Németh Máté 9.D.

Sir Isaac Newton (1642-1727) élete és munkássága

Élete
1643. január 4-én született Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, a
tudománytörténet egyik legnagyobb lángelméje.
Születésekor az Angliában akkor használatos Julianus naptár szerint december 25-ét írtak,
amely szerint előző év karácsonyán látta meg a napvilágot a Woolsthorpe-by-Colsterworth
nevű falucskában. Három hónappal apja halála után jött világra, ráadásul koraszülöttként,
rendkívül kis súllyal, azt hitték meg fog halni.
Iskolái
A falusi iskolák után Granthamben folytatta tanulmányait. Miután egy kisvárosi
gimnáziumban kitűnő eredménnyel érettségizett, ösztöndíjasként vették fel a Cambridge
Egyetemre.
Tanulmányai
1665-ben diplomázott, 1667-től az Egyetemen a Trinity College (Szentháromság Kollégium)
tanára, majd 1669-től tanszékvezető professzor lett.
Munkássága
1696-ban ott hagyta az egyetemet, és az állami pénzverde főfelügyelője, majd 1699-ben a
pénzverde igazgatója lett.
Newtont a tudományos eredményei alapján 1672-ben beválasztották az 1660-ban alapított brit
Királyi Természettudományos Társaság (Royal Society) tagjai közé, ennek 1703-tól a haláláig
az elnöke volt.
1705-ben Stuart Anna, Anglia, Skócia és Írország királynője lovaggá ütötte, ettől fogva viselte
a „sir” előnevet.
Newton nem csupán matematikus, fizikus és csillagász volt, hanem teológus, filozófus, és
alkimista is.
1665-ben fedezte fel a binomális tételt és kezdte kialakítani a matematikai kalkulus-elméletet.
Amikor a nagy pestis járvány miatt az egyetem bezárta kapuit, és Newton másfél évig otthon
időzött, minden idejét a kalkulusnak, az optikának és a gravitáció kérdésének szentelte.
1666-ban fogalmazódtak meg az ekkor még csak 24 éves Newtonban a differenciálszámítás, a
színelmélet, a centripetális erő, a mozgástörvények és a gravitációs vonzás kérdései.
A máig népszerű történet szerint a gravitáció törvényének megalkotásához egy fáról földre
pottyanó alma adta az inspirációt. "Miért esik az alma mindig a földre, tette fel a kérdést
magának. Miért nem oldalra vagy felfelé esik, hanem mindig a föld középpontja felé?"
Newtont a gravitáció jelensége mellett az is foglalkoztatta, vajon a gravitáció egészen a Hold
pályájáig érvényesül-e.
 Németh Máté 9.D.

Newton I. törvénye
- a tehetetlenség törvénye
Minden test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig,
amíg a rá ható erők mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszerítik.
Newton II. törvénye
- a dinamika alaptörvénye
Mozgás közben a test gyorsulása egyenesen arányos a testre ható erő nagyságával, és
fordítottan arányos a test tömegével.
Newton III. törvénye
- a hatás-ellenhatás törvénye
Két test kölcsönhatásakor mindkét test erővel hat a másikra. E két erő, vagyis a hatás és
ellenhatás egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú.
Newton IV. törvénye
- az erőhatások függetlenségének elve
Ha ugyanarra a tömegpontra egyidejűleg több erő hat, ezek együttes hatása egyenértékű
vektori eredőjük hatásával, vagyis helyettesíthetők egyetlen eredő erővel.

Idős kora és halála

Az 1670-es évek végén Newton idegösszeomlást kapott, s miután édesanyja meghalt, évekig
elzárkózva élt. Mindig is érdekelte az alkímia – most belemerült. Newton 85 évet élt,
tisztelettől övezve, soha nem nősült meg. Egész életét a tudománynak szentelte. 1727.
március 31-én hunyt el. A Westminster apátságban temették el Londonban.
A Trinity College-ben szobra alatt ez áll: Qui genus humanum ingenio supravit -

Aki szellemével felülmúlta az emberi nemet