Tektonikus lemezek

Osztályozás:
1. Típus: (lásd földkéreg szerkezete)
a. óceáni (vékonyabb, nagyobb sűrűség, bazaltos)
b. szárazföldi (vastagabb, kisebb sűrűség, gránitos)
2. Méret szerint
a. nagy
b. közepes
c. kicsi/mikró

Egymáshoz viszonyított mozgásuk:

távolodó (divergens)
közeledő (konvergens)
egymás mellett elcsúszó (transzform)
Mi mozgatja a kéreglemezeket?
A konvekciós áramlás
https://www.youtube.com/watch?v=ao43ftDek6k
Divergens mozgás (távolodó)
 Hello
Szakaszai:
Click to add text
1. repedésvölgy kialakulása → rift (Kelet-afrikai-árok, Bajkál-árok)
- földrengések, vulkánkitörések
- keskeny elnyúlt tavak (pl. Afrikában: Tanganyika-tó, Malawi-tó, Ázsiában: Bajkál-tó)
2. keskeny tenger (Vörös-tenger)

3. fiatal óceán (Atlanti-óceán)

4. idős óceán (Csendes-óceán)

Aktív rift → ridge (1, 2, 3)

Bezárodott rift → rice (4)

óceáni hátság (riftek mentén húzodó hegyvonulat) → Izland

 riftek fejlődése

óceáni (bazaltos) lemez kialakulása → óceánok születése

Bizonyítékok:
- távolodó kontinensek pereme egymáshoz illik
- a kőzetek kora a riftektől távolodva egyre nő
Kelet-afrikai-árokrendszer

Bajkál-árok (Bajkál-tó)
Tanganyika-tó
Bajkál-tó
https://youtu.be/wO7s5zIhX6k
Konvergens mozgás (közeledő)

Lemeztípusok:
1. óceáni (bazaltos) – nagyobb sűrűségű
2. szárazföldi lemez (gránitos) – kisebb sűrűségű

Közeledés lehet:
a. óceáni és szárazföldi lemez között
b. óceáni és óceáni lemez között
c. szárazföldi és szárazföldi lemez között
https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_9/lecke_02_003

A hegységképződés folyamatai
1. Óceáni és szárazföldi lemez közeledése/ütközése
Szubdukció (alábukás)
- A nagyobb sűrűségű óceáni lemez a kisebb sűrűségű szárazföldi lemez alá bukik
- Pl: Andok-Kordillerák hegyláncának kialakulása (kb. 18000 km, a világ leghosszabb hegylánca)
- Eredmény: gyűrt és vulkanikus hegylánc
- Kisérőjelenségek:
- Vulkanizmus és földrengések
2. Két óceáni lemez közeledése/ütközése
Szubdukció (alábukás)
- Két nagy sűrűségű óceáni lemez alábukik
- Vulkanikus szigetívek keletkeznek:
- Kuril-szk., Japán, Fülöp-szk., Indonézia, Új-Zéland
- Nagy- és Kis Antillák
- Mélytengeri árkok
- Csendes-ó.: Marianna-árok (11034 m)
- Atlanti-ó: Puerto Ricoi-árok (9219 m)
- Indiai-ó.: Jáva-árok (7450 m)
- Kisérőjelenségek:
- földrengések
3. Két szárazföldi lemez közeledése/ütközése
Két kisebb sűrűségű szárazföldi lemez
- Nincs alábukás, inkább alátolódás
- Gyűrthegységek/gyűrt hegyláncok keletkeznek
- Pl. Himalája,
- de az Eurázsiaia-hegységrendszer nagy része is ide sorolható: Alpok, Kárpátok, Pireneusok
- Nagyon ritka a vulkanizmus
- Kisérőjelenségek:
- földrengések
3. Két szárazföldi lemez közeledése/ütközése
Elcsúszó/transzform mozgás

- két lemez ellentétes irányú egymás melleti elmozdulása

- gyakori földrengések (San Francisco 1906)
Földrengések
- Elsősorban a
kőzetlemezek
elmozdulása,
egymásnak
feszülése
következtében
kialakult
feszültségek
okozzák. (más ok pl.
egy vulkán kitörés)
Földrengések
Rengésfészeknek (hipocentrum): mélységbeli kipattanásuk helye
Rengésközpont (epicentrum): a rengésfészek fölött a felszínen helyezkedik, ide érkeznek
elsőként a rengésfészekből kipattanó földrengéshullámok

- földrengés fizikailag hullámmozgásként írható le.

- hullámok egy része a rengésfészekből kiinduló hosszanti hullám, amely
rezgőmozgást végezve összenyomja a kőzeteket, illetve kitágítja. A részecskék terjedési
iránya megegyezik a hullám haladási irányával.
- a hullámok másik csoportja a rengésfészekre merőlegesen terjedő, keresztirányú
rezgést végző hullám. A hullámban a részecskék terjedési iránya merőleges a hullám haladási
irányára.
Földrengések

- a litoszféra mozgásához és így törésvonalakhoz kötődnek

- távolodó lemezszegélyek mentén kisebb erejű és sekélyebb fészkű földrengések gyakoriak.
- a mélytengeri árkok körzetében sekély (0–70 km-es), közepes (70–300 km-es), illetve mély
(több mint 300 km-es) fészkű rengések egyaránt előfordulnak.

- földrengés pusztítása a földrengés­központban a legnagyobb. Minél közelebb van a

rengésfészek a felszínhez, annál nagyobb.

- a rombolás azonban függ a terület felszínét alkotó kőzet típusától, az épületek szerkezetétől
és a népsűrűségtől
1. Szeizmográf (Richter skála)
2. Tapasztalati tények (Mercalli-skála)

A földrengések kísérőjelenségei
- a rengést követő tűzvészek (a nagy­városok a legveszélyesebbek, ahol a gáz- és
villanyvezetékek, ipari üzemek hatalmas pusztulásokat szenvedhetnek)
- a cunami (az óceánok alatti földrengések következménye). Ezek a tengerrengések
hatalmas árhullámokat, okozhatnak, amelyek akár 30 méter magas vízfallal törhetnek a
partokra.
V
U
L
K
A
N
I
Z
M
U
S
 JELENTŐS VULKÁNOK
Észak-Amerika Ázsia
1. Mt Rainier 21. Kljucsevszkaja Szopka
2. Mt. St Helen Európa 22. Fuji
11. Hekla 23. Aszo
Közép-Amerika 12. Vezúv 24. Taal
3. Orizaba 13. Stromboli 25. Krakatau
4. Popocatépetl 14. Etna 26. Semeru
5. Mt. Pelée 27. Tambora
Afrika
Dél-Amerika 15. Kamerun
6. Nevado del Ruiz 16. Nyiragongo
Óceánia
7. Chimborazo 17. Teleki
28. Mauna Kea
8. Cotopaxi 18. Kenya
29. Mauna Loa
9. Ojos del Salado 19. Meru
10. Maipo 20. Kilimandzsaró
Észak-Amerika

Mt. St Helen

Mt Rainier
 Mt. Pelee
Közép-Amerika

Popocatépetl

Orizaba
 Dél-Amerika

Chimborazo

Cotopaxi

Nevado del Ruiz

 Dél-Amerika

Ojos del Salado Maipo

 Európa

Hekla
 Stromboli

Etna

Európa

Vezúv
 Afrika

Teleki Nyiragongo
 Afrika

Kenya Meru
Kilimandzsáró
Ázsia

Kljucsevszkaja Szopka
 Ázsia

Aszo Fuji
Taal
Ázsia
Semeru

Krakatau Tambora
 Mauna Loa
Óceánia

Mauna Kea
Utóvulkáni jelenségek
Fumarola
Szolfatára
Mofetta
Hévforrások
Gejzírek
Borvízek
Szolfatára: 200-400 °C-os, kénvegyületeket (kénhidrogén: H2S; kén-dioxid: SO2) tartalmazó
kigőzölgések. Nevüket a Nápoly melletti, kéntől sárgálló Solfatara-kráterről kapták.
[A Solfatara-kráter utolsó kitörése 1198-ban volt. Azóta a kráterben mintegy 200 m2-es nyíláson kénhidrogénes
vízgőz tör elő. Hőmérséklete 130-165 °C között váltakozik, napi mennyisége pedig 20.000 liter víznek felel meg. A
Solfatara-kráterben az utóvulkáni kénes kigőzölgésekből sárga kénkristályok válnak ki folyamatosan. Egyes szolfatárákban
jelenleg is olyan nagy mennyiségű kén rakódik le, hogy az már gazdaságilag is hasznosítható. ]

Fumarola: 200-900°C-os, főleg vízgőzből álló kigőzölgések, amelyekhez különféle

vegyületek (pl. NaCl, KCl) társulhatnak.
Mofetta: 100°C alatti, jórészt száraz CO2-gázfeltörések. Legismertebb példája a Nápoly
melletti Solfatara-kráter Kutyák-barlangja, [ahol a levegőnél nehezebb CO2 a talaj mentén
helyezkedik el (hőfoka 20-29°C)]. Ilyen a torjai Büdös-barlang is a Hargita-hegységben
(Csomád), kevés kénhidrogénnel és vízzel, 11-12,5°C hőmérséklettel.
Posztvulkáni hévforrások: alacsonyabb – 100°C alatti – hőmérsékleten vízgőz- és
forróvízelőtörést produkálnak.
Gejzír: a vulkáni utóműködés leglátványosabb fajtája az időszakosan feltörő
szökőhévforrás. Szép példája az észak-amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban az Old
Faithfull, de szépek láthatók Izlandon vagy Új-Zélandon is.
Savanyúvizek: szénsavas források. Nálunk Erdélyben borvíz (pl. Borszék, Tusnád, …)
néven ismert.