Születő és pusztuló

kőzetlemezek
1. A Föld gömbhéjas szerkezete
Kőzetburok:
• a felső földköpeny legfelső,
szilárd része
• szilárd földkéreg
Átlagos vastagsága:
• kontinensek alatt 70-100 km
• óceánok alatt 50 km
 2. A kőzetlemezek
 A kőzetburok nem összefüggő egész.
 Több, egymáshoz illeszkedő és egymáshoz képest elmozduló
kőzetlemezre tagolódik.
3. A kontinensvándorlás elmélete
(lemeztektonika)

A kőzetlemezek mozgása választ ad

 • a kontinensek vándorlására,
 • az óceánok születésére,
 • a hegységképődésre,
 • a vulkánok működésére és
 • a földrengések kialakulására.

Az ezeket vizsgáló magyarázó elmélet a lemeztektonika, melynek atyja

Alfred Wegener (német meteorológus), aki 1912-ben írta le elméletét
a kontinensek vándorlásával kapcsolatban.
4. A kőzetlemezek mozgásának oka

A köpeny áramlásának magyarázata

5. Kőzetlemezek találkozása
 Távolodó kéreglemezek
 Közeledő kéreglemezek
 A. óceáni és szárazföldi lemez találkozása
 B. szárazföldi és szárazföldi lemez találkozása
 C. óceáni és óceáni lemez találkozása
 D. egymás mellett elcsúszó kéreglemezek
 Távolodó kőzetlemezek
 A köpeny megolvad, szilárd anyagából kőzetolvadék, magma keletkezik.
 A magma utat talál a felszínre => mély hasadékvölgyek.
 A kőzetlemez darabjait a magma szétsodorja. Peremükhöz hozzáforr a magma,
így feszíti, tolja is azokat. Óceáni hátság keletkezik (az óceán közepén a
környezetéből kiemelkedő alakzat).
 A kőzetlemez darabjai egyre távolodnak egymástól.
 Pl.: Észak –Atlanti-hátság
 A. Óceáni és szárazföldi lemez
találkozása
 A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek
közeledésekor a vékonyabb óceáni lemez
pereme a vastagabb kontinentális lemez alá
tolódik.
 Az alábukás helyén mélytengeri árok alakul ki.
 Az óceáni kőzetlemezt fedő vastag üledékréteg
egy része az alábukás során a kontinentális
lemez pereméhez gyűrődik => gyűrthegység
keletkezik.
 Az alábukás következtében a szárazföldi lemezen
az ütközés miatt törések, repedések jönnek
létre => vulkáni tevékenység kezdődik => itt
vulkanikus hegységek is képződnek.
 Pl.: Nazca-lemez és a Dél-amerikai lemez
 B. Szárazföldi és szárazföldi lemez
találkozása
 Amikor két kontinentális kőzetlemez egymáshoz
közeledik, a közöttük elterülő óceán medencéje
fokozatosan bezáródik. A kőzetlemezek ütköznek.
 Az óceán mélyén lévő vastag tengeri üledék a
hatalmas nyomás hatására gyűrődik, és évmilliók
alatt hegységgé emelkedik.
 A meggyűrt üledék egy része a mélybe kerül,
megolvad (nagy nyomás, magas hőmérséklet miatt),
majd lehűlve kikristályosodik → kialakul a
hegységek központi gránittömbje.
 (pl.: Afrikai-lemez és az Eurázsiai-lemez + az Indiai-
lemez és az Eurázsiai-lemez = Eurázsiai-
hegységrendszer kialakulása, felgyűrődése)
C. Óceáni és óceáni lemez
találkozása
 Két óceáni kőzetlemez ütközésekor az egyik
pereme (idősebb, nagyobb sűrűségű)
becsúszik a másik alá, és alábukik.
Találkozásuk mentén mélytengeri árkok
jönnek létre.
 Az óceán mélyén lévő vastag üledék a
hatalmas nyomás hatására gyűrődik, és
évmilliók alatt hegységgé emelkedik.
 Az alábukó lemez megolvadásával keletkező
magma a felszínre tör, és vulkánok
keletkeznek. A vulkáni hegységek az
óceánból szigetívekként emelkednek ki.
 Pl.: Japán-szigetek; Japán-árok
Földünk legmélyebb pontja a Csendes-óceánban, a Mariana-árok mélyén rejtőzik
D. egymás mellett elcsúszó kéreglemezek

 Az egymás mellett elcsúszó kőzetlemezek

határát a szárazföldön törésvonalak jelölik.
 Pl. Szent András-törésvonal
 A kőzetlemezek hatalmas tömegük miatt óriási
energiával feszülnek egymásnak. Mozgásuk
szakaszos, hirtelen erőteljesen elmozdulhatnak,
mozgáskor eltörnek. Ez a törés földrengést okoz.
 Richter-skála
 Charles Richter amerikai
geofizikus az 1930-as években
fejlesztette ki a róla
elnevezett, földrengések
erősségének meghatározására
szolgáló mérési rendszert.
 Az ún. Richter-skála a
földrengések során
felszabaduló energiát veszi
alapul, amit a
földrengésérzékelő készülékek
(szeizmográfok) segítségével
mérnek.
 A valaha észlelt legpusztítóbb
rengések eddig a 10-es érték
alatt maradtak.
Szerkezeti mozgások
 A mélyben, nagy nyomás és magas hőmérséklet
hatására képlékennyé váló kőzetrétegek az
oldalirányú nyomás hatására meggyűrődnek. Ez
a folyamat a gyűrődés.
 A felszínre emelt kőzetrétegek merevek, újabb
nyomás hatására törnek. A kőzettestek a
kialakuló törési síkok mentén elmozdulnak. Ezt
nevezik vetődésnek.