Kora modern kori csillagászat

Johannes Kepler
(1571-1630)
A Világ Harmóniája
 Rövid életrajz:
● Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság)
●Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni
a hatását)
● Iskola: Tübingeni egyetem (matematika, csillagászat)
● Grazi egyetem: Matematika tanítás
 Munkássága:
● 1602-ben udvari csillagásszá nevezik ki
1609-ben megjelenik az Astronomia nova melyben
●

megfogalmazza a bolygók mozgásáról szóló első és

második törvényét
●1611-ben a Dioptrice című munkájában megadja a
törés törvényét kis szögek esetén, valamint leírja
Galilei és a Kepler -féle távcső elméleti működését
●1619-ben a Világ harmóniája című művében
fogalmazza meg a bolygómozgásra vonatkozó
harmadik törvényét
 Kepler törvények előzményei
●Tycho de Brahe termékeny munkássága 1601-ben
hirtelen végeszakadt halálos ágyán ifjabb munkatársát
kérte meg, hogy fejezze be az általa elkezdett munkát,
és az általa összegyűjtött adatok alapján pontosítsa és
dolgozza ki a bolygó mozgások elméletét.
●Kepler híve volt a Kopernikuszi napközéppontú
rendszernek és ez alapján kereste az égitestek
elrendeződésének egyetemes elméletét, a titkos
harmóniát.
 Kepler törvények előzményei
●Tycho de Brahe termékeny munkássága 1601-ben
hirtelen végeszakadt halálos ágyán ifjabb munkatársát
kérte meg, hogy fejezze be az általa elkezdett munkát,
és az általa összegyűjtött adatok alapján pontosítsa és
dolgozza ki a bolygó mozgások elméletét.
●Kepler híve volt a Kopernikuszi napközéppontú
rendszernek és ez alapján kereste az égitestek
elrendeződésének egyetemes elméletét, a titkos
harmóniát.
 A Kepleri látásmód
●Első művében a Mysterium Cosmographicum-ban már
felvetődik a bolygórendszer felépítésének problémája.
●A műben Kepler kiáll Kopernikusz meglátásai mellett
(a ptolemaioszi rendszer magyarázat nélkül maradó
belső összefüggéseire hivatkozik)
●Utal a bolygók epicikluson való keringésére és a
Föld-Nap tengely iránya közti összefüggésre valamint
arra hogy a Napnak és a Holdnak nincs epiciklusa.
Ptolemaiosz nem ad ezekre a kérdésekre magyarázatot
amíg Kopernikusz világosan megfogalmazza érveit.
 A Kepleri látásmód
●Nem adja fel a Kopernikuszi reális szférák elméletét
hanem égi szférákat kapcsol hozzá és ezeknek az
összefüggését „házasodását” öt geometriai elemmel
hozza kapcsolatba:
● 1:Kocka
● 2:Tetraéder
● 3:Dodekaéder
● 4:Ikozaéder
● 5:Oktaéder
 A Kepleri látásmód
●Vizsgálja a bolygók keringési idejét és a Nappal való
távolságukkal hozza összefüggésbe
●Ennek eredményeképp megfogalmaza hipotézisét
miszerint (Kopernikusszal ellentétben aki a bolygók
mozgását a föld mozgásának következményeként
értelmezte) a bolygók mozgásának kiváltó oka egy
olyan erő amelynek forrása a Nap.
●Ez a hipotézis vezet majd az elméletig, miszerint
feltételezhetjük, hogy ha a bolygók mozgásának
erőforrása a Nap akkor Nap közelben a bolygók
gyorsabban keringenek.
 A Kepleri látásmód
●Nem csak a bolygómozgások megértésének titkát tűzte
ki céljául hanem egy olyan harmonikus törvény
megalkotását melynek segítségével egyetlen pálya
adatainak ismeretében az egész bolygó rendszer
leírható (lásd öt geometriai test és ezek rokonságai)
●A Naptól való távolságot nem sikerült egyetlen
világtörvényből levezetni DE a keringési idők és a Nap
távolságának matematikai összefüggését megtalálta:
●A közepes Naptávolságok köbei úgy aránylanak
egymáshoz mint a keringési idők négyzetei.
 Kepler Törvények
●I. Törvénye: Naprendszerünkben minden bolygó egy-
egy ellipszispályán mozog a Nap körül. Az ellipszisek
középpontjában a Nap található.
●II. Törvénye: A Naptól egy bolygóhoz húzott
vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol.
●III. Törvénye: Az ellipszispályán keringő bolgyó
gyorsabban halad a Naphoz közelebb, mint pályájának
Naptól távolabbi részén. A naptól távolabb eső bolygók
keringési ideje hosszabb mint a Naphoz közelebbieké.
 A Világ Harmóniája
● „ Homo Sapiens dominabitur astris” ( Arisztotelész)
●A bölcs gondolkodó ember akin a csillagok
uralkodnak
●Talán ezt a mondatot úgy értelmezhetnénk, hogy
összhang van a harmónia, a világmindenség és az
ember sorsa, az emberi értelem között
● Kepler műve leírható ezzel az idézettel.
● Kicsit irodalmi szempontból nézve:
● Idealista módon fogalmaz.
 A Világ Harmóniája
● Fejezetekre bontja:
● 1: Az öt hagyományos geometriai test
● 2: Ezek rokonsága, kapcsolata
● 3: Csillagászatilag szükséges spekuláció
 A Világ Harmóniája
●Az antik asztronómia, filozófia és maga a tudomány
nagyon szorosan összefüggött az esztétikával vagy a
zeneelméletnek is nevezhető gondolati rendszerrel is.
●Az ókori kelet valamint a görög kultúra is a
gyermekek nevelését kettő fontos gyakorlat köré
építette:
● 1: Testmozgás
● 2: Zene
 A Világ Harmóniája
●Tehát a tudomány és a zene kapcsolata nagyon szoros
volt.
●Macrobius Cicero és Platón nyomán foglalta össze a
„szférák zenéje” elgondolást.
●Már az Antikvitásban is mitológiai szerepe van a
szféráknak ( 9 múzsa története)
Nem csoda, hogy Kepler a Világ Harmóniája című
●

művében négy alaphanggal írja le a világot:

● 1: Szoprán
● 2: Alt
 A Világ harmóniája
●Nem az a hangsúlyos hogy a zenei rendszernek
csillagászati azonosítása van hanem az, hogy a Kepleri
világkép alapvetően akár egy zenei alapot is jelenthet.
●Véleményem szerint a korszak nem bontható le
egyszerűen Tudományos és nem tudományos ( Vallás,
erkölcs, művészet, filozófia) részre hanem szoros
kapcsolatban állnak egymással. Ebből a szempontból a
meglátásom elég externalista.
 A Világ Harmóniája
●A Világ harmóniájának harmadik könyve egy 16
fejezetből álló „zeneelméleti” tárgyalás.
●Egyszóval a mítoszokban megjelenő régi világkép
összekapcsolja a zenei rendező elvet a világ
harmóniájával .
Paul Hindemith 1951-ben ötfelvonásos is komponált
●

Die Harmonie der Welt címmel Kepler életművéről.

● A kozmosz harmoniája így zenei motívummá is vált.