Neptunusz:

A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső

bolygó a Naprendszerben. A negyedik legnagyobb
átmérőjű, és a harmadik legnagyobb tömegű, de a
legkisebb méretű óriásbolygó. Színe miatt
Neptunusról, a tengerek római istenéről nevezték el.
Jele az isten háromágú szigonyát jelképezi (Unicode:
♆). 14 ismert holdja van, ezek közül a két ismertebb
a Nereida és a Triton.

Felfedezése:

Az első ember, aki egyértelmű utalást tett egy Uránuszon túli bolygó létezésére, egy amatőr
csillagász, Hussey tiszteletes, kenti rektor volt. 1834-ben írt erről G. B. Airy cambridge-i
professzornak, aki 1835-től királyi csillagász lett. Airy azonban szkeptikus volt, és ebbe
Hussey is belenyugodott. John Couch Adams tehetséges angol matematikus 1841-ben
határozta el, hogy az Uránusz pályaháborgásait felhasználva kiszámítja egy lehetséges új
bolygó koordinátáit. 1845-ben számításai eredményeit elküldte Airy királyi csillagásznak, de
megfigyelés nem történt. A francia Urbain Le Verrier hasonló számításokat végzett. Adams és
Le Verrier számításai egy fokon belül megegyeztek. De Le Verrier se járt jobban a francia
csillagászokkal, ezért írt Johann Gallénak a berlini obszervatóriumba. Így a Neptunuszt az
Uránusz mozgásából levezetett perturbációk alapján Galle fedezte fel 1846-ban.

Galileo Galilei már 1613 januárjában észlelte a bolygót, amikor az a Jupiterhez igen közel
látszott, és sikerült két egymást követő éjszakán is megfigyelnie. Galilei Neptunusz
megfigyelései 1980-óta ismeretesek, amikor is Charles Thomas Kowal és S. Drake kutatásaik
közben felfedezték azokat.

Keringése és forgása:

A Neptunusz átlagos keringési távolsága 4,5 milliárd km (30,1 CsE), egy teljes fordulatot
164,79 év alatt tesz meg a Nap körül. Tengelyferdesége 28,32°, ami hasonló a Föld, vagy a
Mars tengelyferdeségéhez, így a két bolygóhoz hasonló évszakai is vannak, habár ezek a
hosszú keringési idő miatt jóval hosszabbak, mint a Földön vagy a Marson.

Szerkezete:

Az óriásbolygó típusú bolygók közé tartozik, szerkezetét tekintve az Uránuszhoz hasonlít.

Tömege 1,0243 ·1026 kg, amivel átmenetet képez a Föld-típusú bolygók és a nagyobb
gázóriások között: a tömege a Földének 17-szerese, a Jupiterének pedig 1/19-ed része.
Felszíni gravitációja a Jupiter kivételével minden más naprendszerbeli bolygónál nagyobb,
noha az csak 20%-kal nagyobb a földinél. Egyenlítői sugara 24 764 km, ami majdnem
négyszerese a Földének.

Belső szerkezete:

Légköre a bolygó teljes tömegének 5-10%-át teszi ki, vastagsága pedig 10-20%-a lehet a
bolygó sugarának. A légkörtől mélyebben egy vízben, ammóniában és metánban gazdag
köpeny helyezkedik el, aminek tömege 10-15-szöröse a Föld tömegének. Itt a hőmérséklet
2000-5000 K, a nyomás pedig a föld felszíni nyomásának több tízmilliószorosa. Ilyen
körülmények közt a molekulák atomokra szakadnak és a szén gyémánttá áll össze, ami
ekkora nyomáson és hőmérsékleten megolvad. Ez magyarázattal szolgálhat a Neptunusz
szokatlan mágneses terére. A bolygó belsejében egy viszonylag kicsi, vasból, nikkelből és
szilikátokból álló mag található, amelynek tömege körülbelül megegyezik a Földével.

Légköre:

A Neptunusz légköre 80% hidrogénből és 19% héliumból áll, emellett tartalmaz még egy
százaléknyi metánt. Ez utóbbi okozza a bolygó jellegzetes kék színét, mivel elnyeli a fényt a
vörös és infravörös tartományban. A légkör két fő részre bontható, az alacsonyabban
elhelyezkedő troposzférára, ahol a hőmérséklet csökken a magassággal, és a magasabban
elhelyezkedő sztratoszférára, ahol a hőmérséklet növekszik a magassággal. A Neptunusz
légkörében többfajta felhő is található a magasságtól függően. A legmagasabbak 1 bar
nyomáson helyezkednek el és fagyott metánból állnak. 1 és 5 bar között ammóniából és
hidrogén szulfidból álló felhők találhatók. Mélyebb rétegekben ammónia-, ammónium-
szulfid-, hidrogén-szulfid- és vízfelhők helyezkednek el. A bolygó rendelkezik továbbá egy
ködréteggel. Ez nagy magasságban helyezkedik el, és hasonlóan a városi szmoghoz,
szénhidrogének építik fel.

Gyűrűi:

Összesen öt különálló gyűrűje van, és egy úgynevezett "platója", ami egy roppant kis
részecskékből felépülő halvány anyagsáv. A három fényesebbet a bolygó felfedezésében
szerepet játszó csillagászokról (Galle, Adams és Leverrier) nevezték el. A gyűrűk nagyon
keskenyek: a Galle 15 km széles, a legszélesebb Adams keskenyebb, mint 50 km.

Éghajlata:

A Neptunusz légkörében az egyenlítővel párhuzamos sávokban erős szelek fújnak, továbbá

nagy viharok és örvények is előfordulnak. A Neptunuszon fújó szelek sebessége elérheti a
2000 km/h-t is, így ezek a legerősebbek a naprendszerbeli bolygókon uralkodó szelek között.
A Neptunusz több energiát sugároz, mint amennyit a Naptól kap, ami azt jelenti, hogy a
bolygó belsejében valamilyen belső hőforrásnak kell lennie.
Holdjai:

A Neptunusznak jelenleg 14 holdját ismerjük. A legnagyobb és legelsőként felfedezett holdja

a Triton, ami a holdak össztömegének 99,5%-át teszi ki. A Triton a leghidegebb égitest, amit
valaha űrszondával megvizsgáltak (mindössze 38 K), ez a nagy fényvisszaverő-képességének
tudható be. A másodjára felfedezett hold a Nereida.