A FÖLD VÍZBURKA

ÓCEÁNOK ÉS TENGEREK Jó, ha tudod!

A víz körforgása során évenként meg-
A vízburok mozgatott vízmennyiség több ezer
km3. A levegõbe jutó víz és a lehullott
A világûrbõl a Föld nagy része kéknek látszik, ezért is csapadék mennyisége egyensúlyban
szokták a Földet „kék bolygónak” nevezni. Az óceánok van. A levegõben lebegõ víz nagyjá-
és a tengerek összessége, más néven a világtenger adja ból 9 nap alatt, a folyók vize minden
a hidroszféra tömegének több mint 82%-át. A Világten- 12 napban cserélõdik ki. A Világten-
geren kívül a sarkvidéki és magashegységi jégtakaró ger vizének már 3000 évre van szük-
megfagyott vize, a tavak és a vízfolyások, valamint a sége, hogy folyamatosan vízgõzzé
felszín alatti vízkészlet együttesen képezi a vízburkot, váljék, majd esõként, hóként, folyó-
vagy idegen nevén a hidroszférát. ként visszatérjen az óceánokba.
Jelenlegi ismereteink szerint a vízburok úgy keletke-
zett, hogy Földünk õsidõben kialakult õslégkörének víz-
kõzetburokban
gõztartalma a hõmérséklet csökkenésével lecsapódott. lévõ víz
A hatalmas esõzések formájában lehulló víz pedig kitöl- 16%
tötte a felszín mélyedéseit. 2%
Bolygónk vízkészlete szüntelen körforgásban van.
A körforgásnak három fõ része különíthetõ el: a párolgás,
a csapadékképzõdés és a visszafolyás. A víz párolgással, 82% jég,
párologtatással kerül a légkörbe. A vízpárát a légáramla- óceán, tó,
tok keverik el és szállítják a távolabbi területek fölé. A boly- tenger, folyó,
sós tó légkör
gónkra hulló csapadék legnagyobb része az óceánokba
hullik vissza. A víz a szárazföldrõl felszíni vízfolyások Bolygónk vízkészletének százalékos
vagy felszín alatt vizek formájában jut vissza a tengerbe. megoszlása

páraszállítás

csapadék

párolgás lélegzés párolgás

csapadék

elszivárgás tó folyó

szárazföld ten-
gerek
visszafolyás
föld alatti vízfolyások

A víz körforgása Hullám

A víz körforgását a Nap sugárzó energiája és a Föld gravitációja
tartja mozgásban. (Az adatok évente értendõk köbkilométerben
kifejezve.)

95

f09-5-1.p65 95 2003.10.31., 22:47

 A FÖLD VÍZBURKA

A világtenger

A Föld 510 millió km2-nyi felületének 71%-át víz borít-

ja. Ezt a hatalmas vízfelületet a kontinensek óceánokra
és tengerekre tagolják. Az óceánok nagy kiterjedésû
és mélységû, önálló medencékben alakultak ki. Közü-
lük a legnagyobb és a legmélyebb a Csendes-óceán;
méretei alapján ezt az Atlanti- majd az Indiai-óceán
követi.
A tengereknek kisebb a területe és nincs minden
esetben önálló medencéjük sem. Két nagy csoportra
oszthatók: beltenger és peremtenger. A beltengerek-
tengeri félgömb nek zárt, saját medencéjük van, az óceánhoz többnyire
csak keskeny kijárat (szoros) kapcsolja õket. Elhelyez-
kedhetnek kontinensek között (pl. Földközi-tenger, Vö-
rös-tenger), vagy a kontinens belsejében is (pl. Balti-
tenger). A peremtengerek nyitottak, többnyire nincs
saját medencéjük, általában csak szigetsorok választják
el a nyílt óceántól (pl. Északi-tenger, Kelet-kínai-tenger,
Ohotszki-tenger, Japán-tenger).
A kontinensek a tenger alatt is folytatódnak. Az eny-
hén lejtõs, általában 200 m-nél nem mélyebb, vízzel
borított terület a kontinentális talapzat, ismert idegen
nevén a self. Az enyhén lejtõs kontinensperem sok he-
lyütt jelentõs ásványkincsvagyont rejt (pl. kõolaj, föld-
szárazföldi félgömb
gáz) amelyek ma már kitermelhetõk. Ez a terület a szá-
A tengerek és a szárazföldek razföldtõl távolodva a sokkal meredekebb és mélyebb
aránya a két félgömbön kontinentális lejtõben folytatódik.
A mélytenger foglalja el a teljes földfelszín több
mint felét. Domborzatát a mélytengeri síkságok, az óceán-
Teljes Átlagos Legnagyobb
középi hátságok és a mélytengeri árkok teszik változa-
területe mélysége mélysége
2
tossá.
(millió km ) (m) (m)
Csendes-
180 4297 11521
óceán
A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai
Atlanti- 106 3530 9218
óceán
Aki nyaralt már tengerparton, érzékelhette, hogy a tenger-
Indiai- 75 3963 7450
óceán víz sós. A Világtenger átlagos sótartalma 35‰, vagyis
minden liter víz 35 gramm sót tartalmaz. Ennek a sónak
több mint a ¾ része konyhasó. A tengervíz sókoncentrá-
ciója azonban területenként igencsak eltérõ lehet.
Jó, ha tudod!
A víz sótartalmát elsõsorban a párolgás mértéke és a
Egyre több tudós a negyedik óceán-
tengerbe jutó víz mennyisége (csapadék, folyóvíz, ol-
ként tartja számon az Északi-Jeges- vadó jég) határozza meg. Szélsõségesen sós vagy ki-
tengert. édesedõ víz azonban csak a zárt beltengerekben alakul-
hat ki.

96

f09-5-1.p65 96 2003.10.31., 22:47

 ÓCEÁNOK ÉS TENGEREK

A tengervíz sótalanítás nélkül sem emberi fogyasz-

Jó, ha tudod!
tásra, sem mosásra vagy öntözésre nem használható fel.
A földfelszín, azaz a szárazföld és az
A sótartalom kivonása a jelentõs energiaköltség miatt ma óceánfenék magassági illetve mélységi
még nagyon drága, de az édesvízben szegény, ám ener- viszonyait, tehát a függõleges tagolt-
giahordozóban gazdag országok (pl. Kuvait) a tengervíz ságát egy sajátos grafikonnal, az ún.
sótalanításából nyernek ivóvizet. hipszografikus görbével ábrázoljuk.
A tenger hõmérsékletét elsõsorban a napsugárzás m
10 000
befolyásolja. A víz hõmérsékletének 1 °C-kal való növe- 8848 m
8 000
léséhez kétszer-háromszor több hõenergiára van szük- 6 000
tengerszint
ség, mint a szárazföld hõmérsékletének 1 °C-os növelé- 4 000 a szárazföldek
séhez, mert a víz fajhõje sokkal nagyobb. Ezért lassab- 2 000 magas régió közepes magas-
sága, 875 m
ban és kevésbé melegszik fel mint a szárazföld, de sokkal 0
kontinentális kontinen-
lassabban is hûl le. A tengerek vize úgy mûködik, mint –2 000 tábla tális lejtõ
egy hõraktár, azaz a nyáron lassan felvett hõt télen foko- –4 000
–6 000 az óceánok közepes
zatosan leadja és ezzel melegíti a partvidéket, így módo- mélysége, 3729 m
–8 000
sítja annak éghajlatát. A tengervíz felmelegedését ezen- –10 000
–11 034 m
kívül a tengeráramlások, a beletorkolló folyók, a jég és a –11 000
0 20 40 60 80 100%
sótartalom is befolyásolják. Éppen a sótartalomnak kö-
A Föld hipszografikus görbéje
szönhetõen a tengervíz csak –2 °C körüli hõmérsékleten
fagy meg.
Érdekesség
Kulcsfogalmak A száraz, forró éghajlatú területek ten-
gereinek vize az átlagosnál sokkal só-
világtenger
vízburok
a víz körforgása
óceán
ten-
sabb. A Vörös-tenger sókoncentrációja
ger
beltenger
peremtenger
kontinentális talapzat
41‰, a Földközi-tengeré 39‰. Ezzel
kontinentális lejtõ
mélytenger
sótartalom
fajhõ szemben az átlagosnál sokkal alacso-
nyabb sókoncentráció jellemzi a hûvös,
Kérdések, feladatok csapadékos területek tengereit; a Balti-
tenger nyugati vizeiben 10‰, de a Finn-
1. Ismertesd a víz körfogását a tankönyvi ábra segítsé- öbölben már csak 1‰ a sótartalom.
gével! A Világtengerbõl kinyerhetõ összes
2. Mi a különbség a tenger és az óceán között? só 5000 m vastagságban borítaná be
3. Gyûjts példákat az atlaszod segítségével a beltenge- Európát. Bármennyire is jelentõs ez a
rekre és a peremtengerekre! sókészlet, a felhasznált konyhasó dön-
tõen mégis a szárazföldi sóbányákból
4. Mitõl függ a tengervíz sótartalma? Gyûjts adatokat a
kerül a boltokba.
különbözõ tengerek vizének sótartalmáról! Magya-
rázd meg az eltérés okát!
5. Miért nem az Egyenlítõ vidékén a legsósabb az óceá-
nok vize? Jó, ha tudod!
6. Magyarázd meg, mit jelent a következõ megállapítás: Nagyobb mélységben, 1000–2000 m
a tenger télen fût, nyáron hût! mélyen az óceánok vizének hõmér-
séklete már alig változik, és az Egyen-
7. Hol melegszik fel jobban a levegõ nyáron: az óceá-
lítõtõl való távolságtól függetlenül +2
nok felett vagy a szárazföld felett? Magyarázd meg, és +3 °C körül mozog.
hogy miért!

97

f09-5-1.p65 97 2003.10.31., 22:47

 A FÖLD VÍZBURKA

A TENGERVÍZ MOZGÁSAI
A tenger hullámzása

Már a gyenge szél hatására is emelkedni, süllyedni, fod-

rozódni kezd a víz felszíne, majd a szél erõsödésével a
fodrok hullámokká fejlõdnek. Bármennyire is úgy érez-
zük, hogy a hullámokkal a vízrészecskék tovahaladnak,
a valóságban csak egy kis körpályán végeznek mozgást.
A nyílt tenger hullámai viszonylag szabályosak, a
partok közelében azonban a hullámzás megváltozik. A
hullámmorajlás a fokozatosan sekélyesedõ, lapos par-
tok jellegzetes hullámtípusa. A partra kifutó hullám össze-
omlik, és már csak a habzó taréj folytatja útját a part felé.
A hullámtörés a mély vizû, meredek partoknál alakul
ki. A partra kifutó hullámok a partfalhoz csapódnak, és
a víz magasra szökik.

A tengeráramlások

A tengeráramlások a világtenger tartós, egyirányú, nagy

A vízrészecskék mozgása a hullámban
A lapos partokra a hullámmorajlás,
a meredek partokra a hullámtörés
jellemzõ
területekre kiterjedõ mozgásai, amelyek a felsõ pár száz
méteres vízrétegben mennek végbe. Az áramlások moz-
gatói a tartósan fújó, egyirányú szelek (az ÉK-i és DK-i
passzát, a nyugatias szelek, az ÉK-i és DK-i sarki sze-
lek). Az tengeráramlások kialakulását és irányát a szele-
ken kívül a víz hõmérsékleti és sótartalombeli különbsé-
gei, a kontinensek elhelyezkedése, a Föld forgásából
származó eltérítõ hatás (Coriolis-erõ), és a súrlódási erõ
is befolyásolja.
Az északi és a déli félgömb óceánjainak áramlási
rendszerében jelentõs különbség figyelhetõ meg, amely-
nek az oka a kontinensek eltérõ elhelyezkedése. Ezért
az északi félgömbön az Atlanti- és a Csendes-óceánban
két egymásba kapcsolódó rendszer alakult ki, míg a
déli félgömbön csak egy, és a második áramlási kör
helyett az egész Földet körbefutó tengeráramlás ala-
kult ki.
Az Egyenlítõtõl kiinduló, a magasabb szélességi körök
felé tartó tengeráramlások vize melegebb, mint a környe-
zetüké, ezek a meleg tengeráramlások (pl. Golf-,
Észak-atlanti-, Kuro-shio-áramlás). Az Egyenlítõhöz visz-
szatérõ áramlások vizének hõmérséklete hidegebb, ezek
a hideg tengeráramlások (pl. Labrador-, Oja-shio-áram-
lás). A tengeráramlások éghajlatmódosító hatása je-

98

f09-5-1.p65 98 2003.10.31., 22:47

 A TENGERVÍZ MOZGÁSAI

lentõs, mert a meleg tengeráramlások fûtik, a hidegek

pedig hûtik a környezõ partvidékeket. Így az adott szé-
lességi körön ezek hatása nélkül várható középhõmér-
séklethez képest magasabb vagy alacsonyabb értékek-
kel találkozhatunk. Ezt az eltérést pozitív illetve negatív
hõmérsékleti anomáliának nevezzük.

A tengerjárás

Tengerjárás a tenger szintjének nagyjából hatóránkénti

váltakozása. A tengerszint emelkedése a dagály, süllye-
dése pedig az apály. A tengerjárás oka a Hold vonzása,
illetve a Föld és a Hold közös tömegközéppont körüli
keringése. A két erõ hatására a Föld ellentétes oldalain
egy idõben alakul ki a dagály. A Holdhoz közel esõ
kontinens szélirány
oldalon a Hold vonzása, az ellenkezõ oldalon a centrifu-
gális erõ duzzasztja fel a világtenger vizét. A világtenger meleg hideg
tengeráramlás tengeráramlás
többi részén ebben az idõszakban apály van. Egy he-
lyen naponta kétszer van dagály illetve apály. A dagály- A tengeráramlások kialakulása
hullám a nyugatról keletre forgó Földet keletrõl nyugat-
ra járja körbe. A tengerjárást a Nap vonzása is befolyá-
solja. Jó, ha tudod!
A dagály magassága a beltengerekben csak néhány Hazánk évi középhõmérséklete 2 oC-
kal lenne alacsonyabb, ha nem érvé-
10 cm, a nyílt óceánokon 1–2 m. A legmagasabb dagá-
nyesülne az Észak-atlanti-áramlás fûtõ
lyokkal a nagyobb, szûk öblökben, szorosokban, pl. hatása.
Kanada partjainál a Fundy-öbölben vagy a Temze torko-
latában találkozhatunk. Itt a vízszint emelkedése elérheti
akár a 15–20 métert is.

Felszínformálás a tengerpartokon

A tengervíz mozgása, a tengerjárás, a hullámzás jelentõ-

sen átformálja a tengerpartokat. Ezt a felszínátalakító
munkát befolyásolja a part meredeksége és a felépítõ
kõzetek minõsége. A meredek partok kõzeteit a hullám-
törés pusztítja, ezt a partformáló tevékenységet abrázió-
nak nevezzük. A felcsapódó hullámok hosszan elnyúló,
fokozatosan a szárazföldbe öblösödõ mélyedéseket, ab-
ráziós fülkéket vájnak a partfalba. Így a felül elhelyez-
kedõ kõzetek alátámasztása gyengül, és elõbb-utóbb le-
omlanak. A leomló kõzettörmeléket a visszavonuló hul-
lámok elteregetik, és törmelékekkel borított abráziós
teraszt alakítanak ki. A keményebb, ellenálló kõzetek-
bõl pedig bizarr formájú tornyok, sziklák maradnak vissza. Apály és dagály

99

f09-5-1.p65 99 2003.10.31., 22:48

 A FÖLD VÍZBURKA
Pusztuló partfal Dalmáciában
Épülõ tengerpart
Észak-Németországban
Jó, ha tudod!
Újholdkor és holdtöltekor a Nap fel-
erõsíti a Hold keltette árapály magas-
ságát, ilyenkor a szokásosnál maga-
sabb dagály, ún. szökõár alakul ki.
Elsõ és utolsó negyed idején a Nap
gyengíti a Hold hatását, ilyenkor ala-
csonyabb, ún. vakár alakul ki.
Érdekesség
Különösen veszélyes lehet, ha a ma-
gas dagályhullámot a tenger felõl fújó,
viharos szél kíséri. Ilyen vihardagály
öntötte el Hollandia tengerparti terü-
letét 1953-ban.
100
f09-5-1.p65 100
A lapos partokra kifutó hullámok ereje lecsökken
(hullámmorajlás), homokot, kisebb kavicsokat sodor-
nak magukkal és halmoznak fel a parton. A hordalék-
ból a parttal párhuzamosan futó gátakat, turzásokat
építenek fel. A víz fölé emelkedõ gátak lassan feltöltõ-
dõ öblöket választhatnak le a tengerbõl, ezeket nevez-
zük lagúnának.
A tengerjárás a folyótorkolatok kialakulását is befo-
lyásolja. A nagy tengerjárású partokon, ahol a dagály-
hullám erõteljesen benyomul a folyótorkolatokba, majd
apály alkalmával az erõs visszaáramlás a folyóhordalé-
kot a tengerbe szállítja, tölcsértorkolat alakul ki (pl.
Elba, Temze, Szajna, Szent Lõrinc-folyó). Ahol a ten-
gerjárás kicsi, ott a tengert elérõ folyó lerakja, szétteríti
a hordalékát és deltatorkolatot épít. (A nevét a görög
ábécé hasonló alakú delta betûjérõl kapta.) A deltavi-
dékeken a szárazföld jelentõs területeket hódít el a
tengertõl.
Kulcsfogalmak
hullámzás
hullámmorajlás
hullámtörés
tengeráram-
lás
meleg tengeráramlás
hideg tengeráramlás
éghaj-
latmódosító hatás
hõmérsékleti anomália
tengerjárás

dagály
apály
abrázió
turzás
lagúna
tölcsér-
torkolat
deltatorkolat
Kérdések, feladatok
1. Mitõl függ, hogy milyen hullámtípus éri el a partokat?
2. Milyen erõk alakítják ki és mozgatják a tengeráram-
lásokat?
3. Mit nevezünk hideg és meleg tengeráramlásnak? Ke-
ress ezekre példákat az atlaszodban!
4. Az atlaszod tematikus térképei alapján bizonyítsd a
tengeráramlások éghajlatmódosító hatását!
5. Milyen tényezõk játszanak szerepet a tengerjárás ki-
alakulásában?
6. Mitõl függ a dagályhullám magassága?
7. Hasonlítsd össze a tenger felszínformálását a lapos-
és a magaspart esetében!
8. Az atlaszod segítségével gyûjts példákat a pusztuló
és az épülõ partszakaszokra!
2003.10.31., 22:48
 AZ EGYRE INKÁBB VESZÉLYEZTETETT TERMÉSZETI ERÕFORRÁS

AZ EGYRE INKÁBB VESZÉLYEZTETETT Jó, ha tudod!

TERMÉSZETI ERÕFORRÁS A hetvenes évek elejétõl a világon ki-
fogott halmennyiség növekedési üte-
me a korábbi 6-7%-ról 1%-ra csökkent.
A tengerek, óceánok mind fontosabb és egyre sokolda-
Ez elsõdlegesen a túlhalászásra vezet-
lúbb erõforrást jelentenek az emberiség számára. Gon-
hetõ vissza. A halászati technológia
doljunk csak arra, mi lett volna, ha õseink nem sajátítják mára már olyan tökéletessé vált, hogy
el a hajózás és a halászat fortélyait! De ma már ezeken a halászflották finomszemû hálóikkal
kívül az élet számos területén hasznosítjuk a tengerek, szinte „kifosztják” a tengert. A halá-
óceánok nyújtotta adottságokat, lehetõségeket. szás következtében nagyon sok ten-
geri állat elpusztul, mert olyan állato-
kat is kiemelnek a hálókkal, amelye-
A halászat, élelem- és takarmányforrás ket valójában nem is akartak kifogni.
1 tonna garnélarák kihalászásával 3
A népesség számának növekedésével és a táplálkozási tonna másféle állatot is kifognak, ezek
szokások átalakulásával jelentõsen megnõtt a tenger nyúj- nagy része elpusztul.
totta élelmek (halak, algák, rákok, kagylók stb.) iránti
kereslet. A világtenger halakban leggazdagabb területei
a hideg és a meleg tengeráramlások találkozásánál ala-
kultak ki, ahol a hideg, oxigénben dúsabb és a mele-
gebb, lebegõ élõlényekben gazdagabb víz keveredik egy-
mással. Halakból és a tenger gyümölcseibõl azonban
végesek a készletek. A túlzott mértékû halászat miatt
napjainkra már az Északi-tenger, az Indiai-óceán és a
Csendes-óceán part menti, egykor hatalmas zsákmányo-
kat adó halászterületein jelentõsen lecsökkent a halállo-
mány. Ezért ma már számos országban tenyésztik is az
állatokat. Különösen nagy hagyományai vannak a ha-
lak, a rákok és a puhatestûek tenyésztésének DK-Ázsiá-
ban, Japánban és Kínában. Európában elsõsorban Fran-
ciaország és Hollandia jár élen a különbözõ kagylófélék
tenyésztésében. Egyre több országban érdeklõdnek az
ásványi anyagokban, fehérjékben gazdag algák felhasz-
Halászbárkák a Földközi-tengeren
nálása iránt is. Szerepük ma még nem annyira az emberi
táplálkozásban, mint inkább a takarmányok elõállításá-
ban, és a szántóföldek talajerõ-utánpótlásában fontos.

A jövõ ásványkincs- és energiaforrása

A tengerek aljzatában a vulkánosság, a tengervíz és a

kõzetek kölcsönhatásának köszönhetõen jelentõs és válto-
zatos ásványkincskészlet (réz-, ólom-, vas-, mangán-,
ezüstérc) halmozódott fel. A szárazföldekrõl a folyók által
Halárusok a Boszporuszon
a tengerbe szállított kõzetmálladékból bonyolult kémiai A part menti népek életében ma is kiemel-
folyamatok hatására szintén fémérctelepek keletkeznek kedõen fontos jövedelemforrást jelent a
(pl. vas-, mangán-, réz-, cinkérc). Bár a tengerfenék ásvány- tenger.

101

f09-5-1.p65 101 2003.10.31., 22:48

 A FÖLD VÍZBURKA
Fúrótorony az Északi-tengeren
Teherhajó-kikötõ
Hajó a Panama-csatornán
Jó, ha tudod!
A tankhajók mosásakor, amelynek
során a kiürült tartályhajókat kimos-
sák, majd vízzel töltik fel, hogy stabi-
litásuk megmaradjon, a világtengeren
szállított olaj mennyiségének 2%-a
kerül a tengervízbe.
102
f09-5-1.p65 102
kincseinek kitermelése napjainkban még nagyon költsé-
ges lenne, a szárazföldi készletek kimerülésével egyre
inkább az érdeklõdés középpontjába kerülnek.
A tengervíz konyhasókészletét már régóta haszno-
sítjuk. A világ konyhasószükségletének nagyjából egy-
harmadát a tengervízbõl nyerik. Különösen nagy hagyo-
mányai vannak a sólepárlásnak a Földközi-tenger part-
vidékén, Japánban és Kínában.
A szárazföldi készletek fokozatos csökkenése miatt
századunk második felében a szénhidrogének kutatá-
sa a sekélyebb tengerekre (selfekre) is kiterjedt. Nagy
mennyiségben találtak kõolajat és földgázt például az
Északi-tenger aljzatában, de jelentõs kitermelés folyik a
Mexikói-öbölben és a Perzsa-öbölben is.
A tengervíz szüntelen mozgása kimeríthetetlen ener-
giaforrás, amelynek jelentõsége a hagyományos energia-
hordozók kimerülésével szintén felértékelõdik. A tenger-
járás energiájának hasznosítására 1967-ben építették az elsõ,
és máig egyetlen árapály-erõmûvet Franciaországban.
Szabad az út!
Hosszú évszázadokon át az emberiség számára a tengeri
hajózás jelentette a kapcsolatot a távoli tájakkal, napjaink-
ra azonban a tengeri személyszállítás sokat veszített je-
lentõségébõl. Nagyobb forgalmat csak a partmenti hajó-
zás és a kompok bonyolítanak le. A luxusigényeket ki-
elégítõ üdülõhajók az idegenforgalom bevételeit növelik.
Továbbra is fontos szerepe van azonban a tengerhajózás-
nak az áruszállításban. A teherhajók a nagy tömegû, nem
romló áruk (szén, kõolaj, ércek) nagy távolságra történõ,
viszonylag olcsó szállítását teszik lehetõvé. A kõolajat ha-
talmas tankhajók viszik a feldolgozó kikötõkbe, a távoli
tájak élelmiszereit, gyümölcseit szállító hûtõhajók pedig
leginkább korszerû feldolgozó üzemre emlékeztetnek.
Óceánok és tengerek környezeti problémái
Az óceánokat és tengereket legjobban a szárazföldrõl
érkezõ szennyezés veszélyezteti. A szennyezõdések 85%-
át ugyanis az emberi tevékenység, különösen a partmenti
területeken folytatott gazdálkodás idézi elõ. Ezért nem
véletlen, hogy a legnagyobb környezeti veszély a part-
közeli vizeket fenyegeti.
2003.10.31., 22:48
 AZ EGYRE INKÁBB VESZÉLYEZTETETT TERMÉSZETI ERÕFORRÁS

A szennyezõdések közül a legnagyobb problémát a

Jó, ha tudod!
kõolaj illetve a kõolajszármazékok okozzák, de veszé-
Megsérült tankhajók okozták 1967-ben
lyeztetik a tengert a különféle vízbe kerülõ hulladékok az angol és a francia partok közelé-
és a légszennyezés is. A kõolajszennyezés különösen ben, 1989-ben Alaszkában, 1993-ban
nagy kárt okoz, mert az olaj vékony hártyaként terül szét a Shetland-szigetek közelében és
a víz felszínén, megakadályozza az oxigénfelvételt, elnyeli 2002-ben Spanyolország északnyugati
a fényt és csökkenti a fotoszintézis hatékonyságát. Ezért partjai elõtt történt hatalmas olaj-
a tenger élõvilágának pusztulását okozza. A szennyezõdés szennyezést, amely a tengeri és a par-
leggyakoribb forrásai a kõolajszállító tankhajók és a ten- ti élõvilág nagy részének pusztulásá-
geri fúrótornyok, amelyekbõl meghibásodás vagy kataszt- hoz vezetett. Ugyancsak hatalmas mér-
rófa esetén nagy mennyiségû olaj kerülhet a vízbe. tékû olajszennyezéssel járt az 1991-es
Öböl-háború, amely során több mint
A szárazföld, a tengerpart ipari üzemei és a közlekedés
20 000 állat pusztult el.
által kibocsátott szennyezõ anyagot a szél a tengerek
fölé viszi. A szennyezett levegõbõl veszélyes nehézfémek
(pl. ólom, króm, nikkel stb.) jutnak be és halmozódnak
fel a tengervízben. Ugyancsak sok vegyszer kerül a vi-
zekbe a partmenti mezõgazdasági területekrõl. A mér-
gezõ anyagok bejutnak a táplálékláncba és végül magát,
a szennyezõ anyagot kibocsátó embert is veszélyeztetik.
Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a tengerekben létesí-
tett veszélyeshulladék-lerakók és sugárzóanyag-temetõk.
Bár az 1950-es évek vége óta több nemzetközi egyez-
mény is született a tengerek vizének és élõvilágának védel-
mérõl, ezek betartatása ma még sok nehézségbe ütközik.

Kulcsfogalmak

erõforrás
halászat
ásványkincskészlet
konyhasókész-

let
szénhidrogén
energiaforrás
tengeri hajózás
kör-
nyezeti veszély
kõolajszennyezés
veszélyes hulladék

Kérdések, feladatok

1. Milyen szerepe van a világtengernek az emberiség

élelmezésében?
2. Nézz utána, melyek a világ legjelentõsebb halászati
hatalmai! Magyarázd meg, miért!
3. Milyen szerepe van a világtengernek az emberiség
nyersanyag- és energiaellátásában?
4. Mutasd be, melyek a világ legforgalmasabb kereske-
delmi útvonalai! Mi az elõnye és a hátránya a tenger-
hajózásnak?
5. Milyen környezeti ártalmak veszélyeztetik a világ-
Környezeti katasztrófa
tenger élõvilágát? A 2002-ben, a spanyol partok közelében
6. Gyûjts adatokat az utóbbi évek tengereket veszélyez- szerencsétlenül járt Prestige tankhajó, és
tetõ környezeti katasztrófáiról! Mi idézte elõ ezeket? a katasztrófa következménye.

103

f09-5-1.p65 103 2003.10.31., 22:48