I.

Naprendszer tagjai
Naprendszer
A világegyetem végtelen és tágul is. A mai naprendszerünk központja NAP, ami egy csillag és 150 millió Km. -re
van, ami fénysebességgel 8.3 perc. A fényév egy távolság 300.000km/s = fénysebesség. A fény gyorsabb, mint a hang.
Főleg hélium és hidrogén elemek alkotják a Napot. Fúzió során 4db hidrogénből lesz 1 db hélium, ami hőt és fényt
bocsájt ki.

bolygó:
önálló fénnyel nem rendelkező égitest, mely egy, a saját tengelye körül forgó és egy központi csillag (Nap) körül
keringő mozgást végez.
keringési pálya: ellipszis alakú
keringési sebesség: minél közelebb van a bolygó a Naphoz, keringési sebessége annál nagyobb.
keringési idő: a Naptól való távolsággal növekszik (Kepler 3. törvénye)

A bolygók
elnevezése: planéta (égi vándor- magyarul: bolygó) – ókor – megfigyelés: az égbolt csillagképeihez viszonytva a
helyüket állandóan változtatják
fénye: önálló fényük nincs, a Nap rájuk eső fényét verik vissza.
mozgása: forgás saját tengelye körül
keringés a Naprendszer közös tömegközéppontja körül

I. Föld-típusú (kőzet) bolygók:

tulajdonságok: II. Jupiter-típusú bolygók:
 közelebb a Naphoz tulajdonságok:
 kicsi tömeg  távolabb a Naptól
 nagy anyagsűrűség  nagyobb méret
 szilárd kéreg  gáz légkör alatt folyékony anyag szilárd
 ritka vagy sűrű légkör maggal
Merkúr, Vénusz, Föld Mars  gyűrűjük és holdjaik vannak
Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunus

Nagy Törpe Kis

Föld típusú Jupiter típusú
MERKÚR JUPITER PLUTO ASZTEROIDÁK
VÉNUSZ SZATURNUSZ CERES több 1000db a Mars és Jupiter
közt
FÖLD URÁNUSZ
MARS NEPTUNUSZ
Holdak
Merkúr, Vénusznak nincs. Bolygók körül keringenek.
360.000 Km-re van tőlünk. 1962-1972 között 6 sikeres expedíció indult a Holdra szállás reményében. 12 amerikai járt
a Holdon.
A FÖLD

alakja: geoid
(földalak) (matematikailag le nem írható forgási elipszoid) az Egyenlítőnél – kidudorodik a centrifugális erő miatt; a
sarkoknál – lapult
méretei: egy szélességi fok hossza: ≈ 111 km
egyenlítői sugara (a): 6378 km mozgása:
sarki sugara (b): 6357 km forog a tengelye körül → (mozgó testek eltérnek
különbség: 21 km eredeti irányukból: Coriolis erő)
lapultságának mértéke: (a-b) : a = 1/298 kering a naprendszer közös tömegközéppontja körül
Egyenlítő hossza: 40.076 km szerkezete: gömbhéjas, földmag – földköpeny –
egy délkör hossza: 40.009 km földkéreg – légburok – vízburok –
felsízne: 510 millió km2 (bioszféra)
közepes sűrűsége: 5,5g/cm3 belső hője: a földmag irányában növekszik
 II. Föld mozgásai
A Föld mozgásai:
 forgása tengely körül nyugatról kelet fele
 forgási idő 24 óra (következménye, hogy váltakoznak a nappalok és éjszakák)
 egyenlítőn ugyan annyi éjjel van, mint nappal

A Föld keringése
 Nap körül ellipszis pályán
 keringési idő 365+1/4nap (szökőnap 4 évente, február 29.) (1/4 nap =5óra 48 perc 46 másodperc)

Következménye:
 év, évszakok váltakozása (4 évszak)
 évi időszámítás
Julián naptár (Julius cézár vezette be) Kr.e. 45-ben.
III. Gergely pápa tudósai 1582-ben 10.hó 4 után közvetlenül 10.hó 15 nap jött. (Az oroszok 1918. februárban álltak át
a Gergely naptár használatára.)
Tavasz kezdete március 21, a tavaszi napéjegyenlőséggel kezdődik. 12 óra nappal, 12 óra éjjel. Itt kezdődik a
csillagászati tavasz.
Nyár kezdete június 22, a nyári napforduló. 16 óra nappal, 8 óra éjjel. Itt rövidülnek az éjszakák.
Ősz kezdete szeptember 23, az őszi napéjegyenlőség. 12 óra nappal, 12 óra éjjel. Itt kezdődnek rövidülni a nappalok.
Tél kezdete december 22, a téli napforduló. 8 óra nappal 16 óra éjjel.

Tájékozódás a térképen
A Föld felszínén minden pont helye egyértelműen meghatározható a földrajzi koordináta-rendszer két
koordinátájával.

Nevezetes szélességi körök:

 Északi-sark: é. sz. 90°
 Északi sarkkör: é. sz. 66,5°
 Ráktérítő: é. sz. 23,26°
 Egyenlítő: 0°
 Baktérítő: d. sz. 23,26°
 Déli sarkkör: d. sz. 66,5°
 Déli-sark: d. sz. 90°

A kezdő meridián (0. fok)

Greenwichen (London) megy át, mely Keleti- és Nyugati-félgömbre osztja a
Földet. A kezdő meridiánnal ellentétesen van a vasárnap-hétfő vonal, mely
másik neve dátumválasztó vonal. Ez többnyire az óceánon át húzódik, hogy
kevés lakott területet érintsen. A hosszúsági körök egyenlő hosszúak (kb. 40
ezer km mindegyik) és a sarkokon találkoznak. Távolságuk nem egyenlő
(legmesszebb az Egyenlítőnél vannak egymástól). A keleti és nyugati
hosszúsági félkörökből összesen: 360 db van. Az Egyenlítőn az egymástól
1°-ra lévő hosszúsági körök közötti távolság 111km. Ez a 45°-nál 78,848 km-
re csökken, a sarkokon pedig nulla.

A Lánchíd középpontja például Budapesten az északi szélesség 47,498970 fok és keleti hosszúság 19,043604 foknál,
azaz az északi szélesség 47 fok 29 perc 56,29 másodperc és keleti hosszúság 19 fok 2 perc 36,97 másodpercnél
található. (é. sz. 47° 29′ 56″, k. h. 19° 02′ 37″)
 III. Föld belső szerkezete
A föld feszín sugara 6.378 Km.
1. A kéreg szilárd halmazállapotú, különböző kőzetek
építik fel. Az óceánok alatt vékony, 6-8 km vastag,
kontinensek alatt 30-40km vastag.
2. A közét burok egyenlő a kéreg és a köpeny azon része
ameddig szilárd halmazállapotú (akár 30-100 km)
Asztenoszféra, ami a kőzet burok alatt van, szintén a
felső köpenyben, másnéven a lágy köpeny. Izzó,
képlékeny állapotban vannak a kőzetek, néhány 100 km.
Magma áramlása van.
3. Belső mag szilárd, 3-4.000 C0
Geotermikus Gradiens
100 méterenként átlagosan 3 C0 -al nő a hőmérséklet ahogy
haladunk a föld közepe felé. Nálunk Magyarországon 7- 8 C 0- al
nő 100 méterenként, ennek köszönhető a termálvízben
gazdagság.
Dél Afrikában 1 C0 /100 méterenként, ennek köszönhetően
tudnak bányászni akár 3000 méterig is.
Nagy lemezek Kis lemezek
Lemezek mozgásai
Eurázsiai Nazca (óceáni, D. am. Ny.-
ra)
1. közeledés (ütköznek egymással)
2. távolodás (távolodnak egymástól) Afrika Fülöp
 óceán középi hátságok keletkeznek, magma, Indó-Ausztráliai Arab
kőzet váladék tör a felszínre, Izland szigete Észak amerikai Iráni
is így alakult Dél amerikai Hellén (Török)
 fekete, bazaltos vulkánok alakulnak Antarktiszi Kókusz (közép Amerika)
3. csúszás (elcsúsznak egymás alatt-felett) Pacifikus/Csendes Karibi (közép Amerika)
óceáni
egy óceáni lemez és egy szárazföldi lemez ütközése: ez csak a vízen van
 a nagyobb sűrűségű, vékonyabb óceáni lemez a
kontinentális lemez alá csúszik -> mély- tengeri árkok
jönnek létre
 a felhalmozódott üledék felpréselődik a kontinentális
lemez peremére, ill. a mélybe sodródik, ahol megolvad és
andezites vulkanizmus során a felszínre tör -> a
szárazföldi lemez peremén tűzhányók alakulnak ki
 pl. Pacifikus hegységrendszer, Andok kialakulása
két óceáni lemez ütközése:
 a gyengébb bukik az erősebbik alá
 az alábukás helyén kialakul a mélytengeri árok (pl. Ázsia
keleti partjainál)
 az üledékek megolvadnak és a kialakuló andezites magma
fölemelkedésével tűzhányók jönnek létre
 a vulkánok szigetíveket alkotnak, amelyek párhuzamosak
az árkokkal
 a becsúszó lemezszegélyek mentén földrengések
gyakoriak
két kontinentális kőzetlemez ütközése:
 az alábukás csekély
 a két kőzetlemez között felgyülemlő üledék kiemelkedik -
> hegységek kialakítója (pl. Eurázsiai hegységrendszer)
 az üledékek alatt óidei kristályos kőzetek vannak -
vulkanikus tevékenység nincs, vagy nagyon csekély
mértékű
két óceáni lemez távolodása:
 az óceáni hátságok mentén kiömlő bazaltláva új óceáni
lemezt vagy szigetet hoz létre (pl. Izland) -két lemez
egymás melletti vízszintes elcsúszás miatt földrengések és törésvonalak alakul- hatnak ki (Szt. András
törésvonal)
 IV. Vulkánok és földrengések
1. távoldó lemezeknél
bazalt anyagú, pajzs-hasadék vulkánok alakulnak ki. Óceáni kőzetlemezek távolodásánál jönnek létre
óceáni hátságok. Csendes, folyós az Óceán alján a vulkán. Ilyen vulkán a Hekla és a Laki
2. ütköző lemezeknél
andezit és riolit anyagú rétegvulkánok alakulnak ki, világos szürkés, barnás színűek. megszilárdult kőzet
törmelékük a tufa. Ilyen vulkán a Vezúv, Fuji, és az Etna
3. forró pont
nem a kőzetlemezek határánál találhatóak, hanem a kőzetlemezek belsőjében. Óceánokban, tengerekben
keletkeznek. A forró pont vulkánoknál is szigetek alakulnak ki, ahogy a láva feltör. Pl.: Hawaii-szigetek,
Atlanti Óceán Zöldfoki-szigetek, Portugália Madeira és az Azori-szigetek.

Felépítésük
 magmakamra vagy magmatűzhely: Olvadt kőzetekkel teli üreg a Föld szilárd kérgében.
 csatorna (diatréma): Nyílás a földkéregben, amelyen keresztül a magma felszínre tör.
 kráter: A felszínnek az a tölcsér alakú mélyedése a kürtő felszíni végénél, amelyen a törmelékanyag és a láva a
felszínre jut. Alakja, átmérője és mélysége változó.
 kúp: Ezt a felszínre hozott törmelékanyag és láva építi fel. Kaldera: A robbanásos kitörések eredménye.
Olyankor képződik, amikor a magmakamrában annyira megnő a túlnyomás, hogy a felszabadult gázok kúp
alakban lerobbantják a fedő kőzeteket. Ezután a fedő maradéka koncentrikus törésvonalak mentén berogy a
kiürült gázok helyére. A teljes beomló terület elérheti a több száz, ritkán a pár ezer négyzetkilométert is.

Típusok
Működés szempontjából a vulkánokat leggyakrabban négy kategóriába sorolják:
 Működő
 Szunnyadó
 Potenciálisan aktív
 Kialudt
Ez az osztályozás azonban rendkívül pontatlan, a határok nem egyértelműek, összemosódhatnak.
Aktív vulkánoknak leginkább azokat nevezzük, amelyek a történelmi időkben bizonyíthatóan működtek.

A kitörés folyamata
A kitörések között a magma közelségét gőzök, gázok, forró vizek feltörése mellett olykor földrengések jelzik. A
kitörés közelségét többnyire a földlökések gyakoriságának növekedése, a jellegzetes (pl. kénes) gázkitörések
szaporodása, hevesebb működésnél esetleg a felszín emelkedése is jelzi. Magát a vulkáni működést – a kitörés
típusától függően – heves robbanás vagy robbanássorozat vezeti be. A kitörési oszlop mellett a vulkáni működésre
számos más folyamat is jellemző: ilyenek például a lavinák, iszapárak stb. A főleg felfelé terjeszkedő oszlop a kitörés
energiájától (és a légköri viszonyoktól) függő magasságot elérve szétterjed, és a tűzhányót övező kisebb-nagyobb
területen kihullik belőle a felkapott salak, horzsakő vagy hamu. Ha a magma utánpótlás alábbhagy, a kitörési oszlop
össze is omolhat, és ilyenkor a kitörés termékei izzó vulkáni árként zúdulnak alá.
A kitörés típusa alapján három féle vulkán különíthető el:
 robbanásos (explozív),
 kiömléses (effuzív),
 illetve a vegyes típusú.

A kitörések számos természeti jelenséget idézhetnek elő:

 Földrengések a kitörés előtt és alatt
 Iszapár: rendkívül veszélyesek erősségük és nagy sebességük miatt
 Földcsuszamlások
 A vízalatti kitöréseknél a felső víztömeg elmozdulhat szökőárt (cunamit) okozva

FÖLDRENGÉSEK

80% Csendes-óceáni ütköző, alácsúszó lemezeknél

15% Eurázsia déli részén ütköző, alácsúszó lemezeknél
5% az összes többire távolodó lemezeknél

2 féle skálája van

MERCALI, ami12 fokozatú és a pusztítás mértékét mutatja
RICHTER, amit 30-as években alkottak meg, nincs maximuma, a földrengés erejét méri szeizmográffal, 6-tól komoly,
8-tól katasztrófa
 V. Kőzetek csoportosítása
Kőzetek – üledékes

1. törmelékes
 homok (Nyírség, belső Somogy, Kiskunság)
 homokkő (Csopak)
 agyag
 márga
 lösz (Alföldön, Hajdúság, Nagykunság, Körös-Maros köze, Jászság, Mezőföld)

2. vegyi
 mészkő (Dunántúli hegység, Bakony, Pilis, Vércse, Bükk, Aggtelek)
 kősó
 kálisó
 dolomit

3. szerves
 mészkő
 kőszén
 kőolaj
 földgáz

homok: mezőgazdaságban hasznosítják, burgonya, dohány, alma, kajszi, szőlő, akác ültetéshez. Az építőiparban
malter, üveg készítéshez, valamint játszóterekhez homokozónak.

homokkő: keményebb, mint a homok, különböző színei vannak. Magyarországon vörös a Balaton felvidéken
(Csopak) és a Mecsekben. Az építőipar hasznosítja diszitő kőként.

lösz: hasonló színű, mint a homok, de por, illetve liszt szerű, viszont nincs benne kvarc szemcse. Nagyon jó talaj, sőt a
legjobb fekete, illetve minőségi talaj lesz előle. Alföldön, Hajdúság, Nagykunság, Körös-Maros köze, Jászság, illetve
Mezőföld környékén található. A legfontosabb mezőgazdasági terület. Búza, kukorica, cukorrépa és napraforgó
termesztésben hasznosítják. Lösz fal Paks és Földvárnál található.

mészkő: puha, oldja a víz, CaCo3(kálium karbonát), fehéres vagy világos színük van. Kagylók, csigák megkövesedett
vázszerkezetükből van. Építőiparban: oltott mész, festék, diszitőkövek (sírok) formájában hasznosítják. használják a
vegyiparban és a vaskohászatokban. Teljes Dunántúli hegység, Bakony, Pilis, Vércse, Bükk, Aggtelek részeken
megtalálható.

kősó: NaCo3 (nátrium klorid), vegyipar és az élelmiszeripar használja.

kálisó: KCo3 (kálium klorid) vegyipar használja

dolomit: MgCo3(magnézium klorid) szürkés színű, hegységek is vannak belőle. Az építőipar az útépítésben használja.

kőszén:
A kőszén kialakulásának egymást követő fokozataiban nő a karbontartalom:
tőzeg, amelyet a
lignit, majd a
barnakőszén, 60-70% karbontartalom), a
feketekőszén (80% feletti karbontartalom) és az
antracit (90% feletti karbontartalom) követ.

kőolaj: lagúnákban, tengeröblökben, folyódeltákban állati maradványokból (planktonok) és finomszemcsés szervetlen

anyagokból (iszap) a baktériumok lebontásának és súlyának hatására a magas hőmérsékleten, oxigéntől elzárt
körülmények között hosszú idő alatt keletkezik. Több ezer vegyület keveréke.

földgáz: legnagyobb mennyiségben metán, kisebb mennyiségben etán, propán, bután, izobután. Előfordulástól
függően szén-dioxid, hidrogén-szulfid, hélium, nitrogén.