Johannes

Kepler
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ez a szócikk a csillagászról szól. Hasonló címmel lásd még: Kepler (egyértelműsítő lap).
Johannes Kepler

Kepler 1610-ben
Életrajzi adatok
Született 1571. december 27.
Weil der Stadt
Elhunyt 1630. november 15. (58 évesen)
Regensburg
Sírhely Regensburg
Születési neve Johannes Kepler
Ismeretes mint a bolygók mozgástörvényeinek leírója
Nemzetiség német
Házastárs Barbara Müller
Szülei Katharina Kepler
Heinrich Kepler
Iskolái Tübingeni Egyetem
Evangelical Seminaries of Maulbronn and Blaubeuren
Tübinger Stift
Pályafutása
Szakterület matematika, csillagászat és optika
Tudományos fokozat BA (1588, Tübingeni Egyetem)
MA (1591, Tübingeni Egyetem)

Hatással voltak rá Kopernikusz, Tycho Brahe, Galileo Galilei

Hatással volt Isaac Newton

Johannes Kepler aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Kepler témájú médiaállományokat.

Johannes Kepler

Johannes Kepler arcképe,

rézmetszet

Kepler korai Naprendszer-

modellje

A Kepler által megfigyelt

szupernóva az SN 1604
maradványa a Hubble-
űrtávcső és a Chandra
képeiből összeállítva
A Kepler által készített Tabulae
Rudolfinae világtérképe

Kepler lakóháza
Regensburgban, ma
múzeum

Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg,
Bajorország, 1630. november 15.[1]) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket
róla Kepler-törvényeknek neveznek. Széleskörűen foglalkozott más megfigyelésekkel is, köztük optikával.

Tartalomjegyzék
1 Ifjúkora
2 Munkássága
3 További eredményei
4 Kepler emléke a művészetben, tudományos és műszaki alkotásokban
5 Kepler írott művei
6 Jegyzetek
7 További információk
7.1 Weboldalak
7.2 Könyvek
8 Kapcsolódó szócikkek

Ifjúkora[szerkesztés]
Johannes Kepler 1571. december 27-én[2] született Weil der Stadtban a német szabad birodalmi városban (kb. szabad
királyi város). Anyja keltette fel az érdeklődését a csillagászat iránt: megmutatta neki az 1577-es üstököst és az 1580-as
holdfogyatkozást. Alapfokú tanulmányai után, 12 évesen beiratkozott az adelbergi iskolába. Ott olyan kitűnő
eredményeket ért el, hogy átmehetett Maulbronnba, egy magasabb szintű iskolába.[3] Ezután, 1591-ben teológiát
kezdett el tanulni Tübingenben. Itt az egyetemen hallott először Kopernikusz heliocentrikus világképéről.

Kepler eredetileg protestáns lelkész szeretett volna lenni, de matematikai tehetsége olyan ismert volt, hogy 23 éves
korában 1594 áprilisában meghívták a Grazi Egyetemre matematikát és csillagászatot tanítani.

Érdekes magyar vonatkozás, hogy 1598-tól ott tanított Pázmány Péter is.

Munkássága[szerkesztés]
Az 1596-ban kiadott könyvében, a Mysterium Cosmographicumban (Das Weltgeheimnis) Kepler az akkor ismert hat
bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba. Úgy gondolta, hogy az egyes bolygópályák gömbjei között a
kocka, a tetraéder, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder tartja a távolságot. Ebben a művében jelenik meg az a
gondolat, hogy a bolygókat egy a Napból kiáradó erő tartja pályájukon. Ezt azzal indokolta, hogy ez az erő a Naptól
távolabb gyengébb, ezért mennek lassabban a távoli bolygók.[3] Ez az első eset, hogy valaki a bolygók mozgását
valamilyen fizikai hatással próbálta magyarázni.

1597 áprilisában feleségül vette Barbara Mühlecket (máshol Barbara Müller von Mühlegg, apja vízimalom molnárja
volt, aki később lovag lett, innen a Von Mühlegg [1]). Kepler 1600-ban lett Tycho Brahénak, II. Rudolf császár udvari
csillagászának segédje. Közös munkájuk Prágában bonyolultan alakult. Mindketten tudták, hogy különböző adottságaik
kiegészítik egymást. Brahe kitűnő megfigyelő volt, észleléseiben a légkör fénytörését is korrigálta, matematikai
képességei viszont elég korlátozottak voltak. A kitűnő matematikus Kepler pedig rövidlátása miatt alig tudott pontos
megfigyeléseket végezni. Brahe az ifjú matematikatehetséggel együtt szerette volna világképét kidolgozni, melyben a
Nap a Föld körül, de bolygók a Nap körül keringenek.

1601-ben Brahe halála után Kepler lett az udvari matematikus és csillagász. Ebben az időszakban jó barátságba került a
magyar származású Jeszenszky Jánossal, aki a császár orvosa volt.

1604-ben megfigyelte a fényes szupernóvát, és benyomásait a De Stella nova in pede Serpentarii ("A Kígyótartó lábában
megjelent új csillagról") című könyvében jelentette meg.

Brahe Keplerre hagyta a megfigyelési adatait, de ő csak évek múlva tudta azokat megszerezni Brahe akadékoskodó
örököseitől. Kepler az adatokat matematikailag elemezve kimutatta, hogy a Mars pályája nem kör, hanem ellipszis,
aminek egyik gyújtópontjában van a Nap (Kepler első törvénye). Megfigyelte azt is, hogy a bolygók a pályájukon a
Naphoz közelebb haladva gyorsabban mozognak, mint távol. A megfigyelésekből levezette, hogy a bolygók vezérsugara
azonos idők alatt azonos területet súrol (második törvény). A két törvényt az 1609-ben megjelenő Astronomia Nova („Új
csillagászat”) című művében közölte. Munkája során felhasználta a pergai Apollóniosz kúpszeletekről írt geometriai
művét.

Kepler egyik legjelentősebb műve az 1611-ben megjelent Dioptrice („Optika”) volt, melyben az optikát tudományos
szinten tárgyalta. Ebben írta le az általa feltalált Kepler-távcsővet, de írt a fénytörésről és a lencsékkel történő
leképezésről is. Ez utóbbival megmagyarázta a szemüveglencsék működését. Leírta a szem működését, és tárgyalta a
látáshibákat.[3]

Felesége 1611-ben meghalt, két gyermeket hagyva maga után. Miután 1612 januárjában II. Rudolf is elhunyt, Kepler
Linzben talált matematikusi állást.

A megfigyelési adatok – elsősorban a Mars pályaadatainak – kitartó tanulmányozásával 1618. május 15-én összefüggést
talált a bolygók keringési ideje és a Naptól való távolságuk között, amelyet ma Kepler harmadik törvényének nevezünk:
a bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a, a pálya fél nagytengelye) köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a
keringési idejük (T) négyzetei, azaz az / hányados minden naprendszerbéli bolygó esetén ugyanakkora. Ezt a
törvényt az 1619-ben írt Harmonices Mundi ("A világ harmóniája") című művében közölte.

Például a Jupiter keringési idejének (11,8 földi év) négyzete majdnem 140. A Jupiter majdnem 5,2-szer van távolabb a
Naptól, mint a Föld; ennek köbe (5,2³) szintén majdnem 140.

1620 augusztusában Katherinét, Kepler anyját Leonbergben boszorkányság vádjával bíróság elé állították és 14
hónapra bebörtönözték. Abban, hogy 1621 októberében elengedték, nagy szerepe volt Kepler közbenjárásának és
hírnevének. Anyja a következő évben meghalt, halálának oka nem ismert.[4]

Élete vége felé, 1627-ben adta ki Kepler Tabulae Rudolfinae-t („Rudolf-féle táblázatok”-at), élete utolsó nagy művét.
Kiértékelte Tycho Brahe megfigyeléseit, és az addigi legpontosabb bolygópálya-leírásokat adta meg. Ez a bolygótáblázat
szolgált később alapul Kepler törvényei mellett Isaac Newton számára, hogy megalkossa a gravitációs és
mozgástörvényeit. De már 1631-ben Gassendi ezen táblázatok alapján figyelte meg a Merkúr átvonulását.

Mivel éveken keresztül nem kapott fizetést, 1628-ban felkereste Albrecht von Wallensteint, aki asztrológusként
alkalmazta.

1630. november 15-én, 58 éves korában halt meg, Regensburgban. A harmincéves háború során a temető, és így sírja is
megsemmisült, de 1806-1808 körül az eredeti sírtól nem messze Emanuel Herigoyen emelt neki emlékművet.

További eredményei[szerkesztés]
Prágában munkatársa volt Jobst Bürgi, a logaritmustáblázat szerzője, ők vezették be a tizedes törteknél a vesszőt az
egész és a tört részek különválasztására.

Foglalkozott térfogatszámítással. Arkhimédész nyomán – a boroshordók űrtartalmának megállapítása céljából – a

forgástestek térfogatának kiszámítására a határozott integrálhoz nagyon hasonló általános számítási eljárást dolgozott
ki, s ezzel az integrálszámítás előfutárának is tekinthető.

A hópelyhek szimmetriáját vizsgálva észrevette, hogy bár egyedi alakúak, az ágak 60 fokos szöge mindegyikre jellemző.
Ez vezette el ahhoz a problémához, miképp lehet gömböket és köröket legsűrűbben elhelyezni. Ezeknek a
vizsgálatoknak ma a kristálytanban és a kódoláselméletben (a híradástechnika része) van szerepe. Kepler megsejtette,
hogy akkor tudjuk a gömböket legsűrűbben elhelyezni, ha piramisszerűen helyezzük őket egymásra. Ezt csak 400 év
múlva, 1998-ban bizonyította be Thomas Hales matematikus.

Kepler emléke a művészetben, tudományos és műszaki

alkotásokban[szerkesztés]
Kepler hatásának legismertebb magyar vonatkozása Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának két
prágai színe, melyek közrefogják a párizsi színt. Német, cseh és angol nyelvű filmek is készültek róla.
Kráter őrzi emlékét a Holdon és a Marson.
Az 1134 Kepler kisbolygót róla nevezték el.
A NASA 2009-ben bocsátotta föl a Kepler űrtávcsövet, aminek segítségével exobolygókat kutatnak.
Hindemith A világok harmóniája című operájának Kepler a főszereplője.
 Carl Sagan Cosmos című 13 részes tévéfilmsorozatában a 3. epizód főszereplője Kepler (ennek az egyórás filmnek
is A világok harmóniája a címe).

Kepler írott művei[szerkesztés]

Mysterium cosmographicum (A kozmosz szent titka) (1596)
Astronomiae Pars Optica (A csillagászat optikai része) (1604)
De Stella nova in pede Serpentarii (Új csillag a Kígyótartó lábánál) (1604)
Astronomia nova (Új csillagászat) (1609)
Tertius Interveniens (1610)
Dissertatio cum Nuncio Sidereo (Beszélgetések a csillaghírnökkel) (1610)
Dioptrice (Dioptria) (1611)
De nive sexangula (A hatszögletű hópehelyről) (1611)
De vero Anno, quo aeternus Dei Filius humanam naturam in Utero benedictae Virginis Mariae assumpsit (A valódi
évről, amelyben az örök Isten Fia az áldott Szűz Mária méhében emberként megfogant) (1613)
Eclogae Chronicae (Krónika fejezetek) (1615)
Nova stereometria doliorum vinariorum (A boroshordók új térfogatméréséről) (1615)
Epitome astronomiae Copernicanae (Kivonat a kopernikuszi csillagászatról) (három részben 1618–1621 között)
Harmonice Mundi (Világok harmóniája) (1619)
Mysterium cosmographicum (A kozmosz szent titkai) Második kiadása (1621)
Tabulae Rudolphinae (Rudolf-táblázatok) (1627)
Somnium, sive Opus posthumum de astronomia sublunari (Az álom – Posthumus mű a holdbéli csillagászatról)
(1634)

Jegyzetek[szerkesztés]

1. ↑ Magyar Nagylexikon 10. kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó, 2000 ISBN 963-9257-02-8
2. ↑ Pontosan tudjuk, hogy délután 2 óra 30 perckor jött a világra.
3. ↑ a b c John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 - ISBN 963-9429-
56-2)
4. ↑ Arthur Koestler: Alvajárók, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007

További információk[szerkesztés]
Weboldalak[szerkesztés]

Zdenek Horsky: Kepler Prágában, Fizikai Szemle 1990

Kepler törvényei (mozgó képpel)

Könyvek[szerkesztés]

Száva I.: Az ég törvénye, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1973

John Banville: Kepler, regény, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1981
Arthur Koestler: Alvajárók, Európa Kiadó, Budapest, 1996
Rosemaria Schuder: A boszorkány fia, regény Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1988 ISBN 963-09-3175-3
L'udo Zúbek: Doktor Jesenius, regény, Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó-Móra Ferenc Könyvkiadó, Pozsony-
Budapest, 1958
L'udo Zúbek: Doktor Jesenius, regény, Mladé Letá Könyvkiadó-Móra Ferenc Könyvkiadó, Pozsony-Budapest, 1966
Kepler, Johannes, (1966): Strena, seu, de nive sexangula. (The six-cornered snowflake; edited and translated from
the Latin by Colin Hardie, with essays by L. L. Whyte and B. F. J. Mason – Clarendon Press, Oxford
Ulinka Rublack: A csillagász és a boszorkány. Kepler harca édesanyja megmentéséért; ford. Makovecz Benjamin;
Európa, Bp., 2020

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Kepler-törvények

WorldCat
VIAF: 41842150
LCCN: n50044770
ISNI: 0000 0001 2100 8552
GND: 118561448
LIBRIS: 228582
Nemzetközi SUDOC: 026947676
katalógusok NKCS: jn19990004274
BNF: cb11909597m
ICCU: RAVV062362
BNE: XX871886
KKT: 00445514
 BIBSYS: 90115643
MGP: 127098

Németország-portál Matematikaportál Csillagászatportál

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Johannes_Kepler&oldid=24964246”
Kategória:

Német csillagászok
Német matematikusok
Német fizikusok
Reneszánsz gondolkodók
1571-ben született személyek
1630-ban elhunyt személyek

Rejtett kategóriák:

Wikipédia-szócikkek VIAF azonosítóval

Wikipédia-szócikkek LCCN azonosítóval
Wikipédia-szócikkek ISNI azonosítóval
Wikipédia-szócikkek GND azonosítóval
Wikipédia-szócikkek SELIBR azonosítóval
Wikipédia-szócikkek BNF azonosítóval
Wikipédia-szócikkek SBN azonosítóval
Wikipédia-szócikkek KKT azonosítóval
Wikipédia-szócikkek BIBSYS azonosítóval

Navigációs menü
Személyes eszközök

Nem vagy bejelentkezve

Vitalap
Közreműködések
Fiók létrehozása
Bejelentkezés

Névterek

Szócikk
Vitalap

magyar

Nézetek
Olvasás
Szerkesztés
Laptörténet

Több

Keresés

Keresés a Wikipédián Keresés Menj

Navigáció
Kezdőlap
Tartalom
Kiemelt szócikkek
Friss változtatások
Lap találomra
Tudakozó

Részvétel

Kezdőknek
Segítség
Közösségi portál
Kapcsolatfelvétel
Adományok
Eszközök

Mi hivatkozik erre?
Kapcsolódó változtatások
Speciális lapok
Hivatkozás erre a változatra
Lapinformációk
Hogyan hivatkozz erre a lapra?
Wikidata-adatlap

Nyomtatás/exportálás

Könyv készítése
Letöltés PDF-ként
Nyomtatható változat

Társlapok

Wikimédia Commons
Wikidézet

Más nyelveken

English
Afrikaans
Alemannisch
አማርኛ
Aragonés
‫اﻟﻌﺮﺑﯿﺔ‬
‫ﻣﺼﺮى‬
অসমীয়া
Asturianu
Azərbaycanca
‫تۆرﮐﺠﻪ‬
Башҡортса
Žemaitėška
Беларуская
Беларуская (тарашкевіца)
Български
Bislama
বাংলা
Brezhoneg
Bosanski
Буряад
Català
Нохчийн
‫ﮐﻮردی‬
Corsu
Čeština
Чӑвашла
Cymraeg
Dansk
Deutsch
Ελληνικά
Esperanto
Español
Eesti
Euskara
‫ﻓﺎرﺳﯽ‬
Suomi
Français
Nordfriisk
Furlan
Gaeilge
Gàidhlig
Galego
Avañe'ẽ
Hausa
‫עברית‬
िह दी
Fiji Hindi
Hrvatski
Kreyòl ayisyen
Հայերեն
Interlingua
Bahasa Indonesia
Ilokano
Ido
Íslenska
Italiano
日本語
La .lojban.
Jawa
ქართული
Қазақша
ಕನಡ
한국어
Ripoarisch
Kurdî
Kernowek
Кыргызча
Latina
Lëtzebuergesch
Limburgs
Ligure
Lombard
Lietuvių
Latviešu
Malagasy
Македонски
മലയാളം
Монгол
मराठी
Bahasa Melayu
ြမန်မာဘာသာ
‫ﻣﺎِزروﻧﯽ‬
ने पाल भाषा
Nederlands
Norsk nynorsk
Norsk bokmål
Novial

Occitan
Livvinkarjala
ਪੰਜਾਬੀ
Polski
Piemontèis
‫ﭘﻨﺠﺎﺑﯽ‬
‫پښﺗﻮ‬
Português
Runa Simi
Română
Armãneashti
Русский
Русиньскый
सं कृतम्
Саха тыла
Sardu
Sicilianu
Scots
Srpskohrvatski / српскохрватски
ංහල
Simple English
Slovenčina
‫ﺳﺮاﺋﯿﮑﯽ‬
Slovenščina
Shqip
Српски / srpski
Sunda
Svenska
Kiswahili
த

ไทย
Tagalog
Türkçe
Татарча/tatarça
Удмурт
Українська
 ‫اردو‬
Oʻzbekcha/ўзбекча
Vepsän kel’
Tiếng Việt
Volapük
Winaray
吴语
მარგალური
‫ייִדיש‬
Yorùbá
Zeêuws
中文
文言
Bân-lâm-gú
粵語

Hivatkozások szerkesztése

A lap utolsó módosítása: 2022. május 28., 06:44

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

Adatvédelmi irányelvek
A Wikipédiáról
Jogi nyilatkozat
Mobil nézet
Fejlesztők
Statisztikák
Sütinyilatkozat