Koncz Levente 12.

c
HÍRÉRTÉK ÉS HÍRSZERKESZTÉS

Az Index weboldala ezt a hírt közölte egy őszi napon:

„Csőtörés volt szombat éjjel a kispesti lakótelepen a Dobó Katica és a József Attila utca
kereszteződésében. A víz 20-40 centiméter magasan elárasztotta a környező utcákat, értesült a
helyszínről vasárnap hajnalban az MTI. A csőtörés tényét a Fővárosi Vízművek ügyeletes diszpécsere
is megerősítette. Több száz méteren borította el a víz az Ady Endre utat, de befolyt a Wekerle-telep
utcáira és az Üllői útra is. Az Ady Endre úton a BKV dolgozói is takarították a csatornalefolyókat, hogy
azok minél gyorsabban elnyeljék a vizet, és ne legyen fennakadás a tömegközlekedésben.” 1
A hír szövegéhez öt fogalmat kaptam: aktualitás (újdonság), a hírszövegek felépítése (fordított piramis-
szerkezet), érintettség (közelség-távolság), hírforrás kontrollja (megbízhatóság), váratlanság
(szokatlanság). E fontos kifejezéseknél elemzem, hogy ezek közül melyek vannak hatással az
információ hírértékére, és melyek hatnak a hír megformálására, megszerkesztésére.

1. Hírérték
Meghatározása szerint „a hírérték […] közvetlenül arra utal, hogy az adott médium
olvasói számára milyen jelentőséggel bír az adott információ”2.
a) aktualitás (újdonság)
Mai felgyorsult, rohanó világunkban a hír újdonsága szinte legfontosabb
összetevője a hírértéknek. Apa mesélte, hogy egyszer egyik munkájáról
téves hírt közölt az Index. Felhívta őket, és kérte, hogy helyesbítsenek. A
szerkesztő ezt azért utasította vissza, mert már eltelt három nap, és ennyi
idő elteltével a helyes hír már nem érdekel senkit. Tehát ma sokszor nem
attól függ a hír értéke, hogy igaz-e, vagy nem, hanem hogy új-e, vagy sem.
Ez a fenti példánál is így van. Egy csőtörés híre csakis akkor érdekes, ha
friss hír, hiszen a helyi emberek emiatt csak azokon a napokon vannak
bajban. Akik arra járnak, azoknak is csak akkor jelent gondot a vízáradat,
később már nem, mert a víz lefolyik a csatornába.
Ezzel itt nincs is gond, egy csőtörésnél ez így van rendben. Egy hamis hírt
viszont kötelező lenne helyesbíteni még pár nap múlva is.
b) a hírszövegek felépítése
Ez is nagyon fontos hatással van a hírértékre. Megint meg kell említenem a
rohanó világot. Ha a hír szövege nem jól van felépítve, akkor elkerüli az
olvasó figyelmét, tehát a hírértéke nulla lesz, zérus.
c) érintettség
Jelentősen befolyásolja a hírértéket. Itt pedig konkrétan a csőtörésben
közvetlenül érintett lakók számára nagyon jelentős az információ, ezt nem
kell külön bizonyítani. Azonban a távolabb, más helyeken lakók számára is
az érintettség jelentheti a hírértéket: mindenki figyelmét felkelti az a
1
Index 2012. november 18. vasárnap, 07:48, az MTI által kiadott hír alapján
2
https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%ADr%C3%A9rt%C3%A9k_(m%C3%A9dia)

1
 körülmény, hogy egy csőtörés esetén ő maga is ilyenre számíthat. Ha
semmiképp nem történhetne meg az olvasóval a hírben leírt esemény, nem
tekint olyan kiváncsian a szövegre.
d) megbízhatóság
Talán ez befolyásolja legkevésbé a hírértéket. A mai világban szinte
kibogozhatatlan, honnan származik egy hírszöveg. A fenti információnál
megtudjuk, hogy az MTI-től. A szöveg még a Vízművekre is hivatkozik,
mint hitelesítő forrásra. Az a kevés ember, akit ez a körülmény érdekel,
biztosan megnyugodva olvassa, de én azt hiszem, alig valaki van ilyen.
e) váratlanság
E fogalom rokonságban van az elsővel, az újdonsággal. Ma a váratlanság is
nagyon fontos tényező. Mindenképpen nagy mértékben emeli a hírértéket,
ha pedig megszokott dologról írnak, bizony nemigen olvassa el senki!

2. A hír megformálása
a) aktualitás (újdonság)
A hír első mondatából megtudjuk, hogy előző nap történt a dolog, mert
2012. november 18-a vasárnapra esett. Az aktualitás tehát nagyon
befolyásolta a hír megformálását, mert a hír frissességét bizonyító mondat
került a legelső helyre.
b) a hírszövegek felépítése: fordított piramis-elv
Ezen alapelv szerint az írónak fontossági sorrendbe kell helyezni a hír
történetében közvetítendő tényszerű információkat, a legfontosabb
információkat az első sorokba tenni. Ez itt is pontosan így van, tehát a hír
megformálását ez az elv igencsak meghatározza.
c) érintettség
Ez a tényező ebben a hírben csak másodlagos. Azt mintha mégis lehetne
érezni, hogy a hír közlője eléggé hatásosan írja le a kárt. Ezzel talán
sugallani akarja, hogy mindenkivel történhet ilyesmi, tehát mindenki
érintett. Így a hír megformálását az érintettség itt annyiban befolyásolja,
hogy bővebb, színesebb és jobban hatásvadász lesz a szöveg.
d) megbízhatóság
Ennek sincs általában nagy hangsúlya, itt sincs. Annyit befolyásol, hogy e
szövegben megjelenik egy mondat: a Vízművek megerősítette a dolgot,
tehát igaz, nem pedig kacsa.
e) váratlanság
Az előző kettőnél fontosabb fogalom. Hiszen erősen ki van emelve, milyen
váratlan katasztrófát okozott a csőtörés. A hír mondatainak nagy része erre
utal, tehát a hír formáját nagyon befolyásolja ez.