ÁRVÍZVÉDELMI FOGALOMTÁR

Agyagékelés
A gát alatti szivárgást megakadályozó, agyagból épülő talajtest.

Agyagmag
A föld- vagy terméskő-gát belsejében lévő vízzáró gátrész.

Agyagpaplan
Az árvízvédelmi töltés hullámtéri oldalán épített agyag feltöltés.
Feladata a szivárgások csökkentése, ezért általában tömörítik.

Álló jég
A folyón úszó, sodródó jégtáblák egymáshoz fagyásából keletkező, összefüggő, álló jégtakaró,
jégmező.

Alvógát
Elkészülte, vagy rendeltetésének megváltozása miatt hosszú idő óta vízterhelést nem kapott
(árvízvédelmi, vagy egyéb) földtöltés. Rendszerint alvógáttá válnak a védővonal módosítása miatt
a védelemből kikapcsolt töltésszakaszok, de alvógát pl. a Szegedet a város feletti Tisza-szakasz
gátszakadásos vízbetöréseitől védő körtöltés is, mert azon 1880. évi elkészülte óta 2001-ig nem
volt vízterhelés.

Apadás
Vízfolyások, csatornák, állóvizek vízszintjének (vízállásának) és/vagy vízhozamának időbeni
csökkenése. A tetőzés (maximális vízállás, ill. maximális vízhozam) utáni vízjárási állapot.

Apadó ág
Az árhullámnak tetőzésétől a völgyelésig tartó szakasza. A legnagyobb vízhozamot, illetve,
a legnagyobb vízállást követő görbeszakasz.

Áradás
Vízfolyások, csatornák, állóvizek vízszintjének időbeli emelkedése.
A völgyelés (minimális vízállás) utáni, a tetőzésig (maximális vízállás) tartó vízjárási állapot.

1
Áradó ág
Az árhullámnak völgyeléstől a tetőzésig tartó szakasza. A legnagyobb vízhozamot, illetve
a legnagyobb vízállást, azaz a tetőzést megelőző időgörbe-szakasz.

Árapasztó (túlfolyó, árvízlebocsátó)

A vízépítési műtárgy szerkezeti része, vagy olyan önálló műtárgy, amely a túlduzzasztás- és
a műtárgy sérülésének megakadályozása céljából a felesleges vizeket átengedi vagy elvezeti.

Árapasztó csatorna
1. Vízfolyásokat összekötő, az egyik vízfolyás árvizét részben vagy egészében a másik
vízfolyásba átvezető nyílt csatorna.
2. Árapasztó műtárgyat az alvízzel összekötő nyílt csatorna, amely gyakran energiatörő
berendezéseket is magában foglal.

Árhullám
Természetes vízfolyások meghatározott keresztszelvényében a vízállások (vagy vízhozamok)
völgyelést követő emelkedésének, tetőzésének, ez utáni újabb völgyelésig tartó süllyedésének
együttese. A vízállások vagy vízhozamok időbeli változásának ábrázolása az árhullámkép.

Árhullám-ellapulás
A tetőző vízhozamoknak (és az azokkal együttes tetőző vízállásoknak) fokozatos csökkenése
a mellékfolyók, vagy vízkifolyások hatása nélküli árhullám levonulásakor a vízfolyás alsó
szelvényeiben. Az áradó víznek leghamarább a soron következő mederszakaszokat és
hullámtereket kell kitöltenie, s ez az alsó szelvényekben az árhullámot az időben folyamatosan
elnyújtja. A levonuló vízmennyiség az adott feltételek között állandó, ezért a vízhozamot az idő
függvényében kifejező görbe alatt ábrázolható terület is minden folyószelvényben azonos.
A lefelé haladó árhullám időtartamának elnyúlása csak a tetőző vízhozamok csökkenése,
az ábrázoló görbe lapulása árán lehetséges. A felső szakaszain heves vízjárású folyók ezért
válnak alsó szakaszaikon lényegesen nyugodtabb vízjárásúvá.

Árhullámkép
Az árhullám valamely folyószelvényre vonatkozó vízhozamait, vagy vízállásait az idő
függvényében ábrázoló vonal.

2
Árhullám levonulás
Az árhullám víztömegének mozgása a folyó egy felső keresztszelvénytől valamelyik
alsó keresztszelvényéig.
Leggyakrabban vizsgált hidrológiai és hidraulikai jellemzők:
a vízszínesés (S, cm/km), a vízmozgás középsebessége (vk, m/s), a vízhozam (Q, m3/s),
a vízállás (H, cm). Külön figyelmet érdemel a vízállás tetőzésének haladása, amelynek sebessége
nagyság, sőt irány szerint is eltérhet a vízmozgás középsebességétől. Kis esésű folyóknál
leginkább lassabb annál. Mellékfolyók, vagy a befogadó folyó visszaduzzasztása, és/vagy vízszín-
süllyesztő hatása esetén a tetőzés haladása a vízfolyás irányával ellentétes is lehet.

Árhullám sebesség
Folyókon levonuló árhullám vízállás- vagy vízhozam-tetőzésének előrehaladási sebessége, azaz
a folyó középvonalán egységnyi idő alatt megtett útja. Az árhullám-sebesség eltér a víz áramlási
sebességétől, azzal ellentétes irányú is lehet, sőt a folyó valamely szelvényétől kezdve, vagy
valamely szakaszán értelmezhetetlenné is válhat. (Ilyenkor mondjuk, hogy az árhullám
„elveszett”, vagy másikba olvadt). Előfordulhat – mellékfolyók, vagy a befogadó hatására –
a levonuló tetőzés megtett útját az idő függvényében ábrázoló vonalának két, vagy több részre
szakadása, ezáltal ugyanazokban az alsó folyószelvényekben egymás után két, vagy több tetőzés
kialakulása. Ritka példák adódtak (pl. a Tiszán) arra is, hogy a folyó egyik felső szelvényétől
kezdve szünetelő tetőzések egy alsó szelvénytől kezdve „feléledtek”, s a tetőzést szüneteltető
folyószakasz hosszának és a szünetelés időtartamának hányadosából képzetes árhullám-
sebesség volt meghatározható. Mindezekből következik, hogy az árhullám sebességét sokkal
inkább az eseti hidrológiai és hidraulikai tényezők nagy statisztikai szórásokkal jellemezhető
függvényeinek kell felfognunk, mintsem a folyómeder állandó adottságának.

Ármentesítő társulat
Az árvízmentési munkálatok elvégzésére az abban érdekeltek által – az 1807. évi XVII.
törvénycikk alapján – megalakított szervezet, társaság, az akkori elnevezés szerint társulat.
Érdekeltek az ártéren földbirtokkal rendelkezők voltak, akik érdekeltségi hozzájárulást fizettek.
Az ármentesítő társulat feladata volt a töltések miatt a mentesített ártéren lefolyásukban gátolt
vizek – a belvizek – elvezetése is, továbbá az általa építtetett művek fenntartása és azokon
a védekezés ellátása. Az állam a társulati munkálatokat egyes időszakokban anyagilag is
támogatta. Az ármentesítő társulatok autonómiával rendelkeztek, működésük felett azonban
az állam felügyeletet gyakorolt. Az ármentesítő társulatokat 1948-ban államosították.

Ártér
Folyó árvizei által védművek kiépítése nélkül elönthető terület. Az ártér árvízvédelmi művekkel
(töltésekkel) védett része a mentesített ártér, nem védett része a nyílt ártér vagy hullámtér.
A mentesített ártéren belül megkülönböztethető a töltések megépítése előtt is elborított ősi
vagy mélyártér, és a töltésezés okozta árvízszint-emelkedés miatt árterületté vált magas ártér.

3
Ártéri gazdálkodás
Az árterek gyakori elöntéseinek egyes előnyeit kihasználó természetes gazdasági haszonvétel
(halászat, állattenyésztés, rét-legelő gazdálkodás) a szervezett árvízmentesítés előtti időkben.
A mostoha adottságokhoz alkalmazkodó, ma már korszerűtlen termelésmód.

Ártéri öblözet
A folyó mentett árterének természetes vagy mesterséges elhatárolásokkal elkülönülő rész-
vízgyűjtője, amelyet a folyó adott pontján kialakuló nagyvizei (védművek nélkül, vagy azok
védképességének megszűnte esetén) elönthetnek.

Árvédelmi fal
Árvízvédelmi földtöltés helyettesítésére, vagy annak magasítására alkalmazott vasbeton, beton,
tégla építmény. Főként akkor létesítik, ha földtöltés építésére nincs elegendő hely.

Árvédelmi gát, töltés építése

A mederből kilépő árvíznek a mentesített területre való kijutását akadályozó homogén, vagy
szerkezetes keresztmetszeti kialakítású, méretezés alapján tervezett földmű létesítése, erősítése,
fejlesztése. Az árvízvédelmi gátat a humusz eltávolításával és talajtárcsázással alapozás előzi
meg. A földanyagot – amely kereszt-, táv-, ill. vízöblítéses (hidromechanizációs) szállítással
érkezhet – réteges elterítéssel, tömörítve építik be. Az árvízvédelmi gátat befejező fázisában
felületrendezés és füvesítés készül. árvízvédelmi gátba nem kerülhetnek növényi részeket,
gyökereket tartalmazó, szerves-tőzeges, kis térfogatsűrűségű, vagy fagyott állapotú talajok,
térfogat-változtató agyagok, lágy iszapok, málló kőzetek, szemét és építési törmelék,
a környezetre ártalmas, szennyezett anyagok.

Árvíz (nagyvíz)
A folyó, vízfolyás meghatározott állapota, vízjárási helyzete, amelynél a vízhozam és vízállás
jelentékenyen megnövekszik. A gyakorlat a középvízi meder partélét meghaladó, az abból kilépő
vizeket nevezi árvíznek.

Árvíz elleni biztosítás

Az árvízkárok részbeni vagy egészbeni megtérítésére fedezetet teremtő szerződés

4
Árvíz előrejelzés
Az árvíz lényeges eseményei – tetőző vízállásai és vízhozamai – bekövetkezésének várható
mértékére, helyére és időpontjára vonatkozó meghatározás. Az árvízi előrejelzés kiadása,
és az esemény bekövetkezése közötti időtartam: az árvízi előrejelzés időelőnye. Lehetnek rövid-,
közép- és hosszútávú árvíz előrejelzések.

Árvízcsúcs-csökkentés
Árhullámok csúcs-vízhozamainak és -vízállásainak mérséklése. A beavatkozás lehet a víz egy
részének visszatartása árvíztározókban, szükségtározóban, illetve az árvízhozam egy részének
átvezetése más vízrendszerbe.

Árvizek szükségtározása
Az árvízhozam egy részének e célra előzetesen kialakított tározótérbe vezetése. A védvonalak
védőképességének kimerülési veszélye esetén, meghatározott vízállás elérésekor a mentesített
területen élő lakosság biztonsága érdekében alkalmazzák.

Árvizek tározása
Alkalmas földrajzi adottságok mellett egyes folyók hegyvidéki szakaszán az árvizek lefolyását
völgyelzáró gátakkal és azok tározótereivel úgy lehet szabályozni, hogy az árhullámok károkozás
nélkül vonuljanak le.

Árvízhozam
Az árvíz időegység alatt szállított legnagyobb, vagy jellemzőnek tekintett vízmennyisége.
Mértékegysége: m3/s.

Árvízi biztonság
A védmű által még védhető és az ennél alacsonyabb tényleges vízszint különbsége.

Árvízi elöntés
A vízfolyás (folyó, patak) medréből kilépő víz által okozott elöntés.

5
Árvízi figyelmeztetés
Tájékoztatás a folyók hegyvidéki vízgyűjtőterületén nagy csapadékot, vagy gyors hóolvadást
előidézhető időjárási helyzetek rövidesen, vagy azonnal fenyegetően várható bekövetkezéséről
az árvízvédelemért felelős szervezetek, ill. a nagyközönség részére.

Árvízi hossz-szelvény
Árvízszintek ábrázolása a vízfolyás hosszát mutató (folyó-kilométer) értékek függvényében.
Az ábrázolt vízszintek - egyebek mellett - lehetnek egy árvíz adott időpontjának, egy árvíz
tetőzéseinek, az eddigi legmagasabb vízállásoknak, vagy azonos előfordulási valószínűségű
vízállásoknak értékei.

Árvízi jelenség
Folyók áradása következményeinek megjelenési formája. Árvízi jelenség lehet az emelkedő
vízállás, a megnőtt vízsebesség, az elöntött hullámtér, a gáttest szivárgása, csurgása, fakadó
vizek, buzgárok képződése, gátszakadás, lakott területek elöntése, épületkárok stb.

Árvízi kockázat
Adott területet (a megelőzés és védekezés meglévő, vagy kialakítható fejlettsége mellett sem
kezelhető hidrológiai helyzetek következtében) fenyegető árvízi elöntések bekövetkezéséből
származó károk számításba vétele, esetleg vállalása. Hidrológiai adatok statisztikai elemzése
alapján – az ebben rejlő bizonytalanságok fokát ismerve – célszerű eldönteni, hogy az elönthető
területet (árteret) védművekkel és szervezett védekezési tevékenységgel lehet-e, vagy
gazdaságos-e mentesíteni az elöntéstől, és azokkal, vagy azok nélkül milyen mértékben
és gyakorisággal vállalhatók az esetleges elöntési károk. A fő védelmi vonalak rendszere
minimálisra igyekszik csökkenteni az árvízi kockázatot, az ún. nyárigátak viszont a nyári
évszakban is csak nagyobb kockázat mellett hivatottak öblözetük védelemre.

Árvízi kockázatelemzés
Az árvízveszély kockázati forrásainak vizsgálata a kockázati tényezők hatásának,
a kockáztatás mértékének számszerűsítése céljából.

Árvízi meder
A vízfolyás árvizeit is szállító, mély és kiterjedt, rendszerint az anyamederből és a hullámtérből
álló összetett folyómeder. amelyet csak árvízkor tölt ki a víz.

6
Árvízi szükségtározó
Vízfolyások, folyók mentén kijelölt, magaspartokkal, töltésekkel övezett, szükség szerint
vízbevezető és -elvezető műtárgyakkal is ellátott terület, amelyet az áradó vízből töltenek fel
az árhullám mérséklése céljából. Árvízmentes időszakokban az árvízi szükségtározó területén
leginkább mezőgazdasági tevékenység (legeltetés, növénytermelés stb.) folyik.

Árvízi védvonalak tartozékai

Vízmércék, sorompók, lépcsők, rámpák (lejtős oldalfeljárók), tartalék földhányások (depóniák),
kitérők, szelvénykövek, mérések alappontjait jelölő kövek, kisajátítási kövek, a közlekedés
irányítására szolgáló táblák stb.

Árvízi vízmérce
A megosztott lap-vízmércének az a felső része, amely nagy vízállások észlelésére alkalmas.
Lehet lejtős (rézsűs), vagy álló. Árvízi vízmérce még az árvízkor ideiglenesen elhelyezett rövidebb,
a szabványos lap-mércétől eltérő kialakítású mérce is.

Árvízkapu
A befogadó folyón levonuló árhullámok visszaduzzasztásának megakadályozása céljából
a töltésezett folyók mellékvízfolyásának torkolatába épített záró műtárgy.

Árvízkár
Az árvíz által elöntött területeken az elöntés következtében keletkező kár. Árvízkár keletkezhet
a mederből hullámtérre kilépő víz, valamint a védművek magasságát meghaladó, vagy
a védműveket átszakító, a mentesített ártérre kilépő árhullám hatására. Az árvízkár magába
foglalja az elöntött területeken élő és működő természetes és jogi személyek vagyonában,
vagy a védművekben bekövetkező értékcsökkenést. Az árvízkár lehet a vagyonban bekövetkezett
tényleges kár, vagy elmaradt haszon, más megközelítésben: közvetlen, ill. közvetett kár.

Árvízkárosult
Az a természetes, vagy jogi személy, akit, vagy amelyet az árvíz következtében kár ért.

Árvízkatasztrófa
Az árvíztől mentesített területre betörő árvíz okozta helyzet, ill. állapot, amikor emberek életének,
anyagi értékeknek veszélyeztetése, súlyos károsodása vagy elpusztulása következik be.

7
Árvízmentesítés
A mederből kilépő vizek, árvizek kártételei elleni megelőző tevékenység. Eszközei: a folyó
nagyvizeinek gátak közé fogása, az árvízhozamoknak másik vízfolyásba vezetése, az árvizek
összegyűjtése tározókban, a vízgyűjtő terület lefolyást mérséklő rendezése, a vízfolyás vízvezető
képességének javítása mederbővítéssel, tisztítással stb.

Árvízvédekezés
Az árvíz idején szükséges intézkedések összessége. Ide tartoznak elsősorban a védvonalak
védőképességének fenntartására, vagy fokozására teendő műszaki beavatkozások, ill. a védvonal
tönkremenetele esetén a mentesített ártérre betörő víz szétterülésének megakadályozására,
a kiterült víz lokalizálására irányuló munkálatok, a veszélyeztetett lakosság biztonságba
helyezésére, emberek és anyagi javak mentésére tett intézkedések.

Árvízvédekezési készültség, készültségi fokozatok

Az árvízvédekezés műszaki feladatai ellátásának jogszabályban meghatározott intézményes
keretei. Készültségi fokozatok: I, II, III fokú és rendkívüli készültség. A készültségi fokozatokat
minden védelmi szakaszra szabályzatilag előre meghatározzák a kijelölt mértékadó vízmércén
bekövetkezö vízálláshoz rendelten. A készültség egyes fokozataihoz a biztonság érdekében
meghatározott intézkedések tartoznak.

Árvízvédekezési terv
Jogszabályban előírt terv, amelyet védelmi szakaszonként kell elkészíteni. Tartalmaznia kell
mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az
eredményes védekezéshez szükségesek. Ezek vázlatosan: műszaki leírás, áttekintő helyszínrajz,
részletes helyszínrajz, hossz-szelvények, jellemző töltés-keresztszelvények, töltésállapot jellemzés,
kimutatás a védvonalat keresztező létesítményekről, ezek megvalósulási terveivel és felülvizsgálati
jegyzőkönyveivel, a hírközlési és adatátviteli hálózatok ismertetése, segédletek, a szakasz
védekezési naplója.

Árvízvédelem
Az árvízmentesítés és az árvízvédekezés összefoglaló elnevezése.

Árvízvédelmi biztonság
Az előírásoknak való megfelelés jellemzése, minősítése számadattal, vagy tapasztalatai alapon.
Számadattal jellemezhető az (előírás szerinti kiépítésű, vagy magassági hiányos) töltések
magassága, a keresztszelvény a biztonsági tényezővel. Egyes helyzetek tapasztalatai alapon
minősíthetők, amiket azután számítással is ellenőrizni kell. Ilyenek pl.: ha a folyó meder-
elfajulása miatt erősen megközelíti a töltést, vagy a műtárgyon repedések észlelhetők stb.

8
Árvízvédelmi (homok) zsák
A jutából, vagy UV védett, érdesített PP-ből készült zsák.
Legkedvezőbb mérete 50-55 × 80-90 cm. A szövet sűrűségének elegendőnek kell lennie ahhoz,
hogy a hullámverés ne mossa ki az árvízvédelmi zsákból a töltőanyagot. Főbb felhasználásai:
nyúlgáthoz, támasztó- és terhelő bordához, ellennyomó medencéhez, nyíláselzáráshoz,
szorítógáthoz, fólia leterheléshez stb.

Árvízvédelmi földművek
Földanyag beépítésével (töltések), vagy kiemelésével (bevágások) létrejött építmények.
Ilyenek pl. az árvízvédelmi töltés, a vízzáró paplan, az előtérfeltöltés, a nyárigát, a körtöltés,
a lokalizációs töltés és a szivárgó csatorna.

Árvízvédelmi gát méretezése

Az árvízvédelmi gátak méreteinek és szerkezeti kialakításának mérnöki számításokkal történő
meghatározása. A méretezés során figyelembe kell venni: a külső víznyomást, a töltés testében,
valamint az altalajban szivárgó víz mozgásából keletkező terhet, a gátrészek önsúlyát,
a hullámverés hatásait és a járműterhelést. Igazolni kell, hogy a méretezett gátrész a műszaki
előírásokban előírt biztonsággal képes elviselni a meghatározott mértékadó terheket.

Árvízvédelmi műtárgyak
Az árvíz kizárását, beeresztését, vagy szabályozott ütemű levezetését szolgáló,
az árvízvédelmi gát szerves részét képező műtárgyak (árvízkapu, a szükségtározó töltő- ürítő
műtárgya, a völgyzárógát árapasztó műtárgya stb.).

Árvízvédelmi művek karbantartása

Az árvízvédelem meglévő földműveinek és műtárgyainak védképességét fenntartó, állagmegóvó
tevékenység.

Árvízvédelmi osztag
A gépesített árvíz- és belvízvédekezési, valamint vízminőségi kárelhárítási munkák ellátására a
vízügyi igazgatóságokon szervezett, jól kiképzett, zárt, gyorsan mozgósítható és mozgó alakulat.

Árvízvédelmi palló
Az építőiparban általában használatosnál szélesebb és hosszabb, jó minőségű keményfa palló.

9
Árvízvédelmi raktár, szertár
Az árvízvédekezési eszközök és anyagok tárolására szolgáló épület. A védelmi osztag
felszerelésének tárolására szolgáló épület: osztag-raktár.

Árvízvédelmi töltés
A mederből kilépő árvíznek a mentesített területre való kijutását akadályozó homogén, vagy
szerkezetes keresztmetszeti kialakítású földmű, az árvízvédelmi gát terepszint fölötti része.
Minimális méreteit hatósági előírás rögzíti.

Árvízvédelmi töltés magassági biztonsága

Az árvízvédelmi töltés koronaszintje és a mértékadó árvízszint közötti különbség.

Árvízvédelmi töltés védősávja

A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltés
lábvonalától, annak mindkét oldalán számított legalább 10-10 méteres szélességű területsáv,
ahol nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát,
összetételét megbontaná, ill. hátrányosan megváltoztatná, vagy annak elszennyeződését
eredményezné.

Átázás
A víznyomás következtében az altalajban és a töltésekben megindult szivárgás hatására a víz
megjelentése az árvízvédelmi földtöltés mentett oldalán.

Átázási (szivárgási) görbe

Az árvízvédelmi töltéstest átázott részének, vagyis a szabad felszínű szivárgás által érintett
talajtömbnek felső határoló vonala.

Bal part
A vízfolyásnak, folyónak, csatornának a folyásirányba nézve bal kéz felé eső partja.

Betétgerenda
Vízépítési műtárgyak ideiglenes vagy szükségszerű elzárására szolgáló – be- és kiemeléséhez
kampókkal ellátott – fa- vagy fémgerenda. A betétgerendák a főelzárás meghibásodása vagy
javítása esetén a főelzárás (pl. zsiliptábla vagy tolózár) előtt, a műtárgy falaiban előre kiképzett
hornyokban egymásra helyezve, egy- vagy két sorban létesítenek ideiglenes elzárást.

10
Bordás megtámasztás
Árvízvédelmi töltések mentett oldali homokzsákos megtámasztásának, vagy terhelésének
szivárgó vizek eltávozását is lehetővé tevő módja. A bordákat alkotó zsáksorok között
hagyott sávokban megjelenő szivárgó vizet homokos kaviccsal kitöltött árkocskák vezetik
tovább a töltésből.

Botoló füzes
Árvízvédelmi rőzse termelését szolgáló természetes, vagy telepített fűzerdő.

Buzgár
Vízoszlopnak földtöltésen, és/vagy talajon átadódó nyomásából keletkező, koncentrált
vízfelfakadással járó talajtörés. Elsődleges oka, hogy a talaj és fedőrétege szemcséinek súlya
és összetartó ereje (kohéziója) elégtelenné válik a felfelé irányuló víznyomás ellensúlyozásához.
Legveszélyesebb az ún. gyors buzgár, amelynél kezdeti nyílás és eróziós járat sem alakul ki,
viszont a talaj fedőrétege hirtelen felszakad, a töltés és talaj könnyen fellazuló homok anyaga
pedig megfolyik. A töltés és a talaj gyorsan kiüregelődik, gátszakadást előidézve.

Csonkbiztosítás
Átszakadt árvízvédelmi töltés épen maradt két végének megóvása további elsodrásoktól,
omlásoktól, a szakadás továbbfejlődésétől szádfalnak a töltés tengelyvonalára merőleges síkban
történő leverésével.

Csőzsilip
Betonból, vasbetonból, acélból készült, árvízvédelmi töltések alatti lezárható csőáteresz.

Csurgás
Az árvízvédelmi töltés rézsűjén vagy talpának közelében jelentkező koncentrált vízkifolyás.

Csúszólap
Elmozdulásra hajlamos földtömeg (pl. meghibásodó árvízvédelmi töltéstest) mozdulatlan
(ép, helyén maradó) és elmozdult részét elválasztó sík, vagy kagylószerű felület. A csúszólap
talppontja a töltés lábánál a töltéstesttel együtt dolgozó térszín alá is metszhet.

11
Depónia
Az árvíz- és belvízvédelemben a medrek kotrása során nyert földanyag part menti tárolásának
formája. A rendezett depónia vízkárelhárítási feladata azonos a földtöltésével, de tömörsége,
mérettűrése lazább mértékű a töltésénél.

Elhabolás
Partban, vagy földtöltésben keletkezett elsodrásos rongálódás a víz (folyó, patak, csatorna,
tározó, tó) hullámzó mozgásának hatására. Az elhabolást előidéző hullámverés mértéke arányos
a szél erősségével, a víz mélységével és a hullám meghajtási hosszával.

Ellennyomó medence
1. Az árvízvédelmi töltés mentett oldali rézsűlába, és az attól 20-25 m távolságra épített,
a töltésbe kötött 0,6-1,5 m magas szorítógát közötti térség;
2. A buzgár köré, annak elfogására épített védmű medencéje;
3. Az árvízvédelmi töltésbe épített felvízi és alvízi zsilip közötti tér.
Az 1.-2. esetben az ellennyomó medence vízoszlopa tart egyensúlyt a külvíz felfelé ható
nyomásával. A 3. esetben a felvízi zsiliptáblára nehezedő nyomást lehet mérsékelni az alvízi
zsilippel szabályozott vízszinttel.

Ellennyomó zsilip
Az ellennyomó medence vízszintjét szabályozó (második) zárószerkezet az árvízvédelmi töltésbe
épített felvízi zsilip tehermentesítésére.

Előtér
Az árvízvédelmi töltés hullámtéri lábvonala és az anyaggödör, ill. a véderdő közötti, művelési
korlátozás alá eső gyepesített földsáv.

Elsőrendű árvízvédelmi művek

Három, vagy több települést érintő, fővédelmi művé nyilvánított (térségi) árvízvédelmi vonal
(töltés, fal, magaspart, árvízcsúcs csökkentő tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt
árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló földtöltés.

Fajlagos lefolyás
Egységnyi idő alatt egységnyi vízgyűjtő területről lefolyó vízmennyiség: (m3/s.km2, l/s.km2,
esetleg m3/év.km2)

12
Fakadó víz
Magasabb felszínű víztérből az alacsonyabb terepre szivárgó, járatokon át anyagkimosás nélkül
feltörő víz, vagy a nyomás tovaterjedése által felemelt talajvíz. A külső víz és a fakadó víz
hőmérsékletének azonossága átszivárgásra, különbsége talajvízszint-emelkedésre utal.
Árhullámok gyakori kísérő jelensége, de magas vezetésű öntözőcsatornák, duzzasztott
folyószakaszok környezetében is ismert.

Fáklya
A vízkárelhárítás egyik világítóeszköze. Árvízvédekezéseknél a sztearin fáklya
használatos, különösen a szétszórt védekezési helyek megvilágításánál. Könnyen tárolható,
szállítható, üzembe helyezhető, szélben is üzembiztos. Fényereje közepes, nagyobb eső
ellen védelmet igényel.

Fedőréteg
Talaj, vagy kőzet felett elhelyezkedő, attól eltérő összetételű és szerkezetű talajréteg.
Árvízi víznyomás hatására talajba áramló vizet vezető talajréteg felett elhelyezkedő, annál
kötöttebb felső réteg, ami a nyomás alatti talajvíznek a mentett oldali terepre való kilépését
akadályozza, ill. csökkenti.

Fedőréteg elfolyósodása
Az árvíz hatására a töltés alatt a talajon keresztül a mentett oldalra átszivárgó víz áramlási
nyomásának következtében – kohézió nélküli talajban – fellépő szemcseelmozdulások okozta
szerkezet-fellazulás és szilárdság-csökkenés.

Fedőréteg felpúposodása
Árvízvédelmi töltések mentett oldalán a töltés alatti vízvezető talajrétegben áramló víz
nyomásának hatására a vízvezető réteget takaró vízzáró, nem nagy vastagságú, de rugalmas
szövetű fedőrétegnek a felszakadás előtti megemelkedése.

Fejkarózás
A hullámverés által megtámadott töltésrézsű védelmére szolgáló módszer.
Az elhabolt homlokfal előtt 30-40 cm-re és egymástól 40-50 cm távolságra levert árvízvédelmi
karók mögé 10 cm vastagságban rőzsét, a mögé nedves szalmát csömöszölnek.
A védőfal 1 m magasságig is növelhető.

13
Fekvőmű
Az árvédekezés (elsősorban hullámverés elleni védekezés) során a töltés vízoldali rézsűjére
ideiglenesen elhelyezett rőzse-, szalma-, deszkaborítás, rőzsepaplan, műanyag fólia,
vagy egyéb anyag. Feladata egyrészt csökkenteni a hullámok magasságát, másrészt védeni
a töltést az elhabolástól.

Figyelőszolgálat
Az árvízvédelem készültségi fokozatának és a veszélyhelyzetnek megfelelően szervezett
megelőző tevékenység a védvonal és műtárgyai károsodásának, vagy tönkremenetelének
megakadályozásához, ill. a védekezés szükségessé váló beavatkozásainak kellő időben
történő megtételéhez. A figyelőszolgálatnak a védvonalat állandó megfigyelés alatt kell tartania,
s minden meghibásodásra utaló jelenséget észlelnie és jelentenie kell. A figyelőszolgálatot
a védvonal koronáját és lábvonalát „sétálva” szemlélő segédőrök, és a műtárgyak környezetét
figyelő vészőrök látják el. A megfigyeléseket kiegészíti és hatékonyan segíti a légi felderítés.

Folyó mértékadó árvízszintje

Vízállás, amely, vagy amelynél alacsonyabbak ellen védekezni kívánunk. Régebben mindig
a korábban előfordult legmagasabb, vagy azt további biztonsági szinttel megemelt vízállást
fogadtak el mértékadónak. 1973. óta hazánkban egységesen az évi legnagyobb jégmentes
árvízszintnek egy meghatározott előfordulási valószínűségű (átlagos visszatérési időben is
kifejezhető) értéke mértékadó. Az árvízvédelmi vonalainkat azóta úgy fejlesztették, hogy
• a fő védvonalak az átlagosan 100 évenként,
• városok és ipartelepek védvonalai legalább az átlagosan 120-150 évenként,
• egyes, különösen magas fokú árvízvédelmi biztonságot igénylő területek
(Budapest, Győr, Szeged stb.) védvonalai átlagosan kb. 1000 évenként,
• a kevésbé értékes területek védvonalai az átlagosan 60-80 évenként egyszer előforduló
árvizek ellen nyújtsanak védelmet.
Az érvényes mértékadó árvízszinteket jogszabály írja elő.

Földmű
Földanyagból (kő, kavics, homok, iszap, agyag), vagy annak kiemelésével készült műszaki
létesítmény. (Két jellegzetes vízépítési alakja a töltés és a bevágás).

Földnyerő hely
Földművek (pl. töltések) építéséhez felhasznált anyagnyerő hely. A hossz-szállítás ugyanannak
a földműnek bevágási anyagát juttatja a feltöltés helyére, a kereszt-szállítás az építés szelvénye
közelében nyit földnyerő helyet.

14
Fővédvonal
A vízfolyások mentén lévő – a miniszter által – fővédelmi művé nyilvánított három, vagy több
települést érintő (térségi) árvízvédelmi vonal (töltés, fal, magaspart).

Gát
Vizek levonulását, szétterülését megakadályozó, a levonulási irányt esetleg meghatározó,
ill. tározótereket határoló mesterséges létesítmény
A töltés és a vele együtt dolgozó altalaj összessége.
Fajtái:
a) területet körülhatároló övgát, síkvidéki tározó, halastó, körgátjai;
b) medrekben, völgyekben a vízfolyásra merőleges völgyzárógát, duzzasztógát,
vízmosáskötő gát;
c) a vízmozgás irányával párhuzamos, vagy kis szöget bezáró terelő gát, lokalizáló gát;
d) a vízfolyással közel párhuzamos árvízvédelmi gát;
e) víz alatt a meder mélyülését megakadályozó fenékgát.

Gátfelügyelő
Több gátőrjárás árvízvédelmi töltésének, műtárgyainak és tartozékainak karbantartását irányító
technikus. A gátfelügyelő felelős a felügyelete alá tartozó gátőrök tevékenységéért.

Gátőr
Az árvízvédelmi vonal legkisebb egységének, a gátőrjárásnak, valamint az ott tárolt védekezési
készleteknek a kezelését ellátó dolgozó. A gátőr szolgálata ellátása idején hatósági személy.
Árvízvédekezéskor, a gátőrjárásában folyó munkákban munkavezető.

Gátőrjárás
Az árvízvédelmi vonalnak, egyben az árvízvédekezési készenlétnek
(védekezési készlet, munkaerő) – rendszeres karbantartás és felügyelet céljából – egy gátőrre
bízott, legkisebb egysége.

Gátőrtelep, gátőrház
A védvonal meghatározott szakaszának, a gátőrjárásnak a központja. Itt van az őrjárás gátőrének
lakóépülete, az ahhoz tartozó melléképületekkel, a hírközlési eszközökkel, az árvízvédelmi
szertárral és a munkásszállással, szolgálati szobákkal és szállással. A gátőrház a gátőrtelephez
tartozó, a gátőr és családja részére állandó lakást, az árvízvédekezésben foglalkoztatott
személyzetnek ideiglenes elhelyezést nyújtó lakóépület.

15
Gyökérjárat
A gátban az elhalt növényzet elkorhadt gyökerei nyomán kialakult vízvezető járat.
A gyökérjárat elfajulva (talp)csurgássá fajulhat.

Hidraulikus talajtörés
A talajtömeg egyensúlyának megbomlása, és szerkezetének tönkremenetele a víz felhajtó
erejének, vagy szivárgási nyomásának a hatására.

Homogén töltés
Megközelítően azonos talajfizikai és talajkémiai jellemzőkkel, egyenletes víztartalommal
és tömörítéssel kialakított földgát.

Hullámtér
A folyók középvízi medrének partéle és az árvízvédelmi töltés (magaspart) közötti, a nagyvizek
zavartalan levonulását biztosító terület.

Hullámtéri véderdő
Az árvízvédelmi töltéseket a hullámtérben kísérő 40-100 m széles erdősáv. Elsődleges
rendeltetése a szél okozta hullámzás mérsékelése. További rendeltetése természetvédelmi, jóléti,
fatermelési célú is.

Hullámtér-rendezés
Az árvíz és a jég szabad levonulását elősegítő – elsősorban a mező- és erdőgazdasági
hasznosítást szabályozó – hullámtéri munkák összessége.

Hullámverés
A folyókon, csatornákon, tavakon a szél, vagy mesterséges beavatkozás (hajózás) által keltett
hullámoknak a partot, vagy a töltés rézsűjét érő ütő, súlyosabb esetben romboló hatása.
A hullámverés következménye a szél erősségével, a víz mélységével és a víztükör szélességével
arányos elhabolás lehet.

16
Ideiglenes védmű
A védekezés felkészülési, vagy végrehajtási időszakában épített mű: nyúlgát, jászolgát,
megtámasztó, vagy buzgárt hatástalanító homokzsák építmény, hullámzást és elhabolást
csillapító rőzseművek, ideiglenes terelő- és körtöltések, töltésszakadást ideiglenesen elzáró
létesítmények.

Járatosodás
Az időszakosan egyoldali víznyomás alá kerülő, vizet tartó földművekben (árvízvédelmi
töltésekben) kialakult féreg-, gyökér-, vagy talajzsugorodási járat kibővülése és állandósulása.

Jászolgát
Árvízvédelmi karókkal biztosított két pallósor közében döngölt földdel kitöltött ideiglenes védmű.
Az árvízvédelmi töltés koronája feletti 80 cm-nél magasabb vízszint várható tartása ill. csatornák,
vízfolyások elzárása esetén alkalmazzák. A jászolgát szélessége nagyjából magasságával
azonos. Palló helyett deszkát, vagy rőzsét is használhatnak.

Jeges árvíz
A jégzajlás, jégtorlódás, vagy jégtorlasz lefolyási keresztszelvény-szűkítő hatása által okozott,
rendszerint szokatlan gyorsaságú vízszintemelkedés.

Jégjelentő szolgálat
Folyószakaszok melletti rendszeres megfigyelés és jelentés a jégviszonyok alakulásáról,
a folyószabályozási művek biztonságát, a jeges árvizek kialakulását érintő eseményekről.

Jégjárás
A jegesedés jellemző eseményeinek – a zajlás kezdetének, a jég beállásának, torlódásának,
a jég megindulásának és megállásának – bekövetkezése, ezek helyének és időpontjának, a jeges,
és állójeges időszakok hosszának alakulása.

Jégjelenségek
Folyó- és állóvizek jegesedésének folyamatai: a jég (parti jég, jégtábla) megjelenése,
a vízfelszín beállása, befagyása, rianás, a pórusjég megjelenése, a jég felszakadása,
megindulása, az örökké fagyott talaj, a gleccserek kialakulása. A jégjelenségekkel a kriológia
tudományterülete foglalkozik.

17
Jégrobbantás
A jégmezők és jégtorlaszok megbontása robbantással. Kisebb vízfolyásokon történhet rádobott
töltettel, folyók vékonyabb jegénél ráhelyezett töltettel. Jégtorlasz robbantása két lépcsőben:
1. Jéglyukasztó töltetekkel lékek robbantása,
2. A lékekbe bombák leeresztése után torlaszrobbantás.

Jégtorlasz
Jégzajláskor a folyón sodródó jégtábláknak valamely akadályon, zátonyon, éles kanyarban, vagy
a már álló jégen fennakadó, egymásra és egymás alá torlódó, a folyó átfolyási keresztszelvényét
erősen leszűkítő tömege.

Jégtorlódás
A jégtakaróra utólag rácsúszott, részben alásodródott, ill. az egymásra futott zajló jégtáblák több
rétegben megállt, de jégtorlaszt egyelőre nem alkotó tömege.

Jégtörés
A jégtörő hajók munkája. Hagyományos a jégtörés a jégtörő hajó hullámkeltésével, a jégmezőre
ráfutásával. Hatékonyabb a döngölés, amit a jégtörő hajókra szerelt excentrikus súlyok
forgatásával a hajók bólogató, oldalazó mozgása idéz elő.

Jégtörő hajó
A befagyott folyók és tavak jegének, jégtorlaszának megbontására szolgáló különleges géphajó.
A kanál alakú hajó bordázata és lemezelése erősített. A hagyományos jégtörők hajtásmódja
azonos a vontató hajókéval, míg a döngölős jégtörő hajókon az orr- és far-részben egy-egy
excentrikus tárcsa van, melynek forgatásával a hajót imbolygó mozgásba hozzák,
ezzel nagyobb erővel tud a jégre hatni. Hazánkban a Dunán, a Tiszán és a Körösökön
állomásoznak jégtörő hajók.

Jégzajlás
A jégtáblák úszása-mozgása a folyók, tavak felszínén. Elsődleges jégzajlás: a lehűlés
időszakában keletkező jégtáblák megjelenése, úszása a folyó beállásáig.
Másodlagos jégzajlás: az olvadáskor meginduló áradással megbontott jégtakaróról leváló –
felszakadt – jégtáblák úszása.

18
Jobb part
A vízfolyásnak, folyónak, csatornának a folyásirányba nézve jobb kéz felé eső partja.

Katré (pallóverés)
A szél és hullámverés, ill. árvíz hatására a csendesebb part menti vízfelületeken összeverődött
növényi eredetű törmelékanyag, uszadék (faforgács, gallyak, fű, szalma stb.). Úszó keretekkel
felfogva és összegyűjtve, árvízvédekezésnél a hullámverés csillapítására is használják.

Kopolya
Árvízvédelmi töltés szakadásán átbukó víz elragadó ereje okozta üst-szerű talajkimosás.
Mélysége a talaj kötöttségétől, az átbukó víztömeg sebességétől, az áttörés irányától függhet,
s kedvezőtlen esetben a 15-20 m-t is elérheti.

Koronaél
A töltés koronasíkjának és a csatlakozó rézsűfelületnek metszésvonala.

Kőborda
A rézsűcsúszások megakadályozására, vagy a már megcsúszott rézsűk helyreállítására szolgáló,
0,75-1,0 m széles, a csúszólap alá nyúló, a rézsű esésvonalával azonos irányú, kővel töltött
szivárgó. A szélesség 2-3 szoros mélységével nyúlik be a talajba, felfogja a csúszólap vizét,
azt az alsó felületén kivezetve nyomáscsökkenést állít elő.

Körgát
Ártéri településeket és létesítményeket körülvevő másodrendű védvonal, ill. a vízépítési
munkahely köré épített ideiglenes töltés. Az árvízvédelmi töltés melletti körgát
a fővédvonalba köt be, a távolabbi körgát önálló. A fővédvonal szakadása esetén a körgát
hivatott korlátozott védelemre.

Kőterhelés
Árvízvédelmi töltés mentett oldalán a talaj fedőrétegének kőszórásos biztosítása felszakadás
ellen. A kőterhelésnek meg kell haladnia a töltésen túli víz felhajtó erejét.

19
Közerő
Az elemi csapások (árvíz, belvíz stb.) kártételeinek elhárítására, ill. megszüntetésére az arra
jogosult szerv által közmunka végzésére igénybe vett, munkaképes személyekből alakított
csapat. Az árvízvédekezéshez alkalmazható közerőt évenként számbaveszik, brigádokat
alakítanak és kijelölik ezek vezetőit.

Kubikgödör
Felhagyott anyagnyerő hely (árvízvédelmi, vasúti, közúti) töltésekhez.

Kulissza
Az árvízvédelmi töltésben, annak koronaszintjénél alacsonyabb utak, vasutak keresztezésénél
létesített, betétgerendákkal, kapuval elzárható mű. Célja a töltést keresztező forgalom
fenntartása mindaddig, amíg az árvízszint a kulissza nyílás küszöbmagasságánál alacsonyabb.
A kulisssza ellenfalai függőlegesek, feneke burkolt. Nyárigátakon a víz be- és kieresztésére is
használatos.

Leterhelés
Homokzsákok sorának a töltés mentett oldali rézsűjére, vagy a szivárgó víz által fenyegetett
fedőrétegű terepszakaszra helyezése a töltés, vagy fedőréteg állékonyságának növelésére.
A leterhelés (bordásan rakott homokzsákok, leterhelő szőnyeg) vízáteresztő képessége nem lehet
kisebb az árvízvédelmi töltésénél.

Lokalizációs terv
A mentesített területre kitört árvíz késleltetési, terelési, lokalizációs töltésekkel való
feltartóztatás lehetőségeit, és feladatait összefoglaló terv. A lokalizációs terv előírt tartozékai:
műszaki leírás, áttekintő helyszínrajz, a lokalizációs művek részletes helyszínrajza,
organizációs tervek.

Lokalizációs töltés
Az árvízvédelmi öblözeten belüli természetes terepalakulatokat összekötő, a kitörő vizek
tervszerű korlátozására és terelésére alkalmas földmű.

Lokalizálás
A mentett ártérbe kiterült víz szétáradásának és további károkozásának akadályozása meglévő,
vagy szükség szerint létrehozott terepalakulatokkal, töltésekkel.

20
Lyukkereső ponyva
A töltéscsurgás 1 m-nél mélyebb víz felőli nyílásának felkutatására szolgáló kéziszerszám.
A 2 × 2 m felületű lyukkereső ponyvát két 5-6 m hosszú rúd végére erősítik. A rézsűfelületen való
mozgatáshoz a rudak víz alatti végére nehezéket és húzókötelet szerelnek. Kezelése négy embert
igényel. A belépő nyílás megtalálását a mentett oldalon lévő csurgás nagymértékű csökkenése,
vagy megszűnése jelzi.

Magaspart
Az észlelt legnagyobb vízszintnél, vagy a mértékadó árvízszintnél az előírt biztonsággal
magasabb, a nyílt árteret természetes módon határoló partalakulat.

Magasparti védvonal
Árvízvédelemre kiépített folyók magaspartjain az esetleges rendkívüli magasságú árvizek elleni
védekezés céljára szabadon tartott, az árvízvédelmi védvonalba beilleszthető területsáv.

Magassági biztonság
Az árvízvédelmi töltés védelemre alkalmas koronaszintje és a mindenkori folyó-vízszínt
(esetleg valamely mértékadó árvízszint) közötti magasság-különbség.

Másodrendű árvízvédelmi mű
Mentesített területen lévő, jogszabályokkal másodrendűvé nyilvánított, lokalizációs szerepet
ellátó árvízvédelmi mű.

Meghágás, meghágás elleni védekezés

Az árvíz átömlése az árvízvédelmi töltés koronáján. A meghágás elleni védekezés ideiglenes
töltésmagasítás homokzsáksor (ok) felrakásával, nyúlgáttal, jászolgáttal történik.
A töltéskoronán való szállítás hiányában gyakran meg kell szervezni a víz felőli szállítást.

Mentett oldal
Az árvízvédelmi töltés mentesített terület felé eső oldala.

Mértékadó árvízszint (MÁSZ)

Az árvízvédelmi művek magassági és szélességi méreteinek megválasztásához jogszabályban
előírt árvízszint, és árvíz-terhelési időtartam.

21
Mértékadó vízállás
1. A mértékadó vízmércén észlelt azon vízszint, amelynek elérésekor, ha további áradás várható,
a készültség egyes fokozatait (I-III.) el kell rendelni.
2. A vízilétesítmény céljához alkalmazott tervezési vízszint.

Mértékadó vízhozam
A vízilétesítmény céljához alkalmazott tervezési vízhozam.

Mértékadó vízmérce
Adott vízállásával kidolgozott intézkedések feltételeit – pl. árvízvédelmi fokozatok elrendelését –
meghatározó vízmérce.

Nyárigát
A fővédvonalnál alacsonyabb, korlátozott védképességű hullámtéri töltés, amely leginkább a
kisebb nyári árvizek ellen nyújt a mezőgazdasági termelés számára védelmet.

Nyílt ártér
Árvízvédelmi művekkel körül nem vett folyó medréből kilépő árvíz által szabadon elönthető
terület.

Nyúlgát
Ideiglenes, 1 m-nél alacsonyabb gát. („Nyúl is átugorhatná.”). Árvízvédelmi töltések koronáján,
vagy magaspartokon a töltéskoronát meghaladó árvizek visszatartására – földből, árvízvédelmi
zsákokból, pallókból, rőzséből – építik.

Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT)

A miniszter, kormánybiztos a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatainak országos
irányítását a készültség minden fokozatában az OMIT útján látja el, mely törzsvezetőből,
helyetteseiből, műszaki és ellátó szakcsoportokból, tájékoztató szolgálatból áll.
Felügyeli a 12 vízügyi igazgatóság és Budapest főváros védelmi szervezetének működését.
Az OMIT vezetője az OVF főigazgatója. A védekezés irányítását a műszaki és az ellátó
szakcsoportok segítségével a műszaki ügyelet útján látja el.

22
Öblözet
A folyó mentett árterének természetes vagy mesterséges elhatárolásokkal elkülönülő rész-
vízgyűjtője, amelyet a folyó adott pontján kialakuló nagyvizei (védművek nélkül, vagy azok
védképességének megszűnte esetén) elönthetnek.

Rámpa
A töltésre hajtáshoz, a töltést keresztező közlekedéshez a töltés oldalába épített lejtős földmű.

Rézsűállékonyság
A töltések anyagától, kohéziójától, súrlódási szögétől, víztartalmától, hajlásszögétől függő
alaktartás. Tartósan magas árvíz esetén a szivárgás és átázás káros mértékben csökkentheti.

Rézsűbiztosítás
A rézsűelsodrás, -csúszás elleni védelmet szolgáló műszaki beavatkozások együttese.

Rézsűcsúszás
A rézsű, ill. part íves csúszólap menti megcsúszása, a rézsűanyag szilárdságának csökkenése,
vagy a rézsűn (parton) kiszivárgó víz szivárgási nyomásának hatására.

Rézsűsuvadás
A részű alatti talajanyag önsúlya, terhelés, kémiai változások hatására egy tömegben
bekövetkező elmozdulása.

Rőzsekolbász
Kötésben egymásra rakott rőzséből kialakított 5-6 m hosszú, lágyított acélhuzallal szorosan
összekötött, 25-30 cm átmérőjű, henger alakú tömör rőzseköteg.

Rőzseláp
A töltés rézsűjére fektetett, összekötött rőzsekévék szőnyege. Hullámverés elleni védekezéshez
alkalmazzák, a víz szélével párhuzamosan, áradó víznél 1,30, apadó víznél 0,30 m-re a víz
szélétől, s 3 m-enként árvízvédelmi karóval rögzítik.

Rőzseművek

23
Fűz- és nyárfák levágott gallyai, vesszői (rőzse) alkotta, a vízkárelhárítás és vízépítés területén
használatos minden mű. A rőzsét kévébe kötik és kazlakban tárolják. A rőzseművek fő
építőelemei a rőzsekéve, a rőzsekolbász és a különféle karók. Az elemek összeerősítéséhez
lágyított acélhuzalt használnak.

Rőzsepokróc
Lágyított acélhuzallal szorosan egymáshoz kötött fűzvessző nyalábokból álló, lepedőszerű,
rugalmas, összefüggő rőzseréteg. A rőzsepokróc merevítésére átl. 4 m-enként keresztben egy-
egy rőzsekolbászt kötnek be. Rakatos rőzseművekben alappokrócként, földből épült műveken
azok lefedésére, laza talajú partoknál kővel leterhelve a fenék és mederoldal védelmére
partbiztosításként használják.

Segédgátőr, segédőr
A gátőr mellé az őrszolgálat megerősítésére, az éjjel-nappali folyamatos figyelőszolgálat
ellátására az árvízvédekezés időszakában beosztott dolgozó. A gátőrjáráshoz tartozó
védvonalszakaszra beosztott segédőrök számát a készültség fokozataitól, ill. a
veszélyeztetettség mértékétől függően állapítják meg.

Suvadás
Rézsűben, lejtőben álló nagyobb tömegű földanyagnak önsúlya, vagy terhelés hatására
szakadólap mentén, lefelé és kifelé, egy tömegben bekövetkező elmozdulása.

Szakadás
Az árvízvédelmi vonal egy szakaszának beomlás, suvadás, roskadás, elsodrás okozta,
folytonosságát megszüntető tönkremenetele. Szakadás kialakulásának feltétele rendszerint a
magas és tartós vízállás, a töltéskorona meghágása, a töltéstest szerkezetének, vagy altalajának
rejtett, ill. a védekezés alatt kialakult hibája.

Szakaszvédelem-vezető
Az árvízvédelmi védvonal meghatározott, több őrjárásához tartozó szakaszának védekezési
munkáit irányító, a vízügyi igazgatóság állományába tartozó szakképzett műszaki dolgozó.
A védekezési munkát személyes felelősséggel és megfelelő hatáskörrel látja el.
Közvetlenül a védelemvezetőnek (helyettesének) van alárendelve. Feladatait, hatás- és jogkörét
a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet írja elő.

Szakaszvédelmi központ

24
A szakaszvédelem-vezető tartózkodási helye árvízvédekezés idején. A szakaszvédelmi központ
szolgálati szobával rendelkező, megfelelő hírközlési és informatikai lehetőséggel ellátott, közúton
és vízen egyaránt jól megközelíthető, a hozzá tartozó védelmi szakaszon központosan fekvő
gátőrház.

Szerkezetes töltés
Különböző áteresztőképességű földtömegekből kialakított töltés. Alapelve a vízoldaltól a mentett
oldal felé haladóan növekvő áteresztőképesség.

Szertár
A vízkárelhárítás céljaira szolgáló eszközök és anyagok tárolására alkalmas épület.

Szigetelő mag
Föld- és kőgátakba épített vízzáró, vagy kis áteresztőképességű fal. Völgyzáró gát,
víztározó, árvízvédelmi töltés, halastó töltéseinek vízáteresztő anyagába beépített, a vízzáró
rétegig lenyúló anyagmag. Nagyobb, tartós víznyomásnak kitett töltésbe épített betonfüggöny,
résfal, vas-szádfal.

Szivárgás elleni védekezés, szivárgásgátlás

Végleges szivárgás elleni védekezés:
Vízzáró talajréteg, szádfal, építmény alkalmazása.
Ideiglenes szivárgás elleni védekezés:
árvízvédekezéskor a töltés víz felőli oldalán szádfalazás, földterítés;
mentett oldalán szűrőpadka építése.
Fedőréteggel takart vízáteresztő altalaj szivárgás elleni védekezése:
a fedőréteg alsó síkjára felfelé ható nyomás ellensúlyozása mentett oldali szivárgó padka
építésével, szivárgóárok, tehermentesítő kútsor létesítése. A víz felőli oldalon: vízzáró szőnyeg,
agyagék, szádfal. Koncentrált szivárgás elleni védekezésre: habosodó pur (ongropur) injektálása.

Szivárgó
Víztartó réteget megcsapoló vízszintes vagy ferde tengelyű árok, vagy a környező talajénál
nagyobb hézagtérfogatú (zúzott kő, kavics, porózus-, lyuggatott) anyagú cső. A szivárgó célja
a káros vagy fölösleges vizek összegyűjtése, elvezetése.

Szivárgó padka

25
Nagy és tartós terhelésnek kitett töltések mentett oldalába nagyobb áteresztőképességű
anyagból épített padka. Célja: a töltésen átszivárgó víz elvezetése, ill. a töltés mentett oldali
rézsűjének megtámasztása.

Szivárgóárok
A töltés mentett oldalán létesített kisméretű árok. Célja a szivárgási vonal töltéstestben tartása,
ill. az átszivárgott víz összegyűjtése, elvezetése.

Szivárgócsatorna
Magasvezetésű öntöző, ill. erőművi csatornák, árvízvédelmi töltések mentett oldalainak
közelében épített csatorna, az átszivárgott víz meghatározott szinten történő összegyűjtése,
károkozás nélküli elvezetése.

Szorítógát
Durva kavics anyagú árvízvédelmi töltés mentett oldalán, azzal párhuzamosan 10-20 m
távolságban épített, abba bekötő 0,5-1 m magas földgát. Tartósan magas vízállások idején a
szorítógát mögött felfakadó vizet felfogja, szétterülését megakadályozza, ezzel a mentett oldali
fedőrétegre ható felhajtó erőt is ellensúlyozza, a buzgárképződést mérsékli.

Talajtörés
A talajtömeg egyensúlyának megbomlása, és szerkezetének tönkremenetele.

Talpcsurgás (talpjárati csurgás)

Az árvízvédelmi töltés talpán, ill. altalajában bekövetkező csurgás, heves szivárgás. A mentett
oldal töltés közeli fedőrétegének megemelése és áttörése alakjában jelentkező talpcsurgás
buzgárral is összetéveszthető. A megáradt folyó és a talpcsurgás vizének hőmérséklet-
azonossága valószínűsíthet talpcsurgást, eltérése pedig buzgárt.

Talpszivárgó
Az árvízvédelmi töltés szivárgási vonalának süllyesztése céljából a töltés mentett oldali
lábvonalába épített hosszirányú szivárgó.

26
Terhelő padka
Az árvízvédelmi töltés mentett oldali rézsűjéhez csatlakozó földmű, a mentett oldali terepnek
a víz nyomásával szembeni megerősítésére.

Tetőzés
Vízállás, vízhozam, bármely időben változó mennyiség legmagasabb értéke (lokális maximuma).

Töltés átvágása
Az árvízvédelmi töltés folytonosságának vízbeeresztési, víz-visszavezetési célból
földmunkagéppel kivitelezett, vagy robbantással végbevitt mesterséges megszakítása.

Töltés fejelés
Az árvízvédelmi töltés koronaszintjének ideiglenes, vagy végleges megemelése ráépítéssel.

Töltés megfolyás
A töltés anyagának átázás miatti kohézióvesztés, hidraulikus talajtörés, talajkémiai okok miatti
szilárdságvesztése, állagának folyóssá válásával történő tönkremenetele.

Töltés megrogyás
A töltés rejtett üreg beszakadása, vagy talajának rejtett kémiai tulajdonságai miatti
szilárdságvesztése.

Töltés megtámasztása
A töltés megcsúszását korlátozó, vagy a megrogyott, lesuvadt töltésrészeket pótló mentett oldali
homokzsák, terméskő építmény elkészítése védekezés közben.

Töltéscsurgás
Az árvízvédelmi gát rézsűjén vagy talpának közelében jelentkező koncentrált vízkifolyás.

Töltéskorona
A töltés kétoldali rézsűjének felső élei (koronaélek) által határolt, a víztelenítés miatt megfelelően
domborított, a töltést felül lezáró felület.

27
Töltéskorona domborítás
Az árvíz- és belvízvédelmi töltések koronájának bogárhátú kiképzése, hogy a csapadékvíz
a koronáról lefolyhasson, azon kátyút, beázást ne okozzon.

Töltésmegcsúszás
A talajban, illetve a talajrétegek határán kialakuló felületen bekövetkező relatív elmozdulás.
A gyengébben kötött, vagy már homokos jellegű talajokból épített töltések mentett oldali
rézsűjének a telítődés utáni szilárdságcsökkenés és uralkodóan a keresztirányú szivárgási
nyomások hatására létrejövő karéjos csúszása. A töltésmegcsúszásban szerepet játszhatnak
a rézsűlábnál kialakuló felhajtóerők, és a roskadási jelenségek is. A töltésmegcsúszás rendszerint
a keresztirányú szivárgások kilépő magasságáig érő kis karéj leválásával kezdődik és a
felszivárgás, valamint a megmaradó rész fellazulása szerint újabb, már nagyobb karéjok
leválásával folytatódik. A karéjos töltésmegcsúszás a töltés állékonyságára mindig veszélyes,
de, ha nem hátrál azonnal és védhetetlenül a vízoldalig, viszonylag lassú, tehát védhető folyamat.

Töltésmegnyitás
Az árvízvédelmi töltés folytonosságának vízbeeresztési, vagy vízvisszavezetési célból
földmunkagéppel, illetve robbantással kivitelezett mesterséges megszakítása.

Töltésrepedés
Kötött talajú töltés kiszáradása, töltésbe épített duzzadó anyag, a töltés kezdődő csúszása,
a felpuhult altalaj kitérése következtében keletkező repedés. A töltésrepedés megjelenése szerint
lehet hálós, hossz-, ill. keresztirányú. A hálós töltésrepedés általában ártalmatlan, a többi
megjelenési forma beavatkozást igényel.

Töltésrézsű
A töltés oldalait határoló ferde síkfelület.

Töltésszakadás
A töltés tönkremenetelének végső fázisa, védképességének megszűnése, a töltéskoronán átbukó,
azt elmosó vízsugár, ill. a védmű aláüregelődés, suvadás, vagy megcsúszás miatti beomlása utáni
gátszelvény elsodrás. A töltésszakadás a mentett ártér egészének, vagy egy részének
elárasztásával, a településeket pusztító árvízkatasztrófával jár együtt.

28
Védekezési készlet
A védekezési anyagok jogszabályi előírás szerinti minőségi és mennyiségi összetételű, országos
szinten nyilvántartott készlete.

Védelemvezető
Az ár- és belvízvédekezés műszaki feladatainak irányítását egyszemélyi felelősséggel ellátó
személy. A védelemvezető a VIZIG területén az igazgató, Budapest önállóan védekező városban
a főpolgármester.

Védelmi anyag visszapótlás

A védekezés során elhasználódott, vagy véglegesen beépített védelmi anyagok készletének előírt
szintre visszaállítása.

Védelmi szakasz
Az árvízvédelmi vonalaknak és a belvízrendszereknek a védekezés végrehajtására kialakított
legkisebb egysége.

Véderdő
Az árvízvédelmi töltés víz felőli oldala elé telepített, az árvízvédelmi mű (töltés, műtárgy)
hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló biológiai védmű. További rendeltetése az
árvízvédelmi rőzse megtermelése. Célszerű átlagos szélessége: a Dunán 60 m, a Tiszán 80 m, a
többi folyón általában 30 m. Lehetséges állománytípusai: fás állománytípus cserjeszegéllyel, fás
állománytípus botoló füzessel, elegyes állománytípus cserjeszegéllyel. fás-cserjés állománytípus.

Védvonal
Az árvízvédelmi töltéseket, falakat, kijelölt magaspartokat, az azokhoz tartozó védősávokat,
a védőerdőket, gátőrtelepeket, keresztező műtárgyakat magába foglaló, egy-egy öblözet
árvízvédelmére kiépített művek, és a szorosan hozzájuk tartozó területek összessége.

29