9.

Belvizek lecsapolása, drénezés

A drénezés esetei
Talajdegradációs folyamatok
Az erózió elleni védelem

Dr. Burucs Zoltán

egyetemi docens
PE Georgikon Kar
Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék
Drénezés esetei
Drénezés: káros víztöbbletek levezetése talajokba helyezett,
perforált falú csővezetékek segítségével

TALAJCSÖVEZÉS

Talajvizes modell Kötött talajú modell

Gyökérzóna
Talajvízszint nedvességtartalmának
szabályozása optimalizálása
Hefop 3.3.1.
A drénezést megelőző vizsgálatok
Talajvizsgálatok:
•helyszíni vizsgálatok
•laboratóriumi vizsgálatok
•talajkémiai vizsgálatok
•talajfizikai vizsgálatok
Vízforgalmi vizsgálatok:
•talajvíz mélysége, vízjárása
•talajok víznyelő képessége,
vízkapacitása
•pF görbe meghatározása
•áteresztőképességi vizsgálat
Talajmechanikai vizsgálatok
1. A víztartalom meghatározása
2. A finomszemcséjű talajok térfogatsűrűségének
meghatározása
3. A szemcsék sűrűségének meghatározása.
Piknométer-módszer
4. A szemeloszlás meghatározása
5. Kompressziós vizsgálat lépcsőzetes terheléssel
6. Ejtőkúpos vizsgálat
7. Finomszemcsés talajok egyirányú nyomóvizsgálata
8. Konszolidálatlan, drénezetlen triaxiális vizsgálat
9. Konszolidált triaxiális nyomóvizsgálat telített
talajokon
10. Közvetlen nyíróvizsgálat
Drénezés alkalmazhatósága

Rossz vízgazdálkodású, mély fekvésű, nagy nedvességtartalmú

talajok vízháztartásának szabályozása

Sós, szikes talajok átmosása

Másodlagos szikesedés megakadályozása (öntözött területek)

Felszíni vízelvezető művek kiváltása

Környezetvédelmi feladatok (pl. szűrőmezők szennyvizek

hasznosítására)

Települések belterületének vízszint szabályozása

Hefop 3.3.1.
A drénezésre váró területek

Kötött, pszeudoglejes barna erdőtalajok 240000ha

Kötött öntéstalajok 160000 ha

Szikes szolonyecek, sós réti talajok 820000 ha

Szikes szoloncsákok, mélyben sós talajok 48000 ha

Szerves talajok 98000 ha

Mindösszesen 1360000 ha

Hefop 3.3.1.
A drénezésre váró területek

Hefop 3.3.1.
Levezető rendszerek kiépítettsége

A Magyarországon mintegy 42.000 km síkvidéki belvízcsatorna létesült, az alábbi

megoszlásban:

Vízügyi igazgatóságokhoz tartozó kizárólagos állami mű

(főművek, főbefogadók) 8.100 km (19%)

FM felügyelete alá tartozó forgalomképes állami csatorna 19.600 km (46%)

( vízgazdálkodási társulatok által kezelt művek kb. 95-98 %-a)

Önkormányzati tulajdonba került volt üzemi csatornahálózat

és a magántulajdonú csatornák 14.300 km (35%)

Mindösszesen: 42.000 km (100%)

Hefop 3.3.1.
Feladatok megoszlása
•A drén-rendszerek és belvízcsatornák kiépítése állami feladat, mivel magas költségeiket
a termelők nem képesek finanszírozni.
•A vízgazdálkodási társulatok által kezelt forgalomképes állami tulajdonú belvízcsatornák
fenntartása és működtetése állami feladat.
•A működtetést az állam a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény rendelkezése
szerint vízgazdálkodási társulatok útján látja el.
•A belvízcsatorna hálózat akkor működik jól, ha elegendő forrás áll rendelkezésre ahhoz,
hogy a vízi társulatok az évi fenntartási feladatokat időben el tudják végezni.
•A vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkező termelői tulajdonban lévő belvízvédelmi
művek fenntartása, üzemeltetése a termelők feladata.
•A termelő, földhasználó, illetve tulajdonos rendelkezik a földjére érkező csapadékkal
élvezi hasznát ha az kedvező mennyiségű és eloszlású és sajnos látja kárát, ha akár a
felszínen, akár a felszín alatt az optimálisnál több a víz.
•A termőföldön keletkező káros vizek elvezetése a termelő feladata.
Hefop 3.3.1.
Előkészületek

http://sgforum.hu/listazas.php3?id=1231951985&order=reverse&index=16&azonosito=kmoforu
m
Hidrológiai alapok
Helyszíni vizsgálatok
•Drénhatás: kedvező változás a hidrológiai folyamatokban, amiért
tulajdonképpen drénezünk!
•Talaj vízháztartás
•talajvízszint
•talajvízjárás
•talajnedvesség zónája
•A beszivárgási folyamat VKsz meghat.
•intenzitás Víznyelő képesség
•Horton-egyenlet Vízáteresztő képesség
•Párolgás Szivárgási tényező
•evaporáció
•evapo-transzspiráció
•Lefolyás
•felszíni lefolyás
•mederbeli lefolyás Hefop 3.3.1.
Agrotechnikai alapok

Növények
•vízigény, víztűrő képesség
•szántóföldi vízkapacitás
•tápanyag szükséglet
•szárazságtűrés
Talajművelés
•forgatás, lazítás,
•vetőágy készítés,
•tömörítés,
Vetés
•vetésidő
•vetésmélység
•tőszám
Trágyázás, műtrágyázás
Növényvédelem
•vegyszerezés
•mechanikai gyomirtás
http://www.greenpon.sk/drencso-tisztitok/aft100-drenfekteto-gep&lang=hu
Agrotechnikai alapok (folyt.)

Növények víztűrő képessége:

•A talajvíz kibukkanása miatt felszíni vizek képződnek, miközben

a talaj kétfázisúvá válik, kiszorul belőle a levegő (belvíz)
•Víz:levegő arány eltolódik a víz javára (növény befullad,
elpusztul)
•Víztűrő képesség: mennyi ideig képes a növény egyedpusztulás
nélkül elviselni a fulladáspont körüli állapotot?
•Függ: fajtól, fajtától, fejlettségtől, növény magasságától,
vízborítás magasságától, lég- és vízhőmérséklettől.
 Vízborítás időtartama

•A mezőgazdasági kultúrák 1-2 hét vízborítást tolerálnak

•A belvizes időszak hosszát maximum 15 napra kellene lerövidíteni az egyes öblözetekben.
•A gyakorlatban „belvizes” években helyenként a 3 hetet is meghaladja a vízborítás.
•A belvízmentesítés a levezető rendszernek és a szivattyú kapacitásnak a függvénye
•A levezető rendszer folyamatos karbantartást igényel
•A szivattyú kapacitást az amortizációnál nagyobb mértékben kellene pótolni, és fejleszteni

www.kgsystem.sk
 A drénezés előnyei és hátrányai

Előnyei:
•kisebb lesz a belvíz kialakulásának kockázata,
•javul a talaj vízbefogadó és vízáteresztő képessége,,
•a talajmunkák optimális időben végezhetők,
•javul a növények tápanyaggazdálkodása,
•káros sók mosódnak ki a talajból,
•Fokozódik a talajok mikrobiális tevékenysége
Hátrányai:
•magas beruházási költsége miatt állami
beruházásban valósulhat meg
•műtrágyák hatóanyagai is kimosódhatnak
•természetidegen anyag kerül általa a talajba (bár
nem bomlékony)
•a dréncsövek közvetlen közelében kiszáradhat a
talaj
http://www.greenpon.sk/drencso-tisztitok/aft100-drenfekteto-gep&lang=hu
A dréncsövek tulajdonságai

•Kezdetben égetett agyag csövekből állították

össze
•Ma felcsévélhető perforált falú gégecső (PE,
PP, PVC műanyagokból)
•Névleges átmérőjük (NA): 50, 65, 80, 100,
125, 160 és 200 mm.
•Hosszuk: 1,5*L és 200-300 m közötti
•Gyűjtők hossza nincs limitálva, 500m-ként
azonban aknákat kell beépíteni
•Szerelésük: karmantyúk,végelzárók, szűkítők,
elágaztató idomok, kifolyó idomok.
•Fektetési mélységük: 80-130 cm között
http://www.greenpon.sk/drencso-tisztitok/aft100-drenfekteto-gep&lang=hu
Szívótávolság meghatározása

Permanens
talajvizes modell
8k∙d∙h 4k∙h2
Hooghoudt képlettel: L=
q +
q

L: szívótávolság [m]
h: a depressziós görbe legmagasabb pontja szívók fölött [m]
q: elvezetési intenzitás [mm/nap]
d: egyenértékű rétegvastagság
k: a talaj vízvezető-képessége [m/nap]
Hefop 3.3.1.
Méretezési elvek

A szívó mértékadó vízhozama Qsz és a dréncső esése alapján

nomogrammok segítségével egyszerűen kiválasztható az optimális NA
paraméterrel rendelkező dréncső.
A gyűjtő vízhozamát a rá csatlakozó szívók vízhozamából számítjuk.
Ezután ugyanazzal a nomogrammal meghatározhatjuk Qgy gyűjtő
névleges átmérőjét (NA) is.

NA névleges csőátmérő [m ]
Q: a talajcső vízszállítása [m3/s]
i: talajcső esése [‰]

Hefop 3.3.1.
Kiegészítő eljárások

Szűrőzés:
•Adréncsövek névleges átmérőjét növelő, vagy a jobb vízáteresztést szolgáló
szűrők a hidraulikai, vagy hidrológiai szűrők.
•A dréncsövek élettartamát növelő szűrő típusok a védőszűrők.
•A vasas talajok dréncsöveit okkeresedés ellen kell védeni.

Mélylazítás: 50-80 cm mélyen, 60-80 cm sortávval

Vakond drénezés:
•Kötött talajokban alkalmazható drénezési eljárás.
•Lazító késre szerelt láncon csüngő golyót, vagy kúpos testet húznak a talajban,
amely szabályos járatot hagy maga után
•Feltételei: (KA>43), VK=65-75%, agyagfrakció aránya 20 % legyen.

Hefop 3.3.1.
Szűrőzési megoldások
kezeletlen meszezett
földvisszatöltés földvisszatöltés

szántott réteg

mélylazított réteg

homokos
kavics szűrő vakond-
homokos drén
kavics szűrő

talajcső Hefop 3.3.1.

Lecsapolás nyílt árokrendszerrel
Nyílt árokrendszerrel a laza, vízáteresztő talajokat csapolják le.
A lecsapoló rendszer részei:
• főcsatorna
• gyűjtő-, vagy mellékcsatorna
• szívóárok

Hefop 3.3.1.
Felhasznált irodalom

Internetes források (a diákon feltűntetve)

Juhász Csaba Hefop. 3.3.1.
Varga Cs. Hidrológia és vízgazdálkodás
Vermes L. Vízgazdálkodás
232/1996. (XII. 26.) Korm. Rendelet a vizek kártételei elleni védekezés
szabályairól
48/1999. (XII. 15.) BM rendelet
Az előadás összefoglalása

Dombvidéken - hazánk területének mintegy 55%-án – a felszínen hirtelen keletkező, nagy

mennyiségű lefolyó víz okoz károkat. A síkvidékkel ellentétben itt igen rövid, egy-két órán belüli,
heves, talajpusztulást előidéző lefolyások keletkezhetnek, nagy károkat okozva településeken,
műszaki létesítményekben (utak, vasutak). Ez egyrészt abból adódik, hogy a dombvidéki
vízfolyások a hirtelen megnövekedett vízmennyiséget nem tudják elvezetni, medrükből kilépve
elöntik a környező területeket, másrészt nagy intenzitású csapadékot vagy hirtelen olvadásból
keletkező vizet a talaj felső rétege nem tudja befogadni, s a lepelszerűen l efolyó víz megbontja,
és a magával viszi a talajszemcséket.
A dombvidéki vízrendezés a vízgyűjtőre csapadék formájában jutó víz lehetőség szerinti
legalacsonyabb kártételek melletti elvezetését, szabályozott lefolyást célzó összetett
tevékenység. Magában f oglalja a kisvízfolyások, patakok mederrendezését, képessé téve
azokat az árvízhozamok levezetésére, az árhullámokat felfogó tározók építését, a völgyfenéki
területek vízrendezését, valamint a völgyoldalak rendezését, erózió elleni védelmét.

Hefop 3.3.1.
ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI

Milyen esetekben dréneznek?

Milyen talajvizsgálatok előzik meg a drénezést?
Mekkora területeken és milyen talajokon lehetne drénezni a jövőben?
Melyek a drénezés előnyei, esetleges hátrányai?
Milyen kiegészítő eljárásokat ismer a drénezéshez?
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Következő témánk: Árvízvédelem

Az előadás anyagát összeállította: Dr. Burucs Zoltán