NAT 2020 Földrajz szóbeli érettségi témakörök 2023.

- A

1. Ismertesse a domborzatábrázolás különböző módszereit,

valamint a térképek jeleit és sajátosságait a Kárpát-medence
térképén!

Atlasz: 2-11. oldal

Domborzatábrázolás módjai:

 Szintvonalas:

o alapszintköz
o főszintvonalak, felező szintvonal, kiegészítő szintvonal
o eséstüskék
o rétegszínezés

 Színfokozatos: a szintvonalas ábrázolás kiegészítése egyre sötétebb árnyalatú színekkel, ált.

zölddel, sárgával és barnával.
 Domborzatárnyékolás:

o tényleges magasság (balti tenger szintjétől mérik)

o viszonylagos magasság (két pont magasságkülönbsége)

Térkép:

 Föld felszínének kicsinyített mása

 felszín kisebb vagy nagyobb részét arányosan kicsinyítve, alaprajzszerűen, felülnézetben
rajzolja meg
 önálló jelrendszer, mérés is végezhető rajta
 különböző méretarányok, más-más nagyságban készülnek

Térkép készítése:

 síkban nem lehet pontosan térbeli testeket ábrázolni

 földgömbkészítés: földgömb fokhálózatát síkba vetik
 térképkészítés alapja: légi/űrfényképek – ezt egészíti ki a terepi felmérés, digitális
technológia, GPS alkalmazása
  Lehetőségei:

o új felmérés
o térképhelyesbítés
o áttérképezés

 Alkalmazott eljárás jellege szerint:

o terepi felmérések
o légi felvételek adataiból történő térképkészítés
o vegyes módszerek
o digitalizálás

Térképek típusai:

 Méretarány szerint:
o nagy (részletes), aránya: 1:500-10000
o közepes, aránya: 10000-200000
o kis méretarányú (áttekintő térkép), aránya: 200000nél kisebb
 Tartalom szerint:

o topográfiai,
o földrajzi, bemutatják a kontinensek domborzatát, vízrajzát, országokat stb.
o tematikus, speciális szaktérképek
o atlasz: egységes elv alapján összeállított térképgyűjtemény

Térkép ábrázolása történhet:

 alaprajz
 jelek -> jelkulcs
 síkrajz
 jelkulcs: térképen használt egységes jelek gyűjteménye
 domborzati alapelemek: sík/lejtő
 lejtőszög

Térkép névrajza:

 térképre írt neveket, számokat tartalmazza

 feket színüek: országnevek, tájnevek, településnevek, magassági számok
 kék színűek a folyók, tavak, tengerek, óceának
2. Helyezze el a Földet a Naprendszerben! Mutassa be bolygónk
főbb mozgásait és ismertesse ezek földrajzi következményeit!

Atlasz:

A Föld helye a Naprendszerben:

A Föld a bolygók közé tartozik: A bolygók a Nap körül direkt irányban (az óramutató járásával
ellentétes irányban), ellipszis alakú pályán keringő, saját fénnyel nem rendelkező égitestek.

A Föld a belső bolygók (kőzetbolygók, Föld típusú bolygók tagja): a Nap közelében helyezkednek el
szilárd a felszínük kicsi az átmérőjük és a tömegük, de nagy a sűrűségük kevés holdjuk van (Merkúr: 0,
Vénusz: 0, Föld: 1, Mars: 2).

A bolygók mozgástörvényei:

 olyan ellipszis pályán keringenek a Nap körül, amelynek egyik gyújtópontjában van a Nap
 A Napot és a bolygót összekötő egyenes, a vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő nagyságú
területeket súrol
 a bolygók keringési idejének négyzetei úgy arányléanak egymáshoz, mint a Naptól mért
középtávolságuk köbei

A FÖLD ALAKJA ÉS MOZGÁSAI:

Régi elképzelések szerint a Föld alakja lapos vagy domború korong, amit minden oldalról tenger vesz
körül egyes görög tudósok rájöttek arra, hogy a Föld gömb alakú. Földünk alakja nem szabályos gömb
(geoid), a sarkok felé kissé lapult.

A Föld gömb alakjának következményei:

A látóhatár (a szemünket és a még látható legtávolabbi pontot összekötő sugárral rajzolt kör), a
horizont mindig kör alakú. Minél magasabbról vizsgáljuk, annál nagyobb kört látunk. Az olyan test,
amelynek minden pontjában kör alakú a látóhatár, csak gömb lehet. A gömbalak miatt a napsugarak
eltérő szögben érik a földfelszínt, Földünkön éghajlati övezetek alakultak ki. Ezek: az északi hideg
övezet, az északi mérsékelt övezet, a forró (trópusi) övezet, a déli mérsékelt övezet, a déli hideg
övezet.

A FÖLD MOZGÁSAI:

Földünk kétféle mozgást végez: forog a tengelye körül és kering a Nap körül. (A Földnek van egy
harmadik mozgása is. A Föld és a Hold közös tömegközépponttal rendelkezik. Ez a pont a Föld
belsejébe esik, de nem azonos a Föld középpontjával. Emiatt a Föld kör- bevándorol e súlypont
körül.)

A Föld tengely körüli forgása:

A Föld nyugatról keletre, az óramutató járásával ellentétes irányban forog a képzelt tengelye körül.
Forgástengelye mindig a Sarkcsillagra mutat. A forgás ideje: 23 óra, 56 perc, 4,09 má- sodperc. A
forgás szöge: 1 nap alatt 360°, 1 óra alatt 15°, 4 perc alatt 1°.

Bizonyítékok a Föld forgására:

 Foucault ingakísérlete.
 Magas helyről leejtett testek kelet felé térnek ki.
 Ha a Föld állna, nem látnánk a csillagok látszólagos mozgását, nem lennének örvények,
ciklonok, nem lenne csigavonalú csigaház, nem örvénylene a lefolyó víz a mosdókagylóban
stb.

A Föld forgásának következményei:

 A forgás miatt a gömb alakú Föld belapul, egyenlítői sugara nagyobb a sarki sugárnál.
 A forgás következtében a mozgó testek az északi félgömbön jobbra, a déli félgömbön balra
térnek ki az eredeti irányuktól (ez hat a tengeráramlásokra, ciklonokra, örvényekre).
 Az éggömb látszólagos napi mozgása.
 A Nap látszólagos napi mozgása, a nappalok és éjszakák változása.
Eltérítő erő a Föld forgásánál:

 A Föld forgásából adódó eltérítő erőt Coriolis-erőnek nevezzük.

 A Coriolis-erő az északról délre, illetve a délről északra mozgó levegőrészecskék mozgásait az
északi félgömbön jobbra, a déli félgömbön balra téríti ki, ha mozgásuk irányába tekintünk.
 A Coriolis-erő fizikai értelemben csupán látszólagos, és nem valódi erő: ha nem forogna, nem
lépne fel.

A Föld keringése a Nap körül:

 a forgással megegyező irányban, ellipszis alakú pályán kering a Nap körül

 a keringés iránya nyugat-keleti
 a keringés ideje 1 év = 365 és / nap (365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc)
 a gyakorlatban az év hosszát 365 napnak veszik, és négyévente egyszer 366 napos
szökőévekkel számolnak (a február 29 napos lesz)
 olyan ellipszis alakú pályán kering, aminek egyik gyújtópontjában a Nap van
 a Földnek a pályán elfoglalt helyzete nem hat az éghajlatra, mivel az a napsugarak
hajlásszögével függ össze

 a keringés sebessége: 29,8 km/másodperc

 a forgástengely mindig a Sarkcsillagra mutat, a forgástengely szögértéke 66,5

A Föld Nap körüli keringésének legfontosabb következménye:

 az évszakok váltakozása, okai:

o a Föld Nap körüli keringése

o a Föld forgástengelye ráhajlik a keringés síkjára, 66,5°-os szögben
o a forgástengely a Nap körüli keringés során nem változtatja az irányát, mindig csillagra
mutat

3. Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze a legfontosabb

égitesteit! Használja az atlasz megfelelő ábráit!

Atlasz:

Naprendszer:

Naprendszernek a világűr azon részét nevezzük, ahol a Nap gravitációs ereje a meghatározó. A Nap és
a körülötte keringő égitestek (8 bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz,
Neptunusz, a bolygók körül keringő holdak, százezernyi kisboly meteorok, üstökösök) együttese.
2005-ben újabb bolygót fedeztek fel a Naprendszerb

Felépítése: Naprendszerünk egy magányos csillagból, nyolc nagybolygóból, a bizonytalan besorolású

Plútóból, több mint 130 ismert holdból, sok millió kisbolygóból, milliárd üstökösből és
megszámlálhatatlan porszemcséből áll. Középpontjában a Nap helyezkedik el, amelyben a rendszer
össztömegének 99,87%-a összpontosul. Hozzá képest már a bolygók is eltörpülnek, ám közöttük is
nagyok az egyenlőtlenségek. A legnagyobb Jupiter egymaga nagyobb tömegű, mint a többi bolygó
együttvéve. A nyolc bolygó két csoportba sorolható: a négy belső, Föld típusú bolygó viszonylag közel
kering a Naphoz, méretük pedig jóval kisebb, mint a négy külső, Jupiter típusú bolygóé. A két
bolygócsoportot a kisbolygók öve választja el egymástól, illetve a Neptunuszon túl is ismeretes egy
apró égitestekből álló tartomány. Az üstökösök messzi távolból, a bolygórendszeren túlról érkeznek
hozzánk, és csak a Nap közelében fényesednek fel. A bolygóközi por pedig mindenhol megtalálható
Naprendszerünkben, de főként a bolygók pályasíkja közelében.

A Naprendszer keletkezése:

Korát a Naprendszer különböző helyeiről (Föld, Hold, meteorok) származó radioaktív izotópok
vizsgálatai alapján kb. 5 milliárd évre becsüljük keletkezésére vonatkozóan többféle hipotézist
állítottak fel az elmúlt évszázadokban a keletkezési elméletek 4 nagy csoportba sorolhatók:

 a Nap és a bolygók egy időben, ugyanazon folyamat eredményeképpen alakultak ki;

 a Nap már működő csillag volt, amikor a bolygók anyagát a csillagközi térből be- fogta;
 a Nap eredetileg kettős csillag volt, azonban a másik csillag valamilyen okból részekre hullott;
 egy másik csillag túlságosan megközelítette a Napot, és a Napból így kiváló anyagból
keletkeztek a bolygók.

A Nap:

 hozzánk legközelebbi csillag kora közel 5 milliárd év

 sárga törpecsillagok csoportjába sorolják
 gömbjének átmérője 1 400 000 km
 térfogata Földünk térfogatánál 1,3 milliószor, tömege 330 000-szer nagyobb Naprendszerünk
teljes tömegének 99,86%-a a Napé
 távolsága Földünktől 150 millió km (ezt a fénysugár kb. 8 perc alatt teszi meg) sárgásfehér
fényű, izzó gázgömb anyaga gáz-halmazállapotú plazma felületi hőmérséklete kb. 6000 °C, a
belseje a becslések szerint 15 millió C-fokos anyagi összetételét színképelemzéssel
állapították meg: főleg hidrogénből és hélium- ból áll
 belsejében a hő termonukleáris folyamatok eredménye: a hidrogénatommagok hélium-
atommagokká alakulnak, miközben hatalmas mennyiségű energia szabadul fel (ez az energia
a földi élet alapja)
 napsugárzás: elektromágneses (látható fény, infravörös, ultraibolya, röntgen) és ré-
szecskesugárzás
A BOLYGÓK:

Napunk körül 8 bolygó kering: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz,
Neptunusz. (2005-ben újabb bolygót fedeztek fel a Naprendszerben.) Saját fényük nincs, a
Nap fényét verik vissza. Földünkhöz hasonlóan forognak a saját ten gelyük körül, és
keringenek a Nap körül. Keringésük iránya nyugat-keleti, a keringés pályája ellipszis alakú. A
legtöbb bolygó az óramutató járásával ellenkező irányba forog, ez alól csupán és az Uránusz
kivétel, ez a két bolygó az óramutató járásával azonos irányba forog (retrográd irány).

Merkúr: Naphoz legközelebbi bolygó. Legkisebb kőzetbolygó. Légköri nincs, felszínét a

Holdéhoz hasonló kráterek borítják. Hőmérséklete a Nap felőli oldalon +480 °C is lehet.

Vénusz: Fényváltozásai a Holdéhoz hasonlók. Forgásiránya a többi bolygóéval ellentétes.

Felszínét sűrű, vastag, soha fel nem szakadó felhőréteg burkolja. Hullámos dombságok,
működő tűzhányók, kráterek tagolják. Légköre főleg szén-dioxidból, a felhők
kénsavcseppekből állnak. A sűrű felhőzet miatt az erős üvegházhatás alaposan megemeli a
bolygó hőmérsékletét (átlagosan +480 °C). Holdja nincs.

Mars: Felszínét rozsdavörös színű, vastag porréteg borítja. Meteorbecsapódás okozta krá-
terekkel tarkított sivatagos táj jellemzi. A sarkokon állandó a szén-dioxid jégsapka. Gyakoriak
a folyóvölgyekhez hasonló szakadékok. Sok a bazaltvulkán (Mons Olym- → a jelenleg ember
által ismert legnagyobb vulkán). Megfigyeltek porviharokat is. A légkör 95%-ban szén-
dioxidból áll, de tartalmaz vízgőzt is. 2 holdja van.

Jupiter: A Naprendszer legnagyobb bolygója, térfogata 1300-szor nagyobb a Földnél. Lég-

köre főként hidrogénből áll, némi héliummal, ammóniával, metánnal. Egyenlítőjével
párhuzamosan sötét és világos tartományú felhősávok húzódnak. 63 hold kíséri (az Európa
nevű hold felszínén valószínűleg folyékony víz is található).

Szaturnusz: A Naprendszer második legnagyobb bolygója. Légköre a Jupiterhez hasonló.

Hatalmas szélviharok jellemzik. Gyűrűrendszere jégből és apró kőzetdarabokból áll. A bolygó
körül 62 hold kering.

Uránusz: Óriásbolygó, hatalmas gázóriás, átmérője a Földének négyszerese. Főleg metánból

álló légköre van, felülete sávozott. Vékony gyűrűrendszer övezi, 27 holdjáról tudunk.
Neptunusz: Kékes színű bolygó, légköre főleg hidrogénből és metánból áll. Érdekes jelensége
a Nagy Sötét Folt nevű, 14 ezer kilométer átmérőjű, ovális alakú felhőörvény 13 holdját
ismerjük.

Plútó: Naprendszerünk legtávolabbi bolygója. Erősen elnyúlt ellipszispálya miatt időnkén a

Neptunuszon belül tartózkodik. A Holdnál kisebb. Felszíni hőmérséklete -230 °C Légköre
nincs, felszíne eljegesedett. Egy holdját ismerjük.

Holdak: Naprendszerünkben több mint száz holdat (mellékbolygót) - köztük 95 nagyobba -

ismerünk. Ezek mindegyike egy nálánál nagyobb bolygó körül kering. Legtöbbjük ellipszis
alakú pályán kering a nagybolygó egyenlítői síkjában, az óramutató járásával ellenkező
irányban.

Kisbolygók: (aszteroidák) Több mint 200 000 darab, kis méretű, szabálytalan alakú szilár égitest. A
legkisebbek átmérője 1-2 km, a nagyobbaké több 100 km. Nagy részük Mars és a Jupiter között
kering.

Üstökösök: Apró égitestek, erősen megnyúlt ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül

Részei:

 mag megfagyott gázokból, ködarabokból áll, 1-100 km átmérőjű

 üstök (kóma): a Naphoz közeledve a napsugárzás hatására a magban lévő megfagyott gázok
felmelegednek, elpárolognak, ködszerű burkot képeznek a mag körül.
 A magot és az üstököt együttesen az üstökös fejének nevezzük.
 a Naphoz még jobban közeledve a napszél az üstök egy részét elfüg

Meteorok: Naprendszerünk kis méretű égitestei. Népnyelven hullócsillagnak" nevezik őket. Anyaga a
legtöbb esetben kő vagy vas. Az űrben a meteorok nem láthatóak A Föld légkörébe érve a súrlódás
miatt 2000-3000 °C-ra felmelegednek, kb. 120k magasságban válnak láthatóvá, és néhány
másodpercig izzanak. A kisebb meteorok teljesen elpárolognak. Nagyon ritkán több tonnás is akad,
melynek részei beleütközhetnek a földfelszínbe. A Földre ért darabokat meteoritoknak nevezzük. A
meteorok néha csapatosan, meteorrajokat alkotva érkeznek.
4. Ismertesse a Föld gömbhéjas szerkezetét és legfontosabb fizikai
jellemzőit! Említse meg a belső szerkezet megismerésének módjait!

5. Hasonlítsa össze a rög- és lánchegységeket kialakulásuk ideje, szerkezetük, morfológiájuk,

gazdasági jelentőségük alapján! Mutasson rájuk példákat a térképen!

6. Ismertesse a légkör összetételét és szerkezetét, valamint az emberi tevékenység légkört károsító

pusztító hatását!

7. Mutassa be a levegő felmelegedését, és az azt befolyásoló tényezőket! Hogyan befolyásolja a

levegő felmelegedését az emberi hatás?

8. Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait, mutasson példát a térképen az egyes típusokra!

Mutassa be a tavak pusztulásának okait és szakaszait! Mondjon példákat a tavak hasznosítására!

9. Ismertesse a tengervíz mozgásformáit, azok okait, és a természeti, társadalmi gazdasági

következményeit! 10. Hasonlítsa össze a valódi mérsékelt öv természetföldrajzi jellemzőit a földrajzi
övezetesség szempontjai szerint! Mutassa be előfordulásaik jellegzetes területeit!
11. Jellemezze a hideg mérsékelt övet! Mutassa be elhelyezkedését és természetföldrajzi jellemzőit!

12. Hasonlítsa össze az egyenlítői és a trópusi átmeneti öv természetföldrajzi jellemzőit! Térjen ki az

éghajlatra, talajra, természetes növény- és állatvilágra és a felszínformáló folyamatokra!

13. Ismertesse a talaj szerkezetét és szintjeit! Nevezzen meg zonális és azonális talajokat, és mondjon
példát a földrajzi elhelyezkedésükre!

14. Mutassa be a Föld jéggel borított területeit, és ismertesse a jég felszínformáló munkáját
példákkal!

15. Jellemezze Magyarország felszín alatti vizeinek főbb típusait, előfordulását, gazdasági
hasznosítását!

16. Mutassa be Magyarország éghajlati adottságait! Értékelje az éghajlati adottságok hatását!

17. Mutassa be Magyarország felszíni folyóvizeit és tavait keletkezésük és elhelyezkedésük alapján!

18. Mutassa be a Kisalföld természeti adottságait! Értékelje a természeti adottságok nyújtotta

lehetőségeket!

19. Mutassa be Európa földrajzi helyzetét, felszínét, éghajlatát, nagyszerkezeti egységeit! Értékelje
Európa természeti adottságait!

20. Jellemezze Észak-Amerika földrajzi helyzetét, felszínét, éghajlatát, nagy tájait! Értékelje a
kontinens természeti adottságait!

NAT - 2020 Földrajz szóbeli érettségi témakörök 2023. - B

1. Ismertesse a világnépesség területi eloszlásának sajátosságait, magyarázza meg a különbségek
okait! Hasonlítsa össze a Föld nagy népességtömörüléseit, népességkoncentrációit!

2. Mutassa be a klasszikus városszerkezet öveit! Ismertesse az agglomeráció jellegzetes

településtípusait és kapcsolatukat a központi településsel! Mondjon példákat a nagyvárosi élettel járó
társadalmi-környezeti problémákra!

3. Mutassa be a transznacionális vállalatok működésének sajátosságait, szerepüket napjaink

világgazdasági folyamataiban!

4. Határozza meg az infláció fogalmát! Mutassa be kialakulásának okait és mondjon példát

következményeire! Mutassa be az eladósodás folyamatát, az adósságválságok kialakulását!

5. Melyek a gazdaság fejlettségének fő mutatói? Hogyan csoportosíthatók az országok fejlettségük

szerint?

6. Ismertesse hazánk népesedési folyamatait és azok társadalmi-gazdasági következményeit!

Megállapításait igazolja a mellékelt korfa elemzésével! Nevezzen meg a kedvezőtlen folyamat
mérséklésére hozott intézkedéséket!

7. Mutassa be a hazai zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés hagyományos körzeteit! Mely tényezők

járultak hozzá kialakulásukhoz? Hogyan hasznosítják a mezőgazdasági terményeket?

8. Mutassa be a Nyugat-Dunántúl régió elhelyezkedését, társadalmi-gazdasági fejlődését befolyásoló

természeti és társadalmi adottságokat! Jellemezze a régió gazdaságát, nevezze meg legfontosabb
központjait!

9. Ismertesse az idegenforgalom szerepét hazánk gazdasági életében! Nevezze meg és mutassa be

hazánk legfontosabb idegenforgalmi adottságait! Tegyen javaslatot a Balaton nyújtotta vonzerők még
jobb kihasználására!

10. Hasonlítsa össze Észak- és Dél-Olaszország természeti, illetve társadalmi-gazdasági adottságait, a

gazdasági élet jellemzőit! Nevezze meg az ország legfőbb gazdasági központjait! Készítsen
terméklistát az ország legfontosabb kiviteli cikkeiből!
11. Mutassa be, hogy mely természeti, illetve társadalmi adottságok játszottak szerepet Észak-Európa
országainak gazdasági fejlődésében! Kapcsolja össze ezeket a gazdaság sajátosságaival, és nevezze
meg a jellemző gazdasági tevékenységeket!

12. Ismertesse Németország természeti adottságait, erőforrásait és gazdasági életét!

13. Ismertesse Ausztria természeti adottságait, erőforrásait, jellemezze az ország gazdasági életét!

14. Ismertesse és értékelje az Amerikai Egyesült Államok társadalmi-gazdasági fejlődésében szerepet

játszó természeti és társadalmi adottságokat, tényezőket! Hogyan alakult át az USA gazdasága az
elmúlt évtizedekben?

15. Mutassa be Kína és India természeti és társadalmi adottságait! Értékelje szerepüket a

világgazdaságban!

16. Ismertesse Japán természeti és társadalmi adottságait, és világgazdasági szerepét!

17. Ismertesse a városi népesség alakulását, mutassa be a városi életforma és a környezetterhelés,

környezetszennyezés kapcsolatát!

18. Mutassa be az élelmezési válság kialakulásának társadalmi, gazdasági, környezeti okait és ezek
következményeit!

19. Ismertesse a hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás fontosságát, vesse össze a különböző

megoldási lehetőségeket!

20. Mutassa be a társadalom felelősségét az éghajlat földi léptékű megváltozásában! Mondjon

konkrét példát az említett folyamatokra!