A talajképző kőzet szerepe a talajok képződésében

és kialakult tulajdonságaiban

Michéli Erika
Szent István Egyetem
Talajtani és Agrokémiai Tanszék

AGRÁR - ÁSVÁNYVAGYON FÓRUM

Gyöngyös, 2017. április 19
 Talajképző tényezők
Talajképző kőzet,
Domborzat,
Klíma,
Biológiai tevékenység,
Idő
Vasilij Dokuchaev
(1846-1903)

talajképző tényezők Antropogén hatások

talajképző folyamatok

A talajok különbözőek
 A talajok…
természetes képződmények, melyek tulajdonságai
a klímatikus, a biológiai, és a domborzati tényezőknek,
a talajképző kőzetre
adott idő alatt gyakorolt
együttes hatásaként alakulnak ki.
A talajképző tényezők A talajképző folyamatok a
meghatározzák, milyen képződés mikéntjét
talajok képződhetnek határozzák meg
Talajképződés

A
E

B
t
A talajképződés nyersanyagát a kőzetek szolgáltatják.
Talajtani szempontból a kőzeteket nem koruk és
keletkezésük alapján ítéljük meg, hanem elsősorban
mállási tulajdonságaik és összetételük alapján.
 Nyomószilárdság
Szilárdsági osztályok Kőzet példák
(MPa)
Bazalt, diabáz, kvarcit
Igen nagy szilárdságú >221

Magmás kőzetek többsége, jól

Nagy szilárdságú 110-221 cementált homokkövek, mészkövek,
erősen metamorfizált kőzetek
Palák, pórusos mészkövek, klorit-,
Közepes szilárdságú 55-110 csillám-, talktartalmú metamorfizált
kőzetek
Pórusos tufák, agyagos palák
Kis szilárdságú 28-55

Igen kis szilárdságú <28 Kősó, mállott kőzetek

Kőzetek osztályozása szilárdság alapján (Nemecz, 2006)

 Elsődleges ásványok Másodlagos ásványok
Gipsz CaSO4*2H2O Legkevésbé ellenálló
Kalcit CaCO3
Dolomit CaCO3*MgCO3
Olivin Mg, FeSiO4
Anorthit CaAl2SiO2O8
Augit Ca2(Al,Fe)4(Mg,Fe)4Si6O24
Hornblende Ca2Al2Mg2Fe3Si6O22(OH)2
Albit NaAlSi3O8
Biotit KAl(Mg,Fe)3Si3O10(OH)2
Ortoklász KAlSi3O8
Mikroklin KAlSi3O8
Muszkovit KAlSi3O10(OH)2
Agyagásványok Al szilikátok
Kvarc SiO2
Gibbszit Al2O3*3H2O
Hematit Fe2O3
Goetit FeOOH Leginkább ellenálló

Válogatott talajásványok mállással szemben mutatott ellenállása

(Brady & Weil, 2010)
Főbb magmás kőzetek és ásványos összetételük (Hartai, 2003)
A legritkább esetben egységes

A talajképző kőzet nem feltétlenül az alatta lévő alapkőzet in situ mállásterméke

Gyakran, helyesebb talajképző üledékről beszélni (Kuti,2007)

 A legkiválóbb talajképző kőzet: a lösz

Ásványi anyagának átlagos összetétele: 45-50% kvarc, 15-20% földpát,

10% csillám, 10-15% kalcit, 1-2% amfiból, 10-15% agyagásvány.
A Talajképző kőzet AGROTOPO szerinti két legnagyobb területi kiterjedésű típusa.
Fehéren: vízfelületek és egyéb talajképző kőzet típusok elterjedési területe
A Talajképző kőzet AGROTOPO szerinti két legnagyobb területi kiterjedésű típusa.
Fehéren: vízfelületek és egyéb talajképző kőzet típusok elterjedési területe
4 főcsoportot: magmás, metamorf, konszolidált-, ill. laza üledékes kőzetek)
 Magyarország földtani térképének FAO nevezéktan szerinti
talajképző kőzet típusai

Hidroeolikus
lösz

lösz
homok

4 főcsoportot: magmás, metamorf, konszolidált-, ill. laza üledékes kőzetek)

 A talajképző tényezők A talajképző folyamatok a képződés
meghatározzák, milyen talajok mikéntjét
képződhetnek határozzák meg

Talajképződés

Talajképző kőzet,
Domborzat,
A
Klíma,
Biológiai tevékenység, E
Idő
B
t
 Talajképző tényezők
A domborzat
meredekség, kitettség, topográfiai helyzet

A domborzat hatása elsősorban abban nyilvánul meg, hogy módosítani képes az éghajlati,
a biológiai, és földtani tényezők, továbbá az idő hatását a talajfejlődésben.
Talajképző tényezők
A domborzat
meredekség, kitettség, topográfiai helyzet
Talajképző tényezők
A klíma
Hőmérséklet, csapadék, szél
Strakov (1967).
Talajképző tényezők
A klíma
Hőmérséklet, csapadék, szél

A beérkező és távozó (EP) nedvesség meghatározza az oldatmozgás és

a transzport folyamatok domináns irányát
Talajképző tényezők
A vegetáció
A biomassza mennyisége, összetétele, eloszlása
Talajképző tényezők
Állati és emberi tevékenység
Bontás, szintetizálás, keverés, átalakítás……
Talajképző tényezők
Az idő
Abszolút kor (fejlettség), relatív kor (eltelt idő)
 Talajképző folyamatok
Humuszosodás 
Mállás @
Agyagosodás @
Kilúgzás ↓
gazdagodás  Agyagvándorlás 
átalakulás @ Podzolosodás 
áthalmozás ↓ Sófelhalmozódás 
Glejesedés @
Tőzegesedés 
Cementálódás @
Duzzadás @
Talajpusztulás 
 kilúgzás agyagbemosódás podzolosodás

O
A A A
E a
g
E SiO2 E
Bw
Ca, Mg, K.. y
a Bt Bhs
Ck g Fe, Al, h

oldatban agyag szemcsék ásványok alkotói

eredeti ásványos formában szétesést követően
Sófelhalmozódás, szikesedés
A szikesedés általában olyan területeken zajlik, ahol a felszín
közelben van a talajvíz és a párolgás mértéke meghaladja a
csapadékét. A talaj oldható sótartalma a felszín közelében
megnövekszik és különböző formákban felhalmozódik.
O
Az a A
Bgz
g
y E
a
g
sók
Na
sók
Btn
Cgz
Duzzadás – zsugorodás
 Talajföldrajzi és
talajgenetikai
osztályozás

Stefanovits Pál (1920-2016 )

 Stefanovits P.: Andezittufán kialakult talajok a
Börzsöny hegységben, 1951 (AT)
Néhány km távolságban
1. „fahéjszínű erdőtalaj”, erősen agyagosodott,
agyagásványa montmorillonit”
2. podzolos barna erdőtalaj, agyagásványa beidellit kevés
montmorillonittal.
3. kilúgozott szurokfekete mezőségi talaj (szmolnyica),
magas humusztartalmú, agyagos, agyagásványa beidellit,
kevés montmorillonittal.

„Erdészeti szempontból a három talajtípus asznosíthatósága

különböző”
 Stefanovits P.: A talaj agyagos részének
vizsgálata, 1959 (AT)

Az azonos típusban tartozó talajok agyagos része

eltérő a kőzet függvényében.

Löszön, Ologcén üledéken, andezit tuffán

kialakult barna erdőtalajok DTA vizsgálatai
és T (CEC) értékei alapján.
 „A társulások sem a geológiai viszonyokkal, sem a
talajtípusokkal nem mutatnak kizárólagos kapcsolatot,
hanem e két tényező különböző arányban hat az egyes
esetekben”.
 Lehetséges toposzekvens talajképződés semleges,
bázikus magmás kiömlési kőzeteken

feketenyirok
Köves sziklás vt

lejtőhordalék
Kemény kőzet feketenyirok
megjelenése
 Lehetséges toposzekvens talajképződés semleges,
tömör, karbonátos kőzeteken

rendzina
Köves sziklás vt

lejtőhordalék

rendzina
Kemény kőzet
megjelenése
 Sza= 4% Sza: 4,5 %
pH=5,8 pH=3,9

feketenyirok rendzina
 Sza= 4% Sza: 4,5 %
pH=5,8 pH=3,9

feketenyirok rendzina
Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
talajosztályozásban
(9 főtípus, 39 talajtípus)
Kőzethatású Csernozjom
Réti talajok Láptalajok
talajok talajok
6 talajtípus 3 talajtípus
4 talajtípus 4 talajtípus

Öntés és
Barna
Váztalajok Szikes talajok lejtőhordalék
erdőtalajok talajok
5 talajtípus 5 talajtípus
8 talajtípus 3 talajtípus
 A megújított hazai talajosztályozás
határozókulcsának egyszerűsített szerkezete
Tőzeg szint Erőteljes Összefüggő Összefüggő kemény Na (ESP > 15)
vastagsága > emberi kemény kőzet kőzet < 25 cm, v. felhalmozódás
40 cm < 10 cm 100 cm-en belül
tevékenység földesrész < 20%
Köves
Antropogén Kőzethatású Szolonyec
Láptalajok sziklás
talajok talajok talajok
váztalajok

Sötét, humuszos CaCO3 > 40% Talajvízglejes Agyag > 30 % Só felhalmozódás

bázistelített 50 cm-en belül színmintázat duzzadás (magas EC, pH)
talajok 50 cm-en belül repedezés 50 cm-en belül
Mezőségi Karbonát Réti Duzzadó Szoloncsák
talajok talajok talajok agyagtalajok talajok

Agyagfel - Durva (hokos) Gyengén Rétegzettség Más

halmozódás textúra fejlett 50 cm-en talajok
100 cm-en belül 100 cm-ig talajok belül kezdve
Agyagbe-
Homok Hordalék- Földes-
mosódásos Barnaföldek
talajok talajok kopárok
talajok
 A megújított hazai talajosztályozás
határozókulcsának egyszerűsített szerkezete

Köves
Antropogén Kőzethatású Szolonyec
Láptalajok sziklás
talajok talajok talajok
váztalajok

Mezőségi Karbonát Duzzadó Szoloncsák

Réti talajok
talajok talajok agyagtalajok talajok

Agyagbe-
Homok Hordalék Földes-
mosódáso Barnaföldek
talajok talajok kopár
s talajok
 Sza= 4% Sza: 4,5 %
pH=5,8 pH=3,9

feketenyirok rendzina

Barnaföld Kőzethatású talaj

Erubáz Barnaföld Rendzina Kőzethatású talaj

 Sza= 4% Sza: 4,5 %
pH=5,8 pH=3,9

feketenyirok rendzina

Duzzadó agyagtalaj Barnaföld

Vertisols (WRB) Rendzina Barnaföld

Atkár 2014
Atkár 2014