GALILEO

GALILEI
Készítette: Bihari Sára 9.a
 Négyszáz esztendővel ezelőtt egy itáliai tudós, Galileo Galilei volt az első, aki saját
készitésű távcsövét az égboltra irányította. Megfigyelései alapjaiban rengették meg az
egyház által hirdetett földközéppontú világképet. 
 Életrajzi adatok

itáliai fizikus, matematikus, csillagász

■ 1564. február 15-én született Pisában

■ 1580--1585: Pisai Egyetem Orvostudományi Kara
■ 1589: Pisai Egyetem professzora
■ 1592: Padovai Egyetem professzorként oktatott geometriát, mechanikát és csillagászatot
■
■ Nem házasodott meg, de élettársi viszonyt folytatott Marina Gambával
■ 2 gyermeke született: Vinzenzo Gamba és Maria Celeste
■ 1642. január 8-án halt meg Arcetriben
■
 „Még soha nem
találkoztam
olyan emberrel,

MUNKÁSSÁ aki olyan

tudatlan lett
volna, hogy
GA semmit nem
tudtam volna
tőle tanulni.”
Galileo Galilei
Csillagászat
Galileo Galilei: A Hold állásai
■ 1609 augusztus 25-n bemutatta az első távcsövét
■ 1610 január 7-n Galilei felfedezett a Jupiter négy nagy holdja
közül hármat: az Iót, az Európát és a Callistót. Pár nappal
később a Ganymedestis sikerült feljegyeznie.
■ Felfedezte a Szaturnusz gyűrűit, a napfoltokat
■ Ő volt az első, aki hegyeket és krátereket fedezett fel a Holdon
■ Megállapította, hogy a Tejút csillagok sokaságából áll. 
■ A Vénuszt is megfigyelte: észrevette, hogy fogyó és növekvő
fázisokat mutat. A Vénusz fázisainak megfigyelése igazolta,
hogy a bolygó a Nap körül kering, és ez erős érv volt a
heliocentrikus világkép mellett.
■ 1610 márciusában nyilvánosságra hozta csillagászati
megfigyeléseit a Sidereus Nuncius (Csillagászati Hírnök)
című rövid értekezésében, melyet maga illusztrált. Így
Galilei volt az első, aki írásos műben számolt be távcsöves
csillagászati megfigyeléseiről.
■ Ennek 400 éves évfordulójára a 2009-es évet a Csillagászat
Nemzetközi Évévé nyilvánította az ENSZ.
■
• Alapvetően klasszikus mechanikával foglalkozott
• Rájött, hogy az inga lengésideje (t) nem függ annak
maximális kitérésétől, csak az inga hosszától (l) Fizika
• Rájött, hogy ez megfelel egy óra szabályozásához
• Állítólag a pisai ferdetoronyról leejtett különböző testekkel
bizonyította, hogy szabadesés sebessége független a
testek tömegétől
• Annyi bizonyos, hogy Galilei kísérletezett lejtőn leguruló
golyókkal, amivel ugyanazt tudta bizonyítani: a leguruló
vagy szabadon eső golyók tömegüktől
függetlenül gyorsulnak.
■ Felírt egy precíz matematikai törvényt a gyorsulásra: a gyorsulás teljes útja, nyugalomból
indulva, az idő négyzetével arányos

■ Bebizonyította, hogy a testek mindaddig megőrzik a sebességüket, amíg egy másik erő nem
hat rájuk.

■ Ez az alapelv vált Newton első mozgástörvényévé

■ Az 1600-s évek elején Galilei egy társával megpróbálta megmérni a fény sebességét.

■ Arra a következtetésre jutott, hogy a fény túl gyors, a dombok távolsága közel sem elég a
fény sebességének pontos méréseéhez.

■ Rájött, hogy a hangnak is van frekvenciája

■ Miután két vésőt különböző sebességgel dörzsölt össze, kapcsolatot talált a hangmagasság és

a vésők rezgése között (frekvencia)
■
Párbeszédek
■ Az 1632-es Párbeszédekben Galilei leírta a dagály-apály jelenség fizikai felvetését,
amit a Föld Nap körüli keringéséből próbált levezetni.

■ Helyesen megállapította, hogy az Adriai-tenger közepén elhanyagolhatóak a dagályok a

többi részhez képest.

■ A feltevés azonban hibásnak mutatkozott, ugyanis Galilei árapály-elméletéből napi egy

dagály és apály következett.

■ Minden tengerész tudta, hogy naponta két apály és dagály van, Galilei mégis
ragaszkodott elképzeléséhez
Relativitás elve
■ Galilei előrelépett a
klasszikus relativitáselméletbe
n is.
■ Mechanikai kísérletekkel nem lehet
különbséget tenni
nyugalomban lévő
koordinátarendszer és a hozzá
képest egyenes vonalú,
egyenletes mozgást végző
koordinátarendszer között.
■ Azaz, a mechanika törvényei
minden inerciarendszerben
megegyeznek.
■ Eszerint senki sem tudja egy
test sebességét megállapítani
viszonyítási pont nélkül.
■ Később ezt fejlesztette
tovább Einstein is.
■
Matematika

■ Az analízisei és a bizonyításai az Elemek ötödik könyvében leírt eudoxoszi elképzeléseken

alapultak.
■ Ez az elmélet csak egy századdal korábban vált elérhetővé, Tartaglia és a többiek pontos
fordításának köszönhetően, de Galilei élete végére Descartes munkásságának
köszönhetően túlhaladottá vált.
■ Galilei alkotott újat is a matematikában megmutatta: noha a legtöbb egész
nem négyzetszám, mégis ugyanannyi egész van, mint négyzetszám.
■ A feltételezett ellentmondást 250 évvel később Georg Cantor oldotta fel.
■
Filozófia

■ Arisztotelésszel ellentétben nem a dolgok, jelenségek miértje, hanem mikéntje érdekli.

■ Úgy tartotta, hogy a dolgok lényegét nem ismerhetjük meg
■ A fizikai jelenségek megismerésének módja az elemzés és a szintézis 
A peréről

■ 1632-ben írta meg híres Párbeszéd című művét, a két legnagyobb, a geocentrikus és a
heliocentrikus világrendszerről, de előtte engedélyt kért és kapott a könyv kiadásához a
pápától.
■ Ennek ellenére 1633- ban eretnekség vádjával perbe fogták és házi őrizetre ítélték.
■ Az ítéletnek három fő pontja volt:
1. Galileit kötelezték heliocentrikus tanainak visszavonására
2. Börtönbüntetésre ítélték, mely ítéletet később házi őrizetre változtattak
3. Betiltották a „Párbeszédeket”, és Galileit eltiltották az írástól. Az ítélet nem
nyilvános részében minden művét betiltották, azokat is, amelyeket a jövőben
szándékozna kiadni, de az ítélet eme pontját később nem tartatták be
■ A katolikus egyház csak 1992-ben semmisítette meg a Galileit elmarasztaló ítéletet.
Köszönöm a figyelmet!