ÚTMUTATÓ

PROJEKTEK KLÍMAKOCKÁZATÁNAK

ÉRTÉKELÉSÉHEZ ÉS CSÖKKENTÉSÉHEZ

(Rövid neve: Klímakockázati Útmutató)

 Készült:
a Miniszterelnökség megbízásából a Klímapolitika Kft.
által összeállított tanulmány alapján, melynek szerzői:

Kelemen Ágnes és Malatinszky Édua, Dr. Buzás

Kálmán, Dr. Kis-György Lajos, Dr. Mátyás László

Lezárva: 2016. november 11.

Közzétéve: 2017. január

További információ:
Miniszerelnökség Monitoring és Értékelési Főosztály
Értékelési és Tervezési Osztálya

Tartalo
2
m
1. BEVEZETŐ 4
1.1. Az útmutató célja 5
1.2. A Klímakockázati Útmutató alkalmazási köre 6
1.3. Az éghajlatváltozás által befolyásolt projektek azonosítása 7
1.4. Az éghajlatváltozás hatása a fizikai beruházásokra és infrastruktúrára 8
2. ADAPTÁCIÓS ÚTMUTATÓ 10
2.1. Projektek klímabiztossá tételének integrálása a hagyományos eszköz életciklusba 10
2.2. Adaptációs célkitűzések meghatározása 11
2.3. Az adaptációs eszköztár moduljai 12
1. Modul: A beruházás érzékenységének elemzése 13
2. Modul: A projekthelyszín kitettségének értékelése 18
3. Modul: Potenciális hatások elemzése 21
4. Modul: Kockázatelemzés 23
5. Modul: Lehetséges adaptációs intézkedések azonosítása és előzetes szűrése 26
6. Modul: Adaptációs intézkedések értékelése 29
7. Modul: Adaptációs intézkedések integrálása a projektbe 30
8. Modul: Adaptációs intézkedések hatásosságának nyomonkövetése 30
MELLÉKLET: MINTADOKUMENTUM A PROJEKT ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL SZEMBENI SÉRÜLÉKENYSÉGE ÉS A
PROJEKT KLÍMABIZTOSSÁ TÉTELÉNEK ÉRDEKÉBEN TERVEZETTINTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSÁHOZ 32

3
1. BEVEZETŐ

A projektek klímakockázatának értékelése és kezelése az európai uniós támogatásban részesülő

projektek esetében kötelező feladat. A Klímakockázati Útmutató célja ennek a
kötelezettségteljesítésnek a támogatása az értékelés és a kockázatkezelés, alkalmazkodás lehetséges
lépéseinek bemutatásával.

„A 2014-2020 időszakra szóló Európa 2020 stratégia”1 az Európai Unió legfőbb stratégiai célkitűzéseit
meghatározó dokumentum, amelyben a klímaváltozás kockázatának csökkentése az öt fő stratégiai
célkitűzés egyike. Az EU2020 stratégia az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését jelöli
meg legfőbb célkitűzésként minden szektorban, elsősorban az energiafelhasználás csökkentése, a
megújuló energiahordozók arányának növelése, az új technológiák kihasználása révén. Hasonlóan
fontos cél a klímakockázatokkal szembeni ellenálló-képesség javítása, és a katasztrófák megelőzését
és kezelését szolgáló képesség fejlesztése.

A 1303/2013 EU rendelet előírásai szerint a tagállamok és a Bizottság biztosítják a partnerségi

megállapodások és a programok elkészítése és végrehajtása során az éghajlatváltozás mérséklését és
az ahhoz történő alkalmazkodást, a biológiai sokféleséget, valamint a katasztrófákkal szembeni
ellenálló képességet és a kockázat megelőzését és kezelését. A tagállamok a Bizottság által elfogadott
beavatkozási kategóriákon, kiemelt jelentőségű területeken vagy intézkedéseken alapuló módszertan
segítségével tájékoztatást nyújtanak az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásáról,
az erre a célra fordított források nagyságáról.

A 2014. május 16-án hatályba lépett 2014/52/EU irányelv az egyes köz- és magánprojektek
környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosítása már előírja,
hogy „helyénvaló felmérni a projekteknek az éghajlatra gyakorolt hatását (például az üvegházhatást
okozó gázok kibocsátását), és az éghajlatváltozásnak való kitettségüket.” A 2014-2020 programozási
időszakban a nagyprojektek esetében ez a követelmény úgy jelenik meg, hogy az EU Bizottság általi
jóváhagyáshoz az Alapok közös szabályozását tartalmazó 1303/2013 EU rendelet 101. cikk f) szakasz
értelmében az irányító hatóságoknak biztosítani kell, hogy a nagyprojektekről olyan környezeti
hatásvizsgálat készüljön, amely figyelembe veszi az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz történő
alkalmazkodás szükségleteit, valamint a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet. A
nagyprojektek benyújtásához ugyancsak szükséges költség-haszon elemzésben már figyelembe kell
venni a klímaváltozásra, katasztrófa-kockázatra vonatkozó elemzés eredményeit is.

Végül az 1303/2013 EU rendelet I. melléklete szerint a tagállamok a 8. cikknek megfelelően

figyelembe veszik az Európai Strukturális és Beruházási Alapok támogatásával végzett
beruházásoknak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó
potenciálját, valamint biztosítják, hogy azok ellenállóak legyenek az éghajlatváltozással és a
természeti katasztrófákkal (így az áradások, aszályok, hőséghullámok, erdőtüzek és szélsőséges
időjárási események növekvő kockázatával) szemben .
1
COM(2010) 2020 final
4
Az éghajlatváltozás miatt minden projekt esetében ezért az alábbi kérdéseket kell megválaszolni:

1. Mennyire sérülékeny a projekt az éghajlatváltozás következtében fellépő szélsőséges

eseményekkel szemben (hogyan lehet csökkenteni az ebből adódó kockázatokat, és hogyan
lehet gondoskodni arról, hogy a projekt megvalósítását és fenntartását ne veszélyeztessék
ezek az események)?
2. Hogyan tud a projekt hozzájárulni az üvegházhatású és a savasodást kiváltó gázok
kibocsátásának csökkentéséhez?
3. Hozzá tud-e járulni a projekt az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásához, tudja-e
támogatni az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást? 2”

1.1. Az útmutató célja

Az útmutató célja, hogy támogatást nyújtson a fizikai beruházást, illetve infrastruktúrafejlesztést

megvalósító projektmenedzserek számára. Az útmutató segítségével a projektmenedzserek a
projektek jelenlegi éghajlat változékonyságával szembeni, illetve a jövőben várható éghajlati
viszonyokkal szembeni ellenálló képességét biztosíthatják. Az útmutató végigvezeti a felhasználót a
projektek klímabiztossá tételének lépésein, és a projektmenedzserek rendelkezésére bocsát egy 8
modulból álló eszköztárat. A projektek klímabiztossá tételéből eredő pótlólagos munkaterhek és
költségek minimalizálása érdekében az eszköztár integrálható a projektek tervezésének és
megvalósításának általános folyamatába.

Az útmutatóhoz részletes módszertani leírás is készült, amely a kockázatértékeléshez és az

adaptációs intézkedések meghatározásához további információkat, segítséget nyújt. A „Részletes
módszertani leírás a klímakockázati útmutatóhoz” c. dokumentum szerkezete megegyezik a
Klímakockázati Útmutató szerkezetével, de sokkal részletesebben mutat be több témakört. Többek
között:

 a költség-haszon elemzéshez, a megvalósíthatósági tanulmányhoz kapcsolódó lépeseket a

klímakockázatok azonosításához és értékeléséhez,

 szektor-specifikus érzékenységi-, hatás-, és adaptációs intézkedéseket a közlekedés,

hulladékgazdálkodás, ivóvízellátás, szennyvízi fejlesztések, továbbá a csapadék-csatornázásra
vonatkozóan,

 az egyes területekre jellemző kockázatok értékeléséhez kockázati térképeket az egyes

éghajlati kockázatokra.

2
Kivonat a A Partnerségi Megállapodás Monitoring Bizottság által jóváhagyott „A horizontális követelmények
érvényesítésének részletes szabályai” c. dokumentumból

5
 1.2. A Klímakockázati Útmutató alkalmazási köre

Az útmutató használatát kétféle projekt előkészítése és megvalósítása esetén javasoljuk:

 éghajlat által befolyásolt projektek – eszközök, vagyontárgyak és infrastruktúrák,

amelyekben az éghajlatváltozás fizikai károkat okozhat, illetve amelyek által ellátott
szolgáltatás minőségét az éghajlatváltozás befolyásolhatja, amennyiben nem kerül sor
klímabiztossá tételükre; valamint

 adaptációs projektek – melyek célja, hogy csökkentse a projektek, illetve a környezeti és

társadalmi rendszer éghajlatváltozással szembeni sérülékenységét, pl. árvízvédelmi
rendszerek.

Az európai uniós támogatásban részesülő projektek esetében klímakockázatra elsősorban azokban a

projektekben lehet számítani, melyek az Európai Bizottság 215/2014/EU végrehajtási rendelet I.
melléklete szerinti i - iv. dimenzókódú tevékenységeket tartalmazzák. Ide tartoznak a következők:
építés, szállítás, csomagolás, berendezések és járművek beszerzése, hálózat-kiépítés, informatikai
rendszerek kiépítése-fejlesztése, földmunkát, vízrendezést igénylő beruházások, káros anyag
kibocsátásával, hulladék keletkezésével járó tevékenységek, felszíni vagy felszín alatti vizeket, élő
felületeket, helyi vagy országos védettségű területet, létesítményt érintő beruházások:

i. Termelő beruházás
ii. Alapvető szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra és a kapcsolódó beruházások: energetikai,
környezeti (hulladékkezelés, ivóvíz- és szennyvízkezelés, vízvédelem, üvegházhatású gázok
kibocsátásának csökkentése, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz), közlekedési infrastruktúra,
fenntartható közlekedés, információs és kommunikációs technológiák (TEN-ICT)
infrastruktúrája
iii. Szociális, egészségügyi és oktatási infrastruktúra és a kapcsolódó
iv. Endogén potenciál fejlesztése: kutatás, fejlesztés, innováció infrastruktúrája,
vállalkozásfejlesztés infrastruktúra és szolgáltatások, Információs és kommunikációs
technológia (IKT) – keresletserkentés, alkalmazások és szolgáltatások, természeti környezet
védelme, környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, kulturális örökség védelme,
rehabilitálása, kerékpárút, gyalogút építése, természeti területek turisztikai potenciáljának
fejlesztése, turisztikai fejlesztések, közigazgatás intézményi kapacitásának fejlesztése.

Ezekben az esetekben állapotfelmérésre, megelőző intézkedésekre, és a beruházás során és

megvalósulását követően szükség szerint enyhítő, kompenzáló intézkedésre, nyomon követésre van
szükség. Az elvégzett intézkedésekről olyan tájékoztatást kell közzé tenni, amelyből a projektben
megvalósuló intézkedések megismerhetők, és a felhívás, illetve a projekt előkészítése során meg kell
felelni a Partnerségi Kódexben foglalt előírásoknak.

6
 1.3. Az éghajlatváltozás által befolyásolt projektek azonosítása

Annak érdekében, hogy meghatározzuk, hogy egy adott projekt éghajlat által befolyásolt-e, az 1.
Táblázatban szereplő ellenőrző listát alkalmazhatjuk.

1. Táblázat: Ellenőrző lista az éghajlatváltozás által befolyásolt projektek azonosítására

1. 2014-2020 közötti támogatási időszakban megvalósuló projektek esetében: Fizikai igen/nem

beruházás esetében annak tervezett élettartama, egyéb beruházás esetén a projekt tervezett
működése legalább 15 év?
2021-2027 közötti támogatási időszakban megvalós uló projektek esetében:
Infrastruktúrába irányuló beruházás esetén annak várható élettartama legalább 5 év?

2. A projekt megvalósításának helyszíne, illetve a projekt sikeressége szempontjából igen/nem

releváns egyéb helyszínek az éghajlatváltozásnak kitett helyszínek-e? (ld. 4. rész)

3. A projekt létesítményeket és tevékenységeket negatívan érinti-e a magasabb igen/nem

hőmérséklet és az egyéb éghajlati paraméterek változása (a releváns éghajlati paraméterek
felsorolásához ld. a 3.1 - 3.19 kérdésekben jelzett éghajlati jellemzőket)? Az éghajlatváltozás
vezethet-e csökkent termelékenységhez, magasabb költségekhez vagy a berendezések
meghibásodásához?

4. A víz szerves része-e a projekt működtetésének, illetve szerves része-e a projekt által igen/nem
előállított termékeknek vagy szolgáltatásoknak? Ide tartoznak az árvíz, belvíz, esővízelvezetés,
ivóvíz és csatornavíz hálózatok, hűtővíz, stb. és ezekhez kapcsolódó infrastruktúra valamint az
ezektől függő termékek és szolgáltatások. Amennyiben a víznek jelentős szerepe van a projekt
üzemeltetésében (pl. hűtővíz egy termelési eljárás során), illetve része a terméknek (pl. italok
gyártása) vagy a szolgáltatásnak (pl. vízparti turizmus) úgy a projektet befolyásolhatja az
éghajlatváltozás.

5. A projekt energiaellátását megzavarhatja-e az időjárás változékonysága vagy az igen/nem

éghajlatváltozás? (pl. vezetékek károsodása extrém időjárási események következtében, víz,
biomassza vagy egyéb megújuló energia potenciál változása az éghajlatváltozás következtében,
stb.)

6. A projekt által előállított termékek és szolgáltatások árát vagy mennyiségét igen/nem

befolyásolja-e az éghajlatváltozás, illetve azok függnek-e más közbenső termékektől vagy
szolgáltatásoktól, amelyek árát vagy mennyiségét befolyásolhatják éghajlati paraméterek vagy
időjárási események? (pl. élelmiszer feldolgozás, turizmus, stb.)

7. A projekt szállítási útvonalai különösképpen ki vannak-e téve és érzékenyek-e időjárási igen/nem

eseményekre (pl. viharok, árvizek, tömegmozgások, stb.)?

8. A projekt üzemeltetéséhez szükséges munkaerő különösképpen ki van-e téve igen/nem

hőmérsékleti stressznek vagy szélsőséges időjárási eseményeknek (pl. nem légkondicionált,

7
 illetve rosszul szellőző épületekben, vagy kint dolgozik)?

9. A projekt termékei és szolgáltatásai iránti keresletet befolyásolja-e az időjárás vagy igen/nem

éghajlat? (pl. épületek hűtése és fűtése, stb.)

HA az 1. táblázat 1. kérdésére a válasz ’igen’, ÉS emellett a 2–9. kérdések bármelyikére ’igen’-nel

válaszolt, az Ön által végrehajtandó projekt az éghajlatváltozás által potenciálisan befolyásolt
projekt, ezért a projekt sérülékenységi elemzésének elvégzése és a projekt klímabiztossá tétele az
adaptációs útmutatóban foglaltak szerint szükséges!
HA az 1. táblázat 1. kérdésére, VAGY a 2-9. kérdések mindegyikére ’nem’ választ adott, akkor
további elemzésre nincs szükség.

1.4. Az éghajlatváltozás hatása a fizikai beruházásokra és infrastruktúrára

Az antropogén okok miatt bekövetkező éghajlatváltozás napjainkban drasztikus méreteket ölt. A

felmelegedési folyamatot legfeljebb lassítani lehet, megállítani nem. Az üvegházhatást okozó gázok
kibocsátásának csökkentése szükséges annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásainak
kialakulási esélyeit csökkentsük. Azonban a változtatás nem kerülhető el teljes mértékben: az
éghajlatváltozás hatásai már jelenleg is érzékelhetők, és a hatások a jövőben egyre érezhetőbbé
válnak majd. Ennek következtében az éghajlatváltozás egyre inkább befolyásolni fogja a projektek és
beruházások teljesítményét is, ezért szükségessé válik a projektek sérülékenységének és a
kockázatoknak a csökkentése.

Az éghajlatváltozás várható hatásai Magyarországon az alábbiak:

 fokozatos növekedés az éves átlaghőmérsékletben, a legnagyobb növekedés a nyári
évszakokban várható,
 fokozatos növekedés a hőhullámok előfordulási valószínűségében és tartósságában,
 hideg szélsőségek csökkenése/csökkenés a fagyos napok számában,
 az éves átlagos csapadékmennyiség csökkenése,
 aszályos időszakok hosszának növekedése,
 a csapadék éves eloszlásának változása,
 a csapadékos események intenzitásának növekedése,
 megnövekedett UV sugárzás, csökkent felhőképződés,
 a másodlagos hatások kialakulásának gyakorisága.

Az éghajlatváltozás befolyásolni fogja a környezeti és társadalmi rendszereket, melyek körülveszik a

fizikai eszközöket és infrastruktúrákat, és azok kölcsönhatását ezekkel a rendszerekkel.

Az éghajlatváltozás több módon befolyásolja a fizikai beruházások élettartamát, üzemeltetését, az

általuk nyújtott szolgáltatások minőségét. A változó éghajlat azt eredményezheti, hogy azok az
események, melyek korábban kivételesek voltak, gyakoribbá válnak. Az éghajlatváltozás a projektek

8
üzemelését is befolyásolhatja. Ez jelentkezhet a berendezések hatékonyságának csökkenésében,
illetve a megengedett hibahatárok csökkenésében, vagy kényszerű üzemszünetekben.

Az éghajlatváltozás hatásainak következményei a fizikai beruházásokra és infrastruktúrák

tekintetében az alábbi kategóriákra bontható:
a) az éghajlatváltozás miatt a beruházásban keletkező károk és rövidebb élettartam, pl. utakat
és hidakat károsító árvíz, épületek tetőszerkezetét károsító szélvihar, stb. melzek a projekt
megvalósítása után, vagy megvalósítás közben jelentkezhetnek.
b) az éghajlatváltozás miatt a beruházás okán a beruházás környezetében (egyéb
infrastruktúrákban, természeti környezetben, stb.) keletkező fizikai károk, illetve az ezek
kapcsán felmerülő peres eljárások költségei, pl. a nem megfelelően rögzített tetőcserepek
által okozott emberi sérülések, a víz lefolyását akadályozó utak miatt keletkező árvízkárok,
stb.
c) a beruházás által biztosított szolgáltatásban történő negatív változások az éghajlatváltozás
hatására, pl. utak járhatatlanná válása, szennyvíztisztítás szünetelése, termelés
hatékonyságának csökkenése, stb., és adott esetben az ezzel összefüggő bevételkiesés, illetve
többletköltség, valamint a beruházás megítélésének romlása, hírnévvesztés.
d) az éghajlatváltozás hatásai elleni védekezés miatt megnövekedett működési, illetve
pótlólagos beruházási költségek,
e) az éghajlatváltozás közvetett hatása a beszállítók, illetve fogyasztókra kifejtett hatáson
keresztül, pl. az élelmiszer feldolgozáshoz szükséges nyersanyagok nem állnak rendelkezésre
megfelelő mennyiségben vagy minőségben a beszállítókat érintő éghajlatváltozás miatt, stb.
f) megnövekedett biztosítási költségek,
g) egyéb társadalmi költségek.

Ezen elsődleges következmények miatt másodlagos következmények is megjelennek a társadalom,

gazdaság és környezet körében, pl. az utak járhatatlansága miatt késés munkahelyre, áruk
megromlása, stb.

9
2. ADAPTÁCIÓS ÚTMUTATÓ

Ez a fejezet azt mutatja be, hogy a projektek klímabiztossá tételének eszköztára hogyan építhető be a
meglévő projekttervezési és megvalósítási folyamatokba, valamint hogy az eszköztárat kitevő 8
modul közül melyiket mikor és hogyan lehet alkalmazni.

2.1. Projektek klímabiztossá tételének integrálása a hagyományos eszköz életciklusba

A klímakockázatok csökkentését szolgáló eszköztár 8 modulját mutatja be a 2. Táblázat. Az első 4

modulnak két változata van – egy előzetes vizsgálat, illetve egy részletesebb változat melyre abban az
esetben kerül sor, amennyiben az előzetes vizsgálatok alapján ez szükségesnek tűnik. Az előzetes
vizsgálatok során alkalmazott gyors szűrési folyamatot a projekt tervezési szakaszában kell elvégezni,
míg a részletesebb felmérésre a projektciklus későbbi szakaszaiban kerül sor.

2. Táblázat: A klímakockázat csökkentési eszköztár 8 modulja

Modulok Modul megnevezése Előzetes és részletes

sorrendje elemzés?

1 Projekt érzékenységelemzés Igen

2 Helyszín kitettségének értékelése Igen
3 Potenciális hatások elemzése (1. és 2. Modulok eredményei alapján) Igen
4 Kockázatértékelés Igen
5 Adaptációs opciók beazonosítása és előzetes szűrése Nem
6 Adaptációs opciók értékelése Nem
7 Adaptációs intézkedések integrálása a projektbe Nem
8 Adaptációs intézkedések hatásosságának monitorozása Nem

Az adaptációs útmutatóban bemutatott elemzések elvégzése két szinten lehetséges:

 Előzetes elemzés: egy kvalitatív elemzés, mely eredményeképpen meghatározásra kerül, hogy
a projekt érzékenysége, kitettsége, sérülékenysége és az éghajlatváltozás által okozott
kockázat szintje alacsony, közepes vagy magas. Jellemzően a stratégiaalkotás fázisában
készül.
 Részletes elemzés: nem kvalitatív, hanem kvantitatív megközelítést igényel, az érzékenység,
kitettség, sérülékenység és kockázat részletes módszertan alapján kerül felmérésre, pl.
számításokon, modellezésen alapul. Jellemzően a részletes tervezéssel párhuzamosan készül.
A nagyprojektek esetében a részletes vizsgálatot minden esetben javasolt elvégezni, míg az egyéb
projektek esetében az 1-4 modulok alkalmazása során elegendő egy kvalitatív vizsgálat elvégzése,
mely az előzetes vizsgálatok mélységével megegyezik.
A nagyprojektek esetében a 6. Modul szerinti költség-haszon elemzés kötelező, az egyéb projektek
esetében e helyett egy egyszerűbb módszertan is alkalmazható a legjobb adaptációs intézkedés
kiválasztásához.

10
 !
A projekt klímabiztossá tétele szakértelmet igényel.
A projekt éghajlati szempontú értékelésével, valamint a projekt klímabiztosságát garantáló
intézkedések koordinációjával érdemes szakértőt megbízni. Amennyiben ilyen szakértő a projekt
kivitelezését végző cégnél nem áll rendelkezésre, úgy ajánlott külső szakértő megbízása. A
szakértőnek a projekt tervezését és kivitelezését végző csapat tagjaival szorosan együtt kell dolgoznia
ahhoz, hogy az éghajlatváltozással összefüggő szempontok a projektbe valóban beépülhessenek.

2.2. Adaptációs célkitűzések meghatározása

Az adaptációs célkitűzés meghatározása az adaptáció központi kérdése. A „milyen mértékben kell

alkalmazkodni” kérdés egy olyan kérdés, melyre a válasz csak részben alapul elemzésen. Az, hogy
milyen mértékben szükséges alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, a másik oldala annak a
kérdésnek, hogy mekkora (alkalmazkodás után is fennmaradó) reziduális kockázatot lehet elfogadni.
Az adaptációs cél az alábbi szempontok együttes figyelembevételén alapul általában:
 Mekkora a társadalom által elfogadhatónak tekintett kockázat mértéke?
 Mekkora az adaptáció költsége?
 Milyen biztonsági követelményeket fogalmaznak meg a különböző előírások vagy
szabványok?

A jelenlegi útmutató alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy cél egy olyan kockázati szint
elérése, mely a beruházás élettartama alatt biztosítja, hogy az éghajlatváltozás miatt bekövetkező
károk nem haladják meg a jelenleg elérhető, illetve elvárt szintet. Ugyanakkor amennyiben az
elfogadható kockázat szintje jogszabályban meghatározásra került, (pl. mértékadó árvízszint) az
esetben mindig a jogszabályban meghatározott célértékhez kell igazodni és nem a jelenleg jellemző
kockázati szinthez. Amennyiben az elfogadható kockázat szintje nem került meghatározásra
jogszabályban, és a jelenlegi kockázati szint fenntartása a jövőben aránytalanul magas költségekkel
járna, úgy a 6. Modul során elvégzendő költség-haszon elemzésben be lehet mutatni, hogy miért az
adott kockázati célérték került meghatározásra a projekt esetében.

A célkitűzés meghatározása sokféleképpen történhet. A célkitűzést meg lehet fogalmazni kvantitatív

(pl. x cm-es vízállásig árvízvédelem biztosítása) vagy kvalitatív vagy általánosabb módon (pl. emberi
egészség védelme). Az egyes projektek esetében törekedni javasolt a célkitűzések kvantitatív
megfogalmazására, amennyiben a rendelkezésre álló információ ezt lehetővé teszi.

11
 2.3. Az adaptációs eszköztár moduljai

Az 1-3 modulok áttekintése

Az 1-3 modulok a sérülékenység elemzés lépéseit mutatják be. Az éghajlatváltozás iránti

sérülékenységet három tényező határozza meg, melyekkel külön modulokban foglalkozunk. Ez a
három tényező a kitettség, az érzékenység és az adaptációs kapacitás. A három fogalom az 1. ábrán
bemutatottak szerinti összefüggésben van egymással.

1. Ábra: Sérülékenységgel kapcsolatos fogalmak összefüggései

Kitettség Érzékenysé
g

Potenciális Adaptációs
hatás kapacitás

Sérülékenység

Forrás: AdaptNRM projekt (http://adaptnrm.csiro.au/biodiversity-impacts/planning-examples/

A kitettség alapvetően egy helyszínhez (pl. település, régió, természeti terület, stb.) kapcsolódó
tulajdonság, jelen esetben elsősorban a projekt megvalósításának helyszínéhez. 3 A kitettség elemzése
arra ad választ, hogy egy adott projekthelyszín milyen mértékben van kitéve egy adott
éghajlatváltozási hatásnak, pl. a helyszínen jelentkezhet-e potenciálisan árvíz, villámárvíz, aszály, stb.

Az érzékenység egy-egy rendszerhez (pl. ökoszisztéma, emberi egészség, fizikai infrastruktúra)

kapcsolódó tulajdonság. Jelen esetben az érzékenység egy-egy projekttípushoz kapcsolódik
elsősorban. Egy projekttípus esetében az érzékenység azt mutatja, hogy az adott projekt egy adott
éghajlatváltozási hatásra milyen mértékben érzékeny, pl. az utak érzékenyek lehetnek a

3
Nemcsak a projekthelyszín kitettsége befolyásolhatja egy adott projekt sikerességét, hanem más helyszínek
(pl. beszállítók telephelye, szállítási útvonalak, villamosenergia szállítói és elosztói hálózat, stb.) kitettsége is
releváns lehet. Ez esetben a 2. Modul szerinti kitettség vizsgálatot ezekre a helyszínekre is ki kell terjeszteni.
12
hőhullámokra, az épületek az árvízre, stb., mivel ezek az események károkat okoznak az utakban,
épületekben, illetve az azok által betöltött funkciókban.

A kitettség és érzékenység együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy egy potenciális hatás lehetősége
fennálljon. Például az utak érzékenyek lehetnek a folyami árvizekre, azonban ha az adott projekt
olyan helyszínen valósul meg, ahol nincs a közelben folyó, akkor ez esetben a potenciális hatás nem
áll fenn.

Fontos észrevenni, hogy a potenciális hatás nem tartalmaz információt a hatás bekövetkezési
valószínűségének vonatkozásában. A valószínűségeket a 4. Modulban tárgyalt kockázatelemzés során
lehet megvizsgálni.

Fontos azt is észrevenni, hogy a potenciális hatás és a sérülékenység közötti különbséget az

adaptációs kapacitás mértéke határozza meg. Amennyiben pl. egy adott helyszínen az
éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt potenciális hatása magas, azonban a társadalom
alkalmazkodóképessége jó, akkor összességében a sérülékenység mértéke kevésbé lesz magas, vagy
akár alacsony is lehet. Az alkalmazkodóképesség megítélésének nagyságára vonatkozó elemzést ez az
útmutató külön nem tartalmazza, hiszen az egész útmutató célja, hogy a projektek tervezőit és
megvalósítóit rávezesse a megfelelő adaptációs megoldások megtalálására, ezáltal növelve az
adaptációs kapacitást.

A potenciális hatás elemzése három részre oszlik az útmutató szerint, ezeket mutatják be az 1-3
modulok. Az 1. Modulban kerül sor az érzékenység meghatározására, a 2. Modulban a kitettség
meghatározására, a 3. Modulban leírtakat pedig arra lehet használni, hogy a potenciális hatást
meghatározzuk.

1. Modul: A beruházás érzékenységének elemzése

Az érzékenység vizsgálat az éghajlatváltozás elsődleges és másodlagos hatásainak a beruházásra és az

általa nyújtott szolgáltatásra, valamint a szolgáltatás inputjára és outputjára gyakorolt hatásának a
feltárása.

Első lépésben meg kell határozni a projekt potenciális érzékenységét az éghajlati paraméterek teljes
skálájára (pl. eső, szél, hőmérséklet), valamint a másodlagos, éghajlattal összefüggő hatásokra (pl.
árvíz, aszály). Ebben a folyamatban segítséget nyújthat a 3. Táblázat kitöltése. A projektek potenciális
éghajlati veszélyekre való érzékenységét 6 tényező szerint lehet osztályozni: 1) projekthelyszínen
található eszközök és folyamatok, 2) termelési tényezők (víz, energia, stb.), 3) termékek ( beleértve a
saját előállítású vagy vásárolt közbenső termékeket), 4) közlekedési kapcsolatok, 5) a projekt által
előállított termékek vagy szolgáltatások, és 6) a projekthelyszín környezetében található meglévő
eszközök és infrastruktúrák, melyeket a projekt, illetve a projekt adaptációs intézkedései
befolyásolhatnak

A vizsgált időszakok hossza min. 30 év, de fontos megvizsgálni a hosszabb időintervallumot is a ritkán
bekövetkező (pl. 500 évente 1 esemény, a Dunai vízállás 2013-ban) szélsőséges természeti
események miatt.
13
14
3. Táblázat: Mátrix a projekt érzékenységének előzetes vizsgálatához

mennyiségét, minőségét és/vagy árát befolyásolja-e

A projekt helyszín környezetében található meglévő

Közlekedési kapcsolatokat, a munkaerő, inputok és
folyamatokat befolyásolja-e az éghajlatváltozás?

szolgáltatások iránti keresletet befolyásolja-e az

adaptációs képességét befolyásolja-e a projekt?

nyersanyagok, félkész termékek és alkatrészek)
A beruházás helyszínén található eszközöket és

eszközök és infrastruktúrák sérülékenységét és

A termelési tényezők (munkaerő, víz, energia,

vásárolt közbenső termékeket) mennyiségét,

Termékek (beleértve a saját előállítású vagy

minőségét és/vagy árát befolyásolja-e az

termékek szállításának megbízhatóságát

A projekt által előállított termékek vagy

befolyásolja-e az éghajlatváltozás?
Éghajlati paraméter változása

éghajlatváltozás?
1 Felszíni levegő
átlaghőmérsékletének lassú        
növekedése
2 Nyári napok számának
       
növekedése (napi max. > 25 °C)
3 Fagyos napok számának csökkenése
(napi min. < 0 °C)
4 Hőségnapok számának növekedése
(napi maximum ≥ 30 °C)
5 Trópusi éjszakák számának
növekedése (napi minimum ≥ 20 °C)
6 Hőhullámos napok számának
növekedése (napi középhőmérséklet >
25 °C)
7 Átlagos napi hőingás növekedése
(napi maximum és minimum
különbsége, °C)
8 Éves csapadékmennyiség csökkenése
9 Csapadékos napok számának
csökkenése (napi csapadékösszeg ≥ 1
mm, %)
10 Átlagos napi csapadékosság
növekedése (csapadékos napok átlagos
csapadéka, mm/nap)
11 Max. száraz időszak hosszának
növekedése (leghosszabb időszak,
amikor a napi csapadékösszeg < 1 mm,
nap)
12 Max. nedves időszak hosszának
változása (leghosszabb időszak, amikor
15
 mennyiségét, minőségét és/vagy árát befolyásolja-e

A projekt helyszín környezetében található meglévő

Közlekedési kapcsolatokat, a munkaerő, inputok és
folyamatokat befolyásolja-e az éghajlatváltozás?

szolgáltatások iránti keresletet befolyásolja-e az

adaptációs képességét befolyásolja-e a projekt?

nyersanyagok, félkész termékek és alkatrészek)
A beruházás helyszínén található eszközöket és

eszközök és infrastruktúrák sérülékenységét és

A termelési tényezők (munkaerő, víz, energia,

vásárolt közbenső termékeket) mennyiségét,

Termékek (beleértve a saját előállítású vagy

minőségét és/vagy árát befolyásolja-e az

termékek szállításának megbízhatóságát

A projekt által előállított termékek vagy

befolyásolja-e az éghajlatváltozás?
Éghajlati paraméter változása

éghajlatváltozás?
a napi csapadékösszeg ≥ 1 mm, nap)
13 20 mm-t elérő csap. napok
számának növekedése (napok száma,
amikor a napi csapadékösszeg ≥ 20
mm, nap)
14 Felszíni vizek
átlaghőmérsékletének lassú        
növekedése
15 Csapadék évszakos
eloszlásának változása
16 Megnövekedett UV sugárzás,
csökkent felhőképződés
17 Felhőszakadási (viharos
időjárási) események számának és
intenzitásának növekedése
18 Villámárvíz előfordulási
gyakoriságának és intenzitásának
növekedése
19 Árhullámok gyakoriságának és
intenzitásának növekedése
20 Belvíz kialakulásának
gyakoriságának növekedése
21 Vízkészletek csökkenése (vízfolyások
nyári kisvízi készletének csökkenése,
tavak alacsony vízállású időszakainak
gyakoribbá válása, felszín alatti
vízkészletek csökkenése)
22 Aszály gyakoribb előfordulása
23 Tömegmozgás gyakoribb
előfordulása
24 Erdőtüzek gyakoriságának

16
 25

módosítva
növekedése
Szélerózió

Táblázat kitöltésében.
Éghajlati paraméter változása

A beruházás helyszínén található eszközöket és

folyamatokat befolyásolja-e az éghajlatváltozás?

17
A termelési tényezők (munkaerő, víz, energia,
nyersanyagok, félkész termékek és alkatrészek)
mennyiségét, minőségét és/vagy árát befolyásolja-e

Termékek (beleértve a saját előállítású vagy

vásárolt közbenső termékeket) mennyiségét,
minőségét és/vagy árát befolyásolja-e az
Közlekedési kapcsolatokat, a munkaerő, inputok és
termékek szállításának megbízhatóságát
befolyásolja-e az éghajlatváltozás?
A projekt által előállított termékek vagy
szolgáltatások iránti keresletet befolyásolja-e az
éghajlatváltozás?
A projekt helyszín környezetében található meglévő
Forrás: Guidelines for Project Managers: Making vulnerable investments climate resilient alapján,

egy adott projekt esetében, mert az érzékenység függhet számos projekt specifikus tényezőtől is (pl.
érzékenyek lehetnek. A lista nem teljes, illetve nem minden itt felsorolt éghajlati paraméter releváns
A 4. táblázatban bemutatunk néhány tipikus éghajlati paramétert, melyekre az egyes projekttípusok

a projekt által alkalmazott technológiától). Ennek ellenére a 4. Táblázat segítséget nyújthat a 3.

eszközök és infrastruktúrák sérülékenységét és

adaptációs képességét befolyásolja-e a projekt?
4. Táblázat: Példák éghajlati paraméterekre, melyek relevánsak lehetnek az egyes
szektorok/projekttípusok esetében
Projekttípus/ szektor Éghajlati paraméterek és másodlagos fizikai hatások

vízgazdálkodás - villámárvíz, árvíz

- hőhullámok és vizek magas hőmérséklete
- aszály, alacsony vízállás
víz és - intenzív csapadék
csatornarendszerek - aszály
hulladéklerakók - intenzív csapadék
- villámárvíz
- tömegmozgás
- hőhullám
- viharok
energiatermelés és - magas vízhőmérséklet
szállítás - alacsony vízhozam
- viharok
- szélsebesség változása
- éves átlaghőmérséklet növekedése
- hőhullám
közlekedési - hőhullám
infrastruktúra (utak, - intenzív csapadék
hidak, parkolók, - villámárvíz
vasútvonalak, stb.) - árvíz
- viharok
- tömegmozgás
- csökkenő fagyos napok száma
épületek (lakó-, - villámárvíz
kereskedelmi-, köz-) - árvíz
- hőhullámok
- növekvő nyári napok száma
- viharok
- éves átlaghőmérséklet növekedése
mezőgazdaság, - intenzív csapadék
erdészet, halászat - jégeső
- tenyészidő hossza
- aszály
- csökkenő vízhozam
- vihar
- tömegmozgás
- erdőtűz

városi rendszerek - hőhullám

- növekvő éves átlaghőmérséklet
- árvíz
- villámárvíz
- viharok
- levegő minőség

Forrás: Klímaválasz projektben kidolgozott ’Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás települési

szinten - Útmutató önkormányzatoknak helyi adaptációs stratégia készítéséhez’alapján

18
Az azonosított releváns éghajlati paraméterek tekintetében osztályozni/értékelni lehet a projektek
érzékenységét. Ezt egy kvalitatív értékelés keretében el lehet végezni, mely során ‘magas’, ‘közepes’
vagy ‘alacsony’ minősítést kapnak az egyes projektek érzékenysége tekintetében a különböző
éghajlati paraméterek. Az értékelést egy mátrix segítségével lehet elvégezni. Ennek során alkalmazni
lehet ismét a 3. Táblázatot.

Fontos, hogy ebben a lépésben egyelőre az egyes éghajlati események bekövetkezési valószínűségét
nem kell figyelembe venni, hanem csupán azt kell értékelni, hogy amennyiben az adott esemény
bekövetkezik, az a projektet érzékenyen érinti-e.

Az értékelés eredményeképpen beazonosítható, hogy melyek a legrelevánsabb éghajlati

paraméterek a beruházás érzékenysége szempontjából. Ezek azok, amelyek tekintetében legalább
egy dimenzió mentén ’magas’ vagy ‘közepes’ minősítést kapott a projekt.

Részletes értékelés
A részletes értékelés alapvetően az előzetes értékeléssel megegyezik, azzal a különbséggel, hogy a
részletes értékelés nem kvalitatív, hanem kvantitatív elemzést jelent.

2. Modul: A projekthelyszín kitettségének értékelése

Miután a projekt érzékenysége meghatározásra került, a következő lépés annak eldöntése, hogy a
projekt megvalósításának helyszíne ki van-e téve és milyen mértékben az éghajlatváltozásnak. Az 1.
Modulban végzett elemzés azt tükrözi, hogy egy adott projekttípus különböző éghajlati veszélyekre és
kockázatokra mennyire érzékeny általában, a 2. Modul pedig azt határozza meg, hogy az adott
beruházási helyszín mennyire van kitéve egyes éghajlati veszélyeknek és kockázatoknak. Így például
az 1. Modul alapján meghatározható, hogy az utak esetében releváns éghajlati kockázatnak számít az
árvíz, a 2. Modul keretében pedig meghatározásra kerül, hogy az adott beruházási helyszínen az árvíz
releváns éghajlati veszély vagy sem, és ha igen, akkor milyen mértékben.

A kitettség vizsgálatot azoknál a hatásoknál kell elvégezni, amelyek az érzékenység vizsgálatnál

közepes vagy magas értéket kaptak. A kitettséget meg kell állapítani a kontroll és szcenárió
időszakban, a kitettség változás mértékének megállapítása érdekében.

A klímaváltozás kockázatának vizsgálatát a megvalósítandó beruházás méretétől függően vízgyűjtő,

kis- vagy középtáj térbeli viszonylatában kell vizsgálni, megállapítva a terhelt és kompenzációs
területeke a kiválasztott téregységen belül.

A kitettség értékelésének két lépése van: első lépésben a jelenlegi/múltbeli éghajlati körülmények
melletti kitettség vizsgálata a cél, a második lépésben, amennyiben megfelelő adatok rendelkezésre
állnak, a jövőbeli, megváltozott éghajlati körülmények melletti kitettség értékelésére kerül sor.

Az 5. Táblázat segítséget nyújthat egy adott projekthelyszín éghajlati paraméterek változásának való
kitettségének értékelésében.

19
5. Táblázat: Földrajzi helyszínek kitettsége az éghajlat változásával és változékonyságával szemben
Éghajlati paraméterek változása Kitett területek4
1 Felszíni levegő
Magyarország teljes területe, fokozottan az Alföld és a Dunántúli-
átlaghőmérsékletének lassú
dombság, valamint a nagyvárosok
növekedése
2 Hőhullámok gyakoriságának és Magyarország teljes területe, fokozottan az Alföld és a
intenzitásának növekedése nagyvárosok, kisebb mértékben, de fokozottan a Kisalföld
3 Felszíni vizek
átlaghőmérsékletének lassú Magyarország teljes területe, fokozottan az Alföld
növekedése
Magyarország teljes területe, fokozottan az Északi-középhegység,
4 Csapadék intenzitásának
valamint a Dunántúli-középhegység és a Dunántúli-dombság
növekedése
területei
5 Éves csapadékmennyiség
Magyarország teljes területe, fokozottan az Alföld
csökkenése
6 Csapadék évszakos
Magyarország teljes területe
eloszlásának változása
Magyarország teljes területe, fokozottan az Alföld, valamint olyan
7 Aszályos időszakok hosszának
területek, ahol a vízkészletek szennyezettek, illetve az
növekedése
igénybevételük jelenleg is fokozott
8 Hideg szélsőségek
csökkenése/csökkenés a fagyos napok Magyarország teljes területe
számában
9 Megnövekedett UV sugárzás,
Magyarország teljes területe
csökkent felhőképződés
10 Viharos időjárási események
számának és intenzitásának Magyarország teljes területe, fokozottan a Bakony és a Vértes
növekedése
11 Évszakra nem jellemző időjárás
gyakoriságának és intenzitásának Magyarország teljes területe
növekedése
Magyarország teljes területe az Alföld és a Kisalföld kivételével,
12 Villámárvíz előfordulásának,
fokozottan az Északi-középhegység, valamint a Dunántúli-
gyakoriságának és intenzitásának
középhegység, a Dunántúli-dombság és az Alpokalja területein,
növekedése
valamint városi területeken
13 Belvíz gyakoriságának Magyarország teljes területe, domborzati és talajviszonyoktól,
kialakulása növekszik talajhasználattól függően, fokozottan az Alföldön
14 Árhullámok gyakoriságának és Folyók mentén (különösen a Tisza teljes hossza, a Duna alföldi
intenzitásának növekedése szakasza, a Kőrös és mellékágai, a Rába, a Dráva egyes szakaszai)
15 Tömegmozgás gyakoribb
Hegyvidéki, dombos területeken
előfordulása
16 Erdőtüzek gyakoriságának Magyarország teljes területe, fokozottan a Mátra és a Zemplén,
növekedése az Alföld és a Kisalföld kevésbé érintett
17 Vízkészletek csökkenése Magyarország teljes területe
(vízfolyások nyári kisvízi készletének
csökkenése, tavak alacsony vízállású
időszakainak gyakoribbá válása, felszín

4
további területi éghajlati információkról a „Részletes módszertani leírás a klímakockázati útmutatóhoz” c.
háttérdokumentum, „Magyarország éghajlati kockázati térképei” c. 7. melléklete ad tájékoztatást
20
 alatti vízkészletek csökkenése)

Előzetes elemzés
Első lépésben információt szükséges gyűjteni azokról az éghajlati paraméterekről, melyek esetében a
projekt érzékenységének értékelése ‘közepes’ vagy ‘magas’ érzékenységet mutatott ki. Az elemzés
részeként el kell dönteni, hogy mi tekinthető alacsony, közepes vagy magas szintű kitettségnek. Ez
részben a projektfejlesztő, illetve a megrendelő kockázathoz való viszonyától függ, részben
jogszabályokban, szabványokban, illetve egyéb előírásokban szereplő elvárásoktól.

Részletes elemzés
Az érzékenység elemzéséhez hasonlóan, a részletes elemzés abban tér el az előzetes elemzéstől,
hogy kvalitatív helyett kvantitatív elemzést igényel. A kvantitatív elemzés elsősorban modellezési
szcenáriók eredményeire épít, de amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, úgy múltbeli adatokra
támaszkodik. Az előrejelzéseknek legalább olyan hosszú időszakra kell szólniuk, mint a projekt
várható élettartama.

Az elemzésnek ebben a szakaszában nem szükséges minden olyan éghajlati paraméter tekintetében
adatokat gyűjteni, melyekre az adott projekt érzékeny, bizonyos esetekben elegendő, ha a magas
érzékenységi kategóriába sorolt éghajlati paraméterek tekintetében történik adatgyűjtés. A közepes
kategóriába sorolt paraméterek esetében elegendő lehet a kvalitatív elemzés is.

1. Szövegdoboz: Információforrások a kitettség értékeléséhez

Megfigyelt meteorológiai adatok

A CARPATCLIM projekt honlapján fellelhető múltbeli időjárási adatok térképes formában
megtekinthetők Magyarországra vonatkozóan. Az alkalmazásban visszakereshetők napi, havi, éves
és többéves átlagos adatok 37 éghajlati indikátorra vonatkozóan.
A projekt térképes alkalmazásának honlapja: www.carpatclim-eu.org/pages/atlas/
A projekt letölthető adatbázisa: www.carpatclim-eu.org/pages/download/
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság holnapjáról letölthető információk:
 csapadékadatok: http://hidromet.vizugy.hu/csap/csap_idosor.aspx
 levegőhőmérsékleti adatok: http://hidromet.vizugy.hu/legho/leghoadat.aspx
 relatív páratartalom: http://hidromet.vizugy.hu/relpara/relpara_adat.aspx
 széladatok: http://hidromet.vizugy.hu/szel/szeladat.aspx
 talajadatok: http://hidromet.vizugy.hu/talaj/talajadat.aspx
 térképek: http://hidromet.vizugy.hu/terkep/terkepadat.aspx
Egyéb források:
 FORESEE adatbázis közép-Európai éghajlatra az 1951-2100 időszakra
http://nimbus.elte.hu/FORESEE/
 A NATéR adatbázisa: http://nater.mfgi.hu/hu
Előrejelzett adatok
21
 Országos Meteorológiai Szolgálat:
• Általános információ az éghajlatváltozásról:
http://owww.met.hu/pages/idegenek_az_uveghazban.php
• Összefoglaló a megfigyelt hatásokról:
http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/Magyarorszag/
• Összefoglaló a modell projekciókról:
http://www.met.hu/omsz/tevekenysegek/klimamodellezes/projekciok/
• Összefoglaló a szélsőséges időjárási jelenségek alakulásáról:
http://www.met.hu/omsz/tevekenysegek/klimamodellezes/szelsosegek/
• Összefoglaló tanulmány Magyarország éghajlatának várható alakulásáról:
http://www.met.hu/doc/tevekenyseg/klimamodellezes/OMSZ-
ELTE_eghajlati_osszefoglalo_2010.pdf
• Összefoglaló tanulmány az OMSZ klímamodellezési tevékenységének eredményeiről:
http://www.met.hu/doc/tevekenyseg/klimamodellezes/Klimamodellezesi_eredmenyek_2
010.pdf
• Előadás a regionális modellezésről az OMSZ-nál:
http://www.met.hu/doc/tevekenyseg/klimamodellezes/MTA-2009.09.15.pdf
ELTE Meteorológiai Tanszék:
• Regionális klímamodellek adaptációja a Kárpát-medencére
http://nimbus.elte.hu/kutatas/eghajlat_valtozas.html
Magyarországi és regionális kutatási projektek eredményei:
 NATéR projekt: http://nater.mfgi.hu/hu
 RCMTéR projekt: http://www.met.hu/RCMTeR/hu/kezdo/
 CLAVIER projekt: http://www.clavier-eu.org/?q=node
 PRUDENCE projekt: http://prudence.dmi.dk/
 ENSEMBLES projekt: http://ensembles-eu.metoffice.com/
 CORDEX projekt: http://www.cordex.org/
 FORESEE projekt: http://nimbus.elte.hu/FORESEE/
 Orientgate projekt: http://www.orientgateproject.org/data_platform.php

3. Modul: Potenciális hatások elemzése

A projektet érő potenciális fizikai hatások abban az esetben fordulhatnak elő, ha a projekt érzékeny
egy adott éghajlati paraméterre, és ezzel egyidőben a projekthelyszín ki van téve az adott éghajlati
paraméternek. A két feltétel együttes fennállása szükséges.

22
A potenciális hatások meghatározása 5 során még nem vesszük figyelembe az alkalmazkodási
képességet. A potenciális hatások ezért alkalmazkodási intézkedések nélkül értendőek.

Fontos megkülönböztetni a fizikai hatásokat a következményektől. Az elemzőt elsősorban

foglalkoztató hatások azok kellenek, hogy legyenek, amelyek az emberi vagy természetes környezetet
érintik.

Az 1 és 2 Modulokban kapott eredmények szolgálnak az elemzés kiindulópontjául. Ezek eredményeit

kell szerepeltetni a 6. Táblázatban. A táblázat megfelelő cellájába kell beírni a különböző éghajlati
paramétereket, melyekre a projekt érzékeny.

6. Táblázat: Potenciális hatás értékelése

Kitettség

Alacsony Közepes Magas

Alacsony Alacsony Alacsony Közepes

Érzékenység

Közepes Alacsony Közepes Magas

Magas Közepes Magas Magas

Forrás: ADB

2. Szövegdoboz: Magyar adatok/információforrások – potenciális hatások és sérülékenység

A NATéR projekt célja egy multifunkcionális térinformatikai adatbázis kifejlesztése, mely az

éghajlatváltozás várható káros hatásait vizsgálja a vízgazdálkodás, biodiverzitás és földhasználat
vonatkozásában. A NATéR adatbázis tartalmaz a klímaváltozással, vízgazdálkodással,
földhasználattal és biodiverzitással kapcsolatos GIS alapú indikátorokat. Az adatbázis mintegy
’egyablakos ügyintézést’ tesz lehetővé minden érintett számára, beleértve a döntéshozókat és
kutatókat is.
A projekt linkje: http://nater.mfgi.hu/hu
A KRITéR projekt a turizmus és infrastruktúra klímaváltozás okozta sérülékenységét vizsgálja. A
projekt céljai konkrétan az alábbiak:
 Vizsgálatok a hőhullámok okozta többlethalálozásra
 Szélsőséges időjárási helyzetek közúti balesetekre gyakorolt hatásának vizsgálata
 Klimatikus viszonyok turizmusra gyakorolt hatásának vizsgálata
A projekt linkje: http://www.met.hu/KRITeR/hu/kezdo/index.php
A VAHAVA projekt célja volt, hogy elindítson kutatásokat, melyek meghatározzák a magyarországi

5
Az egyes ágazatokra jellemző potenciális hatásokról a „Részletes módszertani leírás a klímakockázati
útmutatóhoz” c. dokumentum „Az éghajlatváltozás szektor-specifikus hatásai és az azok kezeléséhez
javasolható adaptációs intézkedések” c. 6. melléklete ad bővebb tájékoztatást
23
 klíma változásának várható irányát és ennek az egyes ágazatokra és szakterületekre
valószínűsíthető hatását.
A projekt linkje: http://www.vahavahalozat.hu/
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által készített Árvízi Kockázatkezelési országjelentés tartalmaz
az országos árvíz és belvízkockázattal kapcsolatos informmációkat.
A dokumentum linkje:
https://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=1&id=826

Első körben egy előzetes, kvalitatív elemzést kell elvégezni. Amennyiben az előzetes elemzés
eredménye alapján szükséges, mert az ’közepes’ vagy ’magas’ potenciális hatást jelez, úgy a
potenciális hatások részletes (kvantitatív) elemzését javasolt kivitelezni. Ez az előzetes elemzés során
elvégzett kvalitatív értékelés kvantifikálását jelenti.

!
Amennyiben a részletes elemzés eredménye azt mutatja, hogy nincsenek ’magas’ vagy
’közepes’ besorolású potenciális hatások, úgy további lépésekre nincs szükség a projekt
klímabiztossá tétele érdekében.

4. Modul: Kockázatelemzés

A kockázatelemzés, az 1-3 modulokhoz hasonlóan, két szinten végezhető el: egy előzetes elemzés
formájában, és amennyiben szükséges, egy részletesebb elemzés formájában.

A sérülés, kár, veszteség, funkciók ellátásában bekövetkezett negatív változások és a negatív

környezeti hatások lehetősége kockázatnak minősül. A kockázat a potenciális kár nagyságának és a
kár bekövetkezési valószínűségének szorzata.
Fontos felhívni a figyelmet a fizikai hatás és a következmény közötti különbségre. Míg az
éghajlatváltozás fizikai hatásai közé tartozik például az aszály vagy a folyók áradása, a következmény,
mellyel a kockázatelemzés is foglalkozik, ezen fizikai hatások által okozott kárra összpontosít. Ezen
útmutató értelmezésében következmények például a mezőgazdasági károk, az infrastruktúrák
megrongálódásában vagy emberi életben keletkezett károk. Az IPCC definíciója szerint a
következmény/hatás (impacts) kifejezés elsősorban olyan hatásokra alkalmazandó, melyek a
természetes és társadalmi rendszereket érintik, pl. a megélhetést, egészségi állapotot,
ökoszisztémákat, gazdasági, társadalmi és kulturális javakat és szolgáltatásokat. Az éghajlatváltozás
fizikai hatásai ezzel szemben a természeti szférákra (pl. litoszfére, hidroszféra, bioszféra) kifejtett
hatás, pl. az árvizek, aszályok és a tengerszint emelkedése.

A „Jelentés Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékelési módszertanáról és annak

eredményeiről” című dokumentum az alábbi következmény csoportokat különbözteti meg:
 Életvédelem és egészség (halálesetek, sérülések és betegség, korai elhalálozás)
24
  Természet és környezet (tartós természeti és környezeti kár)
 Pénzügy/gazdaság (pénzügyi és anyagi veszteségek)
 Társadalmi stabilitás (társadalmi nyugtalanság, mindennapi életben jelentkező zavarok)
 Kormányzóképesség és területi igazgatás (országos szintű kormányzóképesség
meggyengülése, területi igazgatás meggyengülése)

A kockázatértékelés során figyelembe kell venni a projekt helyszínén keletkező közvetlen károkat,
ugyanakkor ennél tovább kell menni, és vizsgálni kell ezek továbbgyűrűző társadalmi, gazdasági,
környezeti hatásait is. Az 1-3 modulokban végzett elemzéshez képest a kockázatelemzés szükségessé
teszi ezeknek az ok-okozati kapcsolatoknak a feltárását, az ezek közötti interakciót, ezért olyan
problémákat is feltárhat, melyeket az 1-3 modulokban végzett elemzés útján nem sikerült
beazonosítani.

A kockázatelemzés lépései az alábbiak:

1. Következmények listájának felállítása
2. Következmények bekövetkezési valószínűségének becslése
3. Kockázatok értékelése a következmény és bekövetkezési valószínűség együttes
meghatározásán keresztül
4. Kockázati mátrix kitöltése

A kockázatelemzés a következmények és azok bekövetkezési gyakoriságán alapszik, ahol meg kell

határozni a kockázat mértékét (7. táblázat) és előfordulásának gyakoriságát (8. táblázat).

7. Táblázat: A kockázatok mértékének és hatásának értékelése

Hatás/következmény nagyságrendje

1 2 3 4 5
Jelentéktelen Kicsi Közepes Nagy Katasztrofális

Eszközökben A hatás a A hatás Egy komoly Egy kritikus Katasztrófa az

keletkezett normális üzletmenet esemény, mely esemény, mely eszköz/hálózat
kár (műszaki, üzemmeneten folytonosság sürgősségi kivételes összeomlásáh
üzemeltetési) belül kezelhető menedzsment üzletmenet- üzletmenet- oz vezethet
en keresztül folytonossági folytonossági
kezelhető intézkedéseket intézkedéseket
igényel igényel

Biztonság és Elsősegélynyúj- Kisebb sérülés, Súlyos sérülés, Komoly, illetve Egy vagy több
egészség tást igényel mely orvosi mely a munka többszörösen haláleset
ellátást elvesztésével sérült,
igényel, járhat maradandó
esetlegesen sérülés vagy
átmenetileg fogyatékosság
korlátozott

25
 munkaképes-
séggel

Környezet Nincs hatással a Lokalizált Mérsékelt károk Jelentős károk, Jelentős károk
környezet hatás a projekt esetleges helyi hatás. kiterjedt
kiindulási helyszínén/üze szélesebb körű Helyreállítási hatással.
állapotára. men belül, hatással. idő 1 évnél Helyreállítási
Lokalizált pont Helyreállítás 1 Helyreállítás 1 hosszabb. A idő 1 évnél
forrása, hónapon belül év. környezetvédel- hosszabb.
helyreállítás lehetséges. mi előírásoknak Teljes
nem szükséges történő helyreállítás
megfelelés nem
sikertelen. lehetséges.

Társadalom Nincs társadalmi Helyi, Helyi, hosszú Szegény és Társadalmi

hatás. átmeneti távú társadalmi sérülékeny elégedetlen-
társadalmi hatás társadalmi ség.
hatások csoportok
megvédése
sikertelen.
Országos szintű
hosszú távú
társadalmi
hatás.

Gazdasági/ x % IRR x % IRR x % IRR x % IRR x % IRR

pénzügyi <2% Bevétel 2 – 10% 10 – 25% 25 – 50% >50% Bevétel
Bevétel Bevétel Bevétel

Hírnév Lokális, Lokális, rövid Lokális, hosszú Országos, rövid Országos,

átmeneti hatás távú hatás távú hatás, távú hatás, hosszú távú
médiában negatív országos hatás,
megjelenik médiahírek potenciálisan
kihat a
kormány
stabilitására

Forrás: Guidelines for Project Managers: Making vulnerable investments climate resilient

26
8. Táblázat: A valószínűségek értékelése

1 2 3 4 5
Ritka Nem valószínű Közepes Valószínű Majdnem
valószínűség bizonyos

5% esély évente 20% esély évente 50% esély évente 80% esély évente 95% esély évente

Forrás: Guidelines for Project Managers: Making vulnerable investments climate resilient
A kockázatok értékelése érdekében az alábbi mátrixot kell kitöltenia 7. és 8. táblázatban kapott
eredmények alapján.

9. Táblázat: Kockázatok kategorizálására szolgáló mátrix

Valószínűség Következmény/hatás

Katasztrofáli Jelentős Mérsékelt Kicsi Inszignifikáns

s

Majdnem Extrém Extrém Extrém Magas Közepes

bizonyos

Valószínű Extrém Extrém Magas Magas Közepes

Lehetséges Extrém Extrém Magas Közepes Alacsony

Nem valószínű Extrém Magas Közepes Alacsony Alacsony

Ritka Magas Magas Közepes Alacsony Nincs

Forrás: ACT projekt

5. Modul: Lehetséges adaptációs intézkedések azonosítása és előzetes szűrése

A lehetséges adaptációs intézkedéseket azok meghatározása után előzetesen értékelni szükséges. Az

előzetes értékelés kritériumait tartalmazza a 3. Szövegdoboz. Az ilyen módon megszűrt listán
szereplő intézkedéseket kell ezt követően alávetni a 6. Modul szerinti értékelésnek.

3. Szövegdoboz: Potenciális kritériumok a projektek adaptációs intézkedéseinek értékelésére

- Hatásos az adaptációs célok és célkitűzések elérésében.

- Összhangban van a nemzeti szintű, területi és a helyi alkalmazkodási stratégiákkal.
- Különböző éghajlatváltozási forgatókönyvek esetén is robusztus: a lehetséges jövőbeli
27
 éghajlati viszonyoknak nem csak egy kis részére alkalmazható, hanem sokféle
forgatókönyv esetén jó megoldásnak bizonyul.
- Biztonsági ráhagyást tartalmaz: akkor is eredményes, ha az éghajlati paraméterek várható
értéke vagy szélsőségei, vagy az éghajlatváltozással szembeni érzékenység az
előrejelzéseknél nagyobb mértékben változnak, vagy ha nagyon ritka szélsőséges időjárási
jelenségek fordulnak elő.
- Hosszútávon fenntartható / kerüli a maladaptív megoldásokat / nem súlyosbítja a
környezeti vagy társadalmi problémákat / a természet erőit használja fel / a negatív
hatásokat elfogadható szintre mérsékli: a megoldás nem sodorja veszélybe a hosszú távú
fenntarthatóságot azáltal, hogy túl sok erőforrást használ fel rövid távon az
alkalmazkodásra, valamint figyelembe veszi a környezeti és természetes erőforrások
korlátait. Nem okoz mások számára káros hatásokat (mint pl. a légkondicionálás, ami
növeli a városi hősziget-hatást, vagy a fokozott öntözés, ami kimeríti a vízforrásokat).
- Rugalmas / nem korlátozza a jövőbeli adaptációs lehetőségeket / lehetővé teszi az adaptív
megközelítést / alacsony költség mellett reverzibilis: az intézkedésnek figyelembe kell
vennie a beruházások és struktúrák élettartamát. Míg a közlekedési, energetikai és
víziközmű-infrastruktúrák hozzávetőleges élettartama 20-30 év, az új beruházások miatt
kialakított térhálózatok (pl. új utak, új épületek) több száz évig is megmaradhatnak. Ezért
az infrastrukturális és hálózati beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy ne korlátozzák a
jövőbeli alkalmazkodási opciókat, illetve szükség esetén módosíthatók legyenek.
- Nem jár igazságtalan elosztási hatásokkal: az adaptációs intézkedéseknek biztosítaniuk
kell, hogy a legsérülékenyebb, jellemzően elhanyagolható lobbierővel bíró csoportok
érdekei kielégítő mértékben érvényesülnek. Az alkalmazkodásnak egyes esetekben
közvetlenül a sérülékeny csoportokat kell megcéloznia (pl. az egészségügyhöz kötődő
adaptációs cselekvéseknek az időseket és megromlott egészségű egyéneket).
- Sürgősség: egyes adaptációs lépések sürgősebbek mint mások, mivel küszöbön álló
fenyegetések elhárítására szolgálnak. A megelőző vagy proaktív alkalmazkodási
intézkedéseket az előtt kell megvalósítani, mielőtt a potenciális hatás valóban
bekövetkezik, így elkerülhetőek a jövőbeli károk. A valószínű éghajlati változások
bekövetkezésének idejéről információt kell gyűjteni, hogy az intézkedéseket megfelelő
időben lehessen végrehajtani. Ehhez figyelembe kell venni az adott cselekvés
megvalósításának időkeretét és életbe lépését.
- A pénzügyi és egyéb erőforrások korlátain belül is megvalósítható, megvan a szükséges
jogi, intézményi, politikai és társadalmi elfogadottság: az intézkedésnek megvalósíthatónak
kell lennie a település meglévő és potenciális erőforrásaiból, beleértve a privát szektorból
származó erőforrásokat.
Forrás: Klímaválasz projektben kidolgozott „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás települési
szinten - Útmutató önkormányzatoknak helyi adaptációs stratégia készítéséhez” alapján

A fenti szempontok az alternatív intézkedések előszelekcióját szolgálják. Ezt követően kerül sor a
megmaradó opciók értékelésére, erről szól a 6. Modul.

28
A fenti szempontrendszert nem elsősorban külön opciókra, hanem az opciók különböző
kombinációira lehet alkalmazni. Kicsi a valószínűsége annak, hogy egy önálló intézkedés megfelelő
mértékben tudja csökkenteni a kockázatot, ezért fontos az adaptációs lehetőségek kombinálása
olyan módon, hogy azok kiegészítsék egymást. Amennyiben az egyes opciók alkalmazását követően
túlságosan nagy a reziduális kockázat, úgy szükséges megvizsgálni annak lehetőségét, hogy azt
további kiegészítő intézkedésekkel csökkentsék.

29
 6. Modul: Adaptációs intézkedések értékelése

Az 5. Modulban előzetesen megszűrt lehetséges adaptációs intézkedések listájának további

értékelése az alábbi lépésekben történik:

1. Az 5. Modul keretében kiválasztott opciók erősségeinek és gyengeségeinek felmérése.

2. Az alábbi tényezők figyelembevétele:
 mikor és miért lesz szükség adaptációs intézkedésekre,
 milyen szintű adaptációs intézkedések szükségesek,
 mik az adaptációs intézkedések túlbiztosításának és alulbiztosításának következményei.
3. Azoknak az opcióknak a kiválasztása, amelyek azonnal megvalósítandók.
4. Későbbi újbóli értékelésre fiókba kerülnek azon opciók, amelyek még nem relevánsak, illetve
más okból nem megvalósíthatók, melyek tekintetében további tervezésre és
információgyűjtésre van szükség.
5. Adaptációs opciók tervezett megvalósítási időpontjainak meghatározása, figyelembe véve a
projekt élettartamát, valamint az adaptációs opciók megvalósításával összefüggő költségek
és hasznok időbeli eloszlását.
6. Adaptációs opciók projektcélokkal történő összeegyeztethetőségének ellenőrzése.
7. Opciók értékelése (amennyiben ez szükséges, pl. amennyiben azok nem megbánás nélküli
(no regret), illetve low regret lehetőségek).
8. Adaptációs intézkedések listájának meghatározása.

Maga az értékelés számos módszertannal történhet. A nagyprojektek számára a költség-haszon

elemzés kötelező, más projektek esetében alkalmazhatók más módszerek, pl. a multi-kritérium
analízis vagy akár kvalitatív SWOT elemzés.

Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy a különböző értékelési módszertanok által azonosított
„legjobb” adaptációs intézkedések más szempontok vagy döntési kritériumok alapján nem feltétlenül
minősülnek a legjobbnak.

Szinte minden adaptációs megoldás esetében marad egy reziduális kockázat, vagyis marad
valamekkora valószínűsége annak, hogy a legjobb védekezési módszer esetén is keletkezhetnek az
éghajlatváltozással összefüggő károk.

A költség-haszon elemzés által legjobbnak minősített, gazdaságilag optimális adaptációs intézkedés

nem feltétlenül jelent jó megoldást más szempontból. Különösen a kis valószínűséggel bekövetkező,
nagy károkat okozó események elleni védekezés kapcsán kell óvatosnak lenni, nem feltétlenül jó a
várható érték alapján a gazdaságilag optimális megoldást választani. Ilyen esetekben előfordulhat,
hogy politikailag elfogadhatatlan megoldás minden, ami nem a leghatásosabb védekezést jelenti a
kockázatokkal szemben.

30
 7. Modul: Adaptációs intézkedések integrálása a projektbe

Az adaptációs intézkedések projektbe történő integrálása az alábbi lépéseket igényli:

1. A 6. Modult követően döntést kell hozni arról, hogy a projekt tervében és
üzemeltetésében, menedzsmentjében milyen változtatások szükségesek. Ennek
megfelelően az adaptációs intézkedéseket integrálni kell a projektterv és a beszerzési és
építési fázisokba.
2. Az adaptációs opciók megvalósításának tervezése folyamán meg kell határozni:
 szerepek és felelősségi körök egyértelmű meghatározása a projekten dolgozók,
illetve egyéb érintettek számára, egyértelmű leírása annak, hogy az adaptációs
intézkedéseket hogyan kell megvalósítani, és ez milyen erőforrásokat fog igényelni,
 Azon intézkedések azonosítása, melyek szélesebb körű, pl. helyi lakossági vagy
intézményi részvételt kívánnak meg. Ezekre az esetekre szükséges egy konzultációs
és kommunikációs terv kidolgozása,
3. Pénzügyi tervezés,
4. Monitoring terv kidolgozása.

8. Modul: Adaptációs intézkedések hatásosságának nyomonkövetése

Folyamatosan szükséges annak nyomonkövetése, hogy az adaptációs intézkedések biztosítják-e az

ellenálló képesség és védelem megfelelő szintjét. Ez az alábbi lépéseken keresztül valósítható meg:
 Az intézkedések rendszeres nyomon követése, adatok és információk gyűjtése.
 Egy ellenőrző lista vagy nyomonkövetési és értékelési terv kidolgozása mely alapján
következtetéseket lehet levonni az intézkedések sikeressége vonatkozásában. A tervnek
tartalmaznia kell releváns indikátorokat, melyek az OP-hoz fűződő eredmény és kimeneti
indikátorok, illetve ezen túlmenően projekt specifikus indikátorok is lehetnek.
 Az adaptációs döntések folyamatos javítása céljából az adaptációs intézkedések
relevanciájának, hatásosságának és hatékonyságának áttekintése.
 Döntés arról, hogy szükséges-e az adaptációs intézkedések módosítása az alábbi kérdések
megválaszolásán keresztül:
o Milyen mértékben teljesíti az adaptációs intézkedés a vele szemben megfogalmazott
elvárásokat?
o A megfigyelt hatások, beleértve a keletkezett károkat és veszteségeket, milyen
módon kezelhetők?
o Milyen változtatások lehetségesek a projekt műszaki tervében, illetve az
üzemeltetésben melyek a további alkalmazkodási intézkedések megvalósítását nem
korlátozzák (flexibilis megoldások)?

31
Jelenleg nem áll rendelkezésre iránymutatás arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran van szükség a
projekt nyomonkövetési tervének felülvizsgálatára. Az alábbiak szerint lehet ebben a tekintetben
eljárni:
 a nyomonkövetési tevékenység folyamatos,
 az adaptációs intézkedések felülvizsgálata, ha ez a nyomonkövetés eredményei alapján
szükséges, illetve amennyiben új információk állnak rendelkezésre arról, hogy várhatóan
melyik éghajlati forgatókönyv fog megvalósulni, illetve amennyiben egyéb releváns
információk, tudományos eredmények születnek,
 az adaptációs intézkedések értékelése minden szélsőséges időjárási jelenséget követően.

A kapott eredmények alapján szükségessé válhat az 1-4 modulokban végzett elemzés felülvizsgálata,
frissítése.

32
MELLÉKLET: MINTADOKUMENTUM A PROJEKT ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL SZEMBENI
SÉRÜLÉKENYSÉGE ÉS A PROJEKT KLÍMABIZTOSSÁ TÉTELÉNEK ÉRDEKÉBEN TERVEZETTINTÉZKEDÉSEK
BEMUTATÁSÁHOZ

A mintadokumentum kitöltésében módszertani támogatást nyújt az ’Adaptációs útmutató projektek

klímakockázatának csökkentéséhez’ című dokumentum, különösen annak 2.3 fejezete.

1. A PROJEKT AZONOSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ INFORMÁCIÓK

Projekt megnevezése
Pályázati azonosító
Nagyprojekt igen/nem
Beruházás rövid leírása
2. A PROJEKT ÉGHAJLATI BEFOLYÁSOLTSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA
Az mintadokumentumot kétféle projekt esetén kell alkalmazni:
• éghajlat által befolyásolt projektek – eszközök, vagyontárgyak és infrastruktúrák,
amelyekben az éghajlatváltozás fizikai károkat okozhat, illetve amelyek által ellátott
szolgáltatás minőségét az éghajlatváltozás befolyásolhatja, amennyiben nem kerül sor
klímabiztossá tételükre; valamint
• adaptációs projektek – olyan projekt, melynek célja, hogy csökkentse az
éghajlatváltozással szembeni sérülékenységét, pl. árvízvédelmi rendszerek.
A 2.1-2.10 kérdések annak meghatározására szolgálnak, hogy szükséges-e a mintadokumentum
kitöltése egy adott projekt esetében.
2.1 A projekt megvalósításának célja az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás? igen/nem
Amennyiben az 2.1 kérdésre a válasz ’igen’, a 2.2 - 2.10 kérdések megválaszolása nem szükséges.

Amennyiben a projekt nem adaptációs projekt, szükséges annak meghatározása, hogy a projektet
befolyásolja-e az éghajlatváltozás. Ennek érdekében kérjük, válaszolja meg a 2.2-2.10 kérdéseket.
2.2 2014-2020 közötti támogatási időszakban megvalósuló projektek esetében: Fizikai igen/nem
beruházás esetében annak tervezett élettartama, egyéb beruházás esetén a projekt
tervezett működése legalább 15 év?
2021-2027 közötti támogatási időszakban megvalósuló projektek esetében:
Infrastruktúrába irányuló beruházás esetén annak várható élettartama legalább 5 év?
2.3 A projekt megvalósításának helyszíne, illetve a projekt sikeressége szempontjából igen/nem
releváns egyéb helyszínek az éghajlatváltozásnak kitett helyszínek-e? (ld. 4. rész)

2.4 A projekt létesítményeket és tevékenységeket negatívan érinti-e a magasabb igen/nem

hőmérséklet és az egyéb éghajlati paraméterek változása (a releváns éghajlati paraméterek
felsorolásához ld. a 3.1 - 3.19 kérdésekben jelzett éghajlati jellemzőket)? Az
éghajlatváltozás vezethet-e csökkent termelékenységhez, magasabb költségekhez vagy a
berendezések meghibásodásához?

2.5 A víz szerves része-e a projekt működtetésének, illetve szerves része-e a projekt igen/nem
által előállított termékeknek vagy szolgáltatásoknak? Ide tartoznak az árvíz, belvíz,
esővízelvezetés, ivóvíz és csatornavíz hálózatok, hűtővíz, stb. és ezekhez kapcsolódó

33
 infrastruktúra valamint az ezektől függő termékek és szolgáltatások. Amennyiben a víznek
jelentős szerepe van a projekt üzemeltetésében (pl. hűtővíz egy termelési eljárás során),
illetve része a terméknek (pl. italok gyártása) vagy a szolgáltatásnak (pl. vízparti turizmus),
úgy a projektet befolyásolhatja az éghajlatváltozás.

2.6 A projekt energiaellátását megzavarhatja-e az időjárás változékonysága vagy az igen/nem

éghajlatváltozás? (pl. vezetékek károsodása extrém időjárási események következtében,
víz, biomassza vagy egyéb megújuló energia potenciál változása az éghajlatváltozás
következtében, stb.)

2.7 A projekt által előállított termékek és szolgáltatások árát vagy mennyiségét igen/nem
befolyásolja-e az éghajlatváltozás, illetve azok függnek-e más közbenső termékektől vagy
szolgáltatásoktól, amelyek árát vagy mennyiségét befolyásolhatják éghajlati tényezők vagy
időjárási események? (pl. élelmiszer feldolgozás, turizmus, stb.)

2.8 A projekt szállítási útvonalai különösképpen ki vannak-e téve és érzékenyek-e igen/nem

időjárási eseményekre (pl. viharok, árvizek, tömegmozgások, stb.)?

2.9 A projekt üzemeltetéséhez szükséges munkaerő különösképpen ki van-e téve igen/nem

hőmérsékleti stressznek vagy szélsőséges időjárási eseményeknek (pl. nem légkondicionált,
illetve rosszul szellőző épületekben, vagy kint dolgozik)?

2.10 A projekt termékei és szolgáltatásai iránti keresletet befolyásolja-e az időjárás vagy igen/nem
éghajlat? (pl. épületek hűtése és fűtése, stb.)
Amennyiben a 2.2 kérdésre a válasz ’igen’, és emellett a 2.3 – 2.10 kérdések bármelyikére ’igen’-nel
válaszolt, az Ön által végrehajtandó projekt az éghajlatváltozás által potenciálisan befolyásolt projekt,
ezért a projekt sérülékenységi elemzésének elvégzése és a projekt klímabiztossá tétele az adaptációs
útmutatóban foglaltak szerint szükséges! A projekt sérülékenység elemzésének eredményét, illetve a
projekt klímabiztossá tétele érdekében meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos információt kérjük, adja
meg a 3-8 részekben.
Amennyiben vagy a 2.2 vagy a 2.3 - 2.10 kérdések mindegyikére nemleges választ adott, úgy további
elemzésre nincs szükség, a dokumentum kitöltése nem szükséges.

3. A PROJEKT ÉRZÉKENYSÉGE6 AZ ÉGHAJLATI PARAMÉTEREKRE ÉS AZOK VÁLTOZÁSÁRA

6
Az érzékenység egy-egy rendszerhez (pl. ököszisztéma, emberi egészség, fizikai infrastruktúra) kapcsolódó
tulajdonság. Jelen esetben az érzékenység egy-egy projekttípushoz kapcsolódhat. Egy projekttípus esetében az
érzékenység azt mutatja, hogy az adott projekt egy adott éghajlatváltozási hatásra milyen mértékben érzékeny,
pl. az utak érzékenyek a nagy melegre, az épületek az árvízre, stb.
34
A mintadokumentum 3-6 részeinek kitöltéséhez szükséges elemzés elvégzése két szinten lehetséges:
 Előzetes elemzés: egy kvalitatív elemzés, mely eredményeképpen meghatározásra kerül, hogy a
projekt érzékenysége, kitettsége, sérülékenysége és az éghajlatváltozás által okozott kockázat
szintje alacsony, közepes vagy magas. A stratégiaalkotás fázisában készül.
 Részletes elemzés: nem kvalitatív, hanem kvantitatív megközelítést igényel, az érzékenység,
kitettség, sérülékenység és kockázat részletes módszertan alapján kerül felmérésre, pl.
számításokon, modellezésen alapul. A részletes tervezéssel párhuzamosan készül.
A nagyprojektek esetében mind az előzetes, mind a részletes elemzést minden esetben szükséges
elvégezni, míg az egyéb projektek esetében elegendő egy előzetes/kvalitatív elemzés elvégzése.
A lenti táblázatban kérjük, jelezze az elvégzett értékelés alapján, hogy a tervezett projekt mely éghajlati
paraméterekre érzékeny, és milyen mértékben.
Kérjük, hogy az érzékenység mértékét jelölje nincs, alacsony, közepes vagy magas jelzővel a megfelelő
cellákban.

Termékek (beleértve a saját előállítású vagy vásárolt

mennyiségét, minőségét és/vagy árát befolyásolja-e

A projekt helyszín környezetében található meglévő

Közlekedési kapcsolatokat, a munkaerő, inputok és
folyamatokat befolyásolja-e az éghajlatváltozás?

szolgáltatások iránti keresletet befolyásolja-e az

adaptációs képességét befolyásolja-e a projekt?

közbenső termékeket) mennyiségét, minőségét
és/vagy árát befolyásolja-e az éghajlatváltozás?
nyersanyagok, félkész termékek és alkatrészek)
A beruházás helyszínén található eszközöket és

eszközök és infrastruktúrák sérülékenységét és

A termelési tényezők (munkaerő, víz, energia,

termékek szállításának megbízhatóságát

A projekt által előállított termékek vagy

befolyásolja-e az éghajlatváltozás?
Éghajlati paraméter változása
az éghajlatváltozás?

éghajlatváltozás?
3.1 Felszíni levegő
       
átlaghőmérsékletének lassú növekedése
3.2 Nyári napok számának
       
növekedése (napi max. > 25 °C)
3.3 Fagyos napok számának
csökkenése (napi min. < 0 °C)
3.4 Hőségnapok számának
növekedése (napi maximum ≥ 30 °C)
3.5 Trópusi éjszakák számának
növekedése (napi minimum ≥ 20 °C)
3.6 Hőhullámos napok számának
növekedése
(napi középhőmérséklet > 25 °C)
3.7 Átlagos napi hőingás növekedése
(napi maximum és minimum különbsége,
°C)
3.8 Éves csapadékmennyiség
csökkenése
35
3.9 Csapadékos napok számának
csökkenése
(napi csapadékösszeg ≥ 1 mm, %)
3.10 Átlagos napi csapadékosság
növekedése (csapadékos napok átlagos
csapadéka, mm/nap)
3.11 Max. száraz időszak hosszának
növekedése (leghosszabb időszak, amikor
a napi csapadékösszeg < 1 mm, nap)
3.12 Max. nedves időszak hosszának
változása (leghosszabb időszak, amikor a
napi csapadékösszeg ≥ 1 mm, nap)

3.13 20 mm-t elérő csap. napok

számának növekedése (napok száma,
amikor a napi csapadékösszeg ≥ 20 mm,
nap)
3.14 Felszíni vizek
       
átlaghőmérsékletének lassú növekedése
3.15 Csapadék évszakos eloszlásának
változása
3.16 Megnövekedett UV sugárzás,
csökkent felhőképződés
3.17 Felhőszakadási (viharos időjárási)
események számának és intenzitásának
növekedése
3.18 Villámárvíz előfordulási
gyakoriságának és intenzitásának
növekedése
3.19 Árhullámok gyakoriságának és
intenzitásának növekedése
3.20 Belvíz kialakulásának
gyakoriságának növekedése
3.21 Vízkészletek csökkenése
(vízfolyások nyári kisvízi készletének
csökkenése, tavak alacsony vízállású
időszakainak gyakoribbá válása, felszín
alatti vízkészletek csökkenése)
3.22 Aszály gyakoribb előfordulása
3.23 Tömegmozgás gyakoribb
előfordulása
3.24 Erdőtüzek gyakoriságának
növekedése
3.25 Szélerózió

36
 3.26 Kérjük, adjon egy leírást arról,
hogy a 3.1 - 3.25 pontokban
beazonosított érzékenység hogyan
befolyásolhatja potenciálisan a projekt
sikerességét. (Csak azokra az éghajlati
paraméterekre kell kitölteni, melyek
esetében közepes vagy magas
érzékenységet jelzett a 3.1 – 3.25
pontokban)

4. A PROJEKT KITETTSÉGÉNEK7 ÉRTÉKELÉSE

A lenti táblázatban kérjük, jelezze az elvégzett értékelés alapján, hogy a tervezett projekt mely éghajlati
paraméterek változásának van kitéve, és milyen mértékben. Kérjük, hogy az érzékenység mértékét
jelölje „nincs”, „alacsony”, „közepes” vagy „magas” jelzővel.
Azt, hogy a kitettség alacsony, közepes vagy magas, az alábbiak szerint kell meghatározni, támaszkodva
a táblázat második oszlopában tartalmazott információra:
 Amennyiben a beruházás megvalósítása olyan helyszínen történik, ahol a kitettség alacsony, a
terület kevésbé érintett, akkor a kitettséget alacsonynak kell jelölni,
 Amennyiben a beruházás megvalósításának helyszínén a kitettség létezik, de nem került
említésre, hogy a terület fokozottan érintett, úgy a kitettség mértéke közepes,
 Amennyiben a beruházás helyszíne fokozottan ki van téve az éghajlatváltozásnak, úgy a
kitettség szintje magas.
Indokolt esetben a táblázat második oszlopában szereplő információt felülírhatja a projekt helyszínével
kapcsolatosan rendelkezésre álló pontosabb helyi információ, úgy annak forrását kérjük, adja meg a
4.19 pontban.
Éghajlati paraméter Kitett területek Értékelés
4.1 Felszíni levegő Magyarország teljes területe, fokozottan az
átlaghőmérsékletének lassú Alföld és a Dunántúli-dombság, valamint a
növekedése nagyvárosok
Magyarország teljes területe, fokozottan az
4.2 Hőhullámok gyakoriságának és
Alföld és a nagyvárosok, kisebb mértékben,
intenzitásának növekedése
de fokozottan a Kisalföld
4.3 Felszíni vizek
Magyarország teljes területe, fokozottan az
átlaghőmérsékletének lassú
Alföld
növekedése
4.4 Csapadék intenzitásának Magyarország teljes területe, fokozottan az
növekedése Északi-középhegység, valamint a
Dunántúli-középhegység és a Dunántúli-

7
A kitettség egy adott helyszínhez (pl. település, régió, természeti terület, stb.) kapcsolódó tulajdonság. Jelen
esetben a legfontosabb helyszín, melyre az elemzést el kell végezni a projekthelyszín, azonban a projekt
sikerességét más helyszínek kitettsége is befolyásolhatja (pl. fontos beszállítók működési helyszínének
kitettsége), ezért ezt is figyelembe kell venni az elemzés során.
A kitettség elemzése arra ad választ, hogy egy adott projekthelyszín milyen mértékben van kitéve egy adott
éghajlatváltozási hatásnak, pl. a helyszínen jelentkezhet-e potenciálisan árvíz, villámárvíz, aszály, stb.
37
 dombság területei
4.5 Éves csapadékmennyiség Magyarország teljes területe, fokozottan az
csökkenése Alföld
4.6 Csapadék évszakos
Magyarország teljes területe
eloszlásának változása
Magyarország teljes területe, fokozottan az
4.7 Aszályos időszakok hosszának Alföld, valamint olyan területek, ahol a
növekedése vízkészletek szennyezettek, illetve az
igénybevételük jelenleg is fokozott
4.8 Hideg szélsőségek
csökkenése/csökkenés a fagyos napok Magyarország teljes területe
számában
4.9 Megnövekedett UV sugárzás,
Magyarország teljes területe
csökkent felhőképződés
4.10 Viharos időjárási események
Magyarország teljes területe, fokozottan a
számának és intenzitásának
Bakony és a Vértes
növekedése
4.11 Évszakra nem jellemző időjárás
gyakoriságának és intenzitásának Magyarország teljes területe
növekedése
Magyarország teljes területe az Alföld és a
Kisalföld kivételével, fokozottan az Északi-
4.12 Villámárvíz előfordulási
középhegység, valamint a Dunántúli-
gyakoriságának és intenzitásának
középhegység, a Dunántúli-dombság és az
növekedése
Alpokalja területein, valamint városi
területeken
Magyarország teljes területe, domborzati
4.13 Belvízgyakoriságának
és talajviszonyoktól, talajhasználattól
kialakulása növekszik
függően, fokozottan az Alföldön
Folyók mentén (különösen a Tisza teljes
4.14 Árhullámok gyakoriságának és hossza, a Duna alföldi szakasza, a Kőrös és
intenzitásának növekedése mellékágai, a Rába, a Dráva egyes
szakaszai)
4.15 Tömegmozgás gyakoribb
Hegyvidéki, dombos területeken
előfordulása
Magyarország teljes területe, fokozottan a
4.16 Erdőtüzek gyakoriságának
Mátra és a Zemplén, az Alföld és a Kisalföld
növekedése
kevésbé érintett
4.17 Vízkészletek csökkenése
(vízfolyások nyári kisvízi készletének
csökkenése, tavak alacsony vízállású Magyarország teljes területe
időszakainak gyakoribbá válása, felszín
alatti vízkészletek csökkenése)
4.18 Kérjük, adjon egy leírást arról,
hogy a 4.1 - 4.17 pontokban
beazonosított kitettség mit jelent a
projekthelyszínen és egyéb releváns
helyszíneken található körülmények és
azok változása tekintetében. (Csak
azokra az éghajlati paraméterekre kell
kitölteni, melyek esetében közepes

38
 vagy magas kitettséget jelzett a 4.1 –
4.17 pontokban)
4.19 Amennyiben nem a 4.1 - 4.17
kérdéseket tartalmazó táblázat
második oszlopában megadott
információ alapján határozta meg a
projekthelyszín és egyéb releváns
helyszínek éghajlatváltozásnak való
kitettségét, kérjük, adja meg a használt
információ forrását.
5. POTENCIÁLIS HATÁS8 FELMÉRÉSE
Kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot minden olyan releváns érzékenység-kitettség párra, mely esetben
az érzékenység és/vagy a kitettség közepes vagy magas a 3.1 - 3.17 és a 4.1 - 4.17 kérdésekre adott
válaszok alapján. A táblázat releváns cellájában nevezze meg a potenciális hatást. (pl. útburkolat
beszakadása, villámárvíz által okozott épületkárok, stb.). Egy cellában több potenciális hatás is szerepelhet.
Annak eldöntésében, hogy egy hatás alacsonynak, közepesnek vagy magasnak minősül, a “Klímakockázati
Útmutató” 7. táblázata nyújthat segítséget.
5.1 Potenciális hatás Kitettség
Alacsony Közepes Magas
Érzékenység Alacsony
Közepes
Magas
5.2 (Csak nagyprojektekre) Kérjük,
adja meg az alábbi információt:
 Potenciális hatások (valamint
érzékenység és kitettség)
megállapításához használt
kvantitatív elemzés
módszertanának megnevezése és
leírása.
 Adat- és információforrások pontos
megjelölése.
6. KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
(Csak nagyprojektekre) Kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot minden olyan releváns potenciális hatás-
valószínűség párra, mely esetben a potenciális hatás és/vagy annak bekövetkezési valószínűsége
közepes vagy magas az 5.1 – 5.2 kérdésekre adott válaszok és az elvégzett kockázatelemzés alapján. A
táblázat releváns cellájában nevezze meg a potenciális hatást.
6.1 Kockázat Potenciális hatás
Alacsony Közepes Magas
Bekövetkezési Alacsony
valószínűség Közepes
Magas
6.2 (Csak nagyprojektekre) Kérjük,
adja meg a további információt:
 Kockázatok megállapításához
használt elemzés módszertan
8
A kitettség és érzékenység együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy egy potenciális hatás lehetősége
fennálljon. Például az utak érzékenyek lehetnek a folyami árvizekre, azonban ha az adott projekt olyan
helyszínen valósul meg, ahol nincs a közelben folyó, akkor ez esetben a potenciális hatás nem áll fenn.
Minden létező (nem nulla) éghajlati paraméter esetében minden érzékenység-kitettség párra ki kell tölteni az
alábbi táblázatot.
39
 megnevezése és leírása
 Adatforrások pontos megjelölése
7. ADAPTÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK
Az egyes projektek esetében az adaptációs eszközök széles köre áll rendelkezésre, melyek részben
EU-s forrásból finanszírozhatók, részben attól függetlenül is megvalósíthatók. Kérjük, jelezze az alábbi
táblázatban, hogy a tervezett, az adott projekt szempontjából releváns adaptációs intézkedések mely
eszköztípusba tartoznak. Kérjük, hogy tüntesse fel azokat az eszközöket is, melyek nem közvetlenül az
adott projekt költségvetéséből kerülnek finanszírozásra, de a projekt adaptációs képességére hatással
vannak. Kérjük, hogy nevezze meg az alkalmazott eszközt a megfelelő cellában. Nem minden
eszköztípus releváns minden kedvezményezett, illetve projekt esetében.
Eszköz típusa Alkalmazott eszköz megnevezése
Fizikai beruházás:
 Természetközeli megoldások, zöld és kék
infrastruktúra (pl. zöld tetők, parkok)
 Szürke infrastruktúra (pl. árvízvédelmi
infrastruktúra)
 Gépészeti és egyéb technikai, műszaki
megoldások
 Jelzőrendszerek kiépítése
 Egyéb fizikai beruházás
Tudásbázis építése, adatgyűjtés és kutatás, stb.
Szervezeti/szervezési intézkedések:
 Szervezetépítés és szervezetfejlesztés
 Közösségi szervezés, közösségfejlesztés
 Életmód, viselkedési és
magatartásminták
Szabályozási eszközök (földhasználat
szabályozása, építési előírások,
ingatlanregisztráció, szabványok, stb.)
Gazdasági eszközök (adók, támogatások, stb.)
Információs eszközök, ismeretterjesztés,
kapacitásépítés
Érdekképviselet, kooperáció és partnerség
Stratégiai eszközök (tervek, mint pl.
vészhelyzeti készültségi tervek és
várostervezés, szakpolitikák, programok,
stratégiák, technológiai változások ösztönzését
szolgáló stratégiai eszközök, stb.)
A kockázat szétterítését célzó intézkedések
(biztosítás, kockázatközösség)
Egyéb
Kérjük, hogy a tervezett adaptációs intézkedések tekintetében válaszolja meg az alábbi kérdéseket.
(Csak nagyprojektekre) Mutassa be, hogy
milyen puha intézkedési9 lehetőségeket vett
figyelembe. Amennyiben elsősorban technikai,
40
 infrastrukturális vagy egyéb fizikai beruházást
igénylő adaptációs megoldást alkalmaz a
projekt, mutassa be azt, hogy az éghajlati
kockázat nem kezelhető megfelelő mértékben
csak puha intézkedésekkel.
(Csak nagyprojektekre) Magyarázza el, hogy a
kiválasztott adaptációs intézkedések
rugalmasságát hogyan biztosította, vagyis,
hogy az intézkedéseken hogyan tud
módosítani a későbbiekben, amennyiben nem
a várt éghajlatváltozási forgatókönyv
következne be.
(Csak nagyprojektekre) Mutassa be, hogy
melyek a sürgős és kevésbé sürgős kockázatok,
és hogy az egyes intézkedéseket ennek
megfelelően hogyan időzítették.
Mutassa be az alkalmazandó intézkedések
mindegyikére, hogy azok hosszú távon
fenntartható megoldást jelentenek, nem
súlyosbítják a környezeti vagy társadalmi
problémákat, figyelembe veszik, hogy a
környezeti és természeti erőforrások korlátos
mennyiségben állnak rendelkezésre, beleértve
az éghajlatváltozás hatására esetlegesen
csökkenő mennyiségben és minőségben
rendelkezésre álló forrásokat.
(Csak nagyprojektekre) Mutassa be, hogy
mekkora a reziduális kockázat (az adaptációs
intézkedések alkalmazását követően
fennmaradó kockázat) mértéke, illetve hogy a
kockázat további csökkentését miért nem
tervezi, az indokolatlanul magas költséggel
járna-e.
Mutassa be, hogy a projekt és az alkalmazott
adaptációs megoldás nem okoz más szereplők
számára káros hatásokat (mint pl. a
légkondicionálás, ami növeli a városi hősziget-
hatást, vagy a víz elvezetése más területekre
vagy a víz lefolyásának akadályozása, mely
eredményeképpen máshol kárt okoz.).
8. CÉLKITŰZÉSEK, INDIKÁTOROK, NYOMONKÖVETÉS
Kérjük, mutassa be a projekt esetében megfogalmazott adaptációs célkitűzéseket illetve indikátorokat
és a nyomonkövetési tervet.
Milyen adaptációs célkitűzéseket fogalmazott
meg, ezek biztosítják-e, hogy a jelenlegihez
képest nem lesz magasabb az
éghajlatváltozásból eredő kockázat?
Adaptációs indikátorok (az OP-hoz fűződő
eredmény és kimeneti indikátorok, illetve ezen

9
Puha intézkedés alatt a beruházást nem igénylő intézkedések értendők, mint pl. a szervezési megoldások,
tájékoztatás, jogszabály módosítás, stb.
41
túlmenően projekt specifikus indikátorok)
Kérjük, csatolja az ellenőrző listát vagy nyomonkövetési és értékelési tervet, mely alapján
következtetéseket lehet levonni az adaptációs intézkedések sikeressége vonatkozásában.

42