Szerkezeti földtan és lemeztektonika

A kőzetek szerkezete és deformációja

Szerkezeti földtan: a kőzettestek szingenetikus és posztgenetikus szerkezeti elemeivel

foglalkozik.

 Szingenetikus szerkezeti elemek: a kőzetképződéssel egyidejűleg jönnek létre.

 Posztgenetikus (deformációs) szerkezeti elemek: a kőzetképződés utáni alakváltozások
hozzák létre.

A kőzettestekben megfigyelhető deformációk általában olyan nagy mélységben és olyan

lassan alakulnak ki, hogy a folyamat számunkra észlelhetetlen. Erősen gyűrt mészkőrétegek,
Hereg-rét, Bükk hegység

A kőzettestek szingenetikus szerkezeti elemei

Magmás kőzetek szingenetikus szerkezeti
elemei

Mélységi magmás kőzetek szerkezeti elemei

Lassú, egyenletes lehűlés, hidrosztatikus

nyomás -> a kőzetszövet holokristályos,
izotróp, ekvigranuláris

A mellékkőzettel való érintkezés zónájában

foliáció, apofízák alakulhatnak ki.

Fázisrétegzés: különböző ásványos

összetételű "rétegek"

Gránit mikroszkópi képe. A kőzet szövete

holokristályos, ekvigranuláris. Keresztezett
nikolok, képszélesség 8 mm

Szubvulkáni kőzetek szerkezeti elemei

A kihűlés gyorsabb a szegélyeken.

Az összehúzódás miatt kihűlési repedések

jönnek létre.

Oszlopos vagy gömbhéjas elválás (főleg

bazaltban) jellemző.

Oszlopos elválású bazalt. Alsórákos,

Persányi-hegység, Románia
Lávakőzetek szerkezeti elemei

A szerkezeti elemek kialakulását

a láva viszkozitása határozza
meg.

Bazaltos láva: kis viszkozitás,

változatos szerkezeti formák:

 Pahoehoe-láva
 Fonatos láva
 Lávacsatorna-barlang
 Aa-láva
 Blokkláva
Ívelt felületi redőződés a bazaltos lávafolyás frontjánál.
Thingvellir Nemzeti Park, Izland
 Párnaláva

Andezites és riolitos láva: szimmetrikus felépítésű kúpok

 Rétegvulkán: andezit láva és piroklasztikum rétegek váltakozása

 Lávadóm: nagy viszkozitású riolitos lávára jellemző
 Rétegzés: főleg vízben lerakódott piroklasztikumoknál alakul ki

Bazaltban kialakult lávacsatorna-barlang. Töredezett felszínű aa-láva és nagyobb

Thingvellir Nemzeti Park, Izland rögökre darabolódott blokkláva. Hawaii

Párnaláva-szerkezet kialakulása az Atlanti- A kitörési központok körül létrejött

óceán szétnyílási tengelyénél riolitkúpok Telkibánya környékén

Üledékes kőzetek elsődleges szerkezeti jellemzői

Elsődleges szerkezeti elemek: az üledéklerakódás közben jönnek létre (lehetnek fizikai vagy
biológiai eredetűek)
Másodlagos szerkezeti elemek: a diagenezis során vagy azt követően jönnek létre

Rétegzettség: az üledékes kőzetek túlnyomó részére jellemző, az üledékképződési

viszonyokban bekövetkezett fizikai, kémiai vagy biológiai változások eredménye

Padosság: a rétegek vastagsága dm-es, vagy annál nagyobb

Párhuzamos rétegzés: nyugalomban lévő közegben alakul ki

Ferderétegzés vagy keresztrétegzés: áramló közegben történő lerakódásnál jellemző

Gradált rétegzés: turbulensen áramló, majd lelassuló közegben történő leülepedésnél jön létre

Szél általi szállítást jelző keresztrétegzés a

Zion Nemzeti Parkban (Utah, USA)

Pados megjelenésű dolomit. Dolomitok,

Észak-Olaszország

Ferderétegzettség típusai a sorozathatárok alakja szerint. 1: táblás, 2: ék alakú, 3: vályús, 4:

hullámos
Rétegfelületeken megjelenő külső szerkezeti elemek
(hieroglifák):

 Bioglifák: fosszíliák és bioturbációk

 Mechanoglifák: esőcseppnyomok,
karcok, folyási barázdák,
hullámfodrok, száradási repedések

Elsődleges deformációs szerkezeti elemek: többnyire

gravitáció okozza

 Lángszerkezet: víztartalmú homokra

rakódott agyagban
 Terhelési zsebek: a felső réteg
tálszerűen besüllyed az alatta lévőbe
 Homokkő-telérek
 Konvolut rétegzés
 Neptuni telérek

Bioturbáció nyomai homokkőben

Pelites üledék száradási repedéseit kitöltő

homokkő

Konvolut rétegzés lehetőségei. Egy rétegen

belül gyüredezettség és elnyíródások jönnek
létre. 1: a konvolució ülepedés közben alakult
ki, 2: közvetlenül az ülepedést követően jött
létre, 3: jóval az üledékképződés után
következett be
Megfolyósodott, víztartalmú homokrétegek a
felettük lévő pelites rétegeket áttörve
homokkőteléreket és homokkő-telepteléreket
hoznak létre

Metamorf kőzetek szerkezeti jellemzői

A kőzettestek általában tektonikai folyamatok keretében metamorfizálódnak.

A metamorfózissal egyidejű alakváltozás képlékeny.

Jellemző metamorf szerkezetek:

 Palásság (metamorf foliáció)

 Nyúlási vonalasság (lineáció)
 A foliáció gyakran redőződik
 Migmatitoknál a leukoszom (világos ásványok) és a melanoszom (sötét ásványok)
gyakran redőkbe rendeződik.

Enyhe redőzőttséget mutató migmatit, amelyben a káliföldpátot és kvarcot tartalmazó világos

részek elkülönülnek a sötét ásványokból álló részektől

A kőzetek deformációja

Feszültség és alakváltozás

Kőzetdeformáció: a kőzetképződés utáni szerkezetalakulás

A testekre ható erők lehetnek

 Térfogati erők (minden pontban hatnak, pl. gravitávió)

 Felületi erők (2 test között, az elhatároló felületek mentén hatnak)

Feszültség: felületi erők (nyomás) hatására ébred a testben

Hidrosztatikus nyomás: nincs alakváltozás (térfogatcsökkenés lehet). Pl. a rétegterheléses v.

litosztatikus nyomás (minden irányban egyenlő)
Ha a feszültség irányonként különböző:
alakváltozás (deformáció) jön létre.
Nagyléptékben a litoszféralemezek
mozgásából ered.

A feszültség lehet:

 Húzófeszültség
 Nyomófeszültség

 Nyírófeszültség

Kocka alakú mintában létrejött deformáció különböző feszültségek hatására. A nyilak

mutatják a legnagyobb főfeszültségek irányát. A: húzófeszültség, B: nyomófeszültség, C:
nyírófeszültség

A kőzetdeformáció lehetőségei

 Rugalmas (elasztikus) deformáció:

a feszültség megszűnésével a
kőzettest visszanyeri eredeti alakját
 Képlékeny (plasztikus) deformáció:
maradó alakváltozás, a törésig tart
 Rideg deformáció: törés

A Hooke-törvény illusztrálása rugóval (A),

illetve hidrosztatikus nyomást reprezentáló
fémköpenybe zárt mintatesten (B). A rugó
és a mintatest a nyomófeszültség
megszűnése után visszanyeri eredeti
alakját. A feszültség és alakváltozás között
egyenes arányosság áll fenn

A kőzetek viselkedése a deformációval szemben

Kompetencia: a kőzetek képlékeny deformációval szemben mutatott ellenállóképessége

Szilárdság: a kőzetek rideg deformációval szemben mutatott ellenállóképessége (húzó-,

nyomó-, nyíró-)

Kompetens (ridegen viselkedő) kőzetek: töréses deformációra hajlamosak

Inkompetens (képlékenyen viselkedő) kőzetek: képlékeny deformációra hajlamosak

Laboratóriumi körülmények között vizsgált hengeres kőzetminta feszültség-alakváltozás
görbéje. A rugalmassági határértékig (B) a deformáció rugalmas. A határérték felett
képlékeny deformáció kezdődik, ami a törésig tart. Ha a képlékeny deformációs szakaszban a
terhelést megszüntetjük (például C pontban), a kőzet visszatér egy feszültségmentes állapotba
a CD útvonalnak megfelelő körülmények között. Az AD szakasz a maradó alakváltozás
mértéke

Laboratóriumi körülmények között vizsgált,

ridegen viselkedő kőzet feszültség- Laboratóriumi körülmények között vizsgált,
alakváltozás görbéje. A törés előtti képlékenyen viselkedő kőzet feszültség-
képlékeny deformáció igen rövid, vagy alakváltozás görbéje. A törést jelentős
egyáltalán nem jön létre képlékeny deformáció előzi meg
A ridegen viselkedő kőzet feszültség A képlékenyen viselkedő kőzetekre gyűrődéses
hatására töréssel reagál. Kőzetrések formák jellemzők. Kaotikus gyüredezettség
felsőkréta granodioritban. Bihar-hegység felsőperm gipsz-anhidrit összletben

A kőzetek deformációját befolyásoló külső tényezők

 Hőmérséklet: Emelkedése növeli a kőzetek képlékeny deformációra való hajlamát

 Rétegterheléses (litosztatikus) nyomás: A felszínen kompetens kőzetek nagyobb
mélységben inkompetenssé válnak
 Idő: Lassan növekvő feszültség hosszú idő alatt képlékeny deformációt eredményez
 Ásványos összetétel:
o A rideg ásványok (kvarc, olivin, gránátok) túlnyomó jelenléte a kőzeteket
rideggé teszi kvarcit, gránit)
o A képlékeny alakváltozásra hajlamos ásványok (csillámok, agyagásványok,
gipsz) túlnyomó jelenléte a kőzeteket inkompetenssé teszi (csillámpala, márga)
 Víz: kristályvízként a kötés erősségét, pórusvízként a súrlódást csökkenti -> a
plasztikus deformációt segíti elő

Kőzetdeformáció és földrengések

A kőzettestek lassú alakváltozását nem tudjuk észlelni.

A kőzettestek viszonylag gyors elmozdulása (vető) a felszínen földrengésként jelentkezik.

Törés -> további feszültség-felhalmozódás -> elmozdulás (földrengés kipattanása)

Hipocentrum: a földrengés kipattanásának helye (fészekmélység néhány km - 700 km)

Epicentrum: a hipocentrum felszíni vetülete

A földrengések hullámsebessége km/s nagyságrendű.

A földrengések erőssége:

 Mercalli-Sieberg skála: az okozott kár mértéke, megfigyelésen alapul (12 fokozat)

 Richter-skála: egysége a magnitudó. A szeizmográf-mutató kitéréséből számítják. Az
eddigi legnagyobb földrengés magnitudója 8,6 volt (Alaszka, 1964)

A földrengéshullámok a hipocentrumból minden irányba terjednek. A feszültségkioldódást

elmozdulás (vetődés) kíséri. A hullámok felszínre érkezése okozza az észlelhető rázkódást

Az 1980-as algériai földrengéskor keletkezett Az 1990-es Luzon szigeti földrengés 2,5 m-es
feltolódás horizontális elmozdulást eredményezett
A szerkezeti elemek irányítottságának
meghatározása

Síkok irányítottságának megadására

alkalmas adatok:

 Dőlésirány (azimut)
 Dőlésszög

 Csapásirány

A dőlésirány a dőlésvonal és az északi irány által bezárt szög. A csapásvonal merőleges a

dőlésvonalra. A csapásirány, melyet két 180°-kal eltérő értékkel adnak meg, 90°, illetve 270°-
kal tér el a dőlésiránytól

A dőlés és csapás mérésére szolgáló geológuskompasz

Rideg deformációs elemek

Kőzetrések

 Húzás és nyírás hatására kialakult kőzetrések

o Felszínközeli zónában jellemzők, ahol a gravitáció hozza létre a
feszültségmezőt -> a kőzetrések meredek dőlésűek
o Húzásos kőzetrésekben telérek jöhetnek létre (kőzettelér, szalagos érkitöltés)
o Nyírásos zónában: S-alakú lépcsős repedések alakulnak ki
 Nyomás hatására kialakult kőzetrések
o Nyomási oldódás hatására, főleg mészkőben jön létre
o Vízvezetésre alkalmas felület mentén oldódás és szállítás -> az oldhatatlan
anyag visszamarad. Sztilolitok: az egyenetlen oldási felületek metszetei
Szfalerit és kvarc váltakozásából álló szalagos Sztilolitok középsőtriász mészkőben. Bükk
érkitöltés. Gyöngyösoroszi hegység, Lillafüred
Vetők

Vető: a kőzetblokkok törésfelület menti

elmozdulása

Vetősík: az elmozdulási felület

Fedőtag: a vetősík feletti kőzetblokk

Fekvőtag: a vetősík alatti kőzetblokk

A nagy vetők (km-es nagyságrendű) sok kis

elmozdulásból tevődnek össze.

Kisebb kőzetblokkoknál gyakori a görbült

elmozdulási felület.

A vetők a mélység felé képlékeny

alakváltozásba mennek át.

Enyhén ívelt vetőfelület mészkőben.

Szentlélek, Bükk hegység
A vetők típusai

Normál vető alakul ki, ha a fedőtag a

fekvőtaghoz képest lefelé mozog. A
normál vetőt húzófeszültség hozza létre
Feltolódás akkor jön létre, ha a fedőtag a
fekvőtaghoz képest felfelé mozog.

Azonos csapású, de ellentétes dőlésű normál vetők árkokat és sasbérceket hoznak létre

A réteglaphoz közeli sík mentén történt feltolódás. Villány, Templomhegy

Szinisztrális (A) és dextrális (B) oldaleltolódás

A vető menti mozgások bizonyítékai

Mészkőben létrejött vetőbreccsa.

Bükkszentlászló, Bükk hegység

Vetőkarcok jura mészkőben létrejöttjobbos

(dextrális eltolódás mozgási felületén. Piennini-
hegység

Képlékeny deformációs elemek

 Képlékeny deformáció: redőződés (gyűrődés)

  Nagy mélységben (hegységképződési övekben) alakul ki
 Alapegysége a redő
 A redők alapelemei:

A redő alapelemei hengeres redőben. A redőfelület a redőtengely önmagával párhuzamos

eltolásával írható le

Néhány redőtípus különböző osztályozási elvek

alapján

 Hengeres redő
 Nem hengeres redő
 Kúpos redő
 Állóredő
 Izoklinális redő
 Ferderedő
 Átbuktatott redő
 Fekvőredő
 Harmonikus redő

 Diszharmonikus redő

Nem hengeres redő. Az antiklináils tengelye a vízszintessel szöget zár be, a redőfelület nem
írható le a redőtengely önmagával párhuzamos eltolásával
 Ferde- (A) és átbuktatott (B) redő. Az
utóbbiban a redősík alatti szárnyban a
települési sorrend fordított

Szimmetrikus (A) és izoklinális (B) redő

Ferderedők tűzköves mészkőben.

Bükk hegység, Középszék

Diszharmonikus gyűrődés
a Bükk hegységben, Lillafüreden

Töréses és gyűrt formák kapcsolata

 Alsókréta márga és flis sorozatot (lankás
dombok a kép alsó részén) takarós
áttolódással lefedő triász dolomit (felső,
sziklás egység). Kis-Fátra, Szlovákia

Átbuktatott redő továbbfejlődése takarós áttolódássá. A: Átbuktatott redő, B: fekvőredő, C: A

redő középszárnya elszakad, áttolódási sík jön létre, D: Az elszakadt redőrész nagy távolságra
tolódik át

Gyűrt szerkezetek szöveti jellemzői

 Palásság
 Hasadozottság (klivázs)
 Lineáció
 Metszési vonalasság
 Mullion

 Budinázs

A rétegzésre közel merőlegesen kialakult palásság felsőpermi homokkőben. Béli-hegység,

Románia
Mullionok a felső-szinva-völgyi útbevágásban. Bükk hegység