A csillagászat

A világegyetem keletkezése
A napjainkban is elfogadott nézet az ősrobbanás elmélet. E szerint a világegyetem körülbelül
14 milliárd éve keletkezett. Az ősrobbanás után a világegyetem elkezdett tágulni és hűlni,
amely a mai napig is tart. Későbbiekben a világegyetem három módon alakulhat tovább. A
tágulás folytatódik a végtelenségig, a tágulás lelassul és a világegyetem mérete stabilizálódik
vagy a világegyetem tágulása lelassul, megáll és elkezd szűkülni.

A csillagászat története
Kopernikusz a 15.-16. században úgy gondolta, hogy a Nap sokkal nagyobb, mint a Föld és a
Nap körül mozognak az égitestek. Kepler 1609-ben megtalálta a Nap körüli jó pályagörbét.
Igazolta, hogy a Nap közelében a bolygók gyorsabbak. Ekkor fogalmazta meg 1. és 2.
törvényét, amely kimondta, hogy Naprendszerünkben minden bolygó egy-egy ellipszis alakú
pályán kering a Nap körül és azt, hogy a Naptól egy bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idő
alatt egyenlő területeket súrol. Ez azt jelenti, hogy az az ellipszis alakú pályán mozgó bolygó,
amely közelebb van a Naphoz gyorsabban mozog, mint amelyik bolygó pályája távolabb van.
Ezután 1615-ben feljegyezte a 3. törvényét is.

A Naprendszer szerkezete, felépítése

A Naprendszer középpontjában a Nap áll, egy csillag. Körülötte közelebb a kőzetbolygók és
távolabb tőle a gázbolygók keringenek. A bolygók majdnem egy síkban keringenek, a Mars és
a Jupiter között helyezkedik el a kisbolygó övezet. Ebben a síkban a bolygókon túl található
egy kőzetekből és kisbolygókból álló nagyobb gyűrű. Ezen kívül a Napot gömbszerűen övezi
egy főleg porból és gázból álló övezet, ebből az övezetből származnak az üstökösök.

Fogyatkozások
Fogyatkozás akkor fordul elő, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalba kerül.
Napfogyatkozásról akkor beszélhetünk, ha a Hold a Föld és a Nap közé kerül, ilyenkor a Föld
kis területéről a Nap csak részben figyelhető meg (ez a részleges napfogyatkozás), vagy a
Föld egy nagyon kicsi részéről egyáltalán nem figyelhető meg a Nap. Ha a Hold közelebb van
a Földhöz teljes napfogyatkozásról beszélünk, ha pedig távolabb van akkor gyűrűs
napfogyatkozásról. Holdfogyatkozást akkor figyelhetünk meg, amikor a Hold a Föld mögött
kerül egy vonalba a Nappal és a Földdel. Ilyenkor a Föld elárnyékolja a Holdat, így attól
függően mennyire lép be a Hold a Föld árnyékába részben, vagy teljesen nem látható a Hold.
A Hold- és a Napfogyatkozás gyakorisága közel azonos, azért láthatunk Holdfogyatkozást
gyakrabban, mert az nagyobb területről figyelhető meg.

A csillagok keletkezése
A csillagok a világűrben előforduló nagy mennyiségű por- és gázfelhőkből keletkeznek,
annak gravitációs összehúzódása miatt. Egy idő után kialakul a protocsillag. A protocsillag
anyaga tovább sűrűsödik és amikor a központi tartomány eléri a néhány millió kelvint
kialakul egy sárga törpecsillag, amilyen a mi Napunk is. A csillagok legfőbb energiatermelő
folyamata kétféle módon történhet. Alacsonyabb hőmérsékleten (5 millió kelvin körül) a
proton-proton ciklus, magasabb hőmérsékleten (25 millió kelvin körül) C-N ciklus a fő
energiatermelő folyamat. Egy ciklus lefutási ideje több tízmillió év. A csillagfejlődés kezdeti
szakasza akkor ér véget, amikor a sugárnyomás (a csillag belsejéből kifelé tartó sugárzás)
egyensúlyban van a gravitációval. Mérete, energiatermelése ezután hosszú időn keresztül nem
változik.
A csillagok életének vége
Ha a csillag magjában csökken a hidrogén mennyisége, akkor csökken a sugárnyomás és az
energiatermelés is. A gravitációs erő miatt a mag összehúzódik és a csillag hőmérséklete
emelkedni kezd. És ekkor jön létre a vörös óriás állapot. Ez után az állapot után következik a
fehér törpe állapot, amikor a csillag magja ismét összehúzódik, ezután szép lassan kihűl.
Nóvakitörésről akkor beszélhetünk, amikor az6 összehúzódó csillag ledobja a külső burkát.
Megnő a csillag fényessége, (akár a 150000-szeresére) majd idővel visszanyeri eredeti
fényességét. A Tejútrendszerben eddig kb.200 szupernóvát figyeltek eddig meg.

Források:

 https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-11-evfolyam/
csillagok/a-csillagok-eletenek-vege
 https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-11-evfolyam/
kepgyujtemeny-a-csillagaszat-temakorhoz/gyurus-napfogyatkozas
 https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-11-evfolyam/
csillagok/a-csillagok-jellemzo-tulajdonsagai
Képek: