KÖZEGÉSZSÉGTAN

TALAJHIGIÉNÉ

.
TALAJHIGIÉNÉ

• A talaj a földkéreg legfelső laza takarója

• Hordozója
• gázoknak
• élő és elhalt állati és növényi szervezeteknek
• vizeinknek
• Dinamikus egyensúlyi rendszer
• benne egyensúlyra törekvő fizikai, biológiai, kémiai
folyamatok zajlanak le
(háromfázisú dinamikus egyensúlyi rendszer)
• A pedoszféra (=talaj) kapocs a litoszféra és az
atmoszféra, valamint a litoszféra és a hidroszféra között
MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála
• A talajban lejátszódó folyamatok nemcsak helyi
jelentőségűek, hanem a Föld egészének anyag- és
energiaátalakulását is befolyásolják
A TALAJ HIGIÉNÉS JELENTŐSÉGE

BETEGSÉGEK TERJESZTÉSE

VÍZMINŐSÉG

NÖVÉNYZET SZÁMÁRA SZÜKSÉGES TÁPANYAGOKAT AD

LEVEGŐSZENNYEZÉS (KIPORZÁS ÚTJÁN)

TERMÉSZETES HULLADÉKBEFOGADÓ

MEZOKLÍMÁT BEFOLYÁSOLÓ HATÁSA

A TALAJ HIGIÉNÉS JELENTŐSÉGE
1. Betegségek terjesztése
• Bélférgesség kialakulásában
• Sebfertőzések
• A szennyezett talaj lenyelése - Minden ember "eszik” talajt minden nap, a gyermekek kb. kétszer annyit,
mint a felnőttek.
2. Vízminőség
• A talaj vízoldható sótartalma meghatározza a vizek összetételét
• makroelemek (Ca, Mg, Fe, K, Na)
• mikroelemek (Mn, Cu, B, I, F stb.) vízzel kioldódnak, és a vízrétegek vizében megtalálhatóak.
• Vízkémia: talajvíz kémiai szennyezése: pl. nitrit/nitrát műtrágyázással
• Vízmikrobiológia
• Ha a talaj fertőzött, életképes patogén mikroorganizmus juthat az ivóvízbe; vízjárványt okozhat
• Gyakran fekáliával szennyezettek talajvizek (sokszor ezért nem alkalmas ivásra a talajvízkút vize)
A TALAJ HIGIÉNÉS JELENTŐSÉGE
3. Növényzet számára szükséges tápanyagokat ad
• Egyes elemeinek hiánya vagy a szükségesnél nagyobb mennyiségben való jelenléte a növényi felvétel
révén a táplálékláncba kerül
• Egyes növények meghatározott elemeket ill. vegyületeket felhalmoznak (nitrogén tartalmú műtrágyák pl.)
4. Levegőszennyezés (kiporzás útján)
• A por a légmozgás következtében a szervezetbe juthat
• A talajból kiáramló gázok is levegőszennyeződést okozhatnak (pl. metán)
5. Természetes hulladékbefogadó
• Korlátozott a hulladékártalmatlanító képessége
• Nem megfelelő hulladékkezelésnek súlyos következményei lehetnek
6. Mezoklímát befolyásoló hatása
• Minősége alapvető a növényi élet szempontjából
• A növényzet pedig hőszabályzóként hat, és kedvezőbb életkörülményeket alakít ki az ember számára
A TALAJHIGIÉNÉ FELADATAI

Talaj- és vízvédelem eredője:

6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM r. a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni
védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről: földtani közegben és vízben.
A TALAJKÉPZŐDÉS FOLYAMATA

Fizikai, kémiai, biológiai folyamatok, amelyek egyensúlyra törekednek.

Ha ez megbomlik, a természet igyekszik visszaállítani az egyensúlyi rendszert, vagy ha irreverzibilis a
változás, úgy annak megfelelő új egyensúlyi állapot jön létre.

Talaj képződés folyamata

1. alapkőzet elmállása
• eruptív (tűzi eredetű) közetek
• üledékes kőzetek (szedimentek)
• metamorf (átásványosodott) kőzetek
2. porhullás
3. iszapráöntés (pl. áradás)
4. elhalt növényi szervezetek és egyéb biológiai folyamatok (de, párhuzamosan folyik a mállás is)
A TALAJKÉPZŐDÉS FOLYAMATA

FIZIKAI ALAPKŐZET
MÁLLÁS (ÁSVÁNY)

MÁLLÁSI FOLYAMAT
KÉMIAI MÁLLÁS

BIOLÓGIAI MÁLLÁS
A TALAJ FIZIKAI JELLEMZŐI

A talaj három fázisból áll

1. a szilárd szemcsékből
2. az oldott ásványi
anyagokat tartalmazó
vízből
3. a levegőből, vagy más
gázokból
A fázisok egymásra kölcsönhatást részarányuk az
gyakorolnak ásványi összetétel
Egymáshoz viszonyított arányuk és anyakőzet
élesen kihat a talajminőségre függvénye
A TALAJ FIZIKAI JELLEMZŐI
SZILÁRD FÁZIS
• A talaj összetétele az alapkőzettől függ Szemcsenagyság szerinti talajfrakciók:
• A talaj különböző átmérőjű szemcsék
halmazának tekinthető
• Különböző szemcseméret meghatározza a fizikai
tulajdonságokat
• pl. minél nagyobb szemcsékből áll a talaj
annál jobban átereszti a vizet.
A talaj közegészségügyi minőségének
megítélésnél fontos az agyagtartalom becslése.
A TALAJ FIZIKAI JELLEMZŐI
SZILÁRD FÁZIS
Az Arany-féle kötöttségi szám (KA): A talaj szemcseösszetételének közelítő jellemzője.
• 100 g légszáraz talaj hány cm3 vizet képes felvenni a képlékenység felső határának eléréséig
• Értéke a talajban lévő agyagfrakció mennyiségével nagyjából párhuzamosan emelkedik

Talaj Agyagfrakció KA
% víz cm3
Homokos vályog 21.2 35.8
Homokos vályog 24.8 36.0
Vályog 37.8 42.4
Agyagos vályog 50.4 54.0
Agyag 57.4 52.5

= a talaj egyik fizikai jellemzője az Arany-féle kötöttségi szám, amelyből következtethetünk a fizikai talajféleségre.
A TALAJ FIZIKAI JELLEMZŐI
A TALAJ VIZES FÁZISA
• Eredete: főleg a talajra lehulló, a talaj pórusaiba szivárgó csapadék
• Általában az első vízzáró réteg felett összegyűlik
• Víz a talajban:
1. Talajvíz
2. Kapilláris vízréteg
1. Talajvíz
• a szilárd részecskék között lévő pórusokat teljesen kitölti
• szintje az időjárás változása szerint erősen ingadozhat
• talajvíz áramlása fontos transzport folyamat
• áramlási sebesség tág határok (0,5 - 35 m/nap) között változik
2. Kapilláris vízréteg
• felületi feszültség emeli fel a talajvíz szintjéről
• vastagsága 300 mm vagy ennél magasabb
• kapilláris víz szennyezése a talajvízszennyezést is jelzi
TALAJNEDVESSÉG

2020. szeptember 13-án. Forrás: https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/talaj/

A TALAJ FIZIKAI JELLEMZŐI
A TALAJ LÉGNEMŰ FÁZISA
A szemcseközöket a vízen túlmenően a levegő tölti ki
Minősége függ:
1. 2.
PÓRUSOK MENNYISÉGÉTŐL TALAJ VÍZTARTALMÁTÓL

A talaj levegő összetétele eltér a légköri levegő összetételétől (!)

• Oxigén tartalma: 12%
• Szén-dioxid tart.: 0,2-14% (ált: 2%)
• A bomlási folyamatok során mérgező gázok (ammónia, kén-hidrogén és metán) keletkezhetnek
• Ezek a szennyező gázok, a talajvíz szintjének emelkedésével vagy nagymennyiségű csapadék leesése
után, a talajból a légköri levegőbe vagy rosszul szigetelt házak pincéjébe, földszinti helyiségeibe,
munkagödrökbe, aknákba beáramolhatnak
• A szerves szennyezők bomlásánál felszabaduló gázok a talajlevegő közvetítésével jutnak a levegőbe
• A szennyezett területek és hulladéklerakók monitoring vizsgálatai a gáznemű szennyezőkre is kiterjednek
 A TALAJ JELLEMZŐI
A TALAJ HŐMÉRSÉKLETE

• A napsugárzás függvénye
• A talajban főleg vezetés útján terjed
• Felűről lefelé hőmérsékleti zónák
• A talaj legfelső 15 cm-es rétegében a napi
hőmérsékletingadozás akár a 40 °C-ot is elérheti
• Fagymentes zóna: 1-1,5 m (a mérsékelt égövön)
• Neutrális zóna: 20-24 m mélység itt a talaj
hőmérséklet azonos a hely évi
középhőmérsékletével
A TALAJ JELLEMZŐI
A TALAJ KÉMHATÁSA

• Mind a savas, mind a lúgos

talajreakció káros
• az agyagásványok stabilitására
• a humusz aggregációjára
• a talajbaktériumok és a gazdasági
növények életműködésére

ábra: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/5726
A TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA

1. TALAJMECHANIKAI TULAJDONSÁGOK - mértékadó szemcsenagyság szerint

2. GEOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK - alapkőzet minőségét veszi alapul
3. MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYOZÁS - fizikai, kémiai és hasznosítási jellemzők figyelembevételével
• Jellegtelen váztalajok - futóhomok, gyengén humuszos homok, öntéstalaj
• jellemzőjük, hogy humusztartalommal alig rendelkeznek
• Erdőségi talajok - a talajképző alapkőzettől élesen elváló réteget adnak, humusztartalmuk magas
• Réti talajok - régebbi öntésterületek jellegzetes sötét színű talajai, humusztartalmuk kicsi
• Mezőségi talajok (csernozjom) - 60-100 cm-es humuszréteggel, morzsás szerkezetűek, sötét színűek
• Szikes talajok - pH értékük magas, általában 8,5
• Láptalajok - szerves anyag tartalmuk magas (pl. tőzeges talaj, szerves anyag tartalom >20 %)
MAGYARORSZÁGI TALAJOK FŐ TÍPUSAI
A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI, VEGYI ÖSSZETÉTELE

SZERVETLEN
ÖSSZETEVŐK
95t%

SZERVES
ÖSSZETEVŐK
5 t%
A TALAJ VEGYI ÖSSZETÉTELE
1. SZERVETLEN ANYAGOK
95 tömeg%
Szervetlen
Természetes elemek: összetevők 95t%
• Szilícium vegyületek, kvarc (SiO2), vagy szilikát formában
(homokban pl. a kvarc 50-90 %)
Szerves összetevők
• Karbonátok, pl.: mészkő (CaCO3), dolomit
• Foszfátok, pl. apatit
• Kéntartalmú vegyületek, pl: gipsz, pirit
Mikroelemek
hiányuk és többletük is anyagcsere zavarhoz vezethet (ivóvízzel vagy táplálékkal vesszük magunkhoz)
• Pl.
• jód (golyva alakulhat ki, ha alacsony a talaj jód tartalma és nem elégséges a jód-bevitel)
• fluor
• réz
• vanádium stb.
A TALAJ VEGYI ÖSSZETÉTELE
2. SZERVES ANYAGOK/1.
Szervetlen
összetevők 95t%
• részben elbomlott és részben újra szintetizálódott növényi és
állati maradványok
Szerves összetevők
• a talajok felszíni rétegének szervesanyag-tartalma általában
0,5 tömeg% (néhány láptalajé akár 10 %)
• a talaj szerves anyaga jelentős hatása van a talaj fizikai és
kémiai tulajdonságaira

NEM HUMUSZ SZERVES ANYAGOK HUMUSZ

? ? ?
? ? ??
A TALAJ VEGYI ÖSSZETÉTELE
2. SZERVES ANYAGOK/2.
• Nem humusz: bontatlan vagy részben elbomlott szövetek, fehérjék, szénhidrátok, zsírok, lignin és tannin
• a mikroorganizmusok energia és táplálék forrásai
• a talaj természetes termékenység forrásai

• Humusz: nem humusz lebomlási termékei, amelyek enzimatikus és kémiai folyamatokon mennek
keresztül.
• Olyan szerves anyag, amelyben a kórokozó mikroorganizmusok nem maradnak életben, legyek nem
tudnak megtelepedni
• A humuszanyagok jelentősége van:
• a talajok szerkezetének kialakításában
• a talaj tápanyaggazdálkodásának
• a hő- és vízgazdálkodásának szabályozásában
TALAJSZENNYEZÉS

• FOGALMA: A talaj biológiai egyensúlyát károsító,

használatát korlátozó vagy egészségkárosodást előidéző
tevékenység / anyag

A TALAJSZENNYEZÉS
TERMÉSZETE

TOVÁBB TERJEDŐ
STATIKUS
(MÁS KÖZEGEKRE)

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-7-evfolyam/a-megsebzett-bolygo/a-talajszennyezes
A TALAJSZENNYEZÉS FORRÁSAI
TERMÉSZETES EREDETŰ TALAJSZENNYEZŐK
• alapkőzet eredetű nehézfémek és egyéb
szervetlen anyagok
• természetes (pl. vulkáni) eredetű nedves és
száraz kiülepedések a légkörből
• árvizek, elöntések, nagy esők
• erős szelek
• természetes radioaktív sugárzások
ANTROPOGÉN EREDETŰ TALAJSZENNYEZŐK
• kommunális:
• szennyvizek / szennyvíziszapok
• hulladékok (toxikus és nem toxikus)
• ipari kibocsátások: pl. szállóporok
(cementgyártás), nehézfémek (galvanizálás)
• mezőgazdaság:
• vegyszerek: műtrágyák és peszticidek
• állattartás: hígtrágya, antibiotikumok
• közlekedés: utak sózása, kipufogógázok, olaj
kiömlések (vezetékek, tartálykocsik)
• PAH, kopásból (fékbetétek, gumiköpenyek,
egyéb alkatrészek) pl. cink, rész, kadmium
• katasztrófák: atomrobbanás, háború, ipari
katasztrófák (pl. vörösiszap)
TALAJSZENNYEZŐK
SZERVETLEN SZENNYEZŐK
• Arzén
• Földkéregben előforduló természetes elem
• Magyarországon különösen magas a kőzetek arzéntartalma
• Antropogén forrás: egyes peszticidek
• Egészséghatás: bőr és hólyagrák, kardiovaszkuláris megbetegedések, csontképzési problémák,
gasztrointesztinális és májműködési zavarok, diabétesz, csontképzési és vérösszetételi problémák
• Kadmium
• Természetes forrás: kőzetekből kioldódó, ill. erdőtüzek és vulkáni tevékenység eredetű kadmium
• Antropogén forrás: fosszilis tüzelőanyagok égetése, foszfát műtrágyák, vas, acél és egyéb fémek
gyártása, kommunális hulladékok égetése és cementgyártás, nikkel-kadmium aklumlátorok
• Egészséghatás: vese és májkárosodás, csontritkulás, vas- és cinkhiány növeli a toxicitást, karcinogén
TALAJSZENNYEZŐK
SZERVETLEN SZENNYEZŐK
• Ólom
• A talajszennyezés legfontosabb forrásai (elsősorban antropogén forrásból kerül a talajba)
• Közlekedés (üzemanyagban már nem használják, de a korábbi használatnak még mindig van
hatása)
• Akkumulátorüzemek hulladéka
• Egyes műtrágyák is tartalmazhatnak ólmot
• Egészséghatás: Neurológiai megbetegedések, csökkent IQ, kéz - szem koordinációs zavarok,
csontképzési problémák, magas vérnyomás, vese megbetegedések
• Higany
• Elsősorban antropogén forrásból kerül a talajba
• A környezetbe kerül higany legnagyobb része a klór-alkáli üzemekből származik.
• Egészséghatás: Központi idegrendszer károsodása, csökkent IQ, máj, szív és vese károsodás,
teratogén hatás
 TALAJSZENNYEZŐK
SZERVES SZENNYEZŐK
• Detergensek
• Forrásaik: mosó- és tisztítószerek, ipari adalékok, nedvesítőszerek, háztartási vegyi anyagok, építőipari
anyagok, festékek és fehérítőszerek
• Közvetlen hatás: talaj- és a víz ökoszisztémáját károsíthatják (mérgezés)
• Közvetett hatás:
• anionaktív detergensek:
• Eltömítik a talaj pórusait, gátolják az aerob folyamatokat, a talaj gáz- és hőanyagcseréjét
• Vizekbe jutva habzását okozhatnak
• Perzisztáló szerves szennyezők (POP)
• Sokáig változatlan formában maradnak fenn a környezetben
• Az expozíció helyétől távol is hatnak
• Akkumulálódnak az emberi, állati, növényi szövetekben
• Egészséghatás: Biológiai hatékonyságuk különösen a késői toxicitásban nyilvánul meg ( teratogenitás,
karcinogenitás, mmunotoxicitás)
• Aldrin • Kolrdan • DDT • Dieldrin • Endrin • Poliklórozott dibenzo p-dioxinok • Haxaklórbenzol • Mirex •
Toxaphene • PCB • Heptaklór • Poliklórozott dibenzo p-furánok
TALAJSZENNYEZŐK
SZERVES SZENNYEZŐK

• Peszticidek - növényvédőszerek
• Kőolajtermékek
• Hazánkban a talaj- és vízszennyezések több mint fele a kőolajtermékektől származik (Algyő és
Szeged).
• A talajvízzel szétterjedhet
• Kis koncentrációban íz-és szagrontók, eltömítik a pórusokat, gátolják a talaj gáz- és
hőanyagcseréjét.
• Általában mérgezők a vízi életközösségekre
• PAH
• A PAH-ok fő forrás a közlekedés, ipar és lakossági fűtés
• Rákkeltő hatást adduktok létrehozásával fejt ki
LEVEGŐBŐL KIÜLEPEDŐ SZENNYEZŐ ANYAGOK
• A füstgázokból kiülepedő szennyezések a • Egészségügyi kockázatelemzés alapján
levegőszennyezés tovaterjedésével nagy területet kármentesítési kötelezés született.
érinthetnek. • A kármentesítést 2005-2008 között végezték
• A szennyezett területen termesztett növények a talajból (kiskertekben talajcsere, veszélyes hulladék
felvehetik a különböző komponenseket és a elszállítása, egyes salak területek helyszíni
megengedhetőnél nagyobb káros anyag tartalom stabilizásása és leszigetelése).
jelentkezhet a növényekben (pl. ólomkohászat).
• Esettanulmány: Bp XXII. ker-ben egy ólomkohó és -
hulladék feldolgozó üzem (Metallochemia) bezárása
után is súlyos környezetszennyezést okozott (salaklerakó
kiporzása)
• Szélirányban 1500 m-es sávban levő kiskertek
talajvizsgálata
• Jelentős ólom, cink és kadmium tartalom a talajban.
• A termesztett növényekben az ólom és a kadmium
rendszeresen túllépte a megengedhető szintet. fotó: http://www.zoldjovo.hu/
 40

TALAJOK MIKROBIOLÓGIAI MINŐSÉGE

• A 0-2 cm-es felszínben a mikroorganizmusok száma • Jellemző szervezetek

csekély • Bacillusok
• szélsőséges hőmérséklet • Clostridiumok
• változó nedvességtartalom • Micrococcusok
• ultraibolya sugárzás
• Pseudomonasok
• Komplex ökoszisztéma • Rhizobiumok
• különösen a felszín alatti 15-25 cm-es rétegben
• Azotobacterek
• A talajlevegő oxigéntartalmának csökkenésével egyre
kisebb az aerob baktériumok aránya, az anaeroboké • Cyptophagak
nő! • Flavobacteriumok
• aerob kb. 90 cm-es mélységig fordul elő • Arthrobacterek
• Spirchaeták
• Sugárgombák (Streptomycesek, Actinomycesek)
TALAJSZENNYEZŐDÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ MEGBETEGEDÉSEK
TALAJ EREDETŰ PATOGÉN SZERVEZETEK
• Actinomycetoma (Actinomyces israelii)
• Anthrax (Bacillus anthracis)
• Botulizmus (Clostridium botuli)
• Campylobakteriózis (Campylobacter jejuni)
• Leptospirózis (Leptospira interrogans)
• Listeriosis (Lysteria monocytogenes)
• Tetanusz (Clostridium tetanii)
• Tularémia (Francisella tularensis)
• Gáz-gangréna (Clostridium perfringens)
• Yersiniózis (Yersinia enterocolitica)
• Aszpergillózis (Aspergillum sp.)
• Blastomycosis (Blastomyces dermatitis)
• Hisztoplazmózis (Histoplasma capsulatum)
• Gyermekbénulás (Polio vírus)
• Haemorrhagia (Hantavírus)
• Q-láz (Coxiella burnetii)
• Lyme kór (Borrelia sp.)
• Aszkariázis (Ascaris lumbricoides)
• Trihuriázis (Trichuris trichuria)
• Trihinellózis (Trichinella spiralis)
• Amőbiázis (Entamoeba histolytica)
• Giardiázis (Giardia lambila)
• Toxoplazmózis (Toxoplasma gondii)
• Shigellózis (Shigella dysenteriae)
• Szalmonellózis (Salmonella sp.)
• Legionellózis (Legionella pneumophila)
 42

SZENNYEZŐANYAGOK SORSA A TALAJBAN

 KITEKINTÉS: SZENNYEZETT TALAJOK KÁRMENTESÍTÉSE
• 14/2009. (IX. 18.) KvVM utasítás az Országos Környezeti Kármentesítési Program előirányzat
működtetésének és végrehajtásának általános szabályairól
• Országos Környezeti
A felszín alatti víz, a
Kármentesítési Program
földtani közeg
• Jelenleg áll a program, veszélyeztetésének,
szennyezettségéne, A szennyezettség
forráshiány miatt A
károsodásának csökkentésének
vagy természetben
megismerése,
megszüntetésé- okozott károk
nyilvántartásba

B D
nek elősegítése kármentesítése
vétele

A C E
A szennyezettség A felszíni vizekben
kockázatának okozott károk
csökkentése kármentesítése
SZENNYEZETT TERÜLETEK TISZTÍTÁSÁNAK PROGRAMJA
• Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 2002-ben kezdte meg működését
• Az állami felelősségi körbe tartozó szennyezett területekre lett kidolgozva
• Szennyezett területek számbavétele
• Szennyezettség mértékének megállapítása
• Területek rangsorolása
• A rangsorolást (prioritási lista összeállítását) pontszámok alapján végzik, amiket a szennyezés
minőségére, a terület kiterjedésére és a bekövetkezett, vagy várható vízszennyezésre vonatkozó
pontok összegzésével állapítanak meg.
• A kármentesítések a prioritási lista alapján, az anyagi lehetőségek függvényében valósulnak
meg.
KITEKINTÉS - PÉLDÁK
• Néhány példa a kármentesítési programba tartozó és lakóterületet veszélyeztető szennyezésre:
• Budapesten és környékén a gázgyári masszával szennyezett barlangok
• Békéscsabán a Békés Megyei Patyolat Vállalat perklóretilén tartalmú hulladékából eredő talaj és
talajvíz szennyezés
• Kecskeméten a volt Kéziszerszámgyár területén felhalmozott cianid és bárium tartalmú hulladék
• Nyírlugoson a régi malom által okozott fenolszennyezés
• Gyöngyösoroszin nehézfémeket tartalmazó zagy tárolója
• Sajószentpéter környezetében ismeretlen hulladékokat tartalmazó lerakótelep
• Szekszárdon a vízmű védőterületét veszélyeztető triklóretilén szennyezés
• Garén és Hidason a BVM klórbenzol hulladékának talaj- és talajvíz szennyezése
 46

TALAJTISZTÍTÁSI ELJÁRÁSOK – REMEDIÁCIÓ

A nem, vagy
• CÉL: Tiszta állapot helyreállítása • Nem lebontható anyagok: csak
kismértékben
• Módszer megválasztása a szennyező • Hulladéklerakóra szállítás biodegradábilis
tulajdonságai alapján szennyezőkkel
• Beágyazás szennyezett
• illékonyság / oldhatóság vízben vagy szerves • Égetés (helyszínen vagy égetőműben) talajok
ártalmatlanítás
oldószerekben / biológiai lebonthatóság stb.
• Talajmosás ára

• Talaj levegőztetés
• Bontható anyagok: bioremediáció
• In-situ vagy ex-situ
FIZIKO-KÉMIAI TALAJTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK

• A nem, vagy csak kismértékben biodegradábilis szennyezőkkel szennyezett talajok ártalmatlanítására

használt leggyakoribb eljárások
• Hulladéklerakóra szállítás
• Stabilizálás/beágyazás
• Égetés (helyszínen vagy égetőműben)
• Ezek az eljárások jelentős kezelési és szállítási költségeket igényelnek, és a szennyezett talaj pótlásáról is
gondoskodni kell.
• A szennyezés típusától függően egyre elterjedtebbek a helyszíni tisztítási technológiák
• A fizikai módszerek között igen elterjedtek a különböző talajmosási eljárások
• IIlékony szennyezők esetében a talajventillációs technikák
• A könnyen oxidálható szerves szennyezők esetében oxidálószeres (hidrogén-peroxid, ózon) kezelések
használhatók.
BIOLÓGIAI TALAJTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK
• Leggyakrabban szénhidrogén szennyezések bioremediációjánál használják
• A bioremediációs technikák alkalmazása részletes elővizsgálatokat igényel, pl.
• szennyező anyag koncentráció eloszlása talajban, talajvízben
• jelenlévő egyéb szennyezők vizsgálata stb.
• Alapfeltétel: a szennyezők ne legyenek toxikusak a biodegradációra képes mikroorganizmusokra
• Az in-situ módszerek alkalmazásánál a kezelés helyben történik
• Leggyakrabban mosási technológiával együtt alkalmazzák úgy, hogy a talajba a mosóvízzel tápanyagokat,
oxigént vagy más elektronakceptor vegyületet juttatnak.
• Az ex-situ eljárások alkalmazásánál a szennyezett talajt kiemelik és azután kezelik, pl.
• Bioreaktoros kezelés
• Komposztálás – A magas hőfejlődéssel járó komposztálást csak ritkán alkalmazzák, mivel a szennyezők
gyorsított biodegradációjára képes mikroorganizmusoknak csak kis hányada termotoleráns.
Közegtan, mentős – 5. előadás
EBTMACGYEP11A Közegészségtan-járványtan
5. alkalom