Talajművelés, talajfizika,

talajkémia és talajbiológia
Talajművelés
Talajműveléssel:
• befolyásolhatók a növények termését kialakító
tényezők,
• a talaj víz-, levegő- és hőforgalma,
• a tápanyagellátás és a tápanyagok érvényesülése,
• a talajkémiai és -biológiai folyamatok,
• a talajlakó élőlények tevékenysége,
Talajművelés
A talajművelési
munkák nagy része
(90–95%-a) a
vetésig, illetve az
ültetésig
befejeződik.
A vetés és az ültetés
utáni feladatok a
felületmunkálás,
esetleg különleges
felület kialakítása
(pl. bakhát),
valamint a
sorközművelés.
A talajművelés
jelentősége

• a növények termesztési
rendszerében elfoglalt
helyétől,
• a termelésre gyakorolt
hatásától,
• a talajvédelemben betöltött
szerepétől,
• idő-, energia- és
költségigényétől függ.
Talajművelés hatása
A talajművelés hatása a növények termésére
közvetett.

Függ attól, hogy, mennyiben segíti a terméskialakító

tényezők érvényesülését és mennyiben szolgálja a
termesztés biztonságát. Ha a művelés minősége
gyors kelést és fejlődést tesz lehetővé, ha javul a talaj
víz- és levegőforgalma, ha a talajban lévő, valamint a
talajba juttatott tápanyagok a növény számára
felvehetővé válnak, akkor kedvező hatásról
beszélhetünk.
Talajművelés hatása a talajra
A művelés közvetlenül és közvetve okoz változásokat
a talaj állapotában.

Közvetlenül az egymással összefüggő részecskék

elhelyezkedését, vagyis a talaj szerkezetét változtatja
meg. A művelés közvetlen vagy elsődleges
hatásaként a talaj agronómiai szerkezete,
térfogattömege, porozitása, háromfázisos rendszere
módosul, miközben változik a talaj víz-, levegő- és
hőforgalma.
Talajművelés hatása a talajra
A közvetett vagy másodlagos hatások a talaj biológiai
és kémiai tulajdonságait, folyamatait módosítják.
A talaj szerkezete, pillanatnyi szerkezetének
minősége és felépítése alapján jellemezhető, továbbá
azzal, hogy az adott állapot mennyiben felel meg a
növénytermesztés és a talajvédelem feltételeinek. A
talajművelés során a morzsás szerkezet kialakítása és
megőrzése kívánatos.
Talajművelés hatása a talajra
 Mi történik ha rosszul
végezzük el a feladatunkat?
Talajművelés
hatása
A többnyire egyoldalú
talajhasználatra
visszavezethető talajpus
ztulás megelőzésében és
megállításában egyre
fontosabbá válik a
művelés szakszerűsége.
A talajvédő művelés
átgondolt
intézkedéseket követel.
Talajerózió
Klíma – talaj – növény rendszer
• Tápanyagot szolgáltat – növény ebből épül föl
• Helyet ad – tenyészterület
• Növényi visszahatás – pl. erózióvédelem

• Termesztéstechnológia – ezen keresztül hatunk a

környezetre, tesszük ideálissá a növény számára,
illetve alkalmazkodunk ahhoz.
Talajművelés
hatása
Aszályos évjáratokban legnagyobb
terméscsökkentő a vízhiány.

A művelés jelentősége ekkor a talaj

vízbefogadó képességének
növelésében, valamint a nagyobb
mérvű nedvességvesztés
csökkentésében mutatkozik meg.
A „vízmegőrző”, helyesebben
a nedvességveszteség
csökkentésére alkalmas
talajművelés a kevesebb
talajmozgatással járó művelés.
Talajművelés
hatása
Csapadékos években a
művelési hibákra
visszavezethető, kedvezőtlen
talajállapot (pl. a tömörödött
talajon kialakult belvíz) vezet
a termés csökkenéséhez.

A termesztés biztonságát
ilyen körülmények között a
talajok vízbefogadó
képességének növelése és
megőrzése szolgálja.
Talajművelés hatása a talajra
Összefoglalva megállapítható, hogy a művelés
hatástartalmát egyrészt a talaj művelőjétől független
talaj- és időjárási tényezők, másrészt az általa
alkalmazott eszközök és módszerek hatásai szabják
meg.
Az eszközök és a módszerek talajállapothoz igazodó
megválasztása nem csupán az adott művelési
beavatkozás minőségét, hanem hatástartalmát is
befolyásolja.
Talajművelés hatása a talajra

Fizikai Kémiai

Biológiai
Talajművelés hatására végbemenő
talajfizikai változások
 Talaj – fizikai
féleség
A talajnak többféle
összetevője lehet

Ezek tulajdonságai
jelentősen eltérnek

A talaj heterogén rendszer,

több összetevő egyszerre
fordul elő, és ezek együttesen
határozzák meg a talaj
tulajdonságait
Talaj – textúraosztály
Talaj és a vízgazdálkodás

Szabadföldi Hasznosítható
Holtvíztartalom
vízkapacítás vízkészlet
 A talaj szerkezete

Csernozjom talaj morzsás

szerkezet

Szíkes talaj oszlopos szerkezet

Talaj három fázisának aránya
Három (négy) fázisú rendszer:
25%
•szilárd
levegő •folyadék
•levegő
szilárd •élő
50%
A három fázis aránya
folyadék dinamikusan változik, és ez
az arány változtatható is!

25%

A talaj fázisainak idealizált A pórustér folyamatosan

megoszlása változik
Talajművelés és a talaj
térfogattömege

Forrás: Gassen and Gassen, 1996.

Talajművelés és a talajállapot
Talajművelés és talajállapot, talajellenállás érték alapján
(MPa)

középmély
mélység tarló szántás tárcsázás kultivátorozás
lazítás

0 - 10 cm 4,0 1,2 1,5 1,6 1,4

10 - 20 cm 4,1 1,4 3,0 2,4 1,6

20 - 30 cm 4,6 1,5 3,8 3,6 1,5

30 - 40 cm 4,9 3,8 4,0 3,7 1,8

40 - 50 cm 5,5 4,6 4,4 4,2 3,0

 0
0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 MPa

-10

tarló
-20
szántás

tárcsázás
-30
kultivátorozás

középmély lazítás
-40

-50
cm
 Talajművelés és talajállapot
Paraméter Mélység (cm) Tarló Szántás Tárcs. Kultiv. Ő. búza igénye
műv.
Nedves talaj (g) 0-20 357

Absz.száraz talaj (g) 0-20 317

Víz (g) 0-20 40

Nedv. tömeg % 0-20 12,62 12,62 12,62 12,62

Minta térf.cm3 0-20 198 251,3 235,1 225

Térf. tömeg g cm-3 0-20 1,6 1,26 1,35 1,4 1.3

Talaj sűrűség cm3 0-20 2,65 2,65 2,65 2,65

P% 0-20 39,6 52,5 49,1 47,2 48

Nedv. térf % (FV) 0-20 20,2 15,9 17,0 17,7 28

Levegő térf.% (FL) 0-20 19,4 36,6 32,2 29,5 20

FSZ térf.% 0-20 60,4 47,5 50,9 52,8 52

3 fázis aránya (FSZ:FV:FL) 0-20 60:20:20 48:16:36 51:17:32 53:18:29 52:28:20

Művelési mélység (cm) 26 16 22

Művelés vastags. (cm) 33 19 25

Lazítási érték (cm) 7 3 3

Lazultság % 26,92 18,75 13,64

 Talajtömörödés
A tömörödöttség természeti
és mesterséges (gépek általi)
tényezők hatására alakul ki a
talajban. Közülük több a
műveléssel, pontosabban a
nem megfelelő körülmények
között és minőségben
végrehajtott műveléssel függ
össze.
Talajtömörödés
• Az erő- és munkagépek
kerekei a talaj felszínét
tömörítik, tömörítő hatásuk a
gépek tömegétől és a talaj
nedvességtartalmából
függően 30–60 cm mélységig
terjedhet. A művelésre
optimálisnál nedvesebb
talajon a művelőeszközök
többsége tömörít, gyúrja és
keni a talajt. Az ismételten,
azonos mélységben járatott
eszközök (pl. eke, tárcsa,
szárnyas művelőelem) által
okozott tömörítést
„művelőtalp-tömörítésnek”
nevezik
Talajtömörödés
• A tömörödött talajban
szünetelnek a biológiai
folyamatok, nem
hozható létre a talaj
érettségével
összefüggő morzsás
szerkezet.
• A növények nem
képesek felvenni a
talajban található
tápanyagokat.
Megszűnő
gyökérlégzés.
Talajtömörödés

Tömörödés
Levegő
Levegő

Víz Víz

Szilárd Szilárd
Talajtömörödés és növényfejlődés

Növényfejlődés

Jó szerkezetű talaj Tömör talajréteg

 Fejlődésben
Tömörödött
gátolt
talajréteg
gyökér

Egészséges
gyökér
Talajtömörödés és gyökérfejlődés
Talajtömörödés és gyökérfejlődés
Rögösség hatása a növények
fejlődésére

A Aprómorzsás magágy
B Enyhén rögös magágy
C Erősen rögös magágy
 Talajművelés hatása a
beszivárgásra

Forrás: Machado, 1976

Talajművelés és talaj-vízháztartás

Víz Víz

Nincs Forgatás Forgatásos Sávos

művelés nélküli művelés művelés
művelés
Talajművelés és talajkémia
Növényi tápanyagok
A testének fölépítéséhez a
következő elemek
szükségesek:
C – levegőből
H – vízből
O – levegőből
N – talajból
P – talajból
S – talajból
K – talajból
Ca – talajból
Mg – talajból
mikroelemek - talajból
Talajművelés és talajkémia
 Talajművelés és nitrogén-felvétel

Forrás: Masanori Saito 1991, Soil Management for the Conservation of Soil Nitrogen
Talajművelés és
talajkémia
Talajművelés hatása a talaj
biológiai életére
Talajművelés és talajbiológia
• Talaj, mint élő szövet, talajlakó élőlények élettere
• Edafon vagy talajbiota
• A talajlakó élőlények eloszlása heterogén, a
legnagyobb denzitásban a feltalajban élnek
Talajművelés és talajbiológia

Forrás: Balota, Andrade and Colozzi Filho, 1996.

Talajszférák

• Detritusz-szféra
• Driloszféra
• Pórus-szféra
• Aggregátum szféra
• Rizoszféra
Detritusz-
szféra
• Megvédi az alatta
lévő talajt a
napsugárzástól,
széltől és csapadéktól
• Élőhelyet és
táplálékot biztosít a
talajélőlényeknek
• Humuszképződéshez
nyersanyagot ad
• Lebomlási folyamatok
színtere
• Fizikai destrukció,
Kémiai degradáció
Detritusz-szféra
Fizikai destrukció

• Holt szerves anyagot fizikai

felaprózását a mezo és
makrofauna végzi

• Aprítást ászkarákok
ezerlábúak, páncélos atkák
termeszek, stb. végzik
Detritusz-szféra
Kémiai degradáció

• Gombák: Nehezen
bontható anyagok

• Baktériumok: Könnyebben
bontható anyagok bontását
végzik. Fiatal levelek,
nagyobb nitrogén tartalmú
szerves maradványok.
Detritusz-szféra

Gombahifák a
talajban
Driloszféra
• Földigiliszták járatai
• Drénezik a talajt,
természetes pórusok
kialakítása a talajban,
növelik a beszivárgást
• A feltalaj homogenizálása
során a növényi
maradványok mélyebbre
keverése
• A gilisztaürülék a növény
számára könnyen felvehető
tápanyagokat tartalmaz Makrópórusok vizsgálata
talajfestéssel
Driloszféra
Lebomló szervesanyag

Ürülék

Biopórusok
Driloszféra

Járattapéta

Gilisztajárat

Gilisztajárat

Gilisztajárat
Driloszféra
Élő szerves anyagot nem
fogyasztanak

Nem kártevők

A növényi maradványokat
a járathoz húzzák
Driloszféra

Különböző ökoszisztémákban a gilisztaszámok

 Driloszféra
Talajművelés (talajbolygatás)
hatására csökken a giliszták száma

Talajkímélő művelés és vagy

direktvetés hatására újra
növekszik a giliszták száma

Növekszik a fajösszetétel
és az egyedszám is

Forrás: Rücknagel et al. 2016, Impact on soil physical properties of using large-grain legumes for catch crop
cultivation under different tillage conditions, European Journal of Agronomy
 Driloszféra
Giliszták számának növelése:

• Direktvetés
• No-Till rendszerek
• Állandó vegetáció
• Istállótrágya
• Komposzt
• Tarlómaradványok
• Köztes védőnövények

Forrás: Peter Tomlinson 2014, Earthworms: One of many indicators of soil health
Environmental Quality Specialist
Pórus-szféra
• A talaj szilárd fázisa
közötti tér (pórustér)
• Gyökerek, gombák,
baktériumok élettere
• Mezofauna: Ugróvillások
és atkák élőhelye, nem
képesek járatokat
készíteni, elhalt
szervesanyagit
fogyasztanak
• Mikrofauna: Egysejtűek,
fonálférgek, vízzel telt
póroskban élnek
Pórus-szféra

Talaj pórustere 3D
felvételen
Pórus-szféra
 Pórus-szféra (nematódák)
• A fonálférgek jó
indikátorai a talajban
végbemenő

• A talaj és
területhasználat
változására előre
látható módon
reagálnak

• Mivel vízfilmben
élnek, populációk
változása
mikrokörnyezet
változásait mutatják

Forrás: Treonis et al. 2010, Effects of organic amendment and tillage on soil microorganisms and
microfauna, Applied Soil Ecology
 Mikrobiológiai aktívitás eltérő
művelési rendszerekben

Forrás: Letícia Carlos Babujia et al 2014, Microbial diversity in an Oxisol under no-tillage and
conventional tillage in southern Brazil
Fonálféreg/nematóda kártétel
• Növényeket fogyasztó nematódák, amelyek a
mezőgazdaságban károkozók

• Üreges, tűszerű szerkezet a sejtfal szúrására

és a tápanyagokban gazdag növényi nedvek
szívogatására