Fenntartható életmód

A környezeti válság visszafordításának útkeresése: lehetőségeink a

mindennapi életben

Kiegészítés Dr. Végh László egyetemi jegyzeteihez

Írta:

Dr. Mónus Ferenc

főiskolai docens
ökológus, környezeti nevelő

2019-12-18

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés – miért kell megállítani a környezeti krízist? .......................................................................... 1

2. A környezettudatos szemléletváltáshoz szükséges tudás és attitűdök ................................................... 2

3. Az egyén lehetőségei a mindennapi életben ........................................................................................... 3

Energiafelhasználás/energiagazdálkodás ......................................................................................... 4

Hulladékmegelőzés/hulladékgazdálkodás ........................................................................................ 6

Közlekedés ........................................................................................................................................ 6

Táplálkozási szokások ....................................................................................................................... 7

Nem táplálkozáshoz köthető, egyéb fogyasztási szokások ............................................................... 9

Társadalmi és civil aktivitás ............................................................................................................ 10

Ajánlott irodalom....................................................................................................................................... 11

Ajánlott linkek............................................................................................................................................ 11
1. Bevezetés – miért kell megállítani a környezeti krízist?

Sokféleképpen meg lehet közelíteni a környezeti krízis kérdését. Talán a legfontosabb, hogy
amikor a jövőnket fenyegető környezeti krízisre gondolunk, akkor ne csak a klímaváltozásra vagy
csak a termőtalaj-pusztulásra gondoljunk. Gondoljunk arra, hogy saját jelenlegi életmódunk, saját
hazánk jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedése és az egész emberi világ társadalmi-
gazdasági berendezkedése megszámlálhatatlan sok apró részletében terheli az emberi lét alapját
képező földi élő és élettelen rendszereket. A terhelés mértéke akkora, hogy a földi ökoszisztémák
regenerálódását tekintve sok-sok éves (kb. négy évtizedes) hátralékunk van. Számítások szerint
2019-ben az év elejétől már július 29-ére el fogyasztotta az emberiség azokat a javakat, amelyeket
a földi rendszerek tartós károsodása nélkül egy év alatt fel lehet használni a rendszerből (ún.
Túllövés napja). Ez azt jelenti, hogy a jelenleg élő 7.8 milliárd embert, a jelenlegi életvitele mellett
1.7 Föld tudná csak tartósan eltartani. A terhelő folyamatok másrészt pedig oly komplexek,
szövedékesek, hogy egy-egy termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó környezeti terheket teljes
térbeli (lokális és globális) és időbeli (rövidtávú és hosszú távú) valójában talán egyetlen
szakember sem képes átlátni.
Ez az életvitel járul hozzá ahhoz, hogy a kilenc azonosított ún. planetáris határ (a Föld
ökológiai terhelhetőségének határai) közül négy esetén átléptük vagy megközelítettük az
emberiség számára már nem biztonságos határt. A sokat emlegetett globális klímaváltozás mellett
ilyenek még a túlzott műtrágyahasználat okozta egyensúlyvesztés a nitrogén és a foszfor ciklikus
biogeokémiai folyamataiban, a táj-rendszer globális változásai (erdőségek visszaszorulása,
tájléptékű kapcsolatok degradálódása) és a bioszféra integritásának egyensúlyvesztése (azaz az
emberi hatásra bekövetkező tömeges fajkihalás).

A jegyzet számos eddigi része is rávilágít arra, hogy napjainkban a környezeti krízis
fennállásának ténye nem kérdés. A kérdés inkább csak az, hogy mennyi időnk van megállítani,
visszafordítani, illetve hogy hogyan tehetjük ezeket meg. Ebben a fejezetben a hogyan kérdés
megválaszolásához állítottam össze egy gyakorlatias útmutatót. Sorra veszem, hogy melyek azok a
lépések, lehetőségek, amelyeket kisebb-nagyobb elköteleződéssel, kisebb-nagyobb
kényelmetlenségeket vállalva (vagy legalábbis az eddigiekben rögzült szokásait félretéve)
mindennapi élete során bárki megtehet azért, hogy változtasson a saját fennhatósága alatt álló
dolgokon a földi környezet megkímélése érdekében. Ez az ún. egyéni vagy társadalmi
felelősségvállalás, amelyről sokat hallunk, de miben léte nem minden esetben egyértelmű.
Van-e értelme, lehet-e értelme annak, hogy egyedül vállaljunk felelősséget? Egymagunk
változtassunk kényelmes, jól bevált szokásainkon, amikor a többiek élnek vígan tovább mindezen
súlyos problémák és következményeik figyelembe vétele nélkül?

Véleményem szerint igen. Véleményem szerint, a következő néhány évtizedben gyökeresen

meg fog változni a társadalmak és az emberek egyéni hozzáállása a környezetügyhöz, és a
környezeti értelemben felelősségteljes döntések át fogják szőni a gazdasági, a politikai és a
mindennapi életet. Őszintén reménykedhetünk benne, hogy tényleg így lesz, és az ipari, majd a

1
digitális-információs forradalom után jelenleg az úgynevezett ökológiai forradalomnak a küszöbén
állunk már. Csak ekkor lehet esélye unokáinknak, de talán már a gyermekeinknek is, hogy többé-
kevéssé hasonló természeti állapotok között éljenek majd, mint amilyenek között mi élhetünk
még ma. Ma még nehéz elképzelni, hogyan fog ez a jelenlegi gazdasági viszonylatok között
megvalósulni. Mindenekelőtt azonban elengedhetetlen hozzá, hogy az egyetemekről kilépő
hallgatók, legyenek bármely szak hallgatói, jól ismerjék a legfontosabb környezeti problémákat, és
motiváltak legyenek a felelősségteljes megoldások keresésére, kidolgozására, megvalósítására.
Mindennapi életük során éppúgy, mint szakmai karrierjük, szakmai döntéseik során.

A mai viszonyok között minden magát értelmiséginek tartó ember kötelessége megérteni az
ember ökológiai függőségét, az emberek (társadalmak, kultúrák és egyének) egymásra utaltságát,
és saját kreativitását használva megtalálni az útját, hogy ő maga hogyan tehet egy fenntarthatóbb,
a jövő generációinak érdekeit jobban szem előtt tartó életért.

Az emberi faj eddigi fejlődése során többször is kulturálisan mélyrehatóan megújult, így
tudott fennmaradni a legkülönfélébb környezeti és társadalmi változások közepette. Az előttünk
álló össztársadalmi szintű változás is egy ilyen mélyreható kulturális megújulás, aminek
megvalósulásához Chris Bright, a washingtoni Világfigyelő Intézet egykori munkatársának szavai
adhatnak bizodalmat:
„Ami teljesen megszokottnak tűnik valaminek a megtörténte után,
az előtte gyakran csodának látszott volna”

2. A környezettudatos szemléletváltáshoz szükséges tudás és attitűdök

Fontos lehet tetteink és társadalmunk tetteinek, illetve folyamatainak megértéséhez több

lexikális terület ismerete is. Figyeljünk ezekre, olvassuk őket érdeklődéssel, ha találkozunk
ezekhez kapcsolódó tényekkel, olvasmányokkal:
 emberi társadalmak ökológiai függősége (víz-, termőtalaj-, nyersanyag- és energiahordozó
készleteink, ökoszisztéma szolgáltatások, klímaváltozás lehetséges hatásai az említettekre)
 természeti környezetünk állapota, biológiai rendszerek sebezhetősége, természeti
környezetünkre és biológiai rendszerekre káros antropogén hatások
 ember és környezet viszonya különböző jelenkori és történeti/történelmi kultúrákban
 fogyasztási cikkeinkhez kapcsolódó externáliák (általában az árban meg nem jelenő negatív
környezeti és társadalmi hatások, pl. egy gyár működése során fellépő, mindenkit terhelő
levegőszennyezés vagy forgalomnövekedés)
 médiaismeret, fogyasztási attitűdök ismerete, reklámpszichológia, önismeret

2
 Érzelmi hozzáállásunk hosszú kondicionálás és rögzült szokásaink miatti énvédő
mechanizmusok miatt gyakran közömbös olyan kérdések kapcsán, ahol saját szokásunk vagy
általánosan elfogadott társadalmi működés következtében környezeti terhelés lép fel. Ezek
következményeit józanésszel átgondolva sokszor fontos lépés az érzelmi hozzáállásunk
megváltoztatása is egy-egy kérdés kapcsán:
 élőlények és élő rendszerek antropogén hatásra történő degradációja (fontos a jelenleg
általában elterjedt közel neutrális érzelmi viszony megváltoztatása, jó értelemben vett zöld
érzelmek kialakítása, fontos azonban az élőlényekkel – pl. házi állatokkal – kapcsolatos
helytelen, antropocentrikus, ún. „haragos zöld” érzelmi viszonyulás normalizálása is és ezen
érzelmi viszonyulás éles elkülönítése a valóban környezettudatos érzelmi viszonyulástól)
 kultúrán belüli (család és közösségek) és kívüli (fair trade) emberi kapcsolatokhoz, társadalmi
egyenlőtlenségekhez való viszonyulások
 fogyasztási szokásokkal, médiafogyasztással, vásárlási szokásokkal és tudatossággal
kapcsolatos rítusok normalizálása, fenntartható szemlélettűvé faragása (ide értve az
élelmiszerek, egyéb fogyasztási cikkek és a szolgáltatások fogyasztásának szokásait is,
élelmiszer- és energiapazarlással kapcsolatos érzelmi viszonyulás megváltoztatását)
 önelismerés és társadalmi elismerés fenntartható mederbe terelése (az ember saját magához
való érzelmi viszonyulásának formálása, olyan módon, hogy az elismerést és a sikert ne
fenntarthatatlan gazdasági értékek és érdekek mentén, hanem emberi értékek, közösségekben
betöltött emberi szerepek mentén ítéljük meg, a GDP használatának buktatói és megítélése, a
„munka” és a heti munkaóraszám megítélése a (társadalmi / egyéni) hasznosság nem pedig a
jövedelmezőség figyelembevételével). Ne akarj tehát minél gazdagabb lenni! A Föld
lakosságának leggazdagabb 10%-a felelős jelenleg a környezetterhelés kb. 50%-ért.

3. Az egyén lehetőségei a mindennapi életben

Miért érdekesek azok a lépések, amiket egyénként megtehetsz a mindennapi életben?

 Azért mert ezek által te is tehetsz valamit.
 Azért mert a saját bőrödön megtapasztalhatod, hogy egy fenntarthatóbb világ nem jelenti
azt, hogy vissza kell menni az őskorba, egyszerűen más értékrendet és más egyéni döntéseket
jelent ugyanebben a modern világban.
 Azért mert ezek által példát és utat mutathatsz másoknak.
 Azért mert sok egyén megannyi egyéni döntései már változást indítanak el, nyomást
gyakorolhatnak termelőkre, gyártókra és kormányzatokra.
 Azért mert zöldnek lenni sokszor szórakoztatóbb, testileg és lelkileg egészségesebb, mint
más által meghatározott úton menni a többivel a saját valódi tudatod keresése nélkül.

Az egyén mindennapi környezettudatos cselekedetei, viselkedései felsorolásánál

mindenképp fontos figyelembe venni, hogy melyek azok a területek, amelyek a jelenlegi
életformánk mellett a legnagyobb környezeti terhelést jelentik (lásd 1. ábra). Ennek figyelembe

3
vételével az energiafelhasználás/energiagazdálkodás, a hulladékmegelőzés/hulladékgazdálkodás, a
közlekedés, a táplálkozási szokásaink, egyéb nem táplálkozáshoz köthető fogyasztási szokásaink
és a társadalmi/civil aktivitásunk azok a területek, amelyeknek megváltoztatásával jelentős
környezeti terhelés csökkenést tudunk elérni saját életvitelünk kapcsán. Ezen területeken
végigmenve sorolok fel környezeti terhelést csökkentő lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket nem
kell mind egyszerre elkezdeni és megvalósítani! Mindenkinek ajánlatos a maga ízlése szerint,
a számára legkönnyebben elérhetőekkel, legkisebb kényelmetlenség vagy lemondás árán
megvalósíthatóakkal kezdeni, és fokozatosan megtapasztalni, hogy valamilyen szokásunk
megváltoztatása nem jár mindenféleképpen a hétköznapi értelemben vett lemondással. Minél
többfélét gyakorol az ember a lenti viselkedésekből, annál kevésbé fogja lemondásnak érezni
azokat, annál természetesebb részévé válik, hogy a mindennapjaiban felelősen gondolkozik
természeti környezetéről, és a jelenlegi materialisztikus jellegű örömforrásoktól eltérő forrásokhoz
kapcsolja az elégedettség érzését. Valójában ez az életmódbeli felfogás mára életstílussá vált. Ilyen
életstílus például az önkéntes egyszerűség, a nemnövekedés szemlélet, a műanyagmentes életmód
vagy a hulladékmentes életmód, de ide sorolható a bio-élelmiszer fogyasztás, a csomagolásmentes
vásárlás, a közösségi tulajdon vagy a helyi pénzek szemlélete is. Ezen életstílusoknak közösségei,
saját belső működési szabályai, klikkjei, szerveződései, hálózatai vannak világszerte. Számos
honlap, blog, influenszer, és könyv foglalkozik e témákkal, az életstílusok különböző képviselői
pedig rendszeresen megszólalnak a médiában is. A legkülönbözőbb internetes portálokon számos
környezetbarát életmódot segítő tipp-gyűjtemény található. A lenti tippek helyett ezek is bátran
böngészhetőek.

1. ábra A mindennapok néhány környezetbarát választásának hatása a klímaváltozás szempontjából

www.lunduniversity.lu.se/article/the-four-lifestyle-choices-that-most-reduce-your-carbon-footprint alapján

4
Energiafelhasználás/energiagazdálkodás
Ez az a terület, amelyen a környezettudatos szokásokhoz a legtöbb saját érdekünk is
fűződik, hiszen a közmű számlákon saját magunk érezzük a megtakarításokat vagy az eltúlzott
fogyasztásunkat. Ennek ellenére ezen a területen is sok olyan praktika van, amellyel
csökkenthetjük energiafelhasználásunkat ezáltal pedig környezeti terhelésünket és közmű
költségeinket. Másrészt fontos, hogy ne csak otthon, hanem munkahelyünkön,
közintézményekben és bárhol máshol is figyeljünk oda az energiával és a folyó vízzel való
takarékoskodásra. Vegyük figyelembe, hogy minden amihez energia szükséges áttételesen
környezeti terheléssel is jár.
 A háztartásokban a legnagyobb energiafelhasználás a fűtéshez és hűtéshez kapcsolódik.
Elsőrendűen fontos a jó téli-nyári hőszigetelés. A téli fűtési szezonban minden 1 Celsius
fokkal alacsonyabban tartott fűtés kb. 6% energia megtakarítást eredményez. Így ha 23 fok
helyett 20 fokot tartunk a lakásunkban, akkor 15-20%-kal csökkenthetjük
energiafelhasználásunkat. Az okos fűtésvezérlési rendszerek segítségével akár további 15-
20%-os energia megtakarítást is elérhetünk. Ezekkel az eszközökkel előre be tudjuk állítani,
hogy mikor kell és mikor nem szükséges fűteni otthonunkban sőt, akár távolról, mobil
telefonunkról is tudjuk a rendszert vezérelni. 3-5 Celsius fok kinti hőmérséklet felett
leggazdaságosabban hőcserélős klímaberendezéssel tudunk fűteni, viszont e berendezések
nyári használatától tartózkodjunk amikor csak lehet. Az egyre szélsőségesebb nyári hőségek
miatt világszerte egyre fokozódik a klímahasználat, amelyhez szükséges többlet
energiafogyasztás még tovább mélyíti a klímaváltozást. A lakás nyári hőmérséklete ésszerű
várostervezéssel, zöldfelületekkel, fákkal való és egyéb árnyékolással, a szellőztetés és a
sötétítés helyes időzítésével a legtöbb esetben elviselhető határon belül tartható. Mindezt
jóval gazdaságosabban.
 Ügyeljünk a hűtő és a fagyasztó ésszerű és takarékos használatára
 Ügyeljünk minden elektromos berendezés ésszerű és takarékos használatára, standby
üzemmód helyett a teljes áramtalanításra
 Ügyeljünk berendezéseink karbantartására, a rendszeres és alapos karbantartásokkal sok
energia megspórolható, olvasgassunk energia takarékos blogokat, vegyünk részt energia
takarékos versenyeken vagy közösségekben. A magukat legtakarékosabbaknak és
legkörnyezettudatosabbaknak gondolók is sokat tanulhatnak ezekből (pl. Energiaközösségek
program, energiakaland.hu).
 Használjunk energiatakarékos berendezéseket, de ne cseréljük le az új, energiatakarékos
trendekhez való alkalmazkodás jegyében még működő berendezéseinket, hiszen az új
berendezések gyártása is környezeti terheléssel jár
 Beruházásainknál, hosszú távú tervezésnél vegyük figyelembe, hogy a napelemes és
napkollektoros épületgépészeti rendszerekbe megéri befektetni, ezek általában 5-10 év alatt
megtérülnek, de a megtérülés után még sokáig, akár újabb egy-két évtizedig használhatóak.
 Ha igazán elhivatott vagy válts komposzt wc-re vagy telepíts ún. szürkevíz tisztító,
újrahasznosító rendszert otthonodba!
 Végül soha ne feledkezzünk meg róla, hogy a legkörnyezetbarátabb energia az el nem
használt és meg nem termelt energia.

5
Hulladékmegelőzés/hulladékgazdálkodás
 Előző ponthoz hasonló a környezetbarát hulladékkezelés első tétele: a legkörnyezetbarátabb
hulladék a meg sem keletkező hulladék, azaz a mindig legyél kritikus a csomagolóanyagok és
a termékek tekintetében, hogy azokból ne keletkezzen hulladék! Csak olyan terméket vegyél
meg, ami elengedhetetlenül szükséges, lehetőleg nem műanyag, ha igen akkor anyaga később
újrahasznosítható, és ne legyen csomagolva, vagy a lehető legkevésbé!
 Másként fogalmazva kövesd a 4R koncepciót! Rethink – Reduce – Reuse – Recycle, azaz
előzd meg – csökkentsd – használd újra – ami marad, gyűjtsd szelektíven.
 Ne kérj (és ne fogadj el) szórólapot, reklámújságot, egyszerhasználatos zacskókat és
termékeket. Ehelyett olvasd el a szórólapot a helyszínen ha érdekel, ne olvass reklámújságot
úgyis csak a fejed tömik, vigyél magaddal egy-két saját, már használt „egyszerhasználatos”
zacskót mindenhova így el tudod kerülni, hogy újakat vigyél haza! Mindig legyen nálad
pohár, kulacs, evőeszköz, tányér, ételes doboz, ha olyan helyre mész, ahol egyszerhasználatos
termékekbe kellene pakolnod vagy ilyenekből kellene enned-innod!
 Először lehet, hogy furcsán fogod magad érezni, de a pékségben is megveheted a szeletelt
kenyeret a saját zacskódba, és a hentesnél is megveheted a húsárút a saját dobozaidba.
Gyakorlatilag mindig legyen nálad egy-két zacskó vagy egy-két doboz, ha vásárolni szeretnél!
Alapvető, hogy piacra, zöldségeshez ne menj zacskók nélkül (ha eleinte el is felejted, hamar
bele lehet szokni, hogy ne felejtsd el)!
 Ne vegyél olyan becsomagolt terméket boltokban, áruházakban, amit máshol meg tudsz
venni felesleges csomagolás nélkül!
 Keresd a csomagolásmentes boltokat és lehetőségeket! Egyre több ilyen van országszerte.
 Amit tudsz, mindent javíts meg, használj újra, találj neki új funkciót, és csak a legvégső
esetben dobj ki valamit!
 Ha valamit kidobsz, mindig gondold át, hogy gyűjthető-e szelektíven! Ha igen sohase dobd
nem szelektív kukába, még akkor se, ha napokig kell utaztatnod, hogy végre megszabadulj
tőle! Gondolj arra, hogy Ausztráliában van olyan iskola, ahol az utolsó kukát is száműzték.
Az ottani diákoknak mindent, ami nem újrahasznosítható, haza kell vinni és ott kell kidobni!
 Lehetőleg vegyél részt minél több hulladékmentes és műanyagmentes kihívásban, legyen az
július, június vagy az év bármelyik napja, illetve hete!
 Olvass hulladékmentes, nulla-hulladék (zero-waste) blogokat, tippeket! Próbálj ki minél több
praktikát! Előbb utóbb élvezni fogod, hogy egyre hulladékmentesebben élsz.

Közlekedés
 Lehető legkevesebbszer utazz autóban!
 Ha rövidebb távra mész használd a lábad! Kerékpározz vagy gyalogolj! Mindkettő
egészségesebb, mint a hosszú munkában/iskolában ücsörgés/ácsorgás mellett még autózás
közben is ücsörögni. Idővel rá fogsz jönni, hogy 30-40 percet is kellemesen lehet sétálni a
városban. Ezalatt sok dolgodat át tudod gondolni, így a sétálás sohasem elpazarolt idő.
Ráadásul egészséges is, segít megelőzni napjaink egyik leggyakoribb betegség-együttesét, a

6
 mozgásszervi megbetegedéseket (porckorongsérv, visszér, stb.). Ha eleget kerékpározol vagy
gyalogolsz a kondibérleted árát is megspórolhatod.
 Ha a kerékpározás vagy a gyaloglás nem opció, használt a tömegközlekedést! Hosszabb
távokon is beválhat, segít a rohanás elkerülésében, a stresszmentesebb élet elérésében, és
mivel nem kell közben vezetned számos más dolgot csinálhatsz eközben.
 Lehetőleg egyedül ne ülj autóba! Ha mégis autóval kell menj valahová, keress útitársakat,
vagy te magad szegődj más mellé!
 Használhatod a közösségi autózást, telekocsi szolgáltatásokat is! Ezek olcsóbbak és
környezetbarátabbak, mint saját autóval utazni.
 Végső soron le is mondhatsz a saját autó koncepcióról. Meg vannak az előnyei, ha nem kell
saját autót fenntartani, javítatni, biztosításokat és súlyadót fizetni utána.
 Talán nem a közlekedéshez tartozik szorosan, de amikor csak lehet, ne használj liftet! Az
áramellátása és az infrastruktúra fenntartása akkor is környezeti terheléssel jár, ha már
nagyon sok közintézményben napelemek biztosítják a zöldebb energiaellátást. Néhány
emeletnyi (akár 4-5 emeletnyi is) lépcsőzés szintén jót tesz az egészségednek!
 Ne csak a közlekedési mód megválasztásában legyél környezetbarát! Válaszd meg úti célodat
környezetbarát szemléletben! Nyaralásaid, pihenéseid helyszínéhez ne válassz távoli
célpontokat! Jó társasággal közelebbi cél esetén is jobb élményeket élhetsz át, mint kisebb
társaságban távoli belföldi vagy külföldi helyszíneken! Ismerd meg a környékedet! Utazz
kevesebbet, de ha már ott vagy valahol, tölts ott több időt! Ne rohanj, ne stresszelj, élj
nyugodt, kiegyensúlyozott életet!
 Csak ritkán és nagyon indokolt esetben repülj! A repülés nem környezetbarát!

Táplálkozási szokások
 Amit eszel, azzá leszel! – mondja a mondás. A környezettudatos táplálkozás legtöbbször
egészséges is. Ha az egyikre odafigyelsz, a másik már könnyen megy!
 Kerüld a távolról származó termékek vásárlását! Általában válaszd a lehető legközelebb
gyártott terméket!
 Ne vásárolj, kész-, félkész- és fagyasztott ételeket, vákuumozott, többszörösen csomagolt, és
erősen módosított, nem természetes alapanyagokból készült ételeket! Ezek gyártási
folyamatai általában jelentős környezeti terheléssel járnak.
 Ha csomagolt élelmiszereket veszel, legyenek nagy kiszerelésűek, ne egyesével
becsomagoltak, és szelektíven gyűjthető, újrahasznosítható anyagú csomagolóanyagokba
csomagoltak! Azonban vigyázz, az újrahasznosítható csomagolás nem mentség arra, hogy
szokásaid rabjává válva vásárolgass! Például a cukrozott üdítők, energiaitalok, palackozott
ásványvizek vásárlása egyáltalán nem környezetbarát! Fogyasztásuk az előbbiek esetén
egészségtelen is, az ásványvizek esetén NEM egészségesebb, mint a csapvíz fogyasztása!
 Vásárolj alapélelmiszereket és főzz otthon! Általános szabály, hogy minél inkább
alapélelmiszereket veszel, annál környezet- és egészségtudatosabb étrendet tudsz kialakítani.

7
 Amikor csak lehet, ne vásárolj nagy üzletláncokban! Ezek beszállító láncaiban többnyire nem
elsőrendű szempont a környezetért és egészségünkért való felelősségvállalás!
 Amikor csak lehet kistermelőktől, helyi termelőktől vásárolj! Általánosságban elmondható,
hogy ők működnek a legkisebb környezeti terhelés mellett, termékeik pedig gyakran
egészségesebbek, mint a nagy beszállító láncok hasonló árkategóriájú termékei.
 Ha nem tudsz kistermelőtől megvenni valamit, válaszd a vásárlás helyszínéhez legközelebb
gyártott/termelt terméket!
 Ha távoli helyekről, országokból származó terméket vásárolsz, figyelj a környezetbarát
szempontokra, ezek betartására, a gyártó/forgalmazó társadalmi felelősségvállalására, az
ezeket hitelesen jelző címkékre (bio / öko / ecolabel / fair trade / made-by / UTZ / lásd
még: http://okopack.hu/hu/magyarorszagon-hasznalatos-okocimkek-gyujtemenye).
 Ne az ár alapján válogass! Az árak legtöbbször csalókák, az alacsony áron tartott termékek
környezet- és egészségkárosító hatásait is meg kell fizetni valakinek! Ha a saját vagy saját
családod egészségéről van szó, akkor legtöbbször neked.
 Mindig légy tudatában, hogy ha figyelembe veszed a környezet- és egészségtudatos
szempontokat, akkor legtöbbször összességében olcsóbban (vagy semmivel sem drágábban)
vásárolsz!
 Nem saját részedre való vásárláskor (munkahelyi rendezvények, ajándékok, társasági
összejövetelek) se vásárolj olyan terméket, ami a saját szűrődön nem menne át! Vásárolj
kevesebb, de jól megválogatott terméket!
 Ez utóbbi általánosságban is igaz. Vásárolj kevesebb, de jól megválogatott terméket!
 Nem kell vegetáriánusnak vagy vegánnak lenned, de kerüld az iparszerű állattartásból
származó hús és tejtermékeket! Étrendünkben ezek nagyarányú elterjedése jelentős részben
felel az ember jelenlegi környezetkárosításáért.
 Fontold meg, hogy heti néhány étkezésnél tudatosan elhagyod a húsfogyasztást! A
húsfogyasztás jóval környezetterhelőbb, mint a növényi alapú táplálkozás! Rögzült
táplálkozási szokásaidat, többi szokásodhoz hasonlóan tudatosan is megváltoztathatod.
Elégedj meg a csak növényi (vagy nagyrészt növényi) alapanyagokból összeállított ételekkel!
Keresd a megoldást, hogy ezekből is változatosan és ízletesen főzz!
 Amennyire tudod, kerüld az iparszerű mezőgazdaságból származó termékeket! Ezek
előállítása jelentős környezeti terheléssel jár, pedig számos alternatív megoldás létezik már
kiváltásukra, vagy legalábbis részleges kiváltásukra, de ezek a megoldások nem a jelenlegi
gazdasági óriásoknak hoznának gazdasági hasznot, illetve nem csak és nem ilyen mértékben.
 Légy tudatában, hogy többnyire az éttermi ételek alapanyagainak kiválasztásánál sem veszik
figyelembe a környezeti szempontokat!
 Gondozz otthon ehető növényeket! Lehetőségeidtől függően néhány fűszernövényt, egy-két
tő zöldséget vagy gyümölcsöt erkélyládában.
 Ha teheted, legyen saját konyhakerted, háztáji haszonállatod is! Ha nincs saját kerted,
csatlakozz egy közösségi kerthez!

8
  Főzz, főzz és főzz! Otthon, barátaidnál, nyaraláskor, ahol csak tudsz. A saját magad által
elkészített étel mindig környezettudatosabb, mint a legtöbb egyéb alternatíva.
 Fontos, hogy az alapanyagok vásárlásakor mindig gondolj a hulladék-megelőzésről fent
írtakra! Mindig legyen nálad néhány zacskó, szatyor vagy doboz!
 Ne dobj ki ételt! Egyes számítások szerint világszerte az összes megtermelt élelmiszer
körülbelül egyharmada a kukákban végzi (állatok számára sem lesz felhasználva!).
Magyarországon a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék körülbelül évi 68 kg
fejenként, ez az összes élelmiszervásárlásunk 10-11%-a. Ez rendkívül nagy értelmetlen
környezeti plusz teher, és persze a pénztárcánkat sem kíméli. Tervezzünk átgondoltabban,
ellenőrizzük a hűtőt és az otthoni készleteinket rendszeresen bevásárlás előtt, ha sokat
főztünk fagyasszuk le vagy adjuk oda ízlésesen csomagolva barátainknak, és mindig annyit
szedjünk a tányérunkra, amennyit megeszünk!
 A komposztálható hulladékokat komposztáld! Akár kisebb közösségben is összefoghattok,
hogy komposztáljatok.

Nem táplálkozáshoz köthető, egyéb fogyasztási szokások

 A táplálkozáson kívül semmire nincsen valóban szükséged! Mielőtt bármit megvásárolsz,
gondolkodj el alaposan rajta, hogy mennyire és miért van arra szükséged! Nagyon sokszor rá
fogsz jönni, hogy nem te akarod megvenni, csak mások szeretnék azt, hogy így érezd!
 Ha ezek után mégse tudsz elszakadni az adott terméktől, vagy mégis úgy gondolod, hogy
tényleg szükséged van rá, akkor próbáld a leginkább környezetbarát alternatívát választani,
vagy azzal megelégedni! (Álljon itt egy példa arról, hogy ez azért nem mindig olyan egyszerű,
mint amilyennek hangzik. Például legyen szó a karácsonyfa választásról. Évente néhány
százmilliót adnak el belőle, arra a pár napra. Ha műanyag fát veszünk, akkor műanyagszemetet
termelünk, és ez csak akkor környezetkímélőbb valamelyest, ha legalább 20 évig használjuk. Még
számos alternatív megoldás létezik a boltból vásárolt és a magunk készítette dekoratív és kreatív
karácsonyfák tekintetében, de azok meg nem igazi karácsonyfák. A választás akkor kezd igazán
érdekessé és összetetté válni, ha gyerekek is vannak a családban. Mindenkinek meg kell találni a
maga választását, de egyáltalán nem kötelező fát venni!)
 Sokszor jó alternatíva használt termékeket beszerezni (vásárolni, kérni, kapni, kivárni). Ha
meg tudsz elégedni a használt termékkel, mindig válaszd azt, hiszen ez jóval
környezetkímélőbb alternatíva, mint új terméket venni! Vigyázz, mert folyamatosan
manipulálnak, hogy ne legyen könnyű megelégedned a használt termékekkel!
 Használd az internet adta lehetőségeket (pl. jofogas.hu, ebay.com) és az emberi
kapcsolataidat a használt termékek felkutatásához!
 Ha ruhát vennél, először mindig turkálóba menj! Másodkézből jobb minőségű ruhákat tudsz
venni, jóval olcsóbban! Nem utolsó szempont pedig, hogy ez sokkal inkább környezetbarát
döntés, mint új ruhát venni. A textilipar az egyik leginkább környezetterhelő iparág.
 Ha már valamit megvettél vigyázz rá és javítsd, javíttasd, ameddig csak lehet! Még akkor is,
ha úgy látszik ez anyagilag nem kifizetődő. A feleslegesen megvásárolt termékek előállítása
során keletkező környezet- és egészségkárosító hatásokat is neked vagy gyerekeidnek,
unokáidnak meg kell majd fizetni!

9
  Ha már nem használsz valamit, keress neki új funkciót vagy add el, ajándékozd el!
 Ha mindenképp úgy ítéled meg, hogy már biztosan senki nem tudná használni és így
szemétre kerül valami, mindig gondolkozz el rajta, hogy melyik kukában lesz a legjobb
helyen.
 Bármilyen termék vásárlásakor vedd figyelembe a környezeti szempontokat! Pl. hosszú-
életűség, energiatakarékos gyártás és működés, gyártási hely távolsága, gyártási technológia
közvetlen és közvetett (pl. társadalmi változásokon keresztül ható) környezeti terhelése,
környezetbarát csomagolás, stb.
 Háztartási tisztítószerek és testápolás, tisztálkodás során használt termékek széles választéka
érhető el környezetbarát, olcsó, egyszerű összetevőkből készített formában. Ezek nagy része
annyira egyszerű, hogy saját magad is kísérletezhetsz elkészítésükkel. Az interneten számos
mosószer, mosogatószer, szappan, fogkrém, testápoló és tisztítószer receptet találhatsz.
Köztük minden környezetbarát háztartás kötelező, széles körben használható tisztítószerei
az egyszerű ecet, a szódabikarbóna és a citromsav. Felejtsd el a hipót, a domesztoszt és a
drága mosó-, mosogató, súroló, zsíroldó, bútorápoló szereket!
 Ha elektronikai eszközöket vásárolsz, fokozottan gondolkodj el rajta, hogy tényleg szükséged
van-e rá! A második tv, a második mobil, az újabb tv, az újabb mobil nem a te szükségleteid.
Azért találták ki a kicsivel okosabbat, vagy nagyobbat, vagy vízállóbbat, hogy újakat tudjanak
eladni neked, miközben a környezeti szempontokat és a jövő generációk jogait teljesen
semmibe veszik. A legelső tv-dben ugyanazt a műsort látod, a legelső fényképezőgépeddel
ugyanazokat fogod lefényképezni, a legelső mobiloddal ugyanazokat tudod felhívni, a legelső
kenyérvágó késeddel pedig ugyanazt a kenyeret fogod vágni, mint egy elektromos
kenyérvágó készülékkel! A régi laptopoddal ugyanannyi időt fogsz a neten szörfözve
eltölteni, hiába indul el rajta az újabb rendszer 30 másodperccel gyorsabban! Szárítógépre
pedig nincs szükséged, mert a ruhák maguktól is megszáradnak!
 Addig használj mindent, ameddig csak működik, vagy ameddig csak meg lehet javítani!
 Légy tudatában, hogy a termékek gyártói és forgalmazói folyamatosan manipulálnak! Az
interneten, az utcán, a munkahelyeden és az otthonodban is. A divat, a tervezett elavulás, a
reklám, a társadalmi státusz jellegű elvárások, a sietség, a stressz, mind rendkívül
jövedelmezőek valakinek, környezeti szempontból azonban határozottan kártékonyak. Ne
dőlj be ezeknek! Ha kevesebbet vásárolsz, dolgoznod is kevesebbet kell, így több időd marad
kikapcsolódni, több időd marad családodra, barátaidra.

Társadalmi és civil aktivitás

 Nem feltétlenül kell itt nagy dolgokra gondolni. Elég, ha beszélgetsz az általad használt
módszerekről, a benned felmerült kérdésekről barátaiddal, családtagjaiddal.
 Ha valamelyik környezetkímélő tipp jól bevált, oszd meg másokkal! Magyarázd el másoknak,
hogy miért fontos számodra a környezet iránti felelősségvállalás! Beszélgessetek környezeti
és környezetünket érintő társadalmi problémákról!
 Ha nagyon elkötelezett vagy, írhatsz blogot, követhetsz influenszereket, barátaiddal,
családtagjaiddal csatlakozhattok olyan kezdeményezésekhez (vagy ki is találhattok ilyeneket),

10
 amelyek másoknak is segítenek megérteni az egyéni felelősség fontosságát, és népszerűsíteni
a környezetkímélő életmódot!
 Iskoládban, egyetemeden, munkahelyeden állj ki a környezettudatos és az egészségtudatos
szempontok megvalósulásáért! Pl. álljatok ki amellett, hogy a menza és a büfé e szemponto
figyelembe vételével működjön, ne nézzétek el, hogyha nem működik jól a szelektív
hulladékgyűjtés, kezdeményezzétek, hogy mindenhez újra-papírt használjon az intézmény
vagy kezdeményezzetek energiatakarékos apróbb átalakításokat, karbantartásokat!
 Bátran vegyél részt minden olyan megmozdulásban, demonstrációban, kezdeményezésben,
akár civil szerveződésben, egyesületben, amellyel úgy gondolod, hogy segítheted a természeti
környezet megkímélését, a fenntartható szemléletmód népszerűsítését!

Ajánlott irodalom

Paul Hawken. Visszafordítható - 100 hatékony megoldás a klímakatasztrófa megállításához. HVG

KönyvekKiadó, Budapest 2019
Pataki György, Takács-Sánta András (szerk.) Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtan
szöveggyűjtemény. Typotex Kiadó, Budapest 2004
Könczey Réka, S. Nagy Andrea. Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány, Budapest 1998.
Aktualizált, online formában is elérhető: www.zoldkoznapok.hu
Roger Scruton. Zöld filozófia. Akadémiai Kiadó, Budapest 2018
Takács-Sánta András (szerk.) Építőkockák egy új világhoz - Ökológia, közösség, boldogulás -
helyben! Andron Könyv Kft., Budapest 2017
Worldwatch Institute. A világ helyzete 2010 – A kultúra átalakítása. Föld Napja Alapítvány,
Budapest 2010
Worldwatch Institute. A világ helyzete 2013 – Pillantás a jövőbe. Van még esély a
fenntarthatóságra? Föld Napja Alapítvány, Budapest 2013
WWF Magyarország. Élő Bolygó Jelentés (2014, 2016, 2018) http://wwf.hu/elo-bolygo-jelentes

Ajánlott linkek
http://mail.nyf.hu/~monus.ferenc/oktatas/kornyezeti-neveles/hasznos_linkek.htm
http://kislabnyom.hu/
https://humusz.hu/
https://tudatosvasarlo.hu
http://www.okopack.hu
http://okoszolgalat.hu/linkek/
https://okopolitika.hu/szabadegyetem

11