Mikszáth Kálmán regényírói

munkássága: Beszterce ostroma

Bevezetés
Mikszáth Kálmán kedvenc témái a parasztság élete, a dzsentri ábrázolása és a történelemből
vett témák. Olyan elbeszélő nyelvet teremtett, amely önálló értékkel bír. Az életmű a
novellától a nagyregényig átfogja a széppróza és a publicisztika fontos műfajait.
Prózaművészete kötődik a romantikához, de ki is szakadt Jókai bűvköréből. Kötődik az
anekdotához és a realista életképhez. Újszerű prózaformái, elbeszélő hangja, ironizáló
hajlama a romantikus és a realista prózapoétikától is megkülönböztetik.

Rövid életrajz
 Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán,
dzsentri család sarjaként.
 A pesti egyetemen négy évig jogot tanult, de diplomát nem szerzett.
 Ügyvédsegéd lett Balassagyarmaton (visszautasította a megyei aljegyzőséget).
 Két és fél évig a Szegedi Napló szerkesztője, majd huszonöt évig a Pesti Hírlap
szerkesztőségében dolgozott.
 A Tót atyafiak (1881) és A jó palócok (1882) című kötetek meghozták a régen várt
elismerést.
 A Petőfi Társaság, a Kisfaludy Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
 Ismertebb regényei például: Szent Péter esernyője (1895), A beszélő
köntös (1889), Beszterce ostroma (1895) stb.
 1882-től a Pest Hírlapban Országgyűlési karcolatokat jelentet meg (ironikus
hangnemben).
 Utolsó éveiben egyre távolabb került a politikától. 1910. május 16-án a pesti
Vigadóban ünnepelték írói indulásának negyvenedik évfordulóját, de két hét múlva,
1910. május 28-án váratlanul meghalt.

Regények
 Mikszáth regényei a legolvasottabbak közé tartoznak a magyar irodalomban.
 Anekdotikus realizmusa segítette valóságábrázolását, de ez a szerkesztésmód – főleg a
90-es évek nagy regényeiben – akadálya is volt az elmélyült jellemrajznak, a
szervesen felépített nagyobb szabású kompozíciónak.
 Anekdota: (jelentése: kiadatlanok) rövid történet, mely fokozottan épít elmondójának
és befogadójának együttes háttérismereteire, az érték- és szokásrendek közös
tradíciójára. Az elbeszélő hagyomány keretei között adja tovább, ismétli meg a
„csattanóval záruló” történetet.
 Mikszáth az anekdotában nemcsak egyszerű mulatságos történeteket látott, hanem
észrevette a bennük rejlő tipikus tartalmat: egy-egy magatartásforma csattanóval
kiélezett, eltúlzott, de társadalmilag jellemző vonásait is (például: a dzsentri alakok
különc figurája, úri svihákok stb.)
  A regényszerkezetek anekdotikus mikszáthi vonásai: Állandó és sajátos vonása, hogy
úgy mondja el a regénybeli eseményeket, hogy közben anekdotákat mesél.
 Fő jellemzői: tömbszerűen egymás mellé rendelt életképek (Szent Péter esernyője);
erőteljes szerzői jelenlét (A gavallérok); hozzáadó, bővítő szerkesztésmód (Beszterce
ostroma); meseszerű, kalandos történet (A fekete város)

Beszterce ostroma
1. Forrás: anekdota
 A Pesti Hírlapban folytatásokban (1894); majd kötetben (1895)
 gróf Pongrácz István furcsa történetét gróf Pongrácz Károlytól hallotta Mikszáth
Kálmán
 Anekdota: rövid, csattanós, humoros történet. Leggyakrabban közismert személyeket
jellemez, azok életrajzi epizódjait eleveníti fel a hitelesség igényével.

2. A későn született ember

 Egy anekdotából származik tehát a Beszterce ostroma főhőse Pongrácz István: egy
letűnt kor kései képviselője
 lélekrajza sokoldalú, sokféle helyzetben mutatja be alakját Mikszáth
o ↔ anekdota műfaja
 Lassan indítja a szöveg a cselekményt:
o két, egymástól független novella a mű kezdete
o a két főszereplő története e két fejezet
 A szereplők sorsa csak a harmadik fejezettől fonódik egybe
 A színhely bemutatása elnagyolt
o az elbeszélőnek érdekesebb a környék hiedelemvilágának, mondáinak
bemutatása
 „Ide ugyan be nem tolakodik a XIX. század.”
 Pongrácz István (a főhős) számára is megállt az idő valahol a 17–18. században.
o A 19. század második felében szeretné feudális jogait érvényesíteni.
 → parasztjaiból sereget szervez
 hadgyakorlatot tart
 A körülötte lebzselőknek katonai rangokat ad.
o Mindenki szerepet játszik
 Mikszáth nem fejti meg Pongrácz különcségének okait.
 Legfőbb jellemzési módja:
o az apró tények halmozása,
o a szereplők cselekedeteinek gazdag bemutatása.
 Sok-sok kitérés, epizód
o DE: nem terjengős, gyakran éppen szűkszavú.

3. Magyar Don Quijote

 Mikszáth e regény főhősében megteremtette a „magyar Don Quijotét”.
 Cervantes és Mikszáth főszereplője között sok hasonlóság felfedezhető
o hátat fordítanak a jelennek
o egy letűnt világ ideáljaihoz ragaszkodnak
 DE: fontos különbség:
o Pongrácz különcsége nem ütközik ellenállásba, nem ítélik el a körülötte élők
o Az egész környék cinkosa és enged hóbortjainak
 Mikszáth bizonytalanságban tartja az olvasót, hogy Pongrácz őrült-e.
 Pongrácz István sok tekintetben becsülésre méltó ember:
o nemes érzések, lovagi finomság
o őszintén hisz egy letűnt kor eszményeiben.
o Különb, mint környezete.

4. Úri svihákok
 Az ellenpont: a szomszédban élő Behenczy bárók
o dúsgazdag család volt valaha, mára azonban Behenczy Pál mindent
eldorbézolt.
o Így teremti meg Mikszáth a műben az erkölcsileg elzüllött és élesködővé vált,
de a régi életmód látszatához ragaszkodó dzsentri típusát. (svihák: szl.
szélhámos)
 Az ifjabb Behenczy báró és Estella Besztercebányára szökik, mikor Pongrácz a
kiadatásukat kéri, a városi elöljárók kikacagják → ostrom Besztercebánya ellen.

5. Apolka története
 A regény második felében az eddig ismertetett történetszál megszakad
 Apollónia története egy másik novella
 Mikszáth ezzel a különc arisztokrácia mellett kora meggazdagodott polgárságát is
ábrázolja
 a három Trnowszky fivér történetével kezdődik Apolka története (Trnowszky György
Apolka apja).
 Apolkát két nagybátyja kényezteti el egymásra licitálva
 Apolka menedéket keres a helyi írnoknál Klivényinél, aki korábban is oltalmazta.
o Most azonban el akarja adni
o Vagy (nem tudja eldönteni) kiházasítja
 Apolka az öngyilkosság gondolatáig jut el e lehetőségek közt örlődve

6. Összefonódnak a meseszálak
 Gróf Pongrácz István és Apolka sorsa a regény harmadik részében kapcsolódik össze.
 Mikor Pongrácz serege Zsolnára ér (Beszterce felé menet), aznap reggel találják meg
az ájult Apolkát
o a beszterceiek túszként adják át a bolondos grófnak (váltságdíjként)
 Fordulat: Apolka megváltoztatja a bolondos Pongrácz gróf életét
o személyisége gazdaggá, elmélyültté válik
o lénye csendesebbé, szelídebbé válik
o még a leány álmaira is vigyázott
 Az örökös rettegés, hogy elveszik tőle Apolkát, megtöri Pongráczot: elméje
megbomlik, őrült gondolatok lesznek rajta úrrá
 A regény befejezése nem komikus – inkább a tragédia színezi
 Az ábrándokat szétfoszlató valóság győzelmét hangsúlyozza az író az utolsó sorokban.
 Mikszáth keserűségének okai:
o a szép nemesi eszményeket a dzsentri világban csak egy őrült veszi komolyan
Befejezés
Mikszáth Kálmán meséi komolyak vagy komikusak, a magyar komikumnak kiváló
képviselője. Alkotásaiból hiányzik a társadalom átfogó ábrázolása. Idegen tőle az elmélyült
lélektani elemzés, a művek szerkezete pedig laza, mert nagyon sok mindent akar közölni, és
elkalandozik. Első sorban az események fordulatos mesélésére figyel és nem veszi észre a
mélyebb összefüggéseket a cselekmények között. Érdeme azonban, hogy egy társadalmi
rétegről, a paraszti vagy a dzsentri világról reális képet ad.