A légnyomás és a szél

Egyszer fenn, máskor lenn

A nappalok és az éjszakák váltakozásának, illetve a napsugarak változó
hajlásszögének köszönhetően a léghőmérséklet napi szinten is jelentősen
változik.
A felszín magas fajhője és ezáltal lassú felmelegedése miatt, a levegő
hőmérséklete néhány óra késéssel követi a Nap látszólagos járását.

A Napot követő levegő

A Nap körüli keringés és a tengelyferdeség hatására az év különböző
időszakaiban változó mennyiségű meleget kap bolygónk.
Abban az esetben, ha egy adott terület hőmérséklete nem egyezik meg a
szélességi körén található egyéb területekével hőmérsékleti anomáliáról
beszélünk, ami a hőmérsékletek arányának függvényében lehet pozitív vagy
negatív anomália is.
A hőmérséklet térbeli eloszlását térképeken is ábrázolhatjuk. Az egyenlő
hőmérsékletű pontokat összekötő görbéket izotermáknak nevezzük.
Légnyomásnak nevezzük az atmoszféra tömege által ránk gyakorolt
nyomóerőt, ami a légkörben felfelé haladva fokozatosan csökken.
A hőmérséklet és a légnyomás fordított arányban áll egymással. A felmelegedő
levegő kitágul, térfogata megnő, és a kevésbé meleg légtömeget kiszorítja
környékéről, így az adott térség légnyomása csökken.
A légnyomás területi eltérését is ábrázolhatjuk térképen. Az azonos légnyomást
jelölő térképi pontokat összekötő görbéket izobároknak nevezzük

Miért fúj a szél?

Szomszédos területeken, ahol eltérő a levegő felmelegedésének mértéke
légnyomáskülönbség alakul ki, és ennek hatására alakul ki a légáramlás,
aminek folytán a levegő a magasabbtól az alacsonyabb nyomású hely felé
áramlik, ennek köszönhetőek a szelek. Ezek arról a világtájról kapják a nevüket,
ahonnan fújnak.
A Coriolis-erő miatt a szél nem pontosan a magas és az alacsony légnyomású
területek között halad, hanem az izobárokkal közel párhuzamosan fúj.
Gyakorlati széltörvény: ha az északi félgömbön háttal állunk a szélnek, az
alacsony légnyomású terület tőlünk balra esik. A tengerparti szélrendszernek
köszönhetően, ahol a szárazföld nagy területen határos a tengerrel nappal hűvös
szél fúj a tenger felől, éjszakánként pedig ez a jelenség pontosan az ellenkező
irányba megy végbe.
A hegy-völgyi szélrendszer a magasabb és alacsonyabb tengerszintfeletti
magasságok hőmérsékletkülönbségének következtében alakul ki, aminek
hatására a forró övezetben állandóan, a mérsékelt övezetben pedig derült nyári
napokon szinte folyamatos szélfúvásra lehet számítani.

Kérdések
Mi a különbség az izoterma és az izobár között?
(amíg az izoterma a hőmérsékletre, az izobár a nyomás mértékére utal)

Miről kapják a szelek a nevüket?

(arról a világtájról, ahonnan fújnak)

Milyen irányba fújnak éjszakánként a tengerparti szélrendszer szelei?

(a szárazföldtől a tenger felé)