3.

Hidrológiai alapismeretek

A Föld vízkészletei
A víz körforgása
Hidrológiai elemek bemutatása

Dr. Burucs Zoltán

egyetemi docens
PE Georgikon Kar
Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék
A hidrológia területei

Tárgya:
A hidroszféra vízformáival, vízkészleteivel, azok földi
körforgásával, a víznek a vízi- és szárazföldi élővilággal való
kapcsolatával foglalkozik.
Területei:
•oceanológia (óceánok és tengerek kutatása)
•glaciológia (jeges rétegek feltárása)
•potamológia (vízfolyások vizsgálata)
•limnológia (édesvízi tavak hidrológiája)
•hidrogeológia (a földkéreg vízformái)
•hidrokémia (vízminőség meghatározás)
•hidrobiológia (a víz mint élettér)
•hidrometria (a víztestek felmérése)
•hidrográfia (a vízobjektumok leírása, térképezése).
Felszíni vizek

Vizsgált területek:
•Csapadék, párolgás
•Felszíni lefolyás
•Folyók, kisvízfolyások
- vízállása
- vízhozama
- vízhőmérséklete és jégviszonyai
- lebegtetett és görgetett hordaléka, mederalakulása
- vízminősége
•Tavak, tározók
- vízállása
- vízháztartása
- áramlási viszonyai
- vízhőmérséklete és jégviszonyai
- vízminősége
Felszín alatti vizek

Vizsgált területek:
•Talajnedvesség
•Talajvizek
•Parti szűrésű vizek
•Rétegvizek
•Karsztvizek, forrásvizek
•Források
- vízszintje, nyomása
- vízhozama
- vízhőmérséklete
- vízminősége
•Termál és gyógyvizek
•Bányavizek
A hidroszféra vízkészletei

Hidroszféra: a világóceán vízburka, amely azonban kiegészül a légköri vizekkel

(atmoszféra), a talajok illetve kőzetek víztartalmával (litoszféra), valamint az élő
szervezetek víztartalmával (bioszféra).
Kötött, vagy kristályvíz
Becsült értéke:  0,4-0,6md km3 (400.000-600.000 km3)

Nem kötött vízformák ezer km3 %

Óceánok, tengerek 1 338 000 96,400
Sarki jég, gleccserek 26 364 1,900

Szárazföldek vizei
felszíni vizek 190 0,011
felszín alatti vizek 23 400 1,690
talajnedvesség 16 0,001
Légkör vízei 13 0,001
Összesen:  1,4md km3 1 387 98 100,000

Mindösszesen:  1,8-2md km3

Édesvizek mennyisége és
megoszlása
Édesvíz összesen: 2,53%
légköri víz,
tavak vízfolyások,
felszín
0,3% biológiai víz,
alatti jég
talajnedv.
0,9%
0.0%

felszín
alatti
gleccserek édesvíz
és állandó 30,1%
hótakaró
68,7%
Forrás: Hamza I.
A vízkészletek megújulása
A hidroszféra vízkészlete bizonyos terekben csak korlátozottan
áll rendelkezésre, azonban megújulni képes erőforrás
A vízkészletek megújulási dinamizmusa szerinti felosztás:
Statikus vízkészlet lassan újul meg
Dinamikus vízkészlet gyorsan újul meg

A víz megújulási ideje a hidroszféra különféle tereiben

légtér 8 nap
vízfolyások 12 nap
tavak 12 év
talajnedvesség 1 év
felszín alatti vizek 1400 év
óceánok 2500 év
Balaton 2 év
Forrás: Bogoszlovszkij, (1984) és Szesztay, (1963)
 Vízháztartási egyenlet
Vízmérlegek készítését jelenti a bevételek és kiadások egyenlege alapján:

Qbevételt - Qkiadás t = Vk

Ahol:
Q = vízhozam
t = idő
Vk = vízkészlet

Alapkövetelmény a vízgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából, hogy csak

annyi vizet használjunk bármely vízkészletből, amennyi természetesen pótlódni
tud!
Az állam, mint a vízkészletek tulajdonosa hangolja össze a felmerülő vízigényeket
a rendelkezésre álló készletek hasznosíthatóságával.
A víz körforgása a hidroszférában

Forrás: http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/kornyezettan9/www/out/html-chunks/ch16s03.html
 A víz körforgásának elemei
Csapadék

A csapadék jellemzésére szolgáló paraméterek:

•Időtartam (t), lehet nap, óra, vagy perc

•Mennyiség (h), vízoszlop mm-ben kifejezett akkumulált csapadék összeg (nap,
hét, dekád, hónap, év), amely egyes mérőhelyeken történt mérésre
vonatkozik
•Intenzitás i = h/t vagy időegység alatt lehullott csapadék (mm/min, mm/h,
mm/d), amely döntően befolyásolja a víz beszivárgását, illetve
lefolyását
•Pillanatnyi intenzitás i = h/t a csapadék vízoszlop növekménye végtelen
rövid idő alatt.
•Eső karakterisztika: nem monoton növekvő t0 időpontból induló függvény görbe
(a pillanatnyi intenzitások sorozata).
A víz körforgásának elemei
Párolgás

A párolgás a víz körforgásának kezdetét is jelentő elem, a vízháztartási

egyenlet legjelentősebb kiadási tagja.
ET (evapo-transzspiráció), mm-ben kifejezett vízoszlopmagasság csökkenés,
amely az adott területről egységnyi idő alatt pára alakjában távozik.

E (evaporáció): fizikai folyamat, melynek során hőenergia elvonás közben

a párolgó víztest, vagy szilárd felszín (jég, talaj) felületéről a víz elpárolog

T (transzspiráció): élő szervezetek (növények) párologtatása, alapvetően

fiziológiai (biofizikai, biokémiai) folyamat, amelynek során az epidermiszbe
ágyazott szabályozható sztómákon keresztül párologtat a növény

ET összegében (növényállománnyal fedett talaj esetében) 20-40% az

evaporáció részösszege, és 60-80 %-a transzspirációból származó rész.
 A víz körforgásának elemei
Beszivárgás
• Azzal a mm-ben kifejezett vízoszlopmagasság csökkenéssel arányos,
amely a csapadék vízoszlopból egységnyi felületen, egységnyi idő alatt
a talajba szivárog.
• Szoros összefüggést mutat a csapadék intenzitásával
o Kis, vagy közepes csapadék intenzitással rendszerint lépést tart a beszivárgás.
o Ha azonban a csapadék intenzitása nagyobb, mint a beszivárgás intenzitása, a
lehulló csapadék részben beszivárog, részben tócsát képez, vagy lejtős domborzat
esetén lefolyik a területről.
• A beszivárgás számos egyéb tényezőtől függ, mint:
o csapadék intenzitása,
o tartama,
o gyakorisága,
o területi eloszlása,
o a vizet befogadó talaj porozitása és egyéb fizikai tulajdonságai (K tényező)
o annak víznyelő-, vízvezető-, víztározó képessége
o aktuális telítettségi viszonyai
o a talajfelszín hőmérséklete, növényborítása, érdessége,
o domborzat jellege (sík, vagy lejtős, utóbbi esetben a lejtő szöge, alakja, hossza)
A víz körforgásának elemei
Beszivárgás (folyt.)

Horton képlete:

f = fmin + (fmax - fmin) e-kt (mm/h)

ahol:
f pillanatnyi beszivárgás,
fmin a beázás után állandósult beszivárgás
fmax a száraz talajra jellemző kezdeti legnagyobb beszivárgás,
e természetes logaritmus alapja;
k talajtípustól függő paraméter;
t idő.

A képlet megkülönbözteti a kezdeti gyorsabb beszivárgást a későbbi állandósult lassabb

beszivárgástól.
 A víz körforgásának elemei
Beszivárgás (folyt.)
Darcy képlete a permanens beszivárgás kifejezésére

A talajoszlopon átszivárgó vízhozamot mérve, a következő

törvényszerűséget állította fel:
Q=kIA
Ahol:
Q - vízhozam
k - szivárgási tényező, mely a talaj tulajdonságaitól függ,
I - Hidraulikai esés
A - a talajhasáb keresztmetszete

Fenti I parameter h és l paraméterek hányadosa:

Ahol:
h - a talajra rétegzett vízoszlop magassága Állandó nyomású permeabiméter sémája
l - A talajoszlop magassága (L)
http://www.hidrotanszek.hu/Eloadasanyagok/Szucs_Peter-Hidrogeologia_alapjai/FAVhidraulikav3.pdf
 A talajszelvény vízforgalma

Ahol:
T - transzspiráció
E - evaporáció
L – intercepciós csapadékvíz elpárolgása
Cs és Ö - a talaj felszínére jutó csapadék vagy öntözővíz,
F és f - felszíni folyás (oda-, illetve elfolyás),
S és s - felszín alatti oldalirányú oda-, illetve elszivárgás
i - talajba szivárgó víz talajvízbe jutó hányada (gravitációs víz),
I - talajba szivárgó víz, gyökérzónáig beszivárgó hányada
N - talajban tározott nedvesség­készlet,
V - növények számára felvehető nedvesség készlet (diszponibilis víz)
G - talajvíz oda-, illetve elszivárgása
D és d – talajvíz vízjárása
K – kapilláris víz felemelkedése a gyökérzónáig
A víz körforgásának elemei
Lefolyás
• Lefolyás akkor keletkezik, ha a csapadékintenzitás meghaladja, a beszivárgás
intenzitását.
• Mindkét paramétert i = h/t összefüggéssel számoljuk

• A felszíni lefolyás kifejezhető a föld felszínére hullott csapadék százalékos arányaként

is. Széles határok között változhat helyszíntől, időjárástól és évszaktól függően (0-100%)
•A lefolyó vizek az erózió szempontjából is jelentősek

• Az összegyülekező vizek kezdetben felszíni lefolyásokat képeznek, majd a völgyek

fenekéig jutva ideiglenes, illetve állandó mederbeli lefolyásokat alkotnak.
• Vízháztartási szempontból azzal a vízmennyiséggel egyenlő, amit az adott vízgyűjtő
kifolyási szelvényén regisztrálnak.
• Különféle modellek alapján becsülik a vízgyűjtőkről a csapadék lehullása után a
kifolyási szelvényen várható vízhozamokat. Ez jelenti ugyanis az árvízi előrejelzések
alapját.

•A különféle modellekben meteorológiai, domborzati, biológiai, talajtani, agrotechnikai és

vízgazdálkodási paramétereket vesznek alapul.
A víz körforgásának elemei
Lefolyás (folyt.)

A felszíni lefolyást befolyásoló tényezők:

• meteorológiai paraméterek: csapadékösszeg, hevesség, halmazállapot,

léghőmérséklet, relatív légnedvesség, légmozgás

•talaj: szerkezet (porozitás), kötöttség, nedvességtartalom, hőmérséklet (fagyosság)

•növényzet: talajborítottság, sűrűség, fajösszetétel, fejlettség, vízigény, élettani állapot

•emberi tényezők: felszíni és felszín alatti melioráció, művelési ágak kialakítása,

vetésforgó, agrotechnika, talajjavítás, burkolt felületek, úthálózat, víz tározás

•domborzat: lejtésviszonyok, kitettség, szintkülönbségek, tagoltság

 A víz fontosabb fizikai
tulajdonságai
H kötések: 20 kJ/mól energia (kovalens kötésekben 450 kJ/mól). Felelnek a folyadék halmazállapot fenntartásáért,
fokozzák a viszkozitást, a víz és jég térszerkezetét segítik stabilizálni.
Halmazállapotok: folyadék, gőz, jég. Kisebb terekben is előfordulhatnak egyidejűleg.
Sűrűség:  = m/v (kg/m3 ) a tömeg és a térfogat hányadosa
        Hőmérséklet függő, légköri nyomáson (p 0 = 100 kPa) 
            0°C-on 999,867 kg/m3 
            4°C-on 1000,000 kg/m3 
            30°C-on 995,672 kg/m3
Fajsúly :az egységnyi térfogatú víz súlya  = g *m/v = g*. gw = 9806,65 N/m3
Viszkozitás:  (kinematikai viszkozitás) =  (dv/dz) A,
ahol  nyúlóssági tényező vagy viszkozitás (Pa s) dv az egymáson elcsúszó vízrétegek
sebességkülönbsége, dz, a rétegek távolsága, A a vizsgált felület nagysága.
Olvadáspont 0°C
Forráspont 100°C
Fajhő: 0.0754 kJ/mól kell 1°C hőmérséklet emeléshez. Minden folyadék közül a legmagasabb érték.
Olvadási hő: 6 kJ/mól a halmazállapot megváltoztatásának energia igénye.
Párolgási hő: 100 °C-on 40.7 kJ/mól, 25 °C-on 44.0 kJ/mól.Alegmagasabb valamennyi folyadék közül.
 A víz fontosabb fizikai
tulajdonságai (folyt.)
Hővezető képesség: jég jó vezető, friss hó rossz vezető, folyékony víz közepes
Dielektromos állandó: az elektromos vezetőképességgel fordítottan arányos mutató, D 20 °C-on 80.2
(foly. hexan 1.87). A tiszta víz rossz vezető, vagyis jó elektromos szigetelő. Jó oldószer, mivel szigeteli
egymástól az oldott ionokat, így tehát sok iont vihet oldatba.
Rugalmassági modulusz:  nyomás/ térfogat változás (P/V) 105 Pa nyomás esetén19.7 MN/m, ez azt
jelenti, hogy a víz gyakorlatilag összenyomhatatlan.
Felületi feszültség: a víz felületének egységnyi (l) hosszúságú szakaszára a felszín síkjában ható erő, 
= F/l a (20 0C-on 0.0728 N/m vagy Pa m). Fontos a kapilláris vízemelésben. Young egyenlete: adhézió
= 1+cos /2 *kohézió.
Kapilláris vízemelés: h = 2 cos / rg. A növények vízemelésében és a talajok kapilláris
vízemelésében is hasznos.
Kémiai potenciál: w = G/nw G, Gibbs szabad energia, nw a víz móljainak száma. wA-wB közötti. A
víz munkavégzésre fordítható energiáját jelzi.
ELŐADÁS/GYAKORLAT
ÖSSZEFOGLALÁSA

A hidrológia számos al-tudománya a különféle vízformákkal foglalkozik.

A víz hidrológiai körforgása gondoskodik arról, hogy a víz ún. megújuló természeti
erőforrásként álljon a földi élővilág szolgálatában.
A víz körforgásának elemei fontos láncszemeket képeznek, melyek együttes ismerete
nélkül a körfolyamatot nem lehet értelmezni.
Felhasznált szakirodalom

Hamza István: Hidrológia

Internetes források megjelölve a diákon
Vermes László: Vízgazdálkodás
ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ
KÉRDÉSEI
Melyek a hidrológia fontosabb altudományai?
Hogyan definiáljuk a víz természeti körforgását?
Milyen elemekre épül a vízháztartási egyenlet vízmérleg számítása?
Melyek a csapadék mutatói?
Melyek a beszivárgás számításának képletei?
Milyen tényezők befolyásolják a lefolyást?
 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Következő témánk: Hidraulika

Az előadás anyagát összeállította: Dr. Burucs Zoltán Zoltán