Professional Documents
Culture Documents
3. Hogyha konkrétan nem is jelezte, de jelként tekinthető, hogy saját magát is lefestette.
Nem tudni minden személy kilétét, de szinte mindegyik emberhez hozzákapcsolható
egy-egy ókori vagy éppenséggel reneszánszbeli személyiség. És elfogadott tény, hogy
maga Raffaello is szerepel a freskón: a jobb oldalon, a képből kitekintő ifjú filozófus
alakjában.
8. Dan Perjovschi
10. Az amerikai kortárs művész, William Anastasi ajánlott fel 100 lejt annak, aki 10
percig folyamatosan tud beszélni vagy diktálni a "Pocket Gallery" című művében. A
mű egy zsebgaléria, amely egy kis tokba van zárva, és a felhasználók felkérik egy
meghatározott időre, hogy beszéljenek a műről, vagy bármilyen más témáról, amit
csak szeretnének. Az ajánlat célja, hogy az embereket arra ösztönözze, hogy többet
kommunikáljanak egymással, és hogy rámutasson arra, hogy az idő, amelyet a
beszélgetésre szánunk, egy értékes erőforrás, amelynek jelentős hatása lehet a
kapcsolatainkra és az életünkre.
11. Anselm Kiefer "Für Paul Celan" című installációja tartalmaz 100 tonna
napraforgómagot. A mű egy hatalmas, 12 méter magas, egyedi tervezésű acél tartókon
álló beton blokk, amelyet felülről szórtak be a magokkal. Az installáció Paul Celan, a
holokauszt utáni német irodalom egyik legnagyobb alakjának emlékére készült.
12. John Cage 4’33’’ című alkotása nem részekből áll, hanem egyetlen darabból, egy
zenekari műből áll. Az 1952-ben komponált művet általában úgy írják le, mint "négy
és fél perc csend", mivel a darabban a zenészek nem játszanak hangszereiken a mű
számított ideje alatt, azaz pontosan négy perc és harminchárom másodpercig
hallgatnak. A mű célja a figyelem középpontba állítása, és hogy felhívja a hallgatók
figyelmét a környezetükben lévő hangokra és zajokra. Cage alkotása a kortárs zene
egyik legismertebb és legmegosztóbb műve és hatása számos területre, beleértve a
művészetet, a filozófiát és a társadalomtudományokat is, kiterjedt.
13. A "Tánc és Zene" című festmény Henri Matisse egyik jelentős alkotása, és jelenleg a
Párizsi Kulturális Minisztérium tulajdonában van, a francia Nemzeti Modern
Művészeti Múzeumban (Musée National d'Art Moderne) őrzik.
14. Az amerikai művész, Laurie Anderson állította azt, hogy gép szeretne lenni. Anderson
híres multimédiás előadó és performance-művész, aki sokat foglalkozik a technológiai
fejlesztések hatásával az emberi életre és kultúrára. Az "O Superman" című 1981-ben
kiadott számában énekli, hogy "Hello, I am a machine" ("Helló, én egy gép vagyok"),
és később interjúiban is elmondta, hogy szeretne egy olyan gép lenni, amely képes
lenne minden emberi tapasztalatot átélni. Anderson munkássága számos területet érint,
beleértve a zenét, a videót, a performanszokat és az installációkat is.
15. A Forrás a Philadelphia-i művészeti múzeumban található. A szóban forgó munka egy
porcelán piszoár volt, melynek hátuljára Duchamp titokzatos álnevet írt és elnevezte
Forrásnak. Mint egy zseni sakkmester alattomos lépése, úgy hatott a Forrás, mely a
képek és a jelentések párosítása által mutatott rá a művészeti világ érzékenységére.
16. Jeff Koons amerikai művész több szobrát is elkészíttette külső szakértők és műhelyek
segítségével. Az egyik ilyen szobor a "Balloon Dog", vagyis a Lufikutyája, amelyet
nem saját kezűleg készített el. A szobor öt változata készült el különböző színekben,
és mindegyikük acélból készült, majd polírozott felületet kapott.
17. Az amerikai művész, Edward Hopper "New York Movie" című festményén láthatunk
két verekedő látogatót egy múzeumban.
19. Az Ofélia John Everett Millais brit festő 1851–1852 során festett képe. A festményt
Shakespeare Hamlet, dán királyfi című tragédiájának szereplőjét, Oféliát ábrázolja.
20. Az amerikai művész, Richard Prince állította ki saját neve alatt az Instagramról
leszedett fényképeket. A 2014-es "New Portraits" című kiállításának anyagát
nagyrészt az Instagramról gyűjtötte össze, és olyan fotókat válogatott össze,
amelyeken fiatal nők szerepelnek, akiknek a képeit ő maga kommentálta. Prince a
fotókat kiállította, néhány esetben pedig a saját aláírásával ellátva eladta őket.
25. Az utcaművész, aki a házak vakolatába vési munkáit, Alexandre Farto, művésznevén
Vhils. Vhils portugál származású, és munkái között a városi tájképek, portrék és
absztrakt alkotások találhatók, amelyeket különböző technikákkal hoz létre. Az egyik
jellegzetes stílusa a "scratching the surface" (felületi karcolás), amelynek során
vésővel, fúróval és más eszközökkel dolgozza fel a városi környezetet, hogy
létrehozzon különféle textúrákat és mintákat. A munkái általában a környezetükre
utalnak, és sokszor az adott hely történelméhez vagy kulturális örökségéhez
kapcsolódnak.
26. Az épület spanyol elnevezése Quinta del Sordo, vagyis A süket háza volt, ami azonban
nem Goyára, hanem annak előző tulajdonosára utalt. Goya 1820-ban ennek a háznak a
falára festette meg az ún. „fekete festményeket”, szám szerint tizennégyet, amelyekből
hét a földszinten, hét pedig az emeleten kapott helyet.
27. A művész, aki ajándékozott egy csokor tulipánt Párizsnak, az Jeff Koons volt. A
"Tulips" (Tulipánok) című installációja 2000-ben készült el, és egy 5 méter magas
csokor tulipánból állt, amelyek acélból készültek, és különböző színekben pompáztak.
29. Chagall – A város felett Ezen a képen a művész egy párt ábrázolt, egy férfit és egy
nőt, akik átölelve repülnek át egy kis tartományi város felett. E két ember képein a
néző pontosan látja magát a művészt és a menyasszonyát.
30. „Hová megyünk ma este táncolni?” című installáció a nyolcvanas évek hedonizmusát
és politikai korrupcióját reprezentálta. Sara Goldschmied és Eleonora Chiari milánói
művészek alkották. Cigarettacsikkekből, üres palackokból, papírszalagokból,
konfettiből, eldobott cipőkből és ruházatból állt, amiket végül a túlságosan buzgó
takarítók szépen elpucoltak.
31. Rodin-hez szólnak a szavak, mivel Brâncuşi a művész műhelyében töltött időt a
terméketlenséghez hasonlítja.
32. Két évvel Caravaggio Máltára érkezése után, 1608. július 14-én felvették a Rendbe,
mint a Magisztrális Engedelmesség Lovagját.
33. Lautrec készítette a plakátokat, 31 művével a modern plakátművészet egyik
megalapozója lett. Az elsőt 1891-ben készítette Moulin Rouge - La Goulue címmel,
ezen La Goulue, a mulató híres kánkán-táncosnője látható, aki számos további
alkotásának is modellje volt. Képein a figurák lelki alkatát is bemutatta, ehhez az
ideális kifejezőeszközt a litográfiában találta meg.