4.

A geoszférák kölcsönhatásai, a földrajzi övezetesség

4.1. A földfelszín formálódása

Ismertesse a belső és a külső erők (köztük az ember) szerepét a felszínformálódásban!

1.) Belső (endogén) erők: A Föld belsejéből származó erők.

 kőzetlemezek mozgása
 vetődés
 gyűrődés
 vulkánosság
 magas hőfokú magmaáramlások
 nehézségi erő
Eredetük: a Föld belsejében lévő radioaktív anyagok (urán, tórium, kálium) bomlása során keletkező hő okozza az
asztenoszférában a magma áramlását. A magmaáramlás következménye a kőzetlemezek mozgása (lemeztektonika) és
az ehhez kapcsolódó hegységképződések, vulkánosság, földrengések. Ezeket, valamint a nehézségi erőt a belső erők
közé soroljuk.

2.) Külső (exogén) erők: A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) kapcsolódó erők.
Energiaforrásuk: Döntően a Nap sugárzása, kisebb mértékben a Hold hatása is érvényesül (pl. árapály jelenség).
Valamennyi külső geoszférában lejátszódó folyamatnál számolni kell a gravitációval is.

A BELSŐ ERŐK FELSZÍNFORMÁLÓ EREJE:

A Föld belső erőihez köthető folyamatok a

 lemeztektonika,
 a hegységképződések,
 a vulkanizmus és a
 földrengések.

A külső erők:

 az időjárási elemek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék),

 a víz (tenger, folyók),
 a jég (jégtakarók, gleccserek),
 az élőlények (köztük az ember is) felszínalakító munkája,
 valamint a tömegmozgások.
 A külső erők munkája általában 3 részfolyamatból áll:
 lepusztítás,
 elszállítás (együtt: denudáció) és
 építés (akkumuláció).
 A Föld felszínét a belső és külső erők együttesen, de egymással ellentétesen alakítják. A belső erők
erőteljesebben hatnak, viszonylag rövidebb idő alatt, a külső erők kevésbé erőteljesek, így viszonylag
hosszabb idő alatt érik el hatásukat.

A KÜLSŐ ERŐK FELSZÍNFORMÁLÓ EREJE:

A Föld külső erőihez köthető folyamatok a
  tömegmozgások,
 a jég,
 a szél,
 a víz, és az
 élővilág felszínalakító hatása.

Mutassa be a belső erők megnyilvánulásait a kőzetlemezek mozgásának és

következményeinek összekapcsolásával

Kőzetlemezek, lemeztektonika

Földünk külső burka, a litoszféra nem egységes, hanem több, egymás melletti,
egymáshoz képest elmozduló kőzetlemezből áll.

a földkéreg nem szilárd és homogén struktúra, hanem felaprózódott, mozgékony és instabil

szerkezet. A földkéreg hét nagy lemezből és néhány kisebből áll, ezek mozgásban vannak, és
mozgásaik által időben változó fizikai tulajdonságúak (méret, elhelyezkedés, sűrűség stb.).

1. Antarktiszi-lemez;
2. Csendes-óceáni-lemez;
3. Dél-amerikai-lemez;
4. Észak-amerikai-lemez;
5. Afrikai-lemez;
6. Eurázsiai-lemez (ez két összeforrt lemezből áll, az Európai-lemezből és az Ázsiai-
lemezből, amelyek szintén több ősmasszívumból álltak össze);
7. Ausztrál–Indiai-lemez.[1]

Két lemez viszonya:

Távolodás
 Közöttük az asztenoszféra anyaga felnyomul, a megolvadt kőzetanyag a lemez szegélyéhez
nő
 Óceáni hátságok, alábukás helyén mélytengeri árok
 Afrikai - Dél-Amerikai, Afrikai – Antarktiszi, Afrikai - Indoausztráliai
Közeledés

 Óceáni vs. Kontinentális: Óceáni alábukik, beolvad=mélytengeri árok; vulkanizmus

eredményez, gyűrthegység
 Óceáni vs. Óceáni: nagyobb sűrűségű alábukik=mélytengeri árok; +vulkáni szigetek
(Japán/Mariana-árok)
 Kontinentális vs. Kontinentális: Gyűrthegység, tengeri üledék felgyűrődik, (Himalája, )
Elcsúszás

 Nincs lerombolás / építés, Szent András-törésvonal

Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínformákat.
Síkság (Alföld, Pó-síkság), Völgy (Burok-völgy, Központi-völgy), Medence (Kárpát, Párizsi-
medence), Hegy (Mátra, Elbrusz), Hegység (Alpok, Bakony), Lépcső (Két különböző magasságú,
nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek lejtő köt össze.), mélyföld (Kaszpi-mélyföld, ,
alföld, fennsík, dombság, hátság, tanúhegy (vmi szilárd és nem pusztult le), háthegység (a hegységek
alak szerinti egyik csoportja; enyhe lejtők jellemzik, a domború lejtőtagok a tetőszintben széles
hátakban találkoznak.), Part
Mondjon példát az egyes felszínformákra a kontinensek és hazánk területéről. Mutassa meg a
térképen és ismerje fel a térképvázlatban ezeket
4.2. A külső erők felszínformáló tevékenysége
Ismerje fel képen, ábrán a külső erők munkája nyomán létrejött formákat. Döntse el, hogy azok
pusztító vagy építő tevékenység során alakultak ki.
Formáló erők - jég, víz, szél, hőmérséklet - lepusztítás, szállítás, felhalmozás
Jég: tómedencék, U alakú völgy, fjord (benyúló tengeröböl, gleccser teknővölgyet váj, eláraszt víz)
Víz: V alakú völgy, zátony, hordalékkúp, deltatorkolat, kliff, sziklatornyok (Pilis), tölcsértorkolat,
turzás, lagúna
Szél: deflációs medence (?), tanúhegy, dűne/bucka
Hőmérséklet: aprózódás(jelentős hőingás miatt repedés), mállás (meleg, csapadékos terület, kémiai
tul. is megvált.)
Tömegmozgás, élőlények: lassú, gyors, növények, élőlények, ember

Homokfodor(futóhomok felszínén vagy homokos folyómederben kialakuló, egymás mögött

párhuzamosan elhelyezkedő, centiméteres nagyságrendű, rövid életű hullámszerű forma.), homokbucka
(szél által felhalmozott futóhomokhalom), hullámmorajlás( sekély part, vízrészecskék fenéknek
ütköznek, hullám összeomlik), hullámtörés (a hullám partnak csapódva felfröccsen), épülő part,
turzás(az állóvizek lapos partra kifutó hullámai által a part előtt, azzal többé-kevésbé párhuzamosan
felépített, gát alakú, homokból álló képződmény, nagyon gyakran egymás mögött turzások egész sorozata,
egy turzásrendszer alakul ki), lagúna(az épülő partú sekély tengerben a turzásgátak és a part között lévő
csendes, sekély vizű öböl; az élő lagúna a turzáskapukon át összeköttetésben van a tengerrel, a holt lagúna
teljesen elgátolódott a tengertől), parti dűne, pusztuló part, tagolt és tagolatlan part, deltatorkolat
(tengerbe háromszög alakúan ömlik, rakja le a hordalékát), tölcsértorkolat (nagy ár-apály különbség,
hordalékot kimossa a torkolatból, mélyítve, tenger felé szélesítve a torkolatot), a folyók munkavégző
képessége (Felső szakasz: pusztítás, hordalék felvétel, V alakú meder, Középső: hordalékszállítás
energia= munkavégző képesség, domború meder, kanyargó folyó, Alsó szakasz: hordaléklerakás,
kanyargós) , sodorvonal(a leggyorsabban haladó víztömegnyomvonala), bevágódó, oldalazó és
feltöltő szakaszjelleg, hordalék (a földrajzi (külső) erők (leginkább a folyók, a jég és a szél) által
szállított, legkülönbözőbb méretű részekből (pl. iszap, homok, kavics) álló szilárd anyag, amely
görgetéssel, ugráltatva, lebegtetve vagy csúsztatva szállítódhat), holtág (folyásirány megváltozásával a
folyó azon ága, mely elvesztette részlegesen/teljesen a kapcsolatát az eredeti folyóval) hordalékkúp
(a hegységből a síkságra kilépő vízfolyások által, a lecsökkent esés (feltöltő szakaszjelleg) következtében
lerakott, lapos félkúp alakú, legyezőszerűen szétterített, hordalékból (főként kavicsból, homokból és
kőzetlisztből) felépített felszínforma), zátony(folyóvizekben, tavakban vagy tengerekben kialakult
közvetlenül a vízszint alatt elhelyezkedő szikla-, hordalék- vagy korallképződmény, amely a vízszint
időszakos csökkenésével a szárazra kerülhet/ folyómeder hordalékkal feltöltött része), sziget, V alakú
völgy, hóhatár (egész év hó), csonthó (hó többszöri megolvadása és megfagyása kisajtolja a levegőt,
összefagyott bizbasz) (firn), gleccserjég (csonthó további tömörülésével jön létre.), gleccser
(jégtömeg, amely hóból alakul ki a hegységekben, és a gravitáció hatására lassan csúszik lefelé a
jellegzetesen U keresztmetszetű gleccservölgyekben), jégtakaró (a síkságon és fennsíkokon
terpeszkedő jégborítás), moréna (a gleccserek vagy mozgó jégtakaró által szállított, lerakott
kőzettörmelék), lavina (hegyoldalról egyensúlyvesztés miatt leomló hótömeg), U alakú völgy
(teknővölgy), fenék- és végmoréna, morénasánc(gleccserjég alja és a teknővölgy között szállítódó
moréna, jellemzője a kerekített szemcsealak és a gleccserkarcok+ végén lerakott moréna),
gleccserpatak, tóhátság, fjord, „örök fagy” (permafroszt), víznyelő(felszíni karsztjelenség, felszíni
nyílás, amin keresztül víz kerül a talajba), dolina (nagyobb tál alakú mélyedés), karrmező
(feloldódott felszínen repedések kőzetek között,vízerózió formája, gipsz/ mészkőtalaj) , cseppkő,
(mészkőnek kristályos szövetü változata, csepegő vízből kiváló alakzatok) karsztbarlang (A karszt
olyan kőzettest, amelyben a korrózió és az erózió a vizet jól vezető, viszonylag tágas kavernák, illetve
barlangok rendszereit alakította ki), barlangi patak(víz folyik a földi mélyedésekben, barlangban
patakká válik, majd forrásban tör felszínre), karsztforrás (A karbonátos kőzetekben (pl. mészkőben,
dolomitban) található résvizet karsztvíznek nevezzük, amely döntően csapadékvíz eredetű.)

Nevezze meg a szél és a csapadék felszínformáló tevékenységét befolyásoló tényezőket. Ismertesse a

szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági következményeit.
Szél - defláció/kifújás (szélbarázdák (futóhomokterületek növényzettel nem fedett foltjain szélkifúvással
keletkezett, hosszan elnyúló térszíni mélyedés.), szélmarás (felszín csiszolása szállított hordalékkal), építő:
parabola/ parti dűne, bálnahátbucka (homok újra-újra felhalmozódása pajzs alakban), barkán (dűneforma,
szél oldaláról lapos, lankás, szélcsend felől meredek), homokfodrok (merőleges irányban elnyúló
homokbuckák)

Csapadék

eróziós tevékenység: függ a csapadék mennyiségétől, lejtők hajlásszögétől, felszín növényekkel való
borítottsága, felszín kőzetminőség

Felületi leöblítés: lejtő tetejét lemossa, alján hordalékot rak le

Gazdasági köv.: szélenergia/ pusztítás, talajpusztítás (globális) azály, árvizek

Mutassa be a tengervíz felszínformáló munkájához kötődő parttípusokat.
Abrázió - pusztuló magaspart / épülő lapospart
Épül/Pusztul:

– a partok előtti vizek mélységétől;

– a partvidék földtani és kőzettani felépítésétől (pl. kemény vagy puha, tömött
vagy repedezett kőzetből áll);
– a part tagoltságától (egyenes vagy öblökkel, szigetekkel tagolt-e a part);
– a hullámzás magasságától.
Ismertesse a folyók munkavégző képességét meghatározó tényezőket.

Vízhozam, meder esése, víz sebessége, szállított hordalék anyaga, minősége

Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának összefüggését a földrajzi szélességgel és a

domborzattal.
Függőleges övezetesség: hegyvidékeken a földrajzi övek egymás fölött, emeletesen helyezkednek el.
Élővilág, talaj, felszínformálás, talajművelés is vele együtt.
Éghajlati hóhatár: adott területre számított határérték
Valós hóhatár: lejtőkitettség, szél,stb. Módosító tényezők szembevételével
Mutassa be a gleccserek és a jégtakarók keletkezését, felszínformáló munkáját. Mutassa be konkrét
tájak példáján a jég felszínformálásának következményeit. Ismerje a gleccserek környezetváltozást
jelző szerepét.
A jég felszínformáló munkája (glaciális erózió és akkumuláció)
a. Építő munkája: A gleccsernyelv alatt szállított moréna a fenékmoréna. A gleccsernyelv
elvégződésénél végmoréna halmozódik fel. A gleccserek elolvadásával ezek a morénák
szabaddá válnak, a végmoréna-sáncok mögött akár tavak is felduzzadhatnak.
2. Jégtakaró
b. Pusztító munkája: A nagyon lassan mozgó jégtakaró hatalmas súlya és nyomása hatására
szelektíven pusztítja le a felszínt. A jégkorszaki jégtakaró a puhább kőzeteket jobban
lepusztította, kimélyítette, így sziklamedencéket hozott létre. (Bennük sokszor tavak
találhatók, pl. Finn-, Kanadai-tóhátság.) A keményebb kőzeteket kevésbé pusztította le, így
vásott sziklák keletkeztek. Ahol nagyon nagy a kőzetek közötti különbség (pl. ősmasszívum -
üledékes kőzetek határán), meredek falú lépcső alakul ki: glintlépcső.
c. Építő munkája: az elolvadt jégtakaró főleg agyagból, homokból, kavicsból álló
elegyengetett hordaléka a fenékmorénatakaró. Néhol hatalmas sziklák, ún. vándorkövek
találhatók bennük, amelyek jégbe fagyva utaztak akár több száz kilométert. Az egykori
jégtakaró peremén kialakuló, több száz kilométer hosszú dombvonulatok a végmorénasáncok.
Fogalmak:

 hóhatár: Az a magassági szint, amely felett nyáron kevesebb hó olvad el, mint amennyi télen
esik, tehát egész éven át megmarad a hó.
 hó: Változatos formájú, szilárd halmazállapotú, kristályos csapadék. Általában több kristály
összetapadásával jön létre egy hópehely. Minél hidegebb van, annál kisebbek a hókristályok.
A friss hó sűrűsége 0,1-0,2 g/cm3.
  csonthó: A lehullott hó a napsütés hatására megolvad, majd újra megfagy. Az olvadás-
újrafagyás ismétlődésével először szemcsés hó (sűrűsége 0,3 g/cm 3),majd a levegő
kiszorulásával csonthó (firn) képződik belőle. A csonthó sűrűsége 0,5g/cm3.
 jég: Ha ez a folyamat tovább folytatódik, és a csonthóból eltűnnek a pórusok, tovább
tömörödik, akkor kialakul a jég, sűrűsége: 0,8g/cm3.
 gleccser (jégár): A magashegységekben keletkező és ott a völgyeket kitöltő, lassan lefelé
mozgó jég.
 jégtakaró: A síkvidékeket borító jég. Ma két jelentős jégtakaró van Földünkön, az antarktiszi
és a grönlandi.
 moréna: A mozgó jég által szállított hordalék, törmelék összefoglaló neve.
1. Gleccser
a. Keletkezése: A völgyfőkben felhalmozódó jég lassan a völgyekben lefelé mozog.
b. Pusztító munkája: A völgyfőben felhalmozódó jég a firngyűjtő oldalát és fenekét csiszolva
medenceformájúvá alakítja azt. Ez a kárfülke (az ausztriai Karwendel-hegységről kapta a
nevét). A nagyméretű, amfiteátrumra emlékeztető kárfülke a cirkuszvölgy. A kárfülkék
közötti éles, meredek falú csúcsok a kártornyok vagy kárpiramisok, az ezeket összekötő
gerincek a kárgerincek. A firngyűjtő medencéből a völgyekbe nyomuló jég (gleccsernyelv) az
eredetileg V-alakú völgyet U-alakúvá szélesíti, ez a teknővölgy. Ha ezekbe a teknővölgyekbe
a gleccser elolvadása után benyomul a tenger (pl. a jégkorszak végén az elolvadó jég miatt
megemelkedett a tengerek szintje), akkor fjord alakul ki.
Gleccserek üveghatású gázok hatására visszaszorulnak, a tengerbe omolhatnak, számuk csökken.
Ismertesse a karsztosodás folyamatát.
Gipsz, lösz, dolomit, mészkő képes karsztosodni. A levegőből a csapadék szén-dioxidot vesz fel.
CO2+H2O lesz H2CO3 oszt CaCo3 (szilárd mészkő) + H2CO3 lesz Ca(HCO3)2 és lesz sok szép tágas
barlang a felszín alatt.
Ismerje fel ábrák, képek alapján a fő karsztformákat.

4.3. Talaj
Mutassa be a talajképződés folyamatát, a talaj kialakításában szerepet játszó tényezőket.
A talaj a földkéreg legfelső, vékony, laza szerkezetű, termékeny rétege, vizet és táplálékot biztosít a
növények számára. Aprózódással és mállással kezdődik, kőzetmálladék fontos ásványi anyagokat
tartalmaz. Ezeken baktériumok, kisebb rendű élőlények megtelepednek. Ezek elpusztulnak, lesz
humusz, ami sötét színű.
a talaj kialakulását befolyásoló tényezőket két csoportra osztjuk:
1. Felülről lefelé ható tényezők:
 csapadék
 gyökerek által kiválasztott anyagok

1. Alulról felfelé ható tényezők:
 talajvíz
 alapkőzet
 növények felszívó ereje

Bizonyítsa az éghajlat meghatározó szerepét.

A talajképződés tekintetében jelentősek a hőmérséklet-, a csapadék- és a szélviszonyok és ezek dinamikája.
A hőmérsékleti viszonyok azt jelzik, hogy a felszínre mennyi energia érkezik, és ez milyen mértékben és milyen hosszú időn át
segíti a talajban lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok kialakulását, valamint sebességét. Egyben megszabják azt is, hogy a talajon
milyen növények élhetnek és a növények által termelt szerves anyag milyen ütemben bomlik el .
A csapadékviszonyok a felszínre érkező víz mennyiségét és formáját szabják meg, valamint a párolgással együtt a talaj
vízháztartását befolyásolják. A nedvesség mennyisége, az átnedvesedés tartama, valamint a hőmérséklettel való kapcsolata szabják
meg a mállási folyamatok irányát és intenzitását, de ugyanezek a tényezők irányítják a talajon élő növénytakaró és a talajban
tevékenykedő mikroszervezetek életét és a talajszintek közötti anyagvándorlás uralkodó irányait is.
A szélviszonyok közvetett hatásuk - a párolgás és a párologtatás fokozása - útján befolyásolják a talajképződést, de hatással vannak
közvetlenül is, éspedig a defláció, a szél által előidézett talajpusztulás útján.

Ismertesse a talaj fő alkotóit

1. A talaj szilárd fázisú anyagai
 Szerves szilárd anyagok – a talaj szervesanyag-tartalma.
 Élő szerves anyag – a talaj élővilága. Csoportosítása:[3]

 Növényi gyökerek.
 Edafon – a talajlakó élőlények összessége.
 Mikroorganizmusok (baktériumok, algák, gombák)
 Mikrofauna (ostoros egysejtűek, csillós egysejtűek)
 Mezofauna (fonálférgek, kerekesférgek, ugróvillások, atkák)
 Makrofauna (televényférgek, ászkák, ikerszelvényesek, százlábúak, rovarok)
 Megafauna (földigiliszták, emlősök)


 Holt szerves anyag
 Nem-humuszanyagok – fehérjék és aminovegyületek, lignin és származékai, szénhidrátok,
egyéb egyszerű szerves vegyületek.
 Új képződmények – a talajban található mikroszervezetek élettevékenységének szabályozói
és termékei (pl. poliuronidok, enzimek).
 Humusz
 Szervetlen szilárd anyagok – a talaj ásványianyag-tartalma. A hideg területeken különösen fontos
szerepe van a talaj víztartalmának halmazállapot-változásával (a H 2O fázisváltozásával) keletkező
vízjégnek.
Értelmezze a különbséget a zonális és az azonális talaj fogalma között. Nevezze meg és jellemezze az
elterjedt zonális és azonális talajokat, tudjon példát mondani földrajzi elhelyezkedésükre.
Azonális: képződésében helyi körülmények a meghatározóak. Láptalaj ( magas talajvíz), öntéstalajok
(öntéstalajok),

6. Hazánkban található talajtípusok

6.1. Zonális talajok
(elsődlegesen az éghajlati viszonyok következtében kialakult talajok)
1. ERDŐTALAJOK
Fakó erdei talaj: "savanyú" kőzetekből felépült, csapadékos tájainkon, pl. Nyugat-Dunántúl
Barna erdei talaj: lombos erdeink jellemző talajtípusa, pl. Dunántúli- és Északi-középhegység, valamint dombvidékeink talaja, ahol
jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll.
Rozsdabarna erdei talaj: mészmentes homokterületeinken jellemző, pl. Nyírség területe.
Sötétszínű erdei talaj (rendzina): mészkő- és dolomit vidékeinken jellemző, pl. Aggteleki karszt, Bükk.
2. MEZŐSÉGI TALAJOK
Mezőségi talaj: lösz- és vályogterületeink igen jó termőképességű talaja, pl. Mezőföld, Dunántúli-dombvidék lösz alapkőzetű
területein.
Szikes altalajú mezőségi talaj: délkelet alföldi löszterületeinken, pl. a Marostól északra.

6.2. Azonális talajok

(kialakulásukat elsősorban az alapkőzet és a vízviszonyok befolyásolták)
1. VÁZTALAJOK
Köves, sziklás váztalaj: meredek sziklaoldalakon, pl. Gerecse; Bajóti Öregkő, Budai-hegység; Remete-szurdok.
Futóhomok váztalaj: homokbuckás vidékeinken, pl. Fülöpháza vidékén a Kiskunsági Nemzeti Park területén.
Gyengén humuszos homoktalaj: meszes rétek- és erdők alatt, pl. kiskunsági homokterületek.
Öntéstalaj: élő ártereken jellemző talajtípus. Folyópartjainkon gyakori, pl. Tisza, Duna, Bodrog ... árterek.
2. RÉTI TALAJOK
Réti talaj: magas ártereken, feltöltött mocsarak területén, pl. folyópartjaink magasabb partrészein.
Szikes altalajú réti talaj: pl. a Solti-síkságon lévő magas ártereken.
3. LÁPTALAJOK
Kotus láptalaj: nedves lápréteken jellemző, pl. Hanság.
Tőzeges láptalaj: feltöltődő állóvizek helyén, pl. Kis-Balaton, Velencei-tó
4. SZIKES TALAJOK
Mésztelen szikes talaj: savanyú kémhatású (alacsony pH-jú) szikeseken, pl. Tiszántúl
Meszes szikes talaj: karbonátos szikesek, pl. Solti-síkság
Meszes-sós szikes talaj: pl. Duna-Tisza közén

Mutassa be példák alapján a talajt veszélyeztető környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatokat, a

veszély mérséklésének lehetőségeit.
Emisszió - szennyeződés környezetbe engedése
Határértékek átlépése: Környezetszennyezés
Talaj szennyezés, erózió, szikesedés, sivatagosodás
Monokultóra - Műtrágya - Mérgező anyagok talajba - Növényvédő szerek
4.4. A geoszférák közötti kapcsolatok
Mutassa be példák segítségével az egyes geoszférákban lezajló folyamatoknak a többi geoszférára
gyakorolt hatását és azok következményeit.
Geológiai folyamatok:
Exogén/külső folyamatok
 Mállás
 Lepusztuás
 Üledékképződés
Endogén/belső folyamatok:
Magmás tevékenység, diagenezis (üledékből üledékes kőzet idővel), metamorfózis (fizikai
környezetváltozás), kőzetdeformáció, földrengés, lemeztektonika Energiaforrás: a Főd belső hője
Hővezetés: kondukció (szilárd), hőáramlás (folyadék), Geotermikus gradiens: 3K/100m
Mondjon példákat a több geoszférára is kiterjedő környezeti ártalmakra, azok kiváltó okaira és
következményeire, megelőzésük és megoldásuk lehetőségeire.
Tengeri jég zsugorodása - Sziklaomlás (Olvadási rétegből- élővilágra, gazdaságra, turizmusra,

társadalmi hatás) - Gleccserek zsugorodása - Virtuális víz (a víz alapanyaga számos terméknek,
élőlénynek, a gyártás során gyakran szennyeződik) - Erdőtüzek (gazdasági hatás)
4.5. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
Magyarázza meg egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszögének és a felmelegedés
mértékének földrajzi szélességtől függő változását.
Jelölje térképvázlatban a szoláris éghajlati övezeteket, fogalmazza meg helyüket a földrajzi
fokhálózatban
https://varazslatosbolygo.blogspot.com/2013/03/41-szolaris-es-valodi-eghajlati-ovezetek.html
Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a
domborzat az éghajlatot. Értelmezze az éghajlati és a földrajzi övezetesség közötti különbséget.
a valóságban a tengeráramlások, szélrendszerek, domborzat, és az óceánok/ szárazföldek
elhelyezkedése módosítja ezt. Így jöttek létre a valódi/módosított éghajlati övezetek,
Az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a felszínformáló erők és részben
az emberi tevékenység együttes övezetes megjelenését a Földön földrajzi
övezetességnek nevezzük.
Napsugárzás

Az éghajlatalakító tényezők közül elsődleges a Nap sugárzása, amely az éghajlati rendszer egyetlen
számottevő energiaforrása. Ennek eloszlása nagy vonalakban a földrajzi szélességhez igazodik, s ez
az eloszlás az alapvető oka az éghajlati övek kialakulásának. Minél közelebb esik egy pont a
sarkokhoz, éves átlagban annál kevesebb napenergia melegíti. Alakulása attól függ, hogy egy adott
térség a napsugárzással mekkora hőenergia-mennyiséget kap, abból mennyit használ fel és mennyit
ad át környezetének. (Az adott területre jutó hőenergia mennyiségét emellett légköri tényezők is
befolyásolják: a napsugarak légkörön át megtett útja, a légkör sugárzásátbocsátó képessége,
vízgőztartalma és szennyezettsége, illetve a felhőzet.)

A felszín anyagi összetétele

A napsugárzás formájában beérkező energia különböző sajátosságú felszíneken aktivizálódik, illetve

egy adott csapadékmennyiséget is különböző tulajdonságú felszínek fogadnak be. Mindenekelőtt a
talaj anyagának fizikai tulajdonságait kell figyelembe vennünk, mivel a különböző kőzetek, felszínek
más-más mértékben verik vissza a Napból érkező rövidhullámú sugárzást. A hőenergia
hasznosulását elsősorban a szárazföldek és víztömegek eloszlása módosítja, mivel a különböző
felszínek eltérő hőgazdálkodással rendelkeznek. (ebből szél) További fontos tényező a felszín
növényzetének jellege és a növényborítottság mértéke. Az ember felszínmódosító tevékenysége miatt
(pl. város aszfalt- és cementburkolatú felszíne, illetve az erdőirtás és a helyére lépő mezőgazdasági
földhasználat) az energiaháztartás összetevői szintén merőben másként alakulnak.

Domborzat és tengerszint feletti magasság

A felszín egyenetlenségei igen változatos képet idéznek elő a besugárzó energiamennyiség

eloszlásában. A legjelentősebb eltéréseket a különböző lejtők okozzák. A felszínformák másik
jellegzetes éghajlatmódosító hatása a magas hegyláncok közé ékelt völgyekben, zárt medencékben
tapasztalható. A globálsugárzás mennyisége a magassággal növekszik, mivel a levegő
szennyeződés- és vízgőztartalma a magasabb szinteken egyre kisebb, sőt az ilyen térségekben
önmagában is tisztább, és így csökken a besugárzás légköri elnyelődéséből származó veszteség.
Nem kevésbé fontos tényező a hegységek hatása a csapadékra. Olyan vidékeken, ahol a bőséges
vízgőztartalmat hordozó légáramlások iránya többnyire állandó és közel merőleges a hegyvonulatra,
a hegyek áramlásnak kitett oldalai gyakoribb és több csapadékot kapnak, mint a síkságok. (másik
oldal száraz)

Általános földi légkörzés

Az Egyenlítő vidékén a föld közelében keleti irányból fúj a szél, mégpedig stabil állandósággal. Ez a
szél az Egyenlítőtől kissé távolabb északi, attól délre délies összetevővel is rendelkezik. Ez az
összeáramlás a levegőt felfelé mozgásra is kényszeríti, a feláramló levegő pedig lehűl, ami kedvez a
felhő- és csapadékképződésnek. Az Egyenlítő közvetlen térsége ezért folyamatosan felhős és
csapadékos. A két félteke mérséklet övi területeit átlagosan, illetve legnagyobb gyakorisággal a
nyugati szelek jellemzik. Az áramlás iránya a ciklonok és anticiklonok (gerincek és teknők)
váltakozása miatt meglehetősen változatos képet mutat. Az ilyenformán átlagosan nyugati szelek
gyakran nagy nedvességtartalmú és viharra hajlamosító időjárást hordoznak. Az Egyenlítő és a
mérséklet övezet között, évi átlagban a 30. szélesség környékén gyenge a légmozgás. A levegő itt
lassan lefelé áramlik, ami felhőoszlató hatású. Ezért ebben az övezetben alakulnak ki a Föld nagy
sivatagjai, mint például a Szahara Afrikában, vagy a kontinensek méretei miatt sokkal kisebb
Szonoran nevű sivatag Mexikóban.
A felszínt és a légkört érő besugárzásnak ez a csillagászati okokból kialakuló évi járása, valamint az
általános légkörzés ezt kísérő övezetes mozgása alakítja ki az évszakokat. (plusz még van termikus
egyenlítő, ami bonyolítja a dógokat...)

A tengeráramlások hő- és vízgőzszállítása

Az óceánok víztömegei állandó mozgásban vannak. Az éghajlat alakulása szempontjából

legjelentősebb felszíni tengeráramlások nagyrészt szelek hatására alakulnak ki Földünknek azokban
az övezeteiben, ahol nagy állandóságú légáramlások tapasztalhatók (így elsősorban a trópusi
passzátok zónájában). A mintegy 50-150 m mélységig terjedő felszíni tengeráramlások igen jelentős
hőszállítást bonyolítanak le és ezáltal nagy területek éghajlatát szabályozzák. Éghajlati
következményeiket tekintve leglényegesebb az a hőmérsékleti eltérés, amit azonos földrajzi
szélességi zónában a kontinensek keleti és nyugati partvidékei között előidéznek. A tengeráramlások
nemcsak a partvidékek hőmérsékletére, hanem csapadékviszonyaira is hatással vannak, s jellegzetes
módosulásokat, (azonalitásokat) okoznak a csapadékmennyiség övezetes eloszlásában.

4.6. Vízszints fődrajzi övezetesség

Értelmezze a földrajzi övezetesség fogalmát, rendszerét. Ismertesse az övezetek, övek/vidék,

területek elkülönítési szempontjait. Mutassa be az uralkodó szélrendszerek meghatározó
szerepét az övezetek, övek/vidék, területek sajátosságainak kialakításában. Jellemezze az
egyes övezetek, övek/vidék, területek éghajlati, vízrajzi és felszínformálódási sajátosságait,
talaját és élővilágát. Sorolja fel az egyes övek/vidék, területek legfontosabb termesztett
növényeit, tenyésztett állatait, a gazdálkodás területi típusait. Ismertesse a különböző
övezetek, övek/vidék, területek fő környezeti problémáit. Mutassa meg térképen és ismerje fel
kontúrtérképen az egyes övezetek, övek/vidék, területek elhelyezkedését. Ismerje fel és
jellemezze képek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus területeit.
Elemezzen a Föld és a kontinensek zonalitását bemutató tematikus térképeket. Értelmezzen és
hasonlítson össze éghajlati diagramokat. Ismerjen fel öveket/vidéket, területeket éghajlati
diagramok alapján.
https://fuggelek.foldrajzmagazin.hu/geoszferak/eghajlati-diagramok/

Az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a

felszínformáló erők és részben az emberi tevékenység együttes

övezetes megjelenését a Földön földrajzi

övezetességnek nevezzük.
Kiegészítés: (sarki cella magas légnyomású, csak a 60. fok körül tud
felemelkedni a vmennyire meleg levegő, a passzát szél leszálló ága
hidegebb és paraszegényebb levegőt hoz.)
Coriolis-erő: É-félgömbön jobbra, déli fődgömbön balra.
Egyenlítő: rohadt sok csapadék - Mellette: rohadt kevés
30-60. kör: szelek meanderező mozgása: ciklon, anticiklonok
Keleti sarki szelek anticiklont hozhatnak
Hurrikán: Észak-Atlanti, Tájfun: Csendes-óceán Orkán: Indiai-óceán
Monszun: nyáron tenger felől érkezik a szél

Egyenlítői öv
Folyók: bővizűek, viszonylag egyenletes vízjárásúak, sok hordalék
Növénytakaró: többszintes esőerdő
Talaj: no humusz, trópusi vörösföld (Vas és Aloxidok)
Felszínformálás: Mállás, folyóvíz erózió, csuszamlás
Élővilág: Esőerdő növényei, állatai
Gazdaság: Ritkán lakott terület, a termőföldek hónapok után kimerülnek, a tengerparti területeken ültetvényes
gazdaság, exportra termel. Felégetés, fakitermelés
Termesztett növény, állat: kukorica, édesburgonya, köles, banán, dohány, fűszernövények, baromfi, kecske,

Átmeneti öv/ Szavannai éghajlat

Folyók: erősen ingadozó, csapadékos évszakban lehet áradás, ugyanez a tavakkal
Növénytakaró: ligetes mezőség (szavanna, néha + fű)
Talaj: vörösből sötétre vált (szavannai vörösföld)
Felszínformálás: gyorsan pusztul, málladékot csapadék leüblíti, folyók elszállítják, kőtömbökből szigethegyek
alakulnak
Élővilág: szavanna állatai (elefánt, orrszarvú, zsiráf) rezervátumokban, fű
Gazdaság: éhínség, túllegeltetés, szárazság
Termesztett növény, állat: köles, kukorica, cukornád, földimogyoró, teve, juh, kecske

Trópusi monszunvidék (Hindusztáni-félsz., Észak-Austrália)

Folyók: ingadozó vízjárás, pusztító árvíz
Növénytakaró: monszunerdő (tikfa, bambusz) (Dél-ázsiai monszunerdő DZSUNGEL)
Talaj: tápanyagszegény vöröstalaj
Felszínformálás: aprózódás, mállás, szél, folyók
Élővilág: óriás panda, bengáli tigris, indiai elefánt (gazdag)
Gazdaság: teraszos művelés, ültetvények
Termesztett növény, állat: rizs, fűszernövények, tea, cukornád, szarvasmarha

Térítői öv
Folyók: tdőszakos vízjárás, jövevényfolyók (Nílus)
Növénytakaró: gyér növényzet, mély gyökér+tüskék levelek helyett (kaktusz)
Talaj: váztalaj
Felszínformálás: aprózódás, szél
Élővilág: zuzmó, kaktusz, sivatagi róka, teve
Gazdaság: oázisokhoz kötődő, nomád pásztorgazdálkodás
Termesztett növény, állat: datolyapálma, gyapot, citrom, mandula, teve, juh, kecske, szamár

Meleg mérsékelt öv
Mediterrán
Folyók: ingadozó vízjárás
Növénytakaró: keménylombú erdő, örökzöld cserjék (macchia) - szőrök, viaszréteg a kiszáradás ellen
Talaj: csapadékosabb térségekben humuszban gazdag, máshol közepesen gazdag
Felszínformálás: folyók
Élővilág: tölgyfa, olajfa, gekkó, kaméleon
Gazdaság: öntözéses med. gazd.
Termesztett növény, állat: szőlő, narancs, füge, grapefruit, citrom, juh, kecske, szamár

Monszunter.
Folyók: szélsőséges/időszakos, nyáron árvízek
Növénytakaró: babérerdő
Talaj: csapadékosabb-sárgaföld, szárazabb vidék-vörösföld (fák alatt kevés humusz képz.)
Felszínformálás: aprózódás, mállás
Élővilág: tűlevelű, örökzöld fák (babérerdő)
Gazdaság: teraszos művelés, árasztásos rizsterm.
Termesztett növény, állat: rizs, gyapot, szója, földimogyoró, cukornád, baromfi, sertés

Valódi mérsékelt öv
Óceáni
Folyók: egyenletes vízjárás, nagy- és kisvizek között kis különbség
Növénytakaró: változatos növénytakaró - lombhullató erdő, tőzegmohalápok, legelők
Talaj: Humuszban gazdag (vízet a talaj magába szívja)
Felszínformálás: mállás, folyóvízi erózió
Élővilág: Hazánkhoz hasonló, szarvas, őz, vaddisznó, tölgy, bükk, nyír
Gazdaság: rét- és legelőgazdálkodás, istállózó állatteny.
Termesztett növény, állat: rozs, burgonya, len, takarmánynövények, szarvasmarha, juh, sertés

Nedves kontinentális
Folyók: kissé ingadozó
Növénytakaró: lombhullató erdő (kontinensenként eltérő fajokkal), majd ligetes mezőség
Talaj: barna erdőtalaj
Felszínformálás: aprózódás, mállás, folyóvízi erózió, szélerózió
Élővilág: bükk, tölgy, róka, vaddisznó, őz, borz
Gazdaság: farmgazdálkodás- erdőgazd. istállózó és legeltető állattartás
Termesztett növény, állat: búza, kukorica, gyümölcsök, szarvasmarha, baromfi, sertés

Száraz kontinentális (sztyepp, préri, pampa)

Folyók: ingadozó vízjárás
Növénytakaró: füves mezőség
Talaj: nagy humusztartalmú mezőségi talaj
Felszínformálás: aprózódás, szél (van mállás és folyó is)
Élővilág: szarvas, disznó, szarvasmarha, pázsitfüvek, tölgy, bükk
Gazdaság: szántóföldi nagyüzemi gazd., istállózó és legeltető állatteny.
Termesztett növény, állat: szarvasmarha, sertés, kukorica, búza, cukorrépa

Mérsékelt övi sivatag

Folyók: ingadozó vízjárás
Növénytakaró: gyér növényzet, cserjék
Talaj: váztalaj
Felszínformálás: aprózódás, szél
Élővilág: teve, jak, kecske ló
Gazdaság: oázis gazd., legeltető állatteny.
Termesztett növény, állat: rizs, gyapot, teve, ló, kecske, vakond, akácfa

Hideg mérs. öv
Tajga
Folyók: nagy vízhozam, ingadozó vízjárás
Növénytakaró: tajga (fenyőerdő)
Talaj: podzoltalaj, tápanyagban, humuszban szegény
Felszínformálás: fagyaprózódás, nyáron felmelegedó folyók pusztítják a felszínt, csuszamlások, talajfolyások
Élővilág: szarvas, mókus, medve, fenyő
Gazdaság: erdőgazd.
Termesztett növény, állat: -

Folyók: kis vízhozam, ingadozó vízjárás

Növénytakaró: tundra (moha, zuzmó), kevés fenyővel tarkított erdős tundra
Talaj: köves, homokos, szerk. nélküli tundratalaj
Felszínformálás: fagyaprózódás, csuszamlás, lápok alakulhatnak ki
Élővilág: rénszarvas, sarki róka, törpefenyő
Gazdaság: -
Termesztett növény, állat: -