A Világegyetem peremétől a napig

Tágul-e a Világegyetem?
A Világegyetem keletkezéséről a legelterjedtebb információ a „Big Bang”
elmélet, ami alapján 13,7 milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas
energiarobbanásnak köszönhetően jött létre az Univerzum. Néhány gáz felhő a
saját gravitációs erejének köszönhetően összezsugorodott és atommagfúzió
(termonukleáris reakció) során megindult az energiatermelés.

Meddig élnek a csillagok?

A csillagok energiatermelését kezdetben a
hidrogénatommagok héliumatommagokká történő fúziója biztosítja.
A napunknál 8x nagyobb csillagokban nagyobb fény keletkezik, de a hidrogén
hiányában fúziós reakció indul meg, és vörös szuperóriássá alakul. Ilyenkor
magja szénné vagy akár vassá is alakulhat. Amikor az energiatermelés
megszűnik a csillag összezsugorodik, és szupernóva-robbanás lesz belőle. A
maradványok pedig neutroncsillaggá vagy fekete lyukká alakulnak.
A mi Napunk valószínűleg 10 milliárd év múlva vörös óriássá, majd fehér
törpecsillaggá alakul.

Hol lakunk a Világegyetemben?

Több száz milliárd csillag galaxisokba csoportosul, pl. esetünkben a
Tejútrendszerbe, ami egy korong alakú galaxis. A csillagok között található
fényelnyelő anyag a csillagközi por. A Naprendszer az a 2 fényév távolságú,
gömb alakú terület, ahol a Nap gravitációs ereje érvényesül.
A fényév az a távolság, amelyet a légüres térben 300 000 km/s sebességgel
haladó fény egy év alatt megtesz.
A Naprendszerbe a következő égitesteket sorolják: a Nap, a bolygók (nagy-,
törpe- és kisbolygók), a holdak, az üstökösök, a meteoroidok és a bolygóközi
anyag.

Az éltető gázgömb
A Nap egy átlagos méretű csillag, amely forog a saját tengelye, és kering a
Tejútrendszer tömegközéppontja körül. A pályáját 240 millió év alatt teszi meg.
Anyaga uralkodóan hidrogénből és héliumból áll (ionizált=plazma állapotban),
és csak 2%-ban tartalmaz nehezebb elemeket. Gömbhéjakra oszlik.
– A Nap felszínének a 6000 °C-os fotoszférát tekintjük. Legfeltűnőbb jelen-
ségei a napfoltok, amelyek 1000 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletűek, mint a
környezetük.
– A kromoszférában akár heteken át nyugodtan lebegnek, majd váratlanul
felrobbanhatnak a fotoszférából ideemelkedő gázhidak (protuberanciák).
A napkitörések (flerek) néhány perces heves robbanások a Nap fotoszférájában
vagy afölött.
– A korona ritka anyaga rendkívül gyorsan áramlik kifelé. Ezt a
részecskeáramlást nevezzük napszélnek. A töltött részecskék idézik elő a Föld
légkörében a sarki fény jelenségét.

Kérdések
Rakd sorrendbe a nagyobb csillagok életének egyes szakaszait!
(vörös szuperóriás, szupernóva-robbanás, neutroncsillag/feketelyuk)

Milyen égitestek tartoznak a Naprendszerbe?

(Nap, bolygók, holdak, üstökösök, meteroidok és bolygóközi anyag)

Milyen gömbhéjai vannak a Napnak?

(mag, fotoszféra, kromoszféra, korona)