ÓRAVÁZLAT (a 6. osztály, 55.

órájához)

A tanítás ideje Osztály 6 Óra

Tantárgy Földrajz
Témakör Hidroszféra – Vízburok
Tanítási anyag A felszín alatti vizek
Az óra típusa Kombinált
Az óra célja
nevelési cél
Nevelni a gyerekekben a természet tiszteletét.
képzési cél
Logikus gondolkodásra való nevelés.
oktatási cél
Megismertetni a gyerekekkel a felszín alatti vizek fogalmát és
jellentőségét.
Taneszközök Tankönyv, atlasz, falitérkép

Az óra menete

I. SZERVEZÉS
A tanulók üdvözlése. A felszerelési tárgyak meglétének az ellenörzése. Az osztálynapló
bejegyzése.
II. SZÁMONKÉRÉS
1. Hol keletkeznek gleccserek: a hóhatár alatt vagy a fölött? Melyik eljegesedés terjedt ki
nagyobb területre, a régi vagy a mai?
2. Miben különbözik a gleccser a jégtől?
3. Hogyan, a víz mely tulajdonságainak köszönhetően változtatja meg az örök fagy a
domborzatot?
4. Vannak-e gleccserek azon a vidéken, ahol laktok? Minek kell megváltoznia ahhoz, hogy
gleccserek képződjenek vagy eltűnjenek?
III. ÉRTÉKELÉS
A tanulók feleletének az értékelése.
IV. ÚJ ANYAG ÁTADÁSA
Téma: A felszín alatti vizek
Föld alatti vizek a földkéregben. Föld alatti vízkészletek létrejöttéhez két alapvető feltétel
szükséges: megfelelő mennyiségű légköri csapadék és vizet áteresztő kőzetréteg megléte a vízzáró
kőzetréteg fölött.
A vízáteresztő kőzetek, például a homok és kavics, könnyen áteresztik a vizet. A vízzáró vagy
nem vízáteresztő kőzetek – agyag, gránit – nem engedik át magukon a vizet.
Kultúrföldrajz
Bibliai csoda. A Bibliából megtudhatjuk, hogy miként fakasztott vizet Mózes a pusztában
kősziklából szomjazó népe számára. Botjával rásújtott a Hóreb-hegy lábánál egy sziklára,
s abból forrásvíz fakadt. Ebben a történetben sűrítve benne van az, hogy a nomád népek
ismerték a felszín alatti vizek titkát. Ismeretes, hogy a hegyek lábánál a laza homok- vagy
mészkötakaró alatt rendszerint felgyülemlik az esővíz. A szomjat oltó víz megszerzéséhez
elegendő áttörni ezt a réteget.
A felszín alatti vizek különböző mélységekben találhatók a földkéregben. A rétegződési
viszonyok szerint megkülönböztetnek felszínhez közeli vagy freatikus vizet, talajvizet és rétegvizet.
A földfelszínhez legközelebbi freatikus víz nem egyenletes eloszlású. Periodikusan gyülemlik fel a
légköri csapadék leszivárgása következtében, majd elpárolog és eltűnik. A talajvíz állandó föld
alatti víz, települése a felszín alatti első vízzáró rétegen található. A két vízzáró réteg között
található a rétegvízzé kőzetrétegek települése különböző. Egyes helyeken vízszintesen húzódnak,
másutt meggörbülnek. Ugyanilyen a víz alatti vizek települése is. Ha a vízzáró kőzetek valamelyik
oldalra lejtenek, akkor a víz is arra folyik, de kisebb szögben. A hullámos domborzat következtében

–1–
a talajvíz különböző irányokba áramlik. A víz mindig a magasabb helyről az alacsonyabb felé
folyik. Ilyenkor a felszín alatti víz gyakran csendes forrás vagy zajos gejzír formájában tör a
felszínre. Néha a föld alatti víz valóságos föld alatti folyókat vagy tavakat alkot (166. ábra).
A kőzetek bizonyos települési viszonyai közepette a rétegvízre nagy nyomás nehezedik. Ha
ezeket a rétegeket átfúrják, akkor a víz sugárban tör a felszínre. Ezt artézi víznek nevezzük.
A kőzeteken átszivárogva a felszín alatti vizek különböző sókkal és gázokkal telítődnek.
Ennek köszönhetően gyógyító tulajdonságokra tesznek szert Az ilyen vizet ásványvíznek nevezzük.
Az ásványvíz forrásokból bukik a felszínre.
Különleges felszín alatti víz a termálvíz (görögül a „termál” meleget jelent). Termálvíz
leggyakrabban vulkáni övezetekben fordul elő. A termálvizet a világ különböző országaiban régóta
sikeresen alkalmazzák gazdasági célokra.
Meglepő objektumok és jelenségek
Saját erőből tör a felszínre. A világ legnagyobb artézi kútját Észak-Afrikában, egy
algériai oázisban fúrták. Ebből 63 méter mélyről napi 4 ezer vödör vizet nyernek. Az
artézi elnevezés a francia Artois grófság nevéből származik. Ott régóta hasznosítják az
artézi vizet.
Állatfürdők. Japánban számtalan gyógyhatású ásványvízforrás található. Ezeket először az
állatok fedezték fel. Belefeküdtek a meleg vizükbe, hogy gyorsabban gyógyuljanak a sebeik. Ma is
vannak távoli, lakatlan vidékeken olyan források, amelyekben vadállatok fürdenek. A szigetország
északi részén, különösen hideg teleken a vadon élő állatok az emberekkel osztoznak a hévízforrások
melegének felhasználásában.
Ablak Ukrajnára
A hazai föld melege. A termálvizek távlati hasznosítását tekintve Ukrajnában
legígéretesebbek a Krím Autonóm Köztársaságban, Harkiv és Poltava megyékben,
valamint a Kárpát-melléken és Kárpátalján található hévízforrások. Az „ukrán”
termálvizek 3000 méter mélységig találhatók, hőmérsékletük 100–120 °C.
A felszín alatti vizek, a felszíni vizekhez hasonlóan, nagy munkát végeznek. Azonban ennek
az eredménye nem mindig látható a Föld felszínén. A föld alatti vizek romboló tevékenységének
megnyilvánulása a földcsuszamlás. Így nevezik a vízzel telített, mozgó földtömegeket, amelyek a
vízzáró kőzeteken csúsznak. A földcsuszamlások nagyon veszélyesek, mert lakóépületeket, utakat,
létesítményeket dönthetnek romba (167. ábra).
A föld alatti vizek természetesen leginkább a felszín alatt fejtik ki tevékenységüket. Itt egész
„városokat” – barlangokat, barlangrendszereket – alakítanak ki, olykor érdekes alakzatokat képezve
(168. ábra).
V. BEGYAKORLÁS
1. A világhírű csehországi fürdőváros, Karlovy Vary gyógyhatású termálvizeinek köszönheti
ismertségét. Ezekről van elnevezve maga a város is, mivel a „var” azt jelenti: forró víz. Mi a
termálforrás? Hogyan keletkezik?
2. Ázsia és Afrika sok országában vannak föld alatti öntözőcsatornák, amelyek rendeltetése a
talajvizek felszínre juttatása. Talajvíznek tekinthető-e minden felszín alatti víz?
3. Hol összpontosulnak a felszín alatti vízkészletek? Bizonyítsátok be, hogy a föld alatti vizek
lehetnek hasznosak és károsak!
4. Hogyan hasznosítják vidéketeken a föld alatti vizeket?
VI. ÖSSZEFOGLALÁS
A felszín alatti vizek a földkéreg rétegeiben helyezkednek el.
Települési jellegük szerint megkülönböztetnek freatikus vizeket, talajvizeket és rétegvizeket.
Összetételüket tekintve léteznek egyszerű felszín alatti vizeket és felszín alatti ásványvizeket,
a hőmérséklet alapján megkülönböztetnek hideg felszín alatti vizeket és termálvizeket.
VII. HÁZI FELADAT
Olvassátok el és tanuljátok meg a tankönyvben az 55. paragrafust, a 184–187. oldalakon.

–2–