16.B Sorolja fel és részletesen ismertesse a sövények általános ápolási munkáit!

A sövények speciális ápolási munkái közül ismertesse a lombhullató és az örökzöld

sövények nyírásának jellemzőit!

A sövények vonal mentén telepített cserjecsoportok, melyek egyöntetűek, egy fajból

állnak. Lehet vonalvezetés egyenes vagy ívelt. Térhatárolóként, takaró növényként
használjuk fel. Néhány faj virágzatával is díszít pl. Rózsa, mályvacserje.
Lehetnek nyírott illetve nyíratlan sövények.

Lombhullató cserje sövények: Fagyal, mályvacserje, rózsa, gyöngyvessző, borbolyák

Lombhullató fa sövények: mezei juhar, bükkfa, gyertyán,
Örökzöld sövények: Puszpáng, júlia borbolya, lejlandi ciprus, babérmeggy, tiszafa,
tuja, mirtuszlonc, tűztövis, Lucfenyő, törpefenyő

Sövények általános ápolási munkái:

Öntözés:
A gyökértömeg nagy része a talaj felső 50-60 cm-ben helyezkedik el.
Sövénynek ültetve az állományklíma javítja a növények túlélési esélyeit, mert nagyobb
talajfelületet árnyékolnak le. Óvják egymást a tűző napsütéstől és a nagyobb
lombtömegnek köszönhetően környezetük páratartalma is magasabb.
Fiatalon telepített sövénysoroknál minden képen gondoskodni kell az öntözésről.
Száraz meleg nyarakon vagy tavasszal a hajtásnövekedés időszakában mindenképp
szükséges öntözni. Örökzöldeknél az őszi tározó öntözés fontos a téli
párologtatáshoz.
Extenzív fenntartású környezetben átlagos hazai csapadékviszonyok mellett
szakszerű fajtaválasztáskor a cserjék öntözése általában el is hagyható. Intenzíven
telepített vagy a vízzáró burkolatokkal körülvett cserjefoltok vízpótlásáról kell
gondoskodni.

Öntözési módok:
Felszíni öntözés: Legelterjedtebb módszer. Kézimunkaerő igényes eljárás.
Házikertben, intenzív fenntartású közintézményi zöldfelületeken alkalmazható.
Kertekben tömlő segítségével, köztereken pedig tartálykocsiból oldható meg a
vízpótlás. A tányérokat töltjük fel vízzel esetenként 40-50 mm öntözővizet kell
kijuttatni száraz időjárás esetén. Rendszeresíteni nem érdemes a magas költsége
miatt.
Szórófejes automata öntözőrendszer: Kisebb és közepes méretű cserjék,
cserjecsoportok öntözésére alkalmas. Ilyen berendezések vízhozama általában kicsi,
ezért csak a felső talajszelvényt nedvesítik át. Megfelelő törpe örökzöldek, valamint
alacsony sövények fenntartására. Kiemelt ágyásoknál, burkolt felületekbe
alkalmazzuk. A száraz levegő okozta károkat enyhíti. A módszer létesítési költsége
magas de fenntartása egyszerű élő munkát nem igényel ezért olcsóbb. Intenzív
fenntartású köztereken és házikertben gyakran alkalmazott eljárás.
Felszíni szivárgócsöves öntözés: Ez a legjobbnak tartott öntözési mód. Szivárogtató
műanyag csöveket alkalmazunk. Nagyobb vízhozamokat is képes leadni ezáltal
magasabb méretű cserjék, növénycsoportok, kifejlett idős sövények öntözésére is
megfelel. Elsodrási elfolyási veszteségre nem kell számítani, a párolgási veszteség
talajtakarással enyhíthető. Talajtakaró anyagok alkalmazása azért is előnyös ennél a
módszernél, mert a felszínen futó műanyag csövek zavaró látványa takaróanyag
segítségével eltüntethető. 50-60 cm talajszelvényt is átnedvesít.
Szükség lehet még a lombfelületek lemosása aszályos időszakban.
Altalaj öntözés:
Gyökér zónában kb. 50 cm mélyen helyezünk el szivárogtató vízvezetéket. Drága
viszont automatizálható és nincs párolgási veszteség.

Tápanyag utánpótlás:
Az ültetéskori alaptrágya 3 év körüli hatástartalommal rendelkezik. A fenntartó
trágyázás szerves és ásványi anyagokkal oldható meg. Cserjéknél 6-8 kg földé érett
trágya, szárított trágyából 2-3 kg. Műtrágyából négyzetméterenként 8-10 dk.
elegendő 2-3 évre. Kapálással vagy sekély ásással juttathatjuk a tápanyagokat a
gyökerekhez.
A felszíni öntözéssel összekapcsoltan évente 1-2 alkalommal tápoldatot is
használhatunk tavasz nyár elején.
Meszes talaj esetén tőzeg bedolgozásával tudunk javítani.

Talajápolás:
Lazításra, szellőztetésre általában akkor kerül sor amikor a tápanyagokat kijuttatjuk,
illetve beforgatjuk. Az öntözések megtömöríthetik a talajt ezért általában évente 1
szer az őszi időszakban érdemes a cserjék talaját átforgatni fölásni. Fiatal vagy
tarackoló fajoknál. Sekélyen gyökeresedő fajoknál az ásás mélységét lehet
csökkenteni nehogy a gyökér megsérüljön. Fiatal telepítéseknél szükség van
gyomlálásra kapával. A talaj felső 10-12 cm rétegét kapáljuk így levegőzik a talaj.
Szivárogtató öntözéssel ellátott vagy útfelületek járdaszigeteire telepített
cserjefoltoknál az évenkénti talajlazítás és őszi ásás elengedhetetlen.
Parkok, extenzív fenntartású cserjéknél a rendszeres talajápolás kisebb jelentőségű
A cserjék talajtakarása nagyon jelentős mert sekélyen gyökeresednek és így
könnyebben kiszáradnak. A talajtakarásra használhatunk fenyőkérget legalább 8-10
cm rétegvastagságban. A mulcs csökkenti a talaj hőingadozását, árnyékoló hatásánál
fogva megóvja a talajt a kiszáradástól, gátolja a gyomosodást, elbomlásával javítja a
talaj szerkezetét.
Fűfelületek és növénycsoportok, cserjék határán rendszeres munka a gyepszélvágás.
Évente 1-2 alkalommal végezhetjük. Erre alkalmas ásó vagy gyepszélvágó eszköz.
Egyenes vonalaknál kertészzsinórral ívek esetén vastagabb kötéllel vagy homokkal
kitűzzük. Ezután függőleges irányban a gyepszélvágóval levágjuk a fölösleges
tarackokat. A levágott részeket összeszedjük és elkomposztálhatjuk.
Növényvédelem:
Fontos az ellenálló és szárazságtűrő fajok választása. Fiatal növények esetén szükség
van gyomlálásra kapálással. Fontos, hogy a növényeket jó egészségi állapotban tartsuk
így jobban elkerülik a kártevők, kórokozók.
Felléphetnek levéltetvek, pajzstetvek, takácsatka, gubacsatka, lisztharmat,
tűzelhalás. Felléphetnek élettani megbetegedések is.

Sövények speciális ápolási munkái:

Lombhullatók nyírása:
Nyíratlan sövények: természetes növekedésű sövényekből állnak. pl. Mályvacserje,
berberis, gyöngyvessző, aranyeső
Nyírott sövények: Hajtásrendszerét, formáját mesterségesen alakítjuk ki.
Fenntartásuk során arra kell törekedni, hogy dús tömött hajtásrendszert alakítsunk
ki és a növények a kívánt formát öltsék. Elsősorban a lombjukkal díszítenek. pl. fagyal,
juhar.
A növények méretét két dolog befolyásolja: a genetikailag kódolt mérete és a metszés
Sövényeknél nyírást végzünk aminél egy egy vágással több növényi részt vágunk le.
Használhatunk sövénynyíró ollót amivel kisebb felületeket tudunk lenyírni.
Sövénynyíró gépekkel gyorsabban tudunk haladni.
Autópályákon erőgépekkel nyírnak.
Telepítés után erősen vissza kell metszeni 3-4 rügyre, hogy az alsó rész is dús sűrű
ágrendszerű legyen. Majd ahogy nő a növény évente a felére visszavágjuk.
Ha elértük a megfelelő magasságot évente 2-4 alkalommal metszünk. Első nyírás
tavasszal kihajtás előtti hetekben majd nyáron amikor a növekmény eléri a 10-15 cm
Extenzív helyeken a tavaszi metszésen kívül még május vége június elején metszünk.
Használhatunk szögletes formát, téglalapot.
Trapéz formát: Sövény felül 10%-kal keskenyebb mint alul így jobb a fényellátottság
és kisebb az esély a felkopaszodásra.
Puszpángból kialakíthatunk más alakzatokat is akár.
Örökzöldek nyírása:
Jellegzetessége az örökzöldeknek, hogy sok fajtájuk gyantatartalmú és nem igényel
metszés utáni sebkezelést.
Az örökzöldek nem bírják a tarra metszést, még az erősebb visszavágást is
megsínylik. Az örökzöldek metszésének célja az alakítás, a díszítő érték növelése. A
metszéssel eltávolítjuk a beteg, elhalt, fertőzött és a rossz irányba növő részeket. A
pikkelylevelű, lomblevelű,tűlevelű fajok esetében a hajtás visszacsípésével idézhetünk
elő dúsabb növekedést, így sűrűbbé tehetőek.
Minden évben a tavaszi kihajtással egy időben a fiatal hajtásokat visszacsípni kb.
harmadát így jövőre több rügy képződik és sűrűbbé tehető a korona.
Trapéz, szögletes vagy lefelé szélesedő formára alakíthatjuk.
A fenyő fajokat egy évben egyszer a tavaszi kihajtás után metsszük vissza. Többi
örökzöldet évente többször is nyírjuk.
Nagy leveleseknél pl babérmeggy használhatunk metszőollót, hogy a nagy levelek ne
sérüljenek meg.
Használhatunk sövénynyíró ollót és sövénynyíró gépeket.
Oszloposan növekvő tujáknál 2-3 m magasságban visszavághatjuk. Velük csinálhatunk
magas sövényeket.