1.

Előadás

Csillagászati földrajzi ismeretek. A Világegyetem fejlődéstörténete és a Naprendszer és benne a Föld

kialakulása. A Világegyetem, a Tejútrendszer, a Naprendszer, a Naprendszer bolygói és a Nap. A Föld, mint
égitest: alakja, mozgásai és ezek következményei (évszakok, időszámítás). A Hold, mozgása, fényváltozása.
Fogyatkozások. A világegyetemre vonatkozó elképzelések változása és Kepler törvényei.

Milyen a világegyetem működésére vonatkozó elméleteket ismer?

 1. Elképzelés – Lapos Föld
 Babilóniaiak lapos tányérnak gondolták a Földet birodalmukkal a közepén
 Kínaiaknak is eleinte hasonló elképzelése volt, de később megjelent a gömbölyű Föld
elképzelés is
 Thalész (i.e. 624-547)
Lapos, óceánon úszó korong
 Anaximandrosz (i.e. kb. 611-546)
o Thalész tanítványa
o Naprendszer modellezése, elképzelése szerint a világegyetem üres gömb, melynek
közepén, a Föld szabadon lebegő korong, északi-déli görbülettel
o Elkészíti a Föld első térképét
 2. Elképzelés – Geocentrikus
 Parmenidész: először említi gömb alakúnak a Földet
 Hipparkhosz: atyja a geocentrikus világképnek
o A Föld nem mozog
 Arisztotelész (Kr.e. 384-322 )
o A Föld nem mozog, gömbölyű, a Földön minden külső hatásra mozog, és a
természetes állapot a nyugalom
o Égitestek örök körmozgásban vannak (istenek), a természetes mozgás az egyenletes
körmozgás
o Nagy tekintély, így nehéz volt erről a szintről elmozdulni
 Ptolemaiosz (Kr.u. 75-160) – összefoglalja a geocentrikus világkép tanait
o A Föld gömb alakú, az égi gömb középpontja
o Mozdulatlan, a világmindenség körülötte kering
o Az anyag nem változik
o Nap  1 év alatt megkerüli a Földet
 3. Elképzelés – Heliocentrikus
 Arisztarkhosz (Kr.e. 301-230)
o Nap-Föld/Hold-Föld távolság kiszámítása – első igazi csillagászati távolságmérés
o Kimutatta, hogy a Nap sokkal nagyobb a Földnél
o Nap áll, Föld kering – előzőkkel ellentétben
o Hold Naptól nyeri fényét
Évszázadokra feledésbe merül, újra geocentrikus világkép lesz uralkodó.
 Újkori heliocentrikus világkép
o már nem görögök
o Egyház tanainak nehéz ellentmondani
o lassan megindult a kételkedés a geocentrikus világképben
Mi Kepler első/második/harmadik törvénye? Rajzolja is le!
 1. Törvény
 A bolygók ellipszis alakú pályán keringenek, melynek egyik
gyújtópontja a Nap
 Ebből az következik, hogy a bolygóknak a Naptól való
távolsága mozgásuk közben változik
 2. Törvény
 Egyenlő területek törvénye  a Napot a bolygóval
összekötő egyenes, a vezérsugár egyenlő idő alatt egyenlő
területeket súrol
 Ez azt jelenti, hogy egy bolygó sebessége naptávolban
(aféliumban) a legkisebb és napközelben (perihéliumban) a legnagyobb
 3. Törvény
 A bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz,
mint közepes naptávolságuk köbei
 Naptól távolabb keringő bolygók keringési ideje hosszabb, mint a
Naphoz közelebbieké

Mi az általános tömegvonzás (gravitáció) törvénye?

 Bármely két, tömeggel rendelkező test között fellép a tömegvonzás (gravitáció)
 A fellépő erő egyenesen arányos a 2 test tömegének szorzatával, és fordítottan arányos a 2 test
távolságának négyzetével
 Minél nagyobb a tömeg, annál nagyobb a vonzerő, minél nagyobb a távolság, annál kisebb a
vonzerő

Mi jellemző a gravitációs mezőre?

Tömeggel rendelkező test körül gravitációs mező található
 Hogyan jellemezhető a gravitációs kölcsönhatás?
 Csak vonzás
 Gyenge, az anyag kölcsönhatásai közül a leggyengébb
 Ahol tömeg van, ott kialakul, a világegyetem minden részecskéjéhez tartozik gravitációs
mező, vagyis egyetemes
 Nem lehet leárnyékolni

Hogyan és mikor keletkezett az Univerzum?

 Teremtéselmélet
 Ősrobbanás (Nagy Bumm, Big Bang)
 13,5-14 milliárd éve
 a kezdőállapotban az anyag egy nagyon kicsi és forró pontban volt összezsúfolva (kozmikus
tojás)
 Az idő múlásával a tér tágult és így a csillagászati objektumok egyre távolabbra kerülnek
egymástól
 A robbanást követően elképzelhetetlenül rövid idő alatt kialakultak az anyagi világ jelenlegi
építőköveinek tartott kvarkok, elektronok és ezek antirészecskéi. Ezeket követte a nehéz
nukleonok (protonok, neutronok és antirészecskéik) kialakulása majd a H és He atomok,
 molekulák hosszú idő elteltével egyéb semleges atomok kialakulása (csillagokban,
szupernóva robbanáskor magfúzióval)

Mikor keletkezett a Föld?

 Az óriási hidrogén- és héliumfelhőkből galaxisok, azokon belül csillagok, csillaghalmazok alakultak ki
 A mi Naprendszerünk a Tejútrendszernek nevezett galaxis egyik spirálkarjában foglal helyet
 A Nap és a körülötte keringő égitestek egy porból és gázokból álló felhő összehúzódásával
kezdődött
 4.7 milliárd évvel ezelőtt

Fogalmak
 Csillag
Óriási méretű, izzó, ezért világító gázgömb (saját fénye van), amelyet anyagának tömegvonzása tart
össze. A magjában az atommagok egyesülése során felszabaduló hatalmas mennyiségű
elektromágneses energiát (fotonokat) sugározza ki.
 Bolygó
Csillag körül keringenek. Nincs saját fényük, a csillaguk fényét verik vissza. Eredetük nem tisztázott.
Belsejükben nincs magfúzió (kicsik hozzá).
 Üstökös
A Naprendszer külső tartományában keringő égitestek. Magból és körülötte látható fényes
burokból, az üstökből (kóma) álló üstökös fejből és a megnyúlt csóvából állnak. Magjuk lazán
összekapcsolódó gázokból, jégből, porból és szikladarabokból áll. Ezek szétesése hozza létre az
üstököt. Méretük néhány 10 ezer kilométertől néhány százezer kilométerig terjed. Hajlamosak a
szétesésre.
 Meteor
Fényjelenség, ami az égbolton figyelhető meg. Megjelenhetnek nagy tömegben, rajokban is.
Pl. Perseidák
 Meteorit
A Föld légterébe behatoló, és s földfelszínt elérő test
 Csillaközi anyag
A Tejútrendszer tömegének kb. 5%-a csillagközi (intersztelláris) anyagként van jelen. Kémiai
összetétele a csillagokéhoz hasonlít, 99%-ban gázból (leggyakrabban hidrogén és hélium), 1%-ban
porból áll.
 Bolygóközi anyag
A Naprendszer térségében levő gázmolekulákból és parányi porszemekből álló anyag. Sűrűsége az
ekliptika síkjában a legnagyobb.

Mi a tejútrendszer?
A Tejútrendszer a Lokális Galaxis csoport egyik küllős spirál galaxisa, melyben a Naprendszer és ezen
belül Földünk található. Mai becslések alapján 100-400 milliárd csillag található benne, átmérője
30 kiloparszek (97 800 fényév, azaz 9,5·1017 kilométer), legnagyobb vastagsága 5 kpc (16 300 fényév).
A Földről két spirálkarját, az Orion- és Nyilas-kart látjuk. Vizsgálatát megnehezíti, hogy belülről látjuk.

Mi a galaxis?
A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy
kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.

Mi a Naprendszer?
  A Tejútrendszerben található
 1.5 fényév a sugara
 Síkja az ekliptika
 8 nagyobb bolygó, azok holdjai (62 db) és kb.
 100.000 kisbolygó, üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag alkotja
 A Nap gravitációs ereje a meghatározó
 A Föld a 3. bolygó
 Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, (Kisbolygók öve) Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz (Plútó)

Jellemezze a Naprendszerünk csillagát, amely körül a bolygók keringenek.

 Sárga csillag
 1.4 millió km az átmérője
 Saját fénye van
 Izzó gázgömb
 Forog a tengelye körül
 Több zónából épül fel
 A magjában magfúzióval H atommagokból He
atommag keletkezik
 A magfúzió termeli az energiát, ami sugárzás
formában hagyja el a Napot
 A Nap sugárzása: elektromágneses, korpuszkuláris
és kozmikus sugárzás

Fogalmak
 Napfoltok
Szabad szemmel is megfigyelhető belül sötétebb kívül világosabb foltok (NE NÉZZÜNK A NAPBA!!!),
ezek különböző hőmérsékletű részek, ciklikusan változnak (Napfoltciklus)
 Fáklya
Napfoltok közelében lévő magasabb hőmérsékletű szabálytalan alakú felhőszerű képződmények
 Napkitörés
Hirtelen nagy mennyiségű energia-felszabadulás a Nap aktív területeinek felsőbb rétegeiben

Sorolja fel a Naprendszerünk bolygóit a Naptól való távolságuk növekvő sorrendjében!

 Nagybolygó
A Nap körül keringő nagyobb méretű égitestek, átmérőjük 140 ezer és 2 ezer km közötti, alakjuk
többé-kevésbé gömbszimmetrikus. Saját hőtermeléssel rendelkeznek, amely radioaktív elemek
bomlásából illetve lassú összehúzódásukból származik - ennek a hőtermelésnek nagysága azonban
elhanyagolható a Napéhoz képest. Két altípusuk van:
 Föld típusú bolygók: (kőzet bolygók, belső bolygók): kisebb tömegűek, nagyobb sűrűségűek.
Merkúr, Vénusz, Föld és a Mars
 Jupiter-típusú bolygók: (gázbolygók, külső bolygók, óriás bolygók): nagyobb tömegűek,
kisebb sűrűségűek. Nagyrészt könyebb anyagokból állnak.
 Kisbolygó
Átmérőjük 1000 km-nél kisebb, anyaguk főleg a belső bolygókéhoz hasonlít. A
Naprendszer belső részén a bolygóközi térben keringenek, többségük a Mars és a
Jupiter pályája között található a kisbolygóövben.
  Hold
A bolygók körül keringő égitestek. Belső hőtermelésük még kisebb, mint a bolygóké, vagy
egyáltalán nincsen; alakjuk gyakran gömbszimmetrikus, de a kisebbek szabálytalanok.
Átmérőjük 5000 km-től egészen néhány km-es, méteres nagyságig terjed. Lehetnek eredeti,
azaz adott bolygóval egyszerre kialakultak és vannak a bolygóközi térből befogott holdak.
Növekvő sorrend:
 Merkúr
A forró övezet bolygója. A Naphoz legközelebbi bolygó. Éjszakai és nappali oldala között nagy a
hőmérséklet különbség. Légköre ritka, feltehetően He a fő alkotója. Felszínén sok kráter látható.
 Vénusz
Esthajnalcsillag. Fehér felhőzete visszaveri a fényt, ezért fényes. Légköre nagyrészt CO2, ami
erőteljes üvegházhatás miatt a felszínt 455-475 °C-on tartja éjjel-nappal.
 Föld
 Mars
Vöröses színét a felszínét fedő vas-oxid tartalmú homok okozza. Légköre ritka. A földnél jóval
hidegebb.
 Jupiter
A legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Légköre sűrű, a Naphoz hasonló.
 Szaturnusz
Látványossága a vékony gyűrűrendszer, amelyek eltérő méretű jégkristályokkal bevont
porszemcsékből állnak. Sok holdja van.
 Uránusz
Tengelye körül nagyon gyorsan forog. Szintén több holdja van.
 Neptunusz
Neki is van gyűrűrendszere és több holdja.
 Plútó
Ma már törpebolygóként tartjuk nyilván. Valószínűleg jeges, a felszínén a hőmérséklet -220 °C.

Miben tér el egymástól a csillag és a bolygó?

A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így
saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és
elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki.

Jellemeze a Föld holdját!

 3476 km az átmérője
 Földtől való általános távolsága 384 ezer km
 Kering a Föld körül és forog a tengelye körül
 A keringési és forgási ideje megegyezik, ezért mindig ugyanazt az oldalát látjuk
 Kora a Földével azonos
 Megfigyelhetők rajta medencék, kráterek, hegységgyűrűk és hegységívek
 A Hold mozgása közben állandóan változik a Föld, a Hold és a Nap kölcsönös helyzete, ezért
jellegzetes holdfázisok alakulnak ki
Mutassa be a hold fényváltozásait?
A Hold mozgása közben állandóan változik a Föld, a Hold és a Nap kölcsönös helyzete.

Mi a telihold? Mi az újhold? Hogyan állnak a kialakításában résztvevő bolygók?

 Telihold
Teliholdkor a Föld kerül körülbelül a Nap és a Hold közé és a felénk eső oldalt éri a napsugár, a
holdkorong teljessé válik (Ha a Föld pontosan a Nap és a Hold közé esik, akkor holdfogyatkozásról
beszélünk).
 Újhold
A holdfázisok újholddal kezdődnek, ekkor a Hold a Nap és a Föld között helyezkedik el és pontosan a
túloldalát világítja meg a Nap. Az 'új' holdat nem látjuk, mert szorosan a Nap közelében van, és a
napfényes ég lehetetlenné teszi az észlelését.

Magyarázza meg miért alakul ki a holdfogyatkozás! Magyarázza meg miért

alakul ki a napfogyatkozás!
 Holdfogyatkozás
A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek
során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába
kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között
van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetül.
A fogyatkozás akkor lehetséges, ha a Hold oppozíció,
másképpen mondva telihold fázis közelében
tartózkodik
 Napfogyatkozás
A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a
megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.

Mutassa be a Föld alakjára vonatkozó elképzeléseket! Mutassa be a

Föld alakjának következményeit!
 A Föld alakja
 Lapos Föld
o Ókorban uralkodó nézet
o Korong vagy tányér alakú,
o Széle érintkezik az égbolttal
  Gömb alakú Föld
Arisztotelész (i. e. 384–322) bizonyítékai a gömb alak mellett
o Holdfogyatkozáskor a Föld árnyéka körív
o Hajó árbóca látszik először
o Észak felé haladva nő a sarkcsillag delelési magassága, D-re csökken
o Kelet felé utazva ugyanazon csillag delelési ideje korábban észlelhető
o A Föld árnyéka a Holdon holdfogyatkozáskor
 Forgási ellipszoid alakú Föld
o 18. Század
o Forgás következtében az Egyenlítőnél a centrifugális erő széthúzza
 Geoid alakú Föld
Felszíne – közepes tengerszintnek megfelelő magasságban
– mindenütt merőleges az adott helyen ható nehézségi
erőre
 A Föld alakjának következményei
 Szoláris éghajlati övezetek kialakulása
o Nap sugarai a gömb alakú Földet különböző földrajzi szélességeken más-más
hajlásszögben érik
o A felszín felmelegedésének mértéke is különböző
o Forró, a mérsékelt és a hideg övezet alakult ki
o A természetes növénytakaró, a talaj és részben a mezőgazdasági termelés is
övezetes
 Tengeráramlások és a szélrendszerek létrejötte
o Az áramló levegő és a tengervíz a magasabb földrajzi szélességeken
összetorlódik
o Ennek is szerepe van a (passzát, nyugati és sarki szelek) létrejöttében
 A látóhatár (horizont) kör alakú és a tengerszint feletti magassággal növekszik
o Sík terepen minden irányban azonos távolságra látunk
o Bizonyos messzeségben a „Föld az éggel összetér”
o Magasabbról nagyobb sugarú körrel határolt részt látunk
 Föld bármely pontja egyértelműen kijelölhető két adattal
o A földrajzi szélességgel  valamely helynek az Egyenlítőtől mért szögtávolság
o A földrajzi hosszúsággal  valamely helynek a kezdő délkörtől fokokban mért
távolság

Mutassa be a Föld két legfontosabb mozgását!

Két erő határozza meg: a tömegvonzás (gravitáció) és a mozgási energia, amelyre keletkezésekor tett szert
 A Föld forgása a tengelye körül
 A forgástengely az É-i és a D-i sarkot köti össze
 A forgástengely
 Az ekliptika síkjával 66.5°-os, az arra állított merőlegessel 23.5 °-os szöget zár be
 Nyugatról-keletre fordul (óramutató járásával ellentétesen
 Tengely körüli forgás időtartama: 23 óra 56 perc 4 másodperc
 Következmények
 o A föld alakja
o Az éggömb látszólagos napi körülfordulása
o A Nap látszólagos napi mozgása és a nappalok és az éjszakák váltakozása
o A Földön a mozgó testeknek eredeti irányukból való kitérése  az északi félgömb
jobbra, a délin balra térnek k

 A Föld keringése a Nap körül

 Megnyúlt ellipszis a pálya
 Egyik gyújtópontban van a Nap
 Napközel és naptávol
 Iránya: direkt, azaz óramutató járásával megegyező
 Időtartam: 365 és ¼ nap (szökőév)
 A forgástengely iránya változatlan
 Következmények
o Évszakok váltakozása
o Nappalok és éjszakák hosszának váltakozása
o Jeles napok  tavaszi és őszi napéjegyenlőség, nyári napforduló (leghosszabb nap,
innen rövidül), téli napforduló (leghosszabb éjszaka, innen rövidül)

Hogyan mérhetünk időt?

 Az idő mérésére minden szabályosan, periodikusan ismétlődő, változó jelenség alkalmas: pl.
csöpögő csap, lélegzetvétel, szívdobbanás
 A csillagászatban például a Föld tengely körüli forgása, illetve a Nap körüli keringése.

Mi határoz meg egy napot a Földön?

 Napi időszámítás
Alapja a Föld tengely körüli forgása, amit valamely csillaghoz mérünk (pl. Naphoz)
 Valódi nap
Az az idő, ami a Nap két egymást követő delelése között eltelik. Mivel a Föld nem egyenletes
sebességgel mozog Nap körüli pályáján, ezért ez különböző
 Középnap
Képzeletbeli Nap két delelése közt eltelt idő, amely körül a Föld egész évben kör alakú pályán,
egyenletes sebességgel kering. A hossza állandóan 24 óra, az ennek megfelelő idő pedig a
középidő. A valódi napok a középnaphoz képest hol hosszabbak, hol rövidebbek.

Mi a helyi idő és a zónaidő?

 Helyi idő
 A helyi idő a hétköznapi életben egy adott időzónában érvényes zónaidő
 Akkor van dél, amikor a Nap a megfelelő helyen delel
 ugyanazon a délkörön (hosszúsági kör) ekkor mindenütt dél van
 Zónaidő/Időzóna
 megfigyelő helyétől keletre és nyugatra azonban fokonként 4 perc különbséggel van dél
 A Földet 24 db, nyugat–kelet irányban 15° kiterjedésű zónára osztották
 a közepén áthaladó délkör helyi középideje az érvényes idő
 a szomszédos időzónák ideje egy-egy órával tér el
 Nálunk a közép-európai zónaidő van (Greenwich +2)
  Dátumválasztó vonal
 A 180°-os délkör mentén húzódik
 Ázsiai oldalán a nagyobb, amerikai oldalán a kisebb dátum érvényes

Magyarország melyik időzónában található?

Közép-európai téli/nyári idő

Mi határoz meg egy évet a Földön?

A Föld Nap körüli keringése az alapja.

Mi a tropikus év?
 amely alatt a Nap évi látszólagos útján a tavaszponttól kiindulva oda visszatér
 Időtartama 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc

Miben tér el a tropikus évtől a Gergely naptár?

 A tropikus évhez igazodik
 XIII. Gergely pápa vezette be 1582-ben a ma is érvényes naptárt
 12 hónap
 4 évente szökőév (365 helyett 366 nap)
 DE! a 100-as évek közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal maradék nélkül oszthatók