BŰVÖS NÉGYZET

Készítette: Kevi Kiara Csenge

 ALBRECHT DÜRER

Dürer 1471. május 21-én született, idősebb Albrecht Dürer és Barbara Holper
harmadik gyermekeként. német festő, nyomdász és teoretikus volt a német
reneszánszban. A nürnbergi születésű Dürer a húszas éveiben alapozta meg hírnevét és
befolyását Európa-szerte kiváló minőségű fametszetnyomatainak köszönhetően.
Kapcsolatban állt korának legnagyobb olasz művészeivel, köztük Raphaellel,
Giovanni Bellinivel és Leonardo da Vincivel, és 1512-től I. Miksa császár pártfogolta.

Dürer hatalmas munkája magában foglalja a metszeteket, a későbbi nyomataiban

előnyben részesített technikáját, oltárképeit, portréit és önarcképeit, akvarelljeit és
könyveit. A fametszetsorozat gótikusabb, mint a többi munkája. Jól ismert metszetei
közé tartozik a három Meisterstiche (mesternyomat) Lovag, a Halál és az ördög
(1513), Szent Jeromos a Tanulmányában (1514) és I. Melencolia (1514). Akvarelljei az
egyik első európai tájképfestőként jelölik meg, míg fametszetei forradalmasították
ennek a közegnek a potenciálját.

Dürer klasszikus motívumok bevezetése az északi művészetbe az olasz művészekről

és német humanistákról szerzett ismeretei révén az északi reneszánsz egyik
legfontosabb alakjaként biztosította hírnevét. Ezt erősítik elméleti értekezései,
amelyek a matematika, a perspektíva és az ideális arányok alapelveit foglalják
magukban.
 Elméleti munkái:
Dürer geometriával kapcsolatos munkáját négy mérési könyvnek nevezik (Underweysung der Messung mit dem
Zirckel und Richtscheyt vagy Utasítások az iránytűvel és vonalzóval történő méréshez).

1. Az első könyv a lineáris geometriára összpontosít. Dürer geometriai konstrukciói közé tartoznak a helice-ek, a
konchoidok és az epicikloidok.  Apolloniusra és Johannes Werner 1522-es "Libellus super viginti duobus
elementis conicis"-jára is támaszkodik.

2. A második könyv kétdimenziós geometriára, azaz szabályos sokszögek felépítésére tér át. Itt Dürer Ptolemaiosz
módszereit részesíti előnyben Euklideszszel szemben.

3. A harmadik könyv ezeket a geometriaelveket alkalmazza az építészetre, a mérnöki munkára és a tipográfiára. Az

építészetben Dürer Vitruviust idézi, de kidolgozza saját klasszikus terveit és oszlopait. A tipográfiában Dürer
a latin ábécé geometriai felépítését ábrázolja, az olasz precedensre támaszkodva. A gótikus ábécé felépítése
azonban egy teljesen más moduláris rendszeren alapul.

4. A negyedik könyv az első és a második előrehaladását háromdimenziós formákra való áttéréssel és

a poliéder építésével fejezi be. Itt Dürer az öt platóni szilárd anyagot, valamint hét arkhimédészi félig szabályos
szilárd anyagot, valamint több saját találmányát tárgyalja.
 A MÁGIKUS NÉGYZET EREDETE

• A bűvös négyzet egy matematikai játék. Eredete

egészen az ókorig vezethető vissza. Elképzelhető,
hogy ennél régebbi, csak bizonyítékokkal ez nem
támaszható alá. Egyes források szerint már Kr.e.
2200 körül elkészítették az első ilyen négyzetet
Kínában a Sárga-folyó partjánál. Egy teknős
páncéljára készített ábrán fekete és fehér láncba
szedett csomók egy 3×3-as négyzetet alkottak. Más
források az ismert Ji-csing című könyvet (A
változások könyve) említik lelőhelyként, amelyben
mágikus eljárások, és jóslatok találhatóak. Ez a
könyv pedig a kutatók szerint Kr. e. 1100 táján
született. E forrás szerint is egy teknősbéka
páncélján szerepelt nyolc trigram, de ez nem a
bűvös négyzet, hanem jósláshoz használták.
 DÜRER ÉS A BŰVÖS NÉGYZET

• Albrecht Dürer ugyan Nürnbergben született, de a

család a Gyula melletti Ajtósról származik.
Nevüket is ennek megfelelően használták: Ajtósi
Dürer.
• Dürer kora Németországának egyik legismertebb,
leghíresebb festője volt, műveinek jelentős részét
oltárképek, vallásos témájú festmények alkotják.
Mindezek számos rézkarcot, könyvillusztrációt,
portrét és önarcképet készített.
• 1514-ben alkotta meg a Melankólia című
rézmetszetét.
• A kép központi helyén egy a matematikát, és a
műszaki életet megszemélyesítő szimbolikus alak
látható.
DÜRER ÉS A BŰVÖS
NÉGYZET

Az alak fölött a jobb felső sarokban

látható a mágikus négyzet, sokak
szerint ez a matematika allegóriája. Ha
az utolsó sorban a középen látható két
számot összeolvassuk, akkor éppen a
mű keletkezésének évszámát, 1514-et
kapunk.
 DÜRER ÉS A BŰVÖS
NÉGYZET
Dürer bűvös négyzetének mezőin a számok 1-
től tizenhatig találhatóak meg. A négyzet
soraiban, oszlopaiban és átlóiban a számok
összege 34. A harmincnégyes szám összesen
18 féle összeadás eredménye lehet. Így a négy
sarokmező és a négy, középen elhelyezkedő
szám összege is 34. A négyzetet függőleges és
vízszintes középvonala négy darab 2x2-es
négyzetre vágja szét, ezek mindegyikében is
34 a számok összege, de ugyanannyi a
középen elhelyezkedő 2x2-es négyzetben is.
Ha lóugrásban megyünk végig a négyzeten,
több olyan út is található, amelynek a során az
érintett számok összege 34.
Alsó és felső sorában a számok négyzeteinek
összege is egyenlő, és ugyanez áll a két szélső
oszlop számaira is.
AZ ÖSSZEG 34!!!
AZ ÖSSZEG 34!!!
AZ ÖSSZEG 34!!!
 A BŰVÖS NÉGYZET, MINT TALIZMÁN?

• A sikert hozó mágikus ábrák közül az egyik az un. Jupiter talizmán, vagy Jupiter
pecsét. Az okkultizmus hívői a lent olvasható módon azonosítják a bűvös
négyzetet és a talizmánt.
• " Sigillum Iovis, azaz Jupiter pecsétje, amulettje.
• Albrecht Dürer egyik leghíresebb, a Melankólia I című rézmetszetén látható ez a
bűvös négyzet. Henricus Cornelius Agrippa von Nettesheim Titkos bölcselet című
munkájában írja le a hét – asztrológiai – bolygó (3- Szaturnusz, 4- Jupiter, 5-
Mars, 6- Nap, 7- Vénusz, 8- Merkúr, 9- Hold) és a mágikus négyzetek kapcsolatát.
A bolygók száma határozza meg az adott négyzet oldalának nagyságát; ez a
Jupiter-négyzet esetében 4x4=16, vagyis 16 szám kerül beírásra és ezek összege –
átlósan, függőlegesen, vízszintesen, körbe, sarkosan, csoportosítva – adja az
állandó 34-es számot. A számokat egy bizonyos logika alapján kell elhelyezni,
hogy a „kívánt” 34-es szám előjöjjön. Az így elkészített amulettek a viselőjét
meggyógyították, vagy a más, kapcsolódó bolygó tulajdonságai hatottak rá."
 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Albrecht_D%C3%BCrer_(fest%C5%91)
https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/tudomany/durer-es-a-buvos-negyzet
https://www.slideshare.net/bencsikistva/albrecht-durer-esabuvosnegyzet