TALAJMŰVELÉS I.

alapműveletek, gépek és
munkájuk

Cziráki László 2014.

A talajművelés fogalma

Olyan eljárás, amely során megváltoztatjuk

a talaj állapotát
A talajművelés célja

 A növények számára legkedvezőbb

talajállapot kialakítása
 Kedvezőtlen tulajdonságok
megszüntetése
 A szél és víz káros hatásainak
megelőzése, megszüntetése
 Gyomok irtása, kártevők gyérítése
 Trágyák bekeverése
A talajművelés
alapműveletei
 Forgatás
 Lazítás
 Keverés
 Porhanyítás
 Tömörítés
 Egyengetés
 A forgatás

Fogalma:
 a felső és alsó talajréteg cseréje
Célja:
 az elporosodott felső rész cseréje
 a talaj szellőztetése, friss levegő
bejuttatása
 trágya és szármaradványok beforgatása
 A forgatás

Hátránya:
 a talaj nagymértékű kiszáradása
 talajtömörödés a szántás mélységében
(eketalp betegség)
 Eszközei: ekék (tárcsák)
 A lazítás

 Fogalma: A talajrészecskék egymástól

való eltávolítása, mely során egymáshoz
viszonyított helyzetük nem változik

 A talajrészecskék nem keverednek, csak

eltávolodnak egymástól
 A lazított talaj térfogata nő
 A lazítás célja

 Vízbefogadó képesség növelése

 A légcsere növelése
 Talajélet élénkítése
 Felmelegedés gyorsítása
 A gyökérzet fejlődésének elősegítése
 A lazítás eszközei

 Kultivátorok
 Tárcsák
 Lazítók
 A keverés

Fogalma:

 A talajrészecskék egymáshoz
viszonyított minden irányba történő
megváltoztatása
 A keverés célja

 Az elhasználódott talajrétegek
összekeverése
 Trágyák, műtrágyák talajba keverése
 Növényvédő-szerek bekeverése
 Szár- és gyökérmaradványok
bekeverése, egyenletes elosztása a
talajban
 A keverés eszközei

 Tárcsák
 Talajmarók
 A porhanyítás

Fogalma:
 A talajrészek tömörödöttségének
megszüntetése, felaprózása

 A porhanyításnál a talaj térfogata nem nő

 A porhanyítás célja

 Hőszigetelő réteg kialakítása

 Párolgás mérséklése (talajcsövesség

megszüntetésével)

 Kedvező magágy létrehozása

 A porhanyítás eszközei

 Kombinátorok
 boronák
 Tárcsák
 talajmarók
 A tömörítés

Fogalma:
 A talajrészecskék egymáshoz közelítése

 A lazítással ellentétes művelet

 A tömörítés célja

 Hézagtérfogat csökkentése
 Víz megőrzése a párolgás
csökkentésével
 Defláció elleni védelem
 Szerves anyagok anaerob bontásának
elősegítése
 A tömörítés eszközei

 Hengerek
 Egyengetés

Fogalma:
 A felszín simítása, felületének
csökkentése
 Az egyengetés célja

 Párolgó felület csökkentése

 Vízmegőrző képesség növelése
 Egyenletes vetési mélység biztosítása
 Ápoló- és betakarítógépek munkájának
elősegítése
Az egyengetés eszközei

 Simítók
 Barázdabehúzók
 Fogasok
 A talajművelő eszközök
egyszerre több
alapműveletet végeznek

 Eke: forgat, lazít, kever, porhanyít

 Simító: egyenget, tömörít, porhanyít

 Henger: tömörít, porhanyít, egyenget

A talajművelés gépei és
munkájuk
 Az ekék és munkájuk

Szántás:
 Barázdaszelet kihasítása, átfordítása
Alapműveletek:
 Forgatás
 Porhanyítás
 Keverés
 Az eke munkája függ:

 Kormánylemez kiképzése

 Haladási sebesség

 talaj
 A kormánylemez
kiképzése
Csavart: gyep
 Éles, határozott barázda, jól forgat
 Hullámos szántásfelület, 7-8 km/ó
Félig csavart: vályog, agyag
 Egyenetlen barázda
 Enyhén hullámos felület, 5-7 km/ó
Kultúr: homok, homokos vályog
 Beomlott barázdakép,jól kever, porhanyít
 Sík szántásfelület, 4- km/ó
 Különleges
kormánylemezek
Réses kormánylemez: vályog és
agyagtalaj
 Egyenetlen barázda
 Megfelelő nedvességtartalomnál (25-
26%) használható
Görgős kormánylemez: vályog,
agyagtalaj
 Jól porhanyít, kever, kevésbé forgat
 Haladási sebesség

 A sebesség növelésével a porhanyítás,

keverés mértéke nő, a forgatás csökken

 Átlagos haladási sebesség 5-12 km/ó

 A talaj állapota

 Nedves, vizes: nem szabad szántani, a

szántás szalonnás lesz

 Száraz: rögös szántás, nehéz elmunkálni

 Nyirkos: megfelelő, a barázdaszelet

omlik
 Fogalmak

Fogásszélesség: egy eketest által szántott

szélesség
 Kis fogásszélességű: 20-25 cm
 Közepes fogásszélességű: 30-35 cm
 Nagy fogásszélességű: 40-50 cm
Munkaszélesség: eketestek száma X
fogásszélesség
 A szántás fontosabb
jellemzői
 Ideje
 Mélysége
 Iránya
 módja
 A szántás ideje

 Vetőszántás: nyár vége- ősz, őszi vetésű

növények alá
 Őszi szántás: tavaszi vetésű növények
alá
 Tavaszi szántás: csak szükség-
megoldás lehet
 A szántás mélysége

 Sekély szántás: 12-15 cm

 Középmély szántás: 16-20 cm
 Mélyszántás: 21-30 cm
 Mélyítő szántás: 31-40 cm
 A szántás mélységét
befolyásoló tényezők
 A növény igénye: mély: kukorica, lucerna
középmély: kalászosok, repce
 Talajviszonyok: ha a termőréteg sekély nem
szabad mélyen szántani (altalaj lazítás)
 Szántás célja: tarlóhántás: sekély,
trágyabeforgatás: középmély

A szántás mélységét évente változtatni kell!

 A szántás módja

Széjjelszántás:
 Kezdés a fogás szélén
 Osztóbarázda keletkezik
Összeszántás:
 Kezdés a fogás közepén
 Bakhát keletkezik
Javított ágyszántás:
 Öszze- és széjjelszántás felváltva
 Az ágyszántás

a: összeszántás b: széjjel szántás

 A jó minőségű szántás
feltételei
 A talaj megfelelő állapota

 Az eke megfelelő beállítása

 Az eke szakszerű üzemeltetése

 A jó szántás jellemzői

 Megfelelően átfordított barázdaszelet

 Jó porhanyítás és keverés
 Függőleges barázdafal
 Vízszintes barázdafenék
 Egyenletes mélység
 Enyhén ormos
 Osztóbarázdáktól mentes
 A szántás befejező
műveletei
 Osztóbarázdák behúzása
 A szélek befejezése
 dűlőzés
 Tárcsás talajművelő
gépek
Csoportosításuk:
1. Egyenes tárcsák

2. Tárcsás boronák
 Nehéz tárcsás boronák
 Könnyű tárcsás boronák
 Egyenes tárcsa

 Tarlóhántás
 Gyomtalanítás
 Mélyebben dolgoznak
 Tárcsás boronák

Könnyű tárcsás borona:

 Szántáselmunkálás könnyű talajon
 Tarlóápolás
 Magágy-készítés
Nehéz tárcsás borona:
 Szántás nélküli alapművelés
 Szántáselmunkálás kötött talajon
 Kukoricaszár beforgatása
Megnevezés munkamélység Kg/tárcsale-
vél
Könnyű 6-12 cm <60
Nehéz 12-16 cm 60-90
Igen nehéz 16-20 cm 90-120
Szuper nehéz 20 cm felett >120
(tárcsás eke)
Tárcsás borona
Tárcsás borona
 Követelmények

 Ne maradjon barázda, vagy műveletlen

sáv

 Szármaradványokat jól aprítsa

 Egyenletes felszínt hagyjon hátra

 Hátrányuk

 A művelés mélységében tömörít (nedves

talaj)
 A talaj szerkezetét rombolják, porosítják
(száraz talaj)

Tömör réteg
A tárcsalevelek kiképzése

 Sima

 Csipkézett
A tárcsatagok elhelyezése

1. Egy sorban
2. Két sorban
 X alakban
 V alakban
 Az X tárcsa munkája

Haladási irány

Bakhát

Forrás: Kósa Károly

 A V tárcsa munkája

Haladási irány

barázda

Forrás: Kósa Károly

Kultivátorok és munkájuk

Munkája: lazítás, porhanyítás, gyomirtás

 A talaj szerkezetet nem rombolják

 Munkája után sima felszín marad
 A víz megőrzés fontos eszköze
 Erősen kötött talajon használata
korlátozott
 Csoportosításuk
rendeltetésük szerint
1. Szántóföldi kultivátorok:

2. Sorközművelő kultivátorok
Szántóföldi kultivátorok

 A talajt teljes szélességben művelik

 Magágy készítésre használják
Sorközművelő kultivátorok

 Csak a sorközt művelik

 Elsősorban gyomirtásra használják
 A kultivátorok művelő
szerszámai
 Saraboló, gyomirtó
 Lazító
 Töltögető és barázdabehúzó
 Rögtörő és porhanyító
 Saraboló, gyomirtó
szerszámok
 Lúdtalp alakú kapák:
 Egyoldalas: sorközművelésre
 Kétoldalas: teljes felület művelésére
 Lazító szerszámok

 Mélyen dolgoznak
 Nem kevernek, csak lazítanak
 Töltögető és barázda
behúzó szerszámok
 A talajt nem forgatják, csak oldalra
dobják
 Rögtörő, porhanyító
szerszámok
 Küllős kapaelemek
 A szerszámok szár
kiképzése
 Merev
 Fél-merev
 Rugós
 Mélylazítók

Feladatuk:
 Tömődöttség megszüntetése a mélyebb
rétegekben
 Eketalp betegség megszüntetése
 Víz befogadóképesség növelése
 Mélylazítók típusai

Mélység alapján:
 Közép-mély lazító: 40 cm
 Mélylazító: 70-90 cm
Mozgás alapján:
 Vibrációs
 Merev
 Fogasok, boronák és
munkájuk
Feladatuk:
 Porhanyítás
 Keverés
 Egyengetés

Az alapvető munkák kiegészítő eszközei

 Csoportosításuk

 Fogas boronák
 Ásó boronák
 Forgó boronák
Rototiller (forgó borona)
Forgó kapa
A hengerek és munkájuk

Feladatuk: talaj lezárás

 Egyenletes, tömör felszín létrehozása
 Rögök összetörése
 Tömörítés
 Párolgás csökkentése
A hengerek munkája függ:

 A hengerpalást kiképzésétől
 A henger súlyától és átmérőjétől
 A henger tagoltságától
 A vontatási sebességtől
 A talaj állapotától
 A hengerek
munkaterületei
 Talajok lezárása
 Víz és szél káros hatásainak
csökkentése
 Felfagyott vetés visszatömörítése
 Vetés előtti- és utáni tömörítés
 A hengerek változatai

 Sima hengerek
 Gyűrűs hengerek
 Rögtörő hengerek
 Sima henger

 Elsősorban tömörítésre
 Gyep- lucerna vetés tömörítésére
 Kisebb súlyúak felfagyott vetésekre
 Gyűrűshenger

 Elsősorban rögtörésre és tömörítésre

 Talajlezárásra tárcsázás, vetőszántás,
tarlóhántás után
 Vetés utáni rögtörésre
 Rögtörő hengerek
(Cambridge henger)

 Különböző henger kiképzés

 Rugós simítóval kombinálható
 Simítók és munkájuk

 Fő feladata az egyengetés
 Kis mértékben porhanyít és tömörít
 Elsősorban őszi szántás lezárására
Talajmarók és munkájuk

 Aprít, kever
 A talajszerkezetet rombolja
 Kombinált talajművelő
gépek
 Egyszerre több munkaműveletet
végeznek
 Csökken a taposási kár
 Az összeállítás a használat céljától függ
 Kombinátorok

Fogalma: különböző feladatok végzésére

összeépített, egymás mögött
elhelyezkedő gépek együttese
Sekély magágy-készítés

 Fogasborona + pálcás henger, vagy

simító