A külső veszélyek és az

atomerőművek
biztonsága
Katona Tamás János
MTA doktora
 „valamit, valamiért, mert megéri”

Santorini kaldera
Aktív
1707. május 23.
1866. január 26.
1925. augusztus 11.
1939. augusztus 20.
1950. január 10.
2
 attempt to anticipate what cannot be
anticipated
Az iparosodás hajnalán úgy gondolták, a döntések
The narrative of risk is a narrative of irony. This
negatív következményei kompenzálhatók: „valamit,
narrative deals with the involuntary satire, the
valamiért, mert megéri”.
optimistic futility, with which the highly developed
A kiszámíthatatlan és globális következményű
institutions of modern society – science, state,
katasztrófák azonban elsöpörték ezt a paradigmát.
business and military – attempt to anticipate what
A „valamit, valamiért” helyett az óvatosság alapján való
megelőzés elve lépett. cannot be anticipated. Socrates has left us to make

S nem csak a megelőzés került a kompenzáció fölé, sense of the puzzling sentence: I know that I know

hanem immár olyan kockázatokkal is számolunk és nothing.

kívánunk megelőzni, amelyek létezése nem is The fatal irony, into which scientific-technical society

bizonyított. plunges us is, as a consequence of its perfection,

A kockázat már nem csak az előfordulás gyakorisága much more radical: we do not know what it is we

szorozva a kár mértékével, hanem inkább egy don’t know – but from this dangers arise, which
társadalmilag konstruált jelenség, amelyben egyeseknek threaten mankind!
nagyobb szerepe van abban, hogy a kockázatokról
döntsenek...

3
 Veszélyek a politikai közbeszédben,
amelyekkel “küzd” a global governance

4
Technogén katasztrófák száma és kára
(Amerika, Európa)

5
Természeti katasztrófák kára (Amerika,
Európa, Ázsia) és oka

6
 Az atomerőművek és a katasztrófák

Az atomerőművek igen nagy potenciális kockázatú

létesítmények ezért különös figyelem kíséri, mi történik az
atomerőművekben, az atomerőművekkel egy-egy
katasztrófa hatására.

Hosszú ideig a külső veszélyek csak fenyegették, de nem

érték az atomerőműveket.

7
 Az atomerőművek és a katasztrófák

Chi-Chi Onagawa Shika AE Kashiwazaki-

2001.IX.11.
Taiwan, 1999 AE 2005 2007 Kariwa 2007

Fukushima North-Anna,
3 erőmű 2011. aug.
Sandy 2012
2011. márc.
sérülés
nélkül

de 14 japán
blokk túlélte a
de volt
földrengést
Jeanne 2004,
komoly sérülés
Katrina 2005,
nélkül
Irene 2011
meg árvizek

8
 Európa “csendes”

hűtővíz-
rendszert
veszélyeztető
biológiai és
egyéb hatások

9
 Ám épp az európai prognózisok sötétek
in terms of dollar losses, there is a The rate of nuclear accidents
with damage above 20 MM

50% chance that (i) a Fukushima 2013 USD (normalized

by the number of reactors in
operation) has decreased

event (or larger) occurs in the next from the 1970s until the
present time. Along
the way, the rate dropped

50 years, (ii) a Chernobyl event (or significantly after Chernobyl

(April, 1986) and is expected
to be roughly

larger) occurs in the next 27 years stable around a current level

(in 2015) of 0.002 to 0.003
events per plant per year. The

and (iii) a TMI event (or larger) distribution

of damage sizes appears to
have undergone a regime

occurs in the next 10 years. Further, change shortly after the

Three Mile Island
major accident (March,

smaller but still expensive (≥20 MM 1979).

2013 USD) incidents will occur with

a frequency of about one per year.

concept of ``dragon-kings'' corresponding to meaningful outliers

10
Mi történne Franciaországban, ha…?

11
Mi történne Franciaországban, ha…?

12
13
 BP Deepwater Horizon Gulf Oil spill

As of February 2013, criminal and civil settlements and payments to a trust fund had
cost the company $42.2 billion. Na és a Lehman-Brothers?
14
 A biztonságot a veszéllyel
összefüggésben lehet értelmezni
1. A veszély a kár kialakulásának lehetősége -
földregés veszély, árvíz veszély, tornádó veszély.
2. Amikor bekövetkezik, akkor már nem veszély,
hanem esemény, természeti jelenség – árvíz,
földrengés.
3. Hogyan jellemezzük a veszélyt? Megállapítjuk
milyen valószínűséggel fordulhat elő egy adott
paraméterrel jellemezhető esemény. Ez a
paraméter jellemzi az esemény méretét, ami
egyben meghatározza a következmények
mértékét. Ez a veszélyeztetettségi görbe Hogyan kezelhetjük a veszélyeket?
(például a Gutenberg-Richter görbe). Vagy elkerüljük a telephely kiválasztásával
másképp egy adott mérték meghaladásának (például a földcsuszamlás veszélyét
(éves) valószínűsége. elkerülhetjük, ha nincs, ami megcsússzon)
4. A kockázat az esemény gyakorisága szorozva a védekezünk megfelelő tervezéssel,
következmény mértékével (okozott kár, felkészüléssel, amihez a telephelyre jellemző
halálesetek száma). veszélyeket jól kell ismerni
15
 Miként érjük el a biztonságot?
• Telephely-vizsgálattal és értékeléssel, a külső veszélyek jellemzésével, a
tervezési alap adekvát meghatározásával
• Megfelelő tervezéssel, amely biztosítja a szerkezei integritást és a
működést
• Üzemzavari és baleset-elhárítási utasításokkal, a személyzet képzésével,
speciális műszerezéssel
• Biztonsági elemzésekkel
• A biztonság üzem közbeni fenntartásával
• Időszakos biztonsági felülvizsgálattal (tízévenként, illetve szükség szerint,
figyelembe véve a tudományos ismeretek gyarapodást, változását)

16
 Nukleáris létesítmény telepítésének folyamata
m e g t ö r t é n t
ez szolgáltatja a
ennek alapján már tudjuk, a
részletes tervezési
jelenlegi ismeretek szerint nincs
inputot és konfirmálja a
k i zá ró kö r ü l m é ny
korábbi
megállapításokat

létesí-
telephely üzem alatti
tés
kutatás, rang- monitoro-
telephely során
potenciá- sorolás, zás,
vizsgálat és szük- időszakos
lis telep- telephely
értékelés séges felülvizs-
helyek, kiválasz-tás
vizsgá- gálatok
szűrés
latok
telephely vizsgálati telephely
program és engedély engedély
 Mottó gyanánt, avagy alapvetés

Atomerőművet
szinte bárhol Ha azt állítja valaki, hogy
ideális telephelyet talált,
lehet építeni,
biztosan figyelmen kívül
legfeljebb nem hagyott valamit, ha mást nem,
érdemes. hát saját tudásának
korlátosságát.
Gyakorlatilag az a telephely megfelelő, amely
esetében a telephelyre jellemző veszélyek és
körülmények hatásaival szemben van kipróbált
műszaki megoldás.
18
 A telephelyvizsgálat és értékelés
A telephelyvizsgálat és
értékelés célja, hogy
meghatározzuk és jellemezzük
azokat a természeti és
antropogén veszélyeket,
amelyek a telephely
alkalmasságát kizárnák, illetve
amelyek hatásait az
atomerőmű tervezésénél
figyelembe kell venni.
A telephely-vizsgálat és
értékelés célja, hogy
megerősítsük, nincsenek olyan
veszélyek, amelyek a telephely
alkalmasságát kizárnák, illetve
jellemezzük azokat a
természeti és
antropogén/technogén
veszélyeket, amelyek hatásait
az atomerőmű tervezésénél
figyelembe kell venni.
19
 Mit kell vizsgálni, elemezni?
A telephelyre jellemző veszélyek és Azon veszélyek kizárása,
körülmények meghatározása, jellemzése,
amelyekkel szemben nincs
hogy a tervezésnél és a biztonsági
elemzésekben azok hatását figyelembe megbízható védelem, vagy az
vehessük. értelmetlen lenne:
vulkán,
Ilyen veszélyek:
a tektonikus mozgások, földrengések, karszt,
földrengések által kiváltott másodlagos bányaüregek,
jelenségek, mint a talajfolyósodás instabil lejtő (?!)
jelentős felszíni
Ilyen körülmények:
a talaj mechanikai tuljadonságai, elmozdulás
teherbírása
a hidrogeológiai környezet sajátosságai,
amelyek
a hidrogeológiai közegben való
kibocsátás-terjedés elemzése és
az alapozás-tervezés, kivitelezés 20

szempontjából érdekesek.
Atomerőművet szinte mindenütt lehet építeni, de a
telephely alkalmasságát kizárják azok a veszélyek,
körülmények, melyek hatásaira nem tudunk
biztonságosan tervezni

21
 Capable fault
POTENTIAL FOR FAULT DISPLACEMENT
AT THE SITE
8.2. Fault displacement can occur as a result of
an earthquake (either directly or
indirectly). In other words, displacements
could be associated with the causative
fault or could occur co-seismically on
secondary faults. It should be noted that
tectonic displacements associated with folds
(synclines and anticlines) are also included in
the term ‘fault displacement’. However, fault
creep, when demonstrated as such, is outside
the scope of this Safety Guide.
Geológiai-geofizikai-morfológiai evidenciák a
felszíni permanes elmozdulást okozni képes
szerkezet létének kizárására – Megnyílhat-e a
föld az erőmű alatt?
22
Egy kis kitérő
Változik a világ,
gyarapodik a tudás
és változnak a
tiltások is
23
Faulting at the left Faulting at the right
h=0,2m h=0,2m

Modern mérnökszeizmológiai gyakorlat

h=0,3m h=0,3m

h=0,4m h=0,4m

24
Modern nukleáris gyakorlat

25
 Fukushima utáni, új japán előírás
A hirtelen és a lassú elmozdulások esetére egyaránt el kell végezni az
alapvető biztonsági funkciók megmaradásának vizsgálatát.
Az elemzés módszertanilag nem egyéb, mint az atomerőmű szerkezetei,
rendszerei integritásának/működőképességének értékelése megadott
elmozdulás által kiváltott hatásokra.
A tervezési alapba tartozó elmozdulást, δa arra a valószínűségi szintre
határozzák meg, mint ami a többi természeti veszély esetében érvényes
(például 10-4/a vagy 10-5/a), illetve egy tervezési alapon túli elmozdulást, δb
is felvesznek (szakadékszél-jelenség ellenőrzése), amely esetben a
tervezési alapon túli hatásokra általában is vonatkozó szilárdsági határállapot
a kritérium.
A δa felvehető a tapasztalt elmozdulások vagy elemzések alapján.
Három esetet vizsgálnak a vető jellege és helye szerint:
1. a másodlagos vető épp a főépület alatt van;
2. másodlagos vető a főépület közvetlen közelében van; 26
3. a primer vető a telephely alatt van.
 Új USA előírás/szabvány
ANSI/ANS-2.30-2015 „Criteria for Assessing Tectonic Surface Fault Rupture and
Deformation at Nuclear Facilities” (23 December 2013)

Site Criteria (preliminary)

1. Define permanent Ground Deformation Zones, this involves detailed geologic site investigations.
2. For sites within the Permanent Ground Deformation zone (surface displacement and
deformation), we perform fault displacement analysis (PFDHA) and Tectonic Deformation
analysis (PTDHA) to increase understanding of the relationship of the building location relative
to both the principal and distributed faults.
3. Is the site located within 200 m of principal fault zone?
4. Is site located within 200 m of distributed faulting (2 times maximum building dimension)?
5. Does distributed faulting intersect the building foundation?
6. If all of these apply the location is not supportable and site should be moved.
7. If some of these apply you may make site useable with additional investigations or design.

27
Isten
segedelmével

28
 Milyen külső veszélyeket kell figyelembe
venni?
tervezési inputját képezik, vagy azért mert posztuláljuk, vagy azért, mert a tervezési
alap valószínűségi intervallumába esik

szélsőséges szél, hőmérsékletek, csapadék hatásait, 10-4÷10-5 /a

árvizet és aszályt,
(tornádó 10-6/a,
villámcsapást,
szélsőséges víz-hőmérsékleteket, jegesedést, új reaktoroknál
földrengést, 10-7/a best
biológiai veszélyeket estimate)
repülőgép rázuhanást, repülő tárgyak becsapódását,
szállítási és ipari tevékenységek veszélyeit, 10-7/a
a külső villamos hálózat/rendszer összeomlását,
veszélyt jelentő, telephelyen belüli tevékenységet
Szándékos károkozás: terrorizmus (cyber, drónok), háborúk. ?!
A rombolásban rendkívül nagy a találékonyság. Ez ellen
védekezni műszaki eszközökkel nem elég. 29
 Mit jelentenek ezek a gyakoriságok?
A 10-4/év azt jelenti, hogy egyszer tízezer év A 10-4/év gyakoriságnak
megfelelő visszatérési
alatt biztosan előfordul az adott esemény. idő tízezer év. Tízezer éve
Az idő érzékeltetésére pedig szolgáljon, volt a legutóbbi
hogy tízezer évvel ezelőtt volt a legutóbbi jégkorszak.
jégkorszak.
A 10-7/év gyakoriságnak
A 10-7/évnek megfelelő tízmillió év pedig tízmillió év felel meg.
Nagyjából harminc millió
olyan időtávlat, amikor a Himalája kialakult. éve “született meg” az ős
Vörös-tenger.
Az időnek elvi jelentősége is van.
Aligha lehet ergodicitást feltételezni a véletlen
folyamatokban, ha jól elhatárolódó korszakok
léteznek a vizsgált időintervallumon belül.

A véletlen események természete olyan, hogy akár ebben a pillanatban is bekövetkezhetnek.

30
31
 Mit jelentenek ezek a gyakoriságok?
A 40 m átmérőjű Tunguz meteornál némileg nagyobb, a Tunguzka, 5 megatonnánál nagyobb
Gizai Piramissal azonos méretű objektumból a Föld energiájú
közelében mintegy húszezer van, s átlagosan tizenhárom- Kollízió a Földdel – visszatérési idő 250÷500
ezer évente, azaz nagyjából ≈10-4/év gyakorisággal év
következhet be kollízió. A Tunguz meteor esetében a ≈2000 km2 hatásterület
robbanás energiáját 10–20 megatonna TNT (a Little Boy
15 kilotonna volt) robbanási energiájával egyenértékű, 30 (1/500) (1/510072000) 2000 =7.94 10-9/év,
km-es körzetben pusztító hatású volt, 2000 a teljes üzemidő, azaz 60 év alatt pedig
négyzetkilométeres területen letarolva a fákat. P= 4.705 10-7
A föld felszíne 510 072 000 km² . Vegyük egy NEA/NEO
hatásterületét >2000 km²-nek (Budapest területe 525
km², New York city területe: 1214 km²)

Kollízió a Földdel: 1/13000 év

Kollízió, ami egy atomerőművet elérhet (bárhol a >2000

km2 területen belül van):
(1/13000)(1/510072000)2000 = 3 10-10/év,
a teljes üzemidő, azaz 60 év alatt pedig P=1,8 10-8

32
Kis valószínűségek,
nagy hatások.
Van-e határ?
Elsülhet-e a kapanyél?

33
 Honnan jönnek ezek a gyakoriságok?
Mi az elfogadható kockázat?
Az átlagos individuális fatalitás az atomerőmű környezetében legyen kisebb, mint egy tized
százaléka annak a kockázatnak, amilyen a kitettsége a népesség egyedeinek összességében.
(Ne legyen észlelhető kockázat-növekmény az atomerőmű miatt.)

Az individuális korai fatalitás átlagos 2. és 3. szintű PSA alapján

valószínűsége legyen reaktoronként és megállapítható volt, hogy ezt a
évenként kisebb, mint 5 x 10-7. követelményt egy atomerőmű akkor
Az individuális látens rákos fatalitás teljesíti, ha
átlagos valószínűsége legyen
reaktoronként és évenként kisebb, mint 2
a zónasérülési gyakorisága
x 10-6. CDF<10-5/év
NUREG-1150 (page 12-3) a nagy korai kibocsátás
Az USA-ban a rákos fatalitás 2x10-3/év. gyakorisága LER<10-7/év

34
35
 Nem minden veszély egyforma:
A veszélyek és hatásaik kategorizálása
0 tervezési inputját képezi, vagy azért mert posztuláljuk,
vagy azért, mert a tervezési alap valószínűségi
intervallumába esik (p ≥ 10-5/év)
1 lassan kifejlődő jelenség, van idő intézkedni
2 nincs szignifikáns hatással az erőmű működésre
3 kisebb a valószínűsége, mint amit józan ésszel
feltételezhetünk (meteorit)
4 a telephely megfelelő kiválasztásával el kell/lehet kerülni
5 valami más hatás burkolja, külön nem kell figyelembe
venni – ez általános a tervezési gyakorlatban
6 védelmi intézkedést igényel (szándékos károkozás, terror)

36
Ha van idő fölkészülni

37
Ha van idő fölkészülni

38
Ha van idő fölkészülni

39
 Miként érjük el a biztonságot?

1. Tudjuk-e jellemezni a veszélyt? Milyen

módszerekkel?
2. Meg tudjuk-e határozni a megfelelő tervezési
inputokat? Egyáltalán: Mi a megfelelő?
3. Vannak-e megfelelő tervezési eszközeink?
Vannak-e kipróbált megoldások?
4. Tudjuk-e igazolni a biztonságot?

40
Tudjuk-e jellemezni a
veszélyt?
Milyen módszerekkel?

41
Mindenek sarokköve: Tudjuk-e jellemezni a veszélyt?
Milyen módszerekkel?
• A rendkívül kis valószínűségű események jellemzése nem vagy nem csak a közvetlen megfigyeléseken,
tényigazságokon, kísérleteken alapul, hanem tudományos módszerekkel feltárt összefüggések,
törvényszerűségek rendszerén, az ezekre épült modelleken.
• E modellek adekvát voltát tesztekkel csak bizonyos esetekben tudjuk ellenőrizni. Nem tudunk kísérletezni
a Földdel, s leginkább csak post-event elemzésekkel bizonyosodhatunk meg elképzeléseink helyes voltáról.
• Különleges technikákra van szükség az episztemikus bizonytalanságok kezelésre. Mivel senki sem birtokolja
a bölcsek kövét, nem lehet a’ priori kizárni senki elméletét sem.
• Bevett módszer a tudományos alapon végzett expert elicitáció, bár a tudomány története többször
bizonyította, hogy az, amit a hozzáértők közössége evidenciának hitt, valójában nem helytálló. Az eretnek
gondolatok utóbb többször beigazolódtak. (Lásd Nagy Tohoku Földrengés forrására adott maximális
magnitúdó-becslést!)
• Mi sem veszélyesebb, mint a tekintély alapon végzett determinisztikus veszély-jellemzés, ami kezeli ugyan
az aleatorikus bizonytalanságot, de csak egy elmélet igazára épül, így figyelmen kívül hagyja az
episztemikus bizonytalanságokat.
• A jelenségek véletlen természetéből eredő aleatorikus bizonytalanságok kezelése sem egyszerű.

42
 geológia- szeizmoló-
földrajz
Emberi
geofizika giai
tevékenységből eredő Felszínre kifutó
Szeizmikus tervezési
veszélyek; permanens emozdulás
input
veszélye
Biológiai veszélyek!

Népesség,
földhasználat,
A földrengés-veszély
infrastruktúra Talajfolyósodás
elmzésének
•Dózis számításhoz veszélye
alátámasztása
•Veszélyhelyzeti tervek geotechnika
megvalósíthatósága alaptudományos
kérdések: granular-
média, self-
organization, contact
meteorológiai hidrológia hidrogeológia mechanics
Meteorológiai Árvízveszély –
tervezési input száraz, feltöltött A geotecnika
adatok, extrém- telephely; kiegészítése
értékek Kisvízveszély

Terjedési Transzport a Transzport

paraméterek felszíni vizekben paraméterek

43
 A telephelyvizsgálat a tudomány
szempontjából
konzervatív, mert
• csak a megalapozott módszerek alkalmazhatók, a zseniális
tudományos hipotézisek is csak a kellő ellenőrzés után
fogadhatók el,
• igényli a szakértő közösség egyetértését, a szakmai
konszenzust,
ugyanakkor progresszív, mert,
• az ismeretek határát feszegeti,
• átfogó és szisztematikus adatgyűjtésre van szükség, ami új
hipotézisek igazolását adhatja,
• a problémák inspirálják fejlődést, a projekt pedig lehetőséget
nyújt a fejlődésére.
44
A bizonytalanságok kezelése: aleatorikus
bizonytalanságok

100$ 16"

14"
10$
12"

1$ 10"

8" Series1"

0.1$ Series2"
Series1$ 6"

Series2$ 4"
0.01$
2"

0.001$ 0"
0.000001$ 0.00001$ 0.0001$ 0.001$ 0.01$ 0.1$ 1$ median" mean" percent84"

a) eloszlások b) paraméterek

a ritka szélsőségek esetén konzervatív a „mean” a 84%-hoz és a

matematikai értelemben vett robosztus (medián) becsléhez képest 45
 Az episztemikus bizonytalanságok kezelése –
logikai fa; expert elicitáció

akár 1015 ág
Ha a józan ész kritikáját nem alkalmazzák, akkor az eredmény
matematikailag helyes, fizikailag akár helytelen is lehet.

Az aleatorikus bizonytalanságok
kezelésére szolgálhat például a
Monte Carlo módszer. 46
 Egyszerű eset – repülőgép rázuhanás
Tudjuk-e jellemezni a veszélyt?
Szűrési szint 10-7/év; igen kis valószínűség
a tervezési alapban a statisztika
alapján figyelembe vesszük a 10-7/év
gyakoriságnál nagyobb gyakorisággal
lezuhanó, legnagyobb gépet
(vadászgép)

a tervezési alap kiterjesztéseként

posztuláljuk a legnagyobb polgári légi
francia adatok
jármű rázuhanását (lényegében lefedi
a véletlen lezuhanást és a szándékos
rárepülést is)
A módszertan: statisztika és elhatározás!
47
Egyszerű eset – repülőgép rázuhanás
Egy kis történelem

48
 Majdnem egyszerű esetet: Meteorológiai
szélsőségek, tornádók
A Magyarországon előforduló szupercellás tornádók ritkán haladják meg az F3
fokozatot, azonban valószínűleg előfordult már F4-es tornádó is (Bia, 1924), amely
400 km/h körüli szélsebességet okozhatott a légtölcsér oldalában. Az elmúlt évek
megfigyelései szerint a heves konvektív események száma növekvő tendenciát
mutat, amelynek hátterében hosszabb skálájú, klimatikus okok állnak.

Φ75, 30 kg acélcső, 120 km/h

vízszintes, 80 km/h függőleges
tornádó

repülő sebesség, 30 m magasan – hard

tárgy missile
1360 kg tömegű autó, 40 km/h
sebességgel sodródik
49
 Bonyolult eset – földrengés-veszély
Tudjuk-e jellemezni a veszélyt?
A tervezés inputja (a tervezési alap) a Pannon-felszínen (alapkőzet) és a
szabadfelszínen a veszélyeztetettségi görbe és válaszspektrumok

50
 Földrengés forrás-zónák
Ove ARUP’s Model
A
Ove ARUP’s Model
B

Site
Ove ARUP’s Modell Ove ARUP’s Model
C D

51
Csillapítási görbék

52
 Az episztemikus bizonytalanságok kezelése –
logikai fa; expert elicitáció

akár 1015 ág
Ha a józan ész kritikáját nem alkalmazzák, akkor az eredmény
matematikailag helyes, fizikailag akár helytelen is lehet.

Az aleatorikus bizonytalanságok
kezelésére szolgálhat például a
Monte Carlo módszer. 53
Az episztemikus bizonytalanságok
problémája

x2,5 több
mint két
nagyság-
rend

54
 A célfelületek
összehasonlítása

WTC Atomerőmű konténment

63 m széles 40 m széles
412 m magas 50 m magas
Kiégett
üzemanyag-tároló
25 m széles 12 m
magas

kiégett üzemanyag
konténerek: 3 m átmérő,
6 m magas
(12 db van a képen)
Pentagon
454 m széles (281 m
55
oldalanként) 22 m magas
Hogyan lehetünk magabiztosak, hisz
minden változik?

56
Meg tudjuk-e határozni a
megfelelő tervezési
inputokat? Egyáltalán:
Mi a megfelelő?
Mi a tervezési alap?
57
Tudjuk-e származtatni a tervezés inputját?

58
Meghatározható-e a hatás?
Pentagon, 2001

59
Meghatározható-e a hatás?

60
Meghatározható-e a hatás?

61
A tervezési alap (input) meghatározható

A C1 terhelési görbét a
konténmenten belüli
szerkezetek vibrációs
terhelésének
ellenőrzésére
használják.
A C2 terhelési görbe az
ütközési felület,
szerkezet globális
válaszának,
perforálódásának,
mállásának, stb.
ellenőrzésére szolgál.

62
A tervezési alap, a tervezési alap kiterjesztése és a baleset-kezelés
terjedelme
1

0,1 NORMÁL IPARI

LÉTESÍTMÉNYEK
éves meghaladási valószínűség

0,01
AZ ATOMERŐMŰ
TERVEZÉSI ALAPJA A TERVEZÉSI
0,001
ALAP
KITERJESZTÉSE
0,0001
BALESET
-
0,00001 KEZELÉS

0,000001

0,0000001
0,01 0,1 1
maximális vízszintes gyorsulás m/s2 63
Mit tesz a mérnök? Alkalmazza a burkoló
elvet: EUR standard válaszspektrum

64
Vannak-e megfelelő
tervezési eszközeink?
A kísérleti igazolás
lehetősége

65
 A hatást a tervezésnél figyelembe lehet venni

A számítási módszer/eszköz és az
anyag viselkedését leíró konstitutív
egyenletek helyessége kísérletekkel
ellenőrizhető.

66
67
 Vannak-e megfelelő tervezési eszközeink?

A talajmozgás által kiváltott hatásokra

a tervezési módszerek kísérletileg ellenőrzöttek,
az atomerőművek tervezési módszerei,
szabványai helyességét (nem kis
konzervativizmusát!) a tapasztalat igazolta, s ezt
még a Fukushima Dai-ichi atomerőműben
tapasztaltak is bizonyították.

Igen sok kutatni, fejleszteni való van még:

kiterjedt alapok koherens/inkoherens
gerjesztése (seismic wave incoherence in SSI)
talaj-épület kölcsönhatás
szeizmikus izolálás fejlesztése
68
A teszt konténment
SFMT
SFMT
Vannak-e kipróbált
megoldások?

72
A védekezés módja: kettős konténment

A biztonság igazolható
determinisztikus
módszerrel.

73
A védekezés módja: térbeli szétválasztás

74
Árvíz: a védekezés módja

75
Tudjuk e igazolni a
biztonságot?

76
 Tények
A megkövetelt egy-százezred éves valószínűségű mértékadó hőmérsékleti szélsőségek a paksi telephelyen elérhetik a
maximum 47,7 °C-ot és a minimum –55,7 °C-ot.

Ezek a hőmérséklet értékek ugyan meghaladják a százéves hazai szélsőértékeket (41,9 °C és – 35 °C,
http://owww.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/rekordok/homerseklet/), de semmiképp sem nevezhetők műszakilag
kezelhetetlennek még akkor sem, ha figyelembe vesszük – ahogy ez történt minden időjárási szélsőség értékelésénél – a
klímaváltozás várható hatásait is.

Oroszországban, a Csukcsföldön a Bilibinói Atomerőmű szubpoláris körülmények között (tartós, extrém tél, jelentős
hótakaró, örökösen fagyott altalaj) működött, az orosz tervezésű Busheri Atomerőmű Iránban szélsőséges sivatagi forró
klímában, avagy a Tamilföldön, Indiában az úgyszintén orosz tervezésű Kundakulami Atomerőmű a monszun zónában
kibírja a szélsőségesen csapadékos és tartósan meleg időjárási körülményeket.

77
 Tények
Az egy százezred éves előfordulási gyakorisághoz rendelt maximális széllökés átlagértéke Pakson
47,7m/s, azaz 172 km/óra.

Ez nem sokkal múlja fölül a 2013 márciusi tél idején a Kab-hegyen mért értéket (165 km/h), de ez
sem jelent az atomerőmű tervezési szabályai és gyakorlata szempontjából kezelhetetlen terhet,
hiszen például 1992. augusztusában a Turkey Point Atomerőművet (USA) elérte a Andrew
hurrikán 230 km/h sebességgel, s a széllökések sebessége 280 km/h volt.

2012. októberében a Sandy hurrikán 175 kilométer óránkénti sebességgel végigsöpört az USA
keleti partvidékén, ahol harmincnégy atomerőmű üzemel. Ebből huszonnégy zavartalanul üzemelt
a hurrikán ideje alatt és után, hét éppen az éves főjavítás alatt volt, s három biztonságosan leállt a
hálózat sérülése miatt. S ez nem egyedülálló esemény, hisz 2011-ben az Irene hurrikánt, 2005-ben
a Katrinát, 2004-ben a Jeanne hurrikánt élték túl az atomerőművek.

78
 Tények

Bár ilyen megfigyelés nem volt, nem zárható ki a tornádó veszélye a paksi telephelyen. A
mértékadó tornádó mérete F3-as, ami közepes méretűnek nevezhető. Az USA-ban ennél
súlyosabb tornádó hatására kell az atomerőműveket tervezni. Van is pozitív tapasztalat, az
USA nukleáris biztonsági hatóságnak mintegy száz esetet jelentettek, de kezelhetetlen
következményekkel egyik sem szólt. Ilyen volt például az az eset, amikor 1998. júniusában
250 km/h sebességű, F2 erősségű tornádó érte a Davis Besse Atomerőművet.

79
 Tudjuk-e igazolni a biztonságot?
A beépített tartalék mennyiségi
minősítése
Valószínűségi biztonsági elemzés

Mitől van
“tartalék”?

80
 Mi a különbség a külső veszélyek PSA és a
belső (meghibásodások) PSA között?
• a rendszerek, komponensek meghibásodására
vonatkozó statisztikai adatok reprezentatívak
és napról-napra pontosabbak
• a természeti veszélyek modellezése rendkívül
bonyolult, az erre vonatkozó tudásunk is
fejlődik, de a dolog bizonytalansága nem
statisztikai természetű, mint az előbbi esetben

81
A tartalék

82
 Tudjuk-e igazolni a biztonságot?
North–Anna Atomerőmű, 2011. augusztus 23.
Az erőmű
biztonságát nem
ez a biztonsági elemzés veszélyeztette a
által minősített tartalék
földrengés, jóllehet a
ezt mérték mért földrengés-
gyorsulás nagyobb
volt, mint a tervezés
alapja.

erre tervezték

ez a folyamatos üzem
határa
A tervezés alapját képező, a mért válaszspektrum,
illetve a minősített tartalék referencia spektruma. 83
 A baj bajjal jár!
Másodlagos/kísérő jelenségek

84
A baj bajjal jár!

85
 Talajfolyósodás

http://www.iris.edu/hq/programs/education_and_outreach/animations/20 86
 Tudunk-e erre a hatásra tervezni?
Miként védekezünk? Tudjuk-e igazolni a biztonságot?

A talajvízzel telített laza homokrétegek, mint amilyenek a paksi

telephelyen is vannak, máig kutatás tárgyát képező elméleti és gyakorlati
problémákat okoznak.
A talajfolyósodást nagy biztonsággal ki kell zárni, mert erre tervezni
ésszerűtlen, de vannak kipróbált műszaki megoldások a kiküszöbölésére,
mint a megfelelő (mély) alapozás, talajcsere vagy talajstabilizáció.

87
Tervezési alapon túli épületsüllyedés-elemzés

GuD, 2015 88
 1. Event Causes No
Site Event 2. Event Causes IE on No Screen out
Initiating Event (IE) No Site IE
Occurs Unit B? of PRA
on Unit A?

Yes Yes
Single Unit Initiating 3.Core Damage (CD) Yes
Unit B Success
Event (SU IE) Unit B Prevented on Unit B?

No
4. Consequential Yes Single
Core Damage on Unit (SU) CD
X
Unit A Prevented? Unit B

Single
5. Event Causes IE on No 6. CD Prevented on Yes No
SU IE Unit A Unit A Success Unit (SU)
Unit B? Unit A?
CDF

Yes No
7. Consequential Yes SU CD
Core Damage on
Y Unit A
Multi-Unit (MU) IE Unit B Prevented?
on Units A and B
No
8. CD Prevented on Yes 9. CD Prevented on Yes Unit A and B
Unit A? Unit B? Success

No No
X
10. Core Damage Yes Y
Prevented on Unit B?

Multi-
No MU CD
Unit (MU)
Units A and B
CDF

89