Newton, Eötvös Loránd

és Kepler
Élete és munkássága
 ISAAC NEWTON - angol fizikus,
matematikus, csillagász, filozófus és alkimista

ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
• 1643. január 4-én született Newton, az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa
• Apja: írástudatlan, jómódú kisbirtokos
• Tizenkét évesen beiratkozott Grantham város gimnáziumába
• Édesanyja Newtont 17 éves korában hívta haza, hogy vezesse a gazdaságot.
• Tizennyolc évesen kitűnő bizonyítvánnyal végzett.
• 1661-ben beiratkozott a Cambridge Egyetemen a Trinity College-ba
• 1665-ben fedezte fel a binomiális tételt, ezután kezdte kialakítani matematikai kalkulus-
elméletét
• 1669-ben a végtelen sorokról írt munkája elismeréséül Isaac Barrow, aki a tanára volt,
Newton javára lemondott az egyetemi katedráról, így helyére Newtont az egyetem
professzorává léptették elő
• A közismert történet szerint Newton a fejére pottyanó alma hatására értette meg, hogy a
földi tárgyakat és égitesteket mozgató erő ugyanaz.
 FELFEDEZÉSEI ÉS TALÁLMÁNYAI

• 1669-ben tette közzé kutatásait De Analysi per Aequationes Numeri

Terminorum Infinitas és később De methodis serierum et fluxionum
című műveiben.
• Az általánosított binomiális tétel felfedezője
• 1670 és 1672 között: Newton színelmélete
• Newton-távcső
• Korszakalkotó műve a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica,
melyben leírja az egyetemes tömegvonzás törvényét, valamint az
általa lefektetett axiómák révén megalapozta a klasszikus mechanika
tudományát.
• Mozgástörvények
• Inerciális vonatkoztatási rendszer
 EÖTVÖS LORÁND - Magyar fizikus, politikus,
akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó

ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
• Eötvös Loránd Ágoston 1848-ban született Budán
• Édesapja: báró Eötvös József: író, politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter,
földbirtokos
• Édesanyja: Rosty Ágnes
• Középiskoláit 1857-től a pesti piaristáknál, illetve magántanulóként végezte.
• 1848-ban beiratkozott a Heidelbergi Egyetemre
• 1870-ben summa cum laude, azaz színjeles eredménnyel doktorált
• 1875-ben laboratóriumot kapott az egyetemen, ahol kísérleteit végezte.
• 1878-ban pedig, Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után, a kísérleti fizikai tanszék
vezetőjének nevezték ki
• 1873-ban, 25 évesen megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező,
1883-ban pedig rendes tagjává.
 FELFEDEZÉSEI ÉS TALÁLMÁNYAI

• Eötvös-törvény (kapillaritás): Elméleti úton felismerte a folyadékok

különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és molekulasúlya
közötti összefüggést
• Eötvös-féle reflexiós módszer
• Eötvös-inga (torziós inga): Ha a két tömegre ható vonzóerő nem teljesen
egyenlő, egymástól nagyságban vagy irányban eltér, akkor a rúd a
vízszintes síkban elfordul, és a felfüggesztő platina szál megcsavarodik.
A megcsavart szál rugalmassága a rudat eredeti helyzetébe igyekszik
visszafordítani. A rúd tehát ott fog megállni, ahol az egymással szemben
működő kitérítő erő és rugalmas visszatérítő erő forgatónyomatéka
egymással egyenlő.
• Eötvös-effektus: A föld felszínén kelet és nyugat felé mozgó
vonatkoztatási rendszerekben (pl. járműveken, hajón) látszólag eltérő
gravitációs térerő mérhető.
 JOHANNES KEPLER- német
matematikus és csillagász

ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
• Johannes Kepler 1571. december 27-én született Weil der Stadtban
• Édesanyja: Katharina Kepler
• 12 évesen beiratkozott az adelbergi iskolába, ahol kitűnő eredményeket ért el, hogy
átmehetett Maulbronnba, egy magasabb szintű iskolába.
• 1591-ben teológiát kezdett el tanulni Tübingenben
• 1594 áprilisában meghívták a Grazi Egyetemre matematikát és csillagászatot tanítani.
• Az 1596-ban kiadott könyvében, a Mysterium Cosmographicumban az akkor ismert hat
bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba.
• 1597 áprilisában feleségül vette Barbara Mühlecket
• 1601-ben Brahe halála után Kepler lett az udvari matematikus és csillagász. Ebben az
időszakban jó barátságba került a magyar származású Jeszenszky Jánossal
• Kepler egyik legjelentősebb műve az 1611-ben megjelent Dioptrice („Optika”) volt,
melyben az optikát tudományos szinten tárgyalta.
 FELFEDEZÉSEI ÉS TALÁLMÁNYAI

• Bolygómozgás törvénye (Kepler-törvények):

1. A bolygók pályája ellipszis, amelynek egyik gyújtópontjában a Nap van.
2. A Napot és a bolygót összekötő szakasz (ún. vezérsugár) azonos idő alatt
azonos területet súrol.
3. A bolygók Naptól való átlagos távolságainak köbei úgy aránylanak
egymáshoz, mint a keringési idejük
• Mysterium Cosmographicum: A teleszkópok fénytörése, a lencsék és a
fénytörés elmélete, az optika tudományos szintre emelése, csillagászati
könyv, amely Kepler kozmológiai elméleteit magyarázza
• Epitome Astronomiae
• Copernicanae: a tört részek különválasztására a tizedes törteknél
• Astronomiae pars
• Optica