1.

óceánok, tengerek
2. tengerek jellemzői (sótartalom, áramlások, apály-dagály)
3. folyók
4. tavak

Földünk teljes víz készlete 1,64 milliár km3

96,54°% Óceánok
0,93% egyéb sós vizek (sós tavak)
2,53% édes vizek

Édes vizek
1. 1,2 % felszíni és egyéb édesvizek
 70 % talajban fagyott állapotú víz
 20 % tavakban
 0,47 % folyókban
 3,8 % talajnedvesség
 2,57 % mocsarak, lápok
 0,26 % élőlények
 3 % légkör

2. 30,1 % felszín alatti vizek

3. 68,7 % gleccserek és jégtakarók (80 % Antartktisz)

A víz körforgása
A körforgás motorja a napsugárzás.
Részfolyamatok:
 párolgás
 csapadék
 lefolyás
A Föld egészének vízháztartása egyensúlyban van, azaz a párolgás
összege megegyezik a csapadék évi mennyiségével

A világtenger felosztása
A világtenger az 510 millió km2 területű Föld felületének 71 %-ra, azaz 361 millió km2-re terjed ki.

Óceán: nagy kiterjedésű önálló medencével rendelkező víztömeg, közepes mélységük nagy, vizük
sótartalma alig ingadozik, medencéjükben önálló áramlásrendszer alakult ki.

Tenger: az Óceánoktól szigetekkel, szorosokkal, félszigetekkel elválasztott kisebb kiterjedésű, nem

minden esetben önálló medencével rendelkező víztömegek. Vizük sótartalma eltérő, nincs önálló
áramlásrendszere.

PEREMTENGER
Az óceánokhoz széles kapukkal csatlakozó, attól csupán szigetekkel, félszigetekkel elhatárolt tengerek.
Nincs önálló medencéjük. Pl.: Északi-tenger, Kelet-kínai tenger, Kaliforniai-öböl

BELTENGER
Az óceánokhoz csak keskeny szorossal kapcsolódó, sok esetben önálló, zárt medencéjű vizek. Pl.: Balti-
tenger, Földközi-tenger, Vörös-tenger, Perzsa-öböl.
 Óceán Törzsterülete Legnagyobb
(millió km2) mélysége (m)
Csendes-óceán 165 11.034
Atlanti-óceán 84 9.219
Indiai-óceán 73 7.455

A tengervíz fizikai-kémiai tulajdonságai

1. SÓTARTALOM
A tengervíz híg sós oldat: kloridok – NaCl
A tengervíz átlagos sótartalma 35%o.-1000g (tengervízben 35g só van oldott állapotban)
Sótartalom függ:
- párolgás-csapadék mennyiségétől
- édesvízi hozzáfolyástól (Finn-öböl 1%o, Vörös-tenger 41%o)
2. HŐMÉRSÉKLET
A tenger lassabban és kevésbé melegszik fel illetve hűl le, mint a szárazföld.
3. TENGERI JÉG
A tengervíz fagyáspontja nem a 0, hanem a -2C0. (ennek oka a sótartalom)

A tengervíz mozgásai
 hullámzás
 a tengerfelszín feletti légnyomáskülönbség és a fellépő szél kelti a hullámzást – a vízszint
emelkedik és süllyed
 tengeráramlás (hideg és meleg áramlatok)
 A tengervíz tartósan egy irányba való mozgása, a mozgásban a víztömeg felső pár száz m része
vesz részt.
 Az óceáni áramlatokat a tartósan azonos irányba fújó szelek, azaz az általános légkörzés szelei
mozgatják.
 Irányát a Coriolis-erő és a szf-ek szabálytalan eloszlása, alakja módosítja.
 Az Egyenlítőtől a sarkok felé haladó áramlások környezetükhöz képest melegebbek, ezek a
meleg tengeráramlások.
 A sarkoktól az Egyenlítő felé tartóak viszont hidegebbek, ezek a hideg tengeráramlások
 Módosító hatása: a parti területek évi középhőmérséklete melegeb vagy hidegebb lesz – pozitív,
illetve negatív hőmérsékleti anomália (hűtő-fűtő hatás, télen fűt-nyáron hűt) Északon Norvégia
vizei nem fagynak be. Murmanszkig elér a golfáramlat, ezért hajózható.

Legfontosabb hideg tengeráramlások:

 Labrador-áramlás (Kanada keleti partjai)
 Oja-shio-áramlás (Oroszország és Hokkaidó keleti,
Japán nyugati partjai)
 Humboldt-áramlás (Dél-Amerika nyugati partjai)
 Benguela-áramlás (Dél-Afrika nyugati partjai)
 Nyugati-Szél-áramlás (Dél-Amerika, Dél-Afrika,
Ausztrália déli részén haladó kb. déli szélesség 40°
és 60° között)
Meleg áramlatok:
 Észak-atlanti (Golf)-áramlás (Florida keleti partja;
Írország, Nagy-Britannia, Norvégia É-Ny-i partjai)
 Kuro-shio-áramlás (Japán keleti, Kanada nyugati,
Alaszka déli partjai)
 Brazil-áramlás (Dél-Amerika keleti partjai)
 Agulhas-áramlás (Afrika keleti partjai)

 tengerjárás (árapály-jelenség)
 A tenger szintje naponta kétszer emelkedik, illetve süllyed
  Emelkedés – dagály (mindig a Hold felé itt a
Hold tömegvonzása okozzanéző oldalán és
az ellentétes oldalán itt a centrifugális erő
kelti áll be. A dagályhullám kelet–nyugati
irányú, 6 óránként váltakozik a dagály és az
apály. Az árapály szintkülönbsége változó:
10 cm – 13 m-ig (13 m: Fundy-öböl)
 Süllyedés – apály
 Oka: a Föld- Hold rendszer tömegvonzása
(mindkettő egy közös tömegközéppont körül
kering)
 A tömegközéppont a Föld belsejében van,
mivel az 80* nagyobb

Folyó
A legkisebb folyóvizeket ér, csermely, patak, folyó, a legnagyobbakat folyam néven szokták
megkülönböztetni. Egy-egy folyónak több forrása van. Amikor egy kisebb folyó egy nagyobba torkollik,
előbbit mellék-, utóbbit főfolyónak nevezzük. Az egymással egyesülő folyók, patakok, egyéb vízfolyások
együttes neve a vízrendszer.
Forrásoknak nevezzük a felszín alatti vizek feltöréseit. A források jellemzően a folyóvizeket (ereket, patakokat,
folyókat, folyamokat) táplálják, de vannak tavak mélyén felbukkanó források is.
A Föld folyóvizeiben összesen 1230km3 víz mozog, ami a földi hidroszféra, össztömegének mindössze
0,0001%-a.

Vízgyűjtő terület: az a terület, ahonnan egy fő folyó a mellékfolyókkal együtt az összes felszín feletti és alatti
vizet levezeti.
Vízválasztó vonal: a vízgyűjtő terület szélének legmagasabb pontjait összekötő vonal.
A folyótorkolatoknak két típusa van

Ha az apály-dagály jelenség nem számottevő és az utóbbi jelenség bekövetkezik, úgy nevezett deltatorkolat
alakul ki. AZ ilyen típusú torkolat elsősorban a beltengerekbe ömlő folyókra jellemző.
Torkolatok

Delta Tölcsér
Több ágra szakad a folyó, lerakja a hordalékot. Egy ág, ami gyors, jelentős árapály, nyílt óceánba
Beltengerbe érkezik, ahol nincs jelentős árapály. agy peremtengerekbe érkezik.
Duna, Nílus, Mississippi Elba, Rajna, Temze, Szent Lőrinc
 Folyók felszín formálása
A folyó munkái
 pusztítás
 szállítás
 felhalmozás
mind ez függ:
 a meder esésétől, mely meghatározza a folyóvíz sebességét
 vízhozamtól (a víz mennyisége a folyóban)
 hordalék mennyiségétől, minőségétől

A folyó hordaléka lehet iszap, homok, kavics, görgeteg

Folyószakaszok

Felső-bevágódó: völgyeket mélyít =V alakút), mert nagy a munkavégző képessége, elszállítja a területről a
hordalékot

Középső- oldalazó: kanyarulatokat hoz létre, melyek az idővel egyre szélesebbé válnak (külső íven rombol,
belső íven épít. Ha lefűződik a kanyar akkor holtágak (morotva tavak) jönnek létre

Alsó-feltöltő: kicsi a folyó munkavégző képessége, ezért a folyó a hordalékát nem képes elszállítani, zátonyokat
és szigeteket épít. A tengernél delta torkolatot alakít ki.

A folyószakaszok a forrástól a torkolatig váltakoznak a terepviszonynak és a lejtésnek megfelelően.

A folyómedret a víz és a hordalék együtt alakítja ki.
Forrásnál van a folyó eredete
Folyóvizek: ér, csermely, patak, folyó folyam
Torkolat: ahol a folyó egy másik folyóba, tóba vagy tengerbe ömlik.
Vízgyűjtő terület: ahonnan a folyók a területről összegyűjtik a vizeket.
Vízválasztó: olyan kiemelkedések, melyek vízgyűjtő területeket választanak el.
 A tavak
Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt felületű állóvíz.

A Föld tavainak összterülete 2,5 millió km2.

A tavak keletkezése

belső erők által:

 árok tavak, amik a törésvonal mentén, hosszú keskeny alakban jönnek létre. Ilyen pl.: Kelet-Afrikai
Tanganyika-tó, Oroszországban a Bajkál-tó, ami a Földünk legmélyebb álló vize 1640 m mély
 vulkán tavak, amik a kihült vulkánok krátereit tölti fel. Ilyen pl.: Erdélyben a Szent Anna tó.

külső erők által:

 jégvájta a jégkorszak után kb. 10.000 éve Európa északi részét betakarta a jég. London, Köln, Krakkó,
Kijevig ért le. A sziklamedencés tavak jégtakaró által kimélyített tavak. A jég szelektíven pusztítja a
felszínt, a puhább kőzeteket jobban kimélyíti a befagyott törmelékekkel, mint a keményebbeket. A jég
elolvadásával a mélyedésekben felhalmozódik a víz. Ilyen eredetű tavak: Kanadában a Nagy-Medve-tó,
Nagy-tavak, Európában a Ladoga-tó, Onyega-tó, Finn-tóvidék, Lengyel-tóvidék
 gleccserek völgyében kialakuló tavak (U alakú teknőben felhalmozódó vizek). A végmorénatavak a
gleccserek által (évente pár métert halad le a hegyről a hordalék) szállított és lerakott törmelékből
(moréna) a gleccser végződésénél felhalmozódó sáncok mögött felgyülemlő vizek. Ilyen tavak pl.:
Genfi-tó, Luganói-tó, Boden-tó
 tengerszemek (kártavak) a sík területre érő gleccserek által a puhább kőzetbe vájt kárfülkékben
kialakult tavak. Semmi köze a tengerekhez, csak olyan tiszta és kék, mint a tenger vize.
Magyarországon ilyen a Rudabányai tengerszem, Széleskő-tó (Apci tengerszem), Jósvafői tengerszem,
Megyer-hegyi tengerszem, Erdőbényei tengerszem.