I.

tétel
1. Sorolja fel a Naptól távolodva a kőzetbolygókat és jellemezze őket!
2. Jellemezze a deltatorkolatot! Mondjon rá példákat is!
3. Rajzolja fel a nagy földi légkörzést bemutató ábrát!

1.- Merkúr, Vénusz, Föld, Mars.++++

Jellemzés:
- nincsen gyűrüik
- kis tömegűek, nagy sűrűségűek
- felszínük szilárd (szilárd kéreg, +légkör)
2. Deltatorkolat
Két torkolattípust különböztetünk meg, delta- és tölcsértorkolat. A folyók torkolattípúsai az
apály-dagály keltette vízmozgás nagyságától függenek. A deltatorkolat ott alakul ki, ahol
csekély ez a változás. Ezért a deltatorkolat → beltengerekbe ömlik. Hárömszög alakú
folyótorkolat, ahol a folyóhordalék zátonyokat, szigeteket, folyógátákat alkotva lerakódik.
Például: Duna → Fekete tenger
Nílus
Gangesz

3. A nagy földi légkörzés

II. tétel
1. Sorolja fel a Naphoz közeledve a gázbolygók és jellemezze őket röviden!
2. Jellemezze a tölcsértorkolatot! Mondjon rá példákat is!
3. Rajzolja fel az alábbi formákat és jellemezze ezt a hegységképződési formát:
sasbérc, árok, lépcsővidék, medence.

1.-Gázbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz

Jellemzés: gáznemű légkör
a legnagyobbak a Naprendszerben
nagy tömeg, és térfogat
gyűrűrendszer → vízjégből, kőzetekből fagyott gázok szemcséiből áll
sok holdjuk van
2. Tölcsértorkolat
Két torkolattípust különböztetünk meg, delta- és tölcsértorkolat. A folyók torkolattípúsai az
apály-dagály keltette vízmozgás nagyságától függenek. Olyan helyeken alakul ki, ahol az
apály-dagály jelenség igen nagymértékű.

3. Hegységképződés

III.tétel
1. Sorolja fel a közetbolygók tulajdonságait!
2. Ismertesse a passzát-szélrendszer kialakulását!
3. Rajzolja fel az alábbi formákat és jellemezze ezt a hegységképződési formát: álló
redő, ferde redő, fekvő redő

1.-Kőzetbolygók tulajdonságai +++

Jellemzés:
- nincsen gyűrüik
- kis tömegűek, nagy sűrűségűek
- felszínük szilárd (szilárd kéreg, +légkör)
2. Passzát szél
Magas légnyomásból Alacsonyba++++

3. Rajzolja
IV. tétel
„Sorolja fel a gázbolygók jellemző tulajdonságait!”
A gázbolygók tömege és térfogata jóval nagyobb, sűrűsége jóval kisebb a Föld-típusú
bolygókénál. Légkörük nagy nyomása miatt a gázok a mélyben folyékony halmazállapotúak,
és szilárd maggal is rendelkeznek. Sok holdjuk és gyűrűrendszerük van. A gyűrűrendszert
vízjégből, kőzetekből és fagyott gázokból álló kisebb-nagyobb szemcsék alkotják, melyek
egymástól függetlenül, önállóan keringenek a bolygó egyenlítői síkjában. pl.: Jupiter,
Szaturnusz

„Jellemezze a bevágódó folyószakasz-jelleg felszínformáló tevékenységét!”

A folyó munkaképessége nagy lejtésű hegyvidéken nagyobb, mint amennyi hordaléka

elszállításához szükséges, mert itt a legnagyobb a sebessége. Így ennek következtében V
alakban mélyülnek a völgyek, a hegyvidéki folyó nem hajózható. Ez az úgynevezett vonal
menti lepusztulás. Ha a meder alját alkotó kőzetek váltakozó keménységűek, sellők,
vízesések és zuhatagok alakulhatnak ki, mivel a puhább anyag gyorsabb lehordódása miatt
lépcsős egyenetlenségek jönnek létre. Ha a folyó kemény, ellenálló kőzetekbe vési a
völgyét, a völgyfalak közel függőlegesen állnak.

„A tálcán lévő kőzetek közül válassza ki a lignitet! Indokolja a választást!”

A lignit a fosszilis üzemanyagok, ezen belül pedig a kőszének közé tartozik. A lignit a
legfiatalabb, még erősen fás szerkezetű szén. Magas nedvesség- és hamutartalma van

V. tétel

„Ismertesse a Föld mozgásait, illetve azok következményeit!”

A Föld forgástengelye az Északi- és a Déli-sarkot köti össze a Föld középpontján keresztül.

E körül a Föld 24 óra alatt tesz meg egy teljes fordulatot, az Északi-sark felől nézve
óramutató járásával ellentétes irányban tehát nyugatról kelet felé mozog. A forgás
legfontosabb következménye a nappalok és éjszakák váltakozása, valamint a Földön fellépő
centrifugális és eltérítő (Coriolis) erő. A centrifugális erő a forgástengelyre merőlegesen,
kifelé hat, ennek következtében alakult ki a Föld lapultsága a sarkoknál. Az eltérítő erőt első
tanulmányozójáról nevezik Coriolis erőnek, ami egy látszólagos erő, mert a mozgó testek
irányváltoztatását csak a forgó rendszerben lévő szemlélő érzékeli, a rendszeren kívülről
nem észlelhető. Ha a földfelszínen valami - pl. levegő vagy víz - az Egyenlítőtől északra
vagy délre, a sarkpontok felé mozdul el, akkor a nagyobb kerületi sebességű hely felől
mozog a kisebb kerületi sebességű hely felé, így a nagyobb kezdősebesség miatt egy kicsit
"előreszalad". Ha a sarkpontok felől az Egyenlítő felé halad valami, akkor a kisebb kerületi
sebességű hely felől a nagyobb kerületi sebességű hely felé mozdul el, tehát egy kicsit
"lemarad". Mindkét esetben belátható, hogy a mozgó anyagok az északi félgömbön jobb kéz
felé, a déli félgömbön balkéz felé térülnek el.

A Föld nemcsak saját képzeletbeli tengelye körül forog, hanem eközben kering a Nap körül
is.

A madzagra kötött labda pontosan kör alakú pályán kering. De a bolygók, holdak úgyszólván
soha, hiszen ők lánc vagy madzag nélkül szabadabban mozognak Bár a Föld Nap körüli
pályája majdnem kör alakú, annál mégis kissé elnyújtottabb, úgynevezett ellipszis. A Föld
keringési ideje egy év. Az év 365 napból, pontosabban 365 napból és 6 órából áll. Ennyi idő
alatt kerüli meg a Föld nagy sebességgel egyszer a Napot. A keringés nyugatról kelet felé
történik. A Nap körüli keringés során Földünk felszínét nem egyformán világítja meg a Nap.
Amikor nálunk tél van, a déli félgömbön süt erősebben a Nap, ott tehát nyár van. Az év
folyamán különbözőképpen érik Földünk felszínét a napsugarak. Ezért alakult ki nálunk a
négy évszak: tavasz, nyár, ősz, tél.

„Ismertesse a sarki szelek kialakulását!”

Egy-egy anticiklont alkotnak. A Föld legváltozékonyabb szelei. Az egyenlítő alacsony

légnyomása és a sarkok magas légnyomása adja az energiát, és a sarkok beesési szöge
miatt jön létre.

„A tálcán lévő kőzetek közül válassza ki a mészkövet! Indokolja a választását!”

VI. tétel

„Ismertesse a bolygómozgások törvényszerűségeit (Kepler törvények)!”

„Ismertesse a frontok kialakulását és szervezetre gyakorolt hatását!”

„Rajzoljon fel egy rétegvulkánt, és nevezze meg a részeit!”