Vázlatos ábra a Nagy Bumm óta eltelt időszakról,

eleinte lassuló, majd gyorsuló tágulással (NASA)

A Hubble-űrteleszkóp felvétele a Cl 0024+17
galaxishalmazról (NASA, ESA, Jee, Ford)
A Hubble-űrtávcső (2.)
A Rák-köd
 Új űrtávcső
2021-ben állt Föld körüli pályára a
James Webb űrteleszkóp (Webb
a NASA 2. igazgatója volt)

NASA,ESA és kanadai
együttműködésben
Egyik vezető fejlesztője Detre Őrs
fizikus-csillagász

A Hubble teleszkópnál jobb

felbontású képeket készít az
infravörös tartományban
Hubble James Webb
A Naprendszer
 A Naprendszer tagjai
- Szűkebb értelmezés: a Naprendszeren értjük a Napot a körülötte
keringő kisebb-nagyobb testek összességével együtt.
- Tágabb értelmezés: az a tartomány, amelyben a Nap gravitációs tere
dominál. Ez körülbelül 2 fényév sugarú gömb, amelynek határán a Nap
vonzása már csak akkora nagyságrendű, mint a szomszédos csillagoké

A Naprendszerbe a következő égitesteket soroljuk:

• Nap,
• 8 nagybolygó,
• és azok eddig ismert kb 160 holdja,
• 6 törpebolygó és körülbelül 100000 kisbolygó,
• üstökösök és meteorok,
• bolygóközi anyag
 I. A Nap
A Naprendszer messze leg-
nagyobb tagja egy gáznemű
sugárzó gömb, a Nap.

• a Naprendszer tömegének 99,87%-a, átmérője a Földének 109-szerese.

• óriási tömeg -> hatalmas gravitációs erő -> ez tartja együtt a rendszert, és
irányítja a bolygók és kisebb égitestek mozgását.
• középpontjában a hőmérsékletet kb. 15 millió °C, felszínén 6000 °C
• a központi mag = fúziós atomerőmű
• az energia nagyenergiájú sugárzás formájában szabadul fel, a könnyebb
elemek nehezebbekké való egyesülése közben (hidrogénatomok magjai
egyesülnek, s héliumatommagok jönnek létre).
• külső részeit főként könnyebb elemek alkotják: 73% hidrogén, 25% hélium,
A Nap felépítése
 II. A bolygók
Név Táv. a Naptól Sugár Arány Felfedezés
(Föld=1) (Föld=1) (Nap=focilabda)

Merkúr 0,39 0,32 mustármag ókor óta ismert

Vénusz 0,72 0,95 borsszem ókor óta ismert
Föld 1 1 borsszem -
Mars 1,52 0,53 mustármag ókor óta ismert
Jupiter 5,2 11,2 golflabda ókor óta ismert
Szaturnusz 9,54 9,45 cseresznye ókor óta ismert
Uránusz 19,1 4 borsószem 1781
Neptunusz 30,1 3,89 borsószem 1846
 Bolygók csoportosítása, jellemzői
Jellemző Föld-típusú Óriásbolygók Törpebolygók
bolygók
Jupiter, Plútó, Ceresz,
Merkúr, Föld, Szaturnusz, Erisz (Xena)
Mars, Vénusz Uránusz, Haumea,
Neptunusz Makemake,

legfőképp szilárd
Összetétel főként gáz szilárd anyag
anyag
a Földénél
a Földnél
a Földéhez nagyságren
Térfogat körülbelül 4-szer
hasonló dekkel
kisebb
nagyobb

sok
3 vagy kevesebb
kettő vagy Jupiter 63
Holdak száma (de a holdak
kevesebb Szaturnusz
kicsik)
60
 1. Merkúr
Merkúr a római mitológiában a

kereskedelem istene

• a Földről nehéz megfigyelnünk, mert mindig a Nap közelében jár

• felszíne: - kráterekkel borított fennsíkok

- egyenletes felszínű vulkáni síkságok

• nappali hőmérséklete eléri a 480 °C-ot. éjszaka -180 °C-ra süllyed

• nincs légköre

• nincs holdja
 2. Vénusz
Vénusz a római mitológiában a
szépség és a szerelem istennője

• a legfényesebb bolygó (Esthajnalcsillag)

• fázisváltozásai vannak (mint a Holdnak)

• forgása a többi bolygóéval ellentétes irányú

• belső szerkezete a Földéhez hasonló -> "bolygótestvérünk”

• sűrű felhőtakaró

• nincs holdja
3. Föld

• 24 óra alatt végez egy teljes körülfordulást

• forgás miatt lapult, az egyenlítői vidékeken pedig kidudorodott
• belsejében radioaktív anyagok bomlása során sok hő szabadul fel
• a Hold és a Nap tömegvonzása apályt és dagályt kelt
• légköre nitrogénből (78%) és oxigénből (21%) áll
• átlagos felszíni hőmérsékletet: 17 °C
• jelentős mágneses tere van
• tengelyének hajlása 23,4 fokos -> az időjárás évszakos változása
 4. Mars
A római mitológiában Mars
a hadisten

• felszíne kráterekkel sűrűn borított

• legnagyobb vulkánja az Olympus Mons (24 km magas)
• sarki hósapkák
• felszínén jelenleg nem található cseppfolyós víz, kiszáradt
folyómedrek, víz egykori munkája (Vallis Marineris)
• széndioxidból (96%) álló ritka légkör, kis légnyomás (a földi
0,75%-a)
• átlagos hőmérséklet – 40 °C
• felszálló felszíni por vörösre festi a légkört
• forgástengelyének ferdesége 24 fok, vannak évszakok
• két kis holdja van (Phobos, Deimos)
Phobos

Vallis Marineris
Olympus Mons
 5. Jupiter
A római mitológiában Jupiter az ég, a
vihar istene, az istenek királya

• a gázbolygó, nincs szilárd felszíne

• sárgás színű testén sötét és világos sávok
• Nagy Vörös Folt (= örvénylő vihar)
• mágneses tere erős és nagy kiterjedésű
• légkörét 90%-ban hidrogén, 10%-ban pedig hélium alkotja
• 1990-es évek: 16 holdját ismert (4 nagy és 12 kicsi)
• 2004: 63 hold, ma 92 holdja ismert!
• A négy legnagyobbat Galilei-holdaknak nevezzük (Galilei 1610-
ben fedezte fel őket): Ió, Ganümédész, Európa, Kallisztó
 6. Szaturnusz
Szaturnusz.a vetés, a vetőmag
istene, a könyörtelen idő
jelképének tekintették

• gázbolygó, nincs szilárd felszíne

• világos és sötét csíkokból álló mintázat borítja
• gyűrűi (7 db) pontosan a bolygó egyenlítői síkjában fekszenek
• gyűrűk eredete: bolygóhoz túl közel keringő holdak
szétmorzsolódnak
• A bolygó sűrűsége 0,7 g/cm3, minden bolygóénál, és a vízénél is
kisebb
• légköre hidrogénből és 6% héliumból áll
• mágneses tere erős
• 1990-es évek: 18 hold ismert (4 nagyobb), ma: 84
• legnagyobb holdja a Titán
7. Uránusz
A görög mitológiában az eget
megszemélyesítő isten

• nem ismerték az ókori és a középkori csillagászok, William

Herschel fedezte fel 1781-ben
• vizsgálata csak nagyobb távcsövek használatával lehetséges
• gázbolygó, nincs szilárd felszíne
• forgástengelye majdnem pontosan a bolygó pályasíkjában
fekszik
• vasból és szilikátokból álló mag
• forgása a többivel ellentétes
• 1990-es évek: 15 ismert hold, ma 27
• gyűrűit 1977-ben fedezték fel
 8. Neptunusz
Az egyik legősibb római isten,
a vízek és a tenger istene

• nem figyelhető meg szabad szemmel

• matematikai számítások alapján 1846-ban fedezték fel gázbolygó,
nincs szilárd felszíne
• színe kékes, amit annak köszönhet, hogy a légkör 2%-át alkotó
metán elnyeli a vörös fényt
• gázbolygók, nincs sziárd felszíne
• 1990-es évek: 8 hold ismert, ma: 14
• legnagyobb holdja a Triton
• gyűrűit az 1980-as években fedezték fel
 Plútó
A görög mitológiában
Hadész istennek, az alvilág
urának egyik elnevezése

• törpebolygó, 7 holdnál is kisebb

• pályasíkja 17 fokos szöget zár be az ekliptikával, az Uránusz és
a Neptunusz előre jelzett és valóságosan megfigyelt állásainak
eltérése vezetett el 1930-ban a Plútó felfedezéséhez
• feltételezik, hogy a bolygó és holdja egyaránt megfagyott vízből,
ammóniából és metánból álló kozmikus jéghegy
• Legnagyobb holdja a Charon, kisebb holdjai a Nix és Hydra
(2005) és a Kerberos és Styx (2011-es felfedezés)
 III. Képek a nagyobb
holdakról

Hold (Föld)

Europa (Jupiter)

Ganymedes (Jupiter)

Io (Jupiter)

Titán (Szaturnusz) Triton (Neptunusz)

Callisto (Jupiter)
IV. Kisbolygók
(aszteroidák)

• az aszteroidák többnyire a Mars és Jupiter közötti térségben, valamint

a Kuiper-övben keringő kődarabok
• számuk több mint százezerre tehető, össztömegük mégsem éri el a
Holdét.
• a nagyobbak kb. gömb alakúak, a kisebbek elnyújtott vagy szabálytalan
formájúak
• az első kisbolygót 1801. január 1-én Giuseppe Piazzi olasz csillagász
fedezte fel. A Cerest ma a törpebolygók közé sorolják
A Kuiper-öv és az Oorth-felhő
 Üstökösök

• a szabad szemmel megfigyelhető leglátványosabb égitestek.

• kisebb porból és jégből álló égitestek, amelyek legjobban egy
"piszkos hógolyóhoz" hasonlíthatók
• Ebbe a néhány kilométer (1 km - 100 km) átmérőjű jégrögbe
szilikátpor-részecskék és nagyobb kőzetdarabok ágyazódtak be.
• mag, kóma, csóva
Halle-Bopp üstökös,
1997/2400 évente
 Meteorok

• Meteornak vagy hullócsillagnak nevezzük

- azokat a jelenségeket, amelyek akkor játszódnak le, amikor egy test
kozmikus sebességgel behatol a Föld légterébe, fényjelenség lép fel
• Amíg a bolygóközi térben kering, meteoroid a neve
- nevezzük még azokat a bolygóközi térben keringő kisebb tömegű
testeket, porszemeket is amelyek közül a meteorjelenséget előidézők
kikerülnek.
• A meteorok többsége 0,1 - 10 mm méretű
• meteorrajok: az év meghatározott napjain vagy néhány éves időközönként
megjelenő meteoritok csoportja
• Ha becsapódik: meteorit: kőmeteorit, kő-vas meteorit, vasmeteorit
 Barringer-kráter
(50 ezer éves)

Ries-medence, Nördlingen,
Németország

Kara-Kul tó, Közép-Ázsia,Tadzsikisztán

 A bolygóközi
anyag

• legismertebb megnyilvánulási formái a mikrometeorok és a

finoman eloszlott részecskékből álló állatövi fény.
• A legkisebb porrészecskéken történő fényszóródás eredményezi
az állatövi- vagy zodiakális fényt
• a bolygók tekintélyes mennyiségű interplanetáris port fognak
be, így pl. becslések szerint a Földre naponta 100 - 1000 tonna
bolygóközi por hullik