D3.2.2 Drug Prevention Professionals' Curriculum FINAL - HU

D3.2.
2
Tananyag drogprevenciós szakemberek számára
Ezt a tananyagot az Európai Unió Jogérvényesülés programjának Drogprevenció és felvilágosítás cselekvési

programja finanszírozta.
A tananyag tartalma a szerzők nézeteit tükrözi, azért kizárólag ők tartoznak felelősséggel. Az Európai Bizottság
semminemű felelősséget nem vállal a tananyagban található információ esetleges felhasználásáért.
A projekt hivatkozási száma 807038 — ASAP-Training — JUST-2017-AG-DRUG
A projekt címe ASAP-képzés
A leadandó anyag címe Tananyag drogprevenciós szakemberek számára
A leadandó anyag száma D3.2.2
A leadandó anyag verziója Végleges
Szerződéses leadási határidő 2020/01/01
Valós leadási határidő 2020/06/30
A leadandó anyag típusa Tananyag
Nyelv HU
Megosztási szint PU = Nyilvános
Oldalak száma 203
Munkacsomag WP3
Felelős partner ASL 2
Szerző(k) Donini Rachele, Zunino Anna, Piana Marco, Alvino Serena,

Mazzarino Barbara és az ASAP-Training Partnership
EC projektvezető Mercedes Revuelta Zaldo
Absztrakt Ez a dokumentum az ASAP képzési projekt keretében

kidolgozott, drogprevenciós szakembereknek szóló tananyag
részletes leírását tartalmazza.
A tananyag fő célja a szerhasználathoz kapcsolódó egészségi,

társadalmi és gazdasági problémák csökkentése nemzetközi
prevenciós kapacitás kiépítésével. A kapacitás kiépítésének
eszközei a leghatékonyabb bizonyítékalapú intervenciós és
2
prevenciós stratégiákkal kapcsolatos képzés, a prevenciós
szakemberek szakmai ismereteinek bővítésére és a prevenció
területén dolgozók számának növelése Európában.
A dokumentum bevezetője nagy vonalakban bemutatja azt az

átfogó keretrendszer, amelyben a projekt során készült mindkét
tananyag – a mestertrénereknek és a drogprevenciós
szakembereknek szóló is – kidolgozásra került.
A további fejezetek, melyeket modulokba szerkesztettünk, a

drogprevenciós szakembereknek szóló, Európai prevenciós
tananyagra (EUPC - European Union Prevention Curriculum)
épülő elméleti és gyakorlati feladatok részletes leírását
tartalmazzák.
Az EUPC-vel kapcsolatos további információért látogassanak el

az alábbi honlapra:
https://www.emcdda.europa.eu/publications/manuals/european-
pre-vention-curriculum_en
Kulcsszavak mestertréner, drogprevenciós szakember, EUPC, a képzők

képzése, modul, képzési kimeneti követelmények, feladatok,
órák, e-learning, virtuális gyakorlóközösség, prevenció,
bizonyítékalapú, hálózat, szerhasználat
3
Összefoglalás
1. Vezetői összefoglaló.......................................................................................................................... 11
2. AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT BEMUTATÁSA ........................................................................... 12
3. AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT TANANYAGAI ........................................................................... 13
4. AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT TANANYAGAINAK HÁTTERE ÉS SZERKEZETI

FELÉPÍTÉSE .................................................................................................................................... 15
5. AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT DROGPREVENCIÓS SZAKEMBEREKNEK SZÓLÓ

TANANYAGÁNAK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE .................................................................... 17
6. HOGYAN KELL AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT DROGPREVENCIÓS

SZAKEMBEREKNEK SZÓLÓ TANANYAGÁT HASZNÁLNI .................................................. 25
6.1 A jelenléti képzés .................................................................................................................. 25
6.2 Az e-learning tananyag ......................................................................................................... 26
7. A TANANYAG CÉLJA: A DROGPREVENCIÓS SZAKEMBER KIFEJEZÉS

MEGHATÁROZÁSA ....................................................................................................................... 28
8. A TRÉNEREK SZEMÉLYES KÉSZSÉGEI .................................................................................... 30
9. HOGYAN REAGÁLJUNK A KELLEMETLEN MEGJEGYZÉSEKRE ÉS KÉRDÉSEKRE....... 31
10. A DROGPREVENCIÓS SZAKEMBEREKNEK SZÓLÓ TANANYAG LEGFONTOSABB

TANULMÁNYI KIMENETEI ......................................................................................................... 33
11. A KEZDŐ TANANYAG ÁTTEKINTÉSE ...................................................................................... 35
12. KEZDŐ KÉPZÉS – A MODUL ....................................................................................................... 36
AZ A MODUL ÁTEKINTÉSE.................................................................................................... 36
A MODUL – 1. TANULMÁNYI EGYSÉG: Bevezetés: A tartalom és a folyamat áttekintése, a

résztvevők és a trénerek bemutatkozása, az elvárások tisztázása, az anyagok bemutatása .. 37
1. GYAKORLAT - A tréner(ek) köszöntése és bemutatkozása, szervezéssel kapcsolatos

tájékoztatás, előzetes tesztkérdőív ........................................................................................ 38
2. GYAKORLAT - Egymás megismerése: a résztvevők bemutatkoznak és elmondják képzéssel

kapcsolatos elvárásainkat ...................................................................................................... 40
1. ELMÉLETI RÉSZ - Bevezető ismerkedés az EUPC-vel, céljaival, hálózataival és képzési

munkamódszereivel .............................................................................................................. 43
3. GYAKORLAT - Séta a galériában: az EUPC anyagainak és eszközeinek bemutatása .......... 45
4
4. GYAKORLAT - Kérdések és válaszok ................................................................................... 48
A MODUL – 2. TANULMÁNYI EGYSÉG: Mi a probléma? A szerhasználat epidemiológiája és a

megelőzés fontossága ........................................................................................................... 49
2. ELMÉLETI RÉSZ - A szerhasználat és megelőzés epidemiológiája ..................................... 50
5. GYAKORLAT - Csoportmunka: a szocializáció, az etiológiai modell és a többszintű

fejlődési keretrendszer – esettanulmány ............................................................................... 52
6. GYAKORLAT - Mozgó körök ................................................................................................ 55
A MODUL – 3. TANULMÁNYI EGYSÉG: A megelőzés nyelve: a bizonyítéktól a gyakorlatig ........ 57
7. GYAKORLAT - Energetizáló ................................................................................................. 58
8. GYAKORLAT - Osszuk meg az előfeltevéseinket: Megelőzés a szerhasználat kontextusában.

A pszichoaktív szerek használatával kapcsolatos meglévő ismeretek és kulturális
sztereotípiák .......................................................................................................................... 59
3. ELMÉLETI RÉSZ - A megelőzés nyelve ................................................................................ 64
9. GYAKORLAT - Csoportmunka: Hídépítés az elmélet és a gyakorlat között ......................... 65
10. GYAKORLAT - Suttogó csoportok: A 3 legfontosabb dolog amit tanultunk ...................... 69
A MODUL – 4. TANULMÁNYI EGYSÉG: A prevenció bizonyítékalapú megközelítése: az

UNODC standardok, az EDPQS és a Kábítószer-kereslet csökkentésének (megelőzés)
minőségre vonatkozó Uniós minimumelőírásai ................................................................... 70
4. ELMÉLETI RÉSZ - A UNODC standardok, az EDPQS és a Kábítószer-kereslet

csökkentésének (megelőzés) minőségre vonatkozó Uniós minimumelőírásai rövid
összefoglalása ....................................................................................................................... 71
11. GYAKORLAT – Csoportmunka: milyen bizonyítékra/adatokra van szükség a pszichoaktív

szerek használatához kapcsolódó konkrét problémákat kezelő preventív intézkedések
tervezéséhez? ........................................................................................................................ 73
12. GYAKORLAT - Akvárium beszélgetés: az A modul összefoglalása ................................... 78
13. KEZDŐ KÉPZÉS – B MODUL ....................................................................................................... 81
A B MODUL ÁTTEKINTÉSE .................................................................................................... 81
B MODUL – 5. TANULMÁNYI EGYSÉG: Az iskolai, munkahelyi és családi alapú megelőző

beavatkozások áttekintése ..................................................................................................... 82
5. ELMÉLETI RÉSZ - az áll modul konklúziójának rövid összefoglalása ................................ 83
13. GYAKOLAT – A téma bevezetése........................................................................................ 84
6. ELMÉLETI RÉSZ - Iskolai alapú, munkahelyi alapú és családi alapú intervenciók .............. 86
5
14. GYAKORLAT - Csoportmunka: az iskolai, munkahelyi és családi közegben zajló
prevenciók hatékony elemei ................................................................................................. 88
B MODUL – 6. TANULMÁNYI EGYSÉG: A környezeti, média- és közösségi alapú prevenció

áttekintése ............................................................................................................................. 90
7. ELMÉLETI RÉSZ – Bevezetés a környezeti alapú prevenció fogalmaiba és alapelveibe ...... 91
15. GYAKORLAT - Csoportmunka: Ötletbörze a környezeti stratégiákról ............................... 92
8. ELMÉLETI RÉSZ - A környezet a prevencióban ................................................................... 94
16. GYAKORLAT - Csoportmunka: A legfontosabb érdekhordozókkal kapcsolatos problémák

a közösségben ....................................................................................................................... 95
9. ELMÉLETI RÉSZ - A közösségi alapú prevenció alapjai ...................................................... 97
17. GYAKORLAT – Csoportmunka: Médiastratégiák a prevencióban ...................................... 99
10. ELMÉLETI RÉSZ - A média a prevencióban ..................................................................... 100
18. GYAKORLAT - Záró beszélgetés: Angol vita a környezeti stratégiákról a prevencióban . 101
B MODUL – 7. TANULMÁNYI EGYSÉG: Érdekérvényesítés a bizonyítékalapú prevenció

területén .............................................................................................................................. 102
11. ELMÉLETI RÉSZ – Érdekérvényesítés a bizonyítékalapú prevenciós szakpolitikák és

gyakorlatok érdekében ........................................................................................................ 103
19. GYAKORLAT - Csoportmunka: Tapasztalatok az érdekérvényesítésben .......................... 104
12. ELMÉLETI RÉSZ - Szövetségépítés/Hatékony szövetségek kialakítása ........................... 105
20. GYAKORLAT - Csoportmunka: Hatékony érdekérvényesítési terv kidolgozása .............. 106
B MODUL – 8. TANULMÁNYI EGYSÉG: Monitoring és értékelés................................................. 108
13. ELMÉLETI RÉSZ – Monitoring és értékelés a prevencióban ............................................ 109
21. GYAKORLAT – Csoportmunka: Két prevenciós projekt összehasonlítása ....................... 110
B MODUL – 9. TANULMÁNYI EGYSÉG: Lezárás/következtetések/legfontosabb tanulságok ....... 113
22. GYAKORLAT - Az a és a B modul lezárása és konklúziói ................................................ 114
14. KEZDŐ KÉPZÉS – D MODUL ..................................................................................................... 117
A D MODUL ÁTTEKINTÉSE ................................................................................................. 117
D MODUL – 19. TANULMÁNYI EGYSÉG: Az e-learning kurzus és az ASAP virtuális

gyakorlóközösség bemutatása............................................................................................. 118
1. ELMÉLETI RÉSZ – Bevezetés az e-learning kurzus használatába ...................................... 119
6
2. ELMÉLETI RÉSZ - Bevezetés az ASAP VCP használatába ................................................ 121
1. GYAKORLAT (ONLINE) – Ismerkedés az ASAP VCP feladataival .................................. 123
D MODUL – 20. TANULMÁNYI EGYSÉG: Bevezetés az ASAP Integrált platform használatába . 125
3. ELMÉLETI RÉSZ - Az ASAP képzés Integrált platformjának átfogó bemutatása: hogyan

használjuk a felületet rendes TAGKÉNT ........................................................................... 126
2. GYAKORLAT - Próbáljuk ki! (rendes TAGKÉNT)............................................................. 128
4. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Az e-learning kurzussal kapcsolatos ismétlés, és a

kurzus elindítása A.............................................................................................................. 131
15. A HALADÓ TANANYAG ÁTTEKINTÉSE ................................................................................. 133
16. HALADÓ KÉPZÉS – F MODUL................................................................................................... 134
F MODUL - 24. TANULMÁNYI EGYSÉG: Családi alapú intervenciók ........................................... 135
1. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Családi alapú preventív intervenciók ....................... 136
2. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Családi alapú preventív intervenciók fejlődési szakaszok

szerint .................................................................................................................................. 138
1. GYAKORLAT - Családi alapú preventív intervenciók fejlődési szakaszok szerint ............. 139
F MODUL – 25. TANULMÁNYI EGYSÉG: Iskolai alapú intervenciók ........................................... 143
3. ELMÉLETI RÉSZ – WEBINÁRIUM: Az iskolai alapú preventív intervenciók alapelvei .. 144
4. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Mi működik és mi nem működik az iskolákban ............. 146
5. ELMÉLETI RÉSZ – INTERAKTÍV ANYAG: Mi működik és mi nem működik az

iskolákban ........................................................................................................................... 147
2. GYAKORLAT - Mi működik és mi nem működik az iskolákban ........................................ 148
6. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Hogyan ismerjük fel a hatékony iskolai alapú

prevenciót? .......................................................................................................................... 152
F MODUL – 26. TANULMÁNYI EGYSÉG: Az emberi fejlődés ...................................................... 154
7. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Fókuszban az emberi fejlődés......................................... 155
3. GYAKORLAT - Az egyes fejlődési szakaszokhoz kapcsolódó legfontosabb készségek ..... 156
17. HALADÓ KÉPZÉS – G1 MODUL ................................................................................................ 160
G1 MODUL – 28. TANULMÁNYI EGYSÉG: Átfogó prevenció, szűrés és rövid beavatkozás (SBI)
a munkahelyen .................................................................................................................... 161
1. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: A munkahelyi környezet, mint a felnőtteknek
7
szóló prevenció helyszíne ................................................................................................... 162
2. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Átfogó megelőzés a munkahelyen ........................... 163
3. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Mit kell tenni a hatékony munkahelyi prevenció

megvalósításához? .............................................................................................................. 165
4. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Az UNODC munkahelyi prevenciós alapelvei és

munkahelyi prevenciós programjellemzői .......................................................................... 167
1. GYAKORLAT - Az alkohol és egyéb szerek fogyasztásának következményei a dolgozó

felnőttekre nézve, és a munkahelyi szerhasználat kockázati tényezői és okai ................... 168
G1 MODUL – 29. TANULMÁNYI EGYSÉG: Prevenciós rendszer létrehozása egy közösségben ... 172
5. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: Bevezetés a közösségi alapú intervencióba 173
6. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Prevenciós rendszer létrehozása egy közösségben (a

CTC lépések) ...................................................................................................................... 174
7. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Prevenciós rendszer létrehozása egy közösségben (a CTC

lépések) ............................................................................................................................... 176
8. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: A közösségi alapú prevenciók értékelésének integrált

keretrendszere ..................................................................................................................... 177
9. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Az UNODC/WHO drogprevencióval kapcsolatos

nemzetközi standardjai ....................................................................................................... 178
2. GYAKORLAT - Hatékony közösségi csapat építése ............................................................ 179
18. HALADÓ KÉPZÉS – G2 MODUL ................................................................................................ 182
G2 MODUL – 27. TANULMÁNYI EGYSÉG: Érdekérvényesítés a preventív intervenciókkal

kapcsolatban........................................................................................................................ 183
1. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Az érdekérvényesítés kulcsfontosságú szerepe a

szerhasználati megelőzésben .............................................................................................. 184
2. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Szerepjáték – Érdekérvényesítés egy kiválasztott

programmal kapcsolatban ................................................................................................... 186
1. GYAKORLAT - Érvelés a hatékony iskolai és családi alapú prevenció mellett ................ 189
2. GYAKORLAT - Érvelés a hatékony munkahelyi prevenció mellett saját ............................ 193
G2 MODUL – 32. TANULMÁNYI EGYSÉG: A bizonyítékalapú programok kiválasztása .............. 199
3. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: Közösségben megvalósítandó bizonyítékalapú

programok kiválasztása....................................................................................................... 200
4. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Az adatbázisok szerepe és fontossága ............................ 201
8
3. GYAKORLAT - A bizonyítékalapú programok kiválasztása ............................................... 202
19. HALADÓ KÉPZÉS – H MODUL .................................................................................................. 206
H MODUL – 30. TANULMÁNYI EGYSÉG: Környezeti alapú beavatkozások a szerhasználati

prevenció területén: a hatékony stratégiák bizonyítékai és alapelvei ................................. 207
1. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Környezeti alapú beavatkozások a szerhasználati

prevenció területén .............................................................................................................. 208
2. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM + LETÖLTÉS: Mentimeter szimuláció és szimuláció

eredményének letöltése ....................................................................................................... 210
3. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: A környezeti alapú preventív intervenciók három típusa

............................................................................................................................................ 212
4. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Referenciatanulmányok a szerhasználati prevenció

területén használt környezeti alapú beavatkozásokról ........................................................ 213
1. GYAKORLAT - Környezeti alapú beavatkozások a szerhasználati prevenció területén ...... 214
2. GYAKORLAT - Környezeti alapú beavatkozások (Mentimeter) ......................................... 219
H MODUL – 31. TANULMÁNYI EGYSÉG: A média a szerhasználati prevencióban és a

meggyőzés elméleteinek gyakorlati alkalmazása ............................................................... 225
5. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: Példák médiaalapú meggyőzésre és

szerhasználati problémákra ................................................................................................. 226
6. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: Miért használjunk médiát a szerhasználati

prevencióban? ..................................................................................................................... 227
7. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: A média természete és a média befogadókra

gyakorolt hatásának elméletei ............................................................................................. 228
8. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: Mit kell figyelembe venni egy médiakampány
előkészítésekor? .................................................................................................................. 229
9. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: EQUIP ellenőrzőlista ...................................................... 230
3. GYAKORLAT - Példák médiaalapú meggyőzésre és szerhasználati problémákra .............. 231
20. Melléklet.......................................................................................................................................... 234
21. Hivatkozások ................................................................................................................................... 240
9
A dokumentumban használt rövidítések listája
Rövidítés Angol Magyar

ASAP Training Analysis of Systems And Professional Rendszerelemzés és szakmai képzés
Training
ECVET European Credit System for Vocational Európai Szakoktatási és Szakképzési
Education and Training Kreditrendszer
EDPQS European Drug Prevention Quality Standards Európai Drogprevenciós Minőségi Standardok
EMCDDA European Monitoring Centre for Drugs and Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai
Drug Addiction Megfigyelőközpontja
EUPC European Prevention Curriculum Európai prevenciós tananyag
TE - Tanulmányi egység
UNODC United Nations Office on Drugs and Crime Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és
Bűnmegelőzési Hivatala
UPC Universal Prevention Curriculum Általános prevenciós tananyag
VCP Virtual Practice Community virtuális gyakorlóközösség
10
1. Vezetői összefoglaló
Ez a dokumentum az ASAP képzési projekt keretében kidolgozott, drogprevenciós szakembereknek

szóló tananyag részletes leírását tartalmazza. A tananyag célja az Európában dolgozó drogprevenciós
szakembereknek a prevenciós tudomány legújabb eredményeivel kapcsolatos továbbképzése. A
tananyag az Európai prevenciós tananyagra (EUPC)1 épül. A tananyag célközönsége a képzésben
résztvevő drogprevenciós szakemberekből áll.
A képzés kezdő és haladó szintre oszlik. A kezdő szintet jelenléti oktatásra terveztük, a haladó szintet
pedig elektronikus távoktatásra. A kezdő szint három modulból áll: A, B és D modul.
A haladó szint szintén három modulból áll: F, G és H modul
Mindegyik modul részletesen leírja az adott gyakorlati és elméleti feladatokat és segít a trénereknek a
képzés szervezésében és megtartásában
1
Az EUPC kézikönyv elérhető az alábbi linken:
http://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/11733/20192546_TDMA19001ENN_PDF.pdf
11
2. AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT BEMUTATÁSA
Az ASAP képzési projekt2 legfontosabb célkitűzése, hogy fejlessze a drogprevenció tervezésének,

megvalósításának és hatékonyságának minőségét annak érdekében, hogy javítsa az Európai Unió
legsérülékenyebb és leghátrányosabb helyzetű lakosainak egészségi állapotát és jóllétét. Az ASAP
képzési projekt támogatja 1) a drogprevenció szisztematikus és komplex megközelítését az
érdekhordozók azonosítása és az uniós országokban folytatott rendszerelemzés segítségével; 2) a
megelőzésben dolgozók minőségi standardokkal és prevenciós tudománnyal kapcsolatos
kompetenciáinak és készségeinek fejlesztését egy kétlépcsős képzési folyamat kidolgozásával és
megvalósításával: a) azoknak a mestertrénereknek a képzése, akiknek a feladata lesz b) ugyanannak a
tananyagnak a nemzeti szinten történő továbbadása a drogprevenciós szakemberek számára. A képzés
mindkét lépcsője jelenléti és távoktatási elemeket is tartalmaz (vegyesen). A távoktatás támogatására
integrált oktatási platformot hoztunk létre, amelynek része az online tanulási környezet és egy virtuális
gyakorlóközösség (VCP – Virtual Community of Practice) is, amely segíti a jó gyakorlatok megosztását;
3) a minőségi standardok különböző uniós országok rendszereihez történő adaptálását a már meglévő
szakmai iránymutatások segítségével (EDPQS toolkit#4)3 és a projekt különböző európai nyelvekre
történő lefordítását; 4) olyan mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a projekt tevékenységeinek
fenntarthatóságát az érdekhordozók hálózatainak kialakításával (a VCP támogatásával) a drogprevenció
területén, valamint a fenntarthatóságot támogató további mechanizmusok felderítését.
2
A projektben 9 európai uniós tagállam 11 szervezete: A.Li.SA-Azienda Ligure Sanitaria (IT) (projektvezető), ASL 2 -
Azienda Sanitaria Locale Savonese and SI4Life (IT); VAD Verenigingvoor Alcohol en andere Drugproblemen vzw (BE);
NBDP -National Bureau for Drug Prevention (PL); ELTE –Eötvös Loránd Tudományegyetem (HU); UMHRI - University
Mental Health Research Institute és Hellenic Mediterranean University (GR); TAI - National Institute for Health
Development (EE); ERF - Zagreb University (HR); UTRIP - Institute for Research and Development (SI) valamint 7
támogató partner (UNODC – Az ENSZ Kábitószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala; EMCDDA - Kábítószer és
Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőküzpontja; EUSPR - European Society for Prevention Research; NTAKD - Drug,
tobacco and alcohol control department (Litvánia); Sectoral Policy Department Ministry of the Interior (Lettország);
HoGent University (Belgium) and ATS Milan –Agenzia Tutela Salute (Olaszország) működött együtt.
3
További információért kérjük, látogasson el a https://www.emcdda.europa.eu/drugs-library/edpqs-toolkit-4-adaptation-
and-dissemination weboldalra
12
3. AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT TANANYAGAI
Az ASAP képzési projekt két pillérre épül: az európai országok megelőzési rendszereinek elemzésére,
és az Európában a megelőzés területén dolgozó szakemberek szakmai ismereteinek bővítésére. Az
utóbbi eléréséhez két tanterv készült: egy a mestertrénerek, egy pedig a drogprevenciós szakemberek
számára. Mind a mestertrénerek, mind pedig a drogprevenciós szakemberek kulcsfontosságú
érdekhordozói országaik megelőzési rendszerének, hiszen fontos szerepet játszanak a megelőzés
területén a szakpolitikákkal kapcsolatos döntéshozatalban és az erőforrások elosztásában. Emiatt – és
egy korábbi, UPC-Adapt című európai projekt döntése alapján – ezekre a csoportokra döntéshozóként,
véleményformálóként és szakpolitikusaként hivatkozunk. Ilyen szereplők a döntéshozatal nemzeti,
regionális és helyi szintjein egyformán megtalálhatók. A drogprevenciós szakemberekhez képest a
mestertrénerek speciális szerepet játszanak a tudás és készségek átadásában, ami a drogprevenciós
szakemberekkel kapcsolatban nem elvárás.
Az ASAP képzési projekt mindkét tananyaga merített inspirációt az Európai Bizottság Migrációügyi és
Uniós Belügyi Főigazgatósága által 2017-ben alapított UPC-Adapt projekt során kidolgozott
képzésekből.
Az UPC-Adapt projekt4 fő célkitűzése az Általános prevenciós tananyagra (UPC) alapuló Európai

prevenciós tananyag (EUPC) elkészítése volt. Az Általános prevenciós tananyagot az Applied
Prevention Science International dolgozta ki az Egysült Államok belügyminisztériuma által a Colombo
terv Drogtanácsadó programja (DAP – Drug Advsory Programme) számára nyújtott támogatás
segítségével.
Az EUPC általános célkitűzése a szerhasználathoz kapcsolódó egészségi, szociális és gazdasági

problémák csökkentése nemzetközi prevenciós kapacitás kiépítésével. A kapacitás kiépítésének
eszközei a leghatékonyabb bizonyítékalapú intervenciós és prevenciós stratégiákkal kapcsolatos képzés,
a prevenciós szakemberek szakmai ismereteinek bővítése és az Európában a prevenció területén
dolgozók számának növelése. A tananyag az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala,
az UNODC által kidolgozott minőségi standardok (International Standards on Drug Use Prevention – a
4
9 uniós tagállamból 11 partner működött együtt ebben a projektben a University College Ghent (HoGent) – Belgium
vezetésével. A partnerek: University of Zagreb, Faculty of Education and Rehabilitation Sciences (ERF) – Horvátország;
Charles University (CUNI) – Cseh Köztársaság; National Institute for Health Development (TAI) – Észtország;
FINDER Institute for Prevention Research – Németország; Azienda Sanitaria Locale N. 2 Savonese és ATS Città
Metropolitana di Milano – Olaszország; State Agency for Prevention of Alcohol-RelatedProblems (PARPA) and
Institute of Psychiatry and Neurology (IPIN) – Lengyelország; Institute for Research and Development(UTRIP) –
Szlovénia; University of the Balearic Islands (UIB) – Spanyolország.
13
továbbiakban UNODC standardok), és a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai
Megfigyelőközpontja, az EMCDDA, illetve a Prevention Standards Partnership által kidolgozott
Európai Drogprevenciós Minőségi Standardok (EDPQS) legfontosabb megállapításainak átültetése
Európa „valós” társadalmainak viszonyaira. A központi kérdés a szerhasználattal kapcsolatos problémák
megelőzése, azonban a tananyag tartalmi részei általában alkalmazhatók valamennyi kockázati
magatartásra (pl. szerencsejáték, játékfüggőség stb.). Az EUPC kézikönyv alapján a képzésnek három
verziója került kidolgozásra: egy döntéshozóknak, véleményformálóknak és szakpolitikusoknak szóló
képzés5, egy tudományos jellegű képzés és egy online képzés.
Az EUPC döntéshozóknak, véleményformálóknak és szakpolitikusoknak szóló programjához képest az

a ASAP képzési projekt tananyagai más oktatási módra készültek. Míg az előbbit ötnapos jelenléti
képzésre tervezték, addig az ASAP képzési projekt mindkét tananyaga jelenléti oktatás és e-learning
keverékére épül.
Ráadásul mindkét tananyag (mestertrénerek és drogprevenciós szakemberek) esetében speciális

tartalmakkal egészítettük ki az EUPC döntéshozóknak, véleményformálóknak és szakpolitikusoknak
szóló programját a célcsoportok speciális igényeinek kielégítése érdekében.
5
Az ASAP képzési Projekt inspirációjául szolgáló, döntéshozóknak, véleményformálóknak és szakpolitikusoknak szóló
képzést 6 intézmény dolgozta ki az ASL 2 Savonese (Olaszország vezetésével): University College Ghent (HoGent,
Belgium), FINDER Institute for Prevention Research (Németország), State Agency for Prevention of Alcohol-Related
Problems (PARPA, Lengyelország), National Institute for Health Development (TAI, Észtország), Institute for Research
and Development (UTRIP, Szlovénia).
14
4. AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT TANANYAGAINAK HÁTTERE ÉS SZERKEZETI
FELÉPÍTÉSE
Az ASAP képzési projekt a „tananyag” szó vonatkozásában a CEDEFOP 6 szószedet [2014]

meghatározására hagyatkozik:
„Olyan tevékenységek gyűjteménye, amelyeket valamely oktatási vagy képzési

tevékenység kialakítása, szervezése és tervezése érdekében valósítanak meg, például a
tanulási célok, a tartalom, a módszerek (beleértve az értékelés módszereit is) és az
anyagok meghatározása, illetve a tanárok és trénerek képzésének szervezése”
Az ASAP képzési projekt tananyagai összhangban vannak a szakoktatás és szakképzés területén

jelenleg érvényben lévő legfontosabb Uniós standardokkal és jogi eszközökkel.
Az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer, az ECVET biztosítja az egyéni tanulmányi

eredmények képesítés megszerzése céljából történő átvitelének, elismerésének és gyűjtésének
technikai kereteit. Az Európai Parlament ajánlása [2009] alapján az ECVET a képesítések leírásakor
„tanulmányi kimeneti egységeket” használ. Ezzel az ECVET hozzájárul a szakoktatás és szakképzés
területén működő különböző érdekhordozók által használható közös nyelv kidolgozásához és lehetővé
teszi a bizonyítványok átvitelét, a kompetenciák elismerését és a szakemberek mobilitását.
A CEDEFOP Európai kézikönyvének [2017] meghatározása szerint „a tanulmányi kimenetek azt

mutatják meg, mit kellene a tanulónak tudnia, mire kellene képesnek lennie és mit kellene megértenie
egy adott tanulási folyamat vagy folyamatsor végén” így ezek segítenek tisztázni a programokat és a
képesítéseket és növelik azok átláthatóságát.
A CEDEFOP közelmúltban megjelent tanulmányai [2009; 2016] dokumentálják, hogy a tanulmányi

kimenetekre alapuló megközelítések egyre inkább meghatározóvá válnak az Európai oktatási és
képzési szakpolitikákban. A tanulmányi kimenetek növekvő befolyása a legtöbb európai országban és
szinte valamennyi oktatási és képzési szektorban jól mutatja a megközelítés hasznosságával
kapcsolatos erős politikai konszenzust [CEDEFOP, 2017].
Az európai tananyagok – mint az ASAP képzési projekt keretében elkészült két (a mestertrénereknek
és a drogprevenciós szakembereknek szóló) tananyag is – nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a fontos
keretrendszert. Ezért a projekt során kidolgozott tananyagok is tanulmányi kimenetekre épülnek és
6
Centre Européen pour le Développement de la Formation Professionnelle - Európai Szakképzés-fejlesztési Központ
15
tanulmányi egységekbe rendeződnek.
Figyelembe véve az ASAP képzési tananyagok célját, elhatároztuk, hogy:
- mindkét tananyagot kezdő és haladó szintre bontjuk

- mindkét szinten tanulmányi egységeket határozunk meg
- az egyes egységekre jellemző tanulmányi ekimeneteket a CEDEFOP kézikönyv [2017] alapelvei
szerint dolgozzuk ki
- minden tanulmányi egység esetében meghatározzuk a tanulmányi kimenetek elérését célzó elméleti
és gyakorlati feladatokat.
A tanulmányi egységeket tartalmuk alapján modulokba rendeztük (lásd 1. ábra).
1. ábra: a tanulmányi egységek modulokba rendezésének vizuális bemutatása
A tananyag kezdő szintjét jelenléti oktatása terveztük, a haladó szintet pedig e-learningre.
Konkrét kurzusok tervezésekor a modulokat és tanulmányi egységeket a jelenléti alkalmak vagy az

online tevékenységek menetrendjéhez lehet igazítani.
16
5. AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT DROGPREVENCIÓS SZAKEMBEREKNEK SZÓLÓ
TANANYAGÁNAK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE
Ahogyan az előző részben is írtuk, ez a dokumentum a drogprevenciós szakemberekre koncentrál.
A tananyag azt az előfeltevést követi, hogy a felnőttek képzésének az alábbi alapelvekre kell épülnie:
- valós problémákra koncentrál

- azt hangsúlyozza, hogy a megtanult információt hogyan lehet alkalmazni
- az információt a tanulók céljaihoz kapcsolja
- az anyagokat a tanulók tapasztalataihoz kapcsolja
- lehetővé teszi a különböző elképzelések megvitatását és kétségbe vonását
- meghallgatja és tiszteletben tartja a tanulók véleményét
- támogatja a tanulókat, hogy segítsék a trénereket és egymást, valamint
- tisztelettel kezeli a tanulókat.
A tananyag kidolgozásakor inspirációt merítettünk az UPC-Adapt projekt eredményeiből, különösen

pedig az Európai prevenciós tananyag (EUPC) döntéshozók, véleményformálók és szakpolitikusok
számára készült tananyaga trénereknek szóló kézikönyvéből7.
Az ASAP tréning döntéshozóknak véleményformálóknak és szakpolitikusoknak szóló tananyaga az

EUPC hasonló tananyagának számos elemét integrálja.
Az EUPC kétnapos kezdő kurzusát a drogprevenciós szakembereknek szóló kezdő kurzus A és B

moduljába integráltuk. Az EUPC tananyag szekcióit az ECVET-nek megfelelő tanulmányi egységekké
és a hozzájuk tartozó új, specifikus tanulmányi kimenetekké alakítottuk.
A kezdő szintet további tanulmányi egységekkel egészítettük ki (D modul) az ASAP Integrált

platformnak köszönhetően biztosított virtuális gyakorlóközösségek és online eszközök bemutatása
céljából.
Az A, B és D modulok kapcsolódnak azokhoz a tartalmakhoz, amelyek mind a mestertrénerek, mind

pedig a drogprevenciós szakemberek képzésében szerepelnek. A C és E modulok – amelyek szerepelnek
7
European Prevention Curriculum, DOP training. Trainer's guide (2018), R. Donini, A. Zunino, D. Congiu, M. Piana,
R. Carrozzino (ASL 2, Italy), Annemie Coone (University College Ghent – HoGent, Belgium), Henrik Jungaberle
(FINDER Prevention and Drug Science, Németország), Karin Streimann, Triin Sokk (National Institute for health
development, Észtország), Katarzyna Okulicz, Piotr Sedek (PARPA, Lengyelország), Matej Košir, Sanela Talic
(UTRIP, Szlovénia) és az UPC-Adapt Partnership,(nyomdában).
17
a mestertrénerek tananyagában, de ebben a tananyagban nem8 – a képzők képzésére fókuszálnak, és a
résztvevők tanulásszervezéssel kapcsolatos reflexióinak ösztönzését célozzák.
A projektpartnerek9 elemezték és e-learning felhasználása alkalmassá alakították az EUPC

döntéshozóknak, véleményformálóknak és szakpolitikusoknak szóló háromnapos haladó kurzusát.
Ebből a célból a drogprevenciós szakemberek tananyaga haladó szintjének jelenléti óráit online
(webináriumokra, interaktív tananyagokra és letölthető dokumentumokra épülő) elméleti órákká,
egyénileg, illetve egy interaktív platformon közösen elvégzendő online gyakorlati feladatokká, vagy a
virtuális gyakorlóközösségben lefolytatandó eszmecserévé alakítottuk.
Az ASAP tananyagok e-learning komponensét négy nagy modulban (F, G1, G2 és H modul) valósítottuk
meg.
A drogprevenciós szakembereknek szóló tananyagban szerepel egy olyan modul is, amely nem szerepel
a mestertrénerek tananyagában: a G2 modul.
Azért döntöttünk így, hogy a tananyag tartalmi részét fellazítsuk, és három helyett négy modulban
oktassuk a résztvevők munkaterhelésének jobb elosztása érdekében
A G2 modul két tanulmányi egységből áll: a 27. és 32. tanulmányi egységből. E tanulmányi egységek
számozása nem lineáris, annak érdekében, hogy kövesse a mestertrénerek tananyagának számozását.
A mestertrénerek tananyagában a 27. tanulmányi egység eredetileg az F modulban szerepelt, míg a

drogprevenciós szakemberek tananyagában a G2 modulba került, de az eredeti számozását megtartotta.
A mestertrénerek tananyagában a 32. tanulmányi egység tartalma a 29. tanulmányi egységben szerepelt,
ám a drogprevenciós szakemberek tananyagában a 29. tanulmányi egységet két tanulmányi egységre
osztottuk: a 29. tanulmányi egységre és az új, 32. tanulmányi egységre (progresszív számozást
alkalmazva).
Az D, F, G1, G 2 és H modulok a jelen tananyag specifikus és eredeti részei, amelyeket az ASAP képzési
projekt 3. munkacsomagjában dolgoztunk ki10.
8
Ez az oka, hogy a drogprevenciós szakemberek tananyagának számozása a 9. tanulmányi egységről a 19. tanulmányi
egységre, illetve a 20. tanulmányi egységről a 24. tanulmányi egységre ugrik. A 10-18. (C modul) és a 21-23. tanulmányi
egység (E modul) a mestertrénerek tananyagában található.
9
Konkrétan a ASL2 Savonese és a SI4Life
10
Konkrétan a Si4Life (IT), a TAA (EE), az UTRIP (SLO), az ERF (HR), és az ASL 2 (IT)
18
A létrejött drogprevenciós szakembereknek szóló tananyag részletei az 1. táblázatban találhatók.
19
1. táblázat: A drogprevenciós szakembereknek szóló tananyag szerkezeti felépítése modulok és tanulmányi egységek
szerint, a hozzájuk kapcsolódó tanulmányi kimenetekkel
TANANYAG DROGPREVENCIÓS SZAKEMBEREK SZÁMÁRA

A MODUL TANULMÁNYI KIMENETEK
1. tanulmányi egység • Az EUPC képzési céljainak megismerése
• Az EUPC céljainak és szerkezeti felépítésének megismerése
• A többiek és a prevenció területén betöltött szerepük megismerése
2. tanulmányi egység • A járványtani adatok jelentőségének megértése a prevenciós

tevékenységek tervezésében
• A szerhasználat meghatározó tényezőinek felismerése
• A prevenciós beavatkozások elhelyezése a szocializáció, illetve a
védő és a kockázati tényezők kontextusában
• Az etiológiai modell és a többszintű fejlődési keretrendszer
alkalmazása a prevenciós gyakorlatban
3. tanulmányi egység • A prevenció fogalmának tulajdonított különböző jelentések

• A prevenciós tudomány meghatározása, és a fogalom által lefedett
aspektusok tisztázása
• A prevenciós tudomány szakkifejezéseinek és néhány elméletének
megismerése
• A prevenciós tevékenységek célcsoportok szerinti
megkülönböztetése (általános, célzott, javallott)
• Az átfogó és integrált egészségügyi szolgáltatások
szükségességének felismerése a szerhasználat kezelésében
4. tanulmányi egység • Az UNODC standardok és az EDPQS alkalmazása

• Az Európai Unióban jelentkező szerek iránti igény csökkentése
(prevenció) minimális minőségi standardok megismerése
• A szerhasználati prevenció etikai normáinak azonosítása
• A beavatkozások tervezéséhez szükséges és rendelkezésre álló
adattípusok kiválasztása
• Adatok és bizonyítékalapú koncepciók használata helyi programok
kialakításában
• A prevenciós rendszer mibenlétéről szóló elképzelés kialakítása
B MODUL TANULMÁNYI KIMENETEK

5. tanulmányi egység • Annak megértése, miért fontosak a mikroszintű környezetek
(iskola, család, munkahely) a megelőzésben
• A mikroszintű környezetekben hatékony prevenciós eszközök
felismerése
6. tanulmányi egység • A környezeti, közösségi és médiaalapú szerhasználattal

kapcsolatos megelőző beavatkozások szerepének, és a hatékony
környezeti, közösségi és médiaalapú megelőző beavatkozások
alapelveinek megismerése
20
7. tanulmányi egység • Mi az érdekérvényesítés mibenléte és hogyan működik
• A jó prevenciós érdekérvényesítéshez szükséges készségek
megismerése
• A résztvevők érdekérvényesítési képességének kiteljesítése
• Az érdekérvényesítés szerepének erősítése a bizonyítékalapú
prevenciós szakpolitikában és gyakorlatban
8. tanulmányi egység • a monitoring és az értékelés fontosságának megerősítése a

megelőzésben
• közös nyelvet az értékeléssel kapcsolatban
• a jó minőségű projekteket meghatározó elemek felismerése a
kiválasztás során
• értékelési terv meglétének ellenőrzése prevenciós projektek
esetében
• a monitoring és értékelés ciklusa, az értékelési adatok
felhasználásának módja
9. tanulmányi egység • Az EUPC kézikönyv 11 legfontosabb témájának megismerése a

rendelkezésre bocsátott összefoglaló elolvasásával
• A témák átültetése a saját prevenciós munkájuk területére
• A témákon belül a saját területük számára legfontosabb kérdések
kiválasztása
• Hálózatépítési lehetőségek megosztása
• A kétmodulos tananyag személyes hozadékainak értékelése
D MODUL TANULMÁNYI KIMENETEK

19. tanulmányi egység • A drogprevenciós szakembereknek szóló e-learning kurzus
szerkezeti felépítésének, időbeosztásának és legfontosabb
jellemzőinek megismerése
• A drogprevenciós szakembereknek szóló e-learning kurzus
„tanulmányi szerződésének” és értékelési kritériumainak
megismerése
• Az ASAP virtuális gyakorlóközösség (VCP – Virtual Comminity
of Practice) és a VCP-tagságban rejlő lehetőségek megismerése
• Az e-learning kurzus során és az Integrált platform VCP felületén
használt feladattípusokkal való megismerkedés
20. tanulmányi egység • Belépés az ASAP képzés Integrált platformjára és a legfontosabb

funkciók elérése/használata rendes TAGKÉNT
• Ismerkedés az ASAP felhasználói kézikönyvvel
F MODUL TANULMÁNYI KIMENETEK

24. tanulmányi egység • A hatékony családi alapú preventív intervenciók elemeinek
felismerése
• Mikor hasznosak a családi alapú beavatkozások
• Kik tartoznak a családi alapú beavatkozások célcsoportjába
• A családi alapú beavatkozások megvalósítását befolyásoló, helyi
környezetben érvényesülő gyakori korlátozó tényezők
21
25. tanulmányi egység • A hatékony iskolai alapú preventív intervenciók típusainak
felismerése
• Az iskolai alapú preventív intervenciók legfontosabb elemei
• Az iskolai alapú megelőzés fontosságának felismerése az
iskolákban, óvodákban és egyetemeken
• A hatékony és nem hatékony iskolai alapú megelőzés jellemzői
26. tanulmányi egység • Mi az oka, hogy különböző fejlődési szakaszokban különböző

megelőző beavatkozások működnek
G1 MODUL TANULMÁNYI KIMENETEK

28. tanulmányi egység • A pszichoaktív szerek munkahelyi környezetben történő
használatával kapcsolatos kockázatok és következmények
azonosítása különböző nézőpontok szerint
• Az átfogó munkahelyi prevenciós megközelítés elemeinek
felismerése
• A szerhasználat szempontjából kockázatnak kitett munkavállalók
számára biztosított tanácsadás és támogatás fontossága
• Milyen feltételeknek kell egy munkahelyen teljesülnie ahhoz, hogy
a szűrés és rövid beavatkozás (SBI – Screening and Brief
Intervention) megvalósítható és hasznos lehessen
29. tanulmányi egység • Az integrált, közösségi alapú megközelítés előnyeinek felismerése

• A közösségi alapú prevenciós alkalmazási területének és
elemeinek bemutatása
• Hogyan kell közösségi alapú megelőzést tervezni és megvalósítani
• Hogyan építsük fel a közösségi alapú megelőzést végző csapatot
G2 MODUL TANULMÁNYI KIMENETEK

27. tanulmányi egység • Miért kulcsfontosságú az érdekérvényesítés a szerhasználat
megelőzésében
• Érvelés az iskolai alapú és családalapú megelőzés fontossága
mellett
• Érvelés a munkahelyi beavatkozások fontossága mellett
• Érvelés a kiválasztott programok fontossága mellett
• A bizonyítékalapú programok főbb nemzetközi (és nemzeti)
adatbázisainak megnevezése és használatuk alapjai
32. tanulmányi egység • A bizonyítékalapú programok főbb nemzetközi adatbázisainak

megnevezése és használatuk alapjai
• A bizonyítékalapú programok főbb nemzeti adatbázisainak
megnevezése és használatuk alapjai
H MODUL TANULMÁNYI KIMENETEK
22
30. tanulmányi egység • Hogyan hatnak a makró- és mikrokörnyezetek a viselkedésre, és
hogyan tudják a környezeti alapú beavatkozások megelőzni a
szerhasználatot
• Mely bizonyítékalapú elvek játszanak kulcsszerepet az iskolai, a
munkahelyi és az éjszakai életben zajló prevencióban
• A közösségi szakpolitikák, szabályozások és beavatkozások
ismertetése és a bizonyítékalapú környezeti stratégiák áttekintése
• A hatékony és megvalósítható környezeti alapú intézkedések
legfontosabb elemeinek felismerése
• Érvelés a bizonyítékalapú környezeti prevenció mellett pozitív
példák segítségével
31. tanulmányi egység • A sikeres/sikertelen médiaalapú prevenciós kampányok főbb

elemeinek felismerése
• Mely elemeket kell figyelembe venni egy médiakampány
támogatásáról szóló döntés során
• Hogyan lehet a meggyőzéssel kapcsolatos elméleteket átültetni a
gyakorlatba
1. táblázat: A drogprevenciós szakembereknek szóló tananyag szerkezeti felépítése modulok és tanulmányi egységek
szerint, a hozzájuk kapcsolódó tanulmáényi kimenetekkel
Ahogyan az előző szakaszban is leírtuk, konkrét kurzus tervezésekor a tananyag moduljait és tanulmányi
egységeit a jelenléti alkalmak és az online tevékenységek konkrét menetrendjéhez lehet igazítani.
A következő fejezetekben a tananyag kezdő és haladó szintjét mutatjuk be.
Minden modul esetében részletes leírást adunk az elképzelt tanulmányi egységekről. Minden tanulmányi
egység esetében leírjuk:
- az adott tanulmányi egységekre vonatkozó konkrét tanulmányi kimeneteket

- az adott tanulmányi kimenetek eléréséhez szükséges elméleti és gyakorlati feladatok áttekintését.
Ezt követően bemutatjuk az elméleti és gyakorlati feladatokat az alábbiak szerint:
- háttér és cél
- szükséges anyagok materials és eszközök
- leírás (hogyan lehet az adott feladatot megvalósítani)
- jegyzetek kis javaslatok (variációs lehetőségek, mit érdemes elkerülni, illetve alternatív feladatok,
ha van ilyen).
A gyakorlati ötleteket egy erre szolgáló szövegdobozban lehet beírni.
23
Fontos
A trénernek az egész képzés alatt, de a csoportmunka során különösen, figyelnie kell, hogy:
- világos instrukciókat adjon az adott feladatot vagy tevékenység elvégzéséhez

- minden csoportmunka vagy tanegység végén összefoglalja a legfontosabb témákat és legfőbb
tanulságokat.
További óraszervezési ötletekért lásd a Mellékletet.
24
6. HOGYAN KELL AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT DROGPREVENCIÓS
SZAKEMBEREKNEK SZÓLÓ TANANYAGÁT HASZNÁLNI
6.1 A jelenléti képzés
A drogprevenciós szakembereknek szóló tananyag részletesen bemutatja, hogyan kell a képzésnek

lezajlania. Ez egy térkép, de a térkép nem azonos magával a tájjal. Ez azt jelenti, hogy a tananyagot
mindig az adott célcsoporthoz, tanári személyiséghez és képzési stílushoz kell igazítani. Az anyagokat
és a képzés „ritmusát” érdemes a rendelkezésekre álló kapacitáshoz és egyéni lehetőségekhez szabni,
miközben ragaszkodunk a tananyag alapjaihoz. A tananyag testreszabása különösen fontos az
időbeosztás és az egyes tanulmányi egységekhez megadott időtartamok esetében. Ha egy ötperces vagy
negyvenperces tevékenység az önök esetében nem működik, át kell alakítani. Az egész tanulmányi
egységekre megadott időikeretek általában fontosabbak, mint az egyes résztevékenységekre
vonatkozóak. A tananyag testreszabása azért is szükséges lehet, mert egyes célcsoportok több előzetes
tudással rendelkeznek, mint mások. Ehhez a munkához a minden tanulmányi egység elején megtalálható
tanulmányi kimenetek szolgálnak útmutatásul. A tanulmányi kimenetek elérése fontosabb, mint az, hogy
ragaszkodjunk a javasolt szerkezeti felépítéshez. Más szóval, a tananyag tartalma kötelező, de az oktatás
formáit hozzá lehet igazítani az adott célcsoport szükségleteihez. A trénerek személyisége is nagyban
eltér egymástól: van, aki számára csoportdinamika fontos, és neki az időkeretek betartása időnként
problémát jelenthet. Mások számára a szerkezeti felépítés, a formátum fontosabb. Nekik a
csoportdinamika és a tanulók speciális szükségletei jelenthetnek kihívást. Éppen ezért meg kell találni
az egyensúlyt a tananyaghoz való ragaszkodás és az ideális tanulási körülmények megteremtése között.
A tananyagban szerepelnek olyan gyakorlati eszközök, amelyek a képzések megvalósítását segítik,

például:
- képzési anyagok: vetített előadások, hivatkozások az online kiegészítő anyagokra

- értékelési eszközök
- a résztvevők tanulásának értékelésére szolgáló előzetes tesztkérdőív, amely a témával kapcsolatos
előzetesen meglévő tudást méri, illetve egy utólagos tesztkérdőív, amely a tudásban mutatkozó
változásokat méri, és értékeli a képzés tanulmányi kimenetekkel kapcsolatos hasznosságát
- értékelő kérdőívek, amelyek a résztvevők reakcióit és viselkedését vizsgálják, így például a
tanulással kapcsolatos élményeiket és elégedettségüket mind a jelenléti, mind az online kurzussal
kapcsolatban, illetve újonnan szerzett tudásukkal és készségeikkel kapcsolatos terveiket és
felhasználási lehetőségeiket
25
- a résztvevőknek kiosztható segédanyagok
- kifejezetten az e-learning kurzushoz készített anyagok.
Az általunk kiválasztott módszertanban szerepelnek a fő témákkal kapcsolatos elméleti előadások és a

résztvevők közvetlen bevonására épülő interaktív csoportos feladatok és közös feladatok is. A trénereket
arra biztatjuk, hogy ösztönözzék valamennyi résztvevő aktív interakcióját, és külön figyeljenek a
visszahúzódó tanulókra. Az óraszervezéssel kapcsolatos további hasznos ötletekért kérjük, lapozzák fel
a Mellékletet.
6.2 Az e-learning tananyag
Az F, G1, G 2 és H modulok online oktatása során négy fő módszert használnunk:
- WEBINÁRIUMOK: Minden modulba egy vagy két webináriumot terveztünk. A webinárium olyan,
valós idejű videokonferenciára épülő elméleti rész, amelyet az ASAP Integrált platformján is meg
lehet valósítani. Az elméleti részben való részvételhez a résztvevőknek be kell jelentkezniük a
platformra és be kell lépniük a webinárium „virtuális szobájába”. A tanár a webináriumon ki tudja
vetíteni a saját diáit miközben beszél, illetve meg tudja adni a szót azoknak a résztvevőknek, akiket
előzetesen előadás tartására kért fel. A webináriumról felvétel készül, és azok, akik nem tudnak részt
venni a webináriumon valós időben, később meg tudják nézni a videófelvételt.
- INTERAKTÍV ANYAGOK ÖNÁLLÓ FELDOLGOZÁSA: A projekt keretében az ASAP
szakértőinek segítségével interaktív anyagokat dolgoztuk ki. Ezek az interaktív anyagok a tananyag
egyes témáival foglalkoznak. A résztvevőknek be kell jelentkezniük a platformra, és interaktív
módon böngészni ezeket a multimédiás tartalmakat.
- DOKUMENTUMOK LETÖLTÉSE: A résztvevőket időnként megkérjük, hogy töltsenek le
táblázatokat, vagy különböző kézikönyvekből származó fejezeteket és iránymutatásokat, és
tanulmányozzák őket.
- TEVÉKENYSÉGEK AZ E-LEARNING FÓRUMON: A résztvevőket megkérjük, hogy konkrét
feladatokon dolgozzanak. A feladatok elvégzésének legfontosabb „virtuális tere” az adott
munkacsoport fóruma lesz (ennek leírását lásd később).
A fenti módszerekre az e-learning modulok leírásában az elméleti rész/gyakorlat típusaként hivatkozunk

az alábbi módon:
- ELMÉLET – WEBINÁRIUM
- ELMÉLET – INTERAKTÍV ANYAG
26
- ELMÉLET –LETÖLTÉS
- GYAKORLAT
A drogprevenciós szakembereket érdemes 6-7 fős munkacsoportokba osztani. Ez kellő mennyiségű

„kritikus tömeget” biztosít a témák megvitatásához (még lemorzsolódás esetén is), de még nem túl
magas ahhoz, hogy egyszerre dolgozzanak ugyanazon a dokumentumon vagy, hogy „közös megoldást”
próbáljanak találni, vagy „egyetértésre jussanak” egy adott problémával kapcsolatban.
Az e-learning platformon való munkára javasolt tevékenységeket ezekben a csoportokban kell végezni.
A munkacsoportok feladataik során saját fórumokat használnak. Az Integrált platform e-learning
felületén minden munkacsoport csak a saját fórumát látja, míg a többi munkacsoport fóruma számukra
láthatatlan marad (csak az oktatók és szakértők látnak minden csoportot). A munkacsoportok fórumain
kívül egy mindenki számára elérhető SZAKÉRTŐI fórumot (A SZAKÉRTŐ válaszol) is létrehozunk,
ahová minden csoportból minden résztvevő írhat.
A munkacsoportok összetételét az e-learning kurzus elején kell meghatározni, és ezek azonosak

maradnak az egész kurzus során. a csoportokat az alábbi két fő kritérium alapján lehet összeállítani:
- HOMOGÉN MUNKACSOPORTOK: a munkacsoportokban olyan drogprevenciós szakemberek

vannak együtt, akik hasonló szakmai profillal rendelkeznek. Ezt a lehetőséget csak akkor érdemes
választani, ha a kurzust felhasználói profilok szerint testreszabjuk, pl. egyes drogprevenciós
szakembercsoportok számára választható feladatokat jelölünk ki
- HETEROGÉN MUNKACSOPORTOK: Az azonos intézményből/városból érkező, illetve hasonló
szakmai profillal és feladatkörrel rendelkező drogprevenciós szakembereket különböző csoportokba
osztjuk. Így serkentjük a véleménycserét és az egymással személyesen együttműködő alcsoportok
kialakulásának lehetőségét.
A képzésben résztvevő főbb személyek:
- Az ONLINE OKTATÓ, aki az e-learning platformot és az egyes feladatokra létrehozott fórumokat

kíséri figyelemmel
- Az egyes modulok SZAKÉRTŐI, akik közbe tudnak avatkozni a feladatok során és hozzá tudnak
szólni a problémákhoz, vagy válaszolni tudnak a szakértői fórumon összegyűjtött kérdésekre.
27
7. A TANANYAG CÉLJA: A DROGPREVENCIÓS SZAKEMBER KIFEJEZÉS
MEGHATÁROZÁSA
Ez a tananyag arra készült, hogy alapvető tudást biztosítson döntéshozók, véleményformálók és

szakpolitikusok számára a jelenleg rendelkezésre álló leghatékonyabb bizonyítékalapú megelőző
beavatkozásokkal kapcsolatban. Döntéshozókat, véleményformálókat és szakpolitikusokat a prevenciós
munka valamennyi szintjén találunk. Ezek lehetnek prevenciós koordinátorok, prevenciós szakértők,
vagy a közösségi, regionális vagy országos szinten működő prevenciós rendszer befolyásos
szakemberei/ döntéshozói. Ez a tananyag átfogó képet ad az elmúlt 20 év prevencióval kapcsolatos
kutatásairól, és arról, hogy e kutatások eredményeit hogyan lehet a mindennapok prevenciós
gyakorlatában alkalmazni valós körülmények között bárhol a világon. A bizonyítékalapú megelőzéssel
kapcsolatos tanulás értékes és hatékony eszközöket adhat a szakemberek kezébe, amelyek
meghatározóak lehetnek a célcsoportokkal való munka során. Ez a tananyag az országok prevenciós
rendszereinek megelőzés szempontjából legfontosabb érdekhordozóit célozza meg.
A drogprevenciós szakemberek közé tartoznak a prevenciós koordinátorok, prevenciós szakemberek és

a prevenciós programokért felelős általános és szakfeladatokat ellátó szakpolitikusok. Egyes
országokban ide tartozhatnak azok a tapasztalt szakemberek is, akik hatással vannak a döntéshozatalra
és a szakmai fejlesztés alakulására. Ezek a szakemberek közösségi, regionális/megyei és országos
szinten is megtalálhatók. Lehetnek prevencióval foglalkozó civil szervezetek vezetői, különböző
területeken működő köz- és magánszervezetek prevenciós koordinátorai, stratégiák kidolgozását és
megelőző beavatkozások megrendelését végző közalkalmazottak az önkormányzatoknál, vagy
közösségi csoportokban működő érdekhordozók. A szakmai környezet és struktúra változhat, így a
célcsoportok konkrét jellemzői is országonként eltérőek lehetnek. Tananyagunk nem a frontvonalban
dolgozó szakembereket, hanem ezeket célcsoportokat célozza meg, mert ők azok, akik a prevenciós
munka fontosságát hangsúlyozhatják a társadalom számára, és befolyással lehetnek a saját régiójuk vagy
közösségük prevenciós kultúrájára és tevékenységeire. Előfordulhat, hogy ezek a szakemberek
rendelkeznek már valamilyen ismeretekkel a prevencióval kapcsolatban, és a képzés csak megerősíti
tudásukat. Elképzelhető, hogy más szektorokban, például az egészségügyben, a népjólét területén, az
oktatásban vagy az igazságügyben dolgoznak. Lehetnek pszichológusok, szociális munkások, oktatási
szakemberek, orvosok, szociálpedagógusok vagy más társadalomtudományok szakemberei.
A drogprevenciós szakembereknek érdekében áll a prevenciós tudomány legfontosabb témáival és a

minőségi minimumelőírásokkal kapcsolatos tudásuk és készségeik fejlesztése, és az, hogy részei
legyenek egy európai hálózatnak. A drogprevenciós szakemberek az ASAP projekt során kidolgozott
28
képzések végfelhasználói is. A projekt életciklusa során a drogprevenciós szakembereket az
érdekhordozók és a nemzeti megelőzési rendszerekben szerepet játszó civil szervezetek tagjai közül
toborozzuk.
A drogprevenciós szakembereknek az alábbi elvárásoknak kell megfelelniük:
- A helyi/regionális/nemzeti megelőzési rendszer döntéshozóinak, véleményformálóinak, vagy

szakpolitikusainak kell lenniük
- Rendelkezniük kell alapismeretekkel a szerhasználati megelőzés területén
- Jól kell tájékozódniuk a nemzeti szerhasználati megelőzés jogi és kulturális kontextusában, és a
bizonyítékalapú javaslatokat a valós elvárásokhoz kell tudniuk igazítani
- Rendelkezniük kell alapvető digitális ismeretekkel, például tudniuk kell használni az Office
programcsomagot, a webböngészőket, az e-mail rendszereket, a PowerPoint prezentációs programot,
fiókot kell tudniuk létesíteni stb.
A drogprevenciós szakemberek profiljában szereplő további kívánatos kritériumok (ismeretek,

készségek attitűdök és jellemző tulajdonságok):
- Egyetértenek a minőségi megelőzés szükségességével, motiváltak a megelőzés minőségének

javításában és a bizonyítékalapú standardok alkalmazásában
- Pozitív a hozzáállásuk a monitorozáshoz és a formális értékeléshez
- Tisztelettel és nyitottan fogadják a célpopuláció(k)ban megfigyelhető különböző véleményeket és
magatartásokat – beleértve a szerekkel való kísérletezést is
- Rendelkeznek az érdekérvényesítéshez és az ellentmondásos témák (pl. bizonyítékalapú relevancia,
prevenció stratégiák hatékonysága...) megvitatásához szükséges készségekkel
Előfordulhat, hogy a képzésben résztvevők a jelenléti képzésben oktatott kezdő szint és az online haladó
szint elvégzése után szeretnének EUPC mestertrénerekké válni. Ebben az esetben részt kell venniük a
képzők képzésén. Ezzel kapcsolatban további információkat az EMCDDA weboldalán találhatnak:
http://www.emcdda.europa.eu/best-practice/european-prevention-curriculum/rules_en
Annak igazolására, hogy elsajátították a képzésben szereplő ismereteket és készségeket, a résztvevőknek

vizsgát kell tenniük.
29
8. A TRÉNEREK SZEMÉLYES KÉSZSÉGEI
Noha ez a dokumentum nem kíván kezdő trénereknek szóló útmutató lenni, fontos felhívni a figyelmet
néhány olyan személyes készségre, amelyekkel a trénereknek rendelkezniük kell, vagy amelyeket meg
kell próbálniuk elsajátítani. A trénereknek törekedniük kell rá, hogy:
- Jó kommunikátorok legyenek és világosan magyarázzanak

- Fejlett interperszonális készségeik legyenek, és hatékonyan le tudják kötni a közönséget
- „Életre keltsék” a kurzus anyagát azzal, hogy közel hozzák azt a résztvevők mindennapi életéhez
- Lelkesedést mutassanak a képzés témája iránt és felkeltsék a résztvevők érdeklődését
- Hatékonyan kezeljék a résztvevő csoportokat és bátorítsák valamennyi résztvevő aktív szereplését
- Figyeljenek arra, amit résztvevők mondanak és vegyék figyelembe javaslataikat
- Figyeljenek a szemináriumok tempójára is az időkeretek betartására is
Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a tanulás hatékonyabb akkor, ha a résztvevők aktívan

bevonódnak a folyamatba, a trénereknek érdemes „alulról építkező” megközelítést alkalmazniuk:
figyeljenek folyamatosan a résztvevők szükségleteire és hozzászólásaira, vegyék észre ha azok
relevánsak, és megfelelően fontolják meg azokat a képzés során. Nem szabad, hogy a trénerek saját
szerepüket kizárólag a tananyaggal kapcsolatos információk átadásában lássák. Ehelyett azt kell
megcélozniuk, hogy javítsák a résztvevők készségeit és növeljék szakmai tapasztalataikat, hiszen ez
könnyíti meg a tananyag elsajátítását és erősíti meg a résztvevők tananyag alkalmazásával és
támogatásával kapcsolatos elköteleződését.
A trénereknek azt is biztosítaniuk kell, hogy a csoporton belül pozitív és kényelmes légkör alakuljon ki,
hogy mindenki az ítélkezéstől való félelem nélkül kifejezhesse saját véleményét. A vélemény
kifejezésének szabadsága elősegíti a részvételt és az együttműködő, aktív tanulást.
Különösen fontos a trénerek elkötelezettsége az országokban vagy szakmai környezetükben folyó

megelőző tevékenységek minőségének javításával kapcsolatban. Hinniük kell a minőségi standardok és
az útmutatók értékességében is. Noha ez nem személyes készség, ez a hit segíthet a trénereknek bevonni
a résztvevőket és helyesen reagálni a résztvevők részéről felmerülő kétségekre. A kellemetlen
megjegyzések és nehéz kérdések kezelésének témáját a következő fejezetben bővebben is kifejtjük.
30
9. HOGYAN REAGÁLJUNK A KELLEMETLEN MEGJEGYZÉSEKRE ÉS
KÉRDÉSEKRE
Noha a tananyag célja az, hogy támogassa a drogprevenciós közösségben dolgozókat, hogy jobb
eredményeket érjenek el a célpopulációkkal, mégis előfordulhat, hogy a résztvevők közül egyesek
szkeptikusak a tananyag tartalmát illetően. Lehetséges például, hogy a képzés résztvevői nem értenek
egyet a tananyag tartalmával vagy szerkezeti felépítésével, és úgy érezhetik, hogy a tananyag nem
hasznos, nem releváns vagy nem megvalósítható. Ezen reakciók némelyike kapcsolódhat a tényleges
tartalomhoz, míg mások inkább a prevenció területén uralkodó szakmai kultúrához köthetők (pl. ahhoz,
hogy az értékelést és a bizonyítékalapú megközelítéseket a szakemberek nem értik eléggé).
Az alábbi megfontolások segíthetnek a trénereknek felkészülni a lehetséges reakciókra.
Általánosságban a trénereknek nem kell arra törekedniük, hogy elhallgattassák a kritikus hangokat és
kérdéseket. A tananyag nem mindenre jó „varázsszer”, amely egyik napról a másikra megváltoztatja a
prevenció egészét. Sokkal inkább kiindulási pontot kínál, ami alapján a drogprevenciós szakemberek
elgondolkodhatnak a minőségről. A trénereknek komolyan kell venniük a kritikus megjegyzéseket és
kérdéseket, és bátorítaniuk kell azokat, ha úgy érzik, ez szükséges. Ez segíthet olyan közeget teremteni,
amelyben a résztvevők úgy érzik, nyíltan megoszthatják egymással tapasztalataikat és véleményüket.
Fontos, hogy a kritikus megjegyzések és kérdések segítenek azonosítani azokat a tényezőket, amelyekről
a résztvevők úgy érzik, akadályozzák őket anyag tartalmának munkakörnyezetükben történő
megvalósításában. A trénereknek ezért úgy kell tekinteniük a kritikus megjegyzésekre és kérdésekre,
mint olyan lehetőségekre, amelyek segítségével fel lehet ismerni az esetleges – akár szubjektív, akár
objektív – akadályokat, és meg lehet találni azok leküzdésének módját.
A kellemetlen megjegyzések és kérdések kezelésének általános stratégiájaként a trénerek megkérhetik a

csoport többi tagját, hogy ők válaszoljanak a kérdésre, vagy mondják el, ha más állásponton vannak.
Az is hasznos lehet, ha ezekre a megjegyzésekre és kérdésekre a képzés egy későbbi pontján térjünk
vissza, amikor azok kapcsolódnak az éppen aktuális témához.
Egyes esetekben a kérdések vagy megjegyzések egyszerűen csak a problémák tisztázását célozzák
(pl.mit jelent a tananyagban szereplő adott kifejezés?).
A trénereknek ezekre a kérdésekre tudniuk kell válaszolni, mégpedig úgy, hogy gondosan
tanulmányozzák az EUPC kézikönyvet (pl. ha valamilyen szakkifejezést nem egyértelmű, akkor
31
ellenőrzik a kézikönyv végén lévő szószedetben) és az EUPC honlapját. Lásd:
https://www.emcdda.europa.eu/publications/manuals/european-prevention-curriculum_en
32
10. A DROGPREVENCIÓS SZAKEMBEREKNEK SZÓLÓ TANANYAG
LEGFONTOSABB TANULMÁNYI KIMENETEI
KEZDŐ SZINT:
Az A és B modul elvégzése után résztvevők:
- Közös nyelvet beszélnek a bizonyítékalapú megelőzéssel kapcsolatban

- Le tudják írni, hogyan hatnak a makró- és mikroszintű környezetek a viselkedésre, és hogyan tudják
a bizonyítékalapú preventív intervenciók megelőzni a szerhasználatot
- Képesek használni a szerhasználattal kapcsolatos nemzeti és uniós szintű járványügyi adatokat
- Le tudják írni a szerhasználattal kapcsolatos megelőző beavatkozásokra vonatkozó minőségi
standardokat
- El tudják magyarázni, miért fontos a minőségi standardok használata
- Felismerik a hatékony iskolai, családi, munkahelyi, média-, közösségi és környezeti alapú
beavatkozások legfontosabb elemeit
- Meg tudják fogalmazni, miért fontos a monitorozás és értékelés a megelőzésben
- Képesek érdekeket érvényesíteni a megelőzéssel kapcsolatos témakörökben
- Tudnak prevenciós stratégiákat tervezni a saját területükön
A virtuális gyakorlóközösséget és az ASAP projekt legfontosabb online eszközeit bemutató D modul

elvégzése után a résztvevők:
- El tudják mondani, mik Az ASAP drogprevenciós szakembereknek szóló tananyagának haladó

szintjén zajló e-learning folyamat legfontosabb jellemzői szerkezeti felépítés, időbeosztás, javasolt
eszközök és energiabefektetés-igény szempontjából
- Rendes TAGKÉNT hozzáférnek az ASAP Integrált platform fő funkcióihoz, és használják is azokat
HALADÓ SZINT:
Az F modul elvégzése után a résztvevők:
- El tudják mondani, hogy az iskola és a család miért fontos közeg a szerhasználat megelőzésében
- Meg tudják fogalmazni, és példákkal is alá tudják támasztani, miért fontos a gyermekek esetében a
fejlődési szakaszoknak megfelelő családi és iskolai alapú prevenció
- Le tudják írni a családi és iskolai alapú prevenció legfontosabb elemeit
- Felismerik az iskolai környezetben zajló hatékony és nem hatékony gyakorlatokat
33
A G1 és G 2 modulok elvégzése után a résztvevők:
- Felismerik a legfontosabb munkahelyi prevenciós stratégiákat

- Felismerik a hatékony közösségi szintű beavatkozásokat, és értik legfontosabb jellemzőiket
- Megértik mind a munkahelyi, mind pedig a közösségi szintű megelőzés fontosságát
- Megértik, miért kulcsfontosságú az érdekérvényesítés a szerhasználat megelőzésében
- Tudnak érvelni a szerhasználati megelőző beavatkozások fontossága mellett
- Tudnak bizonyítékalapú programokat választani a nemzeti és nemzetközi adatbázisok segítségével
A H modul elvégzése után résztvevők:
- El tudják mondani, hogyan hatnak a makró- és mikrokörnyezetek a viselkedésre

- El tudják magyarázni a környezeti alapú szerhasználati megelőző stratégiák szerepét, és ismerik a
hatékony bizonyítékalapú stratégiákat
- Ismerik az éjszakai életben zajló prevenciós stratégiák legfontosabb elemeit képező bizonyítékalapú
elveket
- Ismerik a hatékony környezeti alapú szakpolitikák, szabályozás és beavatkozások bizonyítékait és
alapelveit
- El tudják mondani, miért alkalmazzák széles körben a médialapú beavatkozásokat, és hogyan kell
ezeket használni
- Ismerik a médiakampányokkal kapcsolatos döntések során figyelembe veendő legfontosabb
tényezőket
34
11. A KEZDŐ TANANYAG ÁTTEKINTÉSE
A MODUL
KÓD TANULMÁNYI EGYSÉG
1. TE Bevezetés: A tartalom és a folyamat áttekintése, a résztvevők és a trénerek bemutatkozása, az
elvárások tisztázása, az anyagok bemutatása
2. TE Mi a probléma? A szerhasználat epidemiológiája és a megelőzés fontossága
3. TE A megelőzés nyelve: a bizonyítéktól a gyakorlatig
4. TE A prevenció bizonyítékalapú megközelítése: a UNODC standardok, az EDPQS és a
Kábítószer-kereslet csökkentésének minőségre vonatkozó minimumelőírásai (megelőzéshez
Unióban)
B MODUL
5. TE Az iskolai, munkahelyi és családi alapú megelőző beavatkozások áttekintése
6. TE A környezeti, média- és közösségi alapú prevenció áttekintése
7. TE Érdekérvényesítés a bizonyítékalapú prevenció területén
8. TE Monitoring és értékelés
9. TE Lezárás/Következtetések/Legfontosabb tanulságok
D MODUL
19. TE Az e-learning kurzus és az ASAP virtuális gyakorlóközösség bemutatása
20. TE Bevezetés az ASAP Integrált platform használatába
35
12. KEZDŐ KÉPZÉS – A MODUL
AZ A MODUL ÁTEKINTÉSE

1. TE Bevezetés: A tartalom és a folyamat áttekintése, a résztvevők és a trénerek bemutatkozása, az
elvárások tisztázása, az anyagok bemutatása
2. TE Mi a probléma? A szerhasználat epidemiológiája és a megelőzés fontossága
3. TE A megelőzés nyelve: ha bizonyítéktól a gyakorlatig
4. TE A prevenció bizonyítékalapú megközelítése: a UNODC standardok, az EDPQS és a
Kábítószer-kereslet csökkentésének minőségre vonatkozó minimumelőírásai (megelőzés az
Unióban)
36
A MODUL – 1. TANULMÁNYI EGYSÉG: Bevezetés: A tartalom és a folyamat
áttekintése, a résztvevők és a trénerek bemutatkozása, az elvárások
tisztázása, az anyagok bemutatása
TANULMÁNYI KIMENETEK
A résztvevők:
- megismerik a képzés céljait,

- megismerik az EUPC céljait és szerkezeti felépítését,
- megismerik a többieket és a prevenció területén betöltött szerepüket.
AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATOK ÁTTEKINTÉSE

AZ 1. TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI (összesen 90 perc)
JAVASOLT ELMÉLET / CÍM
IDŐKERET GYAKORLAT
15 perc 1. gyakorlat A tréner(ek) köszöntése és bemutatkozása, szervezéssel
kapcsolatos tájékoztatás, előzetes tesztkérdőív
40 perc 2. gyakorlat Egymás megismerése: a résztvevők bemutatkoznak és
elmondják képzéssel kapcsolatos elvárásainkat
15 perc 1. elmélet Bevezető ismerkedés az EUPC-vel, céljaival,
hálózataival és képzési munkamódszereivel
15 perc 3. gyakorlat Séta a galériában: az EUPC anyagainak és eszközeinek
bemutatása
5 perc 4. gyakorlat Kérdések és válaszok
37
1. GYAKORLAT - A tréner(ek) köszöntése és bemutatkozása, szervezéssel
kapcsolatos tájékoztatás, előzetes tesztkérdőív
(javasolt időkeret: 15 perc)
1. HÁTTÉR ÉS CÉLOK
- Kapcsolatteremtés a trénerek és résztvevők, illetve maguk résztvevők között

- Barátságos közeg megteremtése és a résztvevők megnyílásának támogatása
- Egymás megszólítása megfelelő formáinak megtalálása
- A résztvevők tájékoztatása szervezési kérdésekről (időbeosztás, szünetek stb.): a résztvevők
áttekintést kapnak a képzés formális felépítéséről
- Az előzetes tesztkérdőív kitöltése, ha arra korábban nem került sor.
2. SZÜKSÉGES ANYAGOK ÉS ESZKÖZÖK
- PowerPoint prezentáció
- A képzés menetrendjének nyomtatott változata (a falra vagy az ajtóra ragasztva)
- Névtáblák, amelyeket kiosztunk a résztvevőknek, mikor megérkeznek
- A résztvevők névsora email-címekkel
- Az előzetes tesztkérdőív példányai, ha nem küldtük el őket előre.
3. LEÍRÁS
- A képzés elején a trénerek köszöntik a résztvevőket. Hasznos lehet azzal kezdeni, hogy
megköszönjük, hogy részt vesznek a képzésben.
- Röviden említsük meg a valószínűleg igen vegyes célcsoportokat, amelyekbe tartoznak
(döntéshozók, véleményformálók és szakpolitikusok), és azt, hogy ebben a képzésben közösen
vesznek részt. Hangsúlyozzuk, hogy a megelőzés továbbfejlesztése szempontjából milyen fontos,
hogy eljöttek.
- Mutassuk be a képzés menetrendjét, és tájékoztassuk a résztvevőket a szervezéssel kapcsolatos
kérdésekről (WiFi jelszó, részvételi igazolás stb.).
- Mutassunk be az ASAP képzési projektet, annak tananyagait célkitűzéseit és tanulmányi kimeneteit.
- A workshop célja, hogy integrálja az elméleti tananyaggal kapcsolatos reakciókat és a tapasztalati
tanulási módszereket.
- Az átadott tudás abból a szempontból lesz a leghasznosabb, hogy a résztvevők profitálhatnak az
EUPC ismeretéből is alkalmazásából a jövőben.
38
- Említsük meg, hogy az eredeti kétnapos képzés az EUPC döntéshozóknak, véleményformálóknak és
szakpolitikusoknak szóló verziójában (amely tananyagnak létezik elméleti és egy online verziója is)
egy ötnapos jelenléti képzés része (amelynek végén résztvevők kibővített bizonyítványt kapnak)
,vagy egy vegyes képzés része az ASAP képzési projekt keretében, ahol e-learning komponens váltja
le a fennmaradó háromnapos jelenléti képzést.
- Jelezzük, hogy a következő blokk után részletesebben is megismerkedünk az EUPC-vel.
- Kérjük meg a résztvevőket, hogy töltsék ki az előzetes tesztkérdőívet, ha nem küldtük el előre.
4. JEGYZETEK/JAVASLATOK
Mit kerüljünk
Ne legyünk se túl hivatalosak (ez tönkreteszi a légkört) se túl lazák (ez fegyelmi problémákhoz vezethet).
GYAKORLATI TANÁCSOK
- Hagyjuk, hogy a csoport félkörben üljön le, ne teremtsünk frontális oktatási helyzetet
! (amikor a katedrán beszélünk a csoport előtt).
39
2. GYAKORLAT - Egymás megismerése: a résztvevők bemutatkoznak és elmondják
képzéssel kapcsolatos elvárásainkat
(Javasolt időkeret: 40 perc)
Ennek a feladatnak a során mindegyik résztvevő bemutatkozik, és elmondja, milyen feladatokat végez
és milyen képességekkel is tapasztalatokkal rendelkezik a megelőzés terén. Ez azért különösen fontos,
mert segít a résztvevőknek megismerni egymást, és bizalmat épít, ami hasznos lesz a következőkben.
Megkérjük a résztvevőket, hogy röviden mutatkozzanak be és mondják el képzéssel kapcsolatos

elvárásaikat a többieknek.
Erről az ún. TPS (Think, Pair, Share - gondolkodj, dolgozz párban és oszd meg) módszertanról további
információt találnak a Mellékletben.
- Flipchart papírok (1. flipchart az első kör kérdéseivel, 2. flipchart a második kör kérdéseivel)
- Öntapadós cédula (minden résztvevőnek egy)
- Időmérő eszköz (óra vagy mobiltelefon).
3. LEÍRÁS
- Első kör: Gondolkodj (3 perc)
Írjuk föl a következő kérdést a flipchartra:
• Mit várnak vagy remélnek ettől a képzéstől?
Mondjuk el a résztvevőknek, hogy most meg fogjuk ismerni egymást és megtudjuk, ki mit vár a
workshoptól. Három percük van, hogy írásban megválaszolják a kérdést, és megnevezzenek egy vagy
több képzéssel kapcsolatos elvárást az 1. kártyán
Igyekezzünk rávenni résztvevőket, hogy időben fejezzék be a feladatot
- Második kör: Dolgozz párban (4 perc)
Kérjük meg a résztvevőket, hogy mutatkoznak be a szomszédjuknak. Később majd ő mutatja be őket a
40
csoportnak. Használjuk a 2. flipchartra írt alábbi kérdéseket:
• Mi a neve?
• Mi a szakmai háttere/foglalkozása?
• Hol dolgozik?
• Ki a célcsoportja (az emberek, akikkel drogprevenciós szakemberként foglalkozik)?
Kérjük meg a résztvevőket, hogy 4 perc elteltével fejezzék be a feladatot.
- Harmadik kör: Oszd meg (30 perc/15 résztvevő)
A résztvevők bemutatják szomszédjukat a csoport többi tagjának. Válasszunk ki egy párt, aki elkezdi és
hagyjuk, hogy:
• Mindkét résztvevő bemutassa szomszédját legfeljebb 1 percben

• Mindkét résztvevő elmondja az öntapadós cédulára írt elvárásait a csoportnak 1 percben,
miközben a tréner összegyűjti a cédulákat is ki ragasztja az 1. flipchartra.
Ezután folytassuk a következő párral.
A tréner megbeszéli a csoporttal az összegyűlt elvárásokat, és visszajelzést ad, hogy azok összhangban
vannak-e a képzés céljaival. Ez segít elkerülni a képzéssel kapcsolatos irreális elvárásokat.
Mit kerüljünk
Ne lépjük túl az időkeretet, és résztvevőket se engedjük túllépni azt.
Alternatív feladatok
- Rövid bemutatkozás:
• Kérjük meg a résztvevőket, hogy mutatkozzanak be és mondják el a képzéssel kapcsolatos

elvárásaikat (fejenként egy vagy 2 perc)
• A tréner megbeszéli a csoporttal az összegyűlt elvárásokat, és visszajelzést ad, hogy azok
összhangban vannak-e a képzés céljaival. Ez segít elkerülni a képzéssel kapcsolatos irreális
elvárásokat (10 perc).
41
Vagy:
- Kiscsoportos munka keretében:
• osszuk be a résztvevőket 4-5 fős csoportokba és kérjük meg őket, hogy mutatkoznak be és
mondják el a képzéssel kapcsolatos elvárásaikat (6 perc)
• kérjünk meg minden csoportot, hogy jelöljenek ki egy szóvivőt, aki bemutatja a csoport tagjait
és beszámol elvárásaikról az egész csoport számára (csoportonként 7 perc)
• a tréner megbeszéli a csoporttal az összegyűlt elvárásokat, és visszajelzést ad, hogy azok
összhangban vannak-e a képzés céljaival. Ez segít elkerülni a képzéssel kapcsolatos irreális
elvárásokat (5 perc)
42
1. ELMÉLETI RÉSZ - Bevezető ismerkedés az EUPC-vel, céljaival, hálózataival és
képzési munkamódszereivel
A facilitátor bemutatja az EUPC-t, és elmondja, milyen forrásokból gazdálkodik, milyen nemzetközi

hálózatai vannak, és mi a jelentősége a prevenció fejlesztése szempontjából. Ez egy részletesebb
ismertetés, mint a kurzus legelején elhangzó rövid bemutatás.
- Tájékoztassuk a résztvevőket részletesebben az EUPC eredetéről és céljairól

- Adjunk áttekintést a prevenció alapját képező tudományos kutatásokról
- Adjunk áttekintést a megelőző beavatkozások kiválasztásához szükséges információkról
- Lássuk el a résztvevőket olyan eszközökkel, amelyekkel tájékoztathatják az érdekhordozókat a
bizonyítékalapú szerhasználati megelőzés alapjairól
- Biztosítsunk a résztvevők számára olyan eszközöket, amelyekkel koordinálhatják és/vagy
felügyelhetik prevencióban dolgozókat (amennyiben felügyeleti jogokat gyakorolnak)
- Mutassuk be röviden a családi, iskolai, közösségi és médiaalapú prevenció alapelveit.
- EUPC bevezető PowerPoint prezentáció (amely az EUPC kézikönyv 1. fejezete alapján készült)
- Moderációs kártyák (minden résztvevőnek egy).
3. LEÍRÁS
- Írjuk fel a flipchartra (vagy tegyük fel szóban) a következő kérdést: Mit szeretnének tudni az EUPC-
ről, és hogyan tudom támogatni az önök munkáját?
- Minden résztvevőnek adjunk egy-egy kártyát cédulát, és kérjük meg őket, hogy írjanak rá 1-3 EUPC-
vel kapcsolatos kérdést
- Gyűjtsük össze az összes cédulát és olvassunk fel 3-5 kérdést, majd ragasszuk őket a falra
- Mutassuk be az EUPC legfontosabb elemeit PowerPoint prezentáció segítségével
- Válaszoljuk meg a kártyákra írt kérdéseket, és azokat is, amelyek a prezentáció után esetleg
felmerülnek.
Variációk
43
A moderációs kártyák helyett használhatunk sima papírt is.
Hagyjuk, hogy a résztvevők szóban tegyék fel kérdéseiket, azután írjuk le őket (ez valószínűleg hosszabb
ideig tart).
Mit kerüljünk
Ne adjunk úgy elő, hogy nem reagálnunk a résztvevők kérdéseire.
Ahelyett, hogy mindenki egyesével gondolkodna a saját kérdéseim, engedjük, hogy halkan
beszélgessenek a szomszédaikkal.
- Integráljuk a résztvevők kérdéseire adott válaszokat az előadásba (vagy
válaszoljunk a Power Point prezentáció után)
Beszéljük meg, hogyan reagálhatnak a résztvevők az elhangzottakra: ha nekünk
! -
megfelel, hagyjuk, hogy kérdezzenek közbe az előadás alatt, de figyeljünk az
időre.
44
3. GYAKORLAT - Séta a galériában: az EUPC anyagainak és eszközeinek bemutatása
Használjuk az első tanulmányi egységből hátralévő időt a résztvevők tananyaggal és az EUPC webes
eszközeivel kapcsolatos tudásának elmélyítésére.
A séta a galériában nevű módszer egy beszélgetős formátum, amely során a résztvevők felállnak, és
aktívan bevonódnak a tevékenységbe. A módszer előnye, hogy rugalmas, és mind a résztvevők mind a
tréner számára előnyös. A sétát számítógépes monitorokkal, ismertető füzetekkel, asztalokra elhelyezett
papírokkal vagy moderációs kártyákkal is meg lehet valósítani. A cél az, hogy a résztvevők az anyaggal
és egymással foglalkozzanak. A résztvevőket arra kérjük, hogy nézzék meg az EUPC anyagait és
tegyenek fel kérdéseket róluk és használatukról.
- EUPC kézikönyv (a csoport számára szükséges mennyiségben)

- EUPC link lista (átdolgozva nemzeti linkekkel, ha lehetséges)
- A résztvevőkkel megosztott diák (vagy azok egy részének) nyomtatott változata
- Bármilyen más releváns anyag (helyi ismertetőfüzeteket, kiadványok)
- Használjuk bizonyítékalapú programok kézikönyveit is (amelyekben szerepelnek módszertannak és
anyagok), amennyiben vannak ilyenek
- A4-es lap kérdésekkel.
3. LEÍRÁS
- A tréner előkészíti az EUPC anyagokat, különböző helyekre helyezi őket a tanteremben, és minden
anyaghoz ír egy felfedező kérdést. Ezt kinyomtatja az anyag mellé elhelyezett papírlapra.
- A sétában általában 3-5 fős csoportok vesznek részt. Hagyjuk, hogy a résztvevők annyi csoportot
alakítsanak, ahány (vagy ahány típusú) anyagot elhelyeztünk a tanteremben. A kérdéseket jól
láthatóan, A4-es lapra kell írni, hogy a résztvevők újra megnézhessék őket.
Példák:
• 1. kérdés: Hol találok olyan információt a programokra vonatkozó bizonyítékalapú

kritériumokkal kapcsolatban, amelyet a mindennapi munkám során használni tudok?
45
• 2. kérdés: Milyen, programokkal kapcsolatos adatbázisok léteznek Európában, és hogyan
kapcsolódnak ezek a nemzeti és helyi intézményekhez?
• 3. kérdés: Mit jelent a javallott beavatkozás, és hogyan lehet ennek utánanézni az EUPC
anyagaiban?
• 4. kérdés: A tréner saját kérdése, ha szükség van rá
- A papírra írt kérdéseket elhelyezzük az EUPC anyagok mellé. Hagyjunk megfelelő teret a
csoportoknak, hogy összegyűljenek és megvitassák a kérdéseket.
- Kérjük meg a csoportokat, hogy közösen keressék meg a válaszokat a kérdésekre, és a csoporton
belül vitassák meg azokat. Rövid idő elteltével (3-5 perc) kérjük meg őket, hogy cseréljenek helyet.
Ezután csoportok helyet cserélnek, és az óramutató járásának megfelelően átmennek a következő
állomáshoz. A helycsere addig folytatódik amíg minden kérdést minden csoport meg nem válaszolt.
- Miközben a résztvevők megbeszélik a kérdéseket, a tréner körbejárhat a teremben, segíthet tisztázni
a kérdéseket, felmérheti, hogy a résztvevők mennyire értik az információkat, és beszélhet a kulturális
koncepciókról és tévképzetekről. Érdemes felírni a flipchartra ezeket a tévképzeteket, vagy akár a
résztvevők félreértéseit is. A feladat vége előtt szenteljen figyelmet ezeknek a problémáknak.
- Amikor a csoportok visszaérnek ahhoz az állomáshoz, ahol kezdték, az egyes csoportok
összefoglalják jegyzeteiket, és beszámolnak az osztálynak, ha lehetséges. A séta a galériában nevű
feladat ezen része kiváló lehetőséget teremt az egész csoport bevonására a beszélgetésbe, és a
félreértések tisztázására.
Variációk
Készítsünk elő több olyan állomást, ahol az EUPC kézikönyv egy adott fejezetnél van nyitva (használjuk
azokat, amelyekről a következő 2 nap során lesz szó). Ezután fel lehet osztani az egész csoportot kisebb
csoportokra.
Mit kerüljünk
Ne hagyjuk, hogy a résztvevők csak felületesen vagy futólag vegyék szemügyre az anyagokat, segítsünk
nekik, hogy közelebbről megnézzék azokat. Ha a résztvevők leragadnak egy kérdésnél/témánál,
segítsünk nekik új szemszögeket találni és új kérdésekkel ösztönözzük gondolkodásukat.
46
Osszuk ki az anyagokat mindenkinek, és engedjük, hogy a résztvevők átlapozzák őket és leírják
kérdéseiket egy moderációs kártyára vagy papírlapra. Gyűjtsük össze a cédulákat és válaszoljuk meg a
kérdéseket.
Egy másik alternatíva, hogy annyi csoportra osztjuk a résztvevőket, ahány EUPC anyagunk van. Minden
csoport kap egy anyagot (annyi példányban, amennyi ahhoz szükséges, hogy folyamatosan tudjanak
dolgozni). A feladatuk az, hogy lapozzák át az anyagot, és azután mutassák be a többieknek.
- Sétáljunk körbe és segítsünk a résztvevőknek megtalálni az információkat, de
hagyjuk, hogy először maguk keressék őket.
- A kérdéseket minden helyen más és más sorrendbe írjuk, különben a résztvevők
beragadhatnak az első kérdésnél, éppen ezért beszélgetésük eredményesebb
! lehet, a minden helynek megvan a maga fókuszpontja. A tréner javasolhat
minden helyszín számára más kérdéseket, ha úgy látja jónak.
- A kérdéseket és az anyagokat a résztvevők szükségletei szerint változtathatjuk.
47
4. GYAKORLAT - Kérdések és válaszok
Ennek a gyakorlatnak a célja a résztvevők 1. tanulmányi egység tartalmával kapcsolatos kérdéseinek és

kétségeinek eloszlatása.
Nincsenek.
3. LEÍRÁS
Hagyjuk, hogy a résztvevők kérdéseket tegyenek föl az 1. tanulmányi egység témáival kapcsolatban, és
válaszoljuk meg azokat.
Zárjuk az 1. tanulmányi egységet azzal, hogy előrevetítjük a következőt.
Nincsenek.
48
A MODUL – 2. TANULMÁNYI EGYSÉG: Mi a probléma? A szerhasználat
epidemiológiája és a megelőzés fontossága
A résztvevők:
- megértik a járványtani adatok jelentőségét a prevenciós tevékenységek tervezésében,

- megismerik a szerhasználat meghatározó tényezőit,
- elhelyezik a megelőző beavatkozásokat a szocializáció, illetve a védő és kockázati tényezők
kontextusában,
- alkalmazzák az etiológiai modellt és a többszintű fejlődési keretrendszert a prevenciós gyakorlatban.
A 2. TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI (összesen 90 perc)

JAVASOLT ELMÉLET / LEÍRÁS
IDŐKERET GYAKORLAT
40 perc 2. elméleti rész A szerhasználat és megelőzés epidemiológiája
35 perc 5. gyakorlat Csoportmunka: a szocializáció, az etiológiai modell és a
többszintű fejlődési keretrendszer – esettanulmány
15 perc 6. gyakorlat Mozgó körök
49
2. ELMÉLETI RÉSZ - A szerhasználat és megelőzés epidemiológiája
A szerhasználat epidemiológiája az alkoholfogyasztással, a dohányzással, az illegális szerek és

inhalátorok használatával, valamint a vényköteles gyógyszerek rendeltetésellenes felhasználásával
foglalkozó tudományág. A szerhasználat természetének és mértékének megértése kulcsfontosságú a
bizonyítékalapú preventív intervenciók alkalmazása és a prevenciós szakembereket segítő szakpolitikák
szempontjából.
Az elméleti rész célja:
- Az epidemiológia koncepciójának megértése

- A járványtani adatok jelentőségének megértése a megelőzés területén
- A szerhasználat meghatározott tényezőinek megismerése az etiológiai modell és a többszintű
fejlődési keretrendszer segítségével
- A szocializáció, illetve a védő és kockázati tényezők kontextusának bemutatása
3. LEÍRÁS
Használjuk a PowerPoint prezentációt hagyományos frontális előadás megtartásához. Fejtsük ki az

epidemiológia fogalmát és kapcsoljuk azt a megelőzéshez. Mutassunk be néhány alapvető európai és
hazai epidemiológiai adatot.
Emeljük ki a szerhasználat különböző formáit: kísérleti, alkalmi, rendszeres, addiktív (EUPC kézikönyv)
Nézzük meg a különböző tanulmányokat is, amelyek segítenek megérteni a használat és addikció egyes
okait, és azt, hogy mely populációk a legérintettebbek.
Variációk
Hogy az órát interaktívabbá tegyük, a 32. dia előtt használhatunk kvízkészítő alkalmazást (a kvízkészítő
50
alkalmazásokról lásd a Mellékletet).
- A tréner megkéri a résztvevőket, hogy vegyék elő a telefonjaikat és keressék meg az adott
kvízkészítő alkalmazást, amelynek célja, hogy a résztvevők valós időben tudjanak szavazni egyes
konkrét állításokról.
- Mutassuk be, hogyan kell használni az alkalmazást.
- Kérjük meg a résztvevőket, hogy reagáljanak a kvízkészítőben megjelölt állításokra. Például ebben
az esetben feltehetjük a következő kérdést: Mit gondolnak, a tizenévesek hány százaléka próbálta
már legalább egyszer életében a kannabiszt? Ajánljuk fel három válaszlehetőséget, például 1) 1-10%,
2) 10-20%, 3) 20-30%.
- Osszuk meg a résztvevőkkel a szavazás eredményét.
- Mutassuk be a PowerPoint prezentáció 32. diáján a valós eredményeket és beszéljük meg a
résztvevőkkel az adatok és az elképzeléseik közötti eltéréseket.
Mit kerüljünk
Ne hagyjuk, hogy a résztvevők unatkoznak: legyen az előadás életteli és interaktív.
- Tisztázzuk a résztvevőkkel, hogy csak az előadás végén tehetik fel kérdéseiket,
! vagy azt szeretnénk, ha rögtön megkérdeznék őket.
51
5. GYAKORLAT - Csoportmunka: a szocializáció, az etiológiai modell és a többszintű
fejlődési keretrendszer – esettanulmány
(Javasolt időkeret: 35 min)
A szerhasználat egyes okainak tisztázása érdekében megnézzük, hogyan lépnek kölcsönhatásba a

környezeti hatások az egyéni jellemvonásokkal, és hogyan sodorják veszélybe az egyéneket, vagy
hogyan építenek föl védőtényezőket köréjük. Átgondoljuk, mitől lesz valaki kevesebb vagy több
kockázatnak kitéve szerhasználat vagy egyéb problémás viselkedések szempontjából. Azt is
megvizsgáljuk, hogyan tudunk sikeresen beavatkozni a helyes szocializációs folyamat fenntartása
érdekében, amely segíti az egyéneket személyes és szociális fejlődésükben, figyelembe véve, hogy a
prevenció célja a védő tényezők megerősítése és ezzel egyidőben a negatív befolyások hatásának
csökkentése.
- Az etiológiai modell kinyomtatott változata

- A többszintű fejlődési keretrendszer kinyomtatott változata
- Az esettanulmány kinyomtatott változata
3. LEÍRÁS
- Osszuk a résztvevőket 4-5 fős csoportokra és adjunk minden csoportnak egy-egy példányt a három
kinyomtathat dokumentumból.
- Kérjünk még minden csoportot, hogy az etiológiai modell és a többszintű fejlődési keretrendszer
alapján elemezzék az esettanulmányt és válaszoljanak a csatolt kérdésekre (20 perc).
- Kérjünk meg minden csoportot, hogy jelöljenek ki egy szóvivőt, aki ismerteti a csoport eredményeit
a többiekkel. A tréner visszajelzést ad kapcsolódva az elméleti rész anyagához (15 perc).
52
Esettanulmány
Ádám (10 éves) figyelemzavarral küzd, és tanárai gyakran panaszkodnak iskolai teljesítményéről, társai
pedig gyakran csúfolják szórakozottsága miatt. Ádám az iskolai szüneteket gyakrabban tölti a
könyvtárban, mint a társaival – ott készíti el a házifeladatát, és időnként elolvassa a könyvtáros által neki
ajánlott könyveket.
Édesapja megbecsült pozíciójának köszönhetően Ádám családjának gazdasági helyzete jó. Ádám
kapcsolata édesapjával azonban már kevésbé fényes, mivel édesapja gyakran elégedetlen fia
viselkedésével. Ha iszik, Ádám édesapja agresszívvé válik, és szidja és megalázza Ádámot. A fiú
édesanyja általában megpróbálja őt megvédeni, de Ádám egyre jobban fél, hogy apja egyszer bántani
fogja édesanyját.
- Mik Ádám életének kockázati tényezői?

- Mik Ádám életének védő tényezői?
- Mit lehet tenni Ádám fejlődésének és szocializációjának támogatása érdekében?
Mit kerüljünk
A tréneri visszajelzések során kerüljük az EUPC meglátásainak általános igazságként történő

bemutatását, inkább hivatkozzunk rájuk bizonyítékalapú elméletekként (elkerülve ezzel a
drogprevenciós szakemberek ellenállását).
- Osszuk a résztvevőket három csoportra, és adjuk nekik oda a többszintű fejlődési keretrendszer és
az etiológiai modell nyomtatott példányait.
- Adjuk a csoportoknak a következő feladatokat:
• 1. csoport: Keressenek szakmai környezetükben/célcsoportjaikban olyan tényezőket, amelyek a

szerhasználati problémák etiológiai aspektusainak példájául szolgálhatnak (pl. makró- és
mikrokörnyezetek, személyes tulajdonságok, értékek és normák, attitűdök, viselkedés) és
vitassák meg azokat. Vegyék szemügyre 1) az önök valós helyzetét és 2) a kívánatosabb
helyzetet. Mi hiányzik?
• 2. csoport: Keressenek példákat a saját környezetükben olyan beavatkozásokra vagy
programokra, amelyek a többszintű fejlődési keretrendszer által leírt makró- és mikroszintű
53
hatásokat és személyes tulajdonságokat célozzák meg.
• 3. csoport: Keressenek példákat a saját környezetükben olyan beavatkozásokra vagy
programokra, amelyek a többszintű fejlődési keretrendszerben leírt személyes tulajdonságokat
célozzák meg. Vegyék szemügyre 1) az önök valós helyzetét és 2) a kívánatosabb helyzetet. Mi
hiányzik?
- Kérjünk meg minden csoportot, hogy jelöljenek ki egy szóvivőt, aki ismerteti a csoport eredményeit
a többiekkel. A tréner visszajelzést ad kapcsolódva az elméleti rész anyagához
- A bemutatott eset csak példa. A tréningek használhatják saját eseteiket is. A
! tréner használhatnak több példát is, és növelhetik a kis csoportok számát.
54
6. GYAKORLAT - Mozgó körök
A feladat célja az eszmecsere változó partnerekkel, a fő hangsúly pedig a különböző megközelítésekre

való odafigyelésen van. A módszer használható óraközi beszélgetésre, és az órák végén történő rövid
beszámolókra is.
Nincsenek.
3. LEÍRÁS
A résztvevők egy külső és belső körben ülnek vagy állnak, vagy egymással szemben két sorban
helyezkednek el párokban.
- Első kör
• Osszuk a résztvevőket két egyenlő csoportra (ha páratlanul vannak, jelöljünk ki közülük egy
megfigyelőt). Az egyik csoportból lesz a külső kör, a másik csoportból pedig a belső. A
résztvevők egymással szemben helyezkednek el (ülve vagy állva).
• Kérjük meg a résztvevőket, hogy beszéljenek a párjukkal legalább egy olyan érdekes vagy
problémás gondolatról, amelyhez elmúlt óra során merült fel bennük.
- Második kör
• Kérjük meg a külső kört, hogy lépjenek az óramutató járásával megegyező irányban két emberrel
arrébb.
• Az érdekes vagy problémás témát most az új partnerrel beszéljék meg.
- További körök
Figyeljük a csoportot: ha élvezik a gyakorlatot és profitálnak belőle, folytassuk további körökkel.
Variációk
Ültessük a résztvevőket sorokba. Míg az egyik sor az egyik irányba mozog, a másik sor ülve marad (aki
55
az utolsó a mozgó sorban, annak a sor elején lévő első üres széket kell elfoglalnia).
Mit kerüljünk
- Az időkeretet mindegyik beszélgetésnél tartsuk be, ne engedjük, hogy egy partnerrel túlságosan
belemerüljenek beszélgetésbe.
- Bizonyos zajszint óhatatlanul kialakul. Kérjük meg a résztvevőket, gondoljanak a többiekre is, hogy
mindenki hallja és értse a másikat.
Az óra lezárására használjuk az Akvárium nevű beszélgetős módszert (lásd a Mellékletet).
- A feladat előtt rendezzük a termet úgy, hogy legyen megfelelő mennyiségű hely,
hogy a résztvevők körbe tudjanak állni és mozogni tudjanak.
! - Győződjünk meg róla, hogy a résztvevők figyelmét semmi sem vonja el (pl.
laptop, mobiltelefon).
56
A MODUL – 3. TANULMÁNYI EGYSÉG: A megelőzés nyelve: a bizonyítéktól a
gyakorlatig
A résztvevők:
- tudatosítják a prevenció fogalmának tulajdonított különböző jelentéseket,

- tisztázzák a prevenciós tudomány meghatározását, és hogy a fogalom mely aspektusokat fedi le,
- megismerik a prevenciós tudomány szakkifejezéseinek és néhány elméletét,
- célcsoportjuk szerint megkülönböztetik egymástól a prevenciós tevékenységeket (általános, célzott,
javallott),
- felismerik az átfogó és integrált egészségügyi szolgáltatások szükségességét a szerhasználat
kezelésében.

IDŐKERET GYAKORLAT
5 perc 7. gyakorlat Energetizáló
30 perc 8. gyakorlat Osszuk meg az előfeltevéseinket: Megelőzés a
szerhasználat kontextusában. A pszichoaktív szerek
használatával kapcsolatos meglévő ismeretek és
kulturális sztereotípiák
10 perc 3. elméleti rész A megelőzés nyelve
40 perc 9. gyakorlat Csoportmunka: Hídépítés az elmélet és a gyakorlat
között
5 perc 10. gyakorlat Suttogó csoportok: A három legfontosabb dolog, amit
tanultunk
57
7. GYAKORLAT - Energetizáló
Az energetizáló feladat segíthet megtörni a jeget, és a résztvevőket közeli munkakapcsolatban hozni

egymással. Az együttműködésen alapuló feladat erősíti az összetartozás és a fizikai jelenlét érzését
(tökéletes az ebéd utáni időszakra).
Használhatjuk a Mellékletben javasolt feladatok egyikét.
A tréner a képzés jelenlegi állásának függvényében koncentrálhat az energetizálásra, vagy a

csoportdinamikai aspektusokra.
A feladattól függ.
3. LEÍRÁS
A feladattól függ.
Nincsenek.
58
8. GYAKORLAT - Osszuk meg az előfeltevéseinket: Megelőzés a szerhasználat
kontextusában. A pszichoaktív szerek használatával kapcsolatos meglévő
ismeretek és kulturális sztereotípiák
Az Osszuk meg az előfeltevéseinket című feladat célja az együttműködő csoportmunka a kulturális

sztereotípiák és a megelőzés akadályainak kifejtése során. Ez az EUPC vonatkozó elképzeléseiről szóló
prezentáció előkészítése. A feladat célja, hogy a résztvevők elmondják, milyen elképzelések élnek az ő
célcsoportjukban a megelőzéssel kapcsolatban, valamint kiindulópontként szolgál a közös
beszélgetéshez.
(További részletekért lásd az EDPQS Toolkit 3 című kiadványt: https://www.emcdda.europa.eu/drugs-

library/edpqs-toolkit-3-training).
A résztvevőket megkérjük, hogy kritikusan gondolják végig, milyen előfeltevések irányítják a prevenció
területén betöltött szerepükhöz kapcsolódó döntéseket.
A résztvevők tisztában lehetnek saját drogprevencióval kapcsolatos nézeteikkel is.
A résztvevők prevencióval kapcsolatos reprezentációi valószínűleg elég határozottak. Ráadásul arra is

fel kell hívni a figyelmet, hogy a fogalom definíciói gyakran jelentős mértékben eltérnek egymástól.
Világossá kell tennünk, hogy az elméleti feltételezések befolyásolhatják a prevenció területén dolgozók
gyakorlati döntéseit.
Hangsúlyozni kell a hallgatólagos feltételezések kimondásának és az azokra való reflexiónak a

fontosságát, mert ezek a feltételezések egyébként befolyásolhatják döntéseinket és viselkedésünket
anélkül, hogy annak tudatában lennénk.
Annak érdekében, hogy a közös feltételezésekre alapuló intervenciós stratégiák meghatározása

könnyebb legyen, a prevenció fogalmával kapcsolatos elképzelések megosztását és ütköztetését
bátorítani kell.
- Öntapadós cédulák
59
- Flipchart vagy tábla
- Vastag filctollak
3. LEÍRÁS
- Osszunk ki minden résztvevőnek két öntapadós cédulát és egy filctollat.

- Kérjük meg a résztvevőket: – Írják le az első két dolgot, ami a prevenció fogalmáról eszükbe jut egy-
egy öntapadós cédulára! Lehet ez gondolat, érzés, megfigyelés vagy bármi más. Lehet ez egy szó,
vagy lehet mondat, amely így kezdődik: Szerintem a prevenció...
- Magyarázzuk el, hogy nem a „tankönyvi definícióra” vagyunk kíváncsiak, hanem a résztvevők saját
elképzeléseire, gondolataira. Hogyan értik és magyarázzák ők maguk, és azok, akikre hatással
vannak ezt a kifejezést a saját munkahelyi körülményeik között? Milyen érzelmek kapcsolódnak
ezekhez a gondolatokhoz?
- Kérjük meg a résztvevőket, hogy egyesével helyezzék el öntapadós cédulájukat a táblán (vagy
papíron). Kérjük meg az első résztvevőt, hogy úgy helyezze el mindkét céduláját, hogy a köztük lévő
fizikai távolság kifejezze a köztük lévő fogalmi távolságot (vagyis a hasonló fogalmakat tartalmazó
cédulák közel kerüljenek egymáshoz, az ellentétes fogalmakat tartalmazók pedig távol). A további
résztvevőknek már el kell olvasniuk az előttük kiragasztott cédulákat, és a sajátjaikat úgy kell
felragasztaniuk, hogy azok korábbi céduláktól mért távolsága kifejezze az általuk feltételezett
fogalmi távolságot.
- Amikor valamennyi öntapadós cédula elhelyezésre került, a tréner vastag filctollal bekarikázza az
egymáshoz legközelebb elhelyezett cédulákat, vagyis egy körbe foglalja az egymáshoz legközelebb
elhelyezkedő fogalmakat, és ezzel fogalmi klasztereket, fogalomcsoportokat hoz létre.
- Ezután felolvassa a résztvevőknek az azonos körben szereplő fogalmakat és megkérdezi a
résztvevőket, hogy szerintük milyen definícióval lehetne összefoglalni azok tartalmát. Ezeket felírja
a táblára (vagy papírra) így gyakorlatilag felcímkézve a fogalomcsoportokat.
- Magyarázzuk el, hogy az öntapadós cédulák és a fogalomcsoportok segítségével a résztvevők
térképet készíttettek, amely azt mutatja be hogyan jelenik meg a megelőzés fogalma a csoport
elképzeléseiben. Kérdezzük meg a résztvevőket, van-e valamilyen észrevételük a térképpel
kapcsolatban (pl. valami, amit meglepőnek találnak) és segítsük a beszélgetést:
• Mit gondolnak x, y, z (a fogalomcsoportok) szerepéről az önök területén?
• Hogyan segítik/hátráltatják a minőségi munkát?
• Honnan ered az x, y, z fogalma? Hogyan jelent meg a prevenció területén?
• Milyen értékek húzódnak meg az x, y, z, és honnan erednek ezek?
60
- A facilitátor elemzése és értelmező megjegyzései
- A feladat végén foglaljuk össze azokat a problémákat, amelyek az egyes fogalomcsoportokkal
kapcsolatban felmerültek. Magyarázzuk el, hogy a fogalmakat megjelenítő térkép azokat az
ismereteket és a kulturális előfeltevéseket mutatja meg, amelyekkel a képzés foglalkozni fog.
Mondjuk el, hogy a tudás nem légüres térben jön létre: minden új információ létező
tudásmintázatokhoz kapcsolódik. A képzés célja, hogy építsen a már meglévő tudásra és
előfeltevésekre. Fontos, hogy ne feledjük, az új tudás bizonyos esetekben megerősíti a résztvevők
eddigi ismereteit, és így hozzátesz egy puzzle-darabot a jelentések már meglévő hálózatához, míg
más esetekben a képzés arra ösztönözheti a résztvevőket, hogy megkérdőjelezzék meglévő tudásukat
és előfeltevéseiket.
Variációk
Osszuk résztvevőket 4-5 fős kis csoportokra
- Adjunk minden csoportnak egy nagy papírlapot és néhány tollat.

- Kérjünk meg minden csoportot, hogy gondolkozzanak a következő kérdésen: Mik az első gondolatai,
amikor valaki azt kérdezi: – Prevenció? Az mit jelent? – Mondjuk el a csoportoknak: – Ez lehet egy
gondolat, érzés, vagy megfigyelés, nem kell tankönyvi definíciónak lennie. – Hagyjuk, hogy a
résztvevők gondolkodjanak a kérdésen a kis csoportokban és írjanak le néhány dolgot.
- Ezután kérdezzük meg tőlük: – Ha a partnereikre gondolnak (attól függően, hogy kik a résztvevők,
mondjuk el, hogy ezek lehetnek civil szervezetek vezetői, (helyi) népjóléti területen dolgozó
szakpolitikusok, iskolaigazgatók, helyi prevenciós egységek vezetői...), akikkel együtt dolgoznak,
hogyan írnák le ők a prevenció területén végzett munkájukat? – Hagyjuk, hogy a résztvevők
gondolkodjanak a kérdésen a kis csoportokban és írjanak le néhány dolgot.
- Majd kérjük meg őket, hogy az első és második kérdésre adott válaszaik alapján próbálják meg
definiálni a prevenciós munkát. A válaszaikat írják le.
- A résztvevők elmagyarázzák definícióikat a többieknek. Lehet kérdéseket feltenni és beszélgetni a
témáról. Közben a tréner beszél azokról az elképzelésekről és előfeltevésekről, amelyeket
drogprevenciós szakemberekként képviselünk az egyes szervezeteken belül stb.
Mit kerüljünk
Fontos, hogy ne becsüljük alá, milyen ellenállásba ütközhetünk, amikor egy ismert fogalmat bármilyen
más módon próbálunk meghatározni, még akkor is ha az új jelentés nem mond ellent a személyes
61
nézőponoknak. Ezzel a résztvevőknek is tisztában kell lenniük, de a trénereknek különösen nagy
figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy ne próbálják „kijavítani” a résztvevőket vagy bármilyen
(tudományos, filozófiai vagy erkölcsi) értékítéletet mondani. A gyakorlatnak az a célja, hogy a
résztvevők nyíltan megoszthassák egymással a megelőzés fogalmával kapcsolatos ismereteiket és
előfeltevéseiket.
Készítsünk annyi kártyát/öntapadós cédulát két különböző színben (pl. kék és piros), hogy mindkét
színből egyforma mennyiség legyen, és minden résztvevőnek jusson egy kártya.
Kérjük meg azokat, akik a kék kártyákat kapták, hogy írják le az első gondolatot/asszociációt, ami a
prevencióval vagy prevenciós munkával kapcsolatban eszükbe jut. Magyarázzuk el, hogy ez lehet
gondolat, érzés vagy megfigyelés, és nem kell tankönyvi definíciónak lennie.
Kérjük meg azokat, akik a piros kártyákat kapták, hogy írják le azokat a gondolatokat/asszociációkat,
amik azoknak jutnának eszébe a prevencióval vagy prevenciós munkával kapcsolatban, akikkel ők
dolgoznak. Magyarázzuk el, hogy ez lehet gondolat, érzés vagy megfigyelés, és nem kell tankönyvi
definíciónak lennie.
Amikor mindenki leírt már legalább egy gondolatot/asszociációt, kérjük meg a résztvevőket, hogy színek
szerint rendeződjenek két nagy csoportba. Feladatuk az lesz, hogy megbeszéljék az egyesével felírt
gondolatokat/asszociációkat, és mutassák be a többieknek a prevenció fogalmának csoportmunka során
kialakult meghatározását. A tréner hangsúlyozza, hogy lehetnek különbségek a két csoport prevencióval
kapcsolatos gondolatai/asszociációi között.
- Ha a résztvevők vonakodnak kirakni öntapadós cédulájukat a táblára (vagy
papírra), a trénerek elmondhatják, hogy a résztvevőknek nem kell aggódniuk
amiatt, hogy cédulájukat „jól” helyezzék el, ragaszthatják azokat akár a tábla
(papír) szélére is.
! - A feladat nem arról szól, hogy ellenőrizzük a résztvevők fogalmak

meghatározásával kapcsolatos tudását, vagy hogy a csoport közös definíciót
fogadjon el. Ugyanígy e feladat során az sem cél, hogy a trénerek
elmagyarázzák a résztvevőknek, mit jelentenek ezek a fogalmak. Ehelyett éppen
azt kellene feltérképezni, mit gondolnak a résztvevők ezekről a fogalmakról, mit
62
jelentenek ezek a fogalmak számukra a mindennapi munkájuk során
- Lehetséges, hogy a résztvevők negatív vagy ellentmondásos véleménnyel

vannak ezekről a fogalmakról (pl. drogprevenció = időpocsékolás). Ha csak
elszigetelt megjegyzésről van szó, a trénerek nyugodtan figyelmen kívül
hagyhatják az ilyen véleményeket. Ha azonban úgy tűnik, hogy az egész csoport
egyetért, akkor ezt a trénereknek fejben kell tartania a képzés során. A feladat
lehetőséget kínál a prevenció fogalmával kapcsolatos esetleges félreértések és
ellenállás kezelésére rögtön a kurzus elején.
- A feladathoz jó tréneri készségekkel ennek: irányítani kell a csoportokat,
segíteni kell a fogalomcsoportok elnevezésében (pl. neveket kell javasolni a
fogalomcsoportoknak, vagy össze kell vonni hasonló csoportokat), kezelni kell
az esetlegesen egymásnak ellentmondó elképzeléseket vagy a fogalmakkal
kapcsolatos negatív véleményeket stb.
- Az Osszuk meg az előfeltevéseinket típusú feladatokhoz nagy helyre van
szükség (nagyobb táblára, vagy üres falra), hogy minden résztvevőnek elég
helye legyen elhelyezni a céduláit, aszerint, hogy milyen távolságban érzik
azokat a már felragasztott fogalmakhoz képest.
63
3. ELMÉLETI RÉSZ - A megelőzés nyelve
A résztvevők részletesebben megismerkednek a megelőzés nyelvével és azokkal az elméletekkel,

amelyekre a preventív intervenciók támaszkodnak. Bemutatásra kerül a bizonyítékalapúság és a legjobb
gyakorlat fogalma.
- PowerPoint prezentáció.
3. LEÍRÁS
Használjuk a PowerPoint prezentációt hagyományos, frontális előadás megtartásához. Magyarázzuk el

a megelőzés legfontosabb fogalmait (bizonyítékalapúság és legjobb gyakorlat; általános, célzott és
javallott intervenciók; célcsoportok; prevenciós elméletek).
Mit kerüljünk
Ne hagyjuk, hogy a résztvevők unatkozzanak: legyen az előadás életteli és interaktív.
Tisztázzuk a résztvevőkkel, hogy csak az előadás végén tehetik fel kérdéseiket,
! vagy azt szeretnénk, ha rögtön megkérdeznék őket.
64
9. GYAKORLAT - Csoportmunka: Hídépítés az elmélet és a gyakorlat között
A résztvevők össze tudják kapcsolni a bizonyítékalapú megelőzés és bizonyítékalapú gyakorlat, az

epidemiológia, az etiológiai (kockázati és védő tényezők) és a többszintű fejlődési keretrendszerben
zajló prevenció meghatározásait szakmai tapasztalataikkal annak segítségével, hogy saját szavaikkal
elmondják, hogyan alkalmazhatók ezek a definíciók és ez a nyelvezet a munkájukban.
- Terminológiai lapok és szabadkártya minden kis csoport számára

- A3-as vagy nagyobb papír
- Különböző színű ceruzák/filctollak
- EUPC kézikönyv
3. LEÍRÁS
- Osszuk a résztvevőket 4-5 fős kis csoportokba. Győződjünk meg róla, hogy a csoportok kellően
vegyesek (tapasztalt és kevésbé tapasztalt drogprevenciós szakemberek is vannak bennük).
- Adjuk oda a résztvevőknek a terminológiai lapokat és a szabadkártyákat, hogy el tudják olvasni őket.
További információ, amit el kell mondanunk:
• Dolgozhatnak olyan intervencióval, amelyet koordináltak, vagy amelyben partnerként dolgoztak
• Ha a résztvevők nem tudnak a terminológiai lapon dolgozni (nem érzik tapasztaltnak magukat,
vagy nem találnak példákat) használhatják a szabadkártyát.
Végül választanak egy lapot, amivel dolgoznak, vagy a tréner kioszt a csoportoknak egy-egy témát, hogy
a teljes terminológia feldolgozásra kerüljön
- A résztvevők a kiválasztott terminológiai lapon szereplő utasítások alapján plakátot készítenek.

- A plakátokat a csoportok elmagyarázzák a többieknek.
- Emlékeztessük a résztvevőket, milyen fontos a megelőzés nyelve és az adatok/elméleti információk
akkor, amikor valamilyen intervenció megvalósításáról beszélünk.
65
1. terminológiai lap: epidemiológia
Gondoljanak egy olyan intervencióra, amelyben valamelyikük részt vett, és amelyben konkrét
epidemiológiai adatokat kerestek az adott preventív intervenció összeállításához
1) Ismétlés: olvassák el az epidemiológia fogalmának meghatározását a kézikönyvükben (szószedet)
2) Milyen adatokat kerestek már mindennapi munkájuk során?
3) Próbáljanak a saját témájukra vonatkozó adatokat keresni (használják az EMCDDA weboldalát

vagy más kormányzati adatbázisokat helyi, nemzeti vagy európai adatok keresésére).
4) Hogyan használták ezeket az adatokat az önök intervenciójában?
5) Készítsék el az intervenció plakátját, amelyen világossá teszik, milyen adatokat használtak és

hogyan az adott intervenció összeállításához. Amennyire lehet, használjanak szimbólumokat és
ábrákat.
2. Terminológiai lap: bizonyítékalapú gyakorlat
1) Ismétlés: olvassák el a bizonyítékalapú gyakorlat fogalmának meghatározását a kézikönyvükben

(szószedet).
2) Mikor használtak bizonyítékalapú gyakorlatot mindennapi munkájuk során? Próbálják

megmondani, milyen tudományos bizonyítékot használtak.
3) Hogyan használták fel ezt a kutatást az intervenció során.
4) Készítsék el az intervenció plakátját, amelyen világossá teszik, milyen kutatási eredményeket

használtak és hogyan az adott intervenció összeállításához. Amennyire lehet, használjanak
szimbólumokat és ábrákat.
66
1) Ismétlés: olvassák el a védő és kockázati tényezők fogalmának meghatározását a kézikönyvükben

(szószedet).
2) Mely védő és kockázati tényezőkkel foglalkoztak egy olyan intervenció során, amelyben
mindennapi munkájuk kapcsán vettek részt? Mutassák be az intervenciót és a védő és kockázati
tényezőket.
3) Hogyan használták ezeket az intervenció során (legyenek konkrétak).
4) Készítsék el az intervenció plakátját, amelyen világossá teszik, milyen védő és kockázati

tényezőket használtak és hogyan az adott intervenció összeállításához. Amennyire lehet,
használjanak szimbólumokat és ábrákat.
1) Ismétlés: olvassák el az epidemiológia, a bizonyítékalapú gyakorlat és a védő és kockázati

tényezők fogalmának meghatározását a kézikönyvükben (szószedet).
2) Válasszanak egyet a fenti fogalmak közül. Melyik lehetne hasznos a következő preventív
intervenciójuk során? Mire koncentrálnának?
3) Hol találnának mindennapi munkájuk során hasznos információt ezzel a fogalommal kapcsolatban
(gondoljanak helyi vagy nemzeti kormányzati szervezetekre, vagy olyan szervezetekre, mint az
EMCDDA, a WHO...)?
4) Hogyan használnák föl ezt az információt? Mi lenne az első lépés az információ fölhasználásában
mindennapi munkájuk során?
5) Készítsenek plakátot a fogalom mindennapi munkájuk során történő felhasználására vonatkozó

gondolataikról. Amennyire lehet, használjanak szimbólumokat és ábrákat.
Mit kerüljünk
67
Ez a feladat szembesítheti résztvevőket az ismereteik/egyes elméleti megfontolások és a gyakorlat közti
ellentmondásokkal. Törekedjünk arra, hogy ne mondjuk meg, hogy az általuk alkalmazott gyakorlatok
jók, vagy rosszak. Ennek a feladatnak az a célja, hogy megismerjünk néhány definíciót, nem pedig az,
hogy a résztvevők munkájának minőségéről vitatkozzunk.
68
10. GYAKORLAT - Suttogó csoportok: A három legfontosabb dolog, amit
tanultunk
A suttogó csoportok közelebb hozzák a résztvevőket egymáshoz, és lehetőséget teremtenek az egyedi

gondolatok megjelenésére azáltal, hogy olyan csoportközi beszélgetéseket hoznak létre, amelyeket a
facilitátor(ok) nem követ(nek) nyomon.
Ráadásul ez a feladat támogatja az önreflexiót és a tanulási folyamat verbalizációját.
Nincsenek.
3. LEÍRÁS
- Kérjük meg a résztvevőket, hogy alakítsanak háromfős csoportokat, és beszéljék meg a három
legfontosabb gondolatot, fogalmat vagy dolgot, amelyről a 3. tanulmányi egység során hallottak.
- Kérjük meg őket, hogy találjanak egy közös dolgot gondolatot vagy fogalmat, amely a 3. tanulmányi
egység során került elő.
- Minden csoport beszámol a többieknek.
- Zárjuk az 3. tanulmányi egységet azzal, hogy előrevetítjük a következőt, és figyelmeztetjük a
résztvevőket, hogy legyenek pontosak a szünet után.
Variációk
Beszélgetés az egész csoporttal.
69
A MODUL – 4. TANULMÁNYI EGYSÉG: A prevenció bizonyítékalapú
megközelítése: az UNODC standardok, az EDPQS és a Kábítószer-kereslet
csökkentésének (megelőzés) minőségre vonatkozó Uniós minimumelőírásai
A résztvevők:
- alkalmazzák a UNODC standardokat és az EDPQS-t,

- megismerik a Kábítószer-kereslet csökkentésének (megelőzés) minőségre vonatkozó
minimumelőírásait az Unióban,
- azonosítják a szerhasználati prevencióval kapcsolatos etikai normákat,
- kiválasztják az intervenciók tervezéséhez szükséges és rendelkezésre álló adattípusokat,
- adatokat és bizonyítékalapú koncepciókat használnak helyi programok kialakításában,
- elkezdik megérteni, mi is a prevenciós rendszer.

IDŐKERET GYAKORLAT
20 perc 4. elméleti rész A UNODC standardok, az EDPQS és a Kábítószer-
kereslet csökkentésének (megelőzés) minőségre
vonatkozó Uniós minimumelőírásai rövid
összefoglalása
60 perc 11. gyakorlat Csoportmunka: milyen bizonyítékra/adatokra van
szükség a pszichoaktív szerek használatához
kapcsolódó konkrét problémákat kezelő preventív
intézkedések tervezéséhez?
10 perc 12. gyakorlat Akvárium beszélgetés: az A modul összefoglalása
70
4. ELMÉLETI RÉSZ - A UNODC standardok, az EDPQS és a Kábítószer-kereslet
csökkentésének (megelőzés) minőségre vonatkozó Uniós
minimumelőírásai rövid összefoglalása
Két olyan fontos dokumentumot mutatunk be, amelyek ennek a preventív intervenciókkal és
szakpolitikákkal kapcsolatos tananyagnak az alapját képezik:
- Az első forrásmunka az UNODC standardok (International Standards on Drug Use Prevention: A

Guide for Policymakers), amely összefoglalja a szerhasználat megelőzését vagy csökkentését célzó
bizonyítékalapú prevenciós beavatkozások és szakpolitikák mögött meghúzódó tudományos
eredményeket. A dokumentumot az UNODC a világ minden tájáról érkező prevenciós kutatókkal,
prevenciós szakemberekkel és szakpolitikusokkal együttműködve készítette. A dokumentum
elkészítése mögött az az elképzelés állt, hogy segítsék a döntéshozókat abban, hogy csak azokat a
beavatkozásokat vagy szakpolitikákat támogassák, amelyekről szigorú kutatások bizonyították, hogy
hatékonyak.
- A második forrásmunka az EDPQS (European Drug Prevention Quality Standards), amelyet az
EMCDDA kezdeményezett és adott ki. Az UNODC standardok mellett, amely magának a
prevenciónak a tartalmára, szerkezeti felépítésére és legmegfelelőbb stratégiájára koncentrál, az
EDPQS azzal foglalkozik, hogy hogyan tervezzünk, válasszuk ki és valósítsunk meg preventív
intervenciókat úgy, hogy azok minőségét a lehető legjobban tudjuk biztosítani. Az EDPQS alapelvei
szerint a résztvevők szükséglet- és erőforráselemzés alapján tervezik meg a pszichoaktív szerekkel
kapcsolatos konkrét problémákkal foglalkozó megelőző intézkedéseket.
- Egy másik érdekes forrásmunka a Tanács következtetései11 (Council conclusions on the
implementation of the EU Action Plan on Drugs 2013-2016 regarding minimum quality standards
in drug demand reduction in the European Union).
- A bizonyítékalapú megközelítés a megelőzésben című PowerPoint prezentáció

- Az EDPQS és a Tanács következtetéseinek egy-egy példánya minden részvevő részére (lehetőség
szerint az anyanyelvükön (ha ez nem megoldható, akkor az UNODC standardok és/vagy az EDPQS
11
A dokumentum itt érhető el angol nyelven: https://www.emcdda.europa.eu/drugs-library/council-conclusions-
implementation-eu-action-plan-drugs-2013-2016-regarding-minimum-quality-standards-drug-demand-reduction-european-
union_en
71
angol nyelvű kivonata).
3. LEÍRÁS
A tréner:
- Az UNODC standardok rövid összefoglalása emlékeztetve arra, hogy a korfüggő fejlődési

szakaszokat – csecsemőkor és korai gyermekkor, középső gyermekkor, serdülőkor, késői serdülőkor
felnőttkor – a későbbiekben a családi, iskolai, közösségi és munkahelyi prevencióval kapcsolatban
részletesen is megbeszéljük.
- Az EDPQS áttekintése.
- A Tanács következtetéseinek áttekintése.
Nincsenek.
72
11. GYAKORLAT – Csoportmunka: milyen bizonyítékra/adatokra van szükség
a pszichoaktív szerek használatához kapcsolódó konkrét problémákat
kezelő preventív intézkedések tervezéséhez?
A résztvevők használják az EDPQS projektciklust olyan megelőző intézkedések tervezéséhez, amelyek

a pszichoaktív szerek használatával kapcsolatos konkrét problémákkal foglalkoznak.
- Az EDPQS projektciklus egy-egy példánya minden résztvevőnek

- Az Afternoon Club című projekt leírásának egy példánya
- Az EDPQS ellenőrzőlista egy példánya
3. LEÍRÁS
- Kérjük meg a résztvevőket, hogy szerveződjenek négy csoportba, és válasszanak egy-egy szóvivőt.
- A szóvivő számol majd be a csoport munkájának eredményeiről a többieknek.
- Adjuk oda minden résztvevőnek az Afternoon Club projektleírása és az EDPQS ellenőrzőlista egy-
egy példányát.
- Adjunk a résztvevőknek kb. 5 percet, hogy egyénileg elolvassák a projekt leírását, hogy
megismerkedjenek annak alapvető jellegzetességeivel, és reflektáljanak rá.
- Kérjük meg a résztvevőket, hogy kis csoportjaikban beszéljék meg a projekttel kapcsolatos első
reakcióikat (5 perc).
- Adjunk a résztvevőknek kb. 25 percet, hogy az EDPQS projektciklus különböző szakaszai
segítségével áttekintsék a projektet. Megkérhetjük a résztvevőket, hogy képzeljék azt, hogy az
önkormányzat szakemberei, és a munkakörük része, hogy pályázatot írjanak ki prevenciós
programok kiválasztására. Most az a feladatuk, hogy az EDPQS ellenőrzőlista segítségével végezzék
el a projekt első ellenőrzését, hogy azután meg tudják beszélni a részleteket a projekt gazdáival.
Minden csoport számára jelöljünk ki két szakaszt és egy átívelő megfontolást, hogy így lefedjük
mind a nyolc szakaszt, és mind a négy átívelő megfontolást. Bátorítsuk a résztvevőket, hogy
beszéljék meg a projekt erősségeit és kihívásait a szakaszok és a megfontolások alapján.
- Ha az idő lejárt, kérjük meg szóvivőket, hogy egyesével számoljanak be a csoport eredményeiről.
- Kérdezzük meg a résztvevőket, hogy az első benyomásukkal összevetve mit tudtak meg a projektről
az EDPQS ellenőrzőlista segítségével.
73
- Fejezzük be a feladatot azzal, hogy elmondjuk, hogyan járult az hozzá a résztvevők preventív
tevékenységek minőségének szisztematikus értékelésével kapcsolatos készségeinek fejlődéséhez, és
hangsúlyozzuk, milyen fontos a részletes elemzés, mielőtt bármilyen preventív intézkedést
kezdenénk tervezni. Mindenképpen adjunk átfogó összefoglalást az EDPQS projektciklusról.
Variációk
- Hozzunk létre 4-6 fős csoportokat.

- Adjunk minden csoportnak egy kártyát, amelyen egy, az ő közösségükben azonosított szerhasználati
probléma, és a csoportnak szóló kérdések szerepelnek. Feladatuk az lesz, hogy megelőző lépéseket
javasoljanak az adott problémára.
- A csoportok ötletbörze segítségével válaszoljanak az alábbi kérdésekre:
- EDPQS 1. szakasz – Szükségletfelmérés (15 perc). Milyen információkra/adatokra van szükség
ahhoz, hogy megértsük, milyen típusú intervenció alkalmas/megfelelő a probléma kezelésére az
önök közösségében? Hol és hogyan lehet megszerezni ezeket az adatokat?
- EDPQS 2. szakasz – Erőforrások feltérképezése (15 perc). Milyen, a probléma megoldásához
szükséges erőforrások állnak rendelkezésre általában egy közösségben? Milyen más erőforrásokra
volna szükség ennek a problémának a kezeléséhez?
- A csoportok egy-egy képviselője röviden bemutatja a csoport munkájának eredményét (20 perc).
- A tréner facilitálja a feladat összefoglalását és lezárását hangsúlyozva, milyen fontos a részletes
elemzés, mielőtt bármilyen preventív intézkedést kezdenénk tervezni (10 perc).
- A kis csoportokban megbeszélt problémák országonként/közösségenként meglehetősen eltérőek
lehetnek, de lehet használni az alábbiakban megadott példákat is a csoport tevékenység ösztönzésére:
74
1. csoport
Probléma: A kamaszok nagyivása
Kérdések:
- Milyen információkra/adatokra van szükség ahhoz, hogy megértsük, milyen típusú intervenció
alkalmas/megfelelő a probléma kezelésére az önök közösségében?
• Mit tanulhatunk ezekből az adatokból?

• Hol és hogyan szerezhetjük be azokat?
- Milyen, a probléma megoldásához szükséges erőforrások állnak rendelkezésre általában egy

közösségben? Milyen más erőforrásokra volna szükség ennek a problémának a kezeléséhez?
• Hogyan határoznák meg a beavatkozásaik/tevékenységeik célpopulációját?
2. csoport
Probléma: Ittas vezetés
Kérdések:


75
3. csoport
Probléma: Egyre több gyerek és kamasz kerül a sürgősségi osztályra tiltott szerek használata miatt
Kérdések:


4. csoport
Probléma: Egyre több olyan kamaszt állít meg a rendőrség, akiknél drog van
Kérdések:


76
- A kiscsoportos feladat alatt figyeljünk az időre, és arra, hogy haladnak a
csoportok.
- Előfordulhat, hogy a résztvevők a problémát próbálják megoldani (pl. azt, hogy
egyre több gyerek és kamasz kerül a sürgősségi osztályra) ahelyett, hogy azt
próbálnák meg kideríteni, hogyan lehet a helyzet kialakulását megelőzni. Ha
szükséges, a facilitátornak el kell magyaráznia, mi a különbség a helyzet
megelőzése és a probléma megoldása között.
- A facilitátor részletesebben is leírhatja a megadott helyzeteket. Ezzel sok időt
lehet megspórolni, amit a csoportok egyébként a részletek megbeszélésével
töltenének.
! - A facilitátor csoportról csoportra is járhat, míg a csoportok dolgoznak. Ha több

facilitátor van, ők passzívan részt vehetnek a csoportmunkában, és útmutatást és
segítséget is adhatnak, ha szüksége. Ez arról is információval szolgálhat a
facilitátoroknak, hogy mi az amit a résztvevők értenek, és mi az ami nehézséget
okoz nekik.
- A résztvevők számára jó lehet, ha a képzés során végig egy esettel dolgoznak, és
azt építik föl lépésről lépésre.
- Az EDPQS-sel Kapcsolatos részekről további információt találhatnak az EDPQS
Toolkit 3 című kiadványban: https://www.emcdda.europa.eu/drugs-library/edpqs-
toolkit-3-training
77
12. GYAKORLAT - Akvárium beszélgetés: az A modul összefoglalása
A képzés első moduljának befejezése különösen fontos. A tréner áttekintheti, milyen lényeges dolgokat
tanultak eddig a résztvevők, és ez segít következő modul tervezésében is. Az összefoglaló beszélgetés a
résztvevőknek is segít reflektálni a saját tanulásukra.
- Négy szék a szoba közepén

- Moderációs kártyák
3. LEÍRÁS
- Használjuk az Akvárium módszertant (lásd a Mellékletet) a résztvevők közötti beszélgetés

elősegítésére.
- Osszuk az egész csoportot beszélőkre és hallgatókra; négy beszélőt kérjünk meg, hogy jöjjenek
középre, és üljenek a székekre.
- A tréner kérdéseket ír a moderációs kártyákra (ezeket előre is ki lehet nyomtatni):
• Mit tanultak az A modulból?
• Milyen kérdések merültek fel önökben az A modul kapcsán, amelyeket átvisznek a B modulba?
• Minek kell történnie ahhoz, hogy az EUPC fogalmai inspirálják vagy akár megváltoztassák napi
gyakorlattá döntéshozóként, véleményformálóként vagy szakpolitikusként?
• Mi a legproblémásabb fogalom vagy információ, amit a mai nap során hallott vagy saját maga
kidolgozott?
• Mi tetszett a mai napon? Mi nem tetszett?
- A tréner egy, a táblán/moderációs kártyán található indító kérdés segítségével elindítja a beszélgetést
a belső körben. Kérjük meg a külső kört, hogy nagyon figyeljenek és alakítsanak ki véleményt arról,
ami középen elhangzik.
- Hagyjuk, hogy középső kör beszélgessen (5 percig). Ha szükséges, további kérdésekkel segítsük a
beszélgetést.
- Állítsuk le a beszélgetést. Most a belső kör figyeljen, és a külső kör beszélje meg, amit hallottak.
Kérjük meg a külső kört, hogy beszéljenek a problémás kérdésekről, és arról is, amiről még nem volt
szó.
78
- Ha még mindig van időnk: a külső körből kérjünk meg még négy embert, hogy legyenek beszélők
és üljenek le középen (a belső kör tagjai pedig legyenek most hallgatók), és adjunk nekik olyan
kérdéseket a listánkról, amelyeket még nem beszéltek meg.
- Zárjuk le a következő összefoglaló kérdéssel: – Milyen érzéseik vannak az A modullal kapcsolatban
és mit várnak a B modultól?
Variációk
- Ellentmondásos akvárium: a belső kör ellentmondásos állításokat fogalmaz meg azokkal az EUPC
képzésre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban, amelyek még nem világosak számukra. Ezután
megkérik a külső körben ülőket, hogy válaszoljanak, vagy szóljanak hozzá ezekhez az állításokhoz.
- Akvárium külső kérdésekkel: miután a középső csoport beszélgetett egy ideig, kérjük meg a külső
körben ülőket, hogy vitatkozzanak velük és/vagy tegyenek fel nekik kérdéseket.
- Szamoai akvárium: a moderátor kérdéseket tesz fel, és a belső körben ülők egyesével állításokat
tesznek. Ezután a külső körben ülőket megkérdezzük, hogy minden szempontot megbeszéltünk-e.
- Akvárium egyszerű csoportbeszélgetésként: a résztvevőket négyfős csoportokba osztjuk,
amelyekben megbeszélik a tréner által kiválasztott kérdéseket. Ezt követően a csoportok szóvivői
röviden összefoglalják az eredményeket.
- Akvárium változó belső körrel: az Akvárium valamennyi itt bemutatott formájában a belső kör egyik
tagja kézfeltartással kérheti, hogy a külső körből valaki cserélje le. Ugyanígy a külső körben ülők is
kézfeltartással jelezhetik, hogy szeretnék lecserélni a belső kör egyik tagját (ezt a belső körben ülők
visszautasíthatják).
Mit kerüljünk
- Ne hozzuk a résztvevőket kellemetlen helyzetbe

- Trénerként ne domináljuk le a résztvevőket.
Ha a csoport tagjai nem állnak készen véleményük megosztására, és túl fáradtak a hosszú nap után, a
suttogó csoportok vagy a körben történő megosztás könnyebb lehet a résztvevők számára az első nap
végén. Az Akvárium hasznosabb lehet, amikor a résztvevők már jobban ismerik egymást.
Használhatjuk az alábbi feladatot is:
79
Ez a beszélgetős kör egy variációja, ahol valamilyen tárgyat adnak tovább a résztvevők. A facilitátor
egy tágan értelmezhető kérdést tesz fel, és minden résztvevő elmondhatja mit gondol az adott kérdésről
(általában olyan hosszan, ahogyan akarja, de képzés során ez nem lehetséges, így valamilyen határt kell
szabni), és aztán továbbadják a tárgyat. Ha valaki nem szeretne beszélni, csak egyszerűen továbbadja
tárgyat. Egyszerre csak egyvalaki beszél, és facilitátor az elején elmagyarázza, hogy ez a feladat nem a
párbeszédről szól, hanem arról, hogy mindenki elmondhassa a saját gondolatait.
- Magyarázzuk el a feladat célját, hogy a belső körben ülők ne érezzék magukat
kellemetlen helyzetben.
- Ha szükségesnek érzi, a tréner maga is beülhet a belső körbe és beszélhet.
- Vegyük figyelembe a csoport szükségleteit, mert az Akvárium feladat nagyfokú
! aktivitást kíván a résztvevőktől. Ha a csoport a képzés e szakaszában még nem

elég nyitott, elképzelhető, hogy módszert kell váltanunk. Egyes kultúrákban a
gondolatok ilyen nyílt kifejezésen nem megszokott, és ezért nehéz lehet mind a
tréner, mind pedig a résztvevők számára.
80
13. KEZDŐ KÉPZÉS – B MODUL
A B MODUL ÁTTEKINTÉSE

5. TE Az iskolai, munkahelyi és családi alapú megelőző beavatkozások áttekintése
6. TE A környezeti, média- és közösségi alapú prevenció áttekintése
7. TE Érdekérvényesítés a bizonyítékalapú prevencióban
8. TE Monitoring és értékelés
9. TE Lezárás/Következtetések/Legfontosabb tanulságok
81
B MODUL – 5. TANULMÁNYI EGYSÉG: Az iskolai, munkahelyi és családi alapú
megelőző beavatkozások áttekintése
A résztvevők:
- megértik, miért fontosak a mikroszintű környezetek (iskola, család, munkahely) a megelőzésben,

- felismerik a mikroszintű környezetekben hatékony prevenciós eszközöket.

IDŐKERET GYAKORLAT
10 perc 5. elméleti rész Az A modul konklúziójának rövid összefoglalása
15 perc 13. gyakorlat A téma bevezetése
20 perc 6. elméleti rész Iskolai alapú, munkahelyi alapú és családi alapú
intervenciók
45 perc 14. gyakorlat Csoportmunka: az iskolai, munkahelyi és családi
közegben zajló prevenció hatékony elemei
82
5. ELMÉLETI RÉSZ - Az A modul konklúziójának rövid összefoglalása
A tréner felidézi az előző modul legfontosabb témáit, hogy segítsen a résztvevőknek újra ráhangolódni
a képzés témáira és hangulatára.
Biztassuk a résztvevőket, hogy mondják el az előző modullal kapcsolatos kétségeiket és kérdéseiket.
3. LEÍRÁS
- Kezdjük a napot az A modul rövid áttekintésével (10 perc).

• Fontos, hogy ráhangolódjunk a résztvevőkre és szükségleteikre. Ha a napot megfelelő
bemelegítéssel kezdjük, az mindenkinek segít ráhangolódni a témára. Kérdezzük meg a
résztvevőket, mit tanultak az előző modulból, és adjunk lehetőséget, hogy mindenki
megszólaljon, aki akar. Kérdezzük meg őket a képzéssel kapcsolatos érzéseikről is.
- Röviden vegyük sorra az A modulban érintett témákat, és ha maradt olyan kérdés, ami nem került
megválaszolásra (az összefoglaló órán vagy a parkoló kérdések között), azokkal is foglalkozzunk.
Nincsenek.
83
13. GYAKOLAT – A téma bevezetése
A résztvevőket arra kérjük, hogy tapasztalataikból merítve mondjanak példát családi, iskolai, vagy
munkahelyi alapú preventív intervenciókra.
- Flipchart
- A4-es papír
- Filctollak
3. LEÍRÁS
- Suttogó beszélgetés: először kérjük meg a résztvevőket, hogy forduljanak a mellettük ülőkhöz, és
beszéljék meg, miért fontosak ezek a mikroszintű környezetek (család, iskola, munkahely) a
prevencióban (5 perc). Azt is megtehetjük, hogy minden párnak kijelölünk egy mikrokörnyezetet,
amit megbeszélnek (pl. felírjuk egy-egy öntapadós cédulára, hogy családi vagy iskola, és minden
párnak adunk egy-egy cédulát).
- Megosztás kis csoportban: ezután kérjük meg a résztvevőket, hogy osszák meg gondolataikat
egymással 4-5 fős csoportokban (egy pár odafordul egy másik párhoz), és beszéljék meg, milyen
családi alapú, iskolai alapú és munkahelyi alapú preventív intervenciókat ismernek, és milyen
tapasztalataik vannak az ilyen közegekben zajló intervenciókkal (5 perc). Ha haladó drogprevenciós
szakemberekből álló csoportunk van, arra is megkérhetjük őket, hogy beszéljék meg hogyan
működnek ezek az intervenciók. Ha a résztvevőknek nehézségeik vannak, biztassuk őket arra, hogy
gondoljanak az intervenciók tartalmi elemeire – A mikro- vagy makroszintű környezetre hatnak
ezek, vagy a személyes tulajdonságokra? Az ismeretekre, a készségekre, az attitűdökre vagy a
normákra hatnak? Ha a résztvevők olyan intervenciót hoznak föl példaként, amely nem
bizonyítékalapú (pl. drogtesztelés, korábbi függők meghívása az iskolába), akkor ezekre a példákra
visszautalhatunk később az óra során, amikor arról beszélünk, mit is jelent a bizonyítékalapúság.
Fontos, hogy hagyjuk a résztvevőket, hogy szabadon kifejezzék a gondolataikat. Így megismerjük
meggyőződéseket és attitűdjeiket, és tudunk velük dolgozni a tanulmányi egység során.
- Megosztás nagy csoportban: végül hagyjuk, hogy a résztvevők nagy csoportban osszák meg
gondolataikat (5 perc). A tréner felírja a legfontosabb megállapításokat a táblára. Írjunk le minden
gondolatot, függetlenül attól, hogy azok helyesek vagy sem. Ezekre később visszatérhetünk.
84
Nincsenek.
85
6. ELMÉLETI RÉSZ - Iskolai alapú, munkahelyi alapú és családi alapú
intervenciók
A cél az iskolai alapú, munkahelyi alapú és családi alapú intervenciók áttekintése.
- Flipchart
- Öntapadós cédulák
- Filctollak
3. LEÍRÁS
A tréner az alábbi témákról tart előadást:
- Hogyan hatnak a különböző környezetek az emberi viselkedésre?

- A hosszú távú preventív munka értéke
- A hatékony iskolai alapú, családi alapú és munkahelyi alapú preventív intervenciók főbb
jellegzetességei és legfontosabb elemei
- Honnan tudjuk, hogy egy intervenció bizonyítékalapú (standardok, adatbázisok)?
Hagyjuk, hogy a résztvevők kérdéseket tegyenek fel az előadás alatt, vagy kérjük meg őket, hogy azokat
a kérdéseket, amik az előadás alatt eszükbe jutnak, írják le az öntapadós cédulákra.
Variációk
Hogy az előadást interaktívabbá tegyük, annak egyes konkrét pontjain (lásd a 120. diát) használhatunk
kvízkészítő alkalmazást (a kvízkészítő alkalmazásokról lásd a Mellékletet)
86
- Kérjük meg a résztvevőket, hogy reagáljanak a kvízkészítőben megjelölt állításokra (példa
állításokat találnak a 120. diához tartozó jegyzetek között).
- A tréner az egész csoporttal megbeszéli az állításokkal kapcsolatos szavazás eredményét.
87
14. GYAKORLAT - Csoportmunka: az iskolai, munkahelyi és családi közegben
zajló prevenciók hatékony elemei
A cél az iskolai alapú, munkahelyi alapú és családi alapú preventív intervenciókkal kapcsolatos
ismeretek elmélyítése. Ezután a gyakorlat után a résztvevők:
- le tudják írni, hogyan hatnak a különböző környezetek az emberi viselkedésre, például a fiatalok
szerhasználatára és az ahhoz kapcsolódó problémákra
- felismerik azokat a fontos elemeket, amelyek hatékony családi alapú, iskolai alapú és munkahelyi
alapú preventív intervenciókat meghatározzák
- megértik a hosszú távú prevenciós munka fontosságát
- EUPC kézikönyv
- A2-es plakátok készítéséhez
- Filctollak
- A4-es papír
3. LEÍRÁS
- Osszuk a résztvevőket 3 csoport (iskola, munkahely, család) és adjunk egy-egy témát mindegyik
csoportnak.
- Feladat: Készítsenek plakátot az ebben a konkrét környezetben működő hatékony preventív
intervenciók legfontosabb jellegzetességeiről (például az iskolai alapú prevenció esetén az iskolai
stratégiákkal, iskolai légkörrel és tananyaggal kapcsolatos jellegzetességeket kellene írniuk).
Bátorítsuk a résztvevőket, hogy használják az EUPC kézikönyvet. A plakát elkészítésére 15 percük
van.
- Amikor a plakátok készen vannak, a résztvevők bemutatják munkáikat. Kérjük meg a többi
csoportot, hogy eközben gondolkozzanak 2-3 olyan kérdésen, amelyet a plakátok bemutatása után
feltennének. Ez segít az éppen nem előadó csoportok bevonásában, és támogatja tanulásukat.
- Az első csoport 5 percet kap plakátjuk bemutatására. Ezt követően 5 perc áll rendelkezésre a
kérdések feltételére, és a téma nagy csoportban történő megbeszélésére. Majd a következő előadás
és megbeszélés következik.
88
Nincsenek.
- Figyeljünk rá, hogy a beszélgetések ne csak konkrét intervenciós programokról
folyjanak, inkább úgy irányítsuk a csoportokat, hogy az iskolai stratégiákról, az
! iskolai légkörről és a tananyagról beszélgessenek.
89
B MODUL – 6. TANULMÁNYI EGYSÉG: A környezeti, média- és közösségi alapú
prevenció áttekintése
A résztvevők:
- megismerik a környezeti, közösségi és médiaalapú szerhasználattal kapcsolatos megelőző

beavatkozások szerepét és a hatékony környezeti, közösségi és médiaalapú megelőző beavatkozások
alapelveit.
A 6. TE ELMLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI (összesen 90 perc)

IDŐKERET GYAKORLAT
5 perc 7. elméleti rész Bevezetés a környezeti alapú prevenció fogalmaiba és
alapelveibe
20 perc 15. gyakorlat Csoportmunka: Ötletbörze a környezeti stratégiákról
10 perc 8. elméleti rész A környezet a prevencióban
10 perc 16. gyakorlat Csoportmunka: A legfontosabb érdekhordozókkal
kapcsolatos problémák a közösségben
10 perc 9. elméleti rész A közösségi alapú prevenció alapjai
10 perc 17. gyakorlat Csoportmunka: Médiastratégiák a prevencióban
10 perc 10. elméleti rész A média a prevencióban
15 perc 18. gyakorlat Záró beszélgetés: Angol vita a környezeti stratégiákról a
prevencióban
90
7. ELMÉLETI RÉSZ – Bevezetés a környezeti alapú prevenció fogalmaiba és
alapelveibe
Ez az elméleti rész bemutatja a résztvevőknek a környezeti alapú prevenció fogalmait és alapelveit. Az

egészséges környezetek olyan pozitív helyek, amelyek maximalizálják a társadalom erősségeit és
minimalizálják az esetleges negatív hatásokat. A környezeti alapú beavatkozásokat arra tervezték, hogy
megváltoztassák azt a kontextust, amelyben az emberek döntéseket hoznak. Környezeti alapú
intervenciók például a jogszabályok, szabályozások, szakpolitikák és egyéb olyan eszközök, amelyek
korlátozzák a pszichoaktív szerek elérhetőségét. Fontos tulajdonságuk az is, hogy a környezetet úgy
módon változtatják meg, hogy az ne támogassa a szerhasználat vagy patológiás szerhasználat elkezdését.
3. LEÍRÁS
A tréner:
- bemutatja a témát a résztvevőknek (a .ppt-ben szereplő áttekintést használva)

- tisztázza, hogy a résztvevők bármikor kérdezhetnek vagy tehetnek észrevételt
Nincsenek.
91
15. GYAKORLAT - Csoportmunka: Ötletbörze a környezeti stratégiákról
Ez a gyakorlat bemutatja a résztvevőknek a környezeti alapú stratégiákat.
- Tábla
- A4-es papír
- Filctollak
3. LEÍRÁS
- Ötletbörze kis csoportokban (15 perc):

• kérjük meg a résztvevőket, hogy dolgozzanak kis csoportokban és használjuk a Mellékletben
bemutatott egyik csoportalakító feladatot
• osszuk a résztvevőket kis csoportokra (csoportonként 4-5 fő)
• adjunk a résztvevőknek A4-es lapokat is kérjük meg őket, hogy tartsanak ötletbörzét a környezeti
alapú stratégiák kifejezéssel kapcsolatban, illetve azzal kapcsolatban, hogy ez a kifejezés hogyan
kapcsolódhat a szerhasználathoz.
- A tréner csoportról csoportra járhat és ellenőrizheti, nincs-e szüksége a csoportoknak további

iránymutatásra.
- Ezt követően a kis csoportokat megkérjük, hogy számoljanak be eredményeikről. A tréner az
eredmények közül néhányat felirat táblára (5 perc).
Variációk
Az ötletbörze helyett használhatunk kvízkészítő alkalmazást is (a kvízkészítő alkalmazásokról lásd a

Mellékletet).
92
93
8. ELMÉLETI RÉSZ - A környezet a prevencióban
Tájékoztatás a különböző közegekben zajló környezeti alapú stratégiákról.
3. LEÍRÁS
- A tréner megtartja A környezet a prevencióban című előadást (10 perc):

• Dohány és alkohol szakpolitikák
• Környezeti alapú szakpolitikák
• Környezeti alapú megközelítések az iskolában, a munkahelyen és az éjszakai életben
- Összefoglalójában a tréner visszautalhat a résztvevők előző ötletbörze során bemutatott

eredményeire és reagálhat azokra.
Nincsenek.
94
16. GYAKORLAT - Csoportmunka: A legfontosabb érdekhordozókkal
kapcsolatos problémák a közösségben
A csoportmunka célja, hogy ösztönözze a legfontosabb érdekhordozók közösségi alapú prevencióban

játszott szerepéről való gondolkodást.
- Tábla/Flipchart
- Filctollak
3. LEÍRÁS
- A PowerPoint prezentációt használva röviden határozzuk meg a résztvevők számára a közösség

fogalmát.
- Szervezzünk ötletbörzét arról, hogy kik a legfontosabb érdekhordozók egy közösségi alapú
megelőző beavatkozás során (10 perc). Írjuk fel a flipchartra beszélgetés eredményeit.
- Egészítsük ki a listát az esetleg kifelejtett érdekhordozókkal.
Variációk
Az ötletbörze helyett használhatunk kvízkészítő alkalmazást is (a kvízkészítő alkalmazásokról lásd a

Mellékletet).
kvízkészítő alkalmazást (a kvízkészítő alkalmazásokról lásd a Mellékletet), amelynek célja, hogy a
résztvevők valós időben tudjanak szavazni egyes konkrét állításokról.
95
- Fontos, hogy ne feledjük, a nagycsoportos beszélgetést nagyon kézben kell
tartanunk, hogy kellően fókuszált legyen és ne térjen el érdekes, de nem releváns
irányokba.
! - Figyeljünk a tanulmányi egység időkeretére. Ha túllépnénk az időkeretet,
javasoljuk, hogy a médiaalapú prevencióról szóló előadást rövidítsük.
96
9. ELMÉLETI RÉSZ - A közösségi alapú prevenció alapjai
A közösségi alapú intervenciók olyan interaktív struktúrák és folyamatok, amelyek a közösségi szintű
hatás elérése érdekében támogatják a hatékony prevenciós munkát egy adott közösségben. A fő
elképzelés a bizonyítékalapú intervenciók megvalósításának támogatása különböző közegekben a
közösségek mobilizálása, a preventív szükségletek felmérése, a bizonyítékalapú intervenciók
megvalósítási minőségének monitorozása és a bizonyítékalapú intervenciók közösségen belüli
fenntarthatóságának biztosítása segítségével.
Az elméleti rész a közösségi alapú preventív intervenciók legfőbb elemeire koncentrál.
3. LEÍRÁS
- Használjuk a Közösségi alapú prevenció alapjai című PowerPoint prezentációt (10 perc) amely az
alábbi területekre fókuszál:
• A közösségi alapú prevenció elemei
• A közösségi alapú prevencióra vonatkozó UNODC standardok
• Példák közösségi kontextusban használt bizonyítékalapú preventív programokra, például
Communities That Care (CTC), PROSPER. (lásd EUPC kézikönyv 139-140. o.).
Variációk
Hogy az előadást interaktívabbá tegyük, az elméleti rész előtt használhatunk kvízkészítő alkalmazást (a
kvízkészítő alkalmazásokról lásd a Mellékletet).
97
98
17. GYAKORLAT – Csoportmunka: Médiastratégiák a prevencióban
Az iskolai, családi és munkahelyi prevenciós munkával ellentétben a médiakampányok azonnali és jól

látható megoldások. Hatékony kampányt megvalósítani azonban nehéz és nagy kihívást jelentő feladat.
Sok év kutatómunkája számos bizonyítékot szolgáltatott, és olyan ismereteket hozott felszínre, amelyek
jól alkalmazhatók a hatékony szakpolitikák és médiakampányok tervezésénél. A feladat célja, hogy
megértsük, miért használhatók a médiakampányok a drogprevenciós beavatkozások során.
- Tábla/Flipchart
- Filctollak
3. LEÍRÁS
- Mielőtt rátérünk a médialapú prevencióra, tartsunk nagycsoportos ötletbörzét a tömegmédia

használatának előnyeiről és hátrányairól a prevencióban. Az ötleteket írjuk egy plusz és egy mínusz
oszlopban a táblára.
- Ezután kérdezzük meg a résztvevőket, miért olyan népszerűek a médiakampányok egyes
szakpolitikusok körében?
Nincsenek.
99
10. ELMÉLETI RÉSZ - A média a prevencióban
Az elméleti rész a médiakampányok prevencióban játszott szerepére fókuszál, és bemutatja az EQUIP

modellt, mint a médiakampányok kidolgozásának egyik hatékony módját.
3. LEÍRÁS
- A tréner elmondja, az UNODC standardok szerint hogyan kell a médiát használni a prevencióban.
- A tréner bemutatja az EQUIP modellt, mint az üzenetek kidolgozásának egyik példáját, egy olyan
feladatlistát, amely emlékezteti használóját arra sok feladatra, amelyet a hatékonyság
maximalizálása érdekében a meggyőző kommunikáció során el kell végezni.
- A tréner használhat helyi kontextusból származó példákat is, hogy gyakorlatiasabb elképzelésekkel
szolgáljon a résztvevőknek a témával kapcsolatban.
Nincsenek.
100
18. GYAKORLAT - Záró beszélgetés: Angol vita a környezeti stratégiákról a
prevencióban
A résztvevők felismerik a környezeti alapú prevenciós stratégiák előnyeit és hátrányait. A feladat célja
az egymással ellentétes vélemények világos megfogalmazása és összehozása.
- Tábla/Flipchart
- EUPC kézikönyv
- A4-es papír
- Filctollak
3. LEÍRÁS
- Osszuk a csoportot mellette és ellene érvelő csoportra.

- Csak most (ne hamarább) írjuk föl a táblára/flipchartra a vitaindítót: pl. „Ha lenne egy adott
prevencióra költhető összegem a közösségemben, azt környezeti alapú prevencióra költeném, nem
pedig családi programokra.” Használhatunk olyan témát is megbeszélésre, amely a képzés során
merült fel.
- Kérjük meg a mellette és ellene érvelő csoportokat, hogy gyűjtsenek össze néhány érvet (akár az
EUPC kézikönyv segítségével) a csoporton belül és írják le, anélkül, hogy megmutatnák azokat
másik csoportnak (5 perc).
- Most kérjük meg a csoportokat vagy álljanak fel egymással szemben. A mellette érvelő csoport egyik
tagja elkezd beszélni (betartva az időkeretet). Azután az ellene érvelő csoport válaszol az első
ellenérvvel a mellette érvelők első érvére, majd elmondják saját első érvüket.
- Ismét a mellette érvelők következnek.
- Szakítsuk félbe a beszélőket, ha túllépik az időkeretet (30 másodperc-1 perc). Az Angol vita végén
megbeszélhetjük az állításokat az egész csoporttal, sőt akár szavazhatunk is róluk (Ha a prevenciós
célcsoport tagjai volnának, most melyik oldalra szavaznának?).
- Zárjuk le a vitát a bizonyítékalapúság fontosságának hangsúlyozásával.
Nincsenek.
101
B MODUL – 7. TANULMÁNYI EGYSÉG: Érdekérvényesítés a bizonyítékalapú
prevenció területén
A résztvevők:
- megtanulják mi az érdekérvényesítés, és hogyan működik,

- megismerik a jó prevenciós érdekérvényesítéshez szükséges készségeket,
- kiteljesítik érdekérvényesítési képességüket,
- erősítik az érdekérvényesítés szerepét a bizonyítékalapú prevenciós szakpolitikában és gyakorlatban.

IDŐKERET GYAKORLAT
25 perc 11. elméleti rész Érdekérvényesítés a bizonyítékalapú prevenciós
szakpolitikák és gyakorlatok érdekében
10 perc 19. gyakorlat Csoportmunka: Tapasztalatok az érdekérvényesítésben
15 perc 12. elméleti rész Szövetségépítés/Hatékony szövetségek kialakítása
40 perc 20. gyakorlat Csoportmunka: Hatékony érdekérvényesítési terv
kidolgozása
102
11. ELMÉLETI RÉSZ – Érdekérvényesítés a bizonyítékalapú prevenciós
szakpolitikák és gyakorlatok érdekében
A prevenció területén dolgozó szakemberek (például tudósok, kutatók és gyakorlati szakemberek) és az

érintett döntéshozók, véleményformálók és szakpolitikusok számára a döntéshozatali folyamatok
bizonyítékalapú preventív szakpolitikák érdekében történő befolyásolásához elengedhetetlenek az
érdekérvényesítési készségek.
Ez az elméleti rész az érdekérvényesítésre, mint a prevenciós szakpolitikák és gyakorlatok

támogatásának eszközére, és annak fő elemeire koncentrál.
3. LEÍRÁS
A tréner ismerteti az érdekérvényesítés definícióját és céljait, elmondja, mi a különbség az

érdekérvényesítés és a lobbitevékenység között, illetve annak alapjait, hogyan kell a szerhasználati
stratégiák területén a szakpolitikák előkészítését és a döntéshozatalt befolyásolni.
Nincsenek.
103
19. GYAKORLAT - Csoportmunka: Tapasztalatok az érdekérvényesítésben
Ez a feladat arra ösztönzi a résztvevőket, hogy gondolkodjanak az érdekérvényesítés fontosságáról.
- Tábla/Flipchart
- Filctollak
3. LEÍRÁS
A tréner felír egy kérdést a táblára/flipchartra:
Gondoljanak a saját szakmai vagy magánéletük egy olyan pillanatára, amikor érdekérvényesítésre
sikerült valamit elérniük. Mi volt ez és miért?
Adjunk a résztvevőknek egy percet, hogy magukban gondolkodhassanak. Azután kezdjünk közös
beszélgetést, és jegyzeteljünk a táblára, ha érdekes elképzelések merülnek föl.
Nincsenek.
104
12. ELMÉLETI RÉSZ - Szövetségépítés/Hatékony szövetségek kialakítása
Ez az elméleti rész arról szól, miért fontos a szövetségépítés a preventív intervenciókkal kapcsolatos
érdekérvényesítés támogatásában.
3. LEÍRÁS
A tréner a következő témákról tart előadást:
- Szövetségépítés
- Hogyan alakítsunk ki hatékony szövetségeket
Nincsenek.
105
20. GYAKORLAT - Csoportmunka: Hatékony érdekérvényesítési terv
kidolgozása
Ez a feladat olyan hatékony érdekérvényesítési terv kidolgozását tűzi ki célul, amellyel potenciálisan
befolyásolni lehet a bizonyítékalapú prevenciós szakpolitikákra és gyakorlatokra vonatkozó stratégiai és
döntéshozatali folyamatokat.
- Tábla/flipchart
- Kiosztandó anyagok
- A4-es papír
- Filctollak
- EUPC kézikönyv
3. LEÍRÁS
- A tréner elmagyarázza, hogyan lehet az érdekérvényesítés terv kidolgozását strukturálni

(probléma/kihívás stb.). Fel lehet használni a kutatásokban szereplő példákat is (például az alkohol
és a rák összefüggéseiről, a marketing fiatalok ívási és dohányzási szokásaira gyakorolt hatásáról, a
zeneiparról és a kannabisz használatáról, a munkavédelemről stb.). A résztvevők dönthetnek úgy is,
hogy egy saját esettel dolgoznak (pl. a 16-18 éves fiatalok nagyivással; az egészséges étrend
népszerűsítése a középiskolákban; a bulikon előforduló túlzott alkoholfogyasztás okozta erőszak
csökkentése a fiatalok körében; sporttevékenységek népszerűsítése felnőttek körében…).
- A tréner 4-5 fős csoportokra osztja a résztvevőket. A csoportok feladata, hogy az egyik bemutatott
példára vonatkozóan (hagyjuk, hogy a résztvevők válasszanak) egymással versengő
érdekérvényesítési terveket dolgozzanak ki. Az érdekérvényesítési tervben szerepeljen (1) az
üzenetek tervezése, (2) a célcsoport(ok) meghatározása, (3) a szövetségépítés, (4) az anyagok
kidolgozása és használata és (5) a médiában zajló érdekérvényesítési tevékenységek.
- A tréner felírja a táblára/flipchartra (vagy bemutatja egy PowerPoint dián) az érdekérvényesítési terv
fentiekben ismertetett szerkezeti vázát. Az alábbiakban néhány lehetséges példát mutatunk be:
• 1. probléma/kihívás: az alkoholfogyasztás mint a rák oka – az alkohol közvetlenül a rák hét
különböző formáját okozza, és még a kevés vagy mérsékelt mennyiségű alkoholt fogyasztók is
kockázatnak vannak kitéve; 10 emberből 9 nem ismeri az alkohol és a rák közötti összefüggést.
106
• 2. probléma/kihívás: Az alkoholmarketing és a fiatalok alkoholfogyasztása: az
alkoholmarketingnek jobban kitett fiatalok általában a későbbiekben nagyobb valószínűséggel
kezdenek alkoholfogyasztásba és lesznek nagyivók vagy veszélyes ivók.
• 3. probléma/kihívás: Az elektromos cigarettát a dohányzásról való leszokás elmaradásával
hozzák összefüggésbe – az eredmények azt sugallják, hogy az elektromos cigaretta inkább
gátolja, mint segíti a dohányzásról való leszokást. Az elektromos cigaretták Európai Unióban
való megjelenésének nettó hatása a hagyományos cigarettáról való leszokás csökkenésével mutat
összefüggést.
• 4. probléma/kihívás: az elrettentő taktikák nem hatásosak fiatalok alkoholfogyasztásának,
dohányzásának és egyéb szerhasználatának megelőzésében – Önök éppen most tudták meg, hogy
egy helyi rendőrtiszt előadást tartott az illegális szerek használatáról gyerekeknek (12-13
éveseknek), amely során elrettentő taktikákat használt… Mit tennének, hogy a jövőben
megakadályozzák az ilyen intervenciókat saját helyi közösségükben?
- Minden csoport röviden bemutatja saját érdekérvényesítési tervét (csoportonként 2 perc).

- A tréner moderálja a beszélgetést, majd az egymással versengő elképzelésekre és stratégiákra
irányítja a figyelmet, és az EUPC kézikönyvből vett bizonyítékalapú példákkal egészíti ki azokat.
- Fejezzük be azzal az órát, hogy minden résztvevőt arra kérünk, mondjon egy olyan fogalmat, szót
vagy jelenséget ebből a tanulmányi egységből, amely a leginkább megváltoztatná mindennapi
szakmai életét – ha megfelelően valósulna meg (pl. A szakmai tevékenységem megváltozna, ha
együtt dolgozhatnék… megkérdezhetném a fiatalokat arról, hogy… stb.).
Nincsenek.
- Erősen ajánlott, hogy a trénerek az adott országból származó példákat
használjanak (helyi szinten releváns érdek hordozókat és kommunikációs
! stratégiákat, kulturális szokásokat stb. a szerhasználat, alkoholfogyasztás és

dohányzás területén).
107
B MODUL – 8. TANULMÁNYI EGYSÉG: Monitoring és értékelés
A résztvevők:
- megerősítik a monitoring és az értékelés fontosságát a megelőzésben,

- közös nyelvet beszélnek az értékeléssel kapcsolatban,
- felismerik a jó minőségű projekteket meghatározó elemeket a kiválasztás során,
- ellenőrizni tudják, hogy egy prevenciós projekt rendelkezik-e értékelési tervvel,
- ismerik a monitoring és értékelés ciklusát, és tudják, hogyan vehetik hasznát az értékelési adatoknak.
A 8.TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI (összesen 60 perc)

IDŐKERET GYAKORLAT
30 perc 13. elméleti rész Monitoring és értékelés a prevencióban
30 perc 21. gyakorlat Csoportmunka: Két prevenciós projekt
összehasonlítása
108
13. ELMÉLETI RÉSZ – Monitoring és értékelés a prevencióban
Ez az elméleti rész bemutatja a résztvevőknek, hogyan lehet az értékelést egyfajta kutatómunkaként

értelmezni: olyan kutatómunkaként, amely szisztematikusan vizsgálja a megelőző beavatkozások rövid-
és hosszútávú eredményeit és a hozzájuk kapcsolódó tényezőket.
Az értékelés segít meggyőződni arról, hogy egy adott beavatkozás a lehető legrelevánsabb és
legkoherensebb, és javítja a prevenciós munka kritikai fogadtatását. Ezenkívül az értékelési folyamat
javíthatja a szakpolitikusok és döntéshozók prevenciós projektek relevanciájának és
megvalósíthatóságának megítélésével kapcsolatos készségeit.
A résztvevők tanulnak az értékelés elsődleges céljairól: a kimenetek, eredmények és hatások egymástól

való megkülönböztetéséről; az eredmények és hatások méréséről; a költségek vizsgálatáról a hasznok
meghatározása céljából; a programok hatékonyságának egymással való összehasonlításáról; és egy adott
projekt mérlegének és fenntarthatóságának meghatározásáról. Ezenkívül a résztvevők megtanulják,
mennyire nélkülözhetetlen a monitoring a jó értékeléshez.
3. LEÍRÁS
- A tréner bemutatja az alábbi témákat:

• az értékelés szakszókincse
• az értékelés céljai és konkrét feladatai
• az ex-ante értékelés, a monitoring és az ex-post értékelés alapelvei
• az értékelés kritériumai
- Ezt követően a tréner lehetőséget ad kérdésekre és megjegyzésekre, hogy az információ biztosan

világos és érthető legyen a résztvevők számára.
Nincsenek.
109
21. GYAKORLAT – Csoportmunka: Két prevenciós projekt összehasonlítása
A szakpolitikusok és döntéshozók rendelkezzenek a jó minőségű megelőző beavatkozások tervezéséhez

és értékeléséhez szükséges tudással.
Ez a feladat a 13. elméleti részben bemutatott értékeléssel kapcsolatos ismeretek „gyakorlatba való
átültetéséről” szól.
- Flipchart
3. LEÍRÁS
- Osszuk a résztvevőket 4-5 fős csoportokba, és adjunk minden résztvevőnek egy jó és egy rossz
minőségű prevenciós projektről szóló beszámolót, hogy olvassák el.
- Hagyjuk, hogy a résztvevők elolvassák a két beszámolót, és gyűjtsék össze a példaprojektek jó és
rossz pontjait egy flipchart lapon (vagy hasonló papírlapon). Ehhez használhatunk speciálisan erre a
célra tervezett táblázatot, hogy segítsünk a résztvevőknek megvilágítani a jó minőségű projekteket
meghatározó elemek jelenlétét vagy hiányát.
- Írjuk a táblára/flipchartra az alábbi kérdéseket:
• Megfelelnek-e a projektek a jó minőségű projektek követelményeinek?
• Szerepel-e a projektekben monitoring és értékelés?
• Világosan meghatározták-e projekt a kimeneteit, eredményeit és hatásait?
• Lehetséges-e maguknak a projekteknek az információiból kiindulva értékelni a projektek
hatásosságát és hatékonyságát?
• Mely elemek hiányoznak?
- Kérjük meg minden csoport szóvivőjét, hogy emelje ki a projektek pozitív és negatív oldalait az
értékelés vonatkozásában.
- Foglaljuk össze a bizonyítékalapú projektek legfontosabb elemeit.
- Kérjük meg a résztvevőket, hogy tegyenek fel kérdéseket a monitoringgal és értékeléssel
kapcsolatban. A tréner szisztematikusan kapcsolja fogalmakat és a feladatot a drogprevenciós
110
szakemberek preventív tevékenységek minőségének értékelésével kapcsolatos készségeihez a saját
befolyási területükön.
- Mondjunk példákat jó minőségi projektekre, és nevezzük meg, mely adatbázisokban találhatók ezek.
Mit kerüljünk
Mivel a résztvevők valószínűleg nem ismerik jól ezt a témát, fontos, hogy ne éreztessük velük, hogy
inkompetensek és ne hangsúlyozzuk, mennyire keveset tudnak a területről. Éppen ellenkezőleg, azt kell
értékelnünk, hogy hajlandóak beleásni magukat ebbe a témába, éppen ezért kezdték el ezt a képzést.
- Hangsúlyozni kell az értékelés fontosságát, mert ez gyakran nem része a
projekteknek, vagy legalábbis nem szisztematikus módon történik. A trénernek
készen kell állnia, hogy az értékelés alapfogalmait szemléltesse gyakorlatbas, és
interakcióba lépjen a résztvevőkkel, hogy meggyőződjön arról, hogy értik, ami
elhangzik.
- Példákat kell hozni az értékelés prevenciós projektekben történő alkalmazására.
A kiosztandó anyagokban szerepel egy esettanulmány, de jobb lenne, ha a tréner
helyi projektet tudna választani.
- A közös feladat különösen fontos, mert a különböző gyakorlati projektek
összehasonlítása hasznos lehet az értékelés megértését és a monitoringeszközök
létrehozását szolgáló új és fontos aspektusok megtalálása szempontjából.
! -
-
A gyakorlat után érdemes feleleveníteni az elméleti fogalmakat is.
A tréner megengedheti a résztvevőknek, hogy maguk rendeződjenek
csoportokba, de különböző szempontok alapján be is oszthatja őket úgy, hogy a
hasonló területekről vagy hasonló régiókból érkezők együtt dolgozhassanak. Az
is hasznos lehet, ha minden csoportban van legalább egy olyan résztvevő, aki jól
ismeri az értékelés területét.
- A megadott időkeretek közelítő jellegűek. A trénereknek maguknak kell
megítélniük, mennyi időt szánnak a tanulmányi egység egyes elemeire attól
függően, hogy mennyire érdeklődőek a résztvevők. Ha kevesebb csoportunk van,
több időt szánhatunk a csoportmunkára, és kevesebbet a közös megbeszélésre.
Ha több csoportunk van, lehet, hogy több időt kell szánnunk erre a területre. Az
is hasznos lehet, ha szünetet iktatunk a kiscsoportos munka és az eredmények
111
többieknek való bemutatása közé.
112
B MODUL – 9. TANULMÁNYI EGYSÉG: Lezárás/következtetések/legfontosabb
tanulságok
A résztvevők:
- a nekik adott összefoglaló elolvasásával megismerik az EUPC kézikönyv a 11 legfontosabb témáját,

- át tudják ültetni ezeket a témákat a saját prevenciós munkájuk területére,
- ki tudják választani a témákon belül a saját területük számára legfontosabb kérdéseket,
- megosztják egymással hálózatépítési lehetőségeiken,
- értékelik a kétmodulos képzés személyes hozadékait.

IDŐKERET GYAKORLAT
20 perc 22. gyakorlat Az A és B modul lezárása és konklúziói
113
22. GYAKORLAT - Az a és a B modul lezárása és konklúziói
Kérjük meg a résztvevőket, hogy reflektáljanak az A és B modulok során tanultakra, és gondolják át,
hogyan lehet azokat alkalmazni saját munkahelyükön vagy befolyási területükön.
Kérjük meg a résztvevőket, hogy emlékezzenek vissza kezdeti elvárásaikra, és értékeljék, vajon a képzés
megfelelt-e azoknak.
- A3-as plakátok
- Különböző színű színes ceruzák
- EUPC kézikönyv
- Flipchart a résztvevők által a képzés elején említett elvárásokkal
3. LEÍRÁS
- Gondolkodás (egyénileg) (5 perc)

• A résztvevők a kiosztandó anyagokon elolvassák az EUPC 11 legfontosabb témája című
szemelvényt. A képzés majdnem mindegyik témával foglalkozott már (ha a résztvevőknek
további magyarázatra van szükségük, azt megkereshetik EUPC kézikönyveikben). A tréner
megkérdezi, van-e további kérdés ezekkel a témákkal kapcsolatban, és megkéri a résztvevőket,
hogy válaszoljanak a következő kérdésre: Melyik három témát találta legérdekesebbnek a képzés
során?
- Csoportmunka (7 perc)
A résztvevők rendeződjenek háromfős csoportokba. A csoportok beszéljék meg az alábbi témákat:
• Mondják el a többieknek a kiscsoportban, hogy ez a három önök számára fontos EUPC téma
tudna-e, és ha igen, hogyan tudna segíteni az ön munkahelye prevenciós gyakorlatának
javításában.
• A nagyobb, A3-as papíron jelenítsék meg azokat az energiákat/impulzusokat, amelyeket
magukkal visznek a képzéssel.
114
Kérjük meg a résztvevőket, hogy közösen rajzolják meg egy plakáton a képzéssel kapcsolatos élményeik
„képét” vagy „szimbólumát”.
- Megosztás (közösen) (8 perc)
Minden csoport bemutatja, mit készített.
Vezessünk le egy teljes záró kört, amelyben mindenki részt vesz. Használjuk a következő értékelő
kérdéseket (amelyek fel vannak írva a flipchartra/táblára):
• Milyen pozitív inspirációt visznek magukkal?

• Mi az, ami még mindig hiányzik?
• Van-e olyan eleme az EU PC képzésnek, amit jövő héten meg tud valósítani?
• Teljesültek-e az elvárásaik?
- A tréner köszönetet mond a résztvevőknek, és javasolja, hogy egészítsék ki a képzést az e-learning

modullal, amely a D modulban bemutatott virtuális gyakorlóközösségek felületen zajlik majd. Így
elmélyíthetik az EUPC-vel kapcsolatos ismereteiket, és valóban hatással lehetnek napi
gyakorlatukra.
- Kérjük meg a résztvevőket, hogy töltsék ki az utólagos tesztkérdőívet.
- Cseréljen mindenki mindenkivel címet, e-mail címet és telefonszámot, hogy kapcsolatban tudjunk
maradni.
Variációk
Ha úgy gondoljuk, hogy a résztvevők egyáltalán nem tudnak rajzolni, engedjük meg nekik, hogy csak
néhány kulcsszót írjanak a plakátokra.
Mit kerüljünk
Kerüljük a plakátokon megjelenő szövegeket. Ez a feladat a kreatív gondolkodást stimulálja. A rajzolás

lehetőséget teremt, hogy másképpen fejezzünk ki dolgokat, hogy mélyebben, vagy más szempontok
mentén gondolkodjunk.
Kérjük meg a résztvevőket, hogy gondoljanak a következő félévre, és arra, hogy mit szeretnének
115
megváltoztatni ebben a félévben, és milyen sikereket szeretnének elérni (a megszerzett tudással és annak
gyakorlati felhasználásával kapcsolatban). Írjanak rövid cikket, amelyben az alábbi témák szerepelnek:
- Hogy értek el oda, ahol tartanak?

- Mit vittek véghez?
- Milyen kihívásokkal kellett szembenézniük?
- Hogyan győzték le azokat, és mit sikerült megváltoztatniuk?
A cikket múlt időben írják, mintha már a jövőben lennének, és gondolkodjanak figyelemfelkeltő címen
is.
A cikk célja, hogy cselekvési tervül szolgáljon a jövőre, és jó lehetőség arra is, hogy elkezdjenek
gondolkodni a lehetséges akadályokon/kihívásokokon, és azon, hogy, hogy lehet azokat leküzdeni.
Biztassuk a résztvevőket, hogy tartsák meg a cikket, és akinek kedve van, fel is olvashatja a többieknek.
116
14. KEZDŐ KÉPZÉS – D MODUL
A D MODUL ÁTTEKINTÉSE

19. TE Az e-learning kurzus és az ASAP virtuális gyakorlóközösség bemutatása
20. TE Bevezetés az ASAP Integrált platform használatába
A D MODUL ÁTFOGÓ TANULMÁNYI KIMENETEI
- Az ASAP drogprevenciós szakembereknek szóló tananyagának haladó szintjén zajló e-learning

folyamat legfontosabb jellemzőinek, például szerkezeti felépítésének, időbeosztásának, javasolt
eszközeinek és várható energiabefektetés-igényének ismerete
- Hozzáférés az ASAP Integrált platformjának főbb funkcióihoz rendes TAGKÉNT
117
D MODUL – 19. TANULMÁNYI EGYSÉG: Az e-learning kurzus és az ASAP
virtuális gyakorlóközösség bemutatása
A résztvevők:
- megismerik a drogprevenciós szakembereknek szóló e-learning kurzus szerkezeti felépítését,

időbeosztását és legfontosabb jellemzőit,
- megismerik a drogprevenciós szakembereknek szóló e-learning kurzus „tanulmányi szerződését” és
értékelési kritériumait,
- megismerik az ASAP virtuális gyakorlóközösségben (VCP – Virtual Comminity of Practice) és
VCP-tagságban rejlő lehetőségeket,
- megismerkednek az e-learning kurzus során és az Integrált platform VCP felületén használt
feladattípusokkal.

A 19. TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI - Az e-learning kurzus és az ASAP virtuális
gyakorlóközösség bemutatása
ELMÉLET / CÍM KÖTELEZŐ (K) VAGY KÖRÜLBELÜLI
GYAKORLAT VÁLASZTHATÓ (V) IDŐBEOSZTÁS ÉS
IDŐTARTAM
1. ELMÉLETI Bevezető az e-learning K Nagyjából 1 óra személyesen (40
RÉSZ - kurzushoz perc + 20 perc kérdésekre)
PREZENTÁCIÓ
1. ELMÉLETI Bevezetés az ASAP VCP K Nagyjából 30 perc személyesen
RÉSZ - használatába
PREZENTÁCIÓ
1. Ismerkedés az ASAP VCP K A jelenléti képzés keretében (mikor
GYAKORLAT feladataival a 1. elméleti rész és a 3. elméleti
(ONLINE) rész már lement) és az e-learning
kurzus elején
118
1. ELMÉLETI RÉSZ – Bevezető az e-learning kurzushoz
Ezt az elméleti rész személyesen kell megtartani, lehetőség szerint a kezdő képzés óráinak végén. Célja,
hogy a drogprevenciós szakemberek megismerjék:
- a drogprevenciós szakembereknek szóló e-learning kurzus szerkezeti felépítését, időbeosztását és

legfontosabb jellemzőit
- a drogprevenciós szakembereknek szóló e-learning kurzus „tanulmányi szerződését” és értékelési
kritériumait.
A drogprevenciós szakemberek számára nyújtandó legrelevánsabb információkat tartalmazó

PowerPoint prezentáció.
Az Integrált platform e-learning felületét már korábban „elő kell készíteni”, azon szerepelnie kell a
KURZUS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK, például a drogprevenciós szakembereknek szóló haladó
képzés e-learning kurzus öt moduljának (instrukciókért lásd az ASAP mestertrénerek útmutatója az
Integrált platformhoz című kiadványt):
- Az e-learning kurzus átfogó útmutatója

- F modul
- G1 modul
- G 2 modul
- H modul
Legalább az e-learning kurzus átfogó útmutatójának és az első modulról (F modul) szóló résznek
előadásra késznek kell lennie. A többi részről elég, ha csak egy általános leírást adunk.
3. LEÍRÁS
Az előadásba be kell építeni néhány diát a platform e-learning felületének használatáról.
A PowerPoint előadás az alábbi témákat/információt/problémákat mutassa be:
- a kurzus teljes időtartama és a főbb határidők

- a kurzus szerkezeti felépítése (a modulok száma és azok célja) és időbeosztása
119
- a drogprevenciós szakemberek által végzendő tevékenységtípusok
- a munkacsoportok és összetételük
- ki lesz elérhető online és mikor (szakértők/oktató), hogy a résztvevőket támogassa, illetve a
segítségkérésre szolgáló legfontosabb elérhetőségek/eszközök (e-mail címek, fórum stb.)
- a drogprevenciós szakemberek értékelésének legfontosabb kritériumai
- a „tanulmányi szerződés”
A „tanulmányi szerződésben” világosan szerepelnie kell, hogy mit várunk a drogprevenciós

szakemberektől elkötelezettség és átlagos heti energiaráfordítás tekintetében, illetve milyen támogatást
várhatnak ők a szakértőktől/oktatóktól.
Érdemes az első modul (F modul) beosztását részletesen is bemutatni példaként a modulok szerkezeti
felépítésére. A modult bemutathatjuk közvetlenül a modul felületén szörfölve is, de akkor közzé kell
tenni a szerkezeti felépítést bemutató ábrát. Az e-learning kurzus átfogó útmutatója című modul céljait
és tartalmát is be kell mutatni.
Az 1. (online) gyakorlatot jelenléti oktatásban az 1. ELMÉLETI RÉSZ során kell bemutatni és

elmagyarázni.
Az e-learning modulokban való navigálást be lehet mutatni itt, vagy a 3. ELMÉLETI RÉSZBEN is. Az
1. ELMÉLETI RÉSZ célja az oktatási és szervezési kérdések tisztázása, míg a 3. ELMÉLETI RÉSZ
technikai rész, amely a platform fő funkcióival foglalkozik.
Tanácsos ezt az elméleti részt az e-learning kurzus kezdetéhez minél közelebb megtartani. Ha több mint
egy hónap telik el a kurzus kezdetéhez képest, akkor valószínűleg át kell ismételni a legfontosabb
információkat, például egy webinárium segítségével. Erre felhasználhatjuk a 4. ELMÉLETI RÉSZ
kínálta lehetőséget.
Különösen fontos, hogy elegendő időt hagyjunk az óra során kérdésekre, és tegyük lehetővé, hogy a
drogprevenciós szakemberek óra közben megkérdezhessék, ha valamit nem értenek.
120
2. ELMÉLETI RÉSZ - Bevezetés az ASAP VCP használatába
Ennek a résznek a célja:
- a virtuális gyakorlóközösség (VCP) és az általa kínált lehetőségek bemutatása,

- annak ismertetése, hogy az adott országában milyen módon kívánják felhasználni a VCP által kínált
lehetőségeket (pl. nemzeti – nemzeti nyelvű – csoportok létrehozása).
A rész célja tehát, hogy a résztvevők megismerjék az ASAP VCP tagság kínálta lehetséges előnyöket.
Ehhez az elméleti anyaghoz nincs előre megírt prezentáció.
A trénerek inspirációt meríthetnek a mestertrénerek kurzusának VCP-ről szóló előadásaiból, amelyek

angol nyelven az alábbi dokumentumokban találhatók:
- Introduction to the ASAP Training VCP (D_UoL19_Lesson2a-EN.ppt);

- Let’s imagine a VCP (D_UoL19_Lesson2b-EN.ppt).
A fenti bevezető információn kívül az előadás tartalmának nagy részét a trénereknek maguknak kell
meghatározniuk úgy, hogy az bemutassa a VCP használatára vonatkozó nemzeti elképzeléseket.
3. LEÍRÁS
A feladat az, hogy bemutassuk a VCP koncepcióját azon résztvevők számára, akik nem ismerik azt. Ezt
megtehetjük néhány elméleti dia bemutatásával (pl. D_UoL19_Lesson2a-EN.ppt) vagy diákkal
megtámogatott ötletbörze segítségével (pl. D_UoL19_Lesson2b-EN.ppt), ahol a diák ösztönző
kérdéseket/javaslatokat tartalmaznak, amelyek segítik a személyes reflexiót azzal kapcsolatban, hogy
mik lehetnek a VCP legfontosabb funkciói. A résztvevők 5 percet kapnak, hogy megfogalmazzák saját
VCP-vel kapcsolatos elképzelésüket.
Ezt követően a tréner megkéri őket, hogy osszák meg gondolataikat, miközben a tréner táblára jegyzeteli
a csoport által említett legfontosabb funkciókat.
Akárhogyan is zajlik a feladat, az előadás törzsét a VCP használatára vonatkozó nemzeti

elképzeléseknek kell képezniük:
121
- Hogyan kívánják használni a VCP-t?
- Mit kell a drogprevenciós szakembereknek csinálniuk a VCP felületen?
- Milyen konkrét funkciókkal egészíti ki a VCP az e-learning felületet és az e-learning kurzust?
Legyünk tudatában (és tudatosítsuk a drogprevenciós szakemberekkel is), hogy a VCP célja más, mint
az e-learning felületeké. Míg az utóbbiakon a drogprevenciós szakemberek „diákok”, a VCP-n „azonos
területen dolgozó szakemberek”, akik megosztják egymással gondolataikat és gyakorlati stratégiáikat.
Ezért a drogprevenciós szakembereket nem is értékelhetjük azok alapján a tevékenységek alapján,
amelyeket a VCP felületen folytatnak.
- Az ötletbörze hatékony, de időigényes módja a VCP bemutatásának. Ha kevés
az időnk koncentráljunk a VCP használatára vonatkozó nemzeti elképzelésekre
! (gyakorlati információk), és csak néhány bevezető gondolatot mondjunk arról,

hogy mi a VCP.
122
1. GYAKORLAT (ONLINE) – Ismerkedés az ASAP VCP feladataival
Ennek a feladatnak a célja, hogy a drogprevenciós szakembereket részletesen megismertesse azokkal a

feladatokkal, amelyeket az e-learning kurzus során meg kell oldaniuk.
Ezeket az információkat a jelenléti képzés 1. ELMÉLETI RÉSZE során kell átadni.
A feladatot össze lehet kapcsolni a jelenléti képzés 2. gyakorlatával, mint annak egyfajta utánkövetését.
Válasszunk ki az Integrált platformról egy vagy két felületet, ahol bemutatjuk a feladatokat, és
„rendezzük be” azokat a megfelelő anyagokkal és eszközökkel.
2. LEÍRÁS
Ezt a feladatot a jelenléti képzés időkeretében (amikor az 1. és a 3. elméleti rész már lement) és az e-
learning kurzus elején kell megvalósítani.
A feladatot gondosan meg kell tervezni és be kell mutatni azt az 1. elméleti részben. Célszerű
megismertetni a drogprevenciós szakembereket:
- azzal, hogy hogyan kell posztolni a fórumban,

- és azzal is, hogy hogyan lehet csoportban dolgozni a VCP felületen.
Ebből a célból:
- létrehozhatunk egy általános fórumot (a munkacsoportok nem létfontosságúak ebben a stádiumban)

Az e-learning kurzus átfogó bemutatója című modulban, és megkérhetjük a résztvevőket, hogy
posztoljanak a fórumban, például írjanak a kezdő képzés során tanultakról, vagy mutatkozzanak be
és mutassák be munkájukat, de koncentrálhatunk egy konkrét prevenciós témára is.
- hozzunk létre nemzeti (nemzeti nyelvű) csoportot a VCP felületen egy konkrét témával
kapcsolatban, és kérjük meg a résztvevőket, hogy küldjenek dokumentumokat, linkeket, fényképeket
stb.
Ezt a feladatot összekapcsolhatjuk a 2. gyakorlattal, amelyre a jelenléti oktatás során (a kezdő képzés
123
alatt), tehát ez előtt a feladat előtt kerül sor. A 2. feladat kidolgozásakor már létrehozhatunk egy fórumot
Az e-learning kurzus átfogó bemutatása című modulban, vagy egy csoportot a VCP felületen.
Használhatjuk ugyanezeket a felületeket/eszközöket az 1. gyakorlatban is. Folytathatjuk a 2.
gyakorlatban megkezdett feladatokat, de adhatunk a drogprevenciós szakembereknek a fent
javasoltakhoz hasonló új feladatokat is.
- Ha azt szeretnénk, hogy a résztvevők Az e-learning kurzus átfogó bemutatása
című modulban végezzék ezt a gyakorlatot, gondoskodjunk róla, hogy azt kellő
rendben tartsuk, nehogy a résztvevők eltévedjenek benne. Ebből a célból
hozzunk létre a gyakorlathoz egy dedikált témát (legyen ez az utolsó, az olyan
! általános témák után, mint a támogatás, a konzultáció és a helpdesk vagy a
munkacsoportok). Adjunk a témának jól érthető címet, például Ismerkedés az
ASAP-pal – előkészítő feladat.
124
D MODUL – 20. TANULMÁNYI EGYSÉG: Bevezetés az ASAP Integrált platform
használatába
A résztvevők:
- belépnek az ASAP képzés Integrált platformjára és TAGKÉNT elérik/használják annak

legfontosabb funkcióit,
- megismerkednek az ASAP felhasználói kézikönyvvel.

A 20. TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI - Bevezetés az ASAP Integrált platform
használatába
IDŐTARTAM
3. ELMÉLETI Az ASAP képzés Integrált K Nagyjából 1 óra személyesen (40
RÉSZ - platformjának átfogó perc + 20 perc kérdésekre)
PREZENTÁCIÓ bemutatása: hogyan
használjuk a felületet
rendes TAGKÉNT
2. Próbáljuk ki! (rendes K Nagyjából 1 óra személyesen (45
GYAKORLAT TAGKÉNT) perc + 15 perc kérdésekre)
4. ELMÉLETI Az e-learning kurzussal V Online néhány nappal az e-learning
RÉSZ - kapcsolatos ismétlés, és a kurzus kezdete előtt
WEBINÁRIUM kurzus elindítása
Nagyjából 30 perc
125
3. ELMÉLETI RÉSZ - Az ASAP képzés Integrált platformjának átfogó
bemutatása: hogyan használjuk a felületet rendes TAGKÉNT
A foglalkozás célja az ASAP Integrált platform fő funkcióinak bemutatása, beleértve a VCP felületet és
az e-learning platformot is. Ez egy technikai jellegű előadás, amely azt mutatja meg a résztvevőknek,
hogyan kell belépni a platformra és hogyan kell használni a főbb funkciókat rendes TAGKÉNT.
Egy internetcsatlakozással (és projektorcsatlakozással) rendelkező PC, hogy navigálni tudjunk a

platformon. Az Integrált platform e-learning felületét már korábban „elő kell készíteni”, azon szerepelnie
kell a KURZUS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK, például a drogprevenciós szakembereknek szóló
haladó képzés e-learning kurzus öt moduljának (instrukciókért lásd az ASAP mestertrénerek útmutatója
az Integrált platformhoz című kiadványt):

- F modul
- G1 modul
- G 2 modul
- H modul
Legalább az e-learning kurzus átfogó útmutatójának és az első modulról (F modul) szóló résznek
Az ASAP Integrált platform felhasználói kézikönyvét fel kell tölteni Az e-learning kurzus átfogó
útmutatója című modulba.
A VCP felületen létre kell hozni legalább egy nemzeti (nemzeti nyelvű) csoportot. A csoport lehet
ugyanaz, amit az 1. vagy 2. GYAKORLATBAN használunk.
3. LEÍRÁS
A tréner bemutatja az ASAP Integrált platform főbb funkcióit, például a VCP felületet és az e-learning
platformot. Az tréner barangol a platformon, és bemutatja hogyan kell bejelentkezni és hogyan lehet
elérni fő funkciókat rendes tagként.
126
Ezt az elméleti részt érdemes egy olyan gyakorlattal együtt (például a gyakorlat előtt) prezentálni, amely
segíti a résztvevők bevonását a platform használatába, amilyen például ennek a tanulmányi egységnek a
2. gyakorlata.
Válaszolhatunk a felmerülő kérdésekre a foglalkozás végén, vagy akár a prezentáció közben is.
- Ne improvizáljunk, hanem járjuk végig a tervezett barangolási útvonalat az óra
előtt.
- Semmit se tekintsünk nyilvánvalónak, mutassunk meg minden egyes lépést és
gombot érthetően.
! - Mindenképpen mutassunk be minden olyan funkciót, amit a drogprevenciós
szakembereknek az e-learning kurzus során vagy a VCP közösséghez való
csatlakozáshoz használniuk kell.
127
2. GYAKORLAT - Próbáljuk ki! (rendes TAGKÉNT)
Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy bevonjuk résztvevőket az Integrált platform használatába, úgy,
hogy közben „kontrollált körülmények között” kipróbálhatják a felületet. A feladat elvégzése után a
drogprevenciós szakemberek magabiztosabbak lesznek a platform használatában, és önállóan be tudnak
jelentkezni és barangolni a platformon.
- Egy internetkapcsolattal rendelkező PC minden résztvevőnek, vagy legalább minden két

résztvevőnek
- A feladat útmutatójának egy nyomtatott példányán minden résztvevő számára (mintának lásd:
D_UoL20_Activity2-EN.docx)
- Tábla a platformra való belépéshez szükséges legfontosabb információkkal
- Személyes fiókok, amelyekkel rendes felhasználóként be lehet lépni platformra (minden
drogprevenciós szakembernek)
3. LEÍRÁS
Ez a feladat az útmutatóra alapul, amely lépésről lépésre végigmegy a platform legfontosabb funkcióin,
és bevonja a résztvevőket egyszerű feladatok elvégzésébe.
A résztvevők leülnek az internetkapcsolatos PC-k elé. Legalább két résztvevőre jut egy PC.
A tréner előzetesen felírja táblára a platformra való belépéshez szükséges legfontosabb technikai
információkat (webcím, WiFi információ stb.) és kiosztja a belépéshez szükséges személyes adatokat.
A tréner bemutatja a feladatot a résztvevőknek, és mindenkinek kioszt egy példányt az Útmutatóból.
A feladatok segítségével a résztvevők lépésről lépésre „felfedezik” a platformot, hiszen az utasítások

egyszerű feladatok elvégzésére szólnak, amelyekkel be lehet barangolni, és használni lehet magát a
platformot.
Ezt a foglalkozást a platform fő funkcióinak általános bemutatása után érdemes megtartani.
A feladat a VCP rendes TAGOK számára elérhető fő funkcióival és lehetőségeivel foglalkozik. A VCP
128
mestertrénerek számára elérhető funkciói a drogprevenciós szakemberek előtt rejtve maradnak.
A trénerek megkapják az útmutató angol nyelvű sablonját (D_UoL20_Activity2-EN.docx) amelyet az

adott kurzushoz kell alakítaniuk, majd le kell fordítaniuk.
Vegyük figyelembe, hogy az Integrált platformot a gyakorlat során előírt minden feladathoz/lépéshez
megfelelően be kell állítani. Tehát, ha például arra kérjük a résztvevőket, hogy küldjenek üzenetet egy
fórumba egy adott témáról, akkor az e-learning platformon egy felületet ennek a feladatnak kell
szentelni, és ott létre kell hozni az illető fórumot. Ebből a célból a feladatok/lépések meghatározását
követően a gyakorlat megkezdése előtt mindegyik feladathoz létre kell hozni a platformon a megfelelő
beállításokat.
Ez a gyakorlat kapcsolódik a jelenléti képzés és az e-learning kurzus kezdete közötti időszakban

megtartott 1. GYAKORLATHOZ.
Ezért célszerű, ha:
A gyakorlat végén ismertetjük a következő lépéseket, amelyeket már online kell megtenni a
távoktatásban zajló 1. gyakorlat során.
Létrehozzuk és „berendezzük” a 2. gyakorlathoz szükséges speciális eszközöket és felületeket, például

létrehozhatunk egy külön fórumot Az e-learning kurzus átfogó útmutatója című modulban, vagy egy
külön csoportot a VCP-ben.
- Ha azt szeretnénk, hogy a résztvevők Az e-learning kurzus átfogó bemutatása
modulban végezzék ezt a gyakorlatot, gondoskodjunk róla, hogy azt kellő
rendben tartsuk, nehogy a résztvevők eltévedjenek benne. Ebből a célból
hozzunk létre a gyakorlathoz egy dedikált témát (legyen ez az utolsó az olyan
! általános témák után, mint a támogatás, a konzultáció és a helpdesk vagy a
munkacsoportok). Adjunk a témának jól érthető címet, például Ismerkedés az
ASAP-pal – előkészítő feladat.
129
- A feladatok megkezdése előtt ellenőrizzük az internetkapcsolatot és a technikai
hátteret.
- Érdemes minden egyes résztvevő fiókját előre regisztrálni, egyébként plusz 5-7
percet kell szánni a regisztrációs folyamatra.
! - A feladatot játékos feladatként mutassuk be, hogy növeljük a résztvevők

motivációját.
- A tréner (és lehetőség szerint egy másik oktató is) járjon körbe a teremben és
segítsen a résztvevőknek.
130
4. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Az e-learning kurzussal kapcsolatos
ismétlés, és a kurzus elindítása
Ez a WEBINÁRIUM VÁLASZTHATÓ.
Megtartása az alábbi esetekben javasolt:
- Ha a jelenléti képzés (melynek során az 1. és a 3. ELMÉLETI RÉSZ is megtartásra került) több mint
20-30 nappal az e-learning kurzus kezdete előtt véget ér
- Ha a jelenléti oktatás során nem sikerült a kurzus megtartásához szükséges valamennyi információt
átadni (különös tekintettel az 1. és a 3. ELMÉLETI RÉSZ anyagára)
- Ha jeleníti képzés során a drogprevenciós szakemberek kétségeinknek adtak hangot és/vagy jelezték,
hogy további képzésre lenne szükségük az e-learning eszközökkel kapcsolatban
A webinárium legfontosabb célját a fentiekben felsorolt lehetőségek alapján kell kiválasztani.
2. SZÜKSÉGES ANYAGOK ÉS ESZKÖZÖK, ÉS AZ E-LEARNING FELÜLET SZERKEZETI

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon a G1 modul e-learning felületén hozzunk létre egy WEBINÁRIUMOT. A

webináriumot vegyük videóra, és a „valós idejű” foglalkozás végén tegyük elérhetővé aszinkron
használatra (videóként) a platformnak ugyanazon a felületén.
Ez a videófelvétel fontos kiegészítő útmutató lehet a drogprevenciós szakemberek számára.
3. LEÍRÁS
A webinárium során a SZAKÉRTŐ megoszthatja saját képernyőjét és:
- kivetítheti a prezentáció diáit

- vagy barangolhat platformon, miközben bemutatja a kurzus legfontosabb felületeit, és
megjegyzéseket fűz azokhoz.
A webináriumot az e-learning kurzus kezdete előtt néhány nappal érdemes megtartani, és az „e-learning
kurzus elindításaként” beharangozni. A kurzusnak ebben a szakaszában az Integrált platformot már „elő
kell készíteni”, azon szerepelnie kell a KURZUS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK, például a
drogprevenciós szakembereknek szóló haladó képzés e-learning kurzus öt moduljának (instrukciókért
131
lásd az ASAP mester trénerek útmutatója az Integrált platformhoz című kiadványt):

- F modul
- G1 modul
- G 2 modul
- H modul
Legalább Az e-learning kurzus átfogó útmutatójának és az első modulról (F modul) szóló résznek
Az ASAP Integrált platform felhasználói kézikönyvét fel kell tölteni Az e-learning kurzus átfogó
útmutatója című modulba.
A VCP felületen létre kell hozni legalább egy nemzeti (nemzeti nyelvű) csoportot.
Különösen fontos, hogy elegendő időt hagyjunk az óra során kérdésekre, és tegyük lehetővé, hogy a
drogprevenciós szakemberek az óra közben megkérdezhessék, ha valamit nem értenek. A résztvevők
kérhetik, hogy „átvehessék a szót” a webináriumon, és megjegyzéseket tehessenek vagy kérdezhessenek.
Erre külön időt kell tervezni.
A webináriummal kapcsolatban érdemes tájékoztatást adni:
- a jelenléti oktatás végén;

- e-mailben az OKTATÓ e-mail címéről legalább 10 nappal a webinárium előtt.
132
15. A HALADÓ TANANYAG ÁTTEKINTÉSE
F MODUL
24. TE Családi alapú intervenciók
25. TE Iskolai alapú intervenciók
26. TE Az emberi fejlődés
G1 MODUL
28. TE Átfogó prevenció, szűrés és rövid beavatkozás (SBI) a munkahelyen
29. TE Prevenciós rendszer létrehozása a közösségben
G2 MODUL
27. TE Érdekérvényesítés a preventív intervenciókkal kapcsolatban
32. TE A bizonyítékalapú programok kiválasztása
H MODUL
30. TE Környezeti alapú beavatkozások a szerhasználati prevenció területén: a hatékony stratégiák
bizonyítékai és alapelvei
31. TE A média a szerhasználati prevencióban és a meggyőzés elméleteinek gyakorlati alkalmazása
133
16. HALADÓ KÉPZÉS – F MODUL
AZ F MODUL ÁTTEKINTÉSE
24. TE Családi alapú intervenciók
25. TE Iskolai alapú intervenciók
26. TE Az emberi fejlődés
AZ F MODUL ÁTFOGÓ TANULMÁNYI KIMENETEI
- Annak elmondása, hogy az iskola és a család miért fontos közeg a szerhasználat megelőzésében
- Annak megfogalmazása és példákkal való alá támasztása, miért fontos a gyermekek esetében a
fejlődési szakaszoknak megfelelő családi és iskolai alapú prevenció
- A családi és iskolai alapú prevenció legfontosabb elemeit leírása
- Az iskolai környezetben zajló hatékony és nem hatékony gyakorlatok felismerése
134
F MODUL - 24. TANULMÁNYI EGYSÉG: Családi alapú intervenciók
A résztvevők:
- felismerik a hatékony családi alapú preventív intervenciók elemeit,

- el tudják mondani, mikor hasznosak a családi alapú beavatkozások,
- meg tudják nevezni a családi alapú beavatkozások célcsoportját,
- el tudják mondani, mik családi alapú beavatkozások megvalósítását befolyásoló, helyi környezetben
érvényesülő gyakori korlátozó tényezők.

A 24. TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI - Családi alapú intervenciók
IDŐTARTAM
1. ELMÉLETI Családi alapú preventív K A modul első hete
RÉSZ - intervenciók
WEBINÁRIUM
2. ELMÉLETI Családi alapú preventív V Közzétéve modul első hetének
RÉSZ - intervenciók fejlődési elején, elérhető elérhető a modul
LETÖLTÉS szakaszok szerint teljes időtartama alatt
1. Családi alapú preventív 1. LÉPÉS: V 1. LÉPÉS: legalább 5 nap
GYAKORLAT intervenciók fejlődési
szakaszok szerint 2. LÉPÉS: V 2. LÉPÉS: a legalább 10 nap
135
1. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Családi alapú preventív intervenciók
A webinárium célja a családi alapú prevencióról szóló tanulmányi egység főbb tartalmi elemeinek
bemutatásra.
A webinárium KÖTELEZŐ.
Sorrendben megelőzi az 1. GYAKORLATOT.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon az F modul e-learning felületén hozzunk létre egy WEBINÁRIUMOT. A

3. LEÍRÁS
A webinárium során a SZAKÉRTŐ megosztja saját az F_UoL24-Lesson1_Webinar.ppt alapján készült

prezentációját.
A résztvevők kérhetik, hogy „átvehessék a szót” a webináriumon, és megjegyzéseket tehessenek vagy

kérdezhessenek. Erre külön időt kell tervezni. A webináriumot további interaktív feladatokkal is
kiegészíthetjük a JEGYZETEK/JAVASLATOK szakaszban leírtak alapján.
A webinárium alapja a téma főbb tartalmi elemeit bemutató PowerPoint prezentáció.
Azonban a webináriumot kiegészíthetjük olyan interaktív feladatokkal, például beszélgetéssel,

ötletbörzével, szimulációval stb. is, amelyek aktívan bevonják a résztvevőket. Az ASAP Integrált
platform webinárium eszköze rendelkezik néhányan hasznos funkcióval, például:
- képernyőmegosztás: az előadó bármely résztvevőnek átadhatja a képernyő kontrollálásának jogát

- megosztott tábla: az előadótól kapott engedéllyel egy, vagy akár párhuzamosan több felhasználó is
írhat vagy rajzolhat ugyanarra a virtuális táblára
- ideiglenes csoportszobák (breakout rooms): az előadó „menet közben” beoszthatja webinárium
136
résztvevőit kisebb csoportokba. Minden csoport kap egy virtuális szobát, ahol beszélgetni tudnak, és
használni tudják a webinárium eszközeit egy előre meghatározott ideig. Fontos, ezután
automatikusan visszatérnek a webinárium közös csoportjába
- csoportok: hasonlít az ideiglenes csoportszobák funkcióhoz, de az e-learning kurzus során korábban
már létrehozott csoportokra alapul (a csoportokat nem „menet közben” hozzuk létre).
A trénerek használhatják ezeket a funkciókat, hogy interaktívabbá tegyék a webináriumot. A funkciók

megfelelő használatának részletei ASAP mestertrénerek útmutatója az Integrált platformhoz című
kiadványban találhatók.
137
2. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Családi alapú preventív intervenciók fejlődési
szakaszok szerint
Ez az elméleti rész sorrendben megelőzi az 1. GYAKORLATOT.
Az elméleti rész VÁLASZTHATÓ.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon az F modul e-learning felületére .pdf dokumentum töltünk fel, hogy a
felhasználók letölthessék
- [F_UoL24-Lesson2] ASAP ANYAGOK: CSALÁDI ALAPÚ PREVENTÍV INTERVENCIÓK

FEJLŐDÉSI SZAKASZOK SZERINT.
3. LEÍRÁS
A drogprevenciós szakembereket megkérjük, hogy töltsék le és tanulmányozzák a javasolt

dokumentumot. A tananyagrész választható, a tréner dönti el, hogy megosztja-e a drogprevenciós
szakemberekkel vagy sem. Úgy is dönthetünk, hogy VÁLASZTHATÓ anyagként osztjuk meg. Ebben
az esetben a drogprevenciós szakemberek dönthetik el, hogy letöltik-e a dokumentumot, tehát a letöltést
a végső értékelés során nem vehetjük figyelembe.
A szakértőnek szóló kérdéseket A SZAKÉRTŐ válaszol nevű általános fórumban lehet feltenni.
Nincsenek.
138
1. GYAKORLAT - Családi alapú preventív intervenciók fejlődési szakaszok
szerint
Ez a gyakorlat az 1. és 2. ELMÉLETI RÉSZ tartalmára épül. Célja a hatékony családi alapú

beavatkozások legfőbb elemeinek tudatosítása. Evégett hatékony bizonyítékalapú intervenciós példákat
is megadtunk.
A gyakorlat VÁLASZTHATÓ, tehát eldönthetjük, hogy használjuk-e vagy sem.

FELÉPÍTÉSE
A gyakorlat két hatékony bizonyítékalapú intervenciós példát használ:
- Nurse-Family Partnership (NFP); megtalálható: https://www.emcdda.europa.eu/best-

practice/xchange/nurse-family-partnership_en
- Strengthening Families 10-14 (SFP); megtalálható: https://www.emcdda.europa.eu/best-
practice/xchange/strengthening-families-10-14_en
Ezeket a Platformon LINKKÉNT meg kell osztani (lásd Források hozzáadása az ASAP mestertrénerek
útmutatója az Integrált platformhoz című kiadványban).
A tréner választhat olyan bizonyítékalapú intervenciót is, amely a saját országában elérhető, és azt is
megoszthatja a résztvevőkkel a program leírását tartalmazó, letölthető .pdf dokumentum formájában.
Ha az 1. és 2. LÉPÉST is megvalósítjuk, létre kell hoznunk egy-egy FÓRUMOT minden munkacsoport

számára az Integrált platformon az F modul e-learning felületén (ez az egyetlen ilyen alkalom az egész
tanulmányi egység során).
Az oktatónak minden munkacsoport fórumán el kell indítania egy beszélgetést. A beszélgetés címe lehet
például: Instrukciók: Családi alapú preventív intervenciók fejlődési szakaszok szerint. A beszélgetést
elindító poszt tartalmazza a feladat instrukcióit (példákért lásd a GYAKORLATI TANÁCSOK
táblázatot).
Ha csak az 1. LÉPÉST használjuk, eldönthetjük, hogy létrehozunk-e fórumot a drogprevenciós

szakemberek számára vagy sem (lásd a gyakorlat leírását).
139
3. LEÍRÁS
A gyakorlat VÁLASZTHATÓ, tehát eldönthetjük, hogy használjuk-e vagy sem. Azt is eldönthetjük,
hogy csak az 1. LÉPÉST valósítjuk meg, vagy az 1. és 2. LÉPÉST is.
A gyakorlatot az 1. és 2. ELMÉLETI RÉSZ után kell elvégezni.
Ha az 1. és 2. LÉPÉST is megvalósítjuk
A résztvevők munkacsoportokban dolgoznak, de a feladatok EGYÉNIEK. A drogprevenciós

szakembereknek az oktató által küldött, a feladat instrukcióit tartalmazó posztra kell válaszolniuk, és
meg kell osztaniuk válaszukat (instrukciómintákért lásd a GYAKORLATI TANÁCSOK táblázatot).
1. LÉPÉS
A drogprevenciós szakembereket megkérjük, hogy elemezzék a tanulmányi egység felületén található

két linket. Ha úgy döntünk, hogy saját országunkból származó bizonyítékalapú intervencióval
kapcsolatos .pdf dokumentumot osztunk meg, meg kell kérnünk a résztvevőket, hogy töltsék le a
dokumentumot. Követniük kell a linket, és meg kell ismerkedniük a két bizonyítékalapú program
leírásával.
2. LÉPÉS
Ha megismerkedtek a bizonyítékalapú intervenciókkal, a drogprevenciós szakembereket megkérjük,

hogy válasszák ki az egyik programot, és a Családi alapú preventív intervenciók fejlődési szakaszok
szerint című dokumentum alapján elemezzék azt (2. ELMÉLETI RÉSZ).
Az elemzéshez adhatunk tippeket:
- Miért megfelelő ez az intervenció a megcélzott korcsoport számára?

- Mik lehetnek az akadályai az intervenció/program megvalósításának?
- Milyen megoldásokkal lehet áthidalni a lehetséges akadályokat az intervenció megvalósítása során?
Ezt követően kérjük meg a résztvevőket, hogy küldjenek (legalább) egy az elemzésüket bemutató
POSZTOT a fórumra, amelyben például a fenti három kérdéssel kapcsolatos gondolataikat írják le.
Érthetően mondjuk el, hogyan fogjuk értékelni a hozzászólásokat.
Azt is megengedhetjük a résztvevőknek, hogy a kollégáik által már elküldött posztokhoz szóljanak
140
hozzá, vagy azokat integrálják saját posztjaikba. Legyünk tudatában annak, hogy ez a lehetőség a
résztvevők munkáját kollégáik munkájához köti (ha senki nem reagál, ők sem tudnak válaszolni).
Ha csak az 1. LÉPÉST valósítjuk meg
A munkacsoportokat bármilyen módon felállíthatjuk, de mindenképpen kérjük meg a drogprevenciós

szakembereket, hogy küldjenek munkájukról legalább egy hozzászólást (különben a fórumnak nincs
értelme). Megkérhetjük őket például, hogy osszanak meg általános megjegyzést egy (vagy mindkét)
bizonyítékalapú intervencióról, vagy beszéljenek egy saját élményükről.
Ha azt a megoldást választjuk, hogy a drogprevenciós szakemberek csak megismerkednek a két

bizonyítékalapú intervencióval, akkor nem kell munkacsoportokat felállítanunk.
Akárhogyan is, a gyakorlatot valahogyan el kell magyaráznunk: a legjobb, ha beleírjuk a feladat rövid
leírását (lásd az 1. LÉPÉST a GYAKORLATI TANÁCSOK táblázatban) a tanulmányi egység
felületének szöveges leírásába.
A megcélzott tanulmányi kimenetek fényében módosíthatjuk a feladatokat és az azok elvégzésére

rendelkezésre álló időkeretet:
- 1. LÉPÉS: legalább 5 nap

- 2. LÉPÉS: a legalább 10 nap
Az időkeret meghatározásánál vegyük figyelembe, hogy az 1. LÉPÉSNEK meg kell előznie a 2.

LÉPÉST és a tanulmányi egység mindkét ELMÉLETI RÉSZÉNEK meg kell előznie ezt a gyakorlatot.
A gyakorlat célja a hatékony családi alapú intervenciók legfőbb elemeinek tudatosítása. Evégett az
EMCDDA adatbázisára mutató linkek segítségével hatékony bizonyítékalapú intervenciós példákat is
megadtunk. Figyeljünk arra, hogy az intervenciókra, ne pedig az ADATBÁZISOKRA fókuszáljunk,
amelyek majd a G2 modulban kerülnek terítékre.
GYAKORLATI TANÁCSOK – Minta a fórumra feltölthető instrukciókhoz

Instrukciók: Családi alapú preventív intervenciók fejlődési szakaszok szerint.
! 1. LÉPÉS:
141
Az 1. tanulmányi egység felületén találnak két linket, amelyek két családokat
megcélzó bizonyítékalapú intervenció leírására mutatnak. Kövessék a linkeket és
ismerkedjenek meg a két bizonyítékalapú program leírásával.
2. LÉPÉS:
Válasszanak ki egyet a két intervenció közül, és elemezzék a Családi alapú preventív

intervenciók fejlődési szakaszok szerint című dokumentum alapján:
a) Miért megfelelő ez az intervenció a megcélzott korcsoport számára?

b) Mik lehetnek az akadályai az intervenció/program megvalósításának?
c) Milyen megoldásokkal lehet áthidalni a lehetséges akadályokat az
intervenció megvalósítása során?
Küldjenek legalább egy POSZTOT ebbe a beszélgetésbe (csak kattintsanak a Válasz

gombra), amelyben leírják a fenti három kérdéssel kapcsolatos gondolataikat.
Mindenképpen térjenek ki mindhárom kérdésre, mert ez befolyásolja a feladat
értékelését.
Dönthetnek úgy is, hogy a kollégáik által már elküldött posztokhoz szólnak hozzá,
vagy azokat integrálják saját posztjaikba (de mindenképpen szóljanak hozzá
mindhárom kérdéshez).
A két LÉPÉS megvalósítására [IDŐTARTAM] áll rendelkezésükre. Vagyis a

végleges határidő [HATÁRIDŐ].
142
F MODUL – 25. TANULMÁNYI EGYSÉG: Iskolai alapú intervenciók
A résztvevők:
- meg tudják mondani, milyen típusú iskolai alapú preventív intervenciók hatékonyak,
- el tudják mondani az iskolai alapú preventív intervenciók legfontosabb elemeit,
- felismerik, hogy az iskolai alapú megelőzés fontos az iskolákban, óvodákban és egyetemeken,
- meg tudják nevezni a hatékony és nem hatékony iskolai alapú megelőzés jellemzőit.

A 25. TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI - Iskolai alapú intervenciók
IDŐTARTAM
3. ELMÉLETI Az iskolai alapú preventív K A modul első hete
RÉSZ - intervenciók alapelvei
WEBINÁRIUM
4. ELMÉLETI Mi működik és mi nem V Közzétéve a modul első hetének
RÉSZ - működik az iskolákban elején, elérhető a modul teljes
LETÖLTÉS időtartama alatt
5. ELMÉLETI Mi működik és mi nem K Közzétéve a modul első hetének
RÉSZ – működik az iskolákban elején, elérhető a modul teljes
INTERAKTÍV időtartama alatt
ANYAG
2. Mi működik és mi nem 1. LÉPÉS: V 1. LÉPÉS: legalább 5 nap
GYAKORLAT működik az iskolákban
2. LÉPÉS: V 2. LÉPÉS: a legalább 10 nap
6. ELMÉLETI Hogyan ismerjük fel a K A modul utolsó hete
RÉSZ - hatékony iskolai alapú
WEBINÁRIUM prevenciót?
143
3. ELMÉLETI RÉSZ – WEBINÁRIUM: Az iskolai alapú preventív intervenciók
alapelvei
A webinárium célja az iskolai alapú prevencióról szóló tanulmányi egység főbb tartalmi elemeinek
bemutatásra.
Megelőzi az 2. GYAKORLATOT.

FELÉPÍTÉSE

3. LEÍRÁS
A webinárium során a SZAKÉRTŐ megosztja saját az F_UoL25-Lesson3_Webinar.ppt alapján készült

prezentációját.


platform webináriumeszköze rendelkezik néhányan hasznos funkcióval, például:

- megosztott tábla: az előadótól kapott engedéllyel egy vagy akár párhuzamosan több felhasználó is
144
- breakout rooms: az előadó „menet közben” beoszthatja webinárium résztvevőit kisebb csoportokba.
Minden csoport kap egy virtuális szobát, ahol beszélgetni tudnak, és használni tudják a webinárium
eszközeit egy előre meghatározott ideig. Fontos, ezután automatikusan visszatérnek a webinárium
közös csoportjába
- csoportok: hasonlít a breakout rooms funkcióhoz, de az e-learning kurzus során korábban már
létrehozott csoportokra alapul (a csoportokat nem „menet közben” hozzuk létre).

145
4. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Mi működik és mi nem működik az
iskolákban

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformom az F modul e-learning felületére .pdf dokumentum töltünk fel, hogy a
felhasználók letölthessék.
- [F_UoL25-Lesson4] ASAP ANYAGOK: MI MŰKÖDIK ÉS MI NEM MŰKÖDIK AZ

ISKOLÁKBAN.
3. LEÍRÁS

az esetben a drogprevenciós szakemberek dönthetik el, hogy letöltik-e, tehát a letöltést a végső értékelés
során nem vehetjük figyelembe.
Nincsenek.
146
5. ELMÉLETI RÉSZ – INTERAKTÍV ANYAG: Mi működik és mi nem működik az
iskolákban
Ez az ELMÉLETI RÉSZ az 1. interaktív anyag önálló feldolgozására épül, melynek címe: Mi működik
és mi nem működik az iskolákban.
Sorrendben megelőzi 6. ELMÉLETI RÉSZT

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon az F modul e-learning felületére feltöltött SCORM-kompatibilis 1. interaktív

anyag.
3. LEÍRÁS
A drogprevenciós szakembereket megkérjük, hogy önállóan dolgozzák fel az interaktív anyagot.

Kérdéseket a Szakértő válaszol nevű általános fórumban lehet feltenni.
A különösen érdekes kérdéseket felhasználhatjuk inspirációként a 6. ELMÉLETI RÉSZHEZ.
Amikor feltöltjük az interaktív anyagot az Integrált platformra, kövessük az ASAP mestertrénerek

útmutatója az Integrált platformhoz című kiadvány instrukcióit, hogy a megfelelő beállításokat
válasszuk ki felhasználók tevékenységének követésére.
147
2. GYAKORLAT - Mi működik és mi nem működik az iskolákban
Ez a gyakorlat 3. és 4. ELMÉLETI RÉSZ tartalmára épül. Célja a hatékony iskolai alapú intervenciók
legfőbb elemeinek tudatosítása. Evégett hatékony bizonyítékalapú intervenciós példákat is megadtunk.
A gyakorlat VÁLASZTHATÓ, tehát eldönthetjük, hogy használjuk-e vagy sem.

FELÉPÍTÉSE
A gyakorlat két hatékony bizonyítékalapú intervenciós példát használ:
- Good Behaviour Game; megtalálható: http://www.emcdda.europa.eu/best-practice/xchange/good-

behaviour-game_en
- Unplugged; megtalálható: http://www.emcdda.europa.eu/best-practice/xchange/unplugged_en
Ezeket a platformon LINKKÉNT meg kell osztani (lásd Források hozzáadása az ASAP mestertrénerek
útmutatója az Integrált platformhoz című kiadványban).
A tréner választhat olyan bizonyítékalapú intervenciót is, amely a saját országában elérhető, és azt is
megoszthatja a résztvevőkkel a program leírását tartalmazó letölthető .pdf dokumentum formájában.
Ha az 1. és 2. LÉPÉST is megvalósítjuk, létre kell hoznunk egy-egy FÓRUMOT minden munkacsoport

számára az Integrált platformon az F modul e-learning felületén (ez az egyetlen ilyen alkalom az egész
tanulmányi egység során).
Az oktatónak minden munkacsoport fórumán el kell indítania egy beszélgetést. A beszélgetés címe lehet
például: Instrukciók: Mi működik és mi nem működik az iskolákban. A beszélgetést elindító poszt
tartalmazza a feladat instrukcióit (példákért lásd a GYAKORLATI TANÁCSOK táblázatot).
Ha csak az 1. LÉPÉST használjuk, eldönthetjük, hogy létrehozunk e fórumot a drogprevenciós

szakemberek számára vagy sem (lásd a gyakorlat leírását).
3. LEÍRÁS
A gyakorlat VÁLASZTHATÓ, tehát eldönthetjük, hogy használjuk-e vagy sem. Azt is eldönthetjük,
hogy csak az 1. LÉPÉST valósítjuk meg, vagy az 1. és 2. LÉPÉST is.
148
A gyakorlatot az 3. és 4. ELMÉLETI RÉSZ után kell elvégezni.
Ha az 1. és 2. LÉPÉST is megvalósítjuk

szakembereknek az oktató által küldött, a feladat instrukcióit tartalmazó posztra kell válaszolniuk, és
meg kell osztaniuk válaszukat (instrukciómintákért lásd a GYAKORLATI TANÁCSOK című
táblázatot).
1. LÉPÉS
A drogprevenciós szakembereket megkérjük, hogy elemezzék a tanulmányi egység felületén található

két linket. Ha úgy döntünk, hogy saját országokból származó bizonyítékalapú intervencióval kapcsolatos
.pdf dokumentumot osztunk meg, meg kell kérnünk a résztvevőket, hogy töltsék le a dokumentumot.
Követniük kell a linket, és meg kell ismerkedniük a két bizonyítékalapú program leírásával.
2. LÉPÉS
Ha megismerkedtek a bizonyítékalapú intervenciókkal, a drogprevenciós szakembereket megkérjük,

hogy válasszák ki az egyik programot, és a Mi működik és mi nem működik az iskolákban című
dokumentumban megadott szempontok, pl. az intervenció megvalósítása, szerkezeti felépítése és
tartalma alapján elemezzék azt (4. ELMÉLETI RÉSZ).
Ezt követően kérjük meg a résztvevőket, hogy küldjenek (legalább) egy, az elemzésüket bemutató
POSZTOT a fórumra.
Érthetően mondjuk el, hogyan fogjuk értékelni a hozzászólásokat.
Azt is megengedhetjük a résztvevőknek, hogy a kollégáik által már elküldött posztokhoz szóljanak
hozzá, vagy azokat integrálják saját posztjaikba. Legyünk tudatában annak, hogy ez a lehetőség a
résztvevők munkáját kollégáik munkájához köti (ha senki nem reagál, ők sem tudnak válaszolni).
Ha csak az 1. LÉPÉST valósítjuk meg
A munkacsoportokat bármilyen módon felállíthatjuk, de mindenképpen kérjük meg a drogprevenciós

szakembereket, hogy küldjenek munkájukról legalább egy hozzászólást (különben a fórumnak nincs
értelme). Megkérhetjük őket például, hogy osszanak meg általános megjegyzést egy (vagy mindkét)
bizonyítékalapú intervencióról, vagy beszéljenek egy saját élményükről.
149
Ha azt a megoldást választjuk, hogy a drogprevenciós szakemberek csak megismerkednek a két
bizonyítékalapú intervencióval, akkor nem kell munkacsoportokat felállítanunk.
Akárhogyan is, a gyakorlatot valahogyan el kell magyaráznunk: a legjobb, ha beleírjuk a feladat rövid
leírását (lásd az 1. LÉPÉST a GYAKORLATI TANÁCSOK táblázatban) a tanulmányi egység
felületének szöveges leírásába.
A megcélzott tanulmányi kimenetek fényében módosíthatjuk a feladatokat és az azok elvégzésére

rendelkezésre álló időkeretet:

- 2. LÉPÉS: a legalább 10 nap
Az időkeret meghatározásánál vegyük figyelembe, hogy az 1. LÉPÉSNEK meg kell előznie a 2.

LÉPÉST, és a 3. és 4. ELMÉLETI RÉSZNEK meg kell előznie ezt a gyakorlatot.
A gyakorlat célja a hatékony iskolai alapú intervenciók legfőbb elemeinek tudatosítása. Evégett az
EMCDDA adatbázisára mutató linkek segítségével hatékony bizonyítékalapú intervenciós példákat is
megadtunk. Figyeljünk arra, hogy az intervenciókra, ne pedig az ADATBÁZISOKRA fókuszáljunk,
amelyek majd a G2 modulban kerülnek terítékre.

Instrukciók: Mi működik és mi nem az iskolákban
1. LÉPÉS:
Az 2. tanulmányi egység felületén találnak két linket, amelyek két iskolákat

megcélzó bizonyítékalapú intervenció leírására mutatnak. Kövessék a linkeket és
ismerkedjenek meg a két bizonyítékalapú program leírásával.
! 2. LÉPÉS:
Válasszanak ki egyet a két intervenció közül, és elemezzék a Mi működik és mi nem

működik az iskolákban című dokumentumban megadott szempontok, pl. az
intervenció megvalósítása, szerkezeti felépítése és tartalma alapján.
150
Küldjenek legalább egy POSZTOT ebbe a beszélgetésbe (csak kattintsanak a Válasz
gombra), amelyben leírják a fenti három kérdéssel kapcsolatos gondolataikat.
Mindenképpen térjenek ki mindhárom kérdésre, mert ez befolyásolja a feladat
értékelését.
Dönthetnek úgy is, hogy a kollégáik által már elküldött posztokhoz szóljanak hozzá,
vagy azokat integrálják saját posztjaikba (de mindenképpen szóljanak hozzá
mindhárom kérdéshez).
A két LÉPÉS megvalósítására [IDŐTARTAM] áll rendelkezésükre. Vagyis a

végleges határidő [HATÁRIDŐ].
151
6. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Hogyan ismerjük fel a hatékony iskolai
alapú prevenciót?
A webinárium a Mi működik és mi nem működik az iskolában című témát zárja le, és a résztvevők
körében elterjedt, nem hatékony illetve káros megközelítésekkel és attitűdökkel foglalkozik. A
SZAKÉRTŐ megbeszélésre javasolja az egyes posztokban felbukkanó, és a témához tartozó nem
egyértelmű kérdéseket. A SZAKÉRTŐ arra is kitér, hogyan lehet felismerni a hatékony prevenciót.
A résztvevők figyelnek, és a fórumon érdemi kommentekben reflektálnak arra, amit hallottak és

fontosnak találtak.

FELÉPÍTÉSE

3. LEÍRÁS
A webinárium során a SZAKÉRTŐ megosztja saját, a mestertrénereknek szóló kurzus két órája alapján
készült prezentációját:
- Mi működik és mi nem működik az iskolákban (fájlnév: F_UoL25-Lesson6A_Webinar.ppt)

- Hogyan ismerhetjük fel a hatékony iskolai alapú prevenciót? (fájlnév: F_UoL25-
Lesson6B_Webinar.ppt)

152


153
F MODUL – 26. TANULMÁNYI EGYSÉG: Az emberi fejlődés
A résztvevők:
- megértik, mi az oka, hogy különböző fejlődési szakaszokban különböző megelőző beavatkozások

működnek.

A 26. TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI - Emberi fejlődés
IDŐTARTAM
7. ELMÉLETI Fókuszban az emberi K A modul első hete
RÉSZ - fejlődés
LETÖLTÉS
3. Az egyes fejlődési V 1. LEHETŐSÉG: legalább egy hét
GYAKORLAT szakaszokhoz kapcsolódó
– EGYÉNI legfontosabb készségek 2. LEHETŐSÉG: legalább 10 nap
(de inkább 2 hét).
154
7. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Fókuszban az emberi fejlődés

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon az F modul e-learning felületére .pdf dokumentum töltünk fel, hogy a
felhasználók letölthessék
- [F_UoL26-Lesson7] ASAP ANYAGOK: FÓKUSZBAN AZ EMBERI FEJLŐDÉS

3. LEÍRÁS

az esetben a drogprevenciós szakemberek dönthetik el, hogy letöltik-e, tehát a dokumentum letöltését a
végső értékelés során nem vehetjük figyelembe.
Nincsenek.
155
3. GYAKORLAT - Az egyes fejlődési szakaszokhoz kapcsolódó legfontosabb
készségek
Ez a gyakorlat a 7. ELMÉLETI RÉSZ tartalmára épül.
A gyakorlat KÖTELEZŐ.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon az F modul e-learning felületén létre kell hoznunk egy-egy FÓRUMOT minden
munkacsoport számára (ez az egyetlen ilyen alkalom az egész tanulmányi egység során).
Ezt követően az oktató a gyakorlat elvégzéséhez minden munkacsoport fórumán elindít egy beszélgetést.
A beszélgetés címe lehet például: Instrukciók: Az egyes fejlődési szakaszokhoz kapcsolódó
legfontosabb készségek. A beszélgetést elindító poszt tartalmazza a feladat instrukcióit (példákért lásd
a GYAKORLATI TANÁCSOK táblázatot).
Ha csak az 1. LEHETŐSÉGET választjuk, a drogprevenciós szakemberek kapnak egy dokumentumot

is, amely leírja, hogyan kell gondolattérképet létrehozni [F_UoL25_Activity3.pdf]. Ez vagy a modul
felületéről, vagy a poszt mellékleteként lesz letölthető.
3. LEÍRÁS
A drogprevenciós szakembereket megkérjük, hogy a saját fejlődésüket támogató és befolyásoló

környezetek és személyek alapján gondolkodjanak a fejlődési szakaszokhoz kapcsolódó készségekről.
A drogprevenciós szakemberek kapnak néhány kérdést, amely a fenti problémával kapcsolatos

reflexióikat ösztönzi. A 7. ELMÉLETI RÉSZ alapján, SAJÁT ORSZÁGUKAT figyelembe véve, az
alábbi kérdésekről kell gondolkodniuk:
- A 7. ELMÉLETI RÉSZBEN elemzett készségek közül melyek relevánsak a prevenció

szempontjából?
- Általában milyen környezetekben tanuljuk ezeket a készségeket?
- Ki támogatja az embereket ezen készségek megtanulásában ebben a fejlődési szakaszban?
Ezt követően különböző módokon oszthatják meg gondolataikat. A variációk szakaszban erre két példát
156
találunk.
Variációk
1. LEHETŐSÉG: Kérjük meg a drogprevenciós szakembereket, hogy írjanak posztot a fórumba,

amelyben összegzik és megosztják véleményüket a fenti „gondolatébresztőkről”.
Ez a lehetőség a „kevésbé megerőltető”, ezért ezt akkor érdemes használni, amikor kevesebb időt
szánunk erre a gyakorlatra, vagy úgy látjuk, hogy a drogprevenciós szakembereket kevésbé motiválná
egy megerőltetőbb gyakorlat.
2. LEHETŐSÉG: Kérjük meg a drogprevenciós szakembereket, hogy készítsenek gondolattérképet.

Készíthetnek egyéni térképeket, vagy társulhatnak is, de munkájukat mindenképpen egyéni munkaként
kell beadniuk.
Ez a lehetőség a gondolattérkép módszer oktatási előnyei miatt hatékonyabb lehet, mert egy konkrét
fogalommal/kérdéssel kapcsolatos gondolattérkép elkészítése segítheti az adott téma más problémákhoz
való viszonyának mélységi elemzését. Akárhogyan is, ennek a módszernek a hatékonysága azon múlik,
hogy mennyi időt szánunk a gyakorlatra. A drogprevenciós szakembereknek időre van szükségük a
gondolattérkép elkészítéséhez, és lehet, hogy ahhoz is, hogy megtanulják, hogyan kell ilyet készíteni.
Ezért megfelelő mennyiségű időt kell nekik adni (legalább 10 nap). Néhányukat azonban még így is
eltántoríthatja a gondolattérkép koncepció „nulláról” való elsajátításához szükséges plusz
energiabefektetés.
Más LEHETŐSÉGEK is használhatók, ha figyelembe veszik a megcélzott TANULMÁNYI

KIMENETEKET és a munkához szükséges időkeretet.
Javasolt időkeret:
- 1. LEHETŐSÉG: legalább egy hét

- 2. LEHETŐSÉG: legalább 10 nap (de inkább 2 hét).
Ha azt kérjük a résztvevőktől, hogy gondolataikat valamilyen speciális eszköz
! segítségével osszák meg, győződjünk meg róla, hogy tudják az adott eszközt
157
használni.
Ha azt kérjük, hogy egy fájlt CSATOLMÁNYKÉNT küldjenek el, lássuk el őket
az ehhez szükséges instrukciókkal. Ha azt kérjük tőlük, hogy használják a
Platform ADATBÁZIS-ESZKÖZÉT, kérjük meg, hogy olvassák el a vonatkozó
instrukciókat az ASAP platform felhasználói kézikönyvében.

Instrukciók: Az egyes fejlődési szakaszokhoz kapcsolódó legfontosabb
készségek
Töltsék le a 7. ELMÉLETI RÉSZT és olvassák el.
Ezután próbálják meg kontextusba helyezni a fenti dokumentum tartalmát azzal,
hogy:
- kiválasztanak egy fejlődési szakaszt

- a saját országukat használják viszonyítási pontként
- és válaszolnak az alábbi kérdésekre:
• Az ebben a fejlődési szakaszban kialakuló készségek közül melyek
relevánsak a prevenció szempontjából?
• Általában milyen környezetekben tanuljuk ezeket a készségeket?
! • Ki támogatja az embereket ezen készségek megtanulásában ebben a fejlődési

szakaszban?
[1. LEHETŐSÉG]
Osszák meg gondolataikat egy erre a fórumra küldött posztban [HATÁRIDŐ]-ig
[2. LEHETŐSÉG]
Hogyan formalizáljuk és osszuk meg gondolatainkat?
Azt javasoljuk, hogy használjanak hatékony alternatív módszert: a
GONDOLATTÉRKÉPET. Hogyan kell ilyet létrehozni? Olvassák el a poszthoz
csatolt dokumentumot.
Saját gondolattérképüket le rajzolhatják egy diára (.ppt), egy Word dokumentumba,
vagy akár papírra is. Ezután kérjük, hogy osszák meg a térképet úgy, hogy
158
válaszolnak erre a posztra és válaszukhoz csatolják:
- vagy a .ppt diát

- vagy a MS Word dokumentumot
- vagy a papírlap fotóját (amelyet például mobiltelefonjuk kamerájával
készítenek)
Kérjük, ne feledjék, hogy fájl csatolásához a Haladó feliratú gombra kell

kattintaniuk, amelyet annak a keretnek az alján találnak, amelybe a poszt szövegét
írják. Ekkor több lehetőség jelenik meg. Ezek közül válasszák ki csatolmány maszk
lehetőséget (a csatolt fájlok nem haladhatják meg a 2Mb terjedelmet).
Nyugodtan szánjanak annyi időt erre a feladatra, amennyi kell, hiszen egészen
[HATÁRIDŐ]-ig le lehet adni.
Kollégáikkal is megbeszélhetik ezen a fórumon, hogyan lehet gondolattérképet
készíteni. Ezenkívül a kollégáik által készített gondolattérképekre is reagálhatnak,
de a sajátjukat mindenképpen el kell küldeniük.
[CSATOLMÁNY: F_UoL25_Activity3]
159
17. HALADÓ KÉPZÉS – G1 MODUL
A G1 MODUL ÁTTEKINTÉSE
28. TE Átfogó prevenció, szűrés és rövid beavatkozás (SBI) a munkahelyen
29. TE Prevenciós rendszer létrehozása egy közösségben
A G1 MODUL ÁTFOGÓ TANULMÁNYI KIMENETEI
- A legfontosabb munkahelyi prevenciós stratégiák felismerése

- A hatékony közösségi szintű beavatkozások felismerése és legfontosabb jellemzőik megértése
- Mind a munkahelyi, mind pedig a közösségi szintű megelőzés fontosságának megértése
160
G1 MODUL – 28. TANULMÁNYI EGYSÉG: Átfogó prevenció, szűrés és rövid
beavatkozás (SBI) a munkahelyen
A résztvevők:
- különböző nézőpontok szerint azonosítani tudják a pszichoaktív szerek munkahelyi környezetben

történő használatával kapcsolatos kockázatokat és következményeket,
- felismerik az átfogó munkahelyi prevenciós megközelítés elemeit,
- el tudják magyarázni a szerhasználat szempontjából kockázatnak kitett munkavállalók számára
biztosított tanácsadás és támogatás fontosságát,
- felismerik azokat a feltételeket, amelyeknek egy munkahelyen teljesülnie kell ahhoz, hogy a szűrés
és rövid beavatkozás megvalósítható és hasznos lehessen.

A 28. TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI - Átfogó prevenció, szűrés és rövid
beavatkozás (SBI) a munkahelyen
IDŐTARTAM
1. ELMÉLETI A munkahelyi környezet, K A modul kezdetétől elérhető
RÉSZ - mint a felnőtteknek szóló
INTERAKTÍV prevenció helyszíne
ANYAG
2. ELMÉLETI Átfogó megelőzés a K A modul UTOLSÓ hetében
RÉSZ - munkahelyen
WEBINÁRIUM
3. ELMÉLETI Mit kell tenni a hatékony V A modul UTOLSÓ hetében
RÉSZ - munkahelyi prevenció
WEBINÁRIUM megvalósításához
4. ELMÉLETI Az UNODC munkahelyi V A modul kezdetétől elérhető
RÉSZ - prevenciós alapelvei és
LETÖLTÉS munkahelyi prevenciós
programjellemzői
1. Az alkohol és egyéb szerek 1. LÉPÉS: K 1. LÉPÉS: legalább 10 nap
GYAKORLAT fogyasztásának
következményei dolgozó 2. LÉPÉS: V 2. LÉPÉS: legalább 1 hét
felnőttekre nézve, és a
munkahelyi szerhasználat
kockázati tényezői és okai
161
1. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: A munkahelyi környezet, mint a
felnőtteknek szóló prevenció helyszíne
Ez az ELMÉLETI RÉSZ a 2. interaktív anyag önálló feldolgozására épül, melynek címe: A munkahelyi
környezet, mint a felnőtteknek szóló prevenció helyszíne: a munkahelyi helyzet elemzése.
Sorrendben megelőzi az 1. GYAKORLATOT

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon a G1 modul e-learning felületére feltöltött SCORM- kompatibilis 2. interaktív

anyag.
3. LEÍRÁS
A drogprevenciós szakembereket megkérjük, hogy önállóan dolgozzák fel az interaktív anyagot. Az

elméleti rész KÖTELEZŐ.
Nincsenek.
162
2. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Átfogó megelőzés a munkahelyen
A webinárium célja az iskolai alapú prevencióról szóló tanulmányi egység főbb tartalmi elemeinek
bemutatásra.
Ha a webinárium a modul végére kerül, akkor az 1. GYAKORLAT előzze meg azt.

FELÉPÍTÉSE

3. LEÍRÁS
A webinárium során a SZAKÉRTŐ megosztja saját az G1_UoL28-Lesson2_Webinar.ppt alapján

készült prezentációját.
A prezentáció a mestertrénerek kurzusában szereplő két elméleti rész tartalmára alapul:
- Átfogó megelőzés a munkahelyen

- Az UNODC szűrésre vonatkozó standardjai
Mivel a webináriumot a modul végén kell megtartani, ezért érdemes a webinárium során összefoglalni
a gyakorlatokból tanultakat (lásd JEGYZETEK/JAVASLATOK).

Mivel a modulban legalább két webinárium szerepel (amelyek kötelezőek), tudniillik a 2. és 6.
163
ELMÉLETI RÉSZ, tanácsos az egyiket a modul elején, a másikat a modul végén megtartani. Ebben az
esetben azt javasoljuk, hogy a 2. ELMÉLETI RÉSZ kerüljön a modul végére, amikor a modul többi
ELMÉLETI RÉSZÉT már elvégeztük, és végeztünk az 1. gyakorlattal is. Így ebbe az elméleti részbe
belekerülhet a tanultak összefoglalása is.
Ezt a webináriumot össze lehet kapcsolni a 3. ELMÉLETI RÉSZ webináriumával (ha úgy döntünk, hogy
megtartjuk).
Ez a webinárium arra is alkalmat kínál, hogy összefoglaljuk a 29. tanulmányi egység 2. gyakorlatának
eredményeit (lásd a 2. gyakorlat leírását).
A fenti célok megvalósítása érdekében a webináriumba bekerülhetnek olyan interaktív feladatok, például
beszélgetés, ötletbörze, szimuláció stb. is, amelyek aktívan bevonják a résztvevőket. Az ASAP Integrált


164
3. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Mit kell tenni a hatékony munkahelyi
prevenció megvalósításához?
A WEBINÁRIUM célja, hogy elősegítse, hogy a drogprevenciós szakemberek felismerjék az átfogó

munkahelyi prevenciós megközelítés elemeit.
A webinárium VÁLASZTHATÓ, és egy ötletbörzéhez kapcsolódó beszélgetésre épül.

FELÉPÍTÉSE

A webináriumot meg lehet tartani a 2. ELMÉLETI RÉSZ webináriumával együtt is. Ebben az esetben a
platformon egy webinárium linkjét kell közzétenni.
A webinárium során a trénerek „virtuális szobákat” hoznak létre a beszélgetéshez. Ebből a célból
javasoljuk az alábbi két funkció használatát:
Mivel a drogprevenciós szakemberek munkacsoportokban dolgoznak, a második megoldás a legjobb.
3. LEÍRÁS
A webinárium nem alapul semmilyen előre elkészített prezentációra.
A webinárium során a drogprevenciós szakembereket megkérjük, hogy tartsanak ötletbörzét, vagyis

használjanak olyan kreatív csoportos technikát, amelyek segítségével úgy lehet megoldást találni egy
konkrét problémára, hogy a csoport tagjai által spontán módon felvetett ötletekből összeállítanak egy
165
listát. Az ötletbörze olyan szituáció, amikor a csoport tagjai azért találkoznak, hogy gátlásaikat félretéve
új ötleteket és megoldásokat találjanak egy konkrét témával kapcsolatban. Az emberek szabadabban
tudnak gondolkodni, és a lehető legtöbb spontán új ötletet tudják felvetni. Minden ötletet kritizálás nélkül
le kell jegyezni, és a felmerült ötleteket az ötletbörze után kell értékelni.
Ezt a feladatot kis csoportban kell végezni, úgyhogy tanácsos a platform breakour rooms funkcióját,
vagy (még inkább) a csoportfunkciót használni a webinárium során (lásd fent a 2. pontot).
A csoport felosztása előtt érdemes a drogprevenciós szakembereknek a megfelelő kérdések segítségével

általános tájékoztatást adni a feladatról.
Az alábbiakban néhány „indító” kérdés található:
- Az ebben a modulban tanultakból mi a legfontosabb az önök munkája szempontjából?

- A megelőző beavatkozások munkahelyi megvalósítása során milyen lehetséges akadályokat tud
azonosítani?
A drogprevenciós szakembereket megkérhetjük, hogy mindkét kérdést vitassák meg ötletbörze

segítségével. Arra is megkérhetjük őket, hogy jelöljenek ki egy referenst, aki jegyzetel, és azután az
egész csoportnak elmondja a beszélgetés legfontosabb eredményeit.
A fenti funkciók használatának részletes leírását megtalálják az ASAP mestertrénerek útmutatója az

Integrált platformhoz című kiadványban.
Ezt a webináriumot összekapcsolhatjuk a 29 tanulmányi egység 2. gyakorlatának végleges lezárásával

is.
Variációk
Az „indító” kérdéseket a webinárium előtt is elküldhetjük a drogprevenciós szakembereknek akár e-

mailben, akár a webinárium platformon közzétett leírásának részeként. Így a drogprevenciós
szakembereknek lesz idejük, hogy mélyebben elgondolkodjanak a kérdéseken, és előre felkészüljenek
válaszaikkal az ötletbörzére.
166
4. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Az UNODC munkahelyi prevenciós alapelvei
és munkahelyi prevenciós programjellemzői
Az elméleti célja az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) munkahelyi

prevencióra vonatkozó alapelveinek bemutatása.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon a G1 modul e-learning felületére .pdf dokumentumot töltünk fel, hogy a
- [G1_UoL28-Lesson4] ASAP ANYAGOK: Az UNODC munkahelyi prevenciós alapelvei és

munkahelyi prevenciós programjellemzői
3. LEÍRÁS
Minden drogprevenciós szakember töltse le és tanulmányozza a javasolt dokumentumot.
Dönthetünk úgy is, hogy feltöltjük a dokumentumot, és közöljük, hogy feldolgozása VÁLASZTHATÓ.
Ebben az esetben a dokumentum letöltését nem szabad figyelembe venni az értékeléskor.
167
1. GYAKORLAT - Az alkohol és egyéb szerek fogyasztásának következményei
a dolgozó felnőttekre nézve, és a munkahelyi szerhasználat kockázati
tényezői és okai
Ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy a drogprevenciós szakemberek több nézőpontból is megértsék a

pszichoaktív szerek munkahelyi környezetben történő használatával kapcsolatos kockázatokat és
következményeket.
Az 1. ELMÉLETI RÉSZ sorrendben megelőzi ezt a gyakorlatot.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon a G1 modul e-learning felületén létre kell hoznunk egy-egy FÓRUMOT minden
A beszélgetés címe lehet például: Instrukciók: A szerhasználat következményei dolgozó felnőttekre
nézve. A beszélgetést elindító poszt tartalmazza a feladat instrukcióit (példákért lásd a GYAKORLATI
TANÁCSOK című táblázatot).
3. LEÍRÁS

szakembereknek válaszolniuk kell az oktató által küldött posztra, amely a feladat instrukcióit
tartalmazza, és meg kell osztaniuk válaszukat.
Az 1. LÉPÉS kötelező, míg a 2. LÉPÉS VÁLASZTHATÓ, tehát eldönthetjük, hogy megvalósítjuk-e

vagy sem.
1. LÉPÉS – KÖTELEZŐ
A feladat megvalósításához minden drogprevenciós szakembernek választania kell egy

fókuszterületet/kontextust egy listából. Az alábbiakban közlünk néhány opciót (de ezeket össze is lehet
vonni):
168
- Tanár egy közepes méretű középiskolában
- Logisztikai munkás, aki kis járműveket vezet egy építőipari cég raktártelepén
- Pénztáros egy nagyobb élelmiszerlánc szupermarketjében
- Osztályvezető egy kormányhivatalban, akit nyomasztanak a határidők
- Sofőr egy nagy logisztikai cégnél, amelynek vannak buszai és kamionjai is
- Bevándorló gyári munkás
- Egészségügyi szakember, aki stresszes nappali és éjszakai műszakokban dolgozik
Ha megvan a fókuszterület/kontextus, a drogprevenciós szakembereknek az a feladatuk, hogy küldjenek

egy posztot a fórumra, amelyben megválaszolják az alábbi kérdéseket:
- Milyen módon lehet hatással a szerhasználat az illető személy munkájára, munkahelyére, kollégáira
és családjára?
- Milyen pszichológiai, társas és szituációs tényezők növelhetik ebben a környezetben a szerhasználat
kockázatát?
2. LÉPÉS – VÁLASZTHATÓ
Minden drogprevenciós szakembernek reagálnia kell valamelyik kolléga legalább egy hozzászólására,
lehetőség szerint egy másik fókuszterülettel/kontextussal kapcsolatban, mint amin ő maga dolgozott.
Reakciójukat a munkacsoport fórumán kell közzétenniük, közvetlenül az általuk elemzett üzenetre

reagálva.
Az időkeretek meghatározásánál vegyük figyelembe, hogy az 1. LÉPÉSNEK meg kell előznie 2.

LÉPÉST. Az 1. LÉPÉST legalább három felhasználónak teljesítenie kell ahhoz, hogy a 2. LÉPÉST el
lehessen kezdeni. Ez a megkötés kihatással lehet az időbeosztásra és arra is, hogy a drogprevenciós
szakemberek be tudják fejezni a feladatot, hiszen munkájuk más résztvevők munkájától függ.
A feladatokat át is lehet alakítani, ha figyelembe vesszük a megcélzott TANULMÁNYI

KIMENETEKET és a munkához szükséges időkeretet:

- 2. LÉPÉS: legalább 1 hét
169
Variációk
A 2. ELMÉLETI RÉSZ webináriuma kínálta alkalmat is megragadhatjuk, hogy jobban elmerüljünk a

szimulációs feladatban, és megkérhetjük a drogprevenciós szakembereket, hogy osszák meg ezzel
kapcsolatos észrevételeiket. A webinárium alatt is kijelölhetjük 2. LÉPÉS teljesítésének feltételeit.
Egy másik lehetőség, hogy a tréner számol be a feladatról, és a legérdekesebb hozzászólásokat beleszövi
a mondandójába, így osztva meg őket a webinárium résztvevőivel. Ebben az esetben a webináriumot a
modul végén kell megvalósítani. A feladat alapja ekkor csak az 1. ELMÉLETI RÉSZ (illetve lehetőség
szerint a 4. ELMÉLETI RÉSZ) lesz, és a WEBINÁRIUM foglalja össze a modul során tanultakat.
További variációk kínálkoznak az 1. LÉPÉSBEN a vélemények megosztásának módját illetően. A

válaszok fórumba küldött üzenetként történő közzététele helyett a drogprevenciós szakemberek az
üzenethez csatolt gondolattérkép formájában is megoszthatják gondolataikat. Ebben az esetben érdemes
a rendelkezésükre bocsátani az F modul gondolattérkép készítésével kapcsolatos rövid instrukcióit,
amelyek a F_UoL25_Activity3.pdf nevű fájlban találhatók.

Instrukciók: Az alkohol és egyéb szerek fogyasztásának következményei
dolgozó felnőttekre nézve, és a munkahelyi szerhasználat kockázati tényezői és
okai
Ebben a feladatban a munkahelyi szerhasználat kockázati tényezőivel, okaival és

következményeivel foglalkozunk. A jelen üzenettel kezdődő feladat [HATÁRIDŐ]-
ig tart
1. LÉPÉS:
! Válasszon a következő FORGATÓKÖNYVEK közül:
- Tanár egy közepes méretű középiskolában

- Logisztikai munkás, aki kis járműveket vezet egy építőipari cég raktártelepén
- Pénztáros egy nagyobb élelmiszerlánc szupermarketjében
- Osztályvezető egy kormányhivatalban, akit nyomasztanak a határidők
- Sofőr egy nagy logisztikai cégnél, amelynek vannak buszai és kamionjai
- Bevándorló gyári munkás
- Egészségügyi szakember, aki stresszes nappali és éjszakai műszakokban
170
dolgozik
Ezután küldjön posztot ebbe a fórumba [HATÁRIDŐ]-ig, amelyben válasszon az

alábbi kérdésekre:
- Milyen módon lehet hatással a szerhasználat az illető munkájára, munkahelyére,

kollégáira és családjára?
- Milyen pszichológiai, társas és szituációs tényezők növelhetik ebben a
környezetben a szerhasználat kockázatát?
2. LÉPÉS:
Válassza ki valamelyik kollégája egyik hozzászólását, és reagáljon rá egy, a
fórumba küldött posztban [HATÁRIDŐ]-ig.
Nyugodtan reflektáljon a témával kapcsolatban a saját országában szerzett
tapasztalataira, és hasonlítsa őket össze kollégái tapasztalataival.
171
G1 MODUL – 29. TANULMÁNYI EGYSÉG: Prevenciós rendszer létrehozása egy
közösségben
A résztvevők:
- felismerik az integrált, közösségi alapú megközelítés előnyeit,

- be tudják mutatni a közösségi alapú prevencióalkalmazási területét és elemeit,
- el tudják mondani, hogyan kell közösségi alapú intervenciót tervezni és megvalósítani,
- tudják, hogyan kell közösségi alapú intervenciót végző csapatot építeni.

A 29. TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI - Prevenciós rendszer létrehozása egy
közösségben
IDŐTARTAM
5. ELMÉLETI Bevezetés a közösségi K A modul kezdetétől elérhető
RÉSZ - alapú intervencióba
INTERAKTÍV
ANYAG
6. ELMÉLETI Prevenciós rendszer K A modul első hetében
RÉSZ - létrehozása egy
WEBINÁRIUM közösségben (a CTC
lépések)
7. ELMÉLETI Prevenciós rendszer K A modul kezdetétől elérhető
RÉSZ - létrehozása egy
LETÖLTÉS közösségben (a CTC
lépések)
8. ELMÉLETI A közösségi alapú V A modul kezdetétől elérhető
RÉSZ - prevenciók értékelésének
LETÖLTÉS integrált keretrendszere
9. ELMÉLETI Az UNODC/WHO V A modul kezdetétől elérhető
RÉSZ - drogprevencióval
LETÖLTÉS kapcsolatos nemzetközi
standardjai
2. Hatékony közösségi csapat K Legalább 10 nap + 5 nap az
GYAKORLAT építése összehasonlításra
172
5. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: Bevezetés a közösségi alapú
intervencióba
Ez az ELMÉLETI RÉSZ a 3. interaktív anyag önálló feldolgozására épül, melynek címe: Bevezetés a
közösségi alapú intervencióba.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon a G1 modul e-learning felületére feltöltött SCORM-kompatibilis 3. interaktív

anyag.
3. LEÍRÁS


173
6. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Prevenciós rendszer létrehozása egy
közösségben (a CTC lépések)
A WEBINÁRIUM célja a tanulmányi egység főbb tartalmi elemeinek bemutatása és annak elősegítése,
hogy a drogprevenciós szakemberek megértsék, hogyan kell közösségi alapú prevenciót tervezni és
megvalósítani.

FELÉPÍTÉSE

3. LEÍRÁS


Mivel a modulban legalább két webinárium szerepel (amelyek kötelezőek), tudniillik a 2. és 6.

ELMÉLETI RÉSZ, tanácsos az egyiket a modul elején a másikat a modul végén megtartani. Ebben az
esetben azt javasoljuk, hogy a 6. ELMÉLETI RÉSZ kerüljön a modul elejére, hogy megfelelően
előkészítse 2. gyakorlatot.
Azonban a webináriumban szerepelhetnek olyan interaktív feladatok, például beszélgetés, ötletbörze,

szimuláció stb. is, amelyek aktívan bevonják a résztvevőket. Az ASAP Integrált platform
webináriumeszköze rendelkezik néhányan hasznos funkcióval, például:
174

175
7. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Prevenciós rendszer létrehozása egy
közösségben (a CTC lépések)
Ez az elméleti rész az 5. és 6. ELMÉLETI RÉSZHEZ kapcsolódik és sorrendben megelőzi a 2.

GYAKORLATOT.
Az elméleti rész KÖTELEZŐ.

FELÉPÍTÉSE
- [G1_UoL29-Lesson7] ASAP ANYAGOK: Prevenciós rendszer létrehozása egy közösségben (a

CTC lépések)
3. LEÍRÁS
Nincsenek.
176
8. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: A közösségi alapú prevenciók értékelésének
integrált keretrendszere
Az elméleti célja egy konkrét, közösségi alapú prevenciók értékelésére szolgáló keretrendszer
részletesebb bemutatása.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon G1 modul e-learning felületére .pdf dokumentumot töltünk fel, hogy a
- [G1_UoL29-Lesson8] ASAP ANYAGOK: A közösségi alapú prevenciók értékelésének integrált

keretrendszere
3. LEÍRÁS
Minden drogprevenciós szakember töltse le és tanulmányozza a javasolt dokumentumot. A letölthető

dokumentum körülbelül 180 oldal, tehát érdemes útmutatást adni a drogprevenciós szakembereknek a
feldolgozásához, például kiemelten javasolni egyes tartalmi elemeket vagy oldalakat, vagy valamilyen
olvasási szempontot adni nekik.
177
9. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Az UNODC/WHO drogprevencióval
kapcsolatos nemzetközi standardjai
Az elméleti rész célja, hogy egy, az UNODC és a WHO által készített alapvető referenciadokumentumot
biztosítsunk a drogprevenciós szakemberek számára. Ezek a standardok a közelmúlt szisztematikus
vizsgálatainak áttekintése alapján összefoglalják a jelenleg elérhető tudományos bizonyítékokat, és
azokat a stratégiákat, amelyek a kutatások eredményei szerint javítják a drogprevenció kimeneteit.
Ráadásul a standardok a hatékony nemzeti prevenciós rendszerek elemeit és jellemzőit is bemutatják.

FELÉPÍTÉSE
- [G1_UoL29-Lesson8] ASAP ANYAGOK: Az UNODC/WHO drogprevencióval kapcsolatos

nemzetközi standardjai
3. LEÍRÁS
Minden drogprevenciós szakember töltse le és tanulmányozza a javasolt dokumentumot. A letölthető

dokumentum körülbelül 65 oldal, tehát érdemes útmutatást adni a drogprevenciós szakembereknek a
feldolgozásához, például kiemelten javasolni egyes tartalmi elemeket vagy oldalakat, vagy valamilyen
olvasási szempontot adni nekik.
178
2. GYAKORLAT - Hatékony közösségi csapat építése
A gyakorlat segít a drogprevenciós szakembereknek megérteni, hogyan lehet csapatot építeni

közösségi alapú prevencióhoz
Az 5. 6. és 7. ELMÉLETI RÉSZEK sorrendben megelőzik ezt a gyakorlatot.

FELÉPÍTÉSE
A beszélgetés címe lehet például: Instrukciók: Hatékony közösségi csapat építése. A beszélgetést
elindító poszt tartalmazza a feladat instrukcióit (példákért lásd a GYAKORLATI TANÁCSOK
táblázatot).
3. LEÍRÁS

A drogprevenciós szakembereket arra kérjük, hogy gondolják végig, a közösségben milyen TÍPUSÚ
intézmények, szervezetek vagy egyének aktívak, vagy lehetnek aktívak a szerhasználati megelőzés
területén. Különösen figyelniük kell arra, hogy gondoljanak a prevenció különböző lehetséges
kontextusaira, például a biztonságra, az oktatásra, a munkahelyekre stb., és ezeknek megfelelően
különböző érdekhordozók kerüljenek fel a listájukra.
Ha végeztek, az üzenet szövegében vagy az üzenethez csatolt Word dokumentumban osszák meg
listájukat.
Ezt követően mi is osszuk meg egy „szakértői” listát, hogy összehasonlíthassák azt a sajátjukkal.
179
Mikor közzétesszük a listánkat, eldönthetjük, hogy kiegészítsük ezt megjegyzésekkel, vagy sem. Például
idézhetünk néhányat a drogprevenciós szakemberek által fórumba küldött posztok közül is.
A listát a modul vége felé érdemes közzétenni, de még úgy, hogy a drogprevenciós szakembereknek
legyen ideje összehasonlítani azt a saját listáikkal, és lehetőség szerint megjegyzéseket is fűzni hozzá.

KIMENETEKET és a munkához szükséges időkeretet, pl. ha a lista közzétételére legalább 10 napot
hagyunk azt is megtehetjük, hogy közzétesszük a „szakértői” a listát, és legalább 5 napot hagyunk a
listák összehasonlítására. Ha arra is kérjük a drogprevenciós szakembereket, hogy megjegyzésekkel is
ellássák a listáikat, akkor hosszabb időt is hagyhatunk.
Variációk
A 2. vagy a 3. ELMÉLETI RÉSZ kínálta alkalmat is megragadhatjuk arra, hogy a drogprevenciós

szakemberekkel megvitassuk a listákat. Dönthetünk úgy is, hogy a „szakértői” listát a webinárium során
tesszük közzé, és ott kérjük a drogprevenciós szakembereket, hogy reagáljanak, és hasonlítsák össze a
listákat. Ezt az elképzelést át is alakíthatjuk, ha WEBINÁRIUM(OK) a G1 modul végén, a 2. gyakorlat
befejezése után kerülnek sorra.

Instrukciók: Hatékony közösségi csapat építése
Ez a gyakorlat megerősíti hatékony közösségi csapatépítéssel kapcsolatos

készségeit. A feladat ma kezdődik és [HATÁRIDŐ]-ig tart.
Gondolják végig, a közösségben milyen TÍPUSÚ intézmények, szervezetek
! vagy egyének aktívak, vagy lehetnek aktívak a szerhasználati megelőzés

területén. Gondoljanak a prevenció különböző lehetséges kontextusaira, például a
biztonságra, az oktatásra, a munkahelyekre stb. is, és ezeknek megfelelően
különböző érdekhordozók kerüljenek fel a listáikra.
Ha végeztek, az üzenet szövegében vagy az üzenethez csatolt Word

dokumentumban osszák meg listájukjat. A Szakértők is közzéteszik saját listájukat
180
és reagálnak a csoport tagjai által közzétett listákra.
Így lehetőségük lesz összehasonlítani az önök által javasolt listát a Szakértő által
javasolt listával.
181
18. HALADÓ KÉPZÉS – G2 MODUL

27. TE Érdekérvényesítés a preventív intervenciókkal kapcsolatban
32. TE A bizonyítékalapú programok kiválasztása
- Annak megértése, miért kulcsfontosságú az érdekérvényesítés a szerhasználat megelőzésében

- Érvelés a szerhasználati megelőző beavatkozások fontossága mellett
- Bizonyítékalapú programok kiválasztása a nemzeti és nemzetközi adatbázisok segítségével
182
G2 MODUL – 27. TANULMÁNYI EGYSÉG: Érdekérvényesítés a preventív
intervenciókkal kapcsolatban
A résztvevők:
- el tudják mondani, miért kulcsfontosságú az érdekérvényesítés a szerhasználat megelőzésében,

- tudnak érvelni az iskolai és családi alapú beavatkozások fontossága mellett,
- tudnak érvelni a munkahelyi beavatkozások fontossága mellett,
- tudnak érvelni a kiválasztott programok fontossága mellett,
- meg tudják nevezni a bizonyítékalapú programok legfontosabb nemzetközi (és nemzeti) adatbázisait
és ismerik azok használatának alapjait.

A 27. TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI - Érdekérvényesítés a preventív
intervenciókkal kapcsolatban
IDŐTARTAM
1. ELMÉLETI Az érdekérvényesítés K A modul első hete
RÉSZ - kulcsfontosságú szerepe a
WEBINÁRIUM szerhasználati
megelőzésben
2. ELMÉLETI Szerepjáték – V Lehetőség szerint az 1. ELMÉLETI
RÉSZ - Érdekérvényesítés egy RÉSZHEZ kapcsolódva
WEBINÁRIUM kiválasztott programmal
kapcsolatban A modul végén abban az esetben,
ha itt dolgozzuk ki az 1. és 2.
GYAKORLAT egyes részeit
1. Érvelés a hatékony iskolai 1. LÉPÉS: K 1. LÉPÉS: legalább 10 nap
GYAKORLAT és családi alapú prevenció
mellett 2. LÉPÉS: V 2. LÉPÉS: legalább 1 hét
2. Érvelés a hatékony V legalább 10 nap
GYAKORLAT munkahelyi prevenció
mellett
183
1. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Az érdekérvényesítés kulcsfontosságú
szerepe a szerhasználati megelőzésben
A WEBINÁRIUM célja az Érdekérvényesítés a preventív intervenciókkal kapcsolatban című

tanulmányi egység főbb tartalmi elemeinek bemutatása. Ez az elméleti rész újdonság a mestertrénerek
tananyagához képest, mert kifejezetten a drogprevenciós szakemberek speciális tanulási szükségletei
miatt került ebbe a tananyagba.

FELÉPÍTÉSE

3. LEÍRÁS

A prezentáció:
- feleleveníti a jelenléti képzés során az érdekérvényesítésről tanult legfontosabb dolgokat,

- bemutatja a különböző prevenciós közegekben megvalósuló érdekérvényesítő akciókat.


184
- csoportok: hasonlít a csoportszobák funkcióhoz, de az e-learning kurzus során korábban már

185
2. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Szerepjáték – Érdekérvényesítés egy
kiválasztott programmal kapcsolatban
A WEBINÁRIUM célja egy szerepjáték megvalósítása virtuális környezet segítségével. A szerepjáték

segít a drogprevenciós szakembereknek egy kiválasztott program melletti érvelési készségeik
fejlesztésében.
A webinárium a mestertrénerek e-learning kurzusának együttműködő gyakorlati feladatát váltja le.
A webinárium VÁLASZTHATÓ.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon G2 modul e-learning felületén hozzunk létre egy WEBINÁRIUMOT. A

A webinárium során a trénerek „virtuális szobákat” hoznak létre a beszélgetéshez. Ebből a célból
javasoljuk az alábbi két funkció használatát:
Mivel a drogprevenciós szakemberek munkacsoportokban dolgoznak, a második megoldás a legjobb.

A funkciók helyes használatával kapcsolatos instrukciókért lásd az ASAP mestertrénerek útmutatója az
Integrált platformhoz című kiadványt.
3. LEÍRÁS
A webinárium elején minden drogprevenciós szakember ugyanabban a „virtuális helyiségben”

tartózkodik. Képernyője, vagy egy PowerPoint prezentáció megosztásával a tréner bemutat:
186
- egy listát, amelyen 6-7, az ÉJSZAKAI ÉLET témájával foglalkozó „helyi közösségi érdekhordozó”
szerepel
- a szerepjáték forgatókönyvét (mintaként lásd a következő fájlt: G2_UoL27-
Lesson2_Webinar_scenario.pdf).
Minden drogprevenciós szakembert hozzárendelünk egy, a listán szereplő egy konkrét

érdekhordozóhoz. Az egyes csoportokban minden drogprevenciós szakembert más-más
érdekhordozóhoz kell rendelni.
Ezt követően a drogprevenciós szakembereket csoportokba osztjuk (lehetőség szerint a platformon előre
megadott munkacsoportokba), amelyek párhuzamosan dolgoznak külön „virtuális környezetekben” 30-
45 percig (az időkeretet a feladat megkezdése előtt közölni kell). A különálló csoportmunka során a
csoportoknak szerepjátékot kell megvalósítaniuk egy „közösségi érdekhordozói bizottsági ülésen”, ahol
minden egyes résztvevőnek azonosulnia kell a neki kijelölt közösségi érdekhordozó szerepével (annak
megfelelő célok, érdekek és hibák mentén), és az ő perspektíváját kell megjelenítenie.
A „bizottságnak” egyetértésre kell jutnia a közös projektjük fő elemeit illetően:
- az elvárt kimenetek,
- annak magyarázata, hogy miért gondolják, hogy az adott program különösen hasznos lesz.
A csoport válasszon ki egy referenst, aki a feladat végén 5-10 percben bemutatja a többieknek a csoport
eredményeit:
- az ülés legfontosabb eredményei

- a szerepjáték során előforduló legérdekesebb dinamikák
A résztvevőkkel a webinárium előtt vagy alatt meg kell osztani az érdekhordozók listáját és a
forgatókönyv leírását is. Bármelyik megoldást választjuk is, fontos, hogy mindkét fájl kéznél legyen a
szerepjáték során.
A tréner a drogprevenciós szakembereket már a webinárium ELŐTT rendelje hozzá az

értekhordozókhoz. Lehetőség szerint a tréner mérlegelje, melyik drogprevenciós szakember melyik
szerepet tudná legjobban eljátszani. Egy másik lehetőség a szerepek betűrendben történő kiosztása. Az
is lehetséges, hogy a résztvevők menet közben választanak maguknak szerepeket, de előfordulhat, hogy
187
ez túl sok időt vesz igénybe.
188
1. GYAKORLAT - Érvelés a hatékony iskolai és családi alapú prevenció mellett
Ez a gyakorlat segít a drogprevenciós szakembereknek az iskolai és családi alapú beavatkozások

fontossága melletti érveléssel kapcsolatos készségeik fejlesztésében.
Az F modul sorrendben megelőzi ezt a gyakorlatot.
Az 1. ELMÉLETI RÉSZNEK sorrendben megelőzi ezt a gyakorlatot.

FELÉPÍTÉSE
A beszélgetés címe lehet például: Instrukciók: Érvelés a hatékony iskolai és családi alapú prevenció
mellett. A beszélgetést elindító poszt tartalmazza a feladat instrukcióit (példákért lásd a GYAKORLATI
TANÁCSOK táblázatot).
3. LEÍRÁS

Az 1. LÉPÉS kötelező, míg a 2. LÉPÉS VÁLASZTHATÓ, tehát eldönthetjük, hogy megvalósítjuk-e

vagy sem.
Ez a lépés egy iskolai vagy családi alapú prevencióval kapcsolatos „érdekérvényesítő tevékenységet”
szimulál. A feladat megvalósításához minden drogprevenciós szakembernek választania kell egy
189
fókuszterületet/kontextust egy listából. Az alábbiakban közlünk néhány lehetőséget (de ezeket össze is
lehet vonni):
- Hogyan magyarázná el (helyi vagy nemzeti szintű) politikusoknak az iskolai alapú prevenció előnyeit
és fontosságát?
- Hogyan győzne meg egy iskolaigazgatót, hogy fektessen be szisztematikus iskolai alapú
prevencióba?
- Hogyan győzné meg a helyi önkormányzat tisztségviselőit, hogy fektessenek be és működjenek együtt
az iskolákkal a szisztematikus iskolai alapú prevenció előmozdításában?
- Hogyan magyarázná el politikusoknak a családi alapú prevenció előnyeit és fontosságát?
- Hogyan győzné meg kollégáit, hogy fektessenek be a családi alapú prevencióba?
Ha megvan a fókuszterület/kontextus, a drogprevenciós szakembereknek az a feladatuk, hogy

készítsenek egy rövid prezentációt (.ppt) vagy Word dokumentumot, amelyben bemutatják kiválasztott
célcsoport meggyőzésére használt stratégiájukat.
Az eredményt küldjék el egy poszt csatolmányaként a munkacsoport fórumába.
Minden drogprevenciós szakembernek reagálnia kell valamelyik kollégája legalább egy hozzászólására,
lehetőség szerint egy másik fókuszterülettel/kontextussal kapcsolatban, mint amin ő maga dolgozott.
Reakciójukat a munkacsoport fórumán kell közzétenniük, közvetlenül az általuk elemzett üzenetre

reagálva.
Az időkeretek meghatározásánál vegyük figyelembe, hogy az 1. LÉPÉSNEK meg kell előznie 2.

LÉPÉST. Az 1. LÉPÉST legalább három felhasználónak teljesítenie kell ahhoz, hogy a 2. LÉPÉST el
lehessen kezdeni. Ez a megkötés kihatással lehet az időbeosztásra, és arra is, hogy drogprevenciós
szakemberek be tudják fejezni a feladatot, hiszen munkájuk más résztvevők munkájától függ.

190
Variációk

kapcsolatos észrevételeiket. A webinárium alatt is kijelölhetjük 2. LÉPÉS teljesítésének feltételeit.
Egy másik lehetőség, hogy a tréner számol be a feladatról, és a legérdekesebb hozzászólásokat beleszövi
a mondandójába, így osztva meg őket a webinárium résztvevőivel. Ebben az esetben a webináriumot a
modul végén kell megvalósítani.
Ha azt kérjük a résztvevőktől, hogy gondolataikat valamilyen speciális eszköz
segítségével osszák meg, győződjünk meg róla, hogy tudják az adott eszközt
használni.
! Ha azt kérjük, hogy egy fájlt CSATOLMÁNYKÉNT küldjenek el, lássuk el őket az
ehhez szükséges instrukciókkal. Ha azt kérjük tőlük, hogy használják a Platform
ADATBÁZIS-ESZKÖZÉT, kérjük meg, hogy olvassák el a vonatkozó instrukciókat
az ASAP Platform felhasználói kézikönyvében.

Instrukciók: A szerhasználat kockázati tényezői és következményei az dolgozó
felnőttekre nézve
1. LÉPÉS:
Ebben a feladatban egy iskolai vagy családi alapú prevencióval kapcsolatos
„érdekérvényesítő tevékenységet” kell szimulálni.
! Kérjük, olvassa el az alábbi fókuszterületeket és kontextusokat, és válassza ki azt,

amelyik a legszimpatikusabb:
- Hogyan magyarázná el (helyi vagy nemzeti szintű) politikusoknak az iskolai

alapú prevenció előnyeit és fontosságát?
- Hogyan győzne meg egy iskolaigazgatót, hogy fektessen be szisztematikus iskolai
alapú prevencióba?
- Hogyan győzné meg a helyi önkormányzat tisztségviselőit, hogy fektessenek be
191
és működjenek együtt az iskolákkal a szisztematikus iskolai alapú prevenció
előmozdításában?
- Hogyan magyarázná el politikusoknak a családi alapú prevenció előnyeit és
fontosságát?
- Hogyan győzné meg kollégáit, hogy fektessenek be a családi alapú prevencióba?
Ha megvan a fókuszterület/kontextus, készítsen egy rövid prezentációt (.ppt) vagy

Word dokumentumot, amelyben bemutatja a kiválasztott célcsoport meggyőzésére
használt stratégiáját.
Az eredményt küldje el egy poszt csatolmányaként a munkacsoport fórumába

[HATÁRIDŐ]-ig.
2. LÉPÉS:
Válassza ki valamelyik kollégája egyik hozzászólását, és reagáljon rá egy, a
fórumba küldött posztban [HATÁRIDŐ]-ig.
192
2. GYAKORLAT - Érvelés a hatékony munkahelyi prevenció mellett
Ez a gyakorlat segít a drogprevenciós szakembereknek a munkahelyi alapú beavatkozások fontossága

melletti érveléssel kapcsolatos készségeik fejlesztésében.
Az G1 modul 28. tanulmányi egysége sorrendben megelőzi ezt a gyakorlatot.
Az 1. ELMÉLETI RÉSZ sorrendben megelőzi ezt a gyakorlatot.

FELÉPÍTÉSE
A beszélgetés címe lehet például: Instrukciók: Érvelés a hatékony munkahelyi alapú prevenció mellett.
A beszélgetést elindító poszt tartalmazza a feladat instrukcióit (példákért lásd a GYAKORLATI
3. LEÍRÁS
A résztvevők munkacsoportokban dolgoznak, de a feladatok EGYÉNIEK.
Ez a gyakorlat kapcsolódik a G1 modul 1. GYAKORLATÁHOZ (Az alkohol és egyéb szerek

fogyasztásának következményei a dolgozó felnőttekre nézve) és kapcsolódik az ott elemzett
forgatókönyvek némelyikéhez. Ebben a gyakorlatban ezek közül néhányat részletesebben bemutatunk,
illetve használunk új forgatókönyveket is. Ezekben szerepelnek potenciálisan kockázatos helyzetek és
hatékony preventív intervenciók.
A drogprevenciós szakembereket arra kérjük, hogy elemezzék őket és válasszanak egyet közülük. Az
alábbiakban közlünk néhány lehetőséget (de ezeket össze is lehet vonni):
1. FORGATÓKÖNYV: TANÁR EGY KÖZEPES MÉRETŰ KÖZÉPISKOLÁBAN
193
A közepes méretű iskolában hagyomány a munkatársak születésnapjának megünneplése. Erre általában
péntekenként, az órák befejezése után kerül sor. A tanárok összegyűlnek a tanáriban, sütemény esznek
és konyakot vagy pezsgőt isznak. A helyi önkormányzat önt és egy önkormányzati tisztviselőt kérte
meg, hogy beszéljenek az iskola vezetésével.
Hogyan győzné meg az iskola vezetését, hogy változtassanak ezen a hagyományon?
2. FORGATÓKÖNYV: LOGISZTIKAI MUNKÁS, AKI KIS JÁRMŰVEKET VEZET EGY ÉPÍTŐIPARI

CÉG RAKTÁRTELEPÉN
Az illető építőipari cégnél néhány logisztikai munkás szerek hatásának jeleit mutatta miközben kis
járműveket vezetett a raktártelepen. Felmerült a gyanú, hogy hétvégénként kannabiszt fogyasztanak. A
cég HR részlege önt kérte meg, hogy segítsen megoldani a problémát.
Hogyan győzné meg a cég vezetését, hogy változtassanak a céges szabályokon?
3. FORGATÓKÖNYV: PÉNZTÁROS EGY NAGYOBB ÉLELMISZERLÁNC SZUPERMARKETJÉBEN
Egy nagyobb élelmiszerlánchoz tartozó szupermarketben azt veszik észre, hogy néhány pénztárosuk és
logisztikai dolgozójuk nagyon fáradtan, néha még ittas állapotban alatt érkezik munkába. Mivel a cégnél
nagy a fluktuáció, eddig szemet hunytak az ügy felett.
Hogyan győzné meg a cég vezetését, hogy avatkozzanak közbe? Mik volnának a beavatkozás előnyei?
4. FORGATÓKÖNYV: OSZTÁLYVEZETŐ EGY KORMÁNYHIVATALBAN
Egy kormányhivatalban pletykálni kezdtek, hogy az egyik osztályvezető mindig lekési határidőket,
jeleneteket rendez, túl sok bort iszik ebédnél, és másoknak kell fedeznie őt.
A hivatal dolgozójaként hogyan érvelne a prevenció mellett?
5. FORGATÓKÖNYV: SOFŐR EGY NAGY LOGISZTIKAI CÉGNÉL
Egy nagy logisztikai cég, amelynek autóbuszai és kamionjai is vannak, a közelmúltban megtudta, hogy
sofőrei rendszeresen fogyasztanak alkoholt a műszakjaik után, ami néha másnap is fáradtságot és zavart
okoz náluk. A problémát az is fokozza, hogy ha a munkatársak vészhelyzetbe kerülnek, akkor helyettest
kell találni.
194
Hogyan érvelne a cég vezetőjének a sofőrök egészségesebb és jobb életmódja mellett?
6. FORGATÓKÖNYV: NYERESÉGET ÜNNEPLŐ ÉTTEREM
A színvonalas éttermekben gyakran ünneplik a nyereséget puccos partikkal, és a munkatársak

bártúráival, amit részben az étterem fizet. Ilyenkor az alkohol mellett más szerek használata sem
szokatlan.
Hogyan hívná fel a vezetőség figyelmét a lehetséges következményekre és hátrányokra? Milyen

pozícióban kéne lennie ahhoz, hogy meggyőzze a vezetőséget, hogy szenteljenek figyelmet ennek a
kérdésnek?
7. FORGATÓKÖNYV: HELYI DÖNTÉSHOZÓ
Helyi döntéshozóként szeretné a figyelmet a munkahelyek dolgozók szerfogyasztásának csökkentésében

játszott szerepére irányítani. A közösségében látta, mennyire elterjedt a jó és kevésbé jó események
alkohollal és más szerekkel történő megünneplése, ami erőszakhoz, balesetekhez, és általában a
szerhasználatot támogató attitűdhöz vezet.
Hogyan győzné meg a közösséget és a munkahelyeket, hogy tegyenek lépéseket?
A drogprevenciós szakemberek feladata, hogy küldjenek egy posztot a fórumba, amelyben 3-5
elképzelés vagy érv szerepel, amelyeket a témával kapcsolatos érdekérvényesítés során használnának.
A témákban felvetett kérdések segíthetnek nekik.

KIMENETEKET és a munkához szükséges időkeretet, pl. legalább 10 napot.
Variációk

kapcsolatos észrevételeiket. Egy másik lehetőség, hogy a tréner számol be a feladatról, és a
legérdekesebb hozzászólásokat beleszövi a mondandójába, így osztva meg őket a webinárium
résztvevőivel. Ebben az esetben a webináriumot a modul végén kell megvalósítani.
195
Instrukciók: Érvelés a hatékony munkahelyi alapú prevenció mellett
Elemezze az alábbi forgatókönyveket, és válasszon egyet közülük:
1. FORGATÓKÖNYV: TANÁR EGY KÖZEPES MÉRETŰ KÖZÉPISKOLÁBAN
A közepes méretű iskolában hagyomány munkatársak születésnapjának

megünneplése. Erre általában péntekenként, az órák befejezése után kerül sor. A
tanárok összegyűlnek a tanáriban, sütemény esznek és konyakot vagy pezsgőt
isznak. A helyi önkormányzat önt és egy önkormányzati tisztviselőt kérte meg, hogy
beszéljenek az iskola vezetésével.
Hogyan győzné meg az iskola vezetését, hogy változtassanak ezen a hagyományon?
2. FORGATÓKÖNYV: LOGISZTIKAI MUNKÁS, AKI KIS JÁRMŰVEKET VEZET

EGY ÉPÍTŐIPARI CÉG RAKTÁRTELEPÉN
Az illető építőipari cégnél néhány logisztikai munkás szerek hatásának jeleit mutatta
! miközben kis járműveket vezetett raktártelepen. Felmerült a gyanú, hogy hétvégénként
kannabiszt fogyasztanak. A cég HR részlege önt kérte meg, hogy segítsen megoldani a
problémát.
Hogyan győzné meg a cég vezetését, hogy változtassanak a céges szabályokon?
3. FORGATÓKÖNYV: PÉNZTÁROS EGY NAGYOBB ÉLELMISZERLÁNC

SZUPERMARKETJÉBEN
Egy nagyobb élelmiszerlánchoz tartozó szupermarketben azt veszik észre, hogy

néhány pénztárosuk és logisztikai dolgozójuk nagyon fáradtan, néha még ittas
állapotban alatt érkezik munkába. Mivel a cégnél nagy a fluktuáció, eddig szemet
hunytak az ügy felett.
Hogyan győzné meg a cég vezetését, hogy avatkozzanak közbe? Mik volnának a
beavatkozás előnyei?
196
4. FORGATÓKÖNYV: OSZTÁLYVEZETŐ EGY KORMÁNYHIVATALBAN
Egy kormányhivatalban pletykálni kezdtek, hogy az egyik osztályvezető mindig

lekési határidőket, jeleneteket rendez, túl sok bort iszik ebédnél, és másoknak kell
fedeznie őt.
A hivatal dolgozójaként hogyan érvelne a prevenció mellett?
5. FORGATÓKÖNYV: SOFŐR EGY NAGY LOGISZTIKAI CÉGNÉL
Egy nagy logisztikai cég, amelynek autóbuszai és kamionjai is vannak, a

közelmúltban megtudta, hogy sofőrei rendszeresen fogyasztanak alkoholt a
műszakjaik után, ami néha másnap is fáradtságot és zavart okoz náluk. A problémát
az is fokozza, hogy ha a munkatársak vészhelyzet bekerülnek, akkor helyettest kell
találni.
Hogyan érvelne a cég vezetőjének a sofőrök egészségesebb és jobb életmódja
mellett?
6. FORGATÓKÖNYV: NYERESÉGET ÜNNEPLŐ ÉTTEREM
A színvonalas éttermekben gyakran ünneplik a nyereséget puccos partikkal, és a

munkatársak bártúráival, amit részben az étterem fizet. Ilyenkor az alkohol mellett
más szerek használata sem szokatlan.
Hogyan hívná fel a vezetőség figyelmét a lehetséges következményekre és

hátrányokra? Milyen pozícióban kéne lennie ahhoz, hogy meggyőzze a vezetőséget,
hogy szenteljenek figyelmet ennek a kérdésnek?
7. FORGATÓKÖNYV: HELYI DÖNTÉSHOZÓ
Helyi döntéshozóként szeretné a figyelmet a munkahelyek dolgozók

szerfogyasztásának csökkentésében játszott szerepére irányítani. A közösségében
látta, mennyire elterjedt a jó és kevésbé jó események alkohollal és más szerekkel
történő megünneplése, ami erőszakhoz, balesetekhez, és általában a szerhasználatot
197
támogató attitűdhöz vezet.
[HATÁRIDŐ]-ig küldjön egy posztot a fórumba, amelyben 3-5 elképzelés vagy

érv szerepel, amelyeket a témával kapcsolatos érdekérvényesítés során használna.
A témákban felvetett kérdések segíthetnek.
198
G2 MODUL – 32. TANULMÁNYI EGYSÉG: A bizonyítékalapú programok
kiválasztása
A résztvevők:
- meg tudják nevezni a bizonyítékalapú programok legfontosabb nemzetközi adatbázisait és ismerik

azok használatának alapjait,
- meg tudják nevezni a bizonyítékalapú programok legfontosabb nemzeti adatbázisait és ismerik azok
használatának alapjait.

A 32. TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI - A bizonyítékalapú programok kiválasztása
IDŐTARTAM
3. ELMÉLETI Közösségben K A tanulmányi egység kezdetétől
RÉSZ - megvalósítandó elérhető
INTERAKTÍV bizonyítékalapú
ANYAG programok kiválasztása
4. ELMÉLETI Az adatbázisok szerepe és K A tanulmányi egység kezdetétől
RÉSZ - fontossága elérhető
LETÖLTÉS
3. A bizonyítékalapú K Az (előkészítő) elméleti részek + a
GYAKORLAT programok kiválasztása gyakorlat legalább 2 hétig tart
199
3. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: Közösségben megvalósítandó
bizonyítékalapú programok kiválasztása
Ez az ELMÉLETI RÉSZ a 4. interaktív anyag önálló feldolgozására épül, melynek címe: Közösségben
megvalósítandó bizonyítékalapú programok kiválasztása.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon a G2 modul e-learning felületére feltöltött SCORM-kompatibilis 4. interaktív

anyag.
3. LEÍRÁS


200
4. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Az adatbázisok szerepe és fontossága

FELÉPÍTÉSE
- [G2_UoL32-Lesson4] ASAP ANYAGOK: Az adatbázisok szerepe és fontossága

3. LEÍRÁS

4. NOTES / SUGGESTIONS
Nincsenek.
201
3. GYAKORLAT - A bizonyítékalapú programok kiválasztása
Ez a gyakorlat segít a drogprevenciós szakembereknek a bizonyítékalapú programok kiválasztásával

kapcsolatos készségeik fejlesztésében.
Az 3. és 4. ELMÉLETI RÉSZ sorrendben megelőzi ezt a gyakorlatot.

FELÉPÍTÉSE
A beszélgetés címe lehet például: Instrukciók: A bizonyítékalapú programok kiválasztása. A
beszélgetést elindító poszt tartalmazza a feladat instrukcióit (példákért lásd a GYAKORLATI
3. LEÍRÁS
A résztvevők munkacsoportokban dolgoznak, de a feladatok EGYÉNIEK.
A 3. és 4. ELMÉLETI RÉSZ sorrendben megelőzi ezt a gyakorlatot. Ezekben az elméleti részekben

számos adatbázis említésre kerül, és egyet közülük, az Xchange adatbázist részletesen is bemutatunk.
Azponbana jelen gyakorlat egyik fontos célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek nemzeti
adatbázisokkal is. Ebből a célból a gyakorlatot annak az országnak az igényeihez kell igazítani, ahol a
kurzus megvalósításra kerül. Ezenkívül, mivel az F modulban két választható gyakorlat is szerepel,
amelyben bizonyítékalapú programokat elemeznek, ebben a gyakorlatban a programok
FÓKUSZÁT/KÖZEGÉT az előzőekben elemzett programok alapján kell megadni.
Az alábbiakban a gyakorlat általános leírása található. Ezt követően a Variációk szakaszban elemezzük
a fenti módosításokat és azokkal kapcsolatban adunk néhány ötletet.
ÁLTALÁNOS LEÍRÁS
202
Fórumba küldött posztban kérjük meg a drogprevenciós szakembereket, hogy elemezzék a 3. és 4.
ELMÉLETI RÉSZT, és lehetőség szerint küldjünk nekik linkeket is a nemzeti adatbázisokhoz a
Variációk szakaszban leírtak szerint.
Ezt követően a drogprevenciós szakembereket arra kérjük, hogy keressenek az adatbázisokban

bizonyítékalapú gyakorlatokat, illetve válasszanak ki két vagy három olyan bizonyítékalapú
beavatkozást, amelyeket szívesen megvalósítanának a saját közösségükben.
A programok FÓKUSZTERÜLETÉT/KÖZEGÉT a Variációk szakaszban leírtak szerint kell

kiválasztani. Mindenképpen kérjük meg a résztvevőket, hogy a nemzeti adatbázisokat részesítsék
előnyben.
A feladat végén kérjük meg őket, hogy küldjenek üzenetet a fórumba, amelyben:
- beszámolnak keresésük eredményeiről, és listába szedik a kiválasztott programokat (név és link).

- kiválasztják az egyik programot és részletesen beszámolnak róla, miért gondolják, hogy az adott
program jó választás lenne az ő közösségük számára.
Variációk
A FELADAT MÓDOSÍTÁSA AZ ADOTT ORSZÁG IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN
Ahol csak lehetséges, a nemzeti adatbázisok listája tartalmazza a 3. és 4. ELMÉLETI RÉSZBEN

megadott nemzetközi adatbázisokat is.
A gyakorlat megfelelő megvalósítását és kontextusba helyezését két fő probléma befolyásolhatja: a

drogprevenciós szakemberek nehézségei az angol nyelvvel (a nemzetközi adatbázisok kizárólag angol
nyelven érhetők el) és a nemzeti nyelvű adatbázisok egyes országokra jellemző hiánya. Ha az adott
ország is ezen országok közé tartozik, a probléma kezelésére a trénerek készítsenek rövid leírást néhány
olyan bizonyítékalapú beavatkozásról, amelyek nemzeti szinten valósultak meg – és esetleg néhány
olyan beavatkozásról is, amelyek az Xchange adatbázisban magas pontszámot kaptak – és használják
ezeket a leírásokat a feladat megvalósításához. A leírások legyenek kifejezetten rövidek (maximum 1-2
oldal), praktikusak, és használják ugyanazt a sablont. A fenti leírásokat egy MAPPÁBA gyűjtve töltsük
föl a tanegység felületére. A fórumba küldött instrukciókban az adatbázisokra mutató linkek helyén
hivatkozunk a leírásokra, vagy jelöljük meg őket alternatívaként.
203
A KÖZEG MEGHATÁROZÁSA
Az F modul – 24. TE – 1. gyakorlat és az F modul – 25. TE – 2. gyakorlat azt javasolja, hogy

keressünk és elemezzünk két iskolai és családi közegben zajló bizonyítékalapú intervenciót. Mindkét
gyakorlat választható.
Abban az esetben, ha a kurzus során nem végezték el ezt a két gyakorlatot, javasoljuk, hogy a
drogprevenciós szakemberek keressenek, és válasszanak ki három bizonyítékalapú beavatkozást az
alábbiak szerint:
- egy családi közegben zajló

- egy iskolai közegben zajló, és
- egy más közegben zajló, például környezeti, közösségi és kórházi/egészségügyi alapú, vagy
fiatalkorúak igazságügyi rendszerében, mentális egészségügyi/kezelő központokban, illetve szociális
szolgálatokon zajló beavatkozást.
Ha a fenti gyakorlatok közül egyet vagy kettőt elvégeztek a kurzus során, akkor javasoljuk, hogy a
drogprevenciós szakemberek keressenek két bizonyítékalapú megelőző beavatkozást az alábbi közegek
egyikében: környezeti, közösségi és kórházi/egészségügyi alapú, vagy fiatalkorúak igazságügyi
rendszerében, mentális egészségügyi/kezelő központokban, illetve szociális szolgálatokon.
Megjegyzések
Az időkeretek meghatározásánál vegyük figyelembe, hogy a drogprevenciós szakembereknek

előzetesen tanulmányozniuk kell a 3. és 4. ELMÉLETI RÉSZT.

KIMENETEKET és a munkához szükséges időkeretet: az egész tanulmányi egységre hagyjunk legalább
2 hetet.

Instrukciók: Közösségben megvalósítandó bizonyítékalapú programok
kiválasztása
! A következő új gyakorlat célja, hogy átültessék a gyakorlatba a bizonyítékalapú
megelőző beavatkozások ADATBÁZISAIRÓL tanultakat.
Először is arra kérjük, hogy:
204
- tanulmányozza a közösségben megvalósítandó bizonyítékalapú programok
kiválasztása című interaktív anyagot
- tanulmányozza az adatbázisok szerepéről és fontosságáról szóló előadás
jegyzetet (letöltendő .pdf)
A fenti anyagokban számos adatbázis szerepel, többek között az Xchange adatbázis,

amely részletesen is bemutatásra kerül. Ennek ellenére, mi arra kérjük, hogy fedezze
fel a nemzeti adatbázisokat is, például [PÉLDÁK].
Ehhez a feladathoz mindannyiukat arra kérjük, hogy böngésszék át a bizonyítékalapú

megelőző beavatkozások adatbázisait, és válasszanak ki két olyan bizonyítékalapú
beavatkozást, amelyet szívesen megvalósítanának a saját közösségükben.
Mivel az F modulban már elemeztek családi és iskolai alapú intervenciókat, most

arra kérjük önöket, hogy más közegekre koncentráljanak, például környezeti,
közösségi és kórházi/egészségügyi alapú, vagy fiatalkorúak igazságügyi
rendszerében, mentális egészségügyi/kezelő központokban, illetve szociális
szolgálatokon zajló intervenciókra.
Lehetőleg használjanak nemzeti adatbázisokat.
Ezt követően küldjenek üzenetet ebbe a beszélgetésbe (azzal, hogy válaszolnak erre
az üzenetre), amelyben:
- beszámolnak keresésük eredményeiről és listába szedik a kiválasztott

programokat (név és link)
- kiválasztják az egyik programot és részletesen beszámolnak róla, miért
gondolják, hogy az adott program jó választás lenne az közösségük számára.
A feladat határideje [HATÁRIDŐ].
Amennyiben bármilyen kérdésük van, föltehetik őket a fórumon, és szükség esetén

megbeszéljük őket
205
19. HALADÓ KÉPZÉS – H MODUL
A H MODUL ÁTTEKINTÉSE
30. TE Környezeti alapú beavatkozások a szerhasználati prevenció területén: a hatékony stratégiák
bizonyítékai és alapelvei
31. TE A média a szerhasználati prevencióban és a meggyőzés elméleteinek gyakorlati alkalmazása
A H MODUL ÁTFOGÓ TANULMÁNYI KIMENETEI
- Hogyan hatnak a makró- és mikrokörnyezetek a viselkedésre

- A környezeti alapú stratégiák szerepe a szerhasználati prevencióban, és a hatékony bizonyítékalapú
stratégiák ismerete
- Az éjszakai életben zajló prevenciós stratégiák legfontosabb elemeit képező bizonyítékalapú elvek
ismerete
- A hatékony közösségi szakpolitikák, szabályozások és beavatkozások bizonyítékainak és
alapelveinek ismerete
- Miért alkalmazzák széles körben a médialapú beavatkozásokat, és hogyan kell ezeket használni
- A médiakampányokkal kapcsolatos döntések során figyelembe veendő legfontosabb tényezők
ismerete
206
H MODUL – 30. TANULMÁNYI EGYSÉG: Környezeti alapú beavatkozások a
szerhasználati prevenció területén: a hatékony stratégiák bizonyítékai és
alapelvei
A résztvevők:
- el tudják mondani, hogyan hatnak a mikro- és makroszintű környezetek a viselkedésre, és hogyan

tudják a környezeti alapú beavatkozások megelőzni a szerhasználatot,
- el tudják mondani, mely bizonyítékalapú elvek játszanak kulcsszerepet az iskolai, a munkahelyi és
az éjszakai életben zajló prevencióban,
- ismertetni tudják a közösségi szintű szakpolitikákat, szabályozásokat és beavatkozásokat, és átlátják
a bizonyítékalapú környezeti stratégiákat,
- felismerik a hatékony és megvalósítható környezeti alapú intézkedések legfontosabb elemeit,
- képesek pozitív példákák segítségével érvelni a bizonyítékalapú környezeti prevenció mellett.

A 30. TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI - Környezeti alapú beavatkozások a
szerhasználati prevenció területén
IDŐTARTAM
1. ELMÉLETI Környezeti alapú K A modul első hete
RÉSZ – beavatkozások a
WEBINÁRIUM szerhasználati prevenció
területén
2. ELMÉLETI Mentimeter szimuláció és K A modul első hete
RÉSZ – a szimuláció
WEBINÁRIUM eredményeinek letöltése
+ LETÖLTÉS a
3. ELMÉLETI A környezeti alapú K A modul első hete
RÉSZ - preventív intervenciók
LETÖLTÉS három típusa
4. ELMÉLETI Referenciatanulmányok a V A modul első hete
RÉSZ - szerhasználati prevenció
LETÖLTÉS területén használt
környezeti alapú
beavatkozásokról
1. Környezeti alapú 1. LÉPÉS: K 1. LÉPÉS: legalább 1 hét
GYAKORLAT beavatkozások a 2a. LÉPÉS: V 2a. LÉPÉS: legalább 1 hét
szerhasználati prevenció 2b. LÉPÉS: K 2b. LÉPÉS: legalább 10 nap
területén 3. LÉPÉS: V 3. LÉPÉS: legalább 10 nap
2. Környezeti alapú 1. LÉPÉS: K 1. LÉPÉS: legalább 10 nap
GYAKORLAT beavatkozások 2. LÉPÉS: V 2. LÉPÉS: legalább 1 hét
(Mentimeter) 3. LÉPÉS: K 3. LÉPÉS: legalább 10 nap
3. LÉPÉS: az 1. GYAKORLAT
végén
207
1. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM: Környezeti alapú beavatkozások a
szerhasználati prevenció területén
A WEBINÁRIUM célja a Környezeti alapú beavatkozások a szerhasználati prevenció területén című

tanulmányi egység főbb tartalmi elemeinek bemutatása.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon a H modul e-learning felületén hozzunk létre egy WEBINÁRIUMOT. A

3. LEÍRÁS
A webinárium során a SZAKÉRTŐ megosztja saját az H_UoL30-Lesson1_Webinar.ppt alapján készült

prezentációját.
A prezentáció a mestertrénerek kurzusán elvégzett három elméleti rész tartalmára fókuszál:
- Környezeti alapú beavatkozások a szerhasználati prevenció területén

- Környezeti alapú beavatkozások
- Az éjszakai élet közege


208

209
2. ELMÉLETI RÉSZ - WEBINÁRIUM + LETÖLTÉS: Mentimeter szimuláció és
szimuláció eredményének letöltése
A WEBINÁRIUM célja a szerhasználati prevenció területén használt környezeti alapú beavatkozások

megfelelő értékelése főbb elemeinek bemutatása a MENTIMETER nevű eszközön végzett szimuláció
segítségével.
Összevonható az 1. ELMÉLETI RÉSSZEL.
Sorrendben megelőzi a 2. GYAKORLATOT

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon a H modul e-learning felületén hozzunk létre egy WEBINÁRIUMOT. A

A MENTIMETER szimuláció megvalósításához egy speciális MENTIMETER fiókot kell használni,

amelyet az ASAP projekt céljaira hoztunk létre. A fiók és a MENTIMETER alkalmazás használatával
kapcsolatos instrukciók megtalálhatók H_UoL30_Lesson2_Mentimeter-instructions.pdf
dokumentumban. A dokumentum trénereknek szól, és célja, hogy segítse őket a MENTIMETER
szimuláció megvalósításában. A dokumentum nem a drogprevenciós szakembereknek készült.
A szimuláció során a résztvevőket megkérjük, hogy több szempontból értékeljék egy szabályozás
megvalósíthatóságát egy többlépcsős, a MENTIMETER alkalmazás által vezetett folyamat során. Az
eredményeket .pdf dokumentumba is exportálhatjuk (instrukciókért lásd a fenti dokumentumot).
A MENTIMETER szimuláció eredményeit tartalmazó .pdf dokumentumot letölthetővé kell tennünk,

azért, hogy a 2. GYAKORLAT során használni tudjuk. A dokumentumot feltölthetjük a tanulmányi
egység felületére (legjobb megoldás) vagy csatolhatjuk a 2. gyakorlat instrukcióihoz.
3. LEÍRÁS
A MENTIMETER egy kvízkészítő alkalmazás, amelynek segítségével interaktív prezentációkat lehet
210
létrehozni. Ezek lehetővé teszik, hogy az előadások során kvízjátékokat szervezzünk is bonyolítsunk le,
hogy bevonjuk és felélénkítsük a közönséget.
A webinárium során a SZAKÉRTŐ a MENMTIMETER eszköz futtatásához a képernyőmegosztás

funkciót használja. Ahogyan az a H_UoL30_Lesson2_Mentimeter- instructions.pdf dokumentumban is
szerepel, egy nagyjából hat diából álló előadást már el is mentettünk az ASAP Mentimeter fiókjában.
A Mentimeter második diája leírja a szavazás kontextusát: Az önök régiójában legalizálják a kannabiszt:
az ezzel kapcsolatos konkrét szabályozást önöknek kell létrehozniuk. Amint ezt a diát bemutatjuk, a
résztvevő drogprevenciós szakembereknek az okostelefonjukkal (vagy azzal a számítógéppel, amit a
webinárium céljaira használnak) fel kell jelentkezniük a mentimeter.com oldalra és meg kell adniuk a
prezentáció képernyőjén megjelenő kódot, hogy szavazni tudjanak.
Kérjük meg a drogprevenciós szakembereket, hogy reagáljanak a MENTIMETER felületen megjelenő

állításokra. Például ebben az esetben kérhetjük azt, hogy: „értékeljék a szabályzói szempontokat” és
kínáljunk fel számos opciót.
Több szavazást is be lehet állítani lépésről lépésre.
A szavazás végén mindenképpen meg kell osztani az eredményeket, és meg kell beszélni a résztvevőkkel
az adatok és a percepcióik közti eltéréseket.
A webinárium funkcióinak megfelelő használatára vonatkozó részletes instrukciókat megtalálják az

ASAP mestertrénerek útmutatója az Integrált platformhoz című kiadványban.
Variációk
A MENTIMETER helyett választhatják az Integrált platform POOL funkcióját is (lásd az ASAP

mestertrénerek útmutatója az Integrált platformhoz című kiadványt).
211
3. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: A környezeti alapú preventív intervenciók
három típusa
Az elméleti rész sorrendben megelőzi az 1. és 2. GYAKORLATOT.

FELÉPÍTÉSE
- [H_UoL30-Lesson3] ASAP ANYAGOK: A környezeti alapú preventív intervenciók három típusa

3. LEÍRÁS

4. NOTES / SUGGESTIONS
Nincsenek.
212
4. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: Referenciatanulmányok a szerhasználati
prevenció területén használt környezeti alapú beavatkozásokról
Az elméleti rész célja a környezeti alapul beavatkozásokat kapcsolatos kiegészítő tartalom bemutatása,
különös tekintettel az éjszakai élet közegére.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon a H modul e-learning felületére számos .pdf dokumentumot töltünk fel, hogy a
felhasználók letölthessék. Feltölthetjük az összes megadott dokumentumot is, vagy választhatunk az
alábbiak közül:
- [H_UoL30-Lesson4a] EMCDDA JELENTÉS: Environmental substance use prevention

interventions in Europe
- [H_UoL30-Lesson4b] EMCDDA: Healthy Nightlife Toolbox – info sheet
- [H_UoL30-Lesson4c] Environmental scan
- [H_UoL30-Lesson4d] Zupan et al. – 2017 – Wine glass size in England from 1700 to 2017 a measure
of our time
- [H_UoL30-Lesson4e] Designing drunkenness
- [H_UoL30-Lesson4f] Clarke et al. – 2019 – Wine glass size and wine sales four replication studies
in one restaurant and two bars
Ha több mint két dokumentumot választunk, javasolt őket külön MAPPÁBA gyűjteni.
3. LEÍRÁS

Úgy is dönthetünk, hogy az összes megadott dokumentumot feltöltjük, és feldolgozásukat

VÁLASZTHATÓNAK állítjuk be. Ebben az esetben a dokumentumok letöltését az értékelés során
nem vehetjük figyelembe.
213
1. GYAKORLAT - Környezeti alapú beavatkozások a szerhasználati prevenció
területén
Ez a gyakorlat lehetőséget ad arra, hogy a szerhasználati prevenció területén alkalmazott környezeti

alapú beavatkozások feltételeit meghatározó szabályozási, gazdasági és fizikai tényezőkkel
foglalkozunk.
A 3. ELMÉLETI RÉSZ sorrendben megelőzi ezt a gyakorlatot.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon a H modul e-learning felületén létre kell hoznunk egy-egy FÓRUMOT minden
A beszélgetés címe lehet például: Instrukciók: Környezeti alapú beavatkozások a szerhasználati
prevenció területén. A beszélgetést elindító poszt tartalmazza a feladat instrukcióit (példákért lásd a
GYAKORLATI TANÁCSOK táblázatot).
3. LEÍRÁS

szakembereknek az oktató által küldött, a feladatok instrukcióit tartalmazó posztra kell válaszolniuk, és
meg kell osztaniuk válaszukat.
Az 1. és a 2b. LÉPÉS KÖTELEZŐ, míg a 2a. és a 3. LÉPÉS VÁLASZTHATÓ, tehát eldönthetjük, hogy
elvégezzük-e őket vagy sem.
A feladat elvégzéséhez ki kell választanunk egy konkrét kontextust. Javasoljuk, hogy igazítsanak egyet
az igényeikhez az alábbiak közül:
- veszélyeztetett környék egy nagyvárosban

- egy egész nagyváros
- egy bulinegyed vagy nagy szabadtéri fesztivál
214
Ha azonban úgy gondolják, hogy a saját országukban is találnak „értelmes” kontextust ehhez a
gyakorlathoz, akkor azt is használhatják.
A drogprevenciós szakembereknek a kiválasztott KONTEXTUSRA vonatkozóan az alábbi kérdésre kell

válaszolniuk:
Mik a legfontosabb kontextuális/környezeti elemek, amelyek befolyásolják és elősegítik a

szerhasználatot vagy az erőszakot (például megfélemlítést, szexuális erőszakot, vandalizmust) a
[VÁLASZTOTT KONTEXTUS]-ban/ben?
Válaszukban vegyék figyelembe azt a három fő nézőpontot (szabályozási, gazdasági és fizikai

aspektusok), amellyel a 3. ELMÉLETI RÉSZ (ezelőtt a gyakorlat előtt) foglalkozik.
Válaszaikat a munkacsoport fórumán kell közzétenniük.
2a. LÉPÉS – VÁLASZTHATÓ
Minden drogprevenciós szakember fűzzön megjegyzést a kollégái által közzétett legalább egy válaszhoz,
amely a sajátjától eltérő régióval/várossal foglalkozik.
Megjegyzéseiket a munkacsoport fórumán kell közzétenniük, az elemzett üzenetre adott közvetlen

válaszként.
2b. LÉPÉS – KÖTELEZŐ
Ennek a lépésnek is a 3. ELMÉLETI RÉSZ az alapja.
A drogprevenciós szakembereknek üzenetet kell küldeniük a munkacsoport fórumára, amelyben leírnak

három intézkedést – egy szabályozási, egy fizikai és egy gazdasági jellegűt – az 1. LÉPÉSBEN felvázolt
probléma kezelésére.
A drogprevenciós szakembereknek posztot kell küldeniük a munkacsoport fórumára, amelyben

bemutatnak egy legalább három, a környezeti alapú intervenció három dimenziójának mindegyikét
érintő intézkedésből álló INTERVENCIÓS CSOMAGOT. A javasolt intézkedések nem lehetnek
ugyanazok, mint az ELMÉLETI RÉSZBEN említett intézkedések.
215
Mivel egy posztban nehéz lehet bemutatni egy intervenciós csomagot, arra is megkérhetjük a
drogprevenciós szakembereket, hogy intervenciós csomagjukat prezentációban vagy Word
dokumentumban mutassák be, amit egy poszt csatolmányaként töltenek föl a fórumba. Az intervenciós
csomag bemutatására más választható lehetőségeket is javasolhatunk, például a gondolattérképet.
Az 1. LÉPÉST legalább három felhasználónak el kell végeznie ahhoz, hogy a 2a. LÉPÉST el lehessen
kezdeni.
Az 1. LÉPÉS nélkülözhetetlen a 3. LÉPÉSHEZ.


- 2a. LÉPÉS: legalább 1 hét
- 2b. LÉPÉS: legalább 10 nap
Az időkeret meghatározásánál vegyük figyelembe, hogy minden lépés szükséges előfeltétele a

következőnek, kivéve a 2a és 2b lépéseket, amelyek párhuzamosan is elvégezhetők.

Instrukciók: Környezeti alapú beavatkozások a szerhasználati prevenció
területén
1. LÉPÉS
Ez a gyakorlat vezeti be a H modul környezeti alapú intervenciókról szóló első
! tanulmányi egységét.
A [HATÁRIDŐ]-ig tartó gyakorlat során EGYÉNI munkát kell végezniük három fő

lépésben körülbelül […] héten keresztül.
Kezdjük az 1. lépéssel
216
Válaszoljanak az alábbi kérdésre:
Mik a legfontosabb kontextuális/környezeti elemek, amelyek befolyásolják és

elősegítik a szerhasználatot vagy az erőszakot (például megfélemlítést, szexuális
erőszakot, vandalizmust) a [VÁLASZTOTT KONTEXTUS]-ban/ben?
Válaszukat az alábbi három fő szempont szerint rendezzék:
- szabályozási,
- gazdasági,
- és fizikai aspektusok.
Inspirációként és segítségként töltsék le, és olvassák el A környezeti alapú preventív

intervenciók három típusa című dokumentumot.
Küldjenek üzenetet a fenti kérdésre válaszolva […]
Mindenképpen foglalkozzanak mindhárom javasolt szemponttal, mert ez értékelési

kritérium lesz.
Amennyiben bármilyen kérdésük van, föltehetik őket a fórumon, és szükség esetén

megbeszéljük őket.
2a. LÉPÉS
Elérkeztünk a gyakorlat 2. LÉPÉSÉHEZ.
[Néhányuknak még el kell végezniük az 1. LÉPÉST: kérjük, ezt mihamarabb tegyék

meg, hogy a kollégáik el tudják kezdeni a 2. LÉPÉST]
A 2. LÉPÉSBEN az a feladatuk, hogy reagáljanak a más országból vagy más

régióból érkezett kollégáik által az 1. LÉPÉSBEN küldött legalább egy
hozzászólásra (vagy ha lehet, egészítsék ki azt). Hozzászólásukat küldjék el
[HATÁRIDŐ]-ig.
2b. LÉPÉS
217
A környezeti alapú preventív intervenciók három típusa című dokumentum alapján
gondoljanak ki három intézkedést – egy szabályozási, egy fizikai és egy gazdasági
jellegűt – az első lépésben felvázolt probléma kezelésére.
Mindenképpen foglalkozzanak mindhárom javasolt szemponttal, mert ez értékelési

kritérium lesz. Hozzászólásokat küldjék el [HATÁRIDŐ]-ig.
3. LÉPÉS
[Néhányuknak még el kell végezniük az 1. LÉPÉST: kérjük, ezt mihamarabb tegyék

meg, mielőtt hozzálátnak a gyakorlat utolsó feladatához]
A gyakorlatot és a modult azzal szeretnénk befejezni, hogy megkérjük önöket,

dolgozzanak ki egy INTERVENCIÓS CSOMAGOT, amelyben legalább három
intézkedés szerepel: a környezeti alapú prevenció mindhárom dimenziójára egy.
A javasolt intézkedések nem lehetnek ugyanazok, mint A környezeti alapú preventív

intervenciók három típusa című dokumentumban szereplő intézkedések.
Az INTERVENCIÓS CSOMAGOT a fórumra küldött poszthoz csatolt PowerPoint

prezentációban vagy Word dokumentumban is beadhatják.
218
2. GYAKORLAT - Környezeti alapú beavatkozások (Mentimeter)
Ez a gyakorlat lehetőséget ad arra, hogy a környezeti alapú intézkedések értékelésével foglalkozzunk,

és támogatja a vélemények megosztását.
A 2. ELMÉLETI RÉSZ (WEBINÁRIUM + LETÖLTÉS) sorrendben megelőzi ezt a gyakorlatot.

FELÉPÍTÉSE
A beszélgetés címe lehet például: Instrukciók: Környezeti alapú beavatkozások (MENTIMETER). A
A 3. LÉPÉS célja, hogy a tanulmányi egységben szereplő két gyakorlat tanulmányi kimeneteit egyesítse
és alkalmazza a drogprevenciós szakemberek által a MENTIMETER eredmények elemzéséből
tanultakat az 1. GYAKORLAT során javasolt intervenciók elemzésére. A lépés „horizontális
szerepének” hangsúlyozására javasoljuk, hogy fórumon hozzanak létre kifejezetten erre a lépésre egy
„harmadik” megbeszélő szálat is.
3. LEÍRÁS

A gyakorlat a 2. ELMÉLETI RÉSZ során végrehajtott szimulációra alapul, és a MENTIMETER

alkalmazás támogatja. Azoknak drogprevenciós szakembereknek, akik nem tudtak valós időben részt
venni 2. ELMÉLETI RÉSZBEN, KÖTELEZŐ a webinárium VIDEÓFELVÉTELÉT megnézni
MIELŐTT RÉSZT VESZNEK EBBEN A GYAKORLATBAN.
A szimuláció során a résztvevőket arra kérjük, hogy a MENTIMETER eszköz által végigvezetett
219
többlépcsős folyamat során értékeljék a szabályozás megvalósíthatóságát. Az eredményeket rögzítettük
a MENTIMETERBEN és konvertáltuk egy .pdf dokumentumba, amely a 2. ELMÉLETI RÉSZ során
letölthető volt.
Az 1. és a 3. LÉPÉS KÖTELEZŐ, míg a 2. LÉPÉS VÁLASZTHATÓ, tehát eldönthetjük, hogy

elvégezzük-e vagy sem.
1. LÉPÉS – KÖTELEZŐ:
Amint megismerkedtek a MENTIMETER szimulációval a webinárium során (akár személyesen akár a

videót megnézve), és amint elemezték a .pdf dokumentumban közzétett eredményeket (2. ELMÉLETI
RÉSZ), minden drogprevenciós szakembert megkérünk, hogy KÜLDJÖN LEGALÁBB EGY
ÜZENETET fórumra az eredményekkel kapcsolatban, válaszolva az alábbi kérdésekre:
- Miért ezek a kollektív eredmények jöttek ki?

- Lát-e valamilyen mintázatot?
- Milyen példákat tud mondani lehetséges ártalmakra?
- Miért volnának nehezen megvalósíthatók?
2. LÉPÉS – VÁLASZTHATÓ:
Minden drogprevenciós szakembernek el kell olvasnia a munkacsoport fórumán közzétett

bejegyzéseket, és átfogó hozzászólást kell küldenie azokhoz, figyelembe véve a különböző kollégák
véleményét. A hozzászólásban nemcsak egyetértésüket vagy egyet nem értésüket kell kinyilvánítaniuk,
hanem érdemben hozzá is kell szólniuk a beszélgetéshez.
Javasolhatjuk a drogprevenciós szakembereknek, hogy alkalmazzák a „gondolatok beleszövésének”

technikáját (lásd GYAKORLATI TANÁCSOK).
3. LÉPÉS – KÖTELEZŐ:
Ennek a LÉPÉSNEK az a célja, hogy az 1. és 2. GYAKORLAT tanulmányi kimeneteit egyesítse. Ebből

a célból a drogprevenciós szakembereket arra kérjük, hogy küldjenek a Környezeti alapú beavatkozások
a szerhasználat területén című gyakorlat során általuk javasolt egyik intervenciós stratégiával foglalkozó
posztot a fórumra, amelyben válaszolnak az alábbi kérdésre:
Hogyan változtatná meg ezt az intézkedést, hogy javítsa annak megvalósítását, politikai
220
kivitelezhetőségét és elfogadottságát?
Figyelembe véve a mentimeter eredményekkel kapcsolatos megbeszéléseiket és elképzeléseiket.
Az 1. LÉPÉST legalább három felhasználónak el kell végeznie ahhoz, hogy a 2. LÉPÉST el lehessen
kezdeni.
Ennek a gyakorlatnak az 1. LÉPÉSÉT és az EGÉSZ 1. GYAKORLATOT el kell végezni, mielőtt

elkezdjük a 3. LÉPÉST.


Az időkeret meghatározásánál vegyük figyelembe, hogy minden lépés szükséges előfeltételek

következőnek.

Instrukciók: Környezeti alapú beavatkozások a szerhasználati prevenció
területén
1. LÉPÉS
A gyakorlat, amelyet most kezdünk a környezeti alapú beavatkozások

megvalósíthatóságával foglalkozik, [HATÁRIDŐ]-ig tart és három fő lépésből áll.
! A gyakorlat alapja a MENTIMETER alkalmazással végzett szimuláció. A

szimulációt a webinárium [2. ELMÉLETI RÉSZ] során végeztük el. Azoknak tehát,
akik nem tudtak valós időben részt venni a webinárium, meg kell nézniük a
VIDEÓFELVÉTELT MIELŐTT RÉSZT VESZNEK EBBEN A
GYAKORLATBAN.
A szimuláció során a résztvevőket arra kértük, hogy képzeljenek el egy helyzetet,
221
amelyben [PÉLDÁT] kell létrehozniuk: ebben a kontextusban a MENTIMETER
eszköz által végigvezetett többlépcsős folyamat során több szempontból értékelniük
kellett a szabályozás megvalósíthatóságát. Az eredményeket rögzítettük a
MENTIMETERBEN és konvertáltuk a csatolt dokumentumba a folyamat
eredményeivel együtt.
Az alapok tisztázása után következzen a GYAKORLAT 1. LÉPÉSE:
Amint megismerkedtek a MENTIMETER szimulációval a webinárium során (akár

személyesen akár a videót megnézve), és amint elemezték a .pdf dokumentumban
közzétett eredményeket (2. ELMÉLETI RÉSZ), KÜLDJENEK LEGALÁBB EGY
ÜZENETET a fórumra az eredményekkel kapcsolatban, válaszolva az alábbi
kérdésekre:
- Miért ezek a kollektív eredmények jöttek ki?

- Látnak-e valamilyen mintázatot?
- Milyen példákat tudnak mondani lehetséges ártalmakra?
- Miért volnának nehezen megvalósíthatók?
Kérjük, hogy véleményüket indokolják – különösen azok, akik „kiugróan eltérő”

válaszokat adtak (az egyes válaszok pontszámai nagyon eltérőek voltak, amiket az
eredményekben megjelenített átlagok nem tükröznek).
A fenti kezdő lépés határideje [HATÁRIDŐ].
Az oktatók ezen a fórumon segítenek önöknek a gyakorlathoz kapcsolódó

„szervezési” kérdésekben, míg a tartalmi kérdésekkel kapcsolatban a SZAKÉRTŐK
állnak rendelkezésükre a modul SZAKÉRTŐ VÁLASZOL fórumán.
2. LÉPÉS
Most arra kérjük önöket, hogy olvassák el kollégáik 1. LÉPÉSBEN küldött posztjait,
és álláspontjukat (ne csak egyet) figyelembe véve küldjenek átfogó hozzászólást a
fórumba. Hozzászólásukban ne csak egyetértésüket vagy egyet nem értésüket
nyilvánítsák ki, hanem mondjanak érdemi véleményt is. Például mutassanak rá
222
lehetséges káros hatásokra vagy a megvalósíthatóság korlátaira.
Javasoljuk, hogy véleményükben alkalmazzák a „gondolatok beleszövésének”

technikáját, vagyis egy üzenetben idézzenek különböző mondatokat különböző
hozzászólóktól „beleszőve” ezeket a gondolatokat a saját véleményükbe.
Például:
Tökéletesen egyetértek Kovács úrral, mikor azt írja, hogy …
„xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx”
De Kissnének is igaza van, mikor azt mondja …
„xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx” és
„xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx”
Tehát véleményem szerint az igazság a két nézőpont egyesítésében rejlik, vagyis …
Kérjük, küldjék el véleményüket [HATÁRIDŐ]-ig
3. LÉPÉS
Ennek a LÉPÉSNEK az a célja, hogy hogy a tanulmányi egységben szereplő két

gyakorlat tanulmányi kimeneteit egyesítse, és alkalmazza a MENTIMETER
eredmények elemzéséből tanultakat a másik gyakorlat során javasolt intervenciók
elemzésére.
Ebből a célból arra kérjük önöket, hogy küldjenek a Környezeti alapú beavatkozások
a szerhasználat területén című gyakorlat során önök általuk javasolt egyik
intervenciós stratégiával foglalkozó posztot a fórumra, amelyben válaszolnak az
alábbi kérdésre:
Hogyan változtatná meg ezt az intézkedést, hogy javítsa annak megvalósítását,

politikai kivitelezhetőségét és elfogadottságát? Figyelembe véve a mentimeter
eredményekkel kapcsolatos megbeszéléseiket és elképzeléseiket.
223
224
H MODUL – 31. TANULMÁNYI EGYSÉG: A média a szerhasználati prevencióban
és a meggyőzés elméleteinek gyakorlati alkalmazása
A résztvevők:
- felismerik a sikeres/sikertelen média alapú prevenciós kampányok főbb elemeit,

- felismerik azokat a főbb elemeket, amelyeket egy médiakampányt támogatásáról hozott döntés során
figyelembe kell venni,
- el tudják mondani, hogyan lehet a meggyőzés elméleteit átültetni a gyakorlatba.

A 30. TE ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELADATAI - A média szerhasználati prevencióban és
meggyőzéssel méreteinek gyakorlati alkalmazása
IDŐTARTAM
5. ELMÉLETI Példák médiaalapú K A modul első hetében legalább 3
RÉSZ – meggyőzésre és hétig
INTERAKTÍV szerhasználati problémákra
ANYAG
6. ELMÉLETI Miért használjunk médiát a K A modul első hetében legalább 3
RÉSZ – szerhasználati hétig
INTERAKTÍV prevencióban?
ANYAG
7. ELMÉLETI A média természete és a V A modul első hetében legalább 3
RÉSZ – média befogadókra hétig
INTERAKTÍV gyakorolt hatásának
ANYAG elméletei
8. ELMÉLETI Mit kell figyelembe venni K A modul első hetében legalább 3
RÉSZ – egy médiakampány hétig
INTERAKTÍV előkészítésekor?
ANYAG
9. ELMÉLETI EQUIP ellenőrzőlista K A modul első hetében legalább 3
RÉSZ – hétig
LETÖLTÉS
3. Példák médiaalapú K 1. LÉPÉS: legalább 10 nap
GYAKORLAT meggyőzésre és 2. LÉPÉS: legalább 10 nap
szerhasználati problémákra
225
5. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: Példák médiaalapú meggyőzésre és
szerhasználati problémákra
Ez az ELMÉLETI RÉSZ az 5. interaktív anyag önálló feldolgozására épül, melynek cím: Példák
médiaalapú meggyőzésre és szerhasználati problémákra.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon a H modul e-learning felületére feltöltött SCORM-kompatibilis 5. interaktív

anyag.
3. LEÍRÁS


226
6. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: Miért használjunk médiát a
szerhasználati prevencióban?
Ez az ELMÉLETI RÉSZ a 6. interaktív anyag önálló feldolgozására épül, melynek címe: Miért
használjunk médiát a szerhasználati prevencióban?

FELÉPÍTÉSE

anyag.
3. LEÍRÁS


227
7. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: A média természete és a média
befogadókra gyakorolt hatásának elméletei
Ez az ELMÉLETI RÉSZ a 7. interaktív anyag önálló feldolgozására épül, melynek címe: A média
természete és a média befogadókra gyakorolt hatásának elméletei.

FELÉPÍTÉSE

anyag.
3. LEÍRÁS

elméleti rész VÁLASZTHATÓ, tehát eldönthetjük, hogy megosztjuk-e a drogprevenciós
szakemberekkel, vagy sem. Megoszthatjuk az anyagot VÁLASZTHATÓKÉNT is, ebben az esetben a
drogprevenciós szakemberek döntik el, hogy elemzik-e vagy sem. Akárhogyan is, a végső értékelés
során a 7. interaktív anyag önálló feldolgozását nem kell figyelembe venni.

válasszuk ki felhasználók tevékenységének követésére (ha VÁLASZTHATÓKÉNT osztjuk meg az
anyagot, NE KÖVESSÜK ANNAK FELDOLGOZÁSÁT).
228
8. ELMÉLETI RÉSZ - INTERAKTÍV ANYAG: Mit kell figyelembe venni egy
médiakampány előkészítésekor?
Ez az ELMÉLETI RÉSZ a 8. interaktív anyag önálló feldolgozására épül, melynek címe: Mit kell
figyelembe venni egy médiakampány előkészítésekor?

FELÉPÍTÉSE

anyag.
3. LEÍRÁS


229
9. ELMÉLETI RÉSZ - LETÖLTÉS: EQUIP ellenőrzőlista
Az elméleti rész sorrendben megelőzi az 3. GYAKORLATOT.

FELÉPÍTÉSE
Az Integrált platformon a H modul e-learning felületére .pdf dokumentumot töltünk fel, hogy a
- [H_UoL31-Lesson9] ASAP ANYAGOK: EQUIP ellenőrzőlista

3. LEÍRÁS

Nincsenek.
230
3. GYAKORLAT - Példák médiaalapú meggyőzésre és szerhasználati
problémákra
Ez a gyakorlat az 5., 6., 8. és 9. ELMÉLETI RÉSZ tartalmára alapul, és a médiaalapú meggyőzéssel,

illetve szerhasználati problémákkal foglalkozik, amelyeket véleményezni és értékelni kell.
Ez a gyakorlat nem az üzenetek tervezéséről szól. Sokkal inkább segít okosan érvelni az
erőforrásigényes, rossz médiakampányok ellen, és támogatni a kevés ígéretes kezdeményezést. A
drogprevenciós szakembereknek gyakran kell véleményezniük finanszírozása javasol kampányokat.
Erre a feladatra készítjük fel őket.

FELÉPÍTÉSE
A beszélgetés címe lehet például: Instrukciók: Médialapú meggyőzés és szerhasználati problémák. A
3. LEÍRÁS

Az 1. és 2. LÉPÉS IS KÖTELEZŐ.
A gyakorlatot akkor kell elvégezni, ha a drogprevenciós szakemberek minden közreadott interaktív

anyagot elemeztek, és az EQUIP ellenőrzőlistát is letöltötték.
1. LÉPÉS
A Példák médialapú meggyőzésre és szerhasználati problémákra című 5. INTERAKTÍV ANYAG két

médiakampányt mutat be példaként (az egyik sikeres, a másik nem). A drogprevenciós szakembereket
231
arra kérjük, hogy ÉRTÉKELJÉK a két kampányt az EQUIP ellenőrzőlista segítségével, és értékelésükről
küldjenek rövid leírást a munkacsoport fórumába küldött üzenetben.
Amikor az ASAP szakértők által javasolt példák értékelésével végeztek, a drogprevenciós

szakembereket arra kérjük, hogy ők is javasoljanak értékelendő médiakampányokat. Olyan
médiakampányt kell javasolniuk, amelyet már ismernek, és amelyet a saját régiójukban/városokban
valósítottak meg.
A feladat elvégzéséhez posztot kell küldeniük a munkacsoport fórumába, amely:
- A POSZT SZÖVEGÉBEN tartalmazza a kiválasztott médiakampány rövid leírását (esetleg

videókkal, weboldallal és képekkel),
- MELLÉKLETKÉNT egy Word dokumentumban tartalmazza a kiválasztott kampány EQUIP
ellenőrzőlista alapján elkészített ÉRTÉKELÉSÉT (kb. 1-2 oldal).


Az időkeret meghatározásánál vegyük figyelembe, hogy az 1. LÉPÉS sorrendben megelőzi a 2. LÉPÉST

és a tanulmányi egység minden ELMÉLETI RÉSZE megelőzi ezt a gyakorlatot.

Instrukciók: Médialapú meggyőzés és szerhasználati problémák
Ezzel a gyakorlattal a H modul 2. tanulmányi egységének médiaalapú meggyőzéssel
! és szerhasználati problémákkal kapcsolatos fórumát indítjuk el. A gyakorlat

[HATÁRIDŐ]-ig tart, és két fő lépésből áll, amelyet egyénileg tudnak elvégezni.
Elemezték már a tanulmányi egységben javasolt interaktív anyagokat? Ezek

elemzése szükséges előfeltétele ennek a gyakorlatnak.
232
Amint az elemzéssel végeztek, elkezdhetik az 1. LÉPÉST
1. LÉPÉS – [HATÁRIDŐ]
A Példák médialapú meggyőzésre és szerhasználati problémákra című 5.

INTERAKTÍV ANYAG két médiakampányt mutat be példaként (az egyik sikeres,
a másik nem).
Kérjük, ÉRTÉKELJÉK a két kampányt az EQUIP ellenőrzőlista és az interaktív

anyagban bemutatott, illetve .pdf formában a tanulmányi egység felületéről
letölthető, Mit kell figyelembe venni egy médiakampány előkészítésekor? című
dokumentum segítségével, és az értékelésükről küldjenek rövid leírást ebbe a
beszélgetésbe (úgy, hogy válaszolnak erre az üzenetre).
2. LÉPÉS – [HATÁRIDŐ]
Amikor az ASAP szakértők által javasolt példák értékelésével végeztek, kérjük,

önök is javasoljanak értékelendő médiakampányokat. Olyan médiakampányt kell
javasolniuk, amelyet már ismernek, és amelyet a saját régiójukban/városokban
valósítottak meg.
A feladat elvégzéséhez küldjenek üzenetet ebbe a beszélgetésbe [HATÁRIDŐ]-ig,

amely:
- a POST SZÖVEGÉBEN tartalmazza a kiválasztott médiakampány rövid leírását

(esetleg videókkal, weboldallal és képekkel),
- MELLÉKLETKÉNT egy Word dokumentumban tartalmazza a kiválasztott
kampány EQUIP ellenőrzőlista alapján elkészített ÉRTÉKELÉSÉT (kb. 1-2
oldal).
233
20. Melléklet
Az alábbiakban a sikeres képzéshez találnak javaslatokat.
Csoportvezetés
A 15 főnél több résztvevővel megrendezett többnapos kurzusok megtartásához két tréner szükséges.
Ezenkívül ideális, ha van egy plusz személy is, aki a szervezési és logisztikai kérdésekben támogatja
őket, különösen 15 főnél nagyobb csoportok esetén.
Helyszín
Ahol lehetséges, mindenképpen biztosítsunk egy nagy termet, amelyben az egész csoport elfér. A
teremben legyen projektor, számítógép, flipchart, filctollak és LCD pointer. Ha lehetséges,
gondolkodjunk azon is, hogy minden munkacsoport számára biztosítsunk külön termet a képzés során.
Ez a csoportmunka során is lehetővé teszi a nyugodt és kényelmes környezetben történő munkavégzést.
Óraszervezés
Az alábbiakban olyan ötleteket találnak, amelyekkel javítani tudják az órai élményt:
A trénert arra bátorítjuk, hogy ösztönözze a résztvevők közötti aktív interakciót, és mindenképpen
noszogassa azokat, akik a háttérbe húzódnak, illetve intse önmérsékletre azokat, akik mindig
közbeszólnak.
Az egész tréning során, de különösen a csoportmunka alatt a tréner figyeljen arra, hogy:
- világos instrukciókat adjon, hogy a feladatok valóban elérjék céljukat, és

- mindig foglalja össze a csoportmunka legfontosabb témáit, illetve a tanulmányi egységek végén a
„fontos tanulságokat”.
A tréner támogassa a barátságos légkör kialakulását és ösztönözze a résztvevőket, hogy megnyíljanak.
A tréner használhatja a PAX Quiet módszert. Ez egy, eredetileg a PAX GBG (Good Behaviour Game)
programból származó, a támogató osztálytermi környezet kialakítására és fenntartására használt
stratégia. Egy olyan jelről van szó, amely azt jelzi, hogy a résztvevők hagyják abba, amit csinálnak.
Segítségével jelezni tudjuk az átmeneteket, és fel tudjuk hívni a résztvevők figyelmét. A tréner vizuális
jelzésként használhatja béke kézjelét (vagy bármilyen más vizuális jelet, például egyszerű kézfeltartást).
A résztvevők erre úgy válaszolnak, hogy maguk is felmutatják ugyanazt a kézjelet, ezzel jelezve, hogy
234
készen állnak a figyelésre és a tanulásra. A tréner biztathatja a résztvevőket is, hogy használják ezt a
jelet, amikor figyelmet akarnak kérni, amikor a csoportban túl nagy a zaj, vagy a képzés túlságosan
intenzív. A módszer segít gyorsan és csendben felhívni a résztvevők figyelmét, miközben csökkenti a
szorongás tüneteit, a dacos ellenállást és/vagy a traumát. Dicsérjük meg a résztvevőket minden
alkalommal, amikor gyorsan reagálnak a megbeszélt jelre.
Csoportalakítás
A kisebb csoportok több lehetőséget kínálnak a résztvevőknek, hogy aktív szerepet vállaljanak a
képzésben. Az alábbiakban arra mutatunk néhány lehetőséget, hogyan oszthatjuk a résztvevőket kisebb
csoportokba:
1. Tegyünk négy vagy öt különböző édességet, vagy színes papírt egy zacskóba. Ahogy a résztvevők
megérkeznek a terembe, kérjük meg őket, hogy húzzanak egy-egy édességet vagy színes papírt és
az édesség típusa vagy papír színe szerint rendeződjenek csoportokba,
2. Kérjük meg a résztvevőket, hogy találják meg a csoport azon tagjait, akik télen, tavasszal, ősszel
vagy nyáron születtek,
3. Hozzunk az órára egy csomag kártyát, amelyek 1-5-ig meg vannak számozva. A csoportokat azokból
is összeállíthatjuk, akik azonos számot húznak, de azokból is, akiknél páros, illetve páratlan szám
van,
4. Készítsünk különböző gyümölcsöket, például almát, narancsot körtét banánt stb. ábrázoló képes
kártyákat, és kérjük meg a résztvevőket, hogy álljanak csoportba azokkal, akiknél ugyanolyan
gyümölcsöt ábrázoló kártya van.
Energetizáló feladatok
Az alábbiakban a tréning során használható energetizáló feladatokat mutatunk be, de a trénerek

használhatják a saját feladataikat is. Ezek a feladatok segíthetnek megemelni a résztvevők
energiaszintjét, bemelegíteni a csoportot és motiválni a tagok közötti interakciót, amikor csak erre
szükség van:
- Egy, kettő, ping, négy, pong (http://www.funretrospectives.com/one-two-ping-four-pong/). A

résztvevők körbeállnak, és eldöntik, milyen irányba haladnak (az óramutató járásával megegyező
vagy ellentétes irányba). Valaki elkezdi a sort egy olyan pozitív számmal, amely nem a 3 vagy az 5
többszöröse. A sorban utána következő magában egyet hozzáad az elhangzott számhoz, majd ha az
adott szám nem a 3 vagy az 5 többszöröse, akkor kimondja számot. Ha a szám a 3 többszöröse, akkor
235
azt mondja helyette, hogy ping és tapsol egyet, és ha a szám az 5 többszöröse, akkor azt mondja
helyette, hogy pong és ugrik egyet. Nagy csoportok esetén érdemes kiállítani a körből azokat a
résztvevőket, akik hibáznak, vagy akik mást tévesen hibázással vádolnak.
- Banános játék. Kiválasztunk egy banánt, vagy egy másik tárgyat, például egy kulcscsomót. A
résztvevők körbeállnak kezüket a hátuk mögött tartva. Egy önként jelentkező beáll a kör közepére.
A facilitátor körbesétál a kör körül, és titokban egy banánt csúsztat valakinek a kezébe. Ezt követően
a résztvevők a banánt titokban körbeadják a hátuk mögött. A kör közepén álló önkéntes feladata,
hogy tanulmányozza a körben állók arcát, és találja ki, kinél van a banán. Ha ez sikerül, az önkéntes
beáll a körbe, és az, akinél a banán volt átveszi a helyét a kör közepén, és vele folytatódik a játék.
- Érints meg valami kéket. Kérjük meg a résztvevőket, hogy álljanak fel. Mondjuk el nekik, hogy
mindenkitől azt fogjuk kérni, hogy érintsenek meg valami kéket, és akkor oda kell menniük egy kék
tárgyhoz, és meg kell érinteniük. Ez lehet egy kék ing, toll, cipő vagy bármi más. Folytassuk a játékot
úgy, hogy kérjük meg a résztvevőket, hogy ők mondják meg, mit kell megérinteni a következő
körben.
Kooperatív tanulási módszerek
A kooperatív tanulás12 olyan oktatási megközelítés, amelynek célja az osztálytermi tevékenységek

elméleti és társas tanulási élményekbe történő szervezése. A résztvevők elméleti célok elérése érdekében
közösen oldanak meg feladatokat. A tréner szerepe az információmegosztástól a résztvevők tanulásának
megkönnyítéséig változik. Ha a csoport sikeres, mindenki sikeres.
A kooperatív tanulás, felnőttoktatás és kísérleti oktatási stratégiák témakörében számos forrás érhető el.
Az alábbiakban a tréning során használt módszerket mutatjuk be:
- Gondolkodj-dolgozz párban-oszd meg. Ezt a kooperatív tanulási módszert eredetileg Frank T.

Lyman (1981)13 dolgozta ki. A Gondolkodj-dolgozz párban-oszd meg inkább a tanulócsoportok
szervezésének módja, mint módszertan: az egész az együttműködésről szól. A következő részekből
áll:
• a résztvevők csendben fontolóra vesznek egy problémát. Le is írhatják gondolataikat, vagy
egyszerűen csak fejben végiggondolják azokat
• jelzésre a résztvevők párba rendeződnek és elmondják gondolataikat, majd meghallgatják társuk
12
Ross, J. &Smythe, E. (1995). Differentiating cooperative learning to meet the needs of gifted learners: A case for
transformational leadership. Journal for the Education of the Gifted, 19, 63-82.
13
Lyman, F.T. 1981. The responsive classroom discussion: The inclusion of all students. In Mainstreaming Digest,
ed. A.Anderson, 109-113. College Park: University of Maryland Press
236
gondolatait
• a páros beszélgetést követően a tanár hozzászólásokat kér az egész csoporttól.
- Akvárium. Az Akvárium módszer a beszélgetés demokratikus megközelítése, amely során egy

csoport tagjai egyenrangú félként vitatnak meg egy témát a moderátor/facilitátor közvetlen
beavatkozása nélkül (a moderátor/facilitátor azonban tagként maga is részt vehet). A módszert arra
dolgozták ki, hogy a beszélgetések során gyakran előforduló problémákat (pl. mindig ugyanazok
beszélnek, a többiek nem figyelnek, néhányan túl szégyenlősek ahhoz, hogy megszólaljanak)
kiküszöböljék. Hogyan is kell megvalósítani ezt a módszert:
• Osszuk a csoportot beszélőkre és hallgatókra, négy résztvevőt pedig kérjünk meg, hogy
helyezkedjenek el terem közepén négy széken ülve. A csoport többi tagja ezek körül a székek
körül ül (ideális esetben körben).
• A tréner egy tábláról/moderációs kártyáról felolvasott kezdő kérdéssel indítja el beszélgetést a
belső kör tagjai közt. A külső kört arra kéri, hogy hallgassák figyelmesen a beszélgetést, és
alakítsák ki véleményüket arról, ami középen elhangzik.
• Hagyjuk a belső kört beszélgetni (legfeljebb 5 percig). Szükség esetén a flipchartra felírt további
kérdésekkel élénkítsük a beszélgetést.
• Állítsuk meg a beszélgetést. Most a belső kör hallgat, és a külső kör beszéli meg, amit eddig
hallott.
• Kérjük meg a külső kört, hogy koncentráljanak a problémás kérdésekre, és arra, ami még nem
hangzott el.
• Ha még van időnk, kérjünk meg másik négy embert, hogy jöjjenek be középre, és adjunk nekik
eddig még meg nem beszélt kérdéseket a listánkról.
- Mozgó körök. A feladat célja a váltott partnerekkel történő eszmecsere, miközben számos különböző
nézőpontot ismerhetünk meg. A módszert használhatjuk köztes megbeszélésekre és rövid
beszámolókra az órák végén. A mozgó körök nevű feladatban a résztvevők egy belső és egy külső
körben, vagy egymással szemben két sorban ülnek vagy állnak.
a. Első kör
• Osszuk a csoportot két egyenlő méretű kisebb csoportra (ha páratlanul vannak, nevezzünk ki
egyvalakit megfigyelőnek). Az egyik csoportból lesz a belső kör, másikból a külső. A résztvevők
üljenek vagy álljanak szembe egymással.
• Kérjük meg őket, hogy beszélgessenek partnerükkel legalább egy érdekes és egy nehéz
237
problémáról, amely az előző órán szóba került.
b. Második kör
• Kérjük meg a külső kört, hogy az óramutató járásával megegyező irányban lépjenek két
résztvevővel arrébb
• Az érdekes és a nehéz problémát most a következő partnerrel beszéljék meg.
c. További körök
• Figyeljük meg a csoportot: ha élvezik a beszélgetést és az hasznos számukra, folytassuk további

körökkel.
- Suttogó csoportok. A suttogó csoportok közelebb hozzák a résztvevőket egymáshoz és lehetőséget

teremtenek az egyedi gondolatok megjelenésére, azáltal, hogy olyan csoportközi beszélgetéseket
hoznak létre, amelyeket a facilitátora(ok) nem követnek nyomon. Ráadásul ez a feladat támogatja az
önreflexiót és a tanulási folyamat verbalizációját.
• Kérjük meg a résztvevőket, hogy alakítsanak háromfős csoportokat, és beszéljék meg a három
legfontosabb gondolatot, fogalmat vagy dolgot, amelyről a tanulmányi egység során hallottak.
• Kérjük meg őket, hogy találjanak egy közös dolgot gondolatot vagy fogalmat, amely a
tanulmányi egység során került elő.
• Minden csoport beszámol a többieknek.
- Angol vita. Ez a strukturálatlan óraösszefoglalás egyik alternatívája, de használható az Akvárium,

vagy a Mozgó körök módszer helyett is. Célja, hogy világosan megfogalmazza és összehozza az
egymásnak ellentmondó véleményeket.
• Osszuk a csoportot mellette és ellene érvelő csoportra. Írjuk föl a táblára/flipchartra a
vitaindítókat:
• pl. „Ha lenne egy adott prevencióra költhető összegem a közösségemben, azt környezeti alapú
prevencióra költeném, nem pedig családi programokra.” Használhatunk olyan témát is
megbeszélésre, amely a képzés során merült fel.
• Kérjük meg a mellette és ellene érvelő csoportokat, hogy gyűjtsenek össze néhány érvet (akár az
EUPC kézikönyv segítségével) a csoporton belül és írják le, anélkül, hogy megmutatnák azokat
másik csoportnak (5 perc).
• Most kérjük meg a csoportokat vagy álljanak fel egymással szemben. A mellette érvelő csoport
egyik tagja elkezd beszélni (betartva az időkeretet). Azután az ellene érvelő csoport válaszol az
238
első ellenérvvel a mellette érvelők első érvére, majd elmondják saját első érvüket.
• Ismét a mellette érvelők következnek.
• Szakítsuk félbe a beszélőket, ha átlépik az időkeretet (30 másodperc-1 perc). Az Angol vita végén
megbeszélhetjük az érveket az egész csoporttal, sőt akár szavazhatunk kis róluk. Zárjuk le a vitát
konklúzióval, amelyben hangsúlyozzuk a bizonyítékalapú kérdések fontosságát a vitában.
- Kvízkészítő alkalmazás. A Kvízkészítő alkalmazások olyan szoftverek, amelyeket interaktív

prezentációk készítésére használnak. Lehetővé teszik, hogy valós idejű kvízeket szervezzünk és
bonyolítsunk le a prezentáció során, hogy stimuláljuk és bevonjuk a közönséget. Az online fellelhető
alkalmazások, például Kahoot!, Mentimeter, Socrative, stb. bármelyikét használhatjuk.
239
21. Hivatkozások
Brotherhood A., Sumnall H., 2011.European drug prevention quality standards. A manual for
preventionprofessionals. EMCDDA.
https://www.emcdda.europa.eu/publications/manuals/prevention-standards
CEDEFOP 2009. The shift to TANULMÁNYI KIMENETEK: policies and practices in Europe.
Luxembourg: Publications Office. Cedefop reference series; No 72.
http://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and- resources/publications/3054
CEDEFOP, 2014: Terminology of European education and training policy. A selection of 130 key
terms.Luxembourg:Publications Office of the European Union. Second Edition.
http://www.cedefop.europa.eu/files/4117_en.pdf
CEDEFOP, 2016.Application of TANULMÁNYI KIMENETEK approaches across Europe; a

comparative study.Luxembourg: Publications Office. Cedefop reference series; No 105.
http://dx.doi.org/10.2801/24220
CEDEFOP, 2017.Defining, writing and applying TANULMÁNYI KIMENETEK. A European

handbook. Retrievedfrom http://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-
resources/publications/4156
Donini R., Zunino A., Balugani R., Panza M., Romani F., Brotherhood A., 2015. EDPQS Toolkit 3:
training to support the use and implementation of the EDPQS (“Training Toolkit”). A toolkit
for thosewishing to provide training on quality standards in prevention. Liverpool: Centre for
Public Health.
https://www.emcdda.europa.eu/drugs-library/edpqs-toolkit-3-training
Donini R., Zunino A., Congiu D., Piana M., Carrozzino R. (ASL 2, Italy), Coone A. (HoGent,
Belgium),Jungaberle H. (FINDER Prevention and Drug Science, Germany), Streimann K,
Sokk T. (National Institute for health development, Estonia), Okulicz K., Sedek P. (PARPA,
Poland), Košir M., Talic S. (UTRIP, Slovenia) and the UPC-Adapt Partnership, 2018.
European Prevention Curriculum: DOP training. Trainer's guide (in press).
EMCDDA, 2019.European Prevention Curriculum. A handbook for decision makers, opinion-makers

andpolicy makers in science-based prevention of substance use, Publications Office of the
240
European Union, Luxembourg
https://www.emcdda.europa.eu/publications/manuals/european-prevention-curriculum_en
EUROPEAN PARLIAMENT, 2009. Recommendation Of The European Parliament And Of The

Councilof 18 June 2009 on the establishment of a European Credit System for Vocational
Education and Training (ECVET), Official Journal of the European Union. https://eur-
lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2009:155:0011:0018:EN:PDF
UNODC, 2013. International Standards on Drug Use Prevention

https://www.unodc.org/unodc/en/frontpage/2013/March/unodc-publishes-international-
standards-on-drug-use-prevention.html
UNODC/WHO International Standards on Drug Use Prevention, Second updated edition, 2018
https://www.unodc.org/unodc/en/prevention/prevention-standards.html
241

D3.2.2 Drug Prevention Professionals' Curriculum FINAL - HU

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

D3.2.2 Drug Prevention Professionals' Curriculum FINAL - HU

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

D3.2.

Ezt a tananyagot az Európai Unió Jogérvényesülés programjának Drogprevenció és felvilágosítás cselekvési

A projekt címe ASAP-képzés

A leadandó anyag címe Tananyag drogprevenciós szakemberek számára

A leadandó anyag száma D3.2.2

A leadandó anyag verziója Végleges

Szerződéses leadási határidő 2020/01/01

Valós leadási határidő 2020/06/30

A leadandó anyag típusa Tananyag

Megosztási szint PU = Nyilvános

Oldalak száma 203

Felelős partner ASL 2

Szerző(k) Donini Rachele, Zunino Anna, Piana Marco, Alvino Serena,

EC projektvezető Mercedes Revuelta Zaldo

Absztrakt Ez a dokumentum az ASAP képzési projekt keretében

A tananyag fő célja a szerhasználathoz kapcsolódó egészségi,

A dokumentum bevezetője nagy vonalakban bemutatja azt az

A további fejezetek, melyeket modulokba szerkesztettünk, a

Az EUPC-vel kapcsolatos további információért látogassanak el

Kulcsszavak mestertréner, drogprevenciós szakember, EUPC, a képzők

2. AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT BEMUTATÁSA ........................................................................... 12

3. AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT TANANYAGAI ........................................................................... 13

4. AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT TANANYAGAINAK HÁTTERE ÉS SZERKEZETI

5. AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT DROGPREVENCIÓS SZAKEMBEREKNEK SZÓLÓ

6. HOGYAN KELL AZ ASAP KÉPZÉSI PROJEKT DROGPREVENCIÓS

6.1 A jelenléti képzés .................................................................................................................. 25

6.2 Az e-learning tananyag ......................................................................................................... 26

7. A TANANYAG CÉLJA: A DROGPREVENCIÓS SZAKEMBER KIFEJEZÉS

8. A TRÉNEREK SZEMÉLYES KÉSZSÉGEI .................................................................................... 30

9. HOGYAN REAGÁLJUNK A KELLEMETLEN MEGJEGYZÉSEKRE ÉS KÉRDÉSEKRE....... 31

10. A DROGPREVENCIÓS SZAKEMBEREKNEK SZÓLÓ TANANYAG LEGFONTOSABB

11. A KEZDŐ TANANYAG ÁTTEKINTÉSE ...................................................................................... 35

12. KEZDŐ KÉPZÉS – A MODUL ....................................................................................................... 36

A MODUL – 1. TANULMÁNYI EGYSÉG: Bevezetés: A tartalom és a folyamat áttekintése, a

1. GYAKORLAT - A tréner(ek) köszöntése és bemutatkozása, szervezéssel kapcsolatos

2. GYAKORLAT - Egymás megismerése: a résztvevők bemutatkoznak és elmondják képzéssel

1. ELMÉLETI RÉSZ - Bevezető ismerkedés az EUPC-vel, céljaival, hálózataival és képzési

3. GYAKORLAT - Séta a galériában: az EUPC anyagainak és eszközeinek bemutatása .......... 45

A MODUL – 2. TANULMÁNYI EGYSÉG: Mi a probléma? A szerhasználat epidemiológiája és a

2. ELMÉLETI RÉSZ - A szerhasználat és megelőzés epidemiológiája ..................................... 50

5. GYAKORLAT - Csoportmunka: a szocializáció, az etiológiai modell és a többszintű

6. GYAKORLAT - Mozgó körök ................................................................................................ 55

A MODUL – 3. TANULMÁNYI EGYSÉG: A megelőzés nyelve: a bizonyítéktól a gyakorlatig ........ 57

7. GYAKORLAT - Energetizáló ................................................................................................. 58

8. GYAKORLAT - Osszuk meg az előfeltevéseinket: Megelőzés a szerhasználat kontextusában.

3. ELMÉLETI RÉSZ - A megelőzés nyelve ................................................................................ 64

9. GYAKORLAT - Csoportmunka: Hídépítés az elmélet és a gyakorlat között ......................... 65

10. GYAKORLAT - Suttogó csoportok: A 3 legfontosabb dolog amit tanultunk ...................... 69

A MODUL – 4. TANULMÁNYI EGYSÉG: A prevenció bizonyítékalapú megközelítése: az

4. ELMÉLETI RÉSZ - A UNODC standardok, az EDPQS és a Kábítószer-kereslet

11. GYAKORLAT – Csoportmunka: milyen bizonyítékra/adatokra van szükség a pszichoaktív

12. GYAKORLAT - Akvárium beszélgetés: az A modul összefoglalása ................................... 78

13. KEZDŐ KÉPZÉS – B MODUL ....................................................................................................... 81

A B MODUL ÁTTEKINTÉSE .................................................................................................... 81

B MODUL – 5. TANULMÁNYI EGYSÉG: Az iskolai, munkahelyi és családi alapú megelőző

5. ELMÉLETI RÉSZ - az áll modul konklúziójának rövid összefoglalása ................................ 83

13. GYAKOLAT – A téma bevezetése........................................................................................ 84

B MODUL – 6. TANULMÁNYI EGYSÉG: A környezeti, média- és közösségi alapú prevenció

7. ELMÉLETI RÉSZ – Bevezetés a környezeti alapú prevenció fogalmaiba és alapelveibe ...... 91

15. GYAKORLAT - Csoportmunka: Ötletbörze a környezeti stratégiákról ............................... 92

8. ELMÉLETI RÉSZ - A környezet a prevencióban ................................................................... 94

16. GYAKORLAT - Csoportmunka: A legfontosabb érdekhordozókkal kapcsolatos problémák

9. ELMÉLETI RÉSZ - A közösségi alapú prevenció alapjai ...................................................... 97