A tavak

A tó nyílt vízfelületű állóvíz, amely zárt mélyedést tölt ki.

A tómedencék kétféleképpen jöhetnek létre. Medencéjük vagy kimélyül, vagy elgátolás

útján különül el környezetétől. Belső és külső erők egyaránt létrehozhatnak tavakat.
A külső erők hatása:
 A hegységekben a gleccserek mélyedést vájnak, pl. Kanada, Alpok tavai (Zürichi-tó).
 A gleccser a végződésénél a szállított hordalékot (moréna) lerakja, mögötte (morénasánc) a víz
felduzzad, pl. Genfi-tó, Boden-tó.
 A szél is elgátolhat vagy kimélyíthet tavakat, pl. nyíregyházi Sós-tó, szegedi Fehér-tó.
 A hegyomlások is gátat szabnak a víz útjának, pl. székelyföldi Gyilkos-tó.
 Árvizek alkalmával a folyók levágják saját kanyarulataikat, elhagyott folyómedrekben,
holtágakban morotvatavak keletkeznek, pl. Szelidi-tó.
 Az emberi tevékenység létrehozhat tavakat, pl. bányatavak.
A belső erők hatása:
 Szerkezeti mozgások létrehoznak mélyedéseket, ilyenek a vetődésekkel keletkezett árkokban,
süllyedékekben jöttek létre. Földünk legmélyebb tavai ide tartoznak, pl. Bajkál-tó, Tanganyika-tó,
Holt-tenger, Balaton, Velencei-tó. Az ilyen tavak hosszú, de keskeny formájúak.
 Vulkáni folyamatok is kialakítanak tavakat. A kráterben és a kalderában összegyűlik a víz, így
képződtek a Róma környéki kalderatavak és a Szent Anna-krátertó. Lávaömlés is felduzzaszthatja
a vizet.

Tavak nemcsak keletkeznek, pusztulnak is.

 A beleömlő folyók feltölthetik hordalékukkal, pl. Boden-tó.
 A szél is sok hordalékot szállíthat a vizekbe.
 A tavi élővilág elszaporodása, illetve a tóba kerülő növényi tápanyagok is feltölthetik a tavakat.
Ezt a folyamatot nevezzük eutrofizációnak (túltápláltságnak). Az elpusztult állati és növényi
élőlények bomló anyagai ugyanis a tófenékre ülepednek, egymásra halmozódnak és elsekélyesítik
a tavat. Ez a feltöltődés több lépcsőben zajlik. Amikor az egész tófenéken megtelepedik a
növényzet, fertőről (Fertő-tó), amikor a növényzet túlsúlyra kerül a nyílt vízfelülettel szemben,
mocsárról, végül mikor már alig marad nyílt víztükör, lápról beszélünk. Az eutrofizáció hatása
megfigyelhető a Balatonnál.
 A nagymértékű párolgás és a kevés utánpótlás miatt kiszáradhatnak.
 Emberi tevékenység megszüntethet tavakat közvetlen (feltöltés építési célból) vagy közvetett
(tápláló folyók elöntözése, pl. Aral-tó, vagy növényi tápanyagok mennyiségének mezőgazdasági
úton történő növelése) módon.

Gazdasági jelentőségük:
 Az idegenforgalomban sokszor halászok (halastavak), természetszeretők (pl. a Fertő-tó a Fertő-
Hansági Nemzeti Park területén gazdag madárvilágot tart fenn), fürdeni, sportolni vágyók
célterületei.
 A mezőgazdaság öntözésre használja a vizet.
 A tóparti nádast a papírgyártás, a cellulózgyártás és az építőipar hasznosítja.
 A sós tavakból sót lehet kinyerni.
A tavaknak a közlekedésben, a szállításban is fontos lehet a szerepük, pl. Finnország, Kanada
tórendszerei

Tó „LEG”-ek:
A Föld legnagyobb tavai: 1.Kaszpi-tenger, 2.Felső-tó, 3.Viktória-tó.
Földünk legmélyebb tavai: 1.Bajkál-tó, 2.Tanganyika-tó.
A legtöbb vizet összegyűjtő tó: Kaszpi-tenger.
A szárazföld legalacsonyabb pontja: Holt-tenger partja, ahol tsz. alatt 393 m-en állunk.