Környezetgazdálkodás

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KULTÚRATUDOMÁNYI,

PEDAGÓGUSKÉPZŐ ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR
VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET
ÉLELMISZERGAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI TANSZÉK

Üzleti szakoktató képzés

2. félév – 10 óra
Angler Kinga
angler.kinga @ pte.hu
Iroda: 3009.
1.
Tantárgyi követelmények
Bevezetés
1-2. előadás

Angler Kinga 2
 A tantárgy célja
A hallgatók megismertetése
• a környezetgazdaságtani alapfogalmaival
• a környezetgazdaságtan alapvető természet- és
társadalomtudományi összefüggéseivel
Az ismereteket legyenek képesek egy modern
gazdaságban a gazdasági döntéshozatalaiknál
és a döntések végrehajtása során alkalmazni.

Angler Kinga 3
 A tantárgy tartalma
• A környezet, környezetvédelem és környezet-gazdaságtan alapfogalmai
és rendszere A környezetvédelem története, világmodellek
• A környezetvédelem jogi szabályozása, alapelvei, az EU-ban és
Magyarországon
• Környezetvédelmi irányítási rendszerek, Ökocimke
• A légkör környezetvédelmi problémái (savas eső, szmog, üvegházhatás,
ózon probléma)
• A vizek környezetvédelmi problémái (a víz körforgása, vízminősítés,
mennyiségi és egyéb problémák)
• A pedoszféra környezetvédelmi problémái, talajvédelem
• Hulladékgazdálkodás
• Az atomenergia hasznosításának környezeti kérdései
• Természetvédelem
• Környezet és természetvédelem a turizmusban, vendéglátásban,
szállodaiparban
• Hatásvizsgálat, kármentesítés. Környezetvédelmi management
Angler Kinga 4
 Tantárgyi követelmények

• Tantárgy neve:
Környezetgazdálkodás
Kreditszáma: 4
• A tanóra típusa: előadás
• A tanóra száma: 10
• Értékelés: kollokvium

Angler Kinga 5
 Tantárgyi követelmények
• Részvétel az előadásokon
• Házi dolgozat: egy esettanulmány
megadott szempontok alapján

Beadási határidő: 2021. április 15.

Angler Kinga 6
 Házi dolgozat követelményei
• Külön file-ban

Angler Kinga 7
 Értékelés módja
• A tárgy szóbeli vizsgával zárul a kiadott
tételsor alapján
• Ötfokú osztályzat a házi dolgozat és a
kollokvium 40-60%-os súlyozott átlaga alapján
(legalább 61 %-os eredmény elérése szükséges
az elégséges érdemjegy teljesítéséhez).

Angler Kinga 8
Kötelező irodalom

• Moser Miklós, Pálmai György (2006): A környezetvédelem

alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó 512p.
• Rakonczai János (2003): Globális környezeti problémák. Lazi
190p.
• Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus,
Budapest-Pécs 2002
• Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Nemzeti Tankönyvkiadó
1996 (1999)
• Szakmai folyóiratok, online hírlevelek, weboldalak
Angler Kinga 9
 Ajánlott irodalom
• A világ helyzete (Worldwatch Institute) éves jelentései.
• Föld Napja Alapítvány éves kötetei

Angler Kinga 10
 A tárgyhoz kapcsolódó
záróvizsga tételek
• A fenntartható turizmus és turizmusfejlesztés rendszere, követelményei
• A turizmus hatásai. Elemezze a turizmus környezeti, társadalmi és
gazdasági hatásmechanizmusát.
• Környezet- és természetvédelmi alapismeretek, a környezet állapotát
befolyásoló tényezők
• A környezet- és természetvédelem története a világban és
Magyarországon

Angler Kinga 11
1. A környezet, környezetvédelem és környezet-gazdaságtan
alapfogalmai és rendszere

A szükséglet javak és szolgáltatások elfogyasztására irányuló

igény, amely az ember biológiai és társadalmi létéből
következik.

A szükségletet hiányérzetként érzékeljük, mindaz, ami valamely

hiányérzet kielégítésére, vagy megszüntetésére alkalmas,
számunkra hasznos.

Hasznosság: a dolgok azon tulajdonságainak összessége,

amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszi
azokat.

Angler Kinga 12
A szükségletek kielégítéséhez anyagi javakat és szolgáltatásokat
kell elfogyasztanunk, illetve igénybe vennünk.

Javak: termelt
szabad javak

Angler Kinga 13
A termelt javak és a szolgáltatások előállításához, ráfordításokra, termelési
tényezőkre van szükség.
Termelési tényezők:
természeti erőforrások (föld is)
az emberi munka
tőke (eszközök, ingatlanok, technológia)
vállalkozói képességek.
Szűkösség: az erőforrások és javak olyan mennyiségi és minőségi állapota,
amikor azok igényeinkhez képest nem elegendők, de még lehetőséget adnak a
választásra, eldönthetjük mit, hogyan termeljünk, illetve fogyasszunk.
szűkösség választás haszonáldozat
döntés értékelése
Haszonáldozat:
annak a terméknek, jövedelemnek, bármely outputnak (időnek) az értéke,
amelyről le kell mondanunk valamely kiválasztott gazdasági cél elérése
érdekében.
az elszalasztott alternatíva értéke
egy gazdasági jószág második legjobb felhasználási módjának, hasznot hozó
képességének mértéke Angler Kinga 14
A piac és működése
Piac: a potenciális vevők és eladók közötti cserekapcsolatok rendszere
a vételek és eladások lebonyolításának intézménye
önszabályozó mechanizmus, amelyek működése során a kereslet és a kínálat
egymásra hatásának eredményeképpen kialakulnak az árak.

A piac és működése
A piac funkciói:
rangsorolja a szükségleteket
információkat közvetít (főleg az árak alakulása révén)
méri az egyéni, vállalati, nemzetgazdasági teljesítményeket
elősegíti a szűkös erőforrások hatékony elosztását
gondoskodik arról, hogy a közbenső és a végső fogyasztók számára szükséges
javakat kellő mennyiségben és minőségben állítsák elő
elosztja a jövedelmeket az egyes termelési tényezők (természeti erőforrások,
munka, tőke) tulajdona arányában a tényezők árának megfelelően, megoldja a mit,
kinek és hogyan termeljünk problémáját.
Angler Kinga 15
Piac formái:
- árupiac: termelőeszközök és fogyasztási cikkek cserélnek
gazdát
- munkapiac: munkaerő adás-vétele
- tőkepiac: kölcsöntőkék, értékpapírok adás-vétele

Piac szereplői: akiknek kínálatuk és keresletük van.

A piac elemei
Kereslet:
vásárlási szándék, pénzzel alátámasztott, realizálható gazdasági szükséglet
(mindig fizetőképes)
valamely áru (szolgáltatás) azon mennyiségei, amelyeket egy meghatározott
piacon adott időtartam alatt, különböző árakon a fogyasztók képesek és
hajlandók megvenni.

Angler Kinga 16
Keresleti függvény: valamely termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a
termék árának függvényében (minden egyéb keresletre ható tényezőt változatlannak
feltételezve).
A keresleti görbe által szolgáltatott információk:
a vevők adott piacon különböző árak mellett mennyit hajlandók,
képesek megvásárolni
különböző piacra vitt mennyiségekért a fogyasztó mennyit hajlandó áldozni
(milyen árakon adható el)
Piaci kereslet: az egyéni keresletek összessége.

Angler Kinga 17
Piacszerkezeti ismérvek alapján

Piac típusok megkülönböztetése

— verseny feltételek
A versenyzői skála: Piactípusok rangsora a szerkezeti jegyek
és a cég áralakító ereje (0 és végtelen ) alapján

Angler Kinga 18
Tiszta vagy tökéletes versenymodell (szabad verseny):

- a szereplők számára az ár külső adottság

- a piacon egyszerre nagy számú eladó és vevő van jelen, akik
között verseny uralkodik
- a be és kilépés a piac szereplőinek bármikor szabad
- a piacon lévő termékek homogének
- a szereplők informáltsága tökéletes
Adam Smith „láthatatlan kéz” elmélete (1777):

Pareto-optimum

Angler Kinga 19
 Mi a környezetgazdálkodás?
A természetes- és az ember
alkotta környezetnek
hosszabb távra szóló
szabályozott hasznosítása,
tervszerű fejlesztése és
hatékony védelme, a
természet ökológiai
egyensúlyának tartós
fenntartásával és a
társadalom igényeinek
figyelembe vételével.
Angler Kinga
A környezet szabályozott
hasznosítása azt jelenti,
hogy a természeti
erőforrásokat igénybe lehet
és kell is venni a társadalom
reális igényeinek
kielégítésére, de csak olyan
módon, hogy az erőforrások
és a következő generációk
igényeit is ki tudják
elégíteni, és ne
veszélyeztessék a fennálló
ökoszisztémákat.
20
 Mi a környezetgazdálkodás?
A környezet tervszerű
fejlesztése azt jelenti, hogy a
természeti erőforrások
eddigi hasznosítása során
elkövetett hibákat helyre
kell hoznunk, az
újratermelhető természeti
erőforrásokat bővítenünk
kell, hogy a következő
generációk számára jobb
környezet és bővebb
erőforrások álljanak
rendelkezésre.
Angler Kinga
A környezet hatékony védelme
alatt azt értjük, hogy a
különböző termelési
folyamatokban működő
technológiákat a a termelés
hatékonyságával és a
környezet védelmével
szemben támasztott igények
együttes, összehangolt
kielégítése útján kell
megszervezni.
(Kerekes: Környezetgazdaságtan. 2001.)
21
Interdiszciplinaritás

Angler Kinga 22
A környezetgazdaságtan története

3-4. előadás

Angler Kinga 23
 RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
• A II. világháború utáni
időszak jellemzői:
• Új energiaforrások
• Termelés automatizálása
• Szintetikus anyagok
• Szállítás és közlekedés
felgyorsulása
• Információk gyors áramlása
Angler Kinga
• Globalizáció:
• Mennyiségi okok –
túlnépesedés
• Minőségi okok –
nemzetgazdaságok
kölcsönös függése,
egymásra utaltsága
24
• Globalizáció – problémák:
• háború és béke
• túlnépesedés
• állandó élelmiszerhiány
• anyag- és energiaválság
• környezet nagyarányú
romlása

Angler Kinga 25
Háború és béke

Angler Kinga 26
Túlnépesedés

Angler Kinga 27
Túlnépesedés

Angler Kinga 28
 https://www.worldometers.info/

Angler Kinga 29
Élelmiszerválság

Angler Kinga 30
 ANYAG- ÉS ENERGIAVÁLSÁG
Az energiafogyasztás alakulása a világ különböző részein

• 1 amerikai=
• 2 német=
• 3 svájci=
• 60 indiai=
• 140 tanzániai=
• 1100 ruandai

Angler Kinga 31
 Környezeti válság
• LÉGKÖR (ATMOSZFÉRA) (savas esők, üvegház hatás,
ózonlyukak)
• VIZEK (HIDROSZFÉRA) (eutrofizáció, édesvíz
egyenletlenségek)
• TALAJ (LITOSZFÉRA) (erózió, sivatagosodás)

Angler Kinga 32
 Az éghajlat változásának vizsgálati
eredményei – éghajlati forgatókönyvek

Angler Kinga 33
Az egyes éghajlati forgatókönyvek hatása az
átlag hőmérsékletre

Angler Kinga 34
 Történeti áttekintés
• Jellemző szakaszok:
• I. Rádöbbenés (60-as évek)

• II. Intézményesülés, hivatalos elismerés (70-es évek)

• III. Hatékony intézkedések, nemzetközi együttműködések (80-
as évek)
Angler Kinga 35
 2. A környezetvédelem története, világmodellek

• DDT • 1968.
• Minamata-öböl • Római Klub
• Itai-Itai

Angler Kinga 36
 Intézményesülés

• 1972 Stokholm, ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia

• 1972-73 Londoni Egyezmény
• 1973 – Washingtoni Egyezmény
• 1975 Helsinki, Európai Együttműködési és Biztonsági
Értekezlet
• 1979 Svájc, „Zöld” parlamenti képviselet

Angler Kinga 37
 Hatékony környezetvédelmi
programok
• Bhopal(1984), Sandoz (1986), Csernobil (1986)
• Helsinki (1985) SO2 egyezmény
• Bécsi Egyezmény (1985) ózon, Montreali Egyezmény (1987)
ózon
• London (1990), Koppenhága (1992)
• Kioto (1997)
• Fenntartható fejlődés (1983)

Angler Kinga 38
 A környezetgazdaságtani gondolat
fejlődésre
• Termelési tényezők:
• Munka
• Tőke
• Természeti erőforrások
• Klasszikus közgazdaságtan (Ricardo, Malthus): kimeríthetetlen
természeti javak. (technológiailag alig fejlődő világ, alacsony
népszaporulat)
• Ipari forradalom – 19.sz. végén, neoklasszikusok (Jevons, Walras,
Marshall):
• Gyorsan bővülő piac, kereslet-kínálat.
• Meg nem újuló erőforrások.
• Legfeljebb regionális környezetszennyezés.
• Természeti erőforrásoknak nincs ára.
Angler Kinga 39
• Neoklasszikusok:
• Pigou
• Eladó-vevőn kívüli érintettség, EXTERNÁLIA
• Egy termék előállítása a termelőnek kevesebbe kerül mint a
társadalomnak
• Pigou-adó (negatív externáliák internalizálása), újraelosztás
• Neoklasszikusok:
• Pigou - hátrányok
• Hol van az optimum?
• Közgazdaság – etika, hol van a biológiailag elfogadható határ
(bonyolultság)

Angler Kinga 40
• Alternatív közgazdaságtan (Schumacher, Daly):
• A gazdálkodás teljes rendszerét vizsgálják (nemcsak az
áruvilágot).
• Tagadják a korlátlan gazdasági növekedést.
• Ökológiai és humán szempontok elsődlegessége.
• Fenntarthatóság.
• Alternatív közgazdaságtan alapgondolatai:
• Nem csak egy részét kell optimalizálni egy adott rendszernek
(nem csak az árukereskedelemmel kell foglalkozni)
• Fogyasztás vs. ökologizáció, humanizáció
• Pozitivizmus (mérések) vs. Konstruktivizmus (kritika, új
lehetőségek)

Angler Kinga 41
• Jelenleg a hagyományos gazdaság keretein belüli
környezgazdálkodási módszerek:
• Környezeti makroökonómia, környezeti
mikroökonómia, Daly hajó hasonlata.
• Környezeti makroökonómia: mennyi ember élhet a
Földön és egyenként milyen életszínvonalon?

• 1983 Brundtland (norvég miniszterelnök) ENSZ

felkérése – 1987 Közös Jövőnk

Angler Kinga 42
A fenntartható fejlődés

5-6. előadás

Angler Kinga 43
 Fenntartható fejlődés
Racionális felhasználással úgy elégítjük ki a jelen nemzedékek
igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő nemzedékek képességét
saját igényeik kielégítésében.
Fenntartható fejlődés – 9 alapelv:
• Gondoskodás az életközösségekről.
• Az ember életminőségének javítása.
• A Föld életképességének és diverzitásának megőrzése
• A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása
• A Föld eltartóképességének keretein belül maradni
• Attitűd és magatartás változtatás
• Közösségeknek lehetővé tenni, hogy gondoskodjanak saját
környezetükről
• Az integrált fejlődés és a természetvédelem nemzeti kereteinek
biztosítása
Angler Kinga 44
• Globális szövetség létrehozása
 A gazdasági növekedés –
eltartóképesség modelljei
• Az eltartóképesség együtt nő a gazdasággal
• Szigmoid növekedés
• Rövid amplitudójú ingadozások
• Katasztrófa modell

Angler Kinga 45
 ÚJ MÉRŐSZÁMOK A
FEJLŐDÉSRE
• Fenntartható Gazdasági Jóléti Index (Index of
Sustainable Economic Welfare) ISEW:
• Jelenlegi legátfogóbb mutató; hármas kritérima:
• Átlagos fogyasztás
• Elosztási egyenlőtlenségek
• Természetben okozott károk
• Hosszú távú környezeti károsodás beépítése
• Hasonló problémák mint a NEW-nél
• ISEW az utóbbi időben (’80-as évek közepétől)
egyre kevésbé nő

Angler Kinga 46
• Fenntartható Gazdasági Jóléti Index (Index of
Sustainable Economic Welfare) ISEW:

• A számítás alapja olyan információ, amely csak kevés

országban szerezhető be
• Fejlődő országok miatt egyszerűbb mutató szükséges:
a Fejenkénti Gabonafogyasztás Mutatója ilyen
(180 – 800 kg)
• Legmagasabb tartomány az egészségkárosodás
mértékét is méri (állati zsiradék fogyasztás)

Angler Kinga 47
Angler Kinga 48
Angler Kinga 49
Ökológiai lábnyom

Angler Kinga 50
Angler Kinga 51
Angler Kinga 52
Angler Kinga 53
Angler Kinga 54
Angler Kinga 55
Angler Kinga 56
Angler Kinga 57
„Gondolkodj globálisan, cselekedj
lokálisan”

Angler Kinga 58
Angler Kinga 59
Angler Kinga 60
Angler Kinga 61
Angler Kinga 62
Angler Kinga 63
Angler Kinga 64
 Kék gazdaság
• http://kekgazdasag.hu/kek-projektek
• http://www.gyeregyalog.hu/dox/k%C3%A9
kgazdas%C3%A1g_okoturisztika.pdf

Angler Kinga 65
Angler Kinga 66
 A környezetvédelem fogalma, története
A környezetvédelem jogi szabályozása,
alapelvei, az EU-ban és Magyarországon
Környezetvédelmi irányítási rendszerek,
Ökocimke
7-8. előadás

Angler Kinga 67
 4. Környezetvédelmi irányítási rendszerek,
Ökocimke

• A nemzeti ökocímke • Az EU ökocímke

Angler Kinga 68
• Ld. külön file!
• http://okocimke.kvvm.hu/public_hun/index.
html
• http://survive.hu/hu/fogalomtar/

Angler Kinga 69
 A természetvédelem fogalma, története
A természetvédelem jogi szabályozása,
alapelvei, az EU-ban és Magyarországon
Természetvédelmi irányítási rendszerek
Magyarország védett területei
9-10. előadás

Angler Kinga 70
12. Természetvédelem

Angler Kinga 71
Magyarország

Nemzeti Parkok
Tájvédelmi körzetek

Angler Kinga 72
 A természetvédelem fogalma,
céljai és feladatai, védett területek

A természetvédelem a természeti értékeink megőrzésére, bemutatására és

helyreállítására irányuló társadalmi tevékenységek összessége.
Maga a természetvédelmi tevékenység lehet passzív és aktív.
A passzív esetén gondoskodik a védett értékek törvényes védelméről, de
nem avatkozik bele a természetes folyamatokba, ilyenek a kezeletlen
területek, pl. az őserdők (olyan fás társulások, melyeket ember nem
bolygatott meg, ez lehet lomboserdő is!)
Az aktív esetén beavatkoznak a terület természetes rendjébe általában az
ott jelen lévő életközösségek érdekében, és biztosítják a hatósági védelmet
is.
Angler Kinga 73
A természetvédelem 3 fő alapelve:
1. A génkészlet-védelem elve: minden faj génjét meg kell őrizni a
génbank-program számára
2. A múzeumi elv: az élőlényeket meg kell őriznünk és be kell tudni
mutatnunk a jövő nemzedékeinek
3. Az ember számára nélkülözhetetlen természeti környezet
megtartásának elve

Angler Kinga 74
A természetvédelem céljai:

1. Megóvás és fenntartás: a természeti értékeket meg kell óvni a károsító

hatásoktól. Ezek a hatások lehetnek abiotikusak (élettelen) pl.
természeti csapások, biotikusak pl. rovarkártevők, valamint
antropogének (emberi eredetűek).
2. A természeti értékek és a fennmaradásukhoz szükséges környezetük
helyreállítása.
3. Tudományos kutatások elősegítése
4. Oktatás, ismeretterjesztés, közművelődés
5. Esztétikai igények kielégítése
6. Rekreáció, természetjárás, idegenforgalom

Angler Kinga 75
Ha már megvannak a célok azokból következtethetünk a feladatokra:
1. A védendő objektumok körének megállapítása.
2. Az objektumok védetté nyilvánítása.
3. A veszélyeztető hatások feltárása.
4. A hatások elhárítása.
5. Ha szükséges helyreállítás, beavatkozás.
6. A védett objektumokkal kapcsolatban felmerülő igények
összehangolása.

Angler Kinga 76
A védendő értékek csoportosítása:
1. Földtani (geológiai, geomorfológiai) értékek: ide tartoznak a
barlangok, karsztalakzatok, őskövületek, ősleletek, bányafalak,
sziklaalakzatok, szurdokvölgyek stb.
2. Víztani (hidrológiai) értékek: a növény- és állatfajok élőhelyét
biztosító, vagy tiszta ivóvizet biztosító források, patakok, folyók,
tavak, lápok, mocsarak, víztározók, vízesések stb. területe vagy egyes
szakasza.
3. Növénytani (botanikai) értékek: a természetes vegetáció jellegét őrző,
vagy az emberi rekreációt biztosító erdők, egyéb növénytársulások,
parkok, arborétumok, esetleg fás vagy lágyszárú növényfajok és ezek
területei.

Angler Kinga 77
4. Állattani (zoológiai) értékek: ritka vagy veszélyeztetett állatfajok
(makróbáktól a gerincesekig bezárólag), valamint táplálkozási vagy
előfordulási helyük.
5. Kultúrtörténeti emlékek: történelmi, irodalmi, népmondai
emlékhelyek, temetők, különböző műtárgyak természeti környezete,
de ide tartoznak a domesztikált növény- és állatfajok egyes
csoportjai is pl. Szürke marha, pásztorkutyák, kultúrnövények stb.
6. Tájképi értékek: a szép, esztétikailag élményt nyújtó természetes
vagy ahhoz közel álló kultúrtájak (várak, várromok, műemlékek és
régészeti feltárások környéke).

Angler Kinga 78
A védett területek csoportosítása:

1. Természetvédelmi terület (TT): Általában olyan természeti ritkaságok,

értékek és ökoszisztémák védelme céljából létesített kisebb területek,
melyek megőrzése tudományos, ismeretterjesztési és oktatási, valamint
génfenntartási szempontból indokolt.
2. Tájvédelmi körzet (TK): Megalakításuk célja az adott területre
legjellemzőbb sajátságok megőrzése, a tájkép alkotóelemeinek
meghatározott egyensúlyban tartása.
3. Nemzeti park (NP): A legmagasabb és legsokoldalúbb természetvédelmi
kategória. Az ország legjelentősebb területeinek természetes állapotban
tartása és bemutatása a cél. Az előző két kategóriával szemben ennek
már meg kell felelnie bizonyos nemzetközi előírásoknak. Fontos, hogy a
nemzeti parkokat ütköző vagy puffer zónával kell körbevenni, amely
megszűri a káros hatásokat, illetve ezeket, ha szükséges a park területén
belül is ki kell alakítani. Ennek pedig illeszkednie kell a terület
élővilágának térigényével.
Angler Kinga 79
 Természetvédelmi szabályozás

Törvények:
1995. Évi LIII. Tv a környezet védelméről
1996. Évi LIII. Tv. A természet védelméről

A szabályozás elsődleges tárgya, mint minden természetvédelmi

szabályozás esetében, az élőhelyek és a vadon élő fajok védelme.

A magyar természetvédelmi szabályozás az EU-hoz képest többet foglal

magába, például a mikroorganizmusok és gombák védelmét, illetve
kiterjed a földtani értékek védelmére is.

Amíg a közösségi szabályozás a természetmegőrzés ökológiai, tudományos,

kulturális és rekreációs szempontjai mellett említi a gazdasági érdekek
figyelembevételét, addig a magyar szabályozás egész koncepciója
határozottan az ökológiai szempontokra helyezi a hangsúlyt.
Angler Kinga 80
 Jogharmonizáció

A hazai természetvédelmi szabályozás európai színvonalúnak mondható,

ezért e tekintetben csak szűkebb körben adódnak feladatok, a
szabályozás átfogó módosítására nincs szükség.

Az 1996. évi LIII. törvény és egyéb hatályban lévő jogszabályok alapján

a hazai szabályozás közelít a közösségi jogszabályokhoz.
A szabályozás fő elvei, struktúrája és jogintézményei megfelelnek a
közösségi előírásoknak és a modern természetvédelem
követelményrendszerének.

Angler Kinga 81
Az EU-belihez képest a hazai szabályozás köre egyes esetekben:

- tágabb (pl. kiterjed az élővilág egészére, a tájra, a földtani értékekre,

a közösségi jognál szélesebb körben szabályozza a tájvédelmet, és tágítja a
védetté nyilvánítható fajok körét is).
- szűkebb (nem szerepel benne a „kedvező megőrzési szint” fogalma, a
kivételek engedélyezésénél nagyobb teret enged, továbbá a regionális és
helyi sajátosságok figyelembe vételének követelménye a magyar
szabályozás alapelvei között nem jelenik meg).

Angler Kinga 82
NEMZETI PARKOK:

I. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen

II. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét
III. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger
IV. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő
V. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród
VI. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs
VII. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas
VIII. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest
IX. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém
X. Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, Őriszentpéter

Angler Kinga 83
Angler Kinga 84
 I. A Hortobágyi Nemzeti
Park
Hazánk első és máig is legnagyobb nemzeti parkja. Nobel-díjas tudósok
által is támogatott több évtizedes előkészítő munka után 1973. január
elsején alakult meg 52 000 ha területtel, de a folyamatos bővítések révén ma
már 81 000 ha védett területet foglal magába.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében
négy tájvédelmi körzet (Szatmár-Bereg, Közép-Tisza, Hajdúság, Bihari-sík)
és számos önálló természetvédelmi terület is található.
Angler Kinga 85
A hortobágyi pusztáknak a nemzeti parkba eső része már a kezdetektől
fogva jelentős nemzetközi elismerést élvezett, egész területe Bioszféra
rezervátum lett, később felvételt nyert a nemzetközileg is elismert
vízimadár élőhelyek sorába (Ramsari Egyezmény).
1999. december 1-től pedig az UNESCO által adományozott a
„Világörökség része” megtisztelő címet is elnyerte.

Angler Kinga 86
Tájvédelmi körzetei
1. Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet (A Tisza szabályozása után az ártéren
egykor igen elterjedt tölgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak, helyüket
elfoglalták a gyorsabban növő nyárasok, akácosok. A foltokban még
fellelhető az eredeti növényzet)
2. Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet (A Tisza, mely a vízrendezési
munkálatok után is meghatározó folyója maradt a térségnek, értékes
élővilágnak ad otthont)
3. Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (A nyírségi homok az egykori Tisza
medréből és a Berettyó által szállított hordalékból származik. Először a
víz, majd a szelek terítették szét a területen. Az építőmunka során
valóságos dombok jöttek létre, mint a Bagamér környéki Daruhegyek)
4. Bihari Tájvédelmi Körzet (1998. februárjában került védelem alá az a
terület, amely a Berettyó-Körös vidékén, részei: Nagy és Kis Sárrét,
Berettyó-Kálló köze, Érmellék, Bihari-sík)

Angler Kinga 87
 II. A Kiskunsági Nemzeti Park

A Duna-Tisza köze egykor változatos természeti képeit ma is

felfedezhetjük a Kiskunsági Nemzeti Park védett területein.
A természeti és néprajzi értékek ötvözetei az alföldi
gazdálkodás kultúrköréhez kötődnek.
Ezek megőrzése, hosszú távú fenntartása és bemutatása a
nemzeti park egyik legszebb feladata.

A nemzeti park változatosságát és fajgazdagságát mozaikos felépítésének

köszönheti, mivel a területei különböző táj- és élőhely típusokat
jelenítenek meg.
1975-ben alapították, nemzeti park igazgatósága kilenc különálló nemzeti
parki egység, két tájvédelmi körzet és tizenhét természetvédelmi terület
felügyeletét és kezelését látja el 76 000 hektár kiterjedésű területen.
Angler Kinga 88
Nemzeti parki területek

1. Felső-Kiskunsági puszta
2. Felső-Kiskunsági tavak
3. Izsáki Kolon-tó
4. Fülöpházi homokbuckák
5. Orgoványi rétek
6. Bócsa-Bugac buckavilága és a
homokpuszta
7. Tőserdő és a szikrai Holt-Tisza
8. Peszéradacsi Rétek
9. Miklapuszta

Angler Kinga 89
Tájvédelmi Körzetei:
1. Mártélyi Tájvédelmi Körzet
2. Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

Angler Kinga 90
Természetvédelmi Területei

1. Ásotthalmi láprét
2. Bácsalmási gyapjas győszővirág
termőhelye
3. Császártöltési Vörös mocsár 10. Péteri tó
4. Csólyospálosi földtani feltárás 11. Pusztaszeri Fülöp-szék
5. Hajósi kaszáló és löszpart 12. Pusztaszeri Hétvezér
6. Kéleshalmi homokbuckák Emlékmű

7. Kiskőrösi turjános 13. Szelidi tó

8. Kiskunhalasi Fejetéki mocsár 14. Fejetéki mocsár

9. Kunfehértói holdrutás erdő 15. Csongrádi Kónya-szék

16. Érsekhalmi Hét-völgy
17. Hajósi homokpuszta
Angler Kinga 91
18. Kunpeszéri Szalag erdő
 III. A Bükki Nemzeti Park
A Bükki Nemzeti Park Magyarország északkeleti részén, az Északi-
középhegységben elhelyezkedő Bükk-hegységet foglalja magába.

1976. december 28-án alapították, területe ma 40263 ha.

A hegység hazánk egyik legbarlangosabb vidéke: területén ma 853

barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett.
Itt van az ország legmélyebb barlangja, a 250 m mélységű, 4,5 km hosszú
István-lápai-barlang.
A híres bükki „ősemberbarlangokból” (pl. Suba-lyuk, Szeleta-barlang,
Istállóskői-barlang) nagy jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő.
Angler Kinga 92
Tájvédelmi Körzetei

1. Láz-bérci TK (Láz-bérci-víztározónak köszönheti létét. A fontos

ivóvízbázis vízminőség-védelmén túl, a 3 649 hektáros terület földtani,
növény- és állattani értékei is indokolják a védelmet)
2. Hollókői TK (A 151 ha területű TK a Cserhát dombjai közé zárt Hollókő
község és környéke megóvására alakult 1977-ben. A hollókői Várhegy
alatt elterülő Ófalu megőrizte egykori településszerkezetét és műemléki
védettség következtében a régi palóc házak sora élő „falumúzeumot”
alkot.)
3. Zempléni TK (A tájvédelmi körzet 1984. végén alakult, 26 788 ha és a
Zempléni-hegység nagy részét foglalja magába. Kőzettömegét a Miocén
kori (14-16 millió) vulkánok hozták létre. A tűzhányók közé helyenként
tenger is benyomult és üledékei, valamint a vulkáni tufa számos növény
és állat ősmaradványát őrzi)
4. Mátrai TK (A hegység nyugati és a nagyobb keleti részén 1985-ben
létesült a 12 374 ha területű tájvédelmi
Angler Kinga körzet) 93
5. Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban, 4 941 ha területtel lett védett. Két
nagy területe közül az egyik a Tokaj-Hegyaljához tartozó, borairól
híres Nagy-Kopasz 513 m magasságával az ország egyik legnagyobb
területű vulkanikus szigethegye )
6. Borsodi Mezőség TK (Az 1989-ben létrehozott, 18 093 ha területű,
alföldi tájvédelmi körzet a bükki patakok és a Tisza folyó által a
mederszabályozás előtt lerakott és hátrahagyott hordalékkúpokon, az
elszórt, szél szállította finom löszön kialakult növényzet és állatvilág
megmaradt részét védi.)
7. Karancs-Medves TK (Az országhatár mellett, a Karancsnak és Európa
legnagyobb bazaltfennsíkjának, a Medvesnek a területén létesült
1989-ben a 6 662 ha-os tájvédelmi körzet)
8. Kelet-Cserhát TK (Az 1989-ben megalakított, 7 161 hektáros
tájvédelmi körzet a Cserhát geológiailag és geomorfológiailag értékes
keleti részén helyezkedik el)
9. Kesznyétenyi TK (A Tisza szomszédságában elhelyezkedő, 1990-ben
megalakított tájvédelmi körzet 4 214 hektáros területe morotvákkal,
Angler Kinga 94
folyómedrekkel tarkított síkság)
10. Hevesi Füves Puszták TK (Az 1993-ban létrehozott 8 406 hektáros
tájvédelmi körzet magába foglalja a korábban helyi védettségű
poroszlói és pélyi szikeseket, valamint a Kömlő és Átány falvak fölötti
Nagy-Fertőt, a jásziványi Templomdűlőt és Csukást, a tiszanánai
Magas-határt, a tarnaszentmiklósi Hamvajárási-dűlőt, a sarudi
Jánosi-gyepet, a Dormánd és Erdőtelek határában lévő Nagyhanyi-
pusztát)
11. Tarnavidéki TK (A jellegzetes természeti és tájképi értékekkel
rendelkező Heves-Borsodi-dombság közepén 1993-ban létesült a 9 460
hektáros tájvédelmi körzet)

+ 16 természetvédelmi terület

Angler Kinga 95
 IV. Az Aggteleki Nemzeti Park

A korábban 1978-tól meglévő tájvédelmi körzetet, 1985-ben – a természeti

és kultúrtörténeti értékekben gazdag hajdani Gömör-Tornai-karszt (ma
Aggteleki- és Szlovák-karszt) magyar oldalán – 20 000 ha területen
nemzeti parkká alakították.
A park barlangjai 1995-ben felkerültek a Világ Természeti és Kulturális
Örökségének listájára.
A nemzeti park feladata, hogy feltárja, védje és őrizze az Aggteleki-karszt
értékei és biztosítsa ezek megismerését.

Angler Kinga 96
Baradla
A Baradla-barlang az UNESCO Természeti
Világörökség részét képező felszín alatti világ
legjelentősebb képviselője.
A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert
szakaszainak hossza összesen: 25 km ebből 5,6
km Szlovákiában található, a Domica-barlang.

Angler Kinga 97
 Növényvilág

A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület vegetációtörténeti

ritkaságot őriz. A két átmeneti tőzegmohaláp az utolsó jégkorszak
emlékeként maradtak fenn a területen.
Az úszó tőzegmoha láp növény-ritkaságai közé tartozik a Kereklevelű
harmatfű (Drosera rotundifolia), valamint a Hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum
vaginatum).
A ritka növények közül a Kakasmandikónak (Erythronium dens-canis) a
Bakony és a Dunántúl nyugati része mellett itt van az egyetlen magyarországi
előfordulási helye.
Az Ikrás fogasír (Dentaria glandulosa), amely a Kárpátok hűvösebb részeinek
növénye, hazánkban csak itt és a Zempléni-hegységben található.
A legtöbb ritka és a területre jellemző növény a sztyeppréteken és a
sziklagyepeken nő.
Angler Kinga 98
A bennszülött, endemikus fajnak számító Tornai vértő (Onosma tornense)
az Alsó-hegy oldalában fordul elő egyedül az országban, az Osztrák
pofóka (Dracocephalum austriacum) magyarországi egyedüli biztos
termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője.
A Szlovák kökörcsinnek (Pulsatilla slavica) szintén az Aggteleki-karszt az
egyetlen termőhelye Magyarországon.
A völgyekre a mindig zöld magas-sásosok és mocsárrétek jellemzők.
Az emberi tevékenység okozta erdőpusztulás és az azt követő
talajdegradáció következtében a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-
tölgyes helyén növő csarabos, melynek uralkodó növényfaja a Csarab
(Calluna vulgaris).

Angler Kinga 99
 Állatvilág
Az Aggteleki-karsztvidék hüllőfaunájának legértékesebb faja a Pannon
gyík.
A terület madárvilága nagy változatosságot mutat.
Egyetlen hazai fajdfélénknek, a Császármadárnak - védett itt található a
legerősebb állománya, és ugyancsak él itt hazánk legritkább
énekesmadara, a Vízirigó - fokozottan védett) is.
Költ a területen a Parlagi sas és a Békászó sas (fokozottan védettek), de a
leggyakoribb ragadozó madár az Egerészölyv (védett).
A fokozottan védett madárfajok közé tartozik a Nagy kócsag, a Kis kócsag,
a Fehér gólya, a Fekete gólya, a Barna kánya, a Szirti sas, a Réti sas, a
Hamvas rétihéja,a Kígyászölyv, a Halászsas, a Kerecsensólyom, a
Vándorsólyom, a Haris, a Gyöngybagoly, az Uhu, a Kuvik, az Uráli bagoly,
a Gyurgyalag, a Szalakóta, a Fehérhátú fakopáncs és a Kövirigó.
Az emlősök közül meg kell említeni a denevérek rendjét, amely csoport
gazdagsága a változatos élőhelyeknek köszönhető.
Angler Kinga 100
A térség rendkívül gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznó, az Őz, a
Gímszarvas és a Muflon).
Az elmúlt évtizedben megjelentek az ország területéről a múlt
században kipusztult nagyragadozók: a Farkas és a Hiúz.
Külön érdemes megemlíteni a régió speciális fajait, amelyek elsősorban
a barlangok viszonyaihoz - például fényhiány - alkalmazkodtak.
Az egysejtűek törzséből a Baradlában eddig 123 fajt, a hengeresférgek
közül a Baradlában 23, a Meteor-barlangban 15 fajt azonosítottak.

Angler Kinga 101

 V. Fertő-Hanság Nemzeti Park

A Fertő-táj már igen régóta nemzetközileg is elismert terület.

1979-ben az UNESCO MaB programja keretében bioszféra
rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari egyezmény
nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park 1994. márciusában jött létre.
2001. decemberében mind a magyar, mind az osztrák oldalon, az egész
Fertő-tó elnyerte a Világörökség címet a kultúrtáj kategóriában.

Angler Kinga 102

A mintegy 15-20 000 éves sekély sós sztyepptó a kezdetektől
meghatározta az itt élők életét, és viszont, azaz a szelíd tájgazdálkodás a
természeti értékekre is jótékonyan hat.
A táj egyediségét növeli, hogy három klíma (kontinentális,
szubmediterrán, dealpin) találkozásánál terül el a Fertő, és néhány km-en
belül kis helyen előfordul akár a jégkori időket idéző láprét, vagy éppen a
száraz kontinentális pannon puszta, illetve a sekély vizű, hatalmas
kiterjedésű mocsár.

Angler Kinga 103

Tájvédelmi Körzetei
Soproni Tájvédelmi Körzet (A múlt század utolsó harmadától kezdődő
fenyveserdő-telepítés hatására ma az erdők 50-55%-a tűlevelű fenyvesekből
áll)
Szigetközi Tájvédelmi Körzet (Az 1987-ben létrehozott tájvédelmi körzet
elsődleges célja a Szigetköz (Öreg-Duna és a Mosoni-Duna-ág közötti
terület) sajátos vízrendszerének, növény- és állatvilágának a megőrzése)
Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet (1992-ben létesült, részei: a Pannonhalmi-
dombság, Kisalföldi meszes homokpusztái, Erebe-szigetek és a Holt-Rába
környéke. A Pannonhalmi-dombság a tájvédelmi körzet legnagyobb területi
egysége.

Angler Kinga 104

Természetvédelmi Területei:

NAGYCENKI HÁRSFASOR TT (13 ha)

Gróf Széchenyi István nagyszülei által az 1750-es években telepített 40 m
széles és 5 km hosszú, kislevelű hársakból álló fasor.
PANNONHALMI ARBORÉTUM TT (22 ha)
1820-ban kezdték meg az egykori gyümölcsös, majd faiskola angolkertté
alakítását. A gyűjteményt több száz növényfaj alkotja (pl. kínai
mamutfenyő, sárgalevelű juharfa, göndörlevelű hamis ciprus).
SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)
Az I. világháború után Sopronba került Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki
Főiskola Növényvédelmi Tanszékének vezetője az 1920-as években hozta
létre a botanikus kertet a korábbi, Katonai Főreáliskola parkjából. A kert
a fák és lágyszárú növények fajgazdagságával jelentős botanikai értéket
képvisel. Ezek közül kiemelendők a jegenyefenyők, a madárbirsek, a kínai
télvirág és az amerikai varázsmogyoró
Angler Kinga 105
VI. A Duna-Dráva Nemzeti Park

Angler Kinga 106

A nemzeti park megalakulását sokévi munka előzte meg, mely
eredetileg az akkori Jugoszláviával közösen jött volna létre.
Az időközben történt politikai és gazdasági-társadalmi folyamatok
következtében a park végül is 1996. tavaszán, csak Magyarország
területén jött létre, a Duna-Sió torkolat és az országhatár közötti
szakaszán és a Dráva mentén fekvő 49 479 ha kiterjedésű területen,
melyből 13 432 ha fokozottan védett.

A nemzeti park létrehozását a Duna folyam és a Dráva folyó, valamint

ezek holtágai, morotvatavai, illetve a környező területek értékeinek,
vízkészleteinek, továbbá az érintett területek erdeinek,
termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak
nemzetközi védelme indokolta.
Számos védett és fokozottan védett faj, melyek közül több csak itt
fordul elő Magyarországon, emeli a nemzeti park élővilágának
értékét.
Angler Kinga 107
 Duna menti területek

A védett növények közül a holtágak igazi éke:

• Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba),
• a májusban mindent elborító Gyönyörű tündérfátyol (Nymphoides
peltata),
• és a Sulyom (Trapa natans).
• A csendesebb morotvákban igen gyakori a Mételyfű (Marsilea
quadrifolia) és a
• jégkori maradvány Rucaöröm (Salvinia natans).
• Jellegzetes védett növényük a Nyári tőzike (Leucojum aestivum) és
• Kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris).

Angler Kinga 108

Lágyszárú vegetációjuk a leggazdagabbnak tekinthető.
Jellemző az egyes szubmediterrán növényfajok szórványos megjelenése:
• Borostás sás (Carex strigosa),
• Fürtös gyűrűvirág (Carpesium abrotanoides),
• Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea),
• Jerikói lonc (Lonicera caprifolium),
• Szártalan kankalin (Primula vulgaris), és a
• Ligeti szőlő (Vitis sylvestris).
• Az Alsó-Duna völgy talán legnevezetesebb növénye a bennszülött
Fekete galagonya (Crataegus nigra).

Angler Kinga 109

A területen 7 a hazai faunára új gerinctelen fajt sikerült kimutatni, és
számos az Alföld faunájára új, ritka és veszélyeztetett fajt ismerünk.
- /Kecsege (Acipenser ruthenus), a Menyhal (Lota lota), a Csuka (Esox
lucius), a Jász- (Leuciscus idus) illetve a Dévérkeszeg (Abramis brama)/.
- A hüllők közül legjelentősebb a Mocsári teknős (Emys orbicularis)
előfordulása és a Vízisikló (Natrix natrix) populáció kiterjedése a
területen.
- A védett terület igazi értéke a csodálatosan fajgazdag madárvilág.
/Fekete gólya, Réti sas, Szürke gém, Kis kócsag, Bakcsók, Nyári lúd és
denevérfajok (Tavi denevér, a Pisze denevér, Vízi denevér, Törpe denevér.
- A területen mindenütt gyakorinak mondható a Vidra, Vadmacska,
Gímszarvas.

Angler Kinga 110

 Dráva menti területek
a Dráva 26 községhatárt érintő somogyi szakaszán 16 657 ha a védett
terület kiterjedése, s ebből fokozottan védett 4.760 ha

A Nemzeti Park e területének gazdag növényvilágát jól jelzi, hogy a kutatások

során mintegy 150 növénytársulás és közel 100 védett növényfaj került elő.

A változatos élőhelyeken a felmérések során közel 4500 állatfaj került elő. A

védett állatfajok száma eléri a 300-at és mintegy 40 állatfaj hazánkban először
itt került elő.

Angler Kinga 111

VII. Körös-Maros Nemzeti Park

Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó

Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre
a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében.
A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába
foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a
Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-
Szolnok megyébe átnyúló részeit.
Feladata a Nemzeti Park fenntartásán és fejlesztésén túl működési területén a
kezelési- és hatósági feladatok ellátása.

Angler Kinga 112

Angler Kinga 113
A hajdani Kis-Sárrét, a Körösök vidéke, a Dévaványai-, Békési- és
Csanádi-sík területein tájképi- és természeti értékeiknél fogva nagy
kiterjedésű szikes puszták, erdőspuszta- és mocsármaradványok,
kaszálók és ligeterdők maradtak fenn.

A növénytani értékek: a bókoló zsálya, az erdélyi hérics, vetővirág.

Állatok közül is nem egy ritkaság található: a nagy szikibagoly
lepkefaj , a dobozi pikkelyes csiga, az atracél cincér, a sztyeplepke, a
túzok.

A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területek - a Kardoskúti

Fehértó és a Biharugrai halastavak - vizes élőhelyeinek szerepe a
nemzetközi madárvonulásban is jelentős.

Angler Kinga 114

A Körös-Maros Nemzeti Park részterületei:
1. Kis-Sárrét
2. Bélmegyeri Fáspuszta
3. Mágor-puszta
4. Dévaványai-Ecsegi puszták
5. Kígyósi-puszta
6. Körös-ártér
7. Cserebökény
8. Kardoskúti Fehértó
9. Csanádi puszták
10. Maros-ártér
11. Tompapusztai löszgyep
12. Tatársánci ősgyep
13. Csorvási löszgyep

Angler Kinga 115

Természetvédelmi területek:

I. Szarvasi Arborétum TT
II. Szarvasi Történelmi Emlékhely TT
III. Dénesmajori Csigáserdő TT

Angler Kinga 116

 VIII. Duna-Ipoly Nemzeti
Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park létrejöttét egy hat éves

előkészítő munka előzte meg.
Magába foglalja a korábbi Pilisi és Börzsönyi Tájvédelmi Körzeteket, az
érintett Ipoly-szakaszt, valamint az azokhoz kapcsolódó ártéri területeket.

Angler Kinga 117

Angler Kinga 118
Tájvédelmi Körzetei:
1. Budai Tájvédelmi Körzet (Jelentős természeti értékei a
változatos felszíni formák, a ritka fajokban gazdag állat- és
növényvilág, valamint a barlangok)
2. Gerecsei Tájvédelmi Körzet (értékes ősmaradványai a
Triászban lerakódott dachsteini mészkőben megmaradt
Megaloduszok, valamint a Jura időszaki mészkőben
fellelhető ősi lábasfejű Ammoniták csigaházra emlékeztető
mészhéjai)
3. Gödöllői Tájvédelmi Körzet (A közel 12000 hektárnyi terület
annak köszönheti viszonylagos érintetlenségét, hogy rajta
már Mátyás király idején vadaskert volt, sőt I. Ferenc
József osztrák császár és magyar király a gödöllői kastélyt
és tágabb környékét kapta koronázási ajándékul a magyar
kormánytól. Ezért nem művelték meg, ezért nem törték fel
a vadaskert körüli földeket)

Angler Kinga 119

4. Ócsai Tájvédelmi Körzet (A Tájvédelmi Körzet 1975-ben létesült,
elsődlegesen a Duna-völgye és a homokterületek közé ékelődő, mély
fekvésű láprétekben és láperdőkben gazdag turjánvidék növény- és
állattani ritkaságainak megőrzésére)
5. Sárréti Tájvédelmi Körzet (A Sárrét kiemelkedő jelentősége madár-
világában rejlik )
6. Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet (A védett területen halastavakat,
mocsarakat, réteket, nádasokat, mesterséges víztározókat, szikeseket
és művelt parcellákat találunk)
7. Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet (a két Tápió és a Hajta által
felépített kistáj igen változatos vidék)
8. Vértesi Tájvédelmi Körzet (a Vértesben rengeteg ritka növény- és
állatfaj található)

Angler Kinga 120

 IX. Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Tihanytól a Kis-Balaton mocsárvilágáig terjedő Balaton-felvidéki Nemzeti
Parkot 1997-ben alapították, mintegy 56 000 ha-on.

Angler Kinga 121

Angler Kinga 122
A Tihanyi-félsziget világviszonylatban jelentős értékei a vulkáni működés
után keletkezett gejzírkúpok.
A Balaton-felvidék kismedencéi (Pécselyi-, Káli-, Tapolcai-medence)
botanikailag értékes lápréteket őriztek meg.
A Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei különösen érdekes megjelenési
formákkal, szikla-alakzatokkal díszítettek.
A Káli-medence a Pannon-tenger megkövesedett homokturzásait őrző
kőtengereiről híres.
A Keszthelyi-hegység a csodálatos tájképi élményt nyújtó lesencei
szőlőhegyekkel veszi kezdetét, majd különleges változatos erdeivel
folytatódik egészen a Zalaszántói-medencéig.
A Kis-Balaton nemzetközi hírű madárrezervátum (Ramsari terület), ezen
kívül a Balaton vizének fő szűrőfunkcióját látja el.

Mindezek indokolták a terület nemzeti parkká szervezését.

Angler Kinga 123

Tájegységei:
1. Tihany
2. Pécselyi-medence
3. Káli-medence
4. Badacsony, Tapolcai-medence
5. Keszthelyi-hegység, a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja
6. Kis-Balaton

Angler Kinga 124

1. Tihany
Magyarország első tájvédelmi körzetét az ország egyik legváltozatosabb,
legattraktívabb, ugyanakkor természettudományos szempontból az egyik
legjobban kutatott területén hozták létre 1952-ben.

Területe 1562 ha (fokozottan védett 195 ha).

A Tihanyi-félsziget különleges geológiai értéke a

teljes és rendkívül kövületgazdag felső-pannóniai
üledéksor. Ennek leghíresebb ősmaradványa, a
tihanyi kecskeköröm néven közismert,
megkövesedett Congeria kagyló.

Gejzírkúpok. Keletkezésük a félsziget zömét kialakító vulkáni tevékenység

utánra tehető, az időszakosan feltörő forró vizű források száznál is több
helyen forrásmészkőből és hidrokvarcitból álló sziklaalakzatokat hagytak
maguk után. Közülük is legszebb az Aranyház nevű gejzírkúp (kép), amely
a rajta lévő sárga zuzmóról kaptaAngler
a nevét.
Kinga 125
2. Pécselyi-medence
Lankás hegyoldalak, széles medencék, a lapos fennsíkok némelyikén
karsztos formakincs (pl. karrmező) különleges emléke a mencshelyi Halom-
hegy.

3. Káli-medence

A jellegzetes Balaton-felvidéki táj „mintaterületét” nyilvánították védetté

azzal, hogy a Káli-medencében 1984-ben 9111 hektáron tájvédelmi körzetet
sikerült – talán az utolsó pillanatban – létrehozni.
A medence természeti kincsei közül kiemelkedők a geológiai értékek.
A rendkívül változatos kőzettani felépítés (délen permi vörös homokkő
hegysor, északon hatalmas bazalthegyek, nyugaton mészmentes homokkő
konglomerátumok, keleten és a medence közepén a mészkövek és
dolomitok változatos formái) egyedülállóan sajátos térszínformákat hozott
létre. A bazalthegyek nagy kiterjedésű platóval nyúlnak a terület északi
határáig, az Eger patak völgyéig. Angler Kinga 126
4. Badacsony, Tapolcai-medence

A terület bazalthegyei számos igen ritka növény- és állatfaj élőhelyei is.

A Pannon végén feltörő vulkánosság sajátos képződményei ezek a
tanúhegyek.
A koporsóformát adó Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc szélein a
kőzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók.
Legszebb ezek közül a badacsonyi Kőkapu és a Szent György-hegyi
bazaltorgonák.

Növényvilág
A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos
botanikai ritkaság él (Sziklai ternye, Erdei ciklámen, Májvirág, Pirítógyökér,
Borostyánfojtó szádorgó stb.

Angler Kinga 127

5. Keszthelyi-hegység, a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja
A szinte teljesen erdővel borított terület jellemző alapkőzete a dolomit.
Ezen a Dunántúli-középhegységre jellemző kőzeten sajátos ökológiai
viszonyok által meghatározott növény- és állatvilág figyelhető meg.
Legnagyobb botanikai értéke a Keleti (vagy Kaukázusi) zergevirág.

6. Kis-Balaton
A Kis-Balaton, mint nagy kiterjedésű, összefüggő vizes élőhely Európában
is egyedülálló értéket képvisel, és a nemzetközi természetvédelem mindig is
számon tartotta.
Már a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról, ami
szerencsére a mocsárvilág 1922-ben megkezdett lecsapolása után is – kisebb
számban ugyan – de fennmaradt.
1979-ben, miután hazánk csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, az 14 750
ha kiterjedésű Kis-Balatont is felvették a „Nemzetközi jelentőségű
vadvizek” jegyzékébe. Angler Kinga 128
 X. Őrségi Nemzeti Park
A 2002. március 8-án felavatott Őrségi Nemzeti Park:
• az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet,
• az 1976-ban alapított Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet,
• valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy
természetközeli állapotú területét öleli fel, 43 933 ha kiterjedésben.
Ebből 3 104 ha fokozottan védett.

Angler Kinga 129

Tájvédelmi Körzetei:
1. Kőszegi Tájvédelmi Körzet (hegység növényvilága rendkívül gazdag)
2. Ság-hegyi Tájvédelmi Körzet (a hegy száraz, meleg klímája a pusztai
fajok elterjedésének kedvezett, amelyeket a szőlőművelés a hegy felső
részére szorította vissza)

Angler Kinga 130

Esettanulmányok megbeszélése

11-14. előadás

Angler Kinga 131

Angler Kinga 132
A légkör környezetvédelmi problémái (savas
eső, szmog,
üvegházhatás, ózon probléma)

A vizek környezetvédelmi problémái (a víz

körforgása, vízminősítés, mennyiségi és egyéb
problémák)

A pedoszféra környezetvédelmi problémái,

talajvédelem

Angler Kinga 133

5. A légkör környezetvédelmi problémái 1. (savas eső, szmog)
6. A légkör környezetvédelmi problémái 2. (üvegházhatás,
ózon probléma)

Angler Kinga 134

Angler Kinga 135
Angler Kinga 136
Az ózonréteg

Angler Kinga 137

Angler Kinga 138
Angler Kinga 139
Angler Kinga 140
7. A vizek környezetvédelmi problémái 1. (a víz körforgása,
vízminősítés)
8. A vizek környezetvédelmi problémái 2. (mennyiségi és
egyéb problémák)

Angler Kinga 141

Angler Kinga 142
Angler Kinga 143
Angler Kinga 144
Angler Kinga 145
9. A pedoszféra környezetvédelmi problémái, talajvédelem

Angler Kinga 146

Angler Kinga 147
Angler Kinga 148
 Hulladékgazdálkodás

Az atomenergia hasznosításának környezeti

kérdései

Környezet és természetvédelem a
turizmusban

Hatásvizsgálat, kármentesítés.
Környezetvédelmi management

Angler Kinga 149

10. Hulladékgazdálkodás

Angler Kinga 150

Angler Kinga 151
Angler Kinga
152
Hulladékgazdálkodási piramis

Angler Kinga 153

Angler Kinga 154
Angler Kinga 155
Angler Kinga 156
11. Az atomenergia hasznosításának környezeti kérdései

Angler Kinga 157

Angler Kinga 158
Angler Kinga 159
Angler Kinga 160
14. Hatásvizsgálat, kármentesítés.
Környezetvédelmi management

Angler Kinga 161

13. Környezet és természetvédelem a turizmusban

Angler Kinga 162

http://www.slideshare.net/hakos15/turizmus-hatasai

Angler Kinga 163

Angler Kinga 164
Angler Kinga 165
Angler Kinga 166
Angler Kinga 167
Angler Kinga 168
Angler Kinga 169
Angler Kinga 170
Angler Kinga 171
Angler Kinga 172
Angler Kinga 173
Angler Kinga 174
Angler Kinga 175
Angler Kinga 176
Angler Kinga 177
Angler Kinga 178
Angler Kinga 179
Angler Kinga 180
Angler Kinga 181
Angler Kinga 182
Angler Kinga 183
Angler Kinga 184
Angler Kinga 185
Angler Kinga 186
Angler Kinga 187
 Félévi követelmények
• Részvétel az előadásokon
• Házi dolgozat: egy esettanulmány elkészítése a
megadott szempontok alapján
– a szakon elvárt színvonalon
• Kollokvium

Angler Kinga 188

 A kollokvium témái
• A környezet-gazdaságtan lényege, területei
• A fenntartható turizmus és turizmusfejlesztés rendszere,
követelményei – az elmélet ismertetése és gyakorlati példák
bemutatása
• A turizmus hatásai. Elemezze a turizmus környezeti,
társadalmi és gazdasági hatásmechanizmusát – az elmélet
ismertetése és gyakorlati példák bemutatása
• Környezet- és természetvédelmi alapismeretek, a környezet
állapotát befolyásoló tényezők – az elmélet ismertetése és
gyakorlati példák bemutatása
• A környezet- és természetvédelem története a világban és
Magyarországon – az elmélet ismertetése és gyakorlati példák
bemutatása Angler Kinga 189
Jó felkészülést, sikeres vizsgát!

Angler Kinga 190