ÓRAVÁZLAT a 53.

órához
A tanítás ideje 2015. március 31. Osztály 6 Óra 4
Tantárgy Földrajz
Témakör Hidroszféra – Vízburok
Tanítási anyag Lápok – Болота
Az óra típusa Kombinált
Az óra célja
nevelési cél Nevelni a gyerekekben a természet tiszteletét.
képzési cél Logikus gondolkodásra való nevelés.
oktatási cél Megismertetni a gyerekekkel a lápok keletkezésével és természetben
betöltött szerepével.
Taneszközök Tankönyv, atlasz, falitérkép
Az óra menete
I. SZERVEZÉS
A tanulók üdvözlése. A felszerelési tárgyak meglétének az ellenőrzése. Az osztálynapló
bejegyzése.
II. SZÁMONKÉRÉS
1. Mit nevezünk tónak?
2. Milyen feltételre van szükség a létrejöttéhez?
3. Miben különbözik a tó a tengertől?
3. Hogyan képződnek a tómedencék?
4. Miért válik sóssá a lefolyástalan tó vize?
III. ÉRTÉKELÉS
A tanulók feleletének az értékelése.
IV. ÚJ ANYAG ÁTADÁSA
Lápok – Болота

A LÁPOK KÉPZŐDÉSE
A láp a földfelszín állandó vízhatásnak kitett, rendkívül nedves területe. A víz nem folyik
benne, hanem áll. A lápon nedvességkedvelő növények nőnek. Ezek részben elbomlott
maradványaiból képződik a tőzeg.
Lápok kialakulhatnak annak következtében is, hogy a növényzet benövi a tavakat. Kezdetben
a tó fenekére lerakódik a patakok, folyók által odahordott homok, agyag, iszap. Halmozódásukkal
fokozatosan feltöltik a tómedencét. A tó elsekélyesedik, területe csökken. A sekély vízben sás, nád,
gyékény kezd nőni. Idővel a növények elterjednek a tó egészén. Amikor elhalnak, a maradványaik
lerakódnak a fenékre. Folyamatosan halmozódva mind tömörebb réteget alkotnak, és tőzeggé
alakulnak. A tó helyén láp jön létre (233. ábra). A lápképződés másik módja a szárazföld
túlvizesedése a felszíni vizek kis mélysége miatt.
A lápok a szárazföld közel 5%-át foglalják el. Szinte mindenütt előfordulnak, a sivatagokat
leszámítva. Az északi félteke láposabb. Legtöbb láp a szubarktikus övben, a túl nedves és
örökfagyos területeken található, ahol a megfagyott réteg miatt a víz nem tud leszivárogni a talajba.
Sok láp található a mérsékelt és egyenlítői öv erdeiben.
LÁPTÍPUSOK
A táplálást tekintve megkülönböztetnek fellápot és síklápot (235. ábra).
A fellápok a vizet felülről kapják a csapadékokkal. Ezek rendszerint magasabban fekvő
területeken, sokszor vízválasztókon terülnek el, ezért nevezik őket fellápoknak. A lápokon moha,
tőzegáfonya, gyapjúsás nő. A moha a láp közepén jobban nő, mint a szélein, ezért ott domború,
zsombékos a felület.

–1–
 A síklápok a vizet zömmel alulról kapják, a talajvíz és felszíni vízfolyások formájában. A
síklápok folyók árterében és egykori tavak helyén alakulnak ki. A talajvizek viszonylag gazdagok
ásványi sókban, ezért az ilyen lápoknak változatosabb a növényzete, amely mohákból, sásból,
nádból, zsurlóból áll. Fák is – nyír, éger – előfordulnak rajta. Sok síkláp található Ukrajna északi
részén, Polisszjában.
A LÁPOK HASZNOSSÁGA
Nagyon régen a lápokat a gonosz jelképének tartották mind közvetlen, mind közvetett
értelemben. Mivel nagy területeket foglaltak el, akadályozták a mezőgazdaság fejlődését az adott
térségben.
Azonban a kellemetlen benyomások és képzetek ellenére ezeknek a helyeknek, mint a
természet bármely részének, megvan a maguk szépsége és fontossága. A természetben nagyon
hasznosak. A lápokban a két őselem – a víz és a föld – egyesül. Szivacsként szívják magukba a
vizet. Felhalmozzák azt, és ezáltal fenntartják a tavak, kutak vízszintjét. A lápok bonyolult,
természetes szűrőket használó természeti laboratóriumokra emlékeztetnek. A zavaros lápokból
tiszta víz folyik ki, belőlük patakok, folyók erednek. A lápok csökkentik a környező területek
aszálynak való kitettségét.
A lápok valóságos édent jelentenek a sajátságos lápi növények és állatok számára. Bogyós és
gyógynövények (vörös áfonya, hamvas áfonya, tőzegáfonya, molyűző) nőnek rajtuk. Értékes
prémes állatok – hódok, pézsmapocok, nutria – élnek, sokféle madár – darvak, gémek, récék,
gólyatöcsök – fészkelnek a lápos területeken. A lápokban értékes anyag, tőzeg képződik, amelynek
a felhasználása igen széles körű. Elsősorban tüzelőanyagként hasznosítják. Vegyi úton a tőzegből
trágyákat, festékeket, gyógyszereket állítanak elő. Hosszú időn át az ember a lápok lecsapolására
törekedett. Azonban ez sokszor káros következményekhez vezetett: csökkent a felszín alatti vizek
szintje, homokviharok alakultak ki, eltűntek a lápi növények és állatok, megszűnt a tőzegképződés.
A lápok lecsapolása és területük mezőgazdasági növények termesztésére való felhasználása nem
mindig bizonyult hasznosnak.
V. BEGYAKORLÁS
1. Hogyan képződnek a lápok?
2. Bolygónk mely részén képződött sok láp?
3. Hogyan különböztetik meg a lápokat táplálásuk és növényzetük alapján?
4. Miért hasznosak a lápok?
6. Szükség van-e mindenütt a lecsapolásukra?
VI. ÖSSZEFOGLALÁS
A láp a földfelszín állandó vízhatásnak kitett, túl nedves része, nedvességkedvelő
növényzettel, amelynek az elhalása révén tőzeg képződik.
A táplálástól függően megkülönböztetnek fellápokat és síklápokat.
VII. HÁZI FELADAT
Olvassátok el és tanuljátok meg a tankönyvben az paragrafust.

–2–