Örkény István : Ballada a költészet hatalmáról

A Ballada a költészet hatalmáról Örkény István egyperces novellája. Először 1968-ban jelent
meg, az Egyperces novellák kötet Változatok című novellaciklusában. Az alig hatszáz szóból
álló groteszk mű főhőse egy körúti telefonfülke, amelyből egy költő felhívja szerkesztőjét, és
beolvas egy négysoros versrészletet. A költemény katartikus hatással van a fülkére, amely útnak
indul eddigi helyéről, és egy romantikus margitszigeti éjszaka után egy Nagykovácsi melletti rétre
költözik. A kirándulók, akik a fülkéből telefonálni próbálnak, tárcsahang helyett csak a négysoros
versrészletet hallják.

Örkény István (1912–1979) rövid, akár néhány soros írásaival új műfajt teremtett
a magyar irodalomban.

Egypercesek

Egypercesnek (vagy egyperces novellának) nevezett kisepikai alkotásai

rövid írások, amelyeket – mint a szerző írja – elolvashatunk addig, amíg „a lágy
tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik”. Örkény
egypercesei egyetlen helyzetet mutatnak be, ám nem adnak magyarázatot,
lezárást az elmesélt eseményhez – ezt az olvasóra bízzák.

A groteszk látásmód

Az egypercesekben és Örkény István más írásaiban is felfedezhetjük a groteszk

esztétikai minőségét. Műveiben össze nem illő elemek társulnak egymáshoz,
amelyek nevetséges, bizarr hatást keltenek. A groteszk látásmódra jellemző,
hogy minden másképp történik, mint a valóságban. Az egyperces novellák
nagy sikert arattak az olvasók körében, napjainkban is Örkény István
legnépszerűbb művei.

Ballada a költészet hatalmáról

A mű az Egyperces novellák című kötetben jelent meg. Kiindulópontja hétköznapi

helyzet: egy telefonfülkében lebonyolított beszélgetés. Bár napjainkban mind
kevesebb efféle fülke létezik, a mobiltelefonok elterjedése előtt természetes volt,
ha az emberek egy utcai telefonfülkéből hívták ismerőseiket. Ezzel szemben
természetellenesnek tűnik, hogy a telefonfülke életre kel, sétálni indul, és virágot
lop egy másik telefonfülkének. A fülke megszemélyesítése, életre keltése, majd
tetteinek leírása az, ami az egyperces cselekményét jelenti. A különös helyzetet
a költő négy sora idézi elő: ezzel a mű az irodalom hatását, vagy ahogy a cím
kiemeli, a „költészet hatalmát” állítja a középpontba. Ez a hatalom életre kelti
a fülkét. Az emberek pedig észre sem veszik ezt a csodát.