A csillagok élete és

halála
KÉSZÍTETTE: KISSNÉ FODOR TÍMEA
A legnagyobb űrt az ún. csillagközi anyag teszi
ki.

 Hihetetlenül ritka, mindössze egyetlen atom van egy köbcentiméterében,

 hőmérséklete 10 Kelvin, anyaga pedig gáz és por.

 Ahhoz, hogy a sűrűsödés meginduljon, nagy tömegű és sűrűségű anyagnak kell

együtt lennie.
 I. szakasz: Keletkezés

 A meginduló gravitációs összehúzódás során felszabaduló energia

felforrósítja a csillag belsejét, és a gázgömb világítani kezd.

 Ekkor a gázban egy csillag helyezkedik el, ilyenkor "világító köd"-ről

beszélünk:

 neve, Protocsillag.
 II. szakasz: stabilitás, egyenletes sugárzás:

 A magfúzió során az elemi részecskék egyesülnek.

 Két proton és két neutron alakít ki egy hélium magot.

 A hélium magok azután képesek további nagyobb atommagokká alakulni.

 Mindez a folyamat nagyon sok energia felszabadulásával jár. E

 nnek az energiának egy része távozik fény formájában.

II. szakasz: stabilitás, egyenletes
sugárzás:
 III. szakasz: ismétlődő fúziók folyamata

 Amikor a csillag elégett hidrogén készletét, újabb gravitációs összehúzódással

összehúzódik, majd közel 100 millió K fokra melegszik és felfúvódik.
 Ez lesz a Vörös óriás állapota.
 Többszöri gravitációs összehúzódás után, a C-N-O ciklusban, újabb és újabb
gravitációs összehúzódás –és felfúvódás után,
 újabb és újabb fúziós folyamatok révén addig tart ez a folyamat, amíg el nem
éri a legstabilabb atommagot, a vasat.
 IV. szakasz: Végállapot:

 A csillagok végső állapotuk során tömegüktől függően három végkimenetel

lehetséges:
 Fehértörpe-állapot
 Ezután már nem indul be több fúziós folyamat, a csillag még összehúzódik, a
felmelegedés miatt ekkor még világít, de az energiatermelés leáll, a csillag még
világít egy darabig, majd elveszti fényét, (kisugározza), és egy láthatatlan, Föld
méretű égitest lesz belőle, ami nagy sűrűségű.
 Ez a fehértörpe állapot. Így a mi napunkhoz közeli tömeggel rendelkező csillagok
végzik.
 IV. szakasz: Végállapot:

 Neutron csillag állapot:

 Ha a csillag tömege 7-8 szorosa a mi Napunk tömegének, akkor a gravitációs
összehúzódások miatt, egészen a vasig végbe mennek a fúziós folyamamtok.
 Ekkor az újabb gravitációs összehúzódásnak már nem tudnak ellenállni a
protonok és az elektronok, és az elektronok a magba préselődnek, és az ott lévő
protonokkal neutronokká egyesülnek.
 Így egy hatalmas, neutronokból álló, nagy sűrűségű neutroncsillag keletkezik.
 IV. szakasz: Végállapot:

 Ez az átalakulás gyorsan következik be. A gyorsmozgásból eredő nyomás hirtelen

megszűnik, a csillag külső részei a belső részbe zuhannak, majd onnan
lökéshullámszerűen a világűrbe szétszóródnak. Ezt nevezzük szupernóva
robbanásnak.
 Ez szabadszemmel is megfigyelhető jelenség. A visszamaradt objektumok pulzáló
jeleket adnak, innen ered elnevezésük is.:
 Pulzárok. Amelyek valójában egy szupernóva-robbanás során visszamaradt,
gyorsanforgó neutroncsillagok.
 IV. szakasz: Végállapot:

 Feketelyuk-állapot
 
 Ha a csillag mérete a mi Napunk tömegének többszöröse, akkora feketelyuk
állapot alakulhat ki. Ha a csillag tömege olyan nagy, hogy a gravitációs
összehúzódás még neutron állapotban sem szűnik meg, és az anyagi
objektum felületéről még a fotonok sem tudnak kilépni.
 (mj. : minden csillaghalmaz közepén egy ilyen feketelyuk található, a mi
Galaktikánk közepén is egy feketelyuk van.)