KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK

HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN Már az ókori tudósok számos fontos

A csillagászat hajnalától napjainkig
Az emberiség a fejlõdésével párhuzamosan egyre nagyobb
érdeklõdést mutatott mindenkori környezete iránt. A lakó-
helyét körülvevõ környezettõl függött léte és megélhetése.
Ehhez a környezethez sorolhatjuk az égboltot és égiteste-
ket is, amelyek között mindig voltak az ember élete szem-
pontjából kiemelt fontosságúak. Az égitestekkel kapcso-
latos tapasztalatok és ismeretek gyûjtését, rendszerezését,
az ismeretek továbbadását nagyban segítette az írás feltalá-
lása, amely elvezetett a csillagászat alapjainak lerakásához.
Az ókori görög gondolkodóknak köszönhetjük a csillagá-
szat további fejlõdését, és a földrajztudomány kialakulását
is. A görög tudósok közül többen – geometriai ismereteik-
nek köszönhetõen – felismerték, hogy a Föld gömb alakú,
sõt Arisztarkhosz a világ heliocentrikus (napközéppontú)
szerkezetének elméletét is megfogalmazta. Ennek ellené-
re általánosan elfogadottá Ptolemaiosz alexandriai görög
csillagász geocentrikus (földközéppontú) világképe vált,
amely egészen a középkor végéig szilárdan tartotta magát.
Az európai gondolkodásban meggyökeresedett geo-
centrikus világképet Nikolausz Kopernikusz (1473–1543)
lengyel csillagász döntötte meg, aki tudományos számításai-
ra alapozva a Napot állította a világmindenség központjába,
és széles körben elfogadtatta a heliocentrikus világképet.
csillagászati megfigyelést végeztek.
Egyiptom életének meghatározója volt
a Nílus áradása, amelynek kezdete
nagyjából egybeesett a nyári napfor-
dulóval. Az egyiptomi tudósok meg-
figyelték, hogy ezt az idõpontot a
Szíriusz napkelte elõtti feltûnése jelzi,
így a Szíriusz égi mozgásának ismere-
tében elõre jelezhették a kincset érõ
áradás érkezését. A babilóniaiak a csil-
lagos égbolt megfigyelésére hatalmas
tornyokat építettek. Õk határozták
meg elsõként a Nap évi pályáját és a
csillagokat csillagképekben ábrázolták.
állócsillagok
Szaturnusz
Jupiter
Mars
Nap
Vénusz
Merkur
Hold
Föld
A geocentrikus (ptolemaioszi) világkép

Kopernikusz Az égi körök körfor- Szaturnusz

gásáról címû mûvében kifejtette,
hogy a Föld nem mozdulatlan, Jupiter
nem középpontja a világnak, ha- Mars
nem forog a tengelye körül és ke-
ring a Nap körül a többi bolygó- Föld
val együtt. Elméletének hibája volt, Hold
hogy a Napot a világmindenség (és
nem csak a Naprendszer) közép- Vénusz
pontjának tekintette, de azzal, Merkur
hogy „a Földet kimozdította cent-
rális helyzetébõl”, utat nyitott a vi- Nap
lágegyetem szerkezetének egyre Nikolausz Kopernikusz
pontosabb megismeréséhez. (1473–1543)
A kopernikuszi (heliocentrikus) világkép

15

f09-2-1.p65 15 2003.10.31., 22:35

 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK

Giordano Bruno (1548–1600) olasz tudós elsõsorban

Kepler törvényei
Az elsõ törvény szerint a bolyók olyan
ellipszis alakú pályán keringenek,
amelynek egyik gyújtópontjában a
Nap helyezkedik el.
A második törvény azt mondja ki, hogy
a Napot és a bolygót összekötõ egye-
nes (vezérsugár) egyenlõ idõk alatt
egyenlõ területet súrol, azaz a bolygók
napközelben gyorsabban, naptávolban
pedig lassabban keringenek.
A harmadik törvény lényege, hogy
minél távolabbi pályán kering egy
bolygó a Nap körül, annál hosszabb
a keringési ideje.
bolygó
pálya
vezérsugár
Nap
a vezér-
sugár által
súrolt terület
következtetések útján, a kopernikuszi tanok továbbfej-
lesztésével már a világmindenség végtelenségének fo-
galmához is eljutott. Elmélete szerint sem a Föld, sem a
Nap nincs a világegyetem középpontjában. A Nap csak
a Naprendszer középpontja, és nem egyedülálló a maga
minõségében, mert a csillagok mind távoli napok, ame-
lyek körül olyan bolygók keringhetnek, amelyeken élet
lehetséges. Elméletének kiemelkedõ gondolata, hogy a
csillagok világa végtelen, nincs határa, ezért nem is le-
het középpontja.
Galileo Galilei (1564–1642) olasz fizikus készítette az
elsõ csillagászati távcsövet, amellyel vizsgálta a napfol-
tokat, a Hold felszínét és a Vénusz fényváltozásait. Fel-
fedezte a Jupiter négy legnagyobb holdját, amelyeket rá
emlékezve összefoglaló néven ma is Galilei-féle holdak-
nak nevezünk.
Johannes Kepler (1571–1630) fogalmazta meg a boly-
gók mozgástörvényeit, és ezzel megteremtette az égites-
tek mozgásának matematikai alapon történõ leírását.
Isaac Newton (1643–1727) angol filozófus és fizikus
az általános tömegvonzásra vonatkozó törvényeket fogal-
mazta meg, s megállapította, hogy a gravitáció törvénye
egyetemes és általános, az egész világmindenségre érvényes.

A csillagászati kutatások a 20. század közepén új lendü-

letet kaptak. 1957-ben az elsõ szputnyik felbocsátásával
megkezdõdött az ûrkorszak, és a földi légkörön kívülre
eljutó, majd a szomszédos égitestekhez is elérõ ûrszon-
dák egyre újabb és újabb adatokat szolgáltattak.

Föld körül keringõ ûrállomás és Az ûrsikló startja

hozzá kapcsolódó ûrsikló

16

f09-2-1.p65 16 2003.10.31., 22:35

 HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN

1961-ben a szovjet Jurij Gagarin személyében elõször

jutott ember az ûrbe, majd 1969-ben az amerikai Neil
Armstrong elsõként lépett egy másik égitest – a Hold –
felszínére. Azóta a föld körül keringõ ûrállomások mû-
szerei és a Naprendszer távoli tájaira küldött automata
berendezések segítségével egyre pontosabb képet ka-
punk Naprendszerünk és a világegyetem keletkezésé-
rõl, szerkezetérõl, folyamatairól.
A világegyetem titkainak fürkészése mellett az eset-
leges élet nyomait is nagy erõkkel kutatják a szakembe-
Holdséta
rek. Rádiótávcsövekkel próbálnak értelmes élõlényekre
utaló jeleket fogni a kozmoszból, és egyúttal jelzéseket
küldeni az emberiség létezésérõl. Az 1973-ban felbocsátott
Pioneer–11 ûrszodában is elhelyeztek egy fémlapot, mely
az emberiség üzenetét viszi magával a Naprendszer ha-
tárain túlra.

A Pioneer–11 ûrszonda útját úgy tervezték meg, hogy a nagy-

bolygók gravitációs terében felgyorsulva képes legyen elhagy-
ni naprendszerünket. A szondában elhelyezett fémlapon a
férfi és nõi emberalak mögött méretarányosan az ûrszonda
képe látható, amelybõl következtetni lehet az ember méreté- A Pioneer–11 üzenete
re. Alul a Naprendszer sematikus ábrázolása, balra a Nap,
majd a sorban a bolygók. A nyíl mutatja, hogy a szondát a
harmadik bolygóról indították. Balra középen a Naprendszer Érdekesség
helye a 16 legközelebbi pulzárhoz képest, az irányokat jelölõ Fred Hoyle amellett, hogy a 20. szá-
egyeneseken a pulzárok frekvenciáit tüntették fel. A lap bal zad egyik legjelentõsebb fizikusa és
felsõ sarkában pedig két kör látható, ami a csillagközi térben csillagásza, népszerû tudományos fan-
található hidrogénatomok két alapállapotát mutatja. tasztikus (science fiction) regényíró.
Magyarul is több
könyve olvasha-
tó (Fekete felhõ,
Osszián küldeté-
A Naprendszer kialakulása, helye a Tejútrendszerben se, Androméda,
Ûrhajók a Gön-
cölszekérben).
A Naprendszer keletkezésének kérdése a 17. századtól Fred Hoyle
Regényeiben a
kezdve egyre jobban foglalkoztatta a tudósokat. A francia tudományos könyvek olvasótáboránál
felvilágosodás híres gondolkodója, René Descartes (1596– sokkal szélesebb tömegekhez tudja
1650) 1630-ban vetette fel a Naprendszer kialakulására eljuttatni – lebilincselõ stílusban – gon-
kidolgozott örvényelméletét. Az elsõ, tudományosan is dolatait az ember és az univerzum
jól megalapozott naprendszer-keletkezési elméletet a filo- összefonódó sorsáról, a földi ember
zófusként is jól ismert Immanuel Kant (1724–1804) dol- jövõjérõl. Írásainak fõ kérdése, ame-
gozta ki 1755-ben. Szerinte a Nap egy rendszertelenül mozgó lyet a Fekete felhõ epilógusában meg
meteoritfelhõbõl alakult ki. A zseniális matematikus, Pierre is fogalmaz: „Nagy nép akarunk ma-
Simon Laplace (1749–1827) 1796-ban megalkotott elméle- radni egy szûk világban, vagy inkább
leszünk egy parányi nép egy hatal-
te szerint a Naprendszer egy magas hõmérsékletû, gyorsan
masabb univerzumban?”
forgó és fokozatosan kihûlõ gázfelhõbõl keletkezett.

17

f09-2-1.p65 17 2003.10.31., 22:35

 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK
spirálkar
a galaxis
magja
Nap
30 000
fényév
100 000 fényév
a galaxis fõsíkja
A Tejútrendszer szerkezete
Érdekesség
Ismereteink szerint a Tejútrendszerben
mintegy 200 milliárd csillag van,
amelybõl azonban csak néhány ezer
látható szabad szemmel. Ha a Tejút-
rendszer százmilliárd csillaga közül
csak minden századik vagy ezredik
körül található bolygó, akkor is több
milliónyi, Naprendszerünkhöz ha-
sonló bolygórendszerrel számolha-
tunk. A Tejútrendszer legtöbb csillaga
kettõs vagy még több tagú rendszer-
hez tartozik. Az elsõ, más csillaghoz
kapcsolódó bolygót 1995 októberében
fedezték fel a Pegazus csillagkép 51
Pegasi csillaga körül. Napjainkig több
mint ötven nap – csillag – körül kerin-
gõ exobolygó felfedezésérõl tudunk.
18
f09-2-1.p65 18
Bár a Naprendszer keletkezésérõl még nincs pontos
ismeretünk, de a napjainkban leginkább elfogadott elmé-
let egy angol csillagász, Fred Hoyle (1915–) nevéhez fû-
zõdik. Eszerint bolygórendszerünk egy lassan forgó õs-
ködbõl keletkezett, amely fokozatosan zsugorodott. Az
összehúzódó köd egyre gyorsabban forgott a tengelye
körül, és összefordított tányérszerû koronggá laposodott.
A forgás következtében az egyenlítõi síkban anyaggyûrûk
váltak le róla, amelyekbõl kialakultak a bolygók. A közép-
pontban összesûrûsödõ és egyre forróbbá váló anyag-
ból pedig létrejött a Nap. A naprendszerbeli kõzetek ta-
nulmányozásából azt állapíthatjuk meg, hogy a Nap és a
bolygók nagyjából egy idõben – 4,6 milliárd éve – jöttek
létre. Ezt támasztják alá a Holdon talált legrégebbi kõze-
tek és a meteoritok kõzetanyagai is.
Naprendszerünk a Tejútrendszer, más néven a Ga-
laxis tagja. A Tejútrendszer úgynevezett spirális galaxis,
amelyet csillagok milliói alkotnak. Átmérõje 100 000 fény-
év, oldalnézetbõl pedig két, egymással szembefordított
lapostányérhoz hasonlít. A Naprendszer a Galaxis egyik
karjában, a középponttól mintegy 30 000 ezer fényév-
nyire helyezkedik el, és 220 km/másodperc sebességgel
kering a mag körül. A Tejútrendszer elképzelhetetlenül
hatalmas méretére utal, hogy egy teljes kör megtételé-
hez 226 millió év szükséges. A világegyetemet, idegen
nevén az Univerzumot számtalan, a mi csillagrendsze-
rünkhöz hasonló együttes, azaz extragalaxis építi fel.
Kulcsfogalmak
geocentrikus világkép
heliocentrikus világkép
boly-
gók mozgástörvényei
Naprendszer
Tejútrendszer

Univerzum
Kérdések, feladatok
1. Kinek a nevéhez fûzõdik, és mi jellemzi a geocentri-
kus világképet?
2. Mi volt a jelentõsége Kopernikusz felfedezésének?
3. Nevezz meg olyan tudósokat, akiknek fontos szere-
pük volt a Naprendszer megismerésében!
4. Nevezz meg olyan tudósokat, akik a Naprendszer kiala-
kulásával kapcsolatosan fogalmaztak meg elméleteket!
5. Jellemezd a Tejútrendszert!
6. Gyûjts információkat az ûrkutatás aktuális eseményei-
rõl, legújabb felfedezéseirõl!
2003.10.31., 22:35
 CSILLAGUNK, A NAP

CSILLAGUNK, A NAP
A Naprendszer tömegének 99,87%-a a Napban van,
a fennmaradó 1,13%-a alkotja a többi égitestet és a köz-
tük lévõ anyagot. Központi csillagunk, a Nap, a többi
csillaghoz viszonyítva átlagos méretû, hõmérsékletû és
fényerejû izzó gázgömb, kitüntetett szerepe csupán a mi
bolygórendszerünkben van. Vonzása (gravitációja) tartja
össze a Naprendszer égitestjeit és anyagát, emellett fény-
és hõsugarakat bocsát ki.
A Nap átmérõje 1,39 millió km. A Nap gáz halmazál-
lapotú csillag, amelyet 80% hidrogén és 20% hélium al-
kot. A bolygókhoz hasonlóan a Nap is forgó és keringõ
mozgást végez. Forog saját tengelye körül és kering a A Nap
Tejútrendszer tömegközéppontja körül.
A Nap sugárzó energiája a 15 millió °C hõmérsékletû
magban keletkezik az itt végbemenõ magfúzió révén,
amikor a hidrogén héliummá alakul át. A Nap magját a mag sugárzási
sugárzási zóna, majd a konvekciós zóna veszi körül. zóna
Ezeknek a részeknek jelentõs szerepe van a magban
keletkezett energia továbbításában.
A Nap légköre szintén több tartományra osztható.
A fotoszféra a Nap felszíne, amely egyben a naplégkör
legalsó része, átlagos hõmérséklete 6000 °C. A fény-
sugárzás döntõ többsége – 90%-a – ebbõl a szférából
indul útjára, innen kapta a nevét is – foto görögül fényt
jelent.
Erõsebb nagyítású, jó felbontóképességû teleszkóp konvekciós
zóna
segítségével láthatjuk, hogy a Nap felszíne szemcsézett
kromoszféra fotoszféra
szerkezetû. A kisebb, 350 és 1500 kilométer között változó
átmérõjû szemcséket granuláknak nevezzük. Egy-egy A Nap szerkezete
granula alig tíz percig létezik, és arról tanúskodik, hogy
a csillag felszíne állandó mozgásban van. A fotoszféra
legismertebb jelenségei a napfoltok, illetve napfolt-
csoportok. A környezõ napfelszínnél mintegy 1000 °C-
kal alacsonyabb hõmérsékletük miatt sötétebbnek látszó
képzõdmények élettartama kb. 1 hét.
A Nap légkörének második rétege a fotoszféra felett
található, pár ezer kilométer vastagságú kromoszféra.
Hõmérséklete alacsonyabb a fotoszféránál, és a rend-
kívül ritka anyagsûrûség miatt csak a teljes napfogyat-
kozások alkalmával figyelhetõ meg. Színe lilás-rózsaszí-
nes, innen kapta a „színes réteg” elnevezést – kromo
görögül színt jelent. A kromoszféra jelenségei a protube-
ranciák és a flerek. A protuberanciák izzó gázfelhõk-
ként, gázhidakként nyúlnak a kromoszféra fölé. A gáz- Napkitörés

19

f09-2-1.p65 19 2003.10.31., 22:35

 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK
Érdekesség
A Nappal kapcsolatos jelenségek iránt
mindig is érdeklõdött az ember, így a
napfoltok számának változására vonat-
kozóan 300 évre visszamenõen van-
nak adataink. Már régen felfedezték,
hogy a napfoltok száma ciklikusan
változik. Általában 11 évenként követ-
kezik be a napfoltmaximum, ilyenkor
10-15 hatalmas, egyenként 50-60 ezer
kilométer átmérõjû sötétebb folt figyel-
hetõ meg. Napfoltminimum idején vi-
szont sokszor heteken át nem mutat-
kozik egyetlen folt sem.
Jó, ha tudod!
A Nap sugárzó energiája okozza a lég-
kör és a vízburok jelenségeit, folya-
matait, és fontos szerepe van az idõ-
járás és az éghjalat alakításában. A földi
élet szempontjából alapvetõ hõsugara-
kon kívül az élõlényekre káros ultra-
ibolya sugarak is érkeznek a Napból,
ezek megszûrésében az ózonrétegnek
van kiemelkedõ szerepe. A Nap ré-
szecskesugárzása befolyásolja a rádió-
hullámok terjedését és fontos szerepe
van a sarki fény jelenségének kialakí-
tásában. A megerõsödõ részecske-
sugárzásnak élettani hatása is van, ki-
mutatható például, hogy károsan hat
a szív- és keringési betegségekben
szenvedõk állapotára is.
20
f09-2-1.p65 20
felhõk anyagának egy része visszahull a Napba, más ré-
szük viszont szétszóródik a bolygóközi térben. A flerek,
más néven napkitörések a kromoszféra hirtelen ki-
fényesedései a napfoltcsoportok felett. Egy-egy kitörés
pár perctõl pár óráig tarthat, ilyenkor jelentõsen meg-
növekszik a Nap rádió-, röntgen- és ultraibolya sugár-
zása.
A Nap légkörének legfelsõ rétege a napkorona, vas-
tagsága nehezen határozható meg, mert fokozatosan
megy át a bolygóközi térbe. Rendkívül kicsi az anyagsû-
rûsége, hõmérséklete 1-2 millió °C.
A Nap tömegvonzása és sugárzása közvetlen ha-
tást gyakorol a Naprendszerre. A gravitáció tartja össze a
Naprendszert, s tartja pályájukon az égitesteket. A Nap a
bolygóközi térbe elektromágneses, korpuszkuláris és
kozmikus sugárzást bocsát ki. Az elektromágneses su-
gárzás legnagyobb részét a látható fény és az infravörös
sugarak adják, kisebb részét pedig ultraibolya és rönt-
gensugárzás teszi ki. A Napból távozó részecskesugár-
zást nevezzük napszélnek.
A Nap rendkívül fontos szerepet játszik a földi élet-
ben. A napsugarak biztosítják a növények számára szük-
séges energiát, hogy felépítsék testük bonyolult szerves
vegyületeit. Ezek a vegyületek pedig elengedhetetlen táp-
lálékok, azaz energiaforrások az állatok és az ember szá-
mára. A napsugárzást hasznosító fotoszintézis során állít-
ják elõ a növények a légköri oxigént. Az emberiség szem-
pontjából nélkülözhetetlen energiahordozók a kõszén,
a kõolaj és a földgáz valójában nem más, mint konzervált
napsugárzás.
Kulcsfogalmak
mag
sugárzási zóna
konvekciós zóna
fotoszféra

napfolt
kromoszféra
protuberancia
napkorona
Kérdések, feladatok
1. Nevezd meg a Naprendszer részeit!
2. Milyen folyamat biztosítja a Nap energiatermelését?
3. Mutasd be a Nap anyagi és szerkezeti felépítését!
4. Melyek a Nap légkörének legfontosabb jelenségei?
5. Miért csak napfogyatkozáskor látható a napkorona?
6. Sorold fel a Napnak a földi életre gyakorolt hatásait!
7. Gyûjts információkat, érdekes adatokat a Napról!
2003.10.31., 22:35
 A NAPRENDSZER FELÉPÍTÉSE

A NAPRENDSZER FELÉPÍTÉSE
Merkúr Föld
A Naprendszer természetes alkotói a Nap, a nagyboly- Vénusz Mars
gók és holdjaik, a kisbolygók, az üstökösök és a
meteorok. Ugyanakkor napjainkban már egyre több
mesterséges égitest (pl. mûhold) is kering az ûrben. A
Naprendszerben és az Univerzumban történõ tájékozó-
dáshoz a csillagászoknak a hatalmas távolságok miatt a Jupiter
földitõl eltérõ mértékegységeket kell használniuk. Ilyen Nap
a csillagászati egység, amely a Föld és a Nap közepes
távolsága, azaz megközelítõen 150 millió km, illetve a
fényév. Ez utóbbi a fény által 1 év alatt megtett távolsá-
got jelenti. Hogy ez valójában milyen hatalmas távolság, Szaturnusz
számunkra szinte elképzelhetetlen, hiszen a fény kb.
300 000 km/s sebességgel halad.
Neptunusz
Uránusz
A nagybolygók és holdjaik
Plútó

A Napot kísérõ kilenc nagybolygót több szempont alap- A Naprendszer tagjai

ján csoportosíthatjuk. Helyzetük szerint belsõ bolygók-
nak (Merkúr, Vénusz) nevezzük azokat, amelyek a Föld
pályáján belül, és külsõ bolygóknak (Mars, Jupiter, Sza-
turnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó), amelyek azon kívül
keringenek. Sûrûségük, felépítésük alapján Föld-típusú
(Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) és Jupiter-típusú (Jupi-
ter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) bolygókról beszél-
hetünk. A Föld-típusú bolygók kisméretûek, nagy sûrû-
ségûek, mert kõzetek és fémek alkotják anyagukat. Ez-
zel szemben a Jupiter típusúakra a nagy méret, a kis
sûrûség és a szilárd felszín hiánya a jelemzõ. Felépíté-
sükben fõként hidrogén és hélium vesz részt. A Jupiter- A Merkúr felszíne
típusú bolygókat más néven óriásbolygóknak is neve-
zik. Különleges a Plútó, amely felépítésében inkább a
Föld-típusú, pályája alapján pedig a Jupiter-típusú boly-
gók közé tartozik.
A Naphoz legközelebb keringõ Merkúr kisméretû –
a Föld átmérõjének felét sem éri el – kõzetbolygó, ame-
lyen sem légkör, sem víz nincs. A megvilágított oldalán
akár 450 °C is lehetséges. A Merkúr sokkal jobban em-
lékeztet Holdunkra, mint a nagybolygók bármelyikére.
Méretét tekintve a Vénusz a Földhöz leginkább ha-
sonló bolygó, hiszen átmérõje mindössze 650 km-rel
kisebb bolygónkénál. A sûrû szén-dioxid-légkörrel és
vastag felhõzettel rendelkezõ Vénusz felszínén kilenc-
venszer nagyobb a nyomás, mint a Földön. A sûrû lég- A Vénusz

21

f09-2-1.p65 21 2003.10.31., 22:35

 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK

kör miatt rendkívül erõs az üvegházhatás, ez ad magya-

rázatot az átlagosan 470 °C-os felszíni hõmérsékletére.
A Naprendszer összes bolygója közül természetesen
legjobban a Földet ismerjük. Egyben viszonyítási alap-
ként is kezeljük, hiszen Földünk tömegét, térfogatát,
keringési idejét, távolságát a Naptól 1-nek (alapegység-
nek) tekintjük, és ehhez viszonyítva adjuk meg a többi
bolygó jellemzõit.
A legjobban ismert, legtöbbet vizsgált Mars kisméretû
bolygó, amely majdnem 24 órás napjaival, évszakválto-
zásaival és sarki hósapkáival sok szempontból hasonlít
a Földhöz. Légköre rendkívül ritka, és túlnyomóan szén-
A Mars felszíne dioxid alkotja. Hõmérséklete szinte mindig fagypont alatt
van (a legmagasabb érték sem haladja meg a 15 °C-ot).
Télen a pólusok környékén a rendkívüli hidegben a lég-
kör szén-dioxid tartalmából fehér jégréteg (szárazjég)
csapódik ki és borítja be a sarki jégsapkát. A bolygó nagy
részét vastag porréteg borítja, amely feltehetõen agyag és
vas-oxidok keveréke. Ennek a vörös színû pornak köszön-
hetõen a Marsot „Vörös Bolygónak” is nevezik. A földi
hasonlóság alapján a tudósokban és az emberekben már
régóta felvetõdött a kérdés, hogy lehet-e, vagy lehetett-e
élet a bolygón. Erre azonban még biztos válasz az eddigi
kutatások eredményei alapján sem adható.
A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója, át-
mérõje 11-szer nagyobb a Földénél. Tömege pedig több
mint kétszerese az összes többi bolygó tömegének. 1000
km vastag atmoszférájának 90%-át hidrogén, 10%-át hé-
A Jupiter lium alkotja. A vastag felhõzet alatt valószínûleg nincs
szilárd felszín, hanem csak folyékony hidrogén és héli-
um. Az anyagi összetétel magyarázza a nagyon kicsi (1,33
g/cm3) anyagsûrûséget is. A bolygó légkörének jellegze-
tes, örvénylõ képzõdménye a Nagy Vörös Folt, amelyet
már az 1600-as évek vége óta ismernek. A Jupitert bo-
nyolult gyûrûrendszer övezi.
A Szaturnusz a Naprendszer második legnagyobb
bolygója. Fõ jellegzetessége a több részbõl álló gyûrû-
rendszere, melyet néhány méternél nem nagyobb jég-
és sziklatömbök tömege alkot. A szintén alacsony sûrû-
ségû bolygó légkörét 96%-ban hidrogén, 3%-ban hélium,
illetve nyomokban egyéb gázok alkotják.
Az Uránusz egy igencsak hideg gázóriás, melynek
különlegessége, hogy a forgástengelye majdnem a ke-
ringési pálya síkjában fekszik, mindössze 8°-os szöget
zár be azzal. Légkörének fõ összetevõje szintén a hidro-
A Szaturnusz és gyûrûrendszere gén és a hélium. Ugyancsak van gyûrûrendszere is. Az

22

f09-2-1.p65 22 2003.10.31., 22:35

 A NAPRENDSZER FELÉPÍTÉSE

Uránuszhoz sok szempontból hasonló Neptunusz a leg-

Érdekesség
külsõ gázóriás, szintén rendelkezik vékony gyûrûrend-
A Neptunusz felfedezése tulajdonkép-
szerrel. pen a newtoni fizika alapjain álló helio-
A legkülsõ bolygó a rendkívül elnyújtott pályán ke- centrikus világkép gyakorlati bizonyí-
ringõ Plútó, amelyet sem a Föld-, sem pedig a Jupiter- tékának is felfogható. A nem sokkal
típusú bolygókhoz nem sorolhatunk, hiszen mérete, tu- korábban felfedezett Uránusz pályájá-
lajdonságai alapján az elsõ típushoz, sûrûsége, keringési nak rendelleneségeibõl a csillagászok
pályája alapján pedig a másik típushoz tartozna. egy másik bolygó létezésére következ-
A Naprendszer nagybolygói körül – a Merkúr és a tettek. A bolygómozgások és a tömeg-
Vénusz kivételével – kisebb égitestek, holdak keringe- vonzás törvényei alapján kiszámították
nek. Ezek mérete igen változatos, a Merkúrhoz és Plú- a bolygó lehetséges pályáját. A számí-
tások alapján végül Galle német csilla-
tóhoz hasonló méretûtõl egészen a szabálytalan, aprócs-
gász fedezete fel a bolygót 1846-ban.
ka égitestekig terjed. Szerkezetük és formájuk is nagyon
eltérõ lehet. Általában különbözõ kõzetbõl állnak, de
van olyan hold is, amelynek kõzetdarabjait fagyott víz
tartja össze. Felszínük ugyancsak változatos, vannak olya-
nok, amelyeket kráterek borítanak, mások szinte tükör-
simák. Az is nagyon különbözõ, hogy melyik bolygóhoz
hány hold tartozik. A Szaturnusz körül 23 hold kering,
az Uránusznak 21, a Jupiternek 17 holdja van. A Föld-
típusú bolygók közül a Marsnak két, Földünknek pedig
egy kísérõje van.
A Neptunusz

Kisbolygók, üstökösök, meteorok

A kisbolygók, azaz aszteroidák vasból és kõzetekbõl

A Haley-üstökös
állnak, számukat egymillióra becsülik. Méretük nagyon
Az üstökösök pályájuk alapján külön-
különbözõ lehet, vannak néhány száz kilométer átmérõ-
féle csoportokba sorolhatók, több kö-
jûek, de mindössze pár méteresek is. Zömmel a Mars és zülük rendszeres idõközönként vissza-
a Jupiter között keringenek, de a legújabb kutatások azt tér a Nap közelébe. Ezek közül a leg-
bizonyítják, hogy több kisbolygóövezet is létezik. Pályájuk ismertebb a 76 évenként visszatérõ
során néha egészen megközelíthetik Földünket is. Halley-üstökös. Legutoljára 1985-ben
csodálhattuk meg a Földrõl is.
Az égbolt leggyorsabban és legfeltûnõbben változó je-
lenségei az üstökösök. Elnyúlt ellipszispályán keringe-
nek a Nap körül, magból, kómából és csóvából állnak.
A mag összefagyott kõzettörmelék, amelyet ködszerû ritka
gázokból és porból felépülõ kóma, vagy más néven üs-
tök vesz körül. A Nap közelében járva az üstökösmag
anyagának egy része elpárolog, ebbõl keletkezik az üs-
tökös látványos, sokszor több millió kilométer hosszú
csóvája. A csóva finom poranyagból és gázmolekulák-
ból áll, s rendkívül ritka anyagi összetételû. Az üstökös
csóvája a Napból kiinduló áramlás hatására mindig a
Nappal ellenkezõ irányban alakul ki.

23

f09-2-1.p65 23 2003.10.31., 22:35

 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK
Csillaghullás
A légkörben felfénylõ meteorokat a
köznyelv tévesen „hullócsillagoknak”
nevezi. Meteorhullást hazánkban leg-
gyakrabban augusztus elsõ felében,
valamint novemberben figyelhetünk
meg. Ilyenkor ugyanis a Föld pályája
egy-egy nagyobb meteorraj útját ke-
resztezi (a Perseidák, illetve a Leoni-
dák meteorraj).
Érdekesség
Hazánk legismertebb égi jövevénye a
Kaba határában 1857. április 15-én
becsapódott, mintegy 3000 grammos
meteorit. Elsõ részletes kémiai analí-
zisét Wöhler német vegyész végezte
el a múlt század közepén. Megállapítot-
ta, hogy a kabai meteorit a széntartal-
mú kõzetmeteoritok csoportjába tarto-
zik. A kabai meteorit õsi anyaga egy-
idõs a Naprendszer más égitestjeivel.
24
f09-2-1.p65 24
A meteorok különbözõ nagyságú, a Nap körül magá-
nyosan vagy csoportosan keringõ testek. Lehetnek több
száz tonnásak, de mindössze pár milligrammnyiak is.
Nagy részük széthullott üstökösmagokból származik. Ha
a meteor a Föld légkörébe jut, hirtelen felvillanó fényje-
lenség kíséretében zuhan a felszín felé. A meteorok je-
lentõs része már a légkörben elpusztul, de néhány kö-
zülük elérheti bolygónk felszínét is, ezeket nevezzük
meteoritoknak. Anyaguk szerint megkülönböztetünk
vasmeteoritokat és kõmeteoritokat, de ritkán elõfordul,
hogy mindkét alkotó megtalálható bennük.
A bolygóközi anyag és a kozmikus sugárzás
A kis sûrûségû bolygóközi anyag porból és fõként a
Napból származó gázokból áll, de alkotó elemei között
találjuk a kozmikus sugárzással érkezõ részecskéket is.
A világûrbõl a földi légkörbe érkezõ ionizáló kozmi-
kus sugárzás forrását régóta keresik a csillagászok. A
világûrbõl a földi légkörbe érkezõ kozmikus sugárzás
nagy energiájú, csaknem fénysebességgel száguldó ré-
szecskékbõl áll.
Kulcsfogalmak
csillagászati egység
fényév
Föld-típusú bolygó
Jupi-
ter-típusú bolygó
hold
kisbolygó
üstökös
meteor

meteorit
bolygóközi anyag
kozmikus sugárzás
Kérdések, feladatok
1. Sorold fel a bolygók csoportosításának szempontjait!
2. Hasonlítsd össze a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat!
3. Mi jellemzi a kisbolygókat?
4. Mutasd be az üstökösök felépítését!
5. Mi a különbség a meteor és a meteoritok között?
6. Nézz utána, milyen hiedelmek fûzõdtek az üstökösök
megjelenéséhez! Mit gondolsz miért?
7. Nézz utána, melyik üstököst láthattuk legutoljára ha-
zánk egén? Mikor?
8. Miért hibás elnevezés a „hullócsillag”?
2003.10.31., 22:35