezeti hatásait, káros emisszióit csökkentik.
10. A szennyezés megelőzését szolgáló megközelítés. Elővigyázatosság.
A gyártást, a termékeket és szolgáltatásokat a kor műszaki és tudományos
felismeréseinek a szintjén úgy kell összhangba hozni, hogy
megakadályozható legyen a környezet degradálódása.
11. Vállalati külső kapcsolatok.
A környezetbarát menedzsment elveit a vevőik és a szállítóik is elfogadják és
alkalmazzák.
12. Üzemzavarok és balesetek.
Veszélyelhárítás terveket és kapcsolódó veszélyelhárító szolgáltató
intézményeket kell létrehozni, fel kell készíteni a hatóságokat és a környező
lakosságot a lehetséges balesetek kockázataira.
Környezetvédelem
A vállalati környezetmenedzsment alapelvei

13. Technológia transzfer.
A jó környezeti menedzsment segíti a környezetbarát technológiák és vezetési
módszerek elterjesztését az ipari és a közösségi ágazatokban.
14. Közreműködés közös erőfeszítésekben.
Közreműködés a társadalmi környezetpolitika kimunkálásában és
megvalósításában. A környezeti tudat fejlődésének elősegítése.
15. Nyitottság.
A vállalatoknak vállalniuk és válaszolniuk kell a tevékenységük (termékeik és
szolgáltatásaik, technológiáik) hatásával kapcsolatban felmerülő környezeti
problémákra, a tovaterjedő és globális problémákat is figyelembe véve.
16. Tájékozottság és tájékoztatás.
A környezeti állapot mérése, a rendszeres környezeti auditálás, a tények
értékelése és összevetése a követelményekkel és a jogi normákkal. A
menedzsment köteles tájékoztatni az érintetteket tevékenysége környezeti
hatásairól.

Környezetvédelem
A vállalati környezeti menedzsment hibái
1. A vállalat nem ismeri fel a környezeti kihívásban rejlő üzleti

lehetőségeket.
Alul vagy túlbecsülés.
Kiszorulás a környezetvédelmi piacról.
Jövőbeli veszteségek.
2. A vállalat túlértékelheti a környezeti kihívás korlátait.
Kieséshez, bukáshoz vezet.
Hibás személet:
A környezetvédelemre „csak több pénz kell”, ahelyett, hogy gazdasági
előny származna belőle.
Vállalaton belüli ellentétek!

Környezetvédelem
A „jó vállalati környezeti menedzsment”…
1.Alapelvek, charták betartása.

2.EMAS
Környezeti menedzsment és Audit terv.
EU 1836/93 sz. rendelet.
Útmutató a követendő környezeti menedzsment rendszerre
vonatkozóan.
21 cikkelyt tartalmaz.
1.ISO 14000 tanúsítvány

A vállalat megfelelő környezeti menedzsment rendszert
működtet.

Környezetvédelem
Környezetközpontú vállalatirányítási rendszer
EMAS
Az Európai Unió tagállamai 1995. április 1-jei hatállyal vezették be
= Eco-Management and Audit Scheme
ISO 14000
1996-ban fogadta el a Nemzetközi Szabványosítási
Szervezet.
Környezetirányítási rendszer (KIR):

Első lépése egy környezeti állapotfelmérés elvégzése, második lépés
a KIR dokumentációjának elkészítése.

Környezetvédelem
ISO 14 000 szabványrendszer feladatai
Az egyes országok eltérő szabványaiból származó kereskedelmi

korlátok minimalizálása.
A környezeti menedzsment területén a minőségmenedzsmentnél
elérthez hasonló egységes közelítésmód és közös nyelvezet
megteremtése.
Megerősíteni a vállalatokat a tekintetben, hogy képesek legyenek
elérni és mérni környezeti teljesítményük javulását.
Felállítani a vállalatok számára a regisztráláshoz szükséges
egységes követelményrendszert.
Csökkenteni a párhuzamos auditálások számát, amit a fogyasztói
szervezetek, a szabályozó hatóságok, a partnervállalatok vagy a
regisztrálást végző intézmények kezdeményeznek.

Környezetvédelem
Környezetmenedzsment rendszerek eszközei
Életciklus-elemzés:
A környezeti menedzsment egyik egyre több területen alkalmazott
eszköze. (angol elnevezés: Life Cycle Analysis - LCA).
Az utóbbi időben az érdeklődés középpontját jelenti.

Végleges választ ad a legtöbb környezetvédelemmel kapcsolatos
problémára.
Az ipari gyártó cégek az LCA használatától annak igazolását
várják, hogy környezetvédelmi szempontból termékeik a
legkiválóbbak.
A környezetvédők az LCA-ban látják a segítséget ahhoz, hogy
szakmailag megalapozott környezetvédelmi döntések
születhessenek.
Jóságát a bevitt adatok milyensége határozza meg.

Környezetvédelem
LCA
Egy termék vagy szolgáltatás teljes élettartama alatt az anyag-

és energiaáramlást és az azokhoz kapcsolódó környezeti
hatásokat vizsgálja.
Főbb szakaszai:
1. a vizsgálat céljának és a vizsgált rendszer határainak kijelölése
2. az életciklus-leltár elkészítése az egymást követő szakaszokra
3. az életciklus hatáselemzése
4. a leltár és a hatásértékelési szakaszok eredményeinek
értelmezése, dokumentálása

Környezetvédelem
LCA
A folyamatban a termék teljes életciklusát szem előtt kell tartani, a
nyersanyag kibányászásától kezdődően a termelési, energia előállítási és a
szállítási folyamatokat, az elosztási, raktározási, értékesítési, felhasználási és
a lehetséges újrafelhasználási szakaszokat, egészen addig, amíg a maradék
hulladék anyagot ártalmatlanítják.
A kapcsolódó folyamatok kombinációja során regisztrált kimeneti és bemeneti

mennyiségek képezik az életciklus leltárt.
Következő lépésként egy hatáselemzésben meg kell vizsgálni az egyes

anyagféleségek felszabadulása, felvétele által keltett különféle környezeti
hatásokat. (Bonyolultabb eredmények, mint az életciklus leltár esetében).
Az életciklus felmérésben a különböző környezeti hatások nagy halmazát a

mutatók egy kisebb halmazába kell tömöríteni.

Környezetvédelem
LCA
Környezeti hatások (amelyek figyelembe kerülnek):

Üvegháztartás
Ózonréteg vékonyodása
Savasodás
Eutrofizáció
Szmog
Toxikus anyagok
Szintek:
Fogalmi LCA-szint
Egyszerűsített LCA-szint
Részletes LCA-szint
Módszer:
Eco-indicator 99. (MSZ EN ISO 14042:2001 szabványnak megfelelően)

Környezetvédelem
11 hét: Menedzsment a környezetvédelemben
Ökológiai mérleg
Olyan elemzési módszer, amely lehetővé teszi, hogy az élő környezetünknek
okozott különböző ártalmakat a fentiekben ismertetett elveken felbecsüljük.
Célja, hogy közös nevezőre hozza az összes olyan ökológiai hatást, amely
anyagok felhasználásából származik, lett légyen szó akár termelésükről vagy
ártalmatlanításukról.
A szóban forgó mérleg tehát a környezetnek okozott ártalmakat veszi számba,

oly módon, hogy valamennyit egyetlen dimenzióban mutatja be és egységes
ökológiai indexekkel fejezi ki.
Ökológiai mérleg készítése:

Egy adott termék teljes életmenetének elemzése, a termék életmenete során
létrejövő ökológiai hatások, valamint ezek következtében létrejövő
környezetterhelések felmérése.

Környezetvédelem
Ökológiai mérleg vázlata
a környezetből
⇓
nyersanyag kitermelés
szállítás
termelés
kereskedelem
használat
hulladék hasznosítás
hulladék lerakás
⇓
a környezetbe

Környezetvédelem
Ökológiai mérleg készítése
Az ökológiai mérleg dimenziói:

1. a tárgyi, azaz anyag- és energiamérleg, a „függőleges” dimenzió
2. a hatásmérleg
3. a társadalmi következményekkel meghatározott dimenzió
4. gazdasági tényezők.
A „kétdimenziós” (1, 2) ökológiai mérleget a 3. és a 4. dimenzió bővíti ki

termékvonal elemzéssé.
Lépések:
1. Célmeghatározás
2. Tárgyi mérleg „leltár” elkészítése
3. Hatásmérleg elkészítése
4. Mérleg értékelése
5. Optimálási elemzés

Környezetvédelem
Üzemi környezetmérleg és környezetvédelmi auditálás

Üzemi környezetmérleg:
• Kizárólag az üzemen belüli anyag- és energiaátalakulási folyamatokkal
foglalkozik, beleértve a mennyiségi és minőségi környezeti hatások elemzését
is.
• Részletesen elemzi az üzemben végrehajtott gyártási folyamatokat, ami
szükségszerűen azok ökológiai termékmérlegeit is magában foglalja.
Környezetvédelmi auditálás:
EA-Environmental Auditing
két lényeges kérdéscsoportra terjed ki:
1. a vizsgált szervezet működése mennyiben felel meg a környezeti előírásoknak
2. a bevezetett és működő környezeti menedzsmentrendszer vizsgálata
Célja: a vállalati tevékenység folyamatos ökológiai továbbfejlesztésének

ösztönzése. A hatósági auditálások szerepét idővel a vállalati önellenőrzés
vegye át.

Környezetvédelem

KV BSC PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

KV BSC PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Környezetvédelem (BSc)

Tantárgyjegyző és gyakorlatvezető: Dr. Mannheim Viktória, egyetemi adjunktus

Kötelező és ajánlott irodalmak:

A kredit megszerzésének feltétele:

Dr. Mannheim Viktória: 1

1. hét: Környezetvédelem fogalma, területei és céljai. Fenntartható fejlődés és környezetvédelem.

Dr. Mannheim Viktória: 3

Dr. Mannheim Viktória: 4

• Az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet

• A levegő, víz, a talaj és a növény- és állatvilág védelme az

• Az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése.

Dr. Mannheim Viktória: 5

Környezetvédelmi tevékenységek a magvalósítandó célok elérése érdekében:

1. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások (károsító emissziók)

A termelés- és termékintegrált környezetvédelem a termelési és fogyasztási

2. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások és hatásaik elemzésére és

Dr. Mannheim Viktória: 6

A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei:

5. „Szennyező fizet” elv:

Dr. Mannheim Viktória: 7

6. „Fenntartható Fejlődés” elv

A szükségletek kielégítése addig biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik. Az

A fenntartható fejlődés lényege:

Dr. Mannheim Viktória: 8

A „fenntartható fejlődés” alapelvei, jogok és felelősségek

A. Általános alapelvek, jogok felelősségek

Az EU környezetvédelmi politikájának legfontosabb alapelvei:

Környezetvédelmi politika: a Múlt:

Dr. Mannheim Viktória: 10

• 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról

• 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

• 3/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj

Dr. Mannheim Viktória: 11

Általános jogszabályok és szakterületi törvények

• 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

• 1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről

• 2000. évi XLIII. törvény

• 2000. évi XXV . törvény

+ Kormányrendeletek, Miniszteri rendeletek áttekintése

Dr. Mannheim Viktória: 12

Környezetbarát termék védjegy:

•nem tartalmaz veszélyes anyagot

Dr. Mannheim Viktória: 13

3 Újrahasználat Dr. Mannheim Viktória: 14

(2001. január elsejével hatályba lépett a 2000. évi XLIII. törvény a

Dr. Mannheim Viktória: 15

II. Veszélyes hulladékok:

Dr. Mannheim Viktória: 16

Szilárd települési hulladék jellemzése és

Háztartások Ipar, szolgáltatás

Szilárd települési hulladék

Fogyasztási hulladék Fogyasztás

Kibocsátás = Emissziók Hasznosítás

Dr. Mannheim Viktória: 19

A környezetvédelmi termékdíj-rendszer szereplői:

A 2009.június 1.-jével hatályba lépett termékdíjas jogszabály-módosítások:

Változások 2009. június elsejével:

•A műanyag (bevásárló-reklám) táska termékdíjtétele 100%-ban levonható, ha a

Dr. Mannheim Viktória: 21

„csomagolóanyag: olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása,

Elsődleges csomagolás: fogyasztói csomagolás

94/2002. (V.5.) Kormányrendelet

A csomagolás környezeti hatásai: