NÖVÉNYTERMESZTÉS MEZŐHÍR • 2019 • NOVEMBER

A terméspotenciál kihasználásában
segít a talajbiológia
SZERZŐ: SZABÓ ISTVÁN TALAJTANI SZAKMÉRNÖK • LEKTORÁLTA: BIRÓ BORBÁLA, MAKÁDI MARIANNA • MAGYAR TALAJTANI TÁRSASÁG
TALAJBIOLÓGIAI SZAKOSZTÁLY

A növénytermesztési ágazatban a leggyakrabban a nagyobb terméshozamot és termésbiztonságot nevezik meg termelési

célként. Előbbi a növények genetikai alapjaiban meglévő potenciál, míg utóbbi elsősorban a környezeti körülmények és
az agrotechnika függvénye. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a fajták és hibridek génállományában meglévő lehetőségeket
igyekszünk maximálisan kihasználni a feltételek optimalizálásával.

V
együk például az őszi búza fej-
lődését a csírázástól egészen a
betakarításig. Élettanilag jól nyo-
mon követhető az a természetes rend,
ahogyan a potenciál, azaz a lehetősé-
gek kialakulása megelőzi a megvaló-
suló teljesítményt (pl. hozam).
1. ábra. A búza növekedése és fejlődési stádiumai (KANSAS University nyomán)
Az 1. ábra azt mutatja, hogy a
– már ősszel megjelenő – tenyésző-
csúcs hogyan alakul át a fejlődés
során kalásszá. A termés lehetséges
maximuma kora tavasszal kialakul,
amikor a kalász hossza véglegese-
dik (a bokrosodás végén, szárba
indulás elején), ezután ez már nem
változik (potenciál). A lehetőség az-
tán később, a virágzás/termékenyü-
lés idején válik valósággá, amikor
eldől, hogy a virágokból mennyi
termékenyül meg – ezután már ez
sem változik. A szemkitelítődés so-
rán véglegesedik az ezerszemtömeg
(újabb termésparaméter), ami később
csak a leadott víz mennyiségével lesz
kevesebb, de az elraktározott száraz-
anyag mennyisége nem változik. Ez
a rövid példa jól mutatja, hogyan és
mikor nyílik meg a lehetőség a ter-
més növelésére: a bokrosodáskor,
szárbaindulás előtt, virágzáskor és
tejeséréskor. Ilyenkor van alkalom a
terméspotenciál kihasználására, és
hozzátenni azt a „talajbiológiai élet-
erőt” (http://talajesviz.kertk.szie.hu/ok-
tataskepzes/biologiai-talajero-gazdalko-
das), ami mindezeket a folyamatokat
segítheti, javíthatja. Nem véletlen,
hogy a talajban a legnagyobb mik-
robiológiai aktivitás a virágzásnál
mutatható ki, de hasonló a helyzet a
gyökeresedésnél és a bokrosodásnál
is (elsősorban a növénytápláló és/
vagy a hormontermelő mikroorga-
nizmusok mennyisége és aktivitása
növekszik meg ilyenkor).
Mit jelent mindez a gyakorló növény-
termesztő számára? A felsorolt fejlődési
stádiumokban támogassuk a növények
megfelelő erőnlétét, egészségét, azaz az
akkor zajló élettani folyamatok zavarta-
lanságát. Ha ez sikerült, akkor az utána
következő időszakban maximális mér-
tékben biztosítsuk a megvalósításhoz
(azaz a kialakult potenciál kihasználá-
sához) szükséges feltételeket és nyers-
anyagokat: elsősorban életteret, fényt,
vizet és a tápanyagokat.
Ezek az elméleti alapok (azaz a
potenciál), ami megelőzi időben a
termelési gyakorlatot (azaz a lehe-
tőségek kihasználását). A szántóföl-
di növénytermesztés nehézségét és
egyben szépségét is az adja, hogy a
gazdálkodó folyamatosan alkalmaz-
kodni kénytelen a környezeti feltéte-
lekhez (pl. időjárás, kártevők, talaja-
dottságok). Döntéseket hoz az adott
helyzetben és időpontban. Jó döntést
azonban csak a lehető legtöbb meg-
bízható információ birtokában lehet
hozni. Ehhez van szükség az elméle-
ti alapok bővítésére és a lehetőségek
megismerésére. A továbbiakban abból
szeretnénk ízelítőt adni, hogyan és
milyen szerepet játszik a talajbiológia
a növénytermesztés sikerében.

A talaj, a talajélet és az élőlények

közötti kapcsolati háló
A talajról köztudott, hogy egy
háromfázisú rendszer: szilárd fázis,
víz és levegő alkotja. A talaj szilárd
fázisa tovább osztható szerves és
szervetlen részre. A szerves tarta-
1. kép. A tavaszi és az őszi búza tenyészőcsúcsai (forrás: researchgate.net) lom egyik felét az elhalt növényi és
16 mezohir.hu
2019 • NOVEMBER • MEZŐHÍR NÖVÉNYTERMESZTÉS

között a megfelelő talajszerkezet és a

közvetlen környezetében (szakszóval
a rizoszférában) vagy a növénybel-
sőben élő (endofita) mikroszkopikus
élőlények (baktériumok, gombák) által
termelt anyagok (hormonok, szerves
savak) segítik. Számos olyan mikro-
organizmus és a talajélőlények egyéb
típusa (pl. az ugróvillások, baktéri-
umfogyasztó fonálférgek is) ismert,
amelyek a növényi gyökér által fel-
tárható tápanyagok mennyiségének
növeléséhez kedvező módon tudnak
hozzájárulni.
A talaj részecskéinek összekötését,
ezáltal a talaj másodlagos szerkezetes-
ségét a talaj élőlényei több módon is
segítik. Az élő gyökerek és a talajlakó
gombák fonalai (micéliumai) összefog-
ják a különálló szemcséket, talajalkotó
elemeket. A baktériumok által termelt
2. ábra. A talaj táplálékháló összetétele, szerveződési szintjei és a közöttük lévő kapcsolatok
(forrás: Biró B, Baranyai V., MezőHír, 2018. novemberi szám)
különféle nyálkaanyagok (pl. a saját
kiszáradásuk megakadályozására ki-
állati maradványokból folyamatosan
átalakuló anyagok jelentik, amelyek
végső terméke a talajban a legtöbb
talajtulajdonságra kedvezően ható
humusz. A szerves anyagok másik
felét maguk az élőlények, a „talaj
táplálékhálónak” nevezett szerveze-
tek alkotják. A talajt a talajélőlények
által létrehozott szervesanyag-tar-
talom és maguk az élőlények teszik
termékennyé, folyamatosan műkö-
dő rendszerré. Így válik alkalmassá
arra, hogy raktározza és biztosítsa a
növényi élethez szükséges anyagokat
(a vizet és a tápelemeket). Ha tehát a
gazdálkodásunkkal fenntartható mó-
don biztosítjuk a talajélet feltételeit, ak-
kor a talaj el tudja látni ezt a feladatát,
és a gazdasági növényeink genetikai
potenciáljában rejlő lehetőségeket ki
fogjuk tudni használni.

Hogyan biztosítja a talajbiológia a

növénytermesztéshez szükséges
vizet, tápanyagokat?
A növények „száját” a gyökerek
jelentik. Ezen keresztül veszik fel a
legnagyobb mennyiségben szükséges
anyagok közül a vizet és a benne ol-
dott tápanyagokat, főleg a makro- és
mezoelemeket, így pl. a nitrogént, fosz-
fort, káliumot, magnéziumot és kálciu- 2. kép. A baktériumok által termelt nyálka (EPS) és a részecskéket jól összetartó, a stabil, morzsás
talajszerkezetet biztosító gombafonalak (forrás: researchgate.net)
mot. A tápanyagok másik része, ha az
nincs a talajban megfelelően felvehető növény gyökere, annál jobban képes választott cukrok, ún. exopoliszacha-
formában (ilyenek a mikroelemek), a ellátni a feladatát, és annál nagyobb ridok) is habarcsként működő ragasz-
levélen keresztül is pótolható. támogatást ad a növénynek a maga- tóanyagok. A jó szerkezetű talajban a
A növényi tápanyagellátásnál kön�- sabb terméshozam elérésére. A gyö- mikorrhiza (AM) gombák egyszerre
nyen belátható, hogy minél nagyobb a kér növekedését, fejlődését többek  FOLYTATÁS A 76. OLDALON

mezohir.hu 17
 NÖVÉNYTERMESZTÉS
 FOLYTATÁS A 75. OLDALRÓL
járulnak hozzá a „ragasztógyár” mű-
ködéséhez az általuk kiválasztott cu-
A talajt a talajélőlények által létrehozott
szervesanyag-tartalom és maguk az élőlények
teszik termékennyé
kor-fehérje anyagokkal (a glomalinnal)
és a cérnaként működő hifafonalaikkal.
Az elhalt szerves anyagoknak a talaj
ásványi anyagaival alkotott komplexei
is fontos alkotók az úgynevezett mor-
zsa-állékonyság (szakszóval az aggre-
gátumstabilitás) létrejöttében.
Minél jobb a talaj szerkezete, an-
nál több vizet képes hasznosítani és
elraktározni a lehulló csapadékból,
ami aztán később így a növények ren-
delkezésére áll. Ugyanez a szerepe a
talajba került növényi maradványok
3. kép. Trichoderma harzianum gomba parazitálja a Rhisoctonia solani növénypatogén gomba
hifáját (forrás: European Atlas of Soil Biodiversity)
18
felaprításából, elkeveréséből, majd
bontásából származó humuszanya-
goknak. Kötött, agyagos talajokon a
szerves anyag emellett nehezíti, aka-
dályozza a talaj levegőtlenné válását
és erős összetapadását; míg homokos
területeken a talajélet segítségével ja-
vuló talajszerkezet növeli a talaj ös�-
szetartását és a víztároló képességét is.
A talajban lévő tápanyagoknak
csak egy része van felvehető, oldott
állapotban. A különböző szervetlen
(ásványi) és szerves (elhalt növényi
maradványok) kötésben lévő tápele-
meket ugyancsak a talajlakó élőlények
teszik a növények számára elérhetővé.
Vegyünk erre három példát:
MEZŐHÍR • 2019 • NOVEMBER
• Mindenki számára ismert, hogy a
pillangós virágú növények gyöke-
rein ún. nitrogéngyűjtő gümőcskék
fejlődnek. Ezekben olyan baktériu-
mok (rhizobiumok) élnek, amelyek
a gazdanövény számára képesek a
levegőből biológiai úton a nitrogén
megkötésére. Egyes források sze-
rint így akár 200 kg (!) nitrogént is
képesek biztosítani hektáronként,
amit a műtrágyaadagok tervezésé-
nél érdemes számításba venni.
• A talajban található káliumnak
csak néhány százaléka elérhető a
növények számára (oldott forma),
94-95%-a kötött, stabil állapotban
található. Ennek a „mobilizálásá-
hoz”, azaz a felvehetővé tételéhez
erős savakra van szükség. Ezeket
a savakat termelheti a gyökér, de
nagy részüket a gyökér környeze-
tében élő hasznos baktériumok és
mikroszkopikus gombák állítják
elő. Ezek az élőlények oldható for-
májúvá alakítják a káliumot, így
azt a növény már fel tudja venni.
• A tápelemek egy része a talajba
került növényi és állati maradvá-
nyokban (pl. istállótrágya) szerves
kötésben raktározódik. Ezt haté-
konyan enzimekkel (a szerves kö-
tések bontására alkalmas bioaktív
anyagokkal) lehet feltárni, amelye-
ket ismét csak a talaj mikroorga-
nizmusai képesek megtermelni.
A talajélet által biztosított megfelelő
talajszerkezet és tápanyag-ellátottság
előnyeit az egészséges növények tud-
ják teljes mértékben kihasználni. A ta-
laj mikrobiológiai közösségének egyes
tagjai (pl. a Trichoderma gombák) se-
gítenek a talajban élő növénypatogén
mikroorganizmusok visszaszorításá-
ban (3. kép), hozzájárulva az egészsé-
ges növényállomány kialakulásához.
Ha tehát optimálisak a feltételek a
talajban ahhoz, hogy ott egészséges ta-
lajélet alakuljon ki, akkor a talajban zajló
folyamatok működése is zavartalanná
válik. A talaj el tudja látni azt a funkció-
ját, hogy a növények igényeit kielégítse,
ezáltal azok képessé válnak arra, hogy
a génjeikben kódolt genetikai potenciált
minél jobban kihasználják, és nagyobb
termést, jobb minőséget érjenek el. Így
valósul meg a címben is megfogalma-
zott állítás, mely szerint a terméspoten-
ciál kihasználásában segít a talajbiológia
– illetve a talajbiológiai ismeretek célirá-
nyos, tudatos felhasználása.
mezohir.hu